Az utóbbi években egyre több 30-50 éve ültetett főként luc és ezüstfenyő szárad ki, de más fenyő félék is pl. erdeifenyő, ciprusok, borókák, tuják stb., a kertekben és közterületeken (parkokban) egyaránt. A jelenség oka talajszárazság, amit a kevés csapadék és tartós forró száraz nyári hónapok okoznak. A szárazság, vízhiány hatására a fenyők legyengülnek és emiatt gomba és rovar kártevő, legfőképpen szú támadja meg.
A fenyő kiszáradás hosszabb folyamat, már 2012-ben láthatóak voltak a jelei, 2023-ban tucatszám száradtak ki fenyők, kb. 2000 óta van nagyobb szárazság, volt olyan év, amikor hónapokig nem volt eső, pl. 2017-ben, 2020-ban.
A fenyők száradását vannak, akik az éghajlat változással magyarázzák. Az éghajlat változás egy természetes jelenség, ami az időjárás ciklikussága miatt történik. Ezt bizonyítja, hogy 2022-ben az ősz és tél csapadékosabb volt, mint korábban, 2023-ban ez még jobban tapasztalható volt ősszel, még több eső volt. Ezzel együtt a páratartalom is magas volt, 2024 első hétig, amikor tavaszias volt az időjárás.
Elképzelhető, hogy újból csapadékosabb ciklus kezdődött el az időjárásban és több eső lesz. Az eső eloszlása viszont egyenletlen lehet, nyáron kevesebb, tavasszal, ősszel több.
A fenyő száradás oka sajnos egy régi hibás szemlélet oka is, ami szerint a fenyőket nem kell öntözni. Ez hibás szemlélet, ugyanis a fenyők” lakhelye” főként hegyi, párásabb tájak, pl. Alpok, Tátra. Erdély stb.
A fenyők szárazságtűrése elég erőteljes, gondolj a kivágott karácsonyfákra, elég sokáig megtartják a szépségüket, pedig hetekkel korábban kivágják, mint ahogy megvásárolhatóak. A kivágás idején hűvösebb, nyirkosabb, esősebb az időjárás. A tűleveleken keresztül elégendő nedvességhez jutnak a szabadban. Majd a házba kerülve a fűtés hatására melegebb van, alacsonyabb a páratartalom, mint a szabadban, kezdődik el a száradás. Ha a fenyő (karácsonyfa), olyan tartóba kerül, amelybe víz tölthető, később kezd el száradni, még tovább bírja, ha a tűlevélzet spriccelve van vagy a szoba levegője megfelelően párás 40-60%. Ennél magasabb páratartalom még jobb lenne, ez viszont már egészségtelen az emberre nézve.
A természetben, ha szárazság van, főként nyáron hetekig, hónapokig nincs eső, hasonló jelenség tapasztalható, mint télen sok lakásban van, száraz, meleg levegő. Volt, olyan őszt, tél és tavasz is, amikor szinte alig volt csapadék. Viszont van gyökérzete a szabadban, talajban lévő fenyőnek, de nagy melegben ez sem elég. A szabadban a napon, akár 40-45 C lehet, a páratartalom, ennek megfelelően alcsony. Szabadban a nap párologtató hatása is érvényesül, UV sugárzással. Ezek a hatások a fenyőket, fenyőféléket nagyon megviseli.
Fontos tudni a fenyők gyökérzete elég sekélyen van a talajban 40-120 cm mélyen. A fenyő tűlevélzete elég sűrű, ez akadályozza az eső megfelelő eljutását a talajba. A csapadék, eső nagy rész a sűrű tűlevélzeten elfolyik a koronán a korona széléig, ezért csak a gyökérzet vége jut vízhez. Alapos, tartós esőzés esetén jobb a helyzet, több a csapadék, az esőnek nagyobb része jut át a tűlevélzeten, nagyobb részen jut a gyökérzet vízhez, több víz jut a talajba.
Az erős, viharos szél is kedvezőtlen a növények vízellátására, a szélnek szárító hatása van. Ha eső után keletkezik szél, a tűlevélzeten lévő esőt a szél lefújja, felszárítja. Nyáron, melegben erőteljesebben érvényesül a szél szárító hatása, mint hűvösebb évszakokban.
Tartós, évek óta tartó száraz időjárási körülmények hatására a fenyők legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, ellenálló képességük csökken. Emiatt könnyen fertőződhetnek meg különféle gombabetegségekkel. A gombák a fenyőben lévő vízzel táplálkoznak, ennek hatására gyengül a vízellátás az edénynyalábokban. Másodlagos fertőzésként megtelepednek a szúbogarak a fenyőn, amelyek a törzsbe fúrják magukat, járatokat fúrnak a kéreg alatt, ami miatt a vízszállítás megsérül, kezdetben lassan, később felgyorsulva a fenyők elszáradnak.
A legyengült fenyőn megtelepedő szúbogár fajok a fakérgen látható szabályos kerek, 1-3 mm-es átmérőjű rop nyilasok, furatok alapján ismerhetők fel. A szúbogarak nagyfejűek, kissé hengeres testük, kitinpáncéllal fedett, néhány mm-es rovarok. Petéiket a kéreg alatt a faszövetbe vájt, kanyargós járatokba helyezik el, itt fejlődnek ki, tavasszal, májusban rajzanak és keresnek újabb legyengült fenyőket és különféle fa fajokat.
A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek. Súlyos fertőzésnél az apró lyukak sűrűn, egymástól néhány cm-re vannak, és a fakéreg és tűlevélzet lehullását okozzák
A többszörösen fertőzött (gombák és szúbogarak) legyengült fenyőket végül különféle cincérfajok és díszbogarak is megtámadják. A fenyő törzsében élő cincérfélék, csakúgy, mint a szúbogarak furatokat készítenek a fában, amelyek 3 mm-nél nagyobb kerek lyukak.
A díszbogarak röp nyilasai, furatai a kérgen érdekesen megnyúlt ovális alakúak, az egyik oldalán egyenes, „D” betűhöz hasonlóak.
A rovarokkal megfertőződött fákat megmenteni már nem lehet. Legfontosabb a megelőző védekezés ellenük, megfelelő termőkörülmények biztosítása.
Mit jelent ez?
- Szárazság idején, még télen rendszeresen öntözni kell őket, hetente legalább 3x-or talajáztatással. A csepegtető öntözés NEM elegendő, csak abban az esetben, ha megfelelő ideig van beállítva, eléggé átáztatja a talajt. A közterületeken, parkokban lévő fenyőket vízszállító, tartályos autóval kell öntözni.
- Nyáron, tartós melegben lehetőleg a tűlevélzetet is öntözzük, legalább, olyan magasságban amíg fel tudunk érni a vízzel, ezzel a módszerrel a tűlevélzet gyorsan vízhez jut, a légkör párásodik.
- Megelőzésként permetezni kell a fenyőket rovar és gombaölőszerekkel. A szúbogarakkal fertőzött fenyőket nem érdemes permetezni, mivel a permetszerek nem jutnak el a kéreg alatti mélységben lévő járatokig.
- Évente 2x-er tavasszal és ősszel szerves tápanyagot kell kiszórni a fenyőnek, méretüknek (magasság-szélesség) megfelelően. A szerves tápanyag biztosítja a megfelelő mikró és makró nyomelemeket, amelyek hatására ellenállóbak lesznek a fenyők az időjárással és kártevőkkel szemben.
- Három évente ellenőrizni kell a talaj pH értékét, ha magas (lúgos kémhatású), pH értéket csökkentő anyagot kell kiszórni a talajra. Az örökzöldek a savas talajban érzik jól maguknak. Ha a pH érték magasabb, mint 4,5-5, akkor a fenyők ellenállóképessége gyengül, könnyebben száradnak, fertőződnek meg különféle kórokozók, kártevők által.
- Kerülni kell a fenyők csonkolását, vissza vágását. Ha mindenképpen muszáj, mert ránőtt vagy veszélyeztet valamit, pl. háztetőt, kábelt, stb., akkor a visszavágást hűvösebb, csapadékosabb hónapokban végezzük. Ezután is szórjunk ki szerves tápanyagot a fenyőnek, hogy pótoljuk a levágott résszel elvesztett tápanyagot.
A védettebb, árnyékosabb helyen lévő fenyők helyzete valamivel jobb, de velük is kell törődni.
A témához kapcsolódó bejegyzések: