Az esős, csapadékos, meleg, párás időben a kertben, fűben, gyepben megjelenő kocsányos, kék-zöld színű képződmény neve kék-zöld alga, amely a föld nagyrészén elterjedt. A kék-zöld alga többféle helyen megtelepedik a kertben, réteken, legelőkön, még mediterrán éghajlatú földrészeken is előfordulhat, párás, csapadékos helyeken vagy párás, csapadékos időszakokban.

Hol jelenik meg?

A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon jelenhet meg, megfelelő körülmények esetén. Legmegfelelőbb számára azok a talajok, amelyek pH értéke7 feletti. Olyan talajokon, amelyek pH értéke 6,5 alatti (savanyú kémhatású) ritkán jelenik meg. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó, alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is növeli a megjelenésének esélyét. A kék-zöld alga egyéb helyeken, például virágágyásokban, térkövek közötti fugákban is megjelenhet.

Megjelenése és körülmények, amelyek kedvezőek számára.

A kék-zöld alga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, képleteit, amelyek először kicsik, majd növekednek. A méretük, szabálytalan, néhány centimétertől, több centiméter nagyságú lehet. Gyorsan szaporodnak, kedvező párás, nedves, vizes körülmények között. Kifejezetten kedvező a több napig tartó esős, meleg, párás időjárás

A csapadékos időszak megszűnését követően a kék-zöld alga képletek, elvékonyodnak, kiszáradnak színük megváltozik, feketéssé, kemény apró darabokra esnek szét a föld felszínén. Ha az időjárás ismét kedvezővé válik, újból megjelenik a kék-zöld alga és újból gyorsan elszaporodik.

Megelőzés, teendők a kék-zöld alga megjelenésekor

Legfontosabb a megelőzés! A kék-zöld alga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem könnyű. Módszerek a kék-zöld alga megelőzésére, megfékezésére,

• Füvesítés, gyeptelepítés előtt megfelelő talaj előkészítés, szervesanyag keverése a földbe, ha nem megfelelően laza.
• Meglévő fü, gyep estén kerüld a műtrágyát, a szervestápanyag, magas szervesanyag tartalmú.
• A meszes talajt tőzeggel keverve savanyítsd.
• Ha a víz meszes, kemény, a gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ilyen esetben, ha van esővíz gyűjtő, ebből öntözz vagy erről működjön az öntöző.
• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
• Meglévő gyep esetén a talajt levegőztetni kell, talajlyuggatással.
• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsd fel.
• az öntöző ritkábban, de alaposan öntözzön, a talaj mélyebben ázzon át. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig lesz vizes, a taj mélyebben ázik át, ez kedvezőtlen a kék-zöld alga megjelenésének, elszaporodásának.
• Évszaknak megfelelően öntözz.
• Ellenőrizd az esőérzékelőt, meghibásodás esetén nem érzékeli az esőt.

Védekezés

Ha megtelepedett a kertben a kékalga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Egészségügyi tulajdonságai

A cianobaktériumok bizonyítottan a természetes gyógyszerek és hatóanyagok rendkívül értékes forrásai nemcsak a gyógyszerek, hanem a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre szolgáló funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséhez is. A kék-zöld algából származó kivonatnak gyulladáscsökkentő fertőzés, baktérium, rák ellenes, immunerősítő hatása van.

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5865699/

 Ginkgo Biloba eredete

A Ginkgo fa története a jégkorszak előtti időből származik A Ginkgo faj mintegy 270 millió évvel ezelőtt jelent meg a földön a permi időszakban, amikor a magzatburkos élőlények emlősszerűekre és hüllőszerűekre váltak szét. Több mint 60 millió évvel azelőtt, hogy az első dinoszauruszok megjelentek.

A Ginkgo, a ginkgophyták osztályának része volt, botanikai kapcsolatot képezve a páfrányok és a virágos növények között. Ezek a fák már akkor is az egyedi, legyező alakú leveleket viseltek, amelyek ősszel élénksárga színeződnek. Mivel a Ginkgo eredete ilyen régen kezdődött, Charles Darwin élő kövületnek nevezte a Ginkgo-t.

A Ginkgo bizonyítottan a legrégebbi fennmaradt fa, amely évezredekig élhet.

Ginkgo Biloba az evolúció idején

A jura időszakban a Ginkgo megerősödött, a fa Ázsiában, az akkor még nem ismert, ma amerikai kontinensként ismert területen és Európában terjed el, és túl élte a földön, akkor és utána végbemenő evolúciós változásokat.

A földön végbemenő későbbi változások hatására csökkent a számuk, és úgy tűnt kihalt. A Ginkgo, kb. 7 millió évvel ezelőtt tűnt el az akkor ismeretlen kontinensről, amely ma Amerika. Később, mintegy 5 millió éve Európában is kihalt a faj. A tudósok azt hitték, hogy kihalt a faj, azonban a reziliens fajoknak nagyrészének sikerült életben maradniuk, a délkelet-kínai buddhista szerzeteseknek köszönhetően. Az utolsó túlélő Ginkgo-kat az ottani kolostorokba vitték, ahol gondozták és nevelték őket. Évszázadokkal később, az 1600-as évek végén, egy Engelbert Kaempfer nevű német tudós felfedezte, hogy a Gingko Biloba fák még mindig élnek a bolygón.

A felfedezés után Ginkgo fákat és magokat hoztak Európába. 1925 körül a Holland Kelet-indiai Társaság is vitt magokat és fákat Hollandiába. A magok és a kis fák az utrechti Hortus Botanicusba kerültek, és megpróbálták szaporítani őket. A fákat nagyon alaposan tanulmányozták, abban a reményben, hogy felfedezzék van e a fának gyógyhatása.

Ginkgo Biloba Kínában és Dél Koreában

Kínában van egy Ginkgo Biloba, amely 3500 éves, Dél-Koreában pedig egy ezeréves Ginkgo Biloba van, a Yon Mun templomban, A fa 60 méter magas és 4,5 méteres a törzsátmérője. A fák bizonyítottan több mint 300 millió éves családból származnak. A bizonyíték a fosszíliákban található, amelyek ugyanolyan levélnyomattal rendelkeznek, mint a mai Ginkgo Biloba. Mindkét országban szent faként tisztelik.

Ginkgo Biloba Japánban

A Ginkgo Biloba túlélte a 1945. augusztus 6-ai Hirosimai bomba támadást, az egyik fa 1,5 km-re volt a bomba becsapódási helyétől. A fa a következő tavasszal kihajtott, azóta is él. Az atombomba támadást több Ginkgo Biloba is túlélte, ezek távolabb voltak a robbanás epicentrumától, ezek is mind a mai napig élnek. Az egyik Ginkgo Biloba, amely túl élte a Hirosimai atomtámadást, Japánban a Béke parkjában áll. A többi Ginkgo Biloba is mindmáig él, amelyek A Japánok is nagy tisztelettel tekintenek a Ginkgo Biloba-ra, ők is szent faként tisztelik.

Ginkgo Biloba levél, felhasználása keleten

Kínában és Japánban a Ginkgo termését és leveleit még mindig terápiás hatása miatt használják. Kr. e. 3000-ben a Ginkgo levél orvosi felhasználását először Kínában írták le. Például a Ginkgo dió (Kínában a Ginkgo Biloba virágzik és termést hoz) jó hatással van az emésztésre, a szívre, a tüdőre, pozitívan hat a libidóra, valamint a baktériumokkal és gombákkal szembeni nagyobb ellenállás ad a szervezetnek. A leveleket gőzfürdőként használták asztma, köhögés vagy megfázás gyógyítására.

Ginkgo Biloba felhasználása sportban

A Ginkgo fokozza a vérkeringést, emiatt előnyösen hat az izomműködésre. A vérkeringés fokozása következtében nő a véráram, ezáltal több oxigén, tápanyag és hormon jut az izmokba. A jobb vérkeringés hatására az egyes szervek oxigén és vérellátottsága is javul. A jobb vérkeringés hatására a szervezetünk méreganyag kiválasztása is javul, emiatt jobban távoznak a méreganyagok a testünkből. A jobb vérkeringés és a méreganyagok hatékonyabb távozása miatt a szervezet jobban regenerálódik fizikai megterhelés után.

Ginkgo Biloba jótékony hatásai

A Ginkgo Biloba legjobban agyserkentőként ismert, mert javítja az agy vér és oxigén ellátását. A vér és oxigén ellátás javulása pozitív hatással van a látásra, a keringésre és szervek működésére. A Ginkgo Biloba az Alzheimer-kórra, sclerosis multiplex-re, a glaukóma-ra és az életkorral járó kognitív hanyatlás és demenciára gyakorolt jótékony hatásairól is ismert.

A legfrissebb kutatások szerint a Ginkgo Biloba jótékony hatással lehet az alábbiakra is: makuladegenaráció, glaukóma, periodontális betegség, tinnitus (fülzúgás, csengés), vertigo (szédülés), magas vérzsírszint, túlsúly, cukorbetegség, perifériás artéria betegség, krónikus májgyulladás, diabéteszes nefropátia, premenstruációs szindróma, premenstruációs diszforikus rendellenesség, menopauzális szexuális diszfunkció, akut hegyibetegség, migrénes fejfájás, posztoperatív delírium, szorongás, depresszió, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, skizofrénia, tardív diszkinézia, xeroderma (holdfény betegség)

forrás: www.sciencedirect.com/science/article/pii/B9780323846769000489