A jó kondícióban lévő rhododendron sokkal kevésbé hajlamosak megbetegedésre, ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minden igényüket kielégítsük. Milyen igényei vannak a rhododendron-nak? Legyen megfelelő szerkezetű és pH értékű és vízelvezetésű a talaj. Évente legalább 2X-er tavasszal és ősszel adjunk nekik szervestápanyagot, amely hosszúhatástartamú. Öntözzük őket megfelelően, főleg virágzáskor nagy melegben gondoskodjunk, arról, hogy legyen elég vizük. Ügyeljünk arra, hogy egyéb időszakokban is legyen megfelelő mennyiségű vizük, minden évszakban lehet, hosszabb csapadékmentes időszak. Gondoskodjunk arról, hogy a rhododendron megfelelő mennyiségű fényhez jusson. A rhododendronok estében is a betegség megelőzésére kell törekednünk. A beteg rhododendron a betegség mértékétől függően gyógyítható, azonban ez súlyos esetben hónapokig is eltarthat. A betegségek, kártevők megelőzése érdekében időnként permetezzünk, megfelelő gomba és rovarölő szerekkel. Kialakult betegség esetén többszöri permetezésre van szükség.

 

Rhododendron betegségei, kártevői:

Lisztharmat: Fehér, lisztszerű bevonat keletkezik a leveleken. A lombhullató és örökzöld rododendronoknál is kialakulhat. A lisztharmat a rhododendron nemzetség azálea fajtáinál is felléphet.

 

 

 

 

Lisztharmat: Egy gomba faj, amely fekete penészes bevonatot képez a levélzeten és a hajtásokon. Erőteljes fertőzés a rhododendron teljes kiszáradását okozza.

 

 

 

 

 

 

Szürkerothadás: Gomba betegség, amely a virágokon jelenik meg. A gomba szabálytalan foltokat képez, amelyek barna színűek, eleinte kisebbek, később összenőnek. A betegség hatására a virágok elhervadnak.

 

 

 

 

 

Levélrozsda: Gombásodás a levelek alsó felén, fonák oldalán. A rozsdásodás a levélzeten összefüggő vagy elkülönülő foltokban jelenik meg, amelyek idővel összeolvadnak, sárgásbarna szín elváltozást okozva. A rozsdásodás hatására a levelek felszíne barnul és feketedik.

 

 

 

 

 

Fitoftóra: Egy parazita fonalas gomba, amely gyökérzeten keresztül károsít. A gomba többféle növényt károsíthat. A fertőzés hatására a levelek barnulnak a hajtások és a bimbók feketednek. Végül teljes hajtás elszáradást, növénypusztulást okoz. A beteg növényt meg kell semmisíteni. a használt szerszámokat és a földet fertőtleníteni kell.

 

 

 

 

 

Levéltetű: Tavasszal, hajtáskor, az új, fiatal levelek fonák részén jelenhetnek meg. A tetű vírus hordozó, ezért kiemelkedő fontosságú a tetvesedés megelőzése. A vírus fertőzött rhododendron még egy ideig él, de idővel elpusztul. Rhododendron metszés után a metszőollót fertőtlenítsük, mielőtt másik növényt metszünk, az esetleges fertőzés átvitel megelőzése érdekében.

 

 

 

 

Csipkéspoloska: A levél színe a kártevő szívogatásától elhaló, és levegővel feltelő sejtek miatt zöldes, ezüstös. A levél fonák oldala barna foltokkal szennyezett.

 

 

 

 

 

Barázdáshátú vincellérbogár: A Barázdáshátú vincellérbogár lárvája és az imágója (kifejlett bogár) egyaránt károsít. Az barázdáshátú vincellérbogár jelenléte csak a leveleken lévő karéjozott rágásnyomokról ismerhető fel. A bogár nem látható, éjjel aktív, a nappali órákat a gyökérzet közé elbújva tölti! Nem tud repülni, a szárnyfedői összenőtt. A lárva még veszélyesebb, mert a gyökereket rágja.

 

 

 

 

Levélatka: Apró rovar, amely a levélzetet szívogatja. A károsítás hatására a levelek sárgulnak. Az atka fertőzés meleg, száraz időben alakulhat ki.

 

 

 

 

 

 

Tripsz: Apró, az atkánál kicsit nagyobb 1-2 mm hosszúságú rovar. A rovar a leveleket szívogatja a kártétel hatására a levelek ezüstösen elszíneződnek. A levelek fonák oldalán barnás-fekete foltok láthatók.

 

 

 

 

 

 

Tápanyaghiány

A rhododendron tápanyahiányának diagnosztizálása a levelek vizuális vizsgálata alapján történik. A tápanyaghiány betegségek kialakulását idézi elő. A tápanyag hiány kialakulásának megelőzése érdekében, rendszeresen adjunk a növényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű komplex tápanyagot.

Nitrogénhiány: nitrogén hiány első tünetei a növények alsó, idősebb levelein figyelhetők meg.  A nitrogén hiányt a növény növekedésének visszamaradása és kicsi, halványzöld majd sárgászöld levelei jelzik. Végül a levelek elbarnulnak, majd lehullanak. A klorózis fokozatosan a fiatalabb levelekre is átterjed. A növények vegetatív felülete jelentősen csökken és termőképességük, virágzásuk csökken.

Foszforhiány: A foszforhiányos növény levelei sötétzölddé, kékeszölddé válnak. A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át, ami a levél fonák oldalon jobban észrevehető. A levelek elszíneződése fokozatosan a középső és fiatal levelekre is átterjed. Az alsó levelek gyakran elszáradnak, majd lehullanak így a növény felkopaszodik. A foszforhiányos   növények visszamaradnak a fejlődésben, csakúgy, ahogy a gyökérzetük növekedése.

Káliumhiány: A káliumhiány az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. A kálium hiányos növények lankadnak, kókadnak, a növény növekedése lelassul. A kálium hiány tünete az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. Kálium hiány következtében a levélcsúcs és szélek mentén világosabb vagy sötétebb barna nekrózisok alakulnak ki. A tünetek mindig a levélcsúcstól indulnak ki és a levélszélen körbe haladnak. A kálium hiányos növények szárátmérője vékonyabb. Kálium hiány esetén a fiatalabb levelek kisebbek, rendszerint sötétzöldek látszatra normálisok. A kálium hiány végső fázisában az idősebb levelek hullani kezdenek.

Kálciumhiány: A kalciumhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik először: a levelek vége halványzöld színű lesz, majd összecsavarodik a fonák irányába, elhal, majd lehullik. Szélsőséges esetben a növény fejlődése lelassul, rövid szártagok és sötétzöld levelek figyelhetőek meg rajta.

Magnéziumhiány: Magnéziumhiány esetén a klorofil képződése lelassul, ezért a növények levelei az erek között sárgulnak, kivilágosodnak, később barna vagy sötétbarna nekrotikus foltok alakulnak ki. A klorofil képződés hiánya miatt lassul a növények növekedése.  Magnézium hiány miatt károsodott levelek rendszerint igen hamar lehullanak.

Vashiány: A vashiány jellegzetes tünete, hogy a fiatalabb leveleken jelentkezik legintenzívebben a klorózisos tünet, amely a hiány erősödésével átterjed a levél erekre is és fokozatosan az idősebb levelekre is. A klorózisos tüneteket nekrózis követi, amely a levéllemez szélétől indul a fő ér irányába. A klorózis hatására a növények levelei nem fejlődnek megfelelően, a növények növekedése erőteljes klorózis hatására lassul. A vashiány a legnehezebben gyógyítható tápanyaghiányok közé tartozik. Vas hiány a közömbös és lúgos, valamint savanyú talajokon egyaránt előfordul.

Mangánhiány: Mangán hiány esetén pontszerű klorózisok jelennek meg levéllemezen. A klorózis a levélerektől távolabb jelenik meg és inkább a levél egy részét érinti. Klorózis hatására a levéllemez elveszti zöld színét és a kisebb erek között halvány vagy sárgászöld pontszerű nekrózisok alakulnak ki. A mangán hiány először az idősebb leveleken figyelhető meg, majd fiatalabb leveleken is megfigyelhetővé válik.

Bórhiány: A bór hiány tipikus tünetei legelőször mindig a legfiatalabb leveleken jelentkeznek. A levelek aprók maradnak, idővel deformálódnak és a szélük fonák irányba pöndörödik. Súlyos hiány esetén a levelek barnára színeződnek, elszáradnak és lehullanak. Később a tünetek az idősebb leveleken is jelentkeznek. A hajtáscsúcsok elhalnak, a hajtások növekedése leáll. A bórhiányos növény rosszul köt, amiért a virágok lehullanak.

Rézhiány: A rézhiány tipikus tünete a fiatal leveleken figyelhető meg. Réz hiány hatására a levelek fonnyadnak, besodródnak, hasonlóan, ahhoz, amikor nagy szárazságban vízhiány következtében történnek ezek az elváltozások. A bór hiány hatására a fiatalabb levelek elhalhatnak és lehullanak.