Tápanyaghiány és tünetei

 

A növényeknek ép úgy szükségük van tápanyagra, mint az emberi szervezetnek. Ha nem megfelelő a tápanyag ellátásuk, akkor legyengülnek, megbetegednek.

Tápanyagok közül elsősorban a természetes alapú tápanyagokat célszerű használni. A különböző szerkezetű (folyékony, pellet, granulátum) szerves tápanyagok használata előnyösebb, azért, mert ezek használatával javul a talaj élet (a talajban számos hasznos gomba és állatka van, amelyek segítik a növények tápanyagfelvételét és javítják a talaj szerkezetét) és a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége.

A tápanyagpótlásról bővebben kiemelt részre kattintva olvashatsz.

 

A növények tápanyagai

Nitrogénhiány (N)

A legfontosabb növényi tápanyag, ami a növények zöld színét adja. A hajtás és levélnövekedés fontos tényezője. A nitrogén hiány nagyon gyakori, mert könnyen kimosódik a talajból. Nitrogén hiány akkor is felléphet, ha még nem teljesen komposztálódott szerves anyag kerül talajba. A nitrogén hiány esetén az öregebb levelek sárgulnak meg. A túladagolása túlzott növekedést okoz, amely miatt laza szövet keletkezik, ezáltal a növény különösen érzékenyé válik a betegségekre és a fagyhatásokra.

Foszforhiány (P)

A nitrogén után a második legfontosabb növényi tápanyag. A foszfor a gyökérzet növekedését segíti elő, hiánya megakadályozza a gyökérzet normális fejlődését, ami az idősebb levelek kékes elszíneződésében jelentkezik.

Kálium (K)

A kálium a nitrogénhez hasonló mennyiségben szükséges. Befolyásolja a virágok és a termések nagyságát és minőségét. A kálium hiányos növény kis virágot és terméseket hoz. A növény visszamarad a fejlődésben. Hiányát az idősebb leveleknél lehet észrevenni, ahol a levélszélek megsárgulnak és ezután barna égésszerű foltok jelentkeznek. A túlzott káliumadagolás csökkenti a magnézium felvételt, és ez a tápanyagfelvételt is akadályozza.

Magnézium (Mg)

A magnéziumra a növényeknek sokkal nagyobb mennyiségben van szükségük, mint ahogy azt gondoljuk. A magnézium hiánya az idősebb leveleken az erek közti sárgulással kezdődik. Kálium túladagolásnál magnézium hiány léphet fel, mert a növények nem tudják felvenni a talajban lévő magnéziumot. Magnézium hiány lép fel akkor is ha a talaj rossz szerkezetű, vagy ha nincs benne szerves anyag.

Kalcium hiány (Ca)

Kalciumra nagy mennyiségben van szükségük a növényeknek. Közömbösíti bizonyos növények által termelt savakat és részt vesz a fehérje szintézisben. A jól gondozott kertben ritkán jelentkezik a kalcium hiány.

Kén (S)

A ként általában nyomelemként említik, kénre nagy mennyiségben van szükség. A kén a növényi fehérjék alkotórésze. A kénhiány csökött növekedést és sárgulást okoz.

 

 

Növényi nyomelemek

Vas (Fe)

A vas kis mennyiségben szükséges. Ennek hiánya könnyen összetéveszthető a magnéziumhiány tüneteivel. A sárgulás a fiatalabb leveleken figyelhető meg. Ez a hiányjelenség főként lúgos talajokon fordul elő.

Cink és Réz (Zn és Cu)

Mindkettő aktiválja az enzimeket. Hiánya hasonló tűneteket okoz. A fiatal levelek sárgán márványozottak lesznek. A citrusfélék sokkal kisebb leveleket fejlesztenek.

Mangán (Mn)

A mangán a klorofill képzés és bizonyos fehérjék felépítésében nagyon fontos. Hiánytünete a meszes talajokon jelentkezik. Jellegzetes tünete a csökött növekedés, és a levelek sárgulása.

Bór (B)

A növekvő növények fontos eleme a növények minden részében. Hiánya lúgos, meszes talajokon jelentkezik. A bórhiány a fiatal leveleken jelenik meg elsőként, a levelek kifakulnak, lankadttá válnak. A bór fontos szerepet játszik a növényeknél a virágok megtermékenyülésében és a megkötésében.

Molibdén (Mo)

A fehérje szintézisben fontos szerepet játszó molibdén hiánya, savanyú talajokon léphet fel, és csökött növekedést eredményez.