Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Betegség tünetei: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

A tuja (oszlopos, gömb, alakra nyírott) alkalmas szoliter növénynek, cserépbe, dézsába vagy a kertbe ültetve. A tuja ezen típusai (törpe, alakra nyírott, oszlopos) alkalmasak teraszra, erkélyre, üzletek előtt cserépbe ültetve is, amelyek így adnak dekorációt. A sövény tuja rendszeres nyírással szép sövényt alkothat a kertben elválasztva a kert bizonyos részét egymástól. Az oszlopos tuja is szép sövényt alkothat, figyelembe véve a növekedését. A túl magasra növő oszlopos tuja, könnyen leárnyékolhatja a kertet. A kúszó tuja talajtakaró növényként díszítheti a kertet.

A tuja napos vagy félárnyékos helyen, tápanyag dús, savanyú földben érzi magát legjobban. A meszes talaj kedvezőtlen hatással van a tujára. Meszes közegben nem tud kellőképpen fejlődni, legyengül, könnyen kártevők és kórokozók támadják meg, amelyek súlyos akut fertőzés esetén a tuja pusztulását okozzák.

A tuja a nedves talajt kedveli, ennek érdekében megfelelőképpen kell gondoskodni az öntözésről. Különösen fontos ez nyáron, amikor tartós meleg van. Az év egyéb szakában (tavasz, ősz, tél) is fontos a megfelelő vízellátás. Sokszor még enyhe, száraz teleken is kiszáradhat a talaj, ami károsan hat a növény fiziológiai állapotára. Emiatt a tuja legyengül, betegségek (gomba, rovar) alakulnak ki. A tartós (relatív) vízhiány miatt a tuja kiszáradhat. A tuja száradás lassú folyamat, amit ha idejében diagnosztizálunk, visszafordíthatunk. Erőteljes hónapok, évek óta fennálló, relatív vízhiány miatt a tuja biztos, hogy kiszárad.

A tuja ültetési ideje, mivel konténeres vagy földlabdás, szinte egész évben ültethető, kivéve a téli fagyos időszakot. Különösen enyhe teleken még télen is ültethető, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont felett van.

A tuja ültetése

Ültetéskor figyelembe kell venni a talaj minőségét, szükség estén cserélni vagy javítani kell. Ültetéskor megfelelő méretű gödröt kell ásni. Mekkora a megfelelő méret? Ez a növény méretétől függő. A legoptimálisabb gödör kétszer akkora, mint a konténer vagy a földlabda mérete. Ültetéskor nagy mennyiségű szerves tápanyagot és tőzeget kell keverni a földbe, amivel a tuját takarjuk az ültető gödörben. A szerves anyag lazítja a talajt és kedvezően hat a talaj mikroorganizmusára (hasznos talajlakó rovarok, és gombák). A tőzeg szintén a talajt lazítja és a kémhatását (savas) fokozza.

Ültetéskor fontos a juta zsák eltávolítása, mert ennek a lebomlása, főleg hűvösebb idő esetén sok ideig tart, ezért a tuja begyökeresedését gátolja. Ha a tuja nem tud begyökeresedni a juta zsák miatt, akkor kiszáradhat.

Ültetés után fontos a megfelelő és folyamatos öntözés.

Öntözés

Mennyi vízre van szüksége a tujának?

Ez több tényezőtől függ: évszak, éghajlat, kert fekvése és elhelyezkedése (napos-meleg, völgy, hegy) és talaj típus (homok, agyag). Napos, száraz, homokos helyeken többet kell öntözni, mint árnyékos, hűvösebb helyeken. Homokos talaj estén naponta kétszer, agyagos talaj estén naponta egyszer. A tuja vízigénye: egy 100 cm-es tujának, hetente 10-12 liter vízre van szüksége, még száraz, hűvösebb idő estén is, nyáron tartós melegben 2-3 liter vízre van szüksége naponta. A legjobb módszer a tuja (a kertbe kiültetett) öntözésére az automata öntözés, mert ez idő takarékos, kényelmes és egyenletes vízellátást biztosít. Tuják öntözése esetén úgy kell telepíteni az öntözőt, hogy a tuja mindkét oldalán (elől, hátul) legyen lerakva öntöző cső (szolitertuja esetén körbe tekerve), azért, hogy mindkét (teljes) gyökérzóna egyenletesen legyen öntözve. Egy oldalon telepített öntöző esetén száradás alakulhat ki, azon az oldalon, ahol nincs öntöző telepítve.

Az öntözés mennyisége függ az öntöző cső átmérőjétől, egy 16-os csövön, egy méteres szakaszon, óránként 2 liter víz csöpög ki. Ezt figyelembe véve, nyáron agyagos talaj esetén naponta egy-másfél órára kell programozni az csepegtető öntözőt. Tavasszal, ősszel az időjárásnak megfelelően kell (kevesebb ideig) kell beprogramozni az öntözőt.

A tuják különösen szeretik, ha időnként nyáron, hetente kétszer, háromszor lespricceljük (párásítás) őket.

Mikor öntözzünk?

Ez évszakonként változó, tavasz elején (Április) az éjszakák és nappalok, hűvösek, ilyenkor reggel 6 órakor célszerű öntözni, később Májusban, korábban, 5 órakor.
Nyáron, tartósan, meleg időszakban, amikor a nappali hőmérséklet 35-42 C, hajnalban (1-2 órakor) célszerű öntözni, amikor a levegő és a talaj megfelelően lehűlt. Ebben az időpontban jobban hasznosul a víz, reggeli (5-6 órakor) történő estén a felkelő nap, ami gyors felmelegedést okoz, sok vizet elpárologtat, ezért kevesebb víz mennyiség hasznosul, ami gazdaságtalan kiadás. A nyári időszakban, minden kör öntözési idejét hosszabb időszakra kell állítani.
Ősszel (Szeptember) elején általában az éjszakák hűvösebbek, ezért 5-6 órakor célszerű öntözni, később, ahogy az időjárás változik (lehűlés), még később kell öntözni 7 óra.
Tavasszal és ősszel kevesebb öntözésre (időtartam) van szükség, és az öntözés gyakorisága is ritkább (2-3 naponta).

Tápanyagpótlás

A megfelelően elültetett tujának elegendő mennyiségű tápanyaga van a fejlődéshez és az ellenálló képességhez (időjárási körülmények, kórokozók, kártevők). Idővel a tápanyagot a tuja teljesen felhasználja, ezért időnként gondoskodni kell a tápanyagpótlásról. A tápanyagpótlást évente kétszer ajánlott elvégezni, tavasszal, és ősszel. Tavasszal (Április) a tujáknak a növekedéshez van szükségük tápanyagra. Ebben az időszakban a kórokozók és a kártevők is megjelennek, ezért a tápanyagpótlással a tuják ellenálló képessége is fokozódik, a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Nyáron a tujákat nem csak a kórokozók és kártevők veszélyeztetik, hanem sokszor a szélsőséges meleg is igénybe veszi őket, éppen ezért is fontos a tavaszi tápanyagpótlás, mert ez fokozza a tuják ellenálló képességét a meleggel szemben.
Az őszi (Szeptember) tápanyagpótlással a nyirkos, csapadékos időre és a télre készítjük fel a növényeket. Az őszi csapadékos idő kedvez a kórokozók (gombák) elterjedésének. A hideg tél és időnkénti felmelegedés pedig komoly igénybevételt jelent a tujáknak.

Téliesítés

A teraszra, erkélyre, cserépbe, dézsába ültetett tujákat télen védett, hűvös (min. 5 C max. 10 C), nyirkos helyre kell tenni, vagy beásni a földbe, mert a cserépben, dézsában ültetett tuja földje megfagyhat, és a tuja gyökere is, károsodhat, akár teljesen megfagyhat. A késő ősszel kertbe ültetett tuját fenyőkéreggel védhetjük, ha hirtelen komoly, tartós lehűlés várható.

Télen havazáskor ajánlott a havat eltávolítani a kertbe ültetett tujákról, laza rázással, vagy cirok seprővel, lombseprővel alulról felfelé irányuló „simogatással”, különösen tartós nagy havazás esetén.

Nyírás, metszés

A tuját (sövény, alakra nyírott) metszéssel, nyírással alakíthatjuk, formálhatjuk. A nyírás, metszés a növekedés habitusától függ, évente általában kétszer-háromszor. Az első nyírást, formálás tavasszal a hajtás növekedéskor érdemes elvégezni, ettől a tuja sűrűsödik. Nyírás, metszés közben seb keletkezik a tuján, ami miatt gombás fertőzés alakulhat ki, ezért nyírás után célszerű permetezéssel védekezni a tuja betegség (gombás) kialakulásának megelőzése érdekében.

Permetezés

Fontos tudni, hogy a tuja, tuják bármiféle (kórokozó, kártevő) betegsége hátterében mindig a nem megfelelő gondozás áll, emiatt a tuja kondíciója, ellenálló képessége nem megfelelő. Éppen ezért, meg kell tenni mindent, hogy a tujának, tujáknak megfelelő életkörülménye, életkörülményük legyen. Figyelni kell a megfelelő gondozásra, megfelelő termő hely kiválasztással, figyelembe kell venni a kert fekvését, klímáját, figyelni kell a megfelelő vízellátásra, tápanyagpótlásra, és az időnkénti növényvédelemre.

A tuják betegségeiről és kártevőiről az Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kárevői részben olvashatsz, a kiemelt részre kattintva.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a díszfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Díszfák, dísznövények betegségei, kártevői

Vadgesztenye, barna levélfoltosság

Gazdanövény: Vadgesztenye

Tünet leírása: A levelek szélein és a főérmentén a levelek vörösesbarnává színeződnek. Az erősen fertőzött levelek később megbarnulnak és összetekerednek. Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki tél folyamán. Spórái május folyamán fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken eleinte vörösesbarna, majd barna foltok láthatók. A fertőzés az év folyamán tovább terjed.

Kórokozó: Egy tömlősgomba.

Hatása a növényre: A fák lombozatának esztétikai érték csökkenése, korai lombhullás. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzések alakulnak ki, amelyek az idősebb fák részleges (ágak) elszáradását okozzák. Fiatal fák estén teljes fa elhalást okozhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullot levelek eltávolítása. Fungicides permetezés megelőzésképpen a fertőzés kialakulása előtt. Kialakult fertőzést esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Vadgesztenye levélaknázó moly

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar

Tünet leírása: Május végétől a leveleken megjelenő szabálytalan fehéres-drapp foltok (aknák), amelyek később elbarnulnak. A foltokat a hernyók rágása okozza, először az alsó levélzeteken, később az egész fára kiterjedve.

Kártevő: Vadgesztenye levélaknázó moly.

Hatása a növényre: A levelek megbarnulnak, összezsugorodnak és korán Júliustól hullani kezdenek. Az ismételt többszöri fertőzéstől a fák legyengülnek és a másodlagos fertőzések miatt elhalnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: A lehullott levelek eltávolítása (itt telel át) és megsemmisítése. Május elején megelőző inszekticides permetezés. Kialakult fertőzés esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Takácsatka

Gazdanövények: Különböző levelű fák, elsősorban vadgesztenye, hárs.

Tünet leírása: Apró növekvő szabálytalan barna vagy színtelen foltok a levélzeten.

Kártevő: Közönséges takácsatka, hárs takácsatka, vadgesztenye takácsatka. Az atkák apró élőlények, amelyek gyorsan szaporodnak, a levélzetet szívogatva táplálkoznak.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, egyéb kártevők és kórokozók megjelenése a legyengült levélzet miatt. Tömeges elszaporodás esetén lombhullás következik be.

A kártevő megelőzése, védekezés: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés. Nyáron inszekticides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Lisztharmat

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar, tölgy, szívarfa és egyéb lomblevelű fák.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy összefüggő fehéres bevonat a levélzeten.

Kórokozó: Élősködő lisztharmat gomba. A gomba fonalak a levélzetbe behatolnak és kiszívják a tápanyagokat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés az elszíneződés miatt. Súlyosabb fertőzés esetén levélhullás. A fiatal fák elhalását okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott fertőzött levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés preventív jelleggel. Kialakult fertőzés esetén is hatékony. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar betegségei, kártevői

Juhar pecsétfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A juhar levélzetén fekete, fényes, kidomborodó foltok jelennek meg, melyek különböző méretűek lehetnek.

Kórokozó: Egy mikroszkopikus tömlős gomba.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. A fiatal levélzet permetezése fungicides permetszerrel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar fehérfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A leveleken szürke vagy fehér gömbölyű foltok jelennek meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, fiatal fák esetén a növény elhalását is okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel, fungicides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar gnomóniás levélbarnulása

Gazdanövények: Különböző juharfajok

Tünet leírása: Barna színű gömbölyű foltok jelennek meg a levélzeten, amelyek nagy kiterjedésűek is lehetnek. A foltok közepén gubacsok jelennek, amelyet a gubacsszúnyogok okoznak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, másodlagosan gubacsszúnyog fertőzés.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, korai levélhullás.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel. Tavasszal levél kifejlődéskor fungicides és inszekticides permetezés preventív jelleggel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Mezei kabóca

Gazdanövények: Lomblevelű fák, elsősorban juhar, hárs, gyertyán, nyár.

Tünet leírása: Fehér vagy sárgás foltok a levélzet felszínén. A foltok elkülönülve jelennek meg, később pedig ezüstös fehér felületet képeznek.

Kártevő: Különböző fajú mezei kabócák.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A kártevő megelőzése, védekezés: Permetezés inszekticiddel, lehetőleg preventív jelleggel.

Babérmeggy betegségei, kártevői

Babérmeggy sztigminás levéllyukacsosodás

Gazdanövények: Babérmeggy, cseresznye, sárgabarack és szilva.

Tünet leírása: A levélzeten élesen körbe határolt foltok jelennek meg, amelyek később kihullanak, ezért a levélzeten nyílások maradnak. A hajtásokban kéreg nekrózis lép fel, amely gyantafolyást okoz.

Kórokozó: Egy tömlősgomba, amely esős időben súlyos fertőzést okozhat, főleg tavasszal.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, levéllyukacsosodás miatt.  Kevesebb virágkezdeményezés, csökkent virágzat. Az ismételt többszöri fertőzés a fiatal növények elhalását okozza.

A betegség megelőzése orvoslása: Az ősszel lehulló lombozat összegyűjtése, megsemmisítése. Kora tavaszi szisztemikus, fungicides permetezés. Ez már meglévő, kialakult betegség esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Babérmeggy lisztharmat

Gazdanövény: Babérmeggy és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja. A fertőzött levélzet (Babérmeggy) fagyra érzékennyé válik.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart.

Puszpáng (buxus) kártevő

Selyemfényű puszpángmoly

Gazdanövény: Puszpáng (Buxus)

Tünet leírása: A puszpáng (Buxus) levélzetén rágás és szövedék látható, ürülékkel.

Kártevő: A selyemfényű puszpángmoly sárgászöldes, fekete és világos sávú hernyója.

Hatása a növényre: A fertőzött puszpáng levélzete deformálódik a rágás miatt. Súlyos esetekben tarrágást okoz, amely miatt a fiatal növények akár ki is pusztulhatnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a fertőzés kialakulásának várható időpontjában Április elején. Meglévő fertőzés esetén szintén permetezéssel lehet ellene védekezni. Mivel a puszpángmolynak 3 nemzedéke van, ezért évente többször kell ellenük védekezni. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Kecskeráró betegsége, kártevője

Kecskerágó lisztharmat

Gazdanövény: Kecskerágó és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart. 

Kecskerágó pajzstetű

Gazdanövény: Kecskerágó

Tünet leírása: Apró fehér, barnás foltok a levélzeten és növény szárán.

Kártevő: Kecskerágó pajzstetű.

Hatása a növényre: A fertőzött növények esztétikai értéke csökken. Erős fertőzés esetén a fiatal növények és hajtások elszáradhatnak a szívogatás miatt okozott folyadékvesztés miatt.

Védekezés: Legfőképpen megelőzés jellegű. Késő tavasszal április vége, május eleje és nyáron, július végén, augusztus elején, ismételt permetezéssel. A növényzetet alaposan kell permetezni, mert a tetvek a száron is megjelennek.

Leander betegségei, kártevői

Xylella fastidiosa (Baktérium betegség)

Gazdanövények: Leander és különféle lomblevelű dísz és haszonnövények.

Tünet leírása: Elsősorban a leander idősebb levelein sárgás foltok jelennek meg, amelyek később elbarnulnak, elfeketednek. A levélzet a fertőzés következtében idővel hullani kezd, ár és növény elhalás.

Kórokozó: Baktérium.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése és hullása miatt, végül növényelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos nincs ellene permetszer.

Aszkohitás levélfoltosság

Gazdanövények: Leander és egyéb növények.

Tünet leírása: Kisebb vagy nagyobb kiterjedésű barnuló foltok a leveleken és a szárakon. Az előrehaladott fertőzés hatására a levélzeten száradási tünet figyelhető meg. A fertőzés mértékétől függően részleges vagy teljes növény elhalás.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, barnuló levélzet és hullás. Idővel részleges vagy teljes növénypusztulás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosításával. Betegség diagnosztizálása után a lehető legrövidebb időn belül a fertőzött részek eltávolítása és permetezés.

Leander verticéliumos hervadása  

Gazdanövények: Leander és egyéb növény fajok.

Tünet leírása: A levelek zöld színe halványodni kezd, majd szürkévé vagy barnává válnak. A növények száraiban a szállítószövetekben az edénynyalábok elkezdenek elhalni. Ez pontszerű vagy csíkos formában láthatóak. Erőteljes fertőzés esetén a teljes növény elpusztulhat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, halványodó levélzet, amely szürkül, barnul. Teljes növényelhalás.

Kórokozó: Egy konídiumos gomba, amely a talajból, földből jut a növénybe a gyökéren át nedvkeringés által. A gomba sérülésen keresztül is bejuthat a növénybe a talajból vagy a földből, esőzés vagy öntözés következtében, felfröccsenő talaj vagy föld szemcsékkel. A fertőzés kialakulásának kedvez a 18-23 C közötti hőmérséklet. A betegség metszés következtében is bejuthat a növénybe. A betegség lassan halad a növényben és sok időbe telik, mire a növény elpusztul.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése. A talaj fertőtlenítése. Egészséges növények vásárlása. Fertőzés észlelése után a fertőzött hajtások eltávolítása. A vágóeszköz, metszőolló fertőtlenítése.

Korompenész 

Gazdanövények: Leander és egyéb lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: A növények felszínén megjelenő koromra emlékeztető elszíneződés. Erőteljes fertőzés esetén a növények szárára is átterjed.

Kórokozó: A levél tetvek által kiválasztott mézharmaton kialakuló gombabetegség. A betegség előrehaladásával a teljes levélzetet is ellepheti. A levelek asszimilációja a betegség terjedésével arányosan csökken. A levelek emiatt elszáradnak, lehullanak. Erőteljes fertőzés esetén a lágyzsárú növények kiszáradhatnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, fekete levélzet, levélszáradás, lehullás, akár teljes növény kiszáradás, lágyszárú növény fertőzöttsége esetén.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés. A tetvek megjelenésekor permetezés. Kialakult betegség esetén szintén permetezés.

Leander botrítisz (szürkepenész, szürke rothadás)

Gazdanövények: Leander és egyéb növények

Tünet leírása: Először a virágokon, majd a leveleken, végül a szárakon megjelenő szürke gombatelep. A betegség hatására a virágok hervadnak, hamar elszáradnak. A levelek lassabban száradnak el. Ha a betegség a szárakra is átterjedt, akkor azokon ovális fakóbarna foltok jelennek meg. Legelőször a fiatal, zsenge hajtásokon jelenik meg. A betegség a szárakon üregesedést okoz. A fertőzés feletti rész lankad, majd elszárad.

Kórokozó: Egy gomba fa, amely 22-24 C párás hőmérsékleten alakul ki.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, virág hervadás, elszáradás, levélszáradás, lehullás, hajtás lankdás, száradás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ennek érdekben rendszeres permetezés, amennyiben a betegség kialakulásának kedvező időjárás van. Fertőzés észlelésekor a fertőzött részek eltávolítása és permetezés. Megfelelő életkörülmények kialakítása. Mit jelent ez? A leander lehetőleg naposabb helyen legyen. Rendszeres tápanyagpótlás, ennek hatására erősödik a leander ellenállóképessége. Megfelelő öntözés, a leander ne legyen szárazon tartósabb ideig cserépben, dézsában. Relatív szárazság következtében az ellenállóképessége csökken.

Pszeudomonászos(baktérium) betegség (leander, olajfa rák)

Gazdanövény: Leander, olajfa

Tünet leírása: Eleinte apró, majd nagyobbá váló belül sötét színű, szabálytalan alakú dudorok (daganatok) a leveleken, amely az egész növényben elterjed. A betegség levél és virágtorzulást okoz, elfeketedő virágzat.

Kórokozó: Egy baktérium faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek, ágak, virágok, megok torzulása miatt. Részleges vagy erőteljesen előre haladott fertőzés esetén teljes növénypusztulás. Kéregtorzulás, sejt burjánzás az ágakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos valamilyen ok miatt kivonták a forgalomból a betegségre ható permetszert. Ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Lehetőleg csakis egészséges leandereket vegyünk. Gondoskodjunk a megfelelő gondozásról. Biztosítsunk nekik megfelelő életkörülményeket. Ha több leanderünk van és ezek közül valamelyiken a betegség kezdetleges tüneteit észleljük, haladéktalanul távolítsuk el azt az ágat, amelynek a levélzetén, törzsén megjelent a fertőzés. Az ág levágása után fertőtlenítsük a vágó eszközt (metszőolló, ágvágó, olló), csakis ezután folytassuk a metszést. Ügyeljünk arra, hogy csakis meleg időben metsszük a leandert, mert a nedves időjárási körülmény kedvez a fertőzés kialakulásának.

Pajzstetvek  (leander pajzstetű, teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű, gyapjas pajzstetű)

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: Sápadt, bronzos, sárguló elszíneződés a levélzeten, ragacsos, mézharmat váladék a leander levélzetén, törzsén. Erőteljes fertőzés esetén a mézharmatban megtelepedő penészesedés. A levélzet fonákján, erősebb fertőzés esetén, a törzsön is látható apró kidudorodások. súlyos fertőzés esetén növényelszáradás.

Kártevő: A levélzeten és a kérgen megfigyelhető ovális 2-9 mm nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben kidomborodó rovarok. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva, azok nedveit szívogatják.

Hatásuk a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, levélzet elszíneződés, majd levél elszáradás. Súlyos fertőzés estén teljes növény elszáradás.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésről kell gondoskodni, rendszeres permetezéssel, vegetációs időszakban. Öntözéskor zuhanyozzuk le a teljes növényt. Rendszeresen pótoljuk az elhasznált tápanyagot. A teleltető hely ne legyen túlságosan meleg, száraz, legyen kissé nedves.

Levéltetű

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünet leírása: A leveleken látható fekete, zöld vagy narancssárga apró rovarok.

Kártevő: Többfajta levéltetű..

Hatásuk a növényre: Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők, ami hatására a növény idővel elpusztul.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, a vírus fertőzés lehetséges kialakulása miatt. Megfelelő élő körülmények biztosítása, rendszeres permetezés (többnemzedékes kártevők).

Közönséges takácsatka

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünei leírása: Szabálytalan, eleinte apró, színtelen vagy barnuló, bronzos foltok a leveleken, levélhullás. A levelek fonák oldalán megfigyelhető folyamatosan terjedő pókhállószerű szövedék látható.

Kártevő: A közönséges takácsatka. A takácsatka nagyon apró, 0,5 mm-es rovar, fehéresen színtelen vagy narancsvörös színűek. Az atka a levél fonákoldalán szívogatnak. Többnemzedékes faj. Kedvelt életkörülménye a száraz, meleg időjárás.

Hatása a növényre: Kisebb fertőzés esetén elhanyagolható. Tömeges, erőteljes fertőzés esetén fokozott lombhullás, növény legyengülés, amely hatására egyéb fertőzések alakulnak ki.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, megfelelő életkörülmények biztosításával. Fertőzés esetén permetezés atkaölő szerrel.

Üvegházi molytetű

Gazdanövények: Leander és egyéb növényfajok.

Tünet leírása: Szívogatás nyomok a levél fonákján, viaszos foltok a levélzeten, ragacsos mézharmat, amelyben megtelepszik a korompenész.

Kártevő: Az üvegházi molytetű, amely 1 mm nagyságú, fehéres lepkeszerű rovar.

Hatása a növényre: A levél szívogatás hatására a növény levélzete elhalványul, majd elszárad, a növény legyengül, ami miatt másodlagos fertőzés alakulhat ki. A rovar által termelt ragacsos mézharmatban megtelepszik a korompenész, ami erőteljes fertőzés esetén a növény elszáradását okozza.

A kártevő megelőzése védekezés: Rovarfogó lap kihelyezésével. Erős fertőzés esetén 2-3 naponta, 3-4 alkalommal megismételt permetezéssel.

Korallberkenye betegség

Korallberkenye entomospóriumos levélfoltosság

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Tünet leírása: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Platánfa betegségei

Platán antraknózis

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosó permetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a rózsa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Rózsa betegségei, kártevői

Csillagrozsda

Tünetei: A leveleken feketés foltosodás jelenik meg. A foltok széle csipkézett innen ered az elnevezése. A foltok összeolvadhatnak, a levelek megsárgulnak és lehullanak. A betegséget egy gombafajta okozza, a kórokozó a lehullott levelekben telel át. Tavasszal innen kiindulva fertőződik a fiatal levélzet.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal a betegség kialakulását megelőzendően gombaölő szeres permetezés. Kialakult fertőzés esetén is hatékony a permetezés. A kórokozó tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Rózsa rozsda

Tünetei: A leveleken és a száron tavasszal narancssárga foltok jelennek meg, amelyek később sárga színűvé, majd feketévé válnak. A fertőzött levelek elsárgulnak, majd lehullanak. A betegséget egy gombafaj okozza, a kórokozó a lehullott levélzeten és a száron telel át. Tavasszal innen kiindulva fertőződnek újra a növényi részek.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés, majd a friss levélzet kialakulásakor ismét. Későbbiek folyamán időjárástól függően kell permetezni. A betegség tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Botrítisz betegség (szürkepenész, szürke rothadás)

Tünetei: A rózsa virágszirmain, hajtásain és szárain lilás színű foltok jelennek meg. A virágbimbók megjelenésekor fellépő betegség a bimbók elhalását okozza. A fertőzést egy gomba okozza, amely tartósan párás körülmények között alakul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött részek levágása, megsemmisítése. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető. Kialakult betegség esetén is és megelőzésként is gombaölő szeres permetezés alkalmazása. A betegség többször is fertőzhet, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat.

Rózsalisztharmat

Tünetei: A rózsa levélzetén, szárán és virágain kialakuló fehéres penészes bevonat jelenik meg. Erős fertőzés estén a levelek, a bimbók és a hajtások deformálódnak. A fertőzés kialakulásának kedvez a meleg és csapadékos időjárás.  A betegséget egy gombafajta okozza, amely a rügyekben telel át és tavasszal innen kiindulva fertőzi újra a növényt.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött részek eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés alkalmazásával, utána rügy pattanáskor és levélzet kialakulásakor is célszerű permetezni. A betegség tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Rózsaperonoszpóra 

Tünetei: A fiatal levelek kanalasodnak, a levelek felszínén szögletes alakú sötét barna világos barna, foltok jelennek meg. A levelek fonákján vékony szürkés, ibolyás színű gombabevonat látható. A fertőzött részek közötti zöld levél területek, sárgulnak, majd idővel lehullanak. A peronoszpóra a hajtásokat is megfertőzheti. A betegség esős, párás időjárás esetén jelenik meg.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ezért, ha csapadékos, párás időjárás várható, permetezéssel erősíthető meg a rózsa. A rózsa ellenállóképessége fokozható rendszeres szerves tápanyag kiszórással. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell és a lehullott leveleket össze kell szedni.

Rózsa levél antraknózis

Tünetei: A leveleken kisebb barna, feketés színű foltok alakulnak ki, amelyek közepén világos szürke folt látható. A betegség esős, időjárás esetén jelenik meg,

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ezért, ha csapadékos, párás időjárás várható, permetezéssel erősíthető meg a rózsa. A rózsa ellenállóképessége fokozható rendszeres szerves tápanyag kiszórással. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Rózsa levéltetű

Tünetei: A tetű a fiatal leveleket és hajtásvégeket támadja meg. A kártevő a növényi részeket szívogatja. A fiatal levelek a szívogatás következtében elsárgulnak, torzulnak, majd lehullanak. A levéltetvek kolóniákban élnek. Az üledékük egy fénylő ragacsos anyag, a mézharmat. Tömeges fertőzés esetén a mézharmat az egész levélzetet bevonja, amelyen könnyen megtelepszik a korompenész, amely egy gombafajta. A kártevő tojás alakban a kéregrepedésekben telel át. Az első egyedek korra tavasszal kelnek ki és a növényi nedveket szívogatják, később telepednek át a fiatal részekre. A tetű több nemzedékes faj, ezért az év folyamán megjelenésükre többször számítani kell.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés alkalmazásával csökkenthető az egyedek száma. Ezután hajtás növekedéskor, levélzet kialakulásakor, ezt követően megfigyelés alapján rovar ölőszeres és gombaölő szeres (a korompenész ellen) permetezéssel.

Levélsodró rózsadarázs

Tünetei: A levelek a fonákjuk felé görbülnek, majd csőszerűen összecsavarodnak, majd elsárgulnak, lehullanak. A kárt egy darázs okozza, amely április végén, májusban jelenik meg. A tojásait a levél szélére rakja, ennek következtében alakul ki az összesodródás. Az összesodródott levelekben fejlődnek ki a lárvák, amelyek a leveleket megrágják. Főként tavasszal figyelhető meg a kártétele, de még nyár vége felé is előfordulhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A várható megjelenésétől (Április vége) kezdődően megelőző jelleggel. Kialakult kártétel esetén is lehet ellene védekezni felszívódó rovarölő szerekkel.

Varró darázs

Tünetei: A darázs a hajtásokat és a levélzetet károsítja. A nevét onnan kapta, hogy a tojásait a hajtásba helyezi, hasonlóan a varrógép öltéseihez. A fertőzött hajtások hervadni kezdenek, majd elhalnak, a hajtások héja felrepedezik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tömeges előfordulás esetén, felszívódó rovarölő szerekkel kell permetezni.

Rózsa kabóca

Tünetei: A levélzeten apró sárgás pontok jelennek meg, amelyek egyre sűrűsödnek. Végül a szívogatás nyomok szinte összeolvadnak, és ezüstös képet alkotnak. A tünetet a kabóca lárvái és a kifejlett egyedei okozzák, azáltal, hogy a rózsa leveleinek a fonák oldalán szívogatnak. A lárvák a vesszők repedéseiben telelnek át és innen kifejlődve fertőzik a rózsát és egyéb növényeket.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi lemosó permetezés alkalmazásával, később pedig a megjelenésük szerint, rovarölő szeres permetezéssel. Megjelenésükre főleg a száraz és meleg nyarakon kell számítani.

Rózsa szabóméh

Leírása: A levelek szélén szabályszerűen kikanyarított részek hiányoznak. A rózsán kívül a vadszőlőn, orgonán és a fagyalon is előfordulhatnak a tünetek. A méh kb. egy cm nagyságú, tora sárgásbarna, lábfeje fekete. Májusban kel ki és a levéldarabokból építi meg a fészket az utódai számára. A fészke általában az ablakpárkányok alatt találhatók. A tojásból kikelt lárvák itt telelnek. A károkozás mellett hasznos is, mivel beporzást is végez.

Nyugati virágtripsz

Leírása: Sok tápnövényű kártevő. A rózsa virágait, bimbóit, sziromleveleit szívogatja. Ennek hatására a sziromlevelek szélei barnulnak, elhalnak. Súlyos fertőzés esetén a bimbók torzulnak. A virágzat a szívogatás hatására korán elhervad. A tripsz lárvái is károsítanak. Évente sok nemzedéke van.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rejtett életmódja és sok nemzedéke miatt, többször kell permetezni.

Rózsa mozaik vírus

Tünetei: Levél elszíneződés, sárgulás, ami különféle formákban (pöttyösödés, foltosodás, szabálytalan mozaik alakzatok) jelenhet meg. A levél erezet kivilágosodik, a főerezet torzul. A levélzet torzul, deformálódik. A növény fejlődése lassul, a virágok fejlődése csökken, színezetük fakul. Eleinte a kisebb ágak száradnak, majd a betegség terjedésével (a rózsában) a vastagabb ágak is elkezdenek száradni. Végül az egész rózsa elszárad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Elsősorban megelőzéssel. A betegséget legfőképpen a tetvek terjesztik, elég, ha a tetű kolóniában egy egyed vírushordozó és megfertőzi a rózsát. Ismételt fertőzés növeli a betegség előrehaladását. Ezen kívül fontos, hogy megfelelően egészséges, vírusmentes növényt vásároljunk, amit a növény egészségügyi papírból tudhatunk meg. A fertőzés, metszéssel, virágzó növény levágásával is terjedhet. Éppen ezért ajánlott a metszőolló vagy rózsavágó olló rendszeres tisztítása (fertőtlenítése), hypo alapanyagú vagy egyéb fertőtlenítő oldattal. Sajnos a fertőzött rózsa, rózsák gyógyítására nincs semmiféle permetszer.