Dísznövények csoportosítása

A dísznövények különféleképpen csoportosíthatók: virágzási idő, magasság, forma, lombhullató, örökzöld, árnyékos, félárnyékos, napos hely igény, talajigény (lúgos, semleges, savas) alapján, virágok színe szerint vagy rendszertani, illetve származási hely, felhasználás alapján.

Dísznövények falhasználási területei

A dísznövények falhasználási területük alapján 22 csoportja van:

1. Virágágyi évelő növények.
2. Virágágyi egy és két nyári növények.
3. Hagymás, gumós növények.
4. Sziklakerti növények.
5. Szoliter növények
6. Balkon növények.
7. Futó növények.
8. Talajtakaró növények.
9. Sorfák.
10. Sövény, térelválasztó növények.
11. Virágkötészeti növények.
12. Szobanövények.
13. Vízi növények.
14. Fűszer, gyógynövények.
15. Egzotikus növények.
16. Haszonnövények (zöldség, gyümölcs)
17. Bogyós növények.
18. Rovarevő növények.
19. Park növények.
20. Takarmánynövények.
21. Bonsai növények.
22. Erdei, mezei növények.

Dísznövények szaporítása

A dísznövények különféle módon szaporodnak:

• Ivaros: alapfajok szaporítási módja, magról könnyen és gyorsan fejlődő növényeket érdemes magról szaporítani.
• Ivartalan: ha a cél a fajták tulajdonságainak megtartása, vagy ivartalan úton könnyebben, gyorsabban lehet szaporítani, mint magról; vagy a növény nem érlel magot.
• Mikroszaporítással, laboratóriumi körülmények között történik, például broméliák.
• Önszaporítással, amikor a növény lehullott terméseinek magjából szaporodik.
• Önszaporítással, amikor a beérett magok különféle módon elszóródnak.
• Hagymás növények szaporítása sarjhagymák leválasztásával.
• Palántázott, vásárolt vagy télen üvegházba vetett.
• Zöld és félfás hajtásdugványról.
• Gyökérdugványozással.
• Szemzéssel, oltással.
• Fásdugványozással.
• Tőosztással.
• Sarjhajtásról.
• Magról vetve.
• Bujtással.