Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezők közül azokat, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a diófa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Dió betegségei, kártevői

Dió gnomóniás betegség

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: Barna és fekete foltok a levélzeten, amelyek később a termés külső zöld héján is megjelenik. Eleinte apró, később összeolvadó folt formájában.

Kórokozó: Egy gombafajta, amely a lehullott levelekben, illetve az elbomló termés külső héján képződik. A gomba spórák a lehullott lombozaton és a bomló héjon áttelel, tavasszal csíráznak és fertőzi a fiatal leveleket.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, termés mennyiség csökkenés. Többszöri ismételt fertőzés esetén ágelhalás, végül faelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzáskor és virágzás után 2-3 alkalommal. A súlyosan fertőzött fa állapottól függően, többszöri permetezéssel gyógyítható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió baktériumos feketedés

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: A betegség a leveleket, hajtásokat és a terméseket támadja meg. A terméseken apró vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek besüppednek és megfeketednek és gyorsan növekednek.

Kórokozó: Baktérium gomba.

Hatása a növényre: A termés zöld külső héja megfeketedik, csökkenő termés méret.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a fertőzött lehullott termések összeszedése, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzás előtt egyszer, virágzás után 1-2 alkalommal. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió nemezes gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A leveleken kidudorodó gubacsok jelennek meg, amelyek elszíneződést okoznak. A levelek fonákján szőrös szövedék látható. A gubacsok belsejében atkák találhatók.

Kártevő: Nemezes gubacsatka.

Hatása a növényre: Levélzettorzulás, esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kora tavaszi lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után atka elleni inszekticides permetezés.

Dió szemölcsös gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A levelek hajtáscsúcsain apró, külön álló gombostűfej nagyságú élénksárga, vöröses színű szemölcsszerű képletek. A pöttyök fokozatosan sűrűsödnek, idővel szinte teljesen összefüggővé válnak. Erőteljes fertőzés esetén a fertőzés a termésre is átterjed, ezáltal csökken a termésmennyiség.

 Kártevő: Dió szemölcsös gubacsatka

Hatása a növényre: Levél torzulás, esztétikai értékcsökkenés. A levelek korai száradása, lehullása. Termés fertőződése esetén csökken a termésmennyiség.

A betegség megelőzése, orvoslása: A szemölcsös gubacsatka a lehullott leveleken és a rügyekben telelnek át. Éppen ezért a védekezés alapja a lehullott fertőzött levelek összeszedése. A diófa őszi, tavaszi lemosópermetezése. Az atkák megjelenésekor atkaölőszerese permetezés.

Sárga diólevéltetű

Gazdanövény: Főként a közönséges és a fekete dió.

Tünet leírása: A kártevő a növények levelét támadja meg. A levélzeten apró sárga vagy zöld átlátszó tetvek láthatóak.

Kártevő: Sárga vagy zöld levéltetű.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, másodlagos fertőzés kialakulása a szívogatás helyén (gnomónia, baktérium).

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után a fertőzés kialakulásakor inszekticides permetezés.

Almamoly

Gazdanövény: Alma, Dió, Körte, Kajszibarack

Tünet leírása: A terméseket lárva támadja meg. A terméseket apró nyílás látható, amely kör száraz hernyó ürülék látható. A károsított diók egy része lehullik.

Kártevő: Almamoly lárvája.

Hatása a növényre: Terméscsökkenés, ehetetlen termések.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rovar ölőszeres permetív védekezés. Meglévő fertőzés estén felszívódó rovarölő szeres permetezés.

Nyugati dióburok fúrólégy, dió buroklégy

Gazdanövény: Magyarországon a közönséges dió és a fekete dió.

 Tünet leírása: A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején megjelenő apró, alig észre vehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, amelyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. A foltok a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A kifejlett lárvák a dió burokba rágják magukat.

A termés és a levélzet folyamatosan feketedik és mindkettő korán hullani kezd. A termések egy része a fán maradhat a teljes levélhullás után is.

Kórokozó: Dióburok-fúrólégy vagy más néven dió buroklégy. A légy barna színű, feje sárga, szárnya fekete sávos, tora sötét, félkör lakú pöttyel a pajzsocskán. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak. Az imágok, kifejlett egyedek július elejétől, szeptember közepéig rajzanak, amely időszak alatt folyamatos a tojás rakás.

Hatása a növényre: Nyáron, melegben, július elején megjelenő apró foltok a dió zöld burkán. A lárvák (nyüvek) a dió zöld burkába rágják magukat. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamtában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd. A kártétel hatására, már kisebb fertőzés estén is jelentősen romlik a közönséges és fekete dió minősége (méret, íz).

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb csakúgy, mint minden esetben a megelőzés, a fertőzés várható kialakulását figyelembe véve, június vége, július eleje. Meglévő fertőzés esetén is célszerű permetezni, felszívódó rovarölőszerekkel. Ennek hatására csökken a kifejlődni képes egyedek száma. A lehullott levélzetet, termést gyűjtsük össze, semmisítsük meg. A legjobb módszer a megsemmisítésre az égetés. Sajnos azonban ezt sokszor szabályzat tiltja a legtöbb helyen. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre. Ennek azonban az a hátránya, hogy onnan ugyanúgy tud terjedni a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. Sajnos az olyan telehelyeken, ahol nem végeznek zöldhulladék égetést kártevők és kórokozók paradicsoma, ahonnan a megfelelő időben terjedni tudnak.