Milyen tavaszi teendők vannak  a kertben?

Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:

A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.

A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.

Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.

Tavaszi teendő a gyeppel

Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.

Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.

Ültetés

Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.

Téliesített növények kihelyezése

A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.

Nyírás, visszavágás

Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.

Tápanyagpótlás

A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.

Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.

Öntözés

Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.

Permetezés

Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.

A gyep öntözésének időszaka

A gyep öntözésének időszakát az időjárási körülmények befolyásolják. Az öntözés időszaka egybe esik a vegetációs időszakkal, ami évenként eltérő lehet. Van olyan év, hogy már Márciusban olyan meleg van, hogy öntözésre van szükség. Van olyan év, amikor csak Április közepétől van szükség, öntözésre. A vegetációs időszak vége is elég változatos lehet. Van olyan év, amikor Szeptember közepétől hűvösebb, csapadékosabb az időjárás. Van olyan év, amikor Októberben még elég meleg van ahhoz, hogy öntözésre van szükség.

A gyep öntözésének kezdő időpontját úgy tudjuk meghatározni, ha figyeljük az időjárást. Ha a nappali hőmérséklet 20 C vagy ennél magasabb, és száraz, akkor célszerű elkezdeni a gyep öntözését. Ebben az időszakban, még ritkábban kell öntözni, 2-3 naponta, később az hőmérséklet emelkedésével arányos gyakoribb öntözésre van szükség.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

A gyep öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja:

Talajszerkezet

A talajszerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talajtípus van, amely általában keverten, a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talajtípus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

A gyep öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az egyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a gyepnek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban.

Napos és árnyékos területek

A gyep napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjon le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Mennyi vízre van szüksége a gyepnek?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter gyep terület vízigénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül. 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a gyep vízigénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

Hogyan lehet mérni a vízmennyiségét?

A vízmennyiség mérésére kétféle módszer van:

1. Helyezzünk a gyep felületére széles nyílású üvegeket vagy cserép alátéteket egyenletes távolságokra egymástól az öntözés sugarán belül. Ezután állítsuk be az öntözőt 10 percre, miután megállt az öntözés, mérjük meg a víz mélységét az üvegekben vagy az alátétekben.
2. Helyezzünk a gyep felületre mérőedényeket az első pontban megadott mód alapján, majd az öntözés vége után nézzük meg a mérőedény oldalán lévő értéket. A mérőedény használatakor gondoskodjunk az edény megfelelő rögzítéséről, a felborulás megelőzése érdekében.

Mikor és hogyan öntözzük a gyepet?

Az öntözés időpontjának a meghatározásához figyelembe kell venni a levegő hőmérsékletét is. Kora tavasszal, nyár végén, kora és késő ősszel az éjszakák hűvösebbek, a nappalok melegebbek. Ezen időszakokban, 2-3 naponta, egyszer reggel 7-8 óra körül ajánlott öntözni. Ebben az időtartományban azért célszerű öntözni, mert ezzel megelőzhetjük az éjszakai és hajnali hűvös következtében kialakuló gombabetegségek kialakulását.

Késő tavasszal, a nappalok egyre melegebbé válnak, ezért napsütötte területeken ajánlott az öntözés időpontját korábbi időpontra állítani, 4,5 vagy 6 órára. A nyári hónapokban, tartós meleg esetén a hőmérséklet késő este vagy kora hajnalban kezd el lehűlni. Ebben az időszakban az öntözőt ajánlott úgy beállítani, hogy a hűlés és hajnali melegedés között legyen, este 11 és reggel 5 óra. Öntözésre a legjobb időpont nyáron kánikulai időszakban este 11 és reggel 3 óra között van, azért mert ebben az időszakban hasznosul legjobban az öntöző víz. Ha az öntözés időpontja reggel 5-6 órakor kezdődik vagy fejeződik be, akkor az intenzív napsütés következtében az öntöző víz nagy része elpárolog, így könnyen vízhiányos lehet a gyep, ami száradási tüneteket okoz. Nyáron kánikulai időszakban már reggel fél 8-kor 30 C hőmérséklet van.

Ha a gyep bizonyos részei a kertben árnyékos részen van, akkor is célszerű figyelembe venni a feljebb leírt öntözési javaslatokat, azonban ügyelni kell arra, hogy az ilyen területeket lényegesen rövidebb ideig öntözzük a gyepet, máskülönben könnyen gombás betegségek vagy rohadás alakul ki.

Ha a gyep valamilyen adottság miatt elég árnyékos részen van a kertben, akkor az önözési időpont legmegfelelőbb ideje a hajnali órák.

Homokos, laza talajszerkezetű kertekben a gyep öntözését két részre osztva oldjuk meg, azért mert az említett talajok vízmegkötő képessége nagyon csekély.

Mennyi ideig öntözzünk?

Ez a feljebb leírt tényezőktől függ, a pontos időtatam meghatározásához megfigyelésre és kísérletezésre van szükség. Nyáron, amikor a gyepet naponta öntözzük, akkor van megfelelően öntözve, ha öntözés után a talaj 12-15 cm mélyen vizes és nap közben eléggé kiszárad a talaj felső része a következő öntözés időpontjáig.

Miért ne öntözzünk nap közben kánikulában?

Ennek két oka van:

1. Igaz, hogy a gyepet nap közben, kánikulában is lehet öntözni, de ez elég értelmetlen, mert nap közben hatalmas a párolgási veszteség, ezért csak csekély mennyisége hasznosul a víznek. Nem mellesleg nem igazán gazdaságos, vízfogyasztás és költség szempontjából. Egy erős, megfelelő gyökérzettel rendelkező gyepnek, nap közben is ki kell bírnia víz nélkül a következő öntözési időpontig.
2. Olyan területeken, ahol a gyep teraszosan van kialakítva a telek lejtése miatt úgy, hogy a teraszok közötti részen növények vannak beültetve, akkor ezen, növények levelei könnyen megéghetnek az öntözés miatt, abban az esetben, ha az alsóbb terasz a felső teraszról van öntözve.

]]> https://naturgarden.hu/fu-gyep-betegsegek/ Mon, 06 Aug 2018 13:11:32 +0000 https://naturgarden.hu/?p=7336 A fű, gyep betegségeit a szabadban mindenütt előforduló gombák okozzák. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. A kórokozók mindig mindenhol jelen vannak, fertőzés akkor alakul ki, ha a fű, gyep ellenálló képessége csökken. A fű, gyep ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, talajszerkezet romlás, helytelen fűnyírás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő).

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.