A növényeknek ép úgy szükségük van tápanyagra, mint az emberi szervezetnek. Ha nem megfelelő a tápanyag ellátásuk, akkor nem fejlődnek megfelelőképpen, legyengülnek, megbetegednek.
Tápanyagok közül elsősorban a természetes alapú tápanyagokat célszerű használni. A különböző szerkezetű (folyékony, pellet, granulátum, szemcsés) szerves tápanyagok használata előnyösebb, azért, mert ezek használatával javul a talaj élet (a talajban számos hasznos gomba és állatka van, amelyek segítik a növények tápanyagfelvételét és javítják a talaj szerkezetét) és a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége.
A növények alapvető tápanyagai
Nitrogén (N)
A legfontosabb növényi tápanyag, ami a növények zöld színét adja. A hajtás és levélnövekedés fontos tényezője. A nitrogén hiány nagyon gyakori, mert könnyen kimosódik a talajból. Nitrogén hiány akkor is felléphet, ha még nem teljesen komposztálódott szerves anyag kerül talajba. A nitrogén hiány esetén az öregebb levelek sárgulnak meg. A túladagolása túlzott növekedést okoz, amely miatt laza szövet keletkezik, ezáltal a növény különösen érzékenyé válik a betegségekre és a fagyhatásokra.
Foszfor (P)
A nitrogén után a második legfontosabb növényi tápanyag. A foszfor a gyökérzet növekedését segíti elő, hiánya megakadályozza a gyökérzet normális fejlődését, ami az idősebb levelek kékes elszíneződésében jelentkezik.
Kálium (K)
A kálium a nitrogénhez hasonló mennyiségben szükséges. Befolyásolja a virágok és a termések nagyságát és minőségét. A kálium hiányos növény kis virágot és terméseket hoz. A növény visszamarad a fejlődésben. Hiányát az idősebb leveleknél lehet észrevenni, ahol a levélszélek megsárgulnak és ezután barna égésszerű foltok jelentkeznek. A túlzott káliumadagolás csökkenti a magnézium felvételt, és ez a tápanyagfelvételt is akadályozza.
Magnézium (Mg)
A magnéziumra a növényeknek sokkal nagyobb mennyiségben van szükségük, mint ahogy azt gondoljuk. A magnézium hiánya az idősebb leveleken az erek közti sárgulással kezdődik. Kálium túladagolásnál magnézium hiány léphet fel, mert a növények nem tudják felvenni a talajban lévő magnéziumot. Magnézium hiány lép fel akkor is ha a talaj rossz szerkezetű, vagy ha nincs benne szerves anyag.
Kalcium (Ca)
Kalciumra nagy mennyiségben van szükségük a növényeknek. Közömbösíti bizonyos növények által termelt savakat és részt vesz a fehérje szintézisben. A jól gondozott kertben ritkán jelentkezik a kalcium hiány.
Kén (S)
A ként általában nyomelemként említik, kénre nagy mennyiségben van szükség. A kén a növényi fehérjék alkotórésze. A kénhiány csökött növekedést és sárgulást okoz.
Nyomelemek
Vas (Fe)
A vas kis mennyiségben szükséges. Ennek hiánya könnyen összetéveszthető a magnéziumhiány tüneteivel. A sárgulás a fiatalabb leveleken figyelhető meg. Ez a hiányjelenség főként lúgos talajokon fordul elő.
Cink és Réz (Zn és Cu)
Mindkettő aktiválja az enzimeket. Hiánya hasonló tűneteket okoz. A fiatal levelek sárgán márványozottak lesznek. A citrusfélék sokkal kisebb leveleket fejlesztenek.
Mangán (Mn)
A mangán a klorofill képzés és bizonyos fehérjék felépítésében nagyon fontos. Hiánytünete a meszes talajokon jelentkezik. Jellegzetes tünete a csökött növekedés, és a levelek sárgulása.
Bór (B)
A növekvő növények fontos eleme a növények minden részében. Hiánya lúgos, meszes talajokon jelentkezik. A bórhiány a fiatal leveleken jelenik meg elsőként, a levelek kifakulnak, lankadttá válnak. A bór fontos szerepet játszik a növényeknél a virágok megtermékenyülésében és a megkötésében.
Molibdén (Mo)
A fehérje szintézisben fontos szerepet játszó molibdén hiánya, savanyú talajokon léphet fel, és csökött növekedést eredményez.
A tápanyagpótlásról a Tápanyagpótlás részben tudsz olvasni.