A gyepszellőztetés fiatalító, frissítőmasszázs a gyepnek. A gyepszellőztetés hatására a fű megújul, fiatalodik, sűrűsödik.

Miért jó a gyepszellőztetés?

Gyepszellőztetéssel az elhalt fűréteget távolítjuk el. A gyep gyökereit a gyepszellőztető megvágja, ennek következtében a gyep jobban bokrosodik, sűrűsödik.

Hogyan alakul ki az elhalt fűréteg?

Ennek több oka van:

1. A fűnek van egy természetes elhalása és megújulása.
2. Fűnyíráskor fű maradványok kerülnek a gyepre.
3. Megfelelő gondozás hiánya miatt fellépő elhalás.
4. Télen kevés a napsütés, ami miatt nincs meg a megfelelő fotoszitézis.
5. Télen erős tartós fagy estén elfagy kisebb nagyobb részben.
6. Télen, havazás miatt összefüggő vastag hóréteg alakulhat ki, ami alatt a fű könnyen elhal.

Ezek együttes hatásaként alakul ki az elhalt fűréteg a gyepben. Az első három ok vegetációs időben alakul ki, a másik három télen.

Miért kell eltávolítani az elhalt fűréteget?

Mert:

• az elhalt fűréteg félig vízzáró réteget képez, ami miatt a víz egy része nem jut el a talajba.
• az elhalt fűréteg gátolja a gyep levegőzését.
• az elhalt fűréteg miatt a gyep nem tud megfelelően megújulni.
• az elhalt fűréteg gombabetegségek kialakulásának forrás.

Hogyan távolítható el az elhalt fűréteg?

Az elhalt fűréteg eltávolítása kis területek estén kézzel, kézi gyepszellőztetővel végezhető el. Nagyobb területek estén géppel.

Hogyan csináljuk a gyepszellőztetést?

A kertek kialakítása alapján, bizonyos részeken (szegélyek, sarkok, ívek, tipegők között, öntöző fejek körül) kézzel kell elvégezni, mert a gép ilyen helyeken nem fér el. Nagyobb, összefüggő területeken géppel tudjuk elvégezni. Gyepszellőztetéskor a gyepet mindkét irányba (keresztbe, hosszában) meg kell szellőztetni. Vannak olyan kialakítású gépek, amelyek használatával csak egy irányba kell elvégezni a gyepszellőztetést.

Mikor végezzük a gyepszellőztetést?

Gyepszellőztetést egy évben kétszer végezzük el, először tavasszal, az első fűnyírás után. Másodszor nyár végén, kora ősszel. A tavaszi gyepszellőztetéssel a télen elhalt fűréteget távolítjuk el. A nyár végi, kora őszi gyepszellőztetéskor a vegetációs időszakban keletkezett elhalt réteget távolítjuk el.

Miért jó nyár végén, kora ősszel elvégezni a gyepszellőztetést?

Egyrészt azért, mert ebben az időszakban a gyep még könnyen megújul, sűrűsödik. Másrészt pedig ősszel még gyönyörködhetünk a gyep színében. Különösen szép látvány késő ősszel, amikor a levelek sárgulnak és a gyep még üde szép zöld.

Mire ügyeljünk gyepszellőztetés előtt és közben?

Gyepszellőztetést csakis megfelelő (csapadékmentes) időjárási körülmények között végezzük. A talaj ne legyen se túl vizes, se túlszáraz.

Gép használata esetén az alábbiakra figyeljünk:

1. Elektromos gép használatakor figyeljünk a hosszabbítóra. Sose használjunk hibás, sérült hosszabbítót. Munka közben sose vegyük nyakunkba a hosszabbítót. Figyeljünk arra, hogy munka közben a hosszabbító, különösen fordulóknál ne kerüljön a kés alá.
2. Benzines gép esetén használat előtt ellenőrizzük az olajszintet, ha kell, töltsük fel megfelelő olajjal. Ellenőrizzük a benzin szintet. Ha kevés üzemanyaggal kezdjük el a munkát, akkor elég bosszantó lehet, ha munka közben kiürül. Ellenőrizzük az ékszíj feszességét, ha nem elég feszes állítsuk utána.
3. Ügyeljünk arra, hogy a kések állapota megfelelő legyen, ne legyen hiányos, töredezett, túlkopott
4. A gyepszellőztetőt mindig megfelelő mélységre állítsuk. Ha alacsonyra van állítva nem lesz elég alapos a gyepszellőztetés. Ha túl mélyre állítjuk, akkor a kések gyorsabban kopnak.
5. Munka kezdéskor figyelni kell a gép elindítására, (talajfogás). Forduló pontoknál figyelni kell arra, hogy a kés ki legyen emelve. Ha erről elfelejtkezünk fordulás közben a talajban lévő kés kiszakítja a talajt.
6. Ügyeljünk arra, hogy munka közben ne nyúljunk a gép alá (beszorult fű vagy egyéb eltávolítása céljából), csakis kikapcsolt állapotban. Elektromos gyepszellőztető használata esetén, csak áramtalanítás után nyúljunk a gép alá.
7. A munka végzése közben kisgyerek ne tartózkodjon a közelben, csak szülői vagy idősebb személy felügyeletével. Különösen figyelni kell erre, ha munkaközben megállunk és eltávolodunk a géptől telefonhívás vagy személyes szükségletek (evés, ivás, mosdó) elintézése miatt. Ilyen esetben biztosítani kell, hogy a kisgyerek ne indíthassa el a gépet.
8. Munka végzése után tisztítsuk le a gépről a rákerült port, fűmaradványokat. A gép alján lévő koszt (fű, föld) maradványokat is érdemes eltávolítani.

Gyepszellőztetés utáni teendők

A gyepszellőztetőknek van hulladékgyűjtő zsákjuk, de sajnos ez elég kicsi. Ha ezt használjuk, akkor számolni kell azzal, hogy ezt elég gyakran kell üríteni.

Éppen, ezért ha mellőzük a hulladékgyűjtő zsákot, akkor a gyepszellőztetővel kidolgozott fű hulladék a gyepen marad. Ennek eltávolítására lombseprőt használunk. Az összegyűjtött fű hulladékot komposztálhatjuk, vagy el kell szállítani.

Gyepszellőztetés után a gyep felülületének a látványa elég elszomorító lehet, de nincs miért aggódni, a gyep hamarosan megújul, besűrűsödik.

Gyepszellőztetés után ki kell szórni a megfelelő minőségű tápanyagot, hogy a szükséges nyomelemeket és ásványi anyagokat biztosítsuk a fűnek az egészséges növekedése érdekében.

Öntözés

Tápanyagpótlás után alaposan öntözzük be a gyepet, ha alapos esőzés várható, akkor ezt mellőzhetjük.

Mikor és mennyi ideig öntözzük a gyepet?

Az öntözés mértéke (ideje és mennyisége) több tényezőtől függ. Figyelembe kell venni az adott gyep (kert) elhelyezkedését (napos, árnyékos, hűvösebb), tájolását (napsütés mennyisége) és az időjárási viszonyokat (évszakok) és a talaj típusát (agyag, homok).

Ezek figyelembe vételével kell meghatározni, hogy mikor, mennyi ideig kell öntözni. Napos területeken több öntözésre (vízre) van szükség, mint árnyékos helyeken. Ez még adott kerten belül is változó lehet. Éppen ezért jó, ha az öntöző körök úgy vannak kialakítva, hogy külön-külön körön van a napos területet öntöző, és az árnyékos területet öntöző, zónák.

Tavasszal még az éjszakák hűvösebbek, a nappalok sem túl melegek. Ezért elég a gyepet két, három naponta öntözni. Az öntözés időpontja ne legyen túl korai. A tavasz előre haldásával a hőmérséklet általában folyamatosan növekszik, ennek figyelembe vételével gyakoribb öntözésre van szükség. Nyári, nagy melegben naponta szükséges öntözni a gyepet. Ebben az időszakban késő este (levegő lehűlés után) vagy kora hajnalban (hajnal 2-3 órakor) célszerű öntözni, azért mert ilyenkor alacsonyabb a párolgás.

Késő, nyáron ősszel az időjárás hűvösebbé, csapadékosabbá válik, ennek figyelembe vételével csökkenteni kell az öntözés gyakoriságát és időtartamát. Ilyenkor az öntözés időpontját is módosítani kell. Ebben az időszakban elég, ha 8-9 óra körül öntözünk. A hűvösebb időszakban a túl korai öntözés miatt könnyen kialakulhat gombás betegség.

Permetezés

A gyepnek csakúgy, mint más növénynek különféle betegsége lehet. A fű és gyepbetegségekről a Fű, gyepbetegségek részben olvashatsz. A betegségek megelőzése érdekében ajánlott időnként permetezni a fűvet, főként tavasszal és ősszel. Éppen ezért gyepszellőztetés után célszerű lepermetezni a fűvet. Ha a permetezést elhanyagoljuk, annak igen kellemetlen esztétikai következménye lehet. A gombabetegséggel fertőzött gyep látványa elég elszomorító, lehangoló.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.