A kertünkből úgy hozhatjuk ki a legjobbat és legszebbet, ha olyan növényeket ültetünk, amelyek az év minden évszakában adnak díszit. Ezáltal minden évszakban újabb és újabb látvány tárul elénk. Kora tavasztól őszig a virágzásukkal díszitő növények adnak különleges hangulatot a kertnek. Ősszel a lombhullató növények leveleinek elszíneződése nyújt látványosságot. Télen az örökzöldek adnak díszt a kertnek, amikor minden más növény nyugalmi állapotban van.

A dísznövények együtt élnek velünk, meghálálnak minden gondoskodást. Különleges élmény levágni egy szépen virágzó illatos növényt, amit a konyha asztalra téve, olyan érzést, nyújt, mintha a természet személyesen van jelen. Különösen megnyugtató és feltöltő élmény egy munkanap után kiülni egy ideig a kertbe, és növényekben gyönyörködve, belélegezve a természet illatát.

Ha kertépítés előtt állunk, akkor úgy terveztessük meg a kert beültését, hogy lombhullató és örökzöld fajták arányosan legyenek benne.

Dísznövények telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete és kémhatása. A különböző fajta dísznövényeknek más és más talaj, fény igénye van.

Kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat. A növények összenövése gondozási problémákat is okoz.

Dísznövények kiválasztásakor vegyük figyelembe a növények virágzási idejét, megfelelő elhelyezéssel harmonikus hatást teremtünk. A kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Dísznövények ültetése

A faiskolákban főként földlabdás vagy konténeres dísznövények vannak.

Ültetési időszak

A földlabdás, konténeres növények tavasztól, őszig ültethetők. A szabad gyökerű fajták ültetési ideje tavasz és ősz. Ültetés után nagyon fontos a rendszeres öntözés, főleg nyáron kánikulai időszakban.

Ültetési távolság

A dísznövények családja elég nagy, ebből adódóan az ültetési távolságuk is elég változatos. Az alacsonyabb növekedésű dísznövények ültetési távolsága 0,5–1 méter. A közepes méretű növények ültetési távolsága 2–3 méter. A magas fajták ültetése 4-6 méter.

Ültetés lépései

A növények ültetését alapozzuk meg rendesen, szánjunk rá elég időt és legyünk alaposak. A helyes ültetéssel megalapozzuk a növények optimális fejlődését.

• Első lépésben alakítsuk ki az ültetőgödröt. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a földlabda, konténer nagyságának. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Dísznövények gondozása

Az ültetés utáni folyamatos gondozás épp olyan fontos, mint a helyes ültetés. Nagy figyelmet kell fordítanunk az öntözésre, évi kétszeri tápanyagpótlására és a megjelenő betegségek megelőzésére, kezelésére.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja és ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Öntözés

A dísznövények ültetése után a növények megfelelő begyökeresedése érdekében rendszeresen öntözni kell. Ez az időszak fajtátó függően 1-2 év, ezután ritkábban is elég öntözni, kivéve a sekélyesen gyökeresedő fajtákat. Szélsőségesen meleg és száraz nyári időszakban még a nagy növekedésű díszfáknak is több vízre van szükségük.

Gyomírtás

Ha ültetéskor megfelelő képpen mulcsoztuk a növényeket, akkor szinte teljesen megelőztük a gyomosodást. Az esetlegesen megjelenő gyomokat időnként távolítsuk el, mielőtt felmagoznának.

Dísznövények védelme télen

A fagyérzékeny és frissen, ősszel ültetett dísznövények tövét védjük takarással, kupacoljuk fel a növények tövét valamilyen szerves anyaggal, például komposzttal, szalmával, falombbal. Az edényes növényeket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük edényestől a talajba.

Az oszlopos növekedésű örökzöldek ágait védjük összekötéssel a téli havazás okozta szétnyomódás ellen.

Nyírás, metszés

A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.

A nagy növekedésű dísznövények (fák) alakítását fiatal korban kell elkezdeni, később a méretükből adódóan nincs már rá lehetőségünk, ilyenkor természetes növekedésüknek megfelelően kell őket hagyni szabadon nőni. Bizonyos fajta nagy növekedésű fajok, például fenyő félék növekedését és alakját egy bizonyos magasság elérése után úgy szabályozhatjuk, hogy rendszeresen nyírjuk őket. Erre főként akkor van szükség, ha azt szeretnénk, hogy ne nőjenek túl nagyra, illetve ne terebélyesedjenek el túlságosan a kertben. A sövénynek ültetett nagy növekedésű növények, ha túl magasra nőnek, túlságosan beárnyékolják a házat, ezáltal kevés fény jut be az az ablakokon a házba.

Dísznövények permetezése

A dísznövényeknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken, éppen ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a dísznövények ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges dísznövények ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt dísznövényeké.

A dísznövények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti!

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a díszfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Díszfák, dísznövények betegségei, kártevői

Vadgesztenye, barna levélfoltosság

Gazdanövény: Vadgesztenye

Tünet leírása: A levelek szélein és a főérmentén a levelek vörösesbarnává színeződnek. Az erősen fertőzött levelek később megbarnulnak és összetekerednek. Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki tél folyamán. Spórái május folyamán fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken eleinte vörösesbarna, majd barna foltok láthatók. A fertőzés az év folyamán tovább terjed.

Kórokozó: Egy tömlősgomba.

Hatása a növényre: A fák lombozatának esztétikai érték csökkenése, korai lombhullás. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzések alakulnak ki, amelyek az idősebb fák részleges (ágak) elszáradását okozzák. Fiatal fák estén teljes fa elhalást okozhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullot levelek eltávolítása. Fungicides permetezés megelőzésképpen a fertőzés kialakulása előtt. Kialakult fertőzést esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Vadgesztenye levélaknázó moly

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar

Tünet leírása: Május végétől a leveleken megjelenő szabálytalan fehéres-drapp foltok (aknák), amelyek később elbarnulnak. A foltokat a hernyók rágása okozza, először az alsó levélzeteken, később az egész fára kiterjedve.

Kártevő: Vadgesztenye levélaknázó moly.

Hatása a növényre: A levelek megbarnulnak, összezsugorodnak és korán Júliustól hullani kezdenek. Az ismételt többszöri fertőzéstől a fák legyengülnek és a másodlagos fertőzések miatt elhalnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: A lehullott levelek eltávolítása (itt telel át) és megsemmisítése. Május elején megelőző inszekticides permetezés. Kialakult fertőzés esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Takácsatka

Gazdanövények: Különböző levelű fák, elsősorban vadgesztenye, hárs.

Tünet leírása: Apró növekvő szabálytalan barna vagy színtelen foltok a levélzeten.

Kártevő: Közönséges takácsatka, hárs takácsatka, vadgesztenye takácsatka. Az atkák apró élőlények, amelyek gyorsan szaporodnak, a levélzetet szívogatva táplálkoznak.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, egyéb kártevők és kórokozók megjelenése a legyengült levélzet miatt. Tömeges elszaporodás esetén lombhullás következik be.

A kártevő megelőzése, védekezés: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés. Nyáron inszekticides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Lisztharmat

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar, tölgy, szívarfa és egyéb lomblevelű fák.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy összefüggő fehéres bevonat a levélzeten.

Kórokozó: Élősködő lisztharmat gomba. A gomba fonalak a levélzetbe behatolnak és kiszívják a tápanyagokat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés az elszíneződés miatt. Súlyosabb fertőzés esetén levélhullás. A fiatal fák elhalását okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott fertőzött levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés preventív jelleggel. Kialakult fertőzés esetén is hatékony. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar betegségei, kártevői

Juhar pecsétfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A juhar levélzetén fekete, fényes, kidomborodó foltok jelennek meg, melyek különböző méretűek lehetnek.

Kórokozó: Egy mikroszkopikus tömlős gomba.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. A fiatal levélzet permetezése fungicides permetszerrel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar fehérfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A leveleken szürke vagy fehér gömbölyű foltok jelennek meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, fiatal fák esetén a növény elhalását is okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel, fungicides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar gnomóniás levélbarnulása

Gazdanövények: Különböző juharfajok

Tünet leírása: Barna színű gömbölyű foltok jelennek meg a levélzeten, amelyek nagy kiterjedésűek is lehetnek. A foltok közepén gubacsok jelennek, amelyet a gubacsszúnyogok okoznak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, másodlagosan gubacsszúnyog fertőzés.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, korai levélhullás.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel. Tavasszal levél kifejlődéskor fungicides és inszekticides permetezés preventív jelleggel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Mezei kabóca

Gazdanövények: Lomblevelű fák, elsősorban juhar, hárs, gyertyán, nyár.

Tünet leírása: Fehér vagy sárgás foltok a levélzet felszínén. A foltok elkülönülve jelennek meg, később pedig ezüstös fehér felületet képeznek.

Kártevő: Különböző fajú mezei kabócák.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A kártevő megelőzése, védekezés: Permetezés inszekticiddel, lehetőleg preventív jelleggel.

Babérmeggy betegségei, kártevői

Babérmeggy sztigminás levéllyukacsosodás

Gazdanövények: Babérmeggy, cseresznye, sárgabarack és szilva.

Tünet leírása: A levélzeten élesen körbe határolt foltok jelennek meg, amelyek később kihullanak, ezért a levélzeten nyílások maradnak. A hajtásokban kéreg nekrózis lép fel, amely gyantafolyást okoz.

Kórokozó: Egy tömlősgomba, amely esős időben súlyos fertőzést okozhat, főleg tavasszal.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, levéllyukacsosodás miatt.  Kevesebb virágkezdeményezés, csökkent virágzat. Az ismételt többszöri fertőzés a fiatal növények elhalását okozza.

A betegség megelőzése orvoslása: Az ősszel lehulló lombozat összegyűjtése, megsemmisítése. Kora tavaszi szisztemikus, fungicides permetezés. Ez már meglévő, kialakult betegség esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Babérmeggy lisztharmat

Gazdanövény: Babérmeggy és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja. A fertőzött levélzet (Babérmeggy) fagyra érzékennyé válik.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart.

Puszpáng (buxus) kártevő

Selyemfényű puszpángmoly

Gazdanövény: Puszpáng (Buxus)

Tünet leírása: A puszpáng (Buxus) levélzetén rágás és szövedék látható, ürülékkel.

Kártevő: A selyemfényű puszpángmoly sárgászöldes, fekete és világos sávú hernyója.

Hatása a növényre: A fertőzött puszpáng levélzete deformálódik a rágás miatt. Súlyos esetekben tarrágást okoz, amely miatt a fiatal növények akár ki is pusztulhatnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a fertőzés kialakulásának várható időpontjában Április elején. Meglévő fertőzés esetén szintén permetezéssel lehet ellene védekezni. Mivel a puszpángmolynak 3 nemzedéke van, ezért évente többször kell ellenük védekezni. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Kecskeráró betegsége, kártevője

Kecskerágó lisztharmat

Gazdanövény: Kecskerágó és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart. 

Kecskerágó pajzstetű

Gazdanövény: Kecskerágó

Tünet leírása: Apró fehér, barnás foltok a levélzeten és növény szárán.

Kártevő: Kecskerágó pajzstetű.

Hatása a növényre: A fertőzött növények esztétikai értéke csökken. Erős fertőzés esetén a fiatal növények és hajtások elszáradhatnak a szívogatás miatt okozott folyadékvesztés miatt.

Védekezés: Legfőképpen megelőzés jellegű. Késő tavasszal április vége, május eleje és nyáron, július végén, augusztus elején, ismételt permetezéssel. A növényzetet alaposan kell permetezni, mert a tetvek a száron is megjelennek.

Leander betegségei, kártevői

Xylella fastidiosa (Baktérium betegség)

Gazdanövények: Leander és különféle lomblevelű dísz és haszonnövények.

Tünet leírása: Elsősorban a leander idősebb levelein sárgás foltok jelennek meg, amelyek később elbarnulnak, elfeketednek. A levélzet a fertőzés következtében idővel hullani kezd, ár és növény elhalás.

Kórokozó: Baktérium.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése és hullása miatt, végül növényelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos nincs ellene permetszer.

Aszkohitás levélfoltosság

Gazdanövények: Leander és egyéb növények.

Tünet leírása: Kisebb vagy nagyobb kiterjedésű barnuló foltok a leveleken és a szárakon. Az előrehaladott fertőzés hatására a levélzeten száradási tünet figyelhető meg. A fertőzés mértékétől függően részleges vagy teljes növény elhalás.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, barnuló levélzet és hullás. Idővel részleges vagy teljes növénypusztulás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosításával. Betegség diagnosztizálása után a lehető legrövidebb időn belül a fertőzött részek eltávolítása és permetezés.

Leander verticéliumos hervadása  

Gazdanövények: Leander és egyéb növény fajok.

Tünet leírása: A levelek zöld színe halványodni kezd, majd szürkévé vagy barnává válnak. A növények száraiban a szállítószövetekben az edénynyalábok elkezdenek elhalni. Ez pontszerű vagy csíkos formában láthatóak. Erőteljes fertőzés esetén a teljes növény elpusztulhat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, halványodó levélzet, amely szürkül, barnul. Teljes növényelhalás.

Kórokozó: Egy konídiumos gomba, amely a talajból, földből jut a növénybe a gyökéren át nedvkeringés által. A gomba sérülésen keresztül is bejuthat a növénybe a talajból vagy a földből, esőzés vagy öntözés következtében, felfröccsenő talaj vagy föld szemcsékkel. A fertőzés kialakulásának kedvez a 18-23 C közötti hőmérséklet. A betegség metszés következtében is bejuthat a növénybe. A betegség lassan halad a növényben és sok időbe telik, mire a növény elpusztul.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése. A talaj fertőtlenítése. Egészséges növények vásárlása. Fertőzés észlelése után a fertőzött hajtások eltávolítása. A vágóeszköz, metszőolló fertőtlenítése.

Korompenész 

Gazdanövények: Leander és egyéb lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: A növények felszínén megjelenő koromra emlékeztető elszíneződés. Erőteljes fertőzés esetén a növények szárára is átterjed.

Kórokozó: A levél tetvek által kiválasztott mézharmaton kialakuló gombabetegség. A betegség előrehaladásával a teljes levélzetet is ellepheti. A levelek asszimilációja a betegség terjedésével arányosan csökken. A levelek emiatt elszáradnak, lehullanak. Erőteljes fertőzés esetén a lágyzsárú növények kiszáradhatnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, fekete levélzet, levélszáradás, lehullás, akár teljes növény kiszáradás, lágyszárú növény fertőzöttsége esetén.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés. A tetvek megjelenésekor permetezés. Kialakult betegség esetén szintén permetezés.

Leander botrítisz (szürkepenész, szürke rothadás)

Gazdanövények: Leander és egyéb növények

Tünet leírása: Először a virágokon, majd a leveleken, végül a szárakon megjelenő szürke gombatelep. A betegség hatására a virágok hervadnak, hamar elszáradnak. A levelek lassabban száradnak el. Ha a betegség a szárakra is átterjedt, akkor azokon ovális fakóbarna foltok jelennek meg. Legelőször a fiatal, zsenge hajtásokon jelenik meg. A betegség a szárakon üregesedést okoz. A fertőzés feletti rész lankad, majd elszárad.

Kórokozó: Egy gomba fa, amely 22-24 C párás hőmérsékleten alakul ki.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, virág hervadás, elszáradás, levélszáradás, lehullás, hajtás lankdás, száradás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ennek érdekben rendszeres permetezés, amennyiben a betegség kialakulásának kedvező időjárás van. Fertőzés észlelésekor a fertőzött részek eltávolítása és permetezés. Megfelelő életkörülmények kialakítása. Mit jelent ez? A leander lehetőleg naposabb helyen legyen. Rendszeres tápanyagpótlás, ennek hatására erősödik a leander ellenállóképessége. Megfelelő öntözés, a leander ne legyen szárazon tartósabb ideig cserépben, dézsában. Relatív szárazság következtében az ellenállóképessége csökken.

Pszeudomonászos(baktérium) betegség (leander, olajfa rák)

Gazdanövény: Leander, olajfa

Tünet leírása: Eleinte apró, majd nagyobbá váló belül sötét színű, szabálytalan alakú dudorok (daganatok) a leveleken, amely az egész növényben elterjed. A betegség levél és virágtorzulást okoz, elfeketedő virágzat.

Kórokozó: Egy baktérium faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek, ágak, virágok, megok torzulása miatt. Részleges vagy erőteljesen előre haladott fertőzés esetén teljes növénypusztulás. Kéregtorzulás, sejt burjánzás az ágakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos valamilyen ok miatt kivonták a forgalomból a betegségre ható permetszert. Ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Lehetőleg csakis egészséges leandereket vegyünk. Gondoskodjunk a megfelelő gondozásról. Biztosítsunk nekik megfelelő életkörülményeket. Ha több leanderünk van és ezek közül valamelyiken a betegség kezdetleges tüneteit észleljük, haladéktalanul távolítsuk el azt az ágat, amelynek a levélzetén, törzsén megjelent a fertőzés. Az ág levágása után fertőtlenítsük a vágó eszközt (metszőolló, ágvágó, olló), csakis ezután folytassuk a metszést. Ügyeljünk arra, hogy csakis meleg időben metsszük a leandert, mert a nedves időjárási körülmény kedvez a fertőzés kialakulásának.

Pajzstetvek  (leander pajzstetű, teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű, gyapjas pajzstetű)

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: Sápadt, bronzos, sárguló elszíneződés a levélzeten, ragacsos, mézharmat váladék a leander levélzetén, törzsén. Erőteljes fertőzés esetén a mézharmatban megtelepedő penészesedés. A levélzet fonákján, erősebb fertőzés esetén, a törzsön is látható apró kidudorodások. súlyos fertőzés esetén növényelszáradás.

Kártevő: A levélzeten és a kérgen megfigyelhető ovális 2-9 mm nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben kidomborodó rovarok. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva, azok nedveit szívogatják.

Hatásuk a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, levélzet elszíneződés, majd levél elszáradás. Súlyos fertőzés estén teljes növény elszáradás.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésről kell gondoskodni, rendszeres permetezéssel, vegetációs időszakban. Öntözéskor zuhanyozzuk le a teljes növényt. Rendszeresen pótoljuk az elhasznált tápanyagot. A teleltető hely ne legyen túlságosan meleg, száraz, legyen kissé nedves.

Levéltetű

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünet leírása: A leveleken látható fekete, zöld vagy narancssárga apró rovarok.

Kártevő: Többfajta levéltetű..

Hatásuk a növényre: Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők, ami hatására a növény idővel elpusztul.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, a vírus fertőzés lehetséges kialakulása miatt. Megfelelő élő körülmények biztosítása, rendszeres permetezés (többnemzedékes kártevők).

Közönséges takácsatka

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünei leírása: Szabálytalan, eleinte apró, színtelen vagy barnuló, bronzos foltok a leveleken, levélhullás. A levelek fonák oldalán megfigyelhető folyamatosan terjedő pókhállószerű szövedék látható.

Kártevő: A közönséges takácsatka. A takácsatka nagyon apró, 0,5 mm-es rovar, fehéresen színtelen vagy narancsvörös színűek. Az atka a levél fonákoldalán szívogatnak. Többnemzedékes faj. Kedvelt életkörülménye a száraz, meleg időjárás.

Hatása a növényre: Kisebb fertőzés esetén elhanyagolható. Tömeges, erőteljes fertőzés esetén fokozott lombhullás, növény legyengülés, amely hatására egyéb fertőzések alakulnak ki.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, megfelelő életkörülmények biztosításával. Fertőzés esetén permetezés atkaölő szerrel.

Üvegházi molytetű

Gazdanövények: Leander és egyéb növényfajok.

Tünet leírása: Szívogatás nyomok a levél fonákján, viaszos foltok a levélzeten, ragacsos mézharmat, amelyben megtelepszik a korompenész.

Kártevő: Az üvegházi molytetű, amely 1 mm nagyságú, fehéres lepkeszerű rovar.

Hatása a növényre: A levél szívogatás hatására a növény levélzete elhalványul, majd elszárad, a növény legyengül, ami miatt másodlagos fertőzés alakulhat ki. A rovar által termelt ragacsos mézharmatban megtelepszik a korompenész, ami erőteljes fertőzés esetén a növény elszáradását okozza.

A kártevő megelőzése védekezés: Rovarfogó lap kihelyezésével. Erős fertőzés esetén 2-3 naponta, 3-4 alkalommal megismételt permetezéssel.

Korallberkenye betegség

Korallberkenye entomospóriumos levélfoltosság

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Tünet leírása: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Platánfa betegségei

Platán antraknózis

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosó permetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.