Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

Hortenzia betegségei, kártevői

Szürkepenész

Gomba betegség.

A szürkkepenész tartósan csapadékos, hűvös, párás időjárás esetén alakul ki. A legideálisabb körülmény a fertőzés kialakulásához a 18 C-os hőmérséklet, amely 20 órán át felületi nedvességet okoz. A szürkepenész, többféle növényen alakulhat ki. A betegség a hortenzia virágain alakul ki. A gombabetegség szövetbénulást, virágelhalást okoz. A szürkerothadás már a virágbimbókat is fertőzheti.

Tünetei

A szürkepenész jelenlétére utaló tünetek eltérőek, de könnyen, jól felismerhetőek, a fertőzött növényi részen látható szürke, vattaszerű penészről, amelyet az érintett részek rothadása követ. A bimbók, virágok és egyes növények estén a virágszárak rohadnak (például a fukszián). A fertőzött virágszirmokon piszkosfehér, vörös vagy barna foltok vannak. A penész nagyon finom, felálló, szorosan összetapadó bolyhok tömegeként látható. Ha megpiszkálják, a jól beágyazódott penész spórák tömegeit löki ki magából.

Betegség orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia levélfoltosodás

Gomba betegség.

Tünetei

Körkörös lila vagy barna foltok jelennek meg a leveleken. A barna folt körüli rész sötét barna színű. A betegséget egy gomba okozza. A fertőzés előrehaladásával a beteg levelek sárgulnak, majd lehullanak.

Betegség orvoslása

A megelőzés érdekében tartsuk a növényeket jó kondícióban. Lehetőleg úgy öntözzünk, hogy a levélzetet ne érje víz. A fertőzés megelőzése érdekében időnként permetezzünk, főként a csapadékos időjárás elmúlása után. Kialakult fertőzés esetén a beteg leveleket távolítsuk el és permetezzük a hortenziákat.

Antraknózis, fenesedés

Az antraknózis nevű gomb számos különféle, haszon és dísznövényt képes megfertőzni, az egész világon elterjedt.

Tünetei

A betegség már előfordulhat egészen fiatal korban is. A növények levelein 3-4 mm átmérőjű sárgászöld foltok láthatóak, amelyet szürkésbarna szegély határol. A gyorsan növekvő foltok a leveleken, levélnyeleken összeolvadnak, elhalást okozva. Az elhalt részek kihullanak.

A betegség a levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális, enyhén besüppedő foltok formájában jelennek meg. A levélcsúcsokon esetleg sötétbarna csíkok is előfordulnak. A betegség meleg, nagyon párás időjárás estén, párás környezetben (üvegház, téli kert) erőteljesebben jelentkezhet.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség. Párás időjárás estén, amikor lehetőségünk adódik permetezzük a hortenziákat.

Lisztharmat

Gomba betegség.

Tünetei

A lisztharmat fehér porszerű képződményként jelenik meg a levelek felületén. A levelek alján, fonák oldalán fehér, gyapotszerű növekedés látható. A lisztharmat sokféle, haszon és dísznövényt alakulhat ki. A lisztharmat terjedését jelentős mértékben befolyásolja a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet a lisztharmat kialakulásához 21-32°C között van.

A fertőzés terjedésével az érintett növényi részek elszáradhatnak. Lágyszárú növények esetén a teljes növény száradását okozhatja. Lomblevelű fák, például tölgyfák rendszeres fertőzése estén az ágak is elhalhatnak. Csakúgy, mint más gomba fajok a lisztharmat is a növény nedvével táplálkozik.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket (termőhely, tápanyagellátás, öntözés) biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. Permetezéskor használjunk kontakt és felszívódó permetszereket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia rozsda

Gomba betegség.

Tünetei

A rozsdabetegség egy jól megfigyelhető és leírható gombás növénybetegség, amely különféle növényfajokon alakulhat ki. A rozsdabetegség kórokozója egy gombafaj, amely a növények levelein először barnás narancssárgás foltok formájában jelenik. A betegség előre haladásával a foltok barna, végül fekete színűvé válnak. A foltokban (gomba) por képződmény található, ami a gombaspórái. A betegség első fázisában sárgás hólyagszerű formában jelenik meg, szabálytalan távolságokra a levélzeten, amelyek idővel összeolvadnak, barna szín elváltozást okozva, végső stádiumában fekete színű elváltozásként látható a rozsda betegség. Erőteljesen elterjed fertőzés esetén a növények levelei elszáradnak, lehullanak.

A rozsda betegség kialakulása főleg tavasszal és ősszel gyakori, 10-20 C közötti hőmérsékleten.

Betegség megelőzése, orvoslása

Elsősorban a legfontosabb a megelőzés, ennek érdekében megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a növényeknek, hortenziáknak. Figyelni kell az öntözés időzítésére, időszakára. Mit jelent ez? Hűvösebb időszakban 10-20 C fok között ritkábban (2-3 nap) és lehetőleg ne túl korán (8-9 óra) öntözzünk, figyelembe véve a fekvési, elhelyezkedési adottságait (magasabban vagy síkon, völgyes részen van). Ez automata öntöző, csepegtető rendszer esetén könnyen megvalósítható, átprogramozással. Kézi öntözés esetén is ez a legoptimálisabb időpont, amennyiben erre nincs lehetőség (munka miatt), akkor lehetőleg kora délután öntözzünk, mértékletesen.

Súlyos, előrehaladott rozsdabetegség esetén a fertőzött növények (lombhullatók) levélzete lehullik, ezeket szedjük össze, lehetőség szerint semmisítsük meg. Az ősszel lehullott maradék levélzetet mielőbb szedjük össze és szintén semmisítsük meg.

Gondoskodjuk megfelelő tápanyagellátásról rendszeresen, legalább tavasszal és ősszel, annak érdekében, hogy a növények ellenállóképességét fokozzuk. Tápanyagpótlásra szerves tápanyagokat használjunk, amelyek erősítik a növényi szöveteket.

A rozsdabetegség megelőzése érdekében, időnként ajánlott a növényeket permetezni. Kialakult fertőzés esetén szintén permetezéssel tudunk védekezni a betegség súlyoságától függően. Erőteljes rozsdabetegség estén többszöri permetezés szükséges.

Korompenész

Egy gomba faj, amelynek több fajta lomb és tűlevelű gazdanövénye van.

Tünetei

A növények levelein sötét, korom színű, majdnem fekete bevonat keletkezik, amely idővel a hajtásokon és az egész növényen elterjedhet. Súlyos fertőzés esetén szinte minden kerti növényen elterjedhet. Erőteljes, hosszan tartó fertőzés esetén az egész növény száradását okozhatja.

Betegség megelőzése, orvoslása

A korompenész legfőképpen a mézharmaton telepedik meg. A mézharmat a levél tetvek és különféle pajzs tetvek ürüléke. Ezért különösen fontos a tetvek és pajzs tetvek elterjedésének megakadályozása megelőző permetezéssel. Kialakult korompenész fertőzés esetén gombaölőszer használatára is szükség van, mert a korompenész egy gomba faj.

Közönséges takácsatka

A pókszabásúak családjába tartozó, közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók. A kifejlett nőstény atka mérete kb. 4mm hosszú. A takácsatka többféle növényfajon jelenhet meg. A takácsatka többtápnövényes kártevő, amely száraz meleg időszakban jelenhet meg a növényeken. A takácsatka petékkel szaporodik, a kifejlett egyedek különféle állatok „segítségével” jutnak be a kertekbe.

Tünetei

A takácsatkák a növények levelinek szívogatásával táplálkozik. A szívogatás hatására a levelek színe ezüstszerűvé válik. A takácsatka jelenléte a pókhállószerű szövedékéről is felismerhető. A közönséges takácsatka megjelenésére száraz, meleg időszakban kell számítani.

Betegség megelőzése, orvoslása

A takácsatka fertőzés megelőzése érdekében időnként (2-3 naponta) száraz melegben esőzés szerűen öntözzük a hortenziákat. A fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében időnként permetezzünk. Kialakult, meglévő takácsatka fertőzés estén szintén permetezzük a hortenziákat, atkaölőszerrel.

Levéltetvek

Apró többtápnövényű rovarok, amely 2-3 mm hosszúak. Szárnyas és szárnytalan alakjuk van, több nemzedékes faj.

Tünetei

A fiatal növényi részeken megjelenő apró rovarok, amelyek gyorsan szaporodnak, kolóniát képezve. A levél tetvek a leveleket szívogatva táplálkoznak. A levél tetvek ürüléke mézharmat, amely a hangyák kedvenc tápláléka. A mézharmatban könnyen megtelepszik a korompenész, amely erőteljes fertőzés esetén növény száradást okozhat.

A levél tetvek legnagyobb veszélye, vírusvektor hordozók.

Bakteriális betegségek

Baktériumos hervadás

A bakteriális hervadást egy egysejtű mikró organizmus okozza.

Tünetei

A fertőzés először a leveleken és a virágokon jelenik meg. Erőteljes, súlyos fertőzés esetén a fertőzés hervadást és gyökérrothadást is okozhat, ami a hortenzia pusztulását okozza.

A bakteriális hervadás főként meleg párás időben és erőteljes esőzés következtében alakulhat ki. A betegség ellen, sajnos nincs megfelelő permetszer.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Baktériumos levélfoltosság

Egysejtű mikroorganizmus.

Tünetei

A betegséget okozó baktériumok természetes nyílásokon, például sztómán* vagy sebeken keresztül jutnak be a növénybe. * A sztóma a növényi szövet apró nyílásai vagy pórusai,   amelyek lehetővé teszik a gázcserét. A sztómák jellemzően a  növény leveleiben találhatók,  de néhány sztóma a növények szárban is megtalálhatóak.

A baktériumos levélfoltosság a leveleken előbb sötétzöld, később barna, szabálytalan alakú, sötétbarna szegélyű vizenyős, nyálkás foltok láthatók. A foltok később kiszáradnak, közepük kifehéredik, gyakran kiszakad. A hortenzia a fejlődésben visszamarad, a levélzete hullani kezd, kevesebb és kisebb virágokat fejleszt.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Vírus betegségek

Hortenzia gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A gyűrűfoltosság többféle haszon és dísznövényen kialakulhat. A hortenzia levelein sárgás, vöröses, barnás foltok vagy gyűrűk jelennek meg, akkor nagy eséllyel a hortenzia gyűrűfoltos vírussal fertőzött. A fertőzés következtében a hortenzia levelei elkezdenek torzulni, pöndörödni, a növény növekedése visszamarad. Idővel a növény teljes pusztulását okozza.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

A gyűrűfoltosság vírusa mechanikusan terjed, így a metszőeszközök továbbadhatják ezt a vírust. A metszőeszközök fertőtlenítése segít megelőzni a betegség terjedését. Ha a hortenziája elkapja ezt a betegséget, meg kell semmisítani.

Hortenzia mozaikvírus

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A mozaikvírussal fertőzött hortenzia levelein sárga mozaikmintázatú foltok jelennek meg.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A mozaikvírus szintén mechanikus úton terjed, ezért fertőtlenítsük a metszőollót.

Paradicsom gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

Ennek a vírusnak a hatására a hortenzia levelei megsárgulnak és eltorzulnak, a növény növekedése visszamarad. Idővel a teljes növény elpusztul. A vírust fonálférgek terjesztik. A paradicsom gyűrűsfoltosság többféle növényen kialakulhat.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A talajt fertőtlenítsük talajfertőtlenítő szerrel

Egyéb hortenzia problémák

Hortenzia levélsárgulás

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

Hortenzia virágfakulás

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen.

]]> https://naturgarden.hu/orokzoldek-fenyok-tujak-betegsegei-es-kartevoi/ Mon, 24 Sep 2018 10:40:26 +0000 https://naturgarden.hu/?p=6949 Az örökzöldek, fenyők és tuják betegségeit a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. 

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő). 

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor az örökzöldek, fenyők, tuják újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Seiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, életfa, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka, tuja pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Lucfenyő tűkarc gomba

Gazdanövények: Lucfenyő, ezüstfenyő és egyéb fenyők.

Tünet: Az idősebb tűlevelek sárgulnak, barnulnak, majd lehullanak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba. A fertőzés kialakulásának kedvez a sűrű és nedves körülmény és a fák legyengült (tápanyaghiányos) állapota.

Hatása a növényre: Tűlevélhullás, csökkenő hajtás kialakulás. Ez a korona ritkulását eredményezi.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő rozsda

Gazdanövények: Fenyő félék.

Tünet: Nyár folyamán sárga csíkok jelennek meg a tűleveleken.

Kórokozó: Rozsdagomba.

Hatása a növényre: A tűlevelek sárgulása, növekedéslassulás. A fiatal növények többszöri fertőzés estén kipusztulhatnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Ezüstfenyő levéltetű

Gazdanövények: Ezüstfenyő és lucfenyő.

Tünet: A tűlevelek a szívás hatására elsárgulnak, később megbarnulnak. Az idősebb tűlevelek fertőződnek.

Kórokozó: Zöld levéltetű. A fertőzés kora tavasztól a fagyokig jelentkezhet. A fertőzés az idősebb részeknél a korona belsejében kezdődik.

Hatása a növényre: a fertőzés következtében a szívások miatt az idősebb tűlevelek lehullanak. Tömeges fertőzés esetén a fák elhalnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, a fertőzött fák ismételt permetezése 14 napon belül, tápanyag utánpótlás, megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő takácsatka

Gazdanövények: Fenyőfélék, tűlevelűek.

Tünet: A fertőzés helyén a tűlevelek eleinte világoszöldek, világos zöldessárgák, homályosak, mintha porosak lennének. Később sárgán pettyezettek. A fertőzött részeket finom pókhálószerű képződmény lepi be, amelyen a peték és a kifejlett atkák levedlett bőre látható. Elsősorban az idősebb részek (tűlevelek) fertőződnek a korona (ágak) belsejében.

Kártevő: Apró zöldes színű pókszabású rovar. A gömbölyded, narancsszínű peték nagyítóval megfigyelhetőek a növényen.

Hatása a növényre: Az ágak belső részén lévő tűlevelek színváltozása, tűlevelek hullása. Ennek következtében esztétikai értékcsökkenés, súlyos, többszöri fertőzés esetén a fiatal fák elhalását okozhatja.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: a takácsatka már tavasszal fertőzheti a fákat. Ezért két alakalommal (10-14 napos időközzel) atkaölő szerrel kell permetezni. Fontos, hogy ezt követően ellenőrizni kell a növényeket, hogy nem történik e később újra fertőzés.

Fenyőrontó darázs

Gazdanövények: Hosszú tűlevelű fenyőfélék, erdei fenyő, feketefenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai.

Kártevő: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

Tünet: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak. A fenyőrontó darázs lárvái a tűleveleket rágják, az ürüléküköt ott hagyják az ágakon, az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg. Erről is felismerhetők.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák mennyisége.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezők közül azokat, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a diófa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Dió betegségei, kártevői

Dió gnomóniás betegség

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: Barna és fekete foltok a levélzeten, amelyek később a termés külső zöld héján is megjelenik. Eleinte apró, később összeolvadó folt formájában.

Kórokozó: Egy gombafajta, amely a lehullott levelekben, illetve az elbomló termés külső héján képződik. A gomba spórák a lehullott lombozaton és a bomló héjon áttelel, tavasszal csíráznak és fertőzi a fiatal leveleket.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, termés mennyiség csökkenés. Többszöri ismételt fertőzés esetén ágelhalás, végül faelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzáskor és virágzás után 2-3 alkalommal. A súlyosan fertőzött fa állapottól függően, többszöri permetezéssel gyógyítható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió baktériumos feketedés

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: A betegség a leveleket, hajtásokat és a terméseket támadja meg. A terméseken apró vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek besüppednek és megfeketednek és gyorsan növekednek.

Kórokozó: Baktérium gomba.

Hatása a növényre: A termés zöld külső héja megfeketedik, csökkenő termés méret.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a fertőzött lehullott termések összeszedése, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzás előtt egyszer, virágzás után 1-2 alkalommal. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió nemezes gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A leveleken kidudorodó gubacsok jelennek meg, amelyek elszíneződést okoznak. A levelek fonákján szőrös szövedék látható. A gubacsok belsejében atkák találhatók.

Kártevő: Nemezes gubacsatka.

Hatása a növényre: Levélzettorzulás, esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kora tavaszi lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után atka elleni inszekticides permetezés.

Dió szemölcsös gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A levelek hajtáscsúcsain apró, külön álló gombostűfej nagyságú élénksárga, vöröses színű szemölcsszerű képletek. A pöttyök fokozatosan sűrűsödnek, idővel szinte teljesen összefüggővé válnak. Erőteljes fertőzés esetén a fertőzés a termésre is átterjed, ezáltal csökken a termésmennyiség.

 Kártevő: Dió szemölcsös gubacsatka

Hatása a növényre: Levél torzulás, esztétikai értékcsökkenés. A levelek korai száradása, lehullása. Termés fertőződése esetén csökken a termésmennyiség.

A betegség megelőzése, orvoslása: A szemölcsös gubacsatka a lehullott leveleken és a rügyekben telelnek át. Éppen ezért a védekezés alapja a lehullott fertőzött levelek összeszedése. A diófa őszi, tavaszi lemosópermetezése. Az atkák megjelenésekor atkaölőszerese permetezés.

Sárga diólevéltetű

Gazdanövény: Főként a közönséges és a fekete dió.

Tünet leírása: A kártevő a növények levelét támadja meg. A levélzeten apró sárga vagy zöld átlátszó tetvek láthatóak.

Kártevő: Sárga vagy zöld levéltetű.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, másodlagos fertőzés kialakulása a szívogatás helyén (gnomónia, baktérium).

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után a fertőzés kialakulásakor inszekticides permetezés.

Almamoly

Gazdanövény: Alma, Dió, Körte, Kajszibarack

Tünet leírása: A terméseket lárva támadja meg. A terméseket apró nyílás látható, amely kör száraz hernyó ürülék látható. A károsított diók egy része lehullik.

Kártevő: Almamoly lárvája.

Hatása a növényre: Terméscsökkenés, ehetetlen termések.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rovar ölőszeres permetív védekezés. Meglévő fertőzés estén felszívódó rovarölő szeres permetezés.

Nyugati dióburok fúrólégy, dió buroklégy

Gazdanövény: Magyarországon a közönséges dió és a fekete dió.

 Tünet leírása: A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején megjelenő apró, alig észre vehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, amelyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. A foltok a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A kifejlett lárvák a dió burokba rágják magukat.

A termés és a levélzet folyamatosan feketedik és mindkettő korán hullani kezd. A termések egy része a fán maradhat a teljes levélhullás után is.

Kórokozó: Dióburok-fúrólégy vagy más néven dió buroklégy. A légy barna színű, feje sárga, szárnya fekete sávos, tora sötét, félkör lakú pöttyel a pajzsocskán. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak. Az imágok, kifejlett egyedek július elejétől, szeptember közepéig rajzanak, amely időszak alatt folyamatos a tojás rakás.

Hatása a növényre: Nyáron, melegben, július elején megjelenő apró foltok a dió zöld burkán. A lárvák (nyüvek) a dió zöld burkába rágják magukat. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamtában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd. A kártétel hatására, már kisebb fertőzés estén is jelentősen romlik a közönséges és fekete dió minősége (méret, íz).

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb csakúgy, mint minden esetben a megelőzés, a fertőzés várható kialakulását figyelembe véve, június vége, július eleje. Meglévő fertőzés esetén is célszerű permetezni, felszívódó rovarölőszerekkel. Ennek hatására csökken a kifejlődni képes egyedek száma. A lehullott levélzetet, termést gyűjtsük össze, semmisítsük meg. A legjobb módszer a megsemmisítésre az égetés. Sajnos azonban ezt sokszor szabályzat tiltja a legtöbb helyen. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre. Ennek azonban az a hátránya, hogy onnan ugyanúgy tud terjedni a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. Sajnos az olyan telehelyeken, ahol nem végeznek zöldhulladék égetést kártevők és kórokozók paradicsoma, ahonnan a megfelelő időben terjedni tudnak.