A fenyő egy elég változatos örökzöld vagy lombhullató növény. Az örökzöld fenyők méltó díszei a kertnek, mert hangulatosabbá varázsolják a kertet még télen is, amikor a lombhullatók kopaszok, színtelenek. A lombhullató fajták is elég változatosak és szépek, például a vörösfenyő, kínai mamutfenyő, páfrányfenyő, mocsári ciprus. A fenyők bizonyos fajtái, például az erdei fenyő és a páfrányfenyő, bizonyos részei pedig igen jó hatással van a szervezet egészségére. Ennek ellenére a fenyők sajnos a kertek legjobban elhanyagolt növényei. Ennek egy nagyon régi személet az oka, amely szerint ezekkel a növényekkel nem kell foglalkozni, mert igénytelenek. Ez részben igaz, de érdemes jobban megismerni a gondozásukat, mert ők is igénylik a megfelelő gondozást.

Milyen fajta fenyőt vegyünk?

A fenyő választásakor több szempontot kell figyelembe venni.

Először gondoljuk végig, milyen célunk van a fenyővel, mi motivál bennünket, miért szeretnénk fenyőt a kertbe, például szoliternek, sövénynek, vagy mutatós csoportba ültetni, vagy valamilyen takarás miatt, és azt milyen fenyőt szeretnénk, lombhullatót vagy örökzöldet.

Másodszor, mérjük fel a kert adottságait, méretét, fekvését, talaj és fényviszonyait, fagyérzékeny fajtákat csak védett helyre ültessünk.

A fenyőknek méretük alapján három meghatározó tulajdonsága van:

  1. Végleges magasság.
  2. Végleges szélesség.
  3. Növekedésük habitusa (gyors, lassú, közepes).

A magasra, szélesre növő fajtákat főleg nagyobb kertekbe ültessük, szoliternek, kisebb csoportokba vagy sövénynek, takarásként vagy térelválasztóként. Ha sövényként vagy térelválasztóként ültetjük, akkor ezek formája lehet természetes alakú vagy nyírott formájú.

A közepes, kisebb fajtákat minden kertbe ültethetjük. Ezek is jól mutatnak szoliterként, kisebb csoportokban vagy sövényként ültetve. A sövénynek ültetett fenyő lehet természetes alakú vagy nyírott formájú. Vannak olyan nagy növekedésű fenyők is, amelyek közepes vagy kisebb kertekbe is ültethetők, ezeket nyírással tudjuk megfelelő mérten (magasság, szélesség) tartani.

Fenyőválasztás előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy mennyi időnk lesz őket gondozni.

Mind ezek figyelembevételével, válasszunk olyan fajtákat, amelyek a legjobban tetszenek, és a legjobban illenek a kertbe.

Ha segítségre van szükségünk fenyő választásához, akkor keressünk meg egy megfelelő szakembert vagy kertészetet, ez ügyben.

Fenyőültetés

A legtöbb hazai kertészet kínálatában lévő fenyőfajta jól viseli a szélsőséges hazai időjárási viszonyokat. Válasszunk az ültetési célnak megfelelő fajtákat.

  • Kisebb helyekre vagy sziklakertbe – törpe fajtákat.
  • Nagyméretű helyekre, például ezüst-, jegenyefenyőt, ciprusokat.
  • Fenyősornak, sövénynek, például oszlopos vagy szélesebb fajtákat, leyland ciprust, normand, koreai, ezüstfenyőt vagy örökzöld lucfenyőt.
  • Növénycsoportba, például, törpe, közepes vagy nagy fajtákat.
  • Cserepes, edényes, dézsás növényként, törpe vagy közepes fajtákat.

Csak olyan növényeket vegyünk, amelyek szépek, egészségesek.

Ültetés idő

Mikor telepítsünk földlabdás, konténeres fenyőt?

A földlabdás, konténeres fenyőket szinte egész évben ültethetjük, kivéve tartós fagy vagy kánikula idején.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot a növények végleges mérete és növekedési erélye határozza meg. Válasszuk meg helyesen a megfelelő távolságot elkerülve a későbbi túlzsúfoltságot. Önálló fenyőnek vagy csoportos (2-3 db) fenyőnek az ültetési távolsága, attól függően mekkorára nőnek: 4-6 m, sövény vagy sor jelleggel 1-3 m. Ne féljünk a nagynak tűnő távolságtól, idővel benővik a fenyők. Fenyőt vagy más növényt nem csak a mának ültetünk, hanem a jövőnek. A fenyők, úgy mint más növények folyamatosan nőnek, 5-10-20-30-40-50 év múlva, akár 20-30 m magasságot is elérhet egy fenyő, pl. a Leyland ciprus begyökeresedés (2-3 év) után, évente 80-100 cm-t is képes nőni, magassága eléri a 30 m-t, szélessége 4 m-t idősebb korára. Más fajták pl. cukorsüveg fenyő, begyökeresedés után, évente 2-2,5 cm nő, 10 év múlva 2-2,5 méter magasságot is elérhet.

Itt szeretnék egy téves elvet eloszlatni: elterjedt nézet a növények, fák végleges magassága, szélessége megadása. Nincs ilyen. Nem láttam még olyan növényt, amelyik elérte a megadott magasságot, szélességet és megált volna a növekedésben. A növények (kivéve viráok), fák életük végéig folyamatosan nőnek.

Ha túl ültetjük a fenyőket egymáshoz, annak két hátránya van:

1. Több növényt kell venni, ez több pénz kiadás.

2. Elnyomják egymást a növények.

Hogyan ültessünk fenyőt?

A fenyőket földlabdával vagy konténeresen árulják a kertészetek.

A szakszerű ültetés fontos feltétele a fenyők megfelelő fejlődésének. Ezért különösen figyeljünk az ültetés lépéseinek betartására. Az ültetés minőségét meghatározó tényezők: a talaj, ültetőgödör, tápanyag, tömörítés, iszapolás.

Az ültetés lépései

  1. Ha nem tudjuk, milyen a talaj pH értéke, mérjük meg. Szükség esetén ültetés közben keverrjünk a földbe. olyan anyagot (fenyő kérget, savanyú tőzeget) amellyel a talaj savasabb kémhatású lesz.
  2. Ássuk, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet  porítsuk, törjük össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverjünk bele szerves, rostos anyagot, pl. komposzt, tőzeg, majd szórjunk ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb.8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.
  3. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsuk el, a földet fertőtlenítsük.
  4. A fenyőt vegyük ki a konténerből, földlabdás fenyő esetén távolítsuk el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyjuk, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a fenyő akár el is száradhat. Helyezzük a fenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.
  5. Igazítsuk be a növényt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe. Ez főleg sövény ültetés esetén fontos. Elég kellemetlen látvány, ha a növények nem egyenletesen vannak elültetve.
  6. Töltsük fel a gödröt a szervestápanyaggal, savanyú tőzeggel, fenyőkéreggel dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsük fel földdel, majd ismét tapossuk meg óvatosan.
  7. Öntözzük be a talajt jó alaposan, úgy hogy iszapos legyen.
  8. Szelesebb kertekben üssünk le karót a fenyő mellé és kössük ehhez.
  9. Szórjunk a fenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.
  10. Szórjunk ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a fenyőt legalább 6 hónapig folyamatosan öntözzük, naponta, rendszeresen, mert a fenyők lassan gyökeresednek. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, még a fenyőké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Fenyő gondozása

Kertünkben a fenyők a legkevesebb törődést igényelnek, egész évben alig adnak munkát. A fiatal fenyők az első években nagyon szépek, dúsak. Idővel a növekedésük habitusa szerint, ősszel a belső részeken van egy természetes levélhullás. Ennek az oka első sorban a fényhiány, ha azonban a levélhullás erőteljesebb, akkor viszont valamilyen betegség az oka.

Vannak olyan fenyők is, például a selyemfenyő és az erdei fenyő, amelyeknek idővel csak az ágaik külső részén marad meg csak a levélzet. A levélhullás látványa az erdei fenyőn a legkellemetlenebb, ugyanis a lehulló levélzet sokáig a korona belsejében marad, majd az erős szél hatására lehulló levélzet eléggé sok koszt okoz a fa környékén. A levélzet összeszedését nehezíti az, ha a fenyő alatt valamilyen növényzetre hull, mert a növények levélzetéből elég nehéz, időigényes a levélzet kiszedése.

Ha a fenyő külső részén, az ágvégeken látható levélsárgulás, barnulás, hullás vagy levélzetdeformálódás, akkor annak az oka valamilyen kórokozó vagy kártevő.

Metszés, nyírás

A törpe fenyők lassabban nőnek, mint a nagyobb fajták. A növekedésük alkalmával ezek is elvesztik a belső részeken lévő levélzetüket. A tavaszi új hajtások eltérő mértékben fejlődnek, időnként kettős csúcshajtása is lehet a fenyőnek, ezért a mellékhajtást el kell távolítani. A törpe fenyők növekedését szabályozhatjuk úgy, hogy tavasszal a hajtásokat kurtítjuk, ennek van egy olyan előnye is, hogy a törpefenyő szép dús, sűrű marad.

Előfordul időnként az, hogy a gondosan elültetett fenyő alsó ágai benőnek olyan helyeket, amelyek korábban szabadok voltak, például kocsi beálló, járda, gyerekjátszóka. Ilyen esetekben a zavaró ágakat tőből távolítsuk el, majd sebkezelővel kezeljük a vágás felületét.

A fenyők bizonyos fajtáit rendszeresen, évente 2-3-szor nyírhatjuk, így szép sövényt, térhatárolót alkotnak.

Talajigény

A fenyő főként savanyú, tápanyagban gazdag talajokban fejlődik a legjobban. Ha a talaj kémhatása nem, megfelelő, akkor a talajba szervesanyagot és tőzeget kell kijuttatni, bedolgozni.

Tápanyagpótlás

Az ültetéskor kijuttatott tápanyagot elég gyorsan felhasználja a fenyő. A tavaszi hajtás növekedés időszakában is sok tápanyagot igényel. Mind ezek mellet az időjárási körülmények (eső, viharos szél, jégeső, hó, tél, nyár) miatt is igényelnek tápanyagot. A tápanyagpótlás hatására a fenyők ellenállóbbak lesznek időjárási körülményekkel szemben. Különösen fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak abban, hogy a fenyő ellenállóképessége erősödjön a különféle kórokozókkal és kártevőkkel szemben is.

Mind ezek miatt ajánlott a fenyők tápanyagpótlásáról rendszeresen, évente kétszer, tavasszal és ősszel gondoskodni. Tápanyagpótlásra csakis szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot használjunk, ettől lesz a fenyő ellenállóképessége a legmegfelelőbb. Nem mellesleg a szervestápanyag a talajban lakó hasznos organizmusokat is táplálja, amely a növények tápanyagfelvételében segédkeznek.

Öntözés

Ültetést követően az öntözés gyakorisága kezdetben sűrűbb, majd a begyökeresedés után ritkább, de rendszeres. Az öntözés mennyiségét és gyakoriságát az időjárási körülmények befolyásolják. Szárazabb időszakban, nyáron rendszeresen kell öntözni. Az új ültetésű fenyőket szárazabb ősszel és tavasszal is rendszeresen kell öntözni. Az öntözés akkor megfelelő, ha a víz a talajt a gyökérzet teljes mélységéig átitatja. Nyáron, kánikulai időszakban az öntözési idő kora késő este vagy kora hajnalban legyen, amikor a levegő lehűlt és még nem kezdett felmelegedni. Ebben az időszakban hasznosul a legjobban a víz.

A fenyő félék ősszel, télen és kora tavasszal is igénylik az öntözést, csapadékmentes időszakokban. Ezért ilyenkor is öntözzük őket, hetente egyszer-kétszer, fagymentes időszakban. Ha a kertben öntözőrendszer van kiépítve, akkor azt ősszel a fagyok előtt téliesítik, ezután az öntözést kézi öntözőcsővel tudjuk megoldani.

A fenyők bizonyos fajtái elég jó szárazságtűrők, azonban ez csak az idősebb, nagyobb példányokra igaz. Az a fenyő szárazságtűrő, amely hosszabb nyári szárazságot is károsodás nélkül kibír.

Teleltetés

A téli károk megelőzésére, a mi éghajlatunkra alkalmas hazai termesztésű fajtákat válasszunk. A fiatal növények tövére húzzunk téli földkupacot, mely megvédi a gyökérzetet a hidegtől. Takarásra alkalmas: a lomb, szalma,, fenyőkéreg (mulcs), komposzt. A cserepes, edényes fenyőket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük cserepestül, edényestül a talajba.

Permetezés

A fenyőféléknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken. Ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a fenyő ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges fenyők ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt fenyőké.

A fenyők és egyéb növények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti! A fenyők permetezése egész évben végezhető, szél, csapadék, fagymentes napokon, a megfelelő permetszerekkel.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Permetezés

Öntözés

Miért szárad a fenyő?

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői