Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosópermetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. Fenyők, amelyeket a fenyőrontó darázs lárvái károsítanak: erdei fenyő, fekete fenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai. A fenyőrontó darázs lárvái a kertekben, parkokban, erdőkben lévő fenyőket egyaránt károsítja.

A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak.

A kifejlett egyedek nőstény egyedei szeptemberben, októberben a fenyőfákba rakják tojásaikat a következő évi generáció számára. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyőrontó darázs úgynevezett álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon fekete csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Jellemző, a hernyóra, hogy nem a hajtásvégi, nem is a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg.

Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást „hámozgatásnak” nevezzük, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják. Az ágakon csupán a levél csonkok maradnak meg.

Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. A fenyőrontó darázs hernyóinak jelenléte a rágásuk zajáról is felismerhető a fenyők közelében. Különösen jól halható a rágásuk az erdőkben, ahol az ürülékük zöreje is hallható, amikor az előzőévből még megmaradt száraz levélzetre hullanak.

A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeit láthatjuk.

A hernyók rágásának következtében a fenyők legyengülnek, tápanyagot fanedvet vesztenek. A rágás következtében ki alakúló lombhiányt a fenyők nyár végére pótolni tudják, új tűlevelek hajtanak ki. A rágás miatt a fenyők esztétikai értéke átmenetileg, amíg az új levelek megjelennek jelentésen csökken, a fenyők koronája elvesztik jellegzetes alakjukat. Fiatal, alacsonyabb fenyők esetén a károsodott korona metszéssel alakítható.

Védekezés, megelőzés

A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. A fenyőrontó darázs megjelenése után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ezért ajánlott a rendszeres megelőző permetezés. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A tuja (oszlopos, gömb, alakra nyírott) alkalmas szoliter növénynek, cserépbe, dézsába vagy a kertbe ültetve. A tuja ezen típusai (törpe, alakra nyírott, oszlopos) alkalmasak teraszra, erkélyre, üzletek előtt cserépbe ültetve is, amelyek így adnak dekorációt. A sövény tuja rendszeres nyírással szép sövényt alkothat a kertben elválasztva a kert bizonyos részét egymástól. Az oszlopos tuja is szép sövényt alkothat, figyelembe véve a növekedését. A túl magasra növő oszlopos tuja, könnyen leárnyékolhatja a kertet. A kúszó tuja talajtakaró növényként díszítheti a kertet.

A tuja napos vagy félárnyékos helyen, tápanyag dús, savanyú földben érzi magát legjobban. A meszes talaj kedvezőtlen hatással van a tujára. Meszes közegben nem tud kellőképpen fejlődni, legyengül, könnyen kártevők és kórokozók támadják meg, amelyek súlyos akut fertőzés esetén a tuja pusztulását okozzák.

A tuja a nedves talajt kedveli, ennek érdekében megfelelőképpen kell gondoskodni az öntözésről. Különösen fontos ez nyáron, amikor tartós meleg van. Az év egyéb szakában (tavasz, ősz, tél) is fontos a megfelelő vízellátás. Sokszor még enyhe, száraz teleken is kiszáradhat a talaj, ami károsan hat a növény fiziológiai állapotára. Emiatt a tuja legyengül, betegségek (gomba, rovar) alakulnak ki. A tartós (relatív) vízhiány miatt a tuja kiszáradhat. A tuja száradás lassú folyamat, amit ha idejében diagnosztizálunk, visszafordíthatunk. Erőteljes hónapok, évek óta fennálló, relatív vízhiány miatt a tuja biztos, hogy kiszárad.

A tuja ültetési ideje, mivel konténeres vagy földlabdás, szinte egész évben ültethető, kivéve a téli fagyos időszakot. Különösen enyhe teleken még télen is ültethető, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont felett van.

A tuja ültetése

Ültetéskor figyelembe kell venni a talaj minőségét, szükség estén cserélni vagy javítani kell. Ültetéskor megfelelő méretű gödröt kell ásni. Mekkora a megfelelő méret? Ez a növény méretétől függő. A legoptimálisabb gödör kétszer akkora, mint a konténer vagy a földlabda mérete. Ültetéskor nagy mennyiségű szerves tápanyagot és tőzeget kell keverni a földbe, amivel a tuját takarjuk az ültető gödörben. A szerves anyag lazítja a talajt és kedvezően hat a talaj mikroorganizmusára (hasznos talajlakó rovarok, és gombák). A tőzeg szintén a talajt lazítja és a kémhatását (savas) fokozza.

Ültetéskor fontos a juta zsák eltávolítása, mert ennek a lebomlása, főleg hűvösebb idő esetén sok ideig tart, ezért a tuja begyökeresedését gátolja. Ha a tuja nem tud begyökeresedni a juta zsák miatt, akkor kiszáradhat.

Ültetés után fontos a megfelelő és folyamatos öntözés.

Öntözés

Mennyi vízre van szüksége a tujának?

Ez több tényezőtől függ: évszak, éghajlat, kert fekvése és elhelyezkedése (napos-meleg, völgy, hegy) és talaj típus (homok, agyag). Napos, száraz, homokos helyeken többet kell öntözni, mint árnyékos, hűvösebb helyeken. Homokos talaj estén naponta kétszer, agyagos talaj estén naponta egyszer. A tuja vízigénye: egy 100 cm-es tujának, hetente 10-12 liter vízre van szüksége, még száraz, hűvösebb idő estén is, nyáron tartós melegben 2-3 liter vízre van szüksége naponta. A legjobb módszer a tuja (a kertbe kiültetett) öntözésére az automata öntözés, mert ez idő takarékos, kényelmes és egyenletes vízellátást biztosít. Tuják öntözése esetén úgy kell telepíteni az öntözőt, hogy a tuja mindkét oldalán (elől, hátul) legyen lerakva öntöző cső (szolitertuja esetén körbe tekerve), azért, hogy mindkét (teljes) gyökérzóna egyenletesen legyen öntözve. Egy oldalon telepített öntöző esetén száradás alakulhat ki, azon az oldalon, ahol nincs öntöző telepítve.

Az öntözés mennyisége függ az öntöző cső átmérőjétől, egy 16-os csövön, egy méteres szakaszon, óránként 2 liter víz csöpög ki. Ezt figyelembe véve, nyáron agyagos talaj esetén naponta egy-másfél órára kell programozni az csepegtető öntözőt. Tavasszal, ősszel az időjárásnak megfelelően kell (kevesebb ideig) kell beprogramozni az öntözőt.

A tuják különösen szeretik, ha időnként nyáron, hetente kétszer, háromszor lespricceljük (párásítás) őket.

Mikor öntözzünk?

Ez évszakonként változó, tavasz elején (Április) az éjszakák és nappalok, hűvösek, ilyenkor reggel 6 órakor célszerű öntözni, később Májusban, korábban, 5 órakor.
Nyáron, tartósan, meleg időszakban, amikor a nappali hőmérséklet 35-42 C, hajnalban (1-2 órakor) célszerű öntözni, amikor a levegő és a talaj megfelelően lehűlt. Ebben az időpontban jobban hasznosul a víz, reggeli (5-6 órakor) történő estén a felkelő nap, ami gyors felmelegedést okoz, sok vizet elpárologtat, ezért kevesebb víz mennyiség hasznosul, ami gazdaságtalan kiadás. A nyári időszakban, minden kör öntözési idejét hosszabb időszakra kell állítani.
Ősszel (Szeptember) elején általában az éjszakák hűvösebbek, ezért 5-6 órakor célszerű öntözni, később, ahogy az időjárás változik (lehűlés), még később kell öntözni 7 óra.
Tavasszal és ősszel kevesebb öntözésre (időtartam) van szükség, és az öntözés gyakorisága is ritkább (2-3 naponta).

Tápanyagpótlás

A megfelelően elültetett tujának elegendő mennyiségű tápanyaga van a fejlődéshez és az ellenálló képességhez (időjárási körülmények, kórokozók, kártevők). Idővel a tápanyagot a tuja teljesen felhasználja, ezért időnként gondoskodni kell a tápanyagpótlásról. A tápanyagpótlást évente kétszer ajánlott elvégezni, tavasszal, és ősszel. Tavasszal (Április) a tujáknak a növekedéshez van szükségük tápanyagra. Ebben az időszakban a kórokozók és a kártevők is megjelennek, ezért a tápanyagpótlással a tuják ellenálló képessége is fokozódik, a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Nyáron a tujákat nem csak a kórokozók és kártevők veszélyeztetik, hanem sokszor a szélsőséges meleg is igénybe veszi őket, éppen ezért is fontos a tavaszi tápanyagpótlás, mert ez fokozza a tuják ellenálló képességét a meleggel szemben.
Az őszi (Szeptember) tápanyagpótlással a nyirkos, csapadékos időre és a télre készítjük fel a növényeket. Az őszi csapadékos idő kedvez a kórokozók (gombák) elterjedésének. A hideg tél és időnkénti felmelegedés pedig komoly igénybevételt jelent a tujáknak.

Téliesítés

A teraszra, erkélyre, cserépbe, dézsába ültetett tujákat télen védett, hűvös (min. 5 C max. 10 C), nyirkos helyre kell tenni, vagy beásni a földbe, mert a cserépben, dézsában ültetett tuja földje megfagyhat, és a tuja gyökere is, károsodhat, akár teljesen megfagyhat. A késő ősszel kertbe ültetett tuját fenyőkéreggel védhetjük, ha hirtelen komoly, tartós lehűlés várható.

Télen havazáskor ajánlott a havat eltávolítani a kertbe ültetett tujákról, laza rázással, vagy cirok seprővel, lombseprővel alulról felfelé irányuló „simogatással”, különösen tartós nagy havazás esetén.

Nyírás, metszés

A tuját (sövény, alakra nyírott) metszéssel, nyírással alakíthatjuk, formálhatjuk. A nyírás, metszés a növekedés habitusától függ, évente általában kétszer-háromszor. Az első nyírást, formálás tavasszal a hajtás növekedéskor érdemes elvégezni, ettől a tuja sűrűsödik. Nyírás, metszés közben seb keletkezik a tuján, ami miatt gombás fertőzés alakulhat ki, ezért nyírás után célszerű permetezéssel védekezni a tuja betegség (gombás) kialakulásának megelőzése érdekében.

Permetezés

Fontos tudni, hogy a tuja, tuják bármiféle (kórokozó, kártevő) betegsége hátterében mindig a nem megfelelő gondozás áll, emiatt a tuja kondíciója, ellenálló képessége nem megfelelő. Éppen ezért, meg kell tenni mindent, hogy a tujának, tujáknak megfelelő életkörülménye, életkörülményük legyen. Figyelni kell a megfelelő gondozásra, megfelelő termő hely kiválasztással, figyelembe kell venni a kert fekvését, klímáját, figyelni kell a megfelelő vízellátásra, tápanyagpótlásra, és az időnkénti növényvédelemre.

A tuják betegségeiről és kártevőiről az Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kárevői részben olvashatsz, a kiemelt részre kattintva.

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő). 

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor az örökzöldek, fenyők, tuják újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Seiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, életfa, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka, tuja pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Lucfenyő tűkarc gomba

Gazdanövények: Lucfenyő, ezüstfenyő és egyéb fenyők.

Tünet: Az idősebb tűlevelek sárgulnak, barnulnak, majd lehullanak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba. A fertőzés kialakulásának kedvez a sűrű és nedves körülmény és a fák legyengült (tápanyaghiányos) állapota.

Hatása a növényre: Tűlevélhullás, csökkenő hajtás kialakulás. Ez a korona ritkulását eredményezi.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő rozsda

Gazdanövények: Fenyő félék.

Tünet: Nyár folyamán sárga csíkok jelennek meg a tűleveleken.

Kórokozó: Rozsdagomba.

Hatása a növényre: A tűlevelek sárgulása, növekedéslassulás. A fiatal növények többszöri fertőzés estén kipusztulhatnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Ezüstfenyő levéltetű

Gazdanövények: Ezüstfenyő és lucfenyő.

Tünet: A tűlevelek a szívás hatására elsárgulnak, később megbarnulnak. Az idősebb tűlevelek fertőződnek.

Kórokozó: Zöld levéltetű. A fertőzés kora tavasztól a fagyokig jelentkezhet. A fertőzés az idősebb részeknél a korona belsejében kezdődik.

Hatása a növényre: a fertőzés következtében a szívások miatt az idősebb tűlevelek lehullanak. Tömeges fertőzés esetén a fák elhalnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, a fertőzött fák ismételt permetezése 14 napon belül, tápanyag utánpótlás, megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő takácsatka

Gazdanövények: Fenyőfélék, tűlevelűek.

Tünet: A fertőzés helyén a tűlevelek eleinte világoszöldek, világos zöldessárgák, homályosak, mintha porosak lennének. Később sárgán pettyezettek. A fertőzött részeket finom pókhálószerű képződmény lepi be, amelyen a peték és a kifejlett atkák levedlett bőre látható. Elsősorban az idősebb részek (tűlevelek) fertőződnek a korona (ágak) belsejében.

Kártevő: Apró zöldes színű pókszabású rovar. A gömbölyded, narancsszínű peték nagyítóval megfigyelhetőek a növényen.

Hatása a növényre: Az ágak belső részén lévő tűlevelek színváltozása, tűlevelek hullása. Ennek következtében esztétikai értékcsökkenés, súlyos, többszöri fertőzés esetén a fiatal fák elhalását okozhatja.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: a takácsatka már tavasszal fertőzheti a fákat. Ezért két alakalommal (10-14 napos időközzel) atkaölő szerrel kell permetezni. Fontos, hogy ezt követően ellenőrizni kell a növényeket, hogy nem történik e később újra fertőzés.

Fenyőrontó darázs

Gazdanövények: Hosszú tűlevelű fenyőfélék, erdei fenyő, feketefenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai.

Kártevő: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

Tünet: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak. A fenyőrontó darázs lárvái a tűleveleket rágják, az ürüléküköt ott hagyják az ágakon, az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg. Erről is felismerhetők.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák mennyisége.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezők közül azokat, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a diófa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Dió betegségei, kártevői

Dió gnomóniás betegség

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: Barna és fekete foltok a levélzeten, amelyek később a termés külső zöld héján is megjelenik. Eleinte apró, később összeolvadó folt formájában.

Kórokozó: Egy gombafajta, amely a lehullott levelekben, illetve az elbomló termés külső héján képződik. A gomba spórák a lehullott lombozaton és a bomló héjon áttelel, tavasszal csíráznak és fertőzi a fiatal leveleket.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, termés mennyiség csökkenés. Többszöri ismételt fertőzés esetén ágelhalás, végül faelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzáskor és virágzás után 2-3 alkalommal. A súlyosan fertőzött fa állapottól függően, többszöri permetezéssel gyógyítható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió baktériumos feketedés

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: A betegség a leveleket, hajtásokat és a terméseket támadja meg. A terméseken apró vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek besüppednek és megfeketednek és gyorsan növekednek.

Kórokozó: Baktérium gomba.

Hatása a növényre: A termés zöld külső héja megfeketedik, csökkenő termés méret.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a fertőzött lehullott termések összeszedése, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzás előtt egyszer, virágzás után 1-2 alkalommal. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió nemezes gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A leveleken kidudorodó gubacsok jelennek meg, amelyek elszíneződést okoznak. A levelek fonákján szőrös szövedék látható. A gubacsok belsejében atkák találhatók.

Kártevő: Nemezes gubacsatka.

Hatása a növényre: Levélzettorzulás, esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kora tavaszi lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után atka elleni inszekticides permetezés.

Dió szemölcsös gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A levelek hajtáscsúcsain apró, külön álló gombostűfej nagyságú élénksárga, vöröses színű szemölcsszerű képletek. A pöttyök fokozatosan sűrűsödnek, idővel szinte teljesen összefüggővé válnak. Erőteljes fertőzés esetén a fertőzés a termésre is átterjed, ezáltal csökken a termésmennyiség.

 Kártevő: Dió szemölcsös gubacsatka

Hatása a növényre: Levél torzulás, esztétikai értékcsökkenés. A levelek korai száradása, lehullása. Termés fertőződése esetén csökken a termésmennyiség.

A betegség megelőzése, orvoslása: A szemölcsös gubacsatka a lehullott leveleken és a rügyekben telelnek át. Éppen ezért a védekezés alapja a lehullott fertőzött levelek összeszedése. A diófa őszi, tavaszi lemosópermetezése. Az atkák megjelenésekor atkaölőszerese permetezés.

Sárga diólevéltetű

Gazdanövény: Főként a közönséges és a fekete dió.

Tünet leírása: A kártevő a növények levelét támadja meg. A levélzeten apró sárga vagy zöld átlátszó tetvek láthatóak.

Kártevő: Sárga vagy zöld levéltetű.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, másodlagos fertőzés kialakulása a szívogatás helyén (gnomónia, baktérium).

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után a fertőzés kialakulásakor inszekticides permetezés.

Almamoly

Gazdanövény: Alma, Dió, Körte, Kajszibarack

Tünet leírása: A terméseket lárva támadja meg. A terméseket apró nyílás látható, amely kör száraz hernyó ürülék látható. A károsított diók egy része lehullik.

Kártevő: Almamoly lárvája.

Hatása a növényre: Terméscsökkenés, ehetetlen termések.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rovar ölőszeres permetív védekezés. Meglévő fertőzés estén felszívódó rovarölő szeres permetezés.

Nyugati dióburok fúrólégy, dió buroklégy

Gazdanövény: Magyarországon a közönséges dió és a fekete dió.

 Tünet leírása: A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején megjelenő apró, alig észre vehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, amelyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. A foltok a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A kifejlett lárvák a dió burokba rágják magukat.

A termés és a levélzet folyamatosan feketedik és mindkettő korán hullani kezd. A termések egy része a fán maradhat a teljes levélhullás után is.

Kórokozó: Dióburok-fúrólégy vagy más néven dió buroklégy. A légy barna színű, feje sárga, szárnya fekete sávos, tora sötét, félkör lakú pöttyel a pajzsocskán. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak. Az imágok, kifejlett egyedek július elejétől, szeptember közepéig rajzanak, amely időszak alatt folyamatos a tojás rakás.

Hatása a növényre: Nyáron, melegben, július elején megjelenő apró foltok a dió zöld burkán. A lárvák (nyüvek) a dió zöld burkába rágják magukat. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamtában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd. A kártétel hatására, már kisebb fertőzés estén is jelentősen romlik a közönséges és fekete dió minősége (méret, íz).

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb csakúgy, mint minden esetben a megelőzés, a fertőzés várható kialakulását figyelembe véve, június vége, július eleje. Meglévő fertőzés esetén is célszerű permetezni, felszívódó rovarölőszerekkel. Ennek hatására csökken a kifejlődni képes egyedek száma. A lehullott levélzetet, termést gyűjtsük össze, semmisítsük meg. A legjobb módszer a megsemmisítésre az égetés. Sajnos azonban ezt sokszor szabályzat tiltja a legtöbb helyen. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre. Ennek azonban az a hátránya, hogy onnan ugyanúgy tud terjedni a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. Sajnos az olyan telehelyeken, ahol nem végeznek zöldhulladék égetést kártevők és kórokozók paradicsoma, ahonnan a megfelelő időben terjedni tudnak.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a gyümölcsfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Gyümölcsfák betegségei, kártevői

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, ringló, mandula) moníliás rothadása

Tünetei: A virágok, a hajtások, a gallyak és a termések is fertőződhetnek. A virágok és a fiatal termések megbarnulnak, elszáradnak. A levelek, a hajtások és a gallyak elfonnyadnak és elszáradnak. A gallyak és a termések valamilyen sérülés esetén is fertőződhetnek. A sérüléseknél gyakran mézgafolyás indul be. A termések főleg érés idején fertőződnek. A termésen először barna foltok jelennek meg, amelyek puhák, majd ezek az egész termésen elterjednek. A fertőzés helyén megfigyelhető a gombásodás. A termések lehullanak, vagy mumifikálódva az ágakon maradnak. A termések sérülését repedés, jégverés, kártevők rágása okozhatja.

Védelem: Elsősorban megelőzés. A termőhelyek gondos megválasztása szellős, napos hely, megfelelő ültetési távolság, légmozgást elősegítő korona biztosítása, tápanyagellátás biztosítása (szerves). Fertőzés esetén a fertőzött ágak eltávolítása, permetszeres védelem a kórokozó és kártevők ellen.

A monília ellen először virágzáskor kell védekezni. A fertőzés kialakulásának kedvez az esős időjárás. A permetezést virágzás kezdetén és elvirágzáskor kell alkalmazni. A további védekezések az időjárástól és a fa egészségi állapotától függő.

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, ringló, mandula) levéllyukacsosodása

Tünetei: Tavasszal a fiatal egy éves termőágakon rügyfakadás elmarad. A rügyek körül nekrotikus (mézgás) foltok jelennek meg. Az elhalt részeken gyantafolyás indul be, erőteljes fertőzés esetén az ágak elszáradnak. A kifejlett leveleken néhány mm átmérőjű sötétvörös foltok jelennek meg, amelyek elszáradnak és kiesnek. A terméseken enyhe besüppedő foltok és rágásszerű nyomok alakulnak ki. A súlyosabb fertőzés korai lombhullással jár, az éveken át ismétlődő fertőzés a fiatal fákat gyengíti, akár az elhalásukat is okozhatja.

Védelem: A fertőzött lehullott lomb és termések eltávolítása. Tavasszal gombaölő szeres permetezés, tápanyag (szerves) utánpótlás.

Őszibarack tafrinás levélfodrosodása

Tünetei: Főleg a levelek fertőződnek, de ez átterjedhet a hajtásra és a gyümölcsre is. A levelek kisebb, majd később nagyobb kidudorodás, világoszöld és piros színű jelenik meg. A fertőzött levelek elszáradnak és lehullanak. A sarjhajtások növekedése megáll, megdagad és bereped. Súlyos fertőzés esetén elhalnak. A terméseken pirosas színű foltok keletkeznek.

Védelem: Elsősorban megelőzés jellegű. A beteg növény többszöri permetezéssel gyógyítható! Fertőzés esetén a fertőzött levelek eltávolítása, permetezés és tápanyag utánpótlás.

Cseresznyelégy

Tünetei: A fehér lárvák a cseresznye kukacosodását okozzák. A termések a rágás helyén megpuhulnak, megbarnulnak és rohadnak.

Jelentősége:  A cseresznyelégy a cseresznye legfontosabb kártevője. Sokszor az összes termés fertőzött. Elsősorban az édes fajtákat támadja meg, a kései érésű fajták veszélyeztetettebbek.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Fekete cseresznye levéltetű

Tünetei: A fertőzött levelek csavarodnak, besodródnak, az így kialakult részek fészekként szolgálnak. Ez a cseresznye egyetlen tetű kártevője. A levéltetű a meggyet és a cseresznyét is megtámadja. A peték az ágak kéregrepedéseiben telelnek át.

Jelentőség: A tetvek nagy kárt okoznak, mind a fiatal, mind pedig az idősebb fák ágain is.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Zöld őszibarack levéltetű

Tünetei: A levelek erőteljesen besodródnak, tekerednek. A tünetek megtévesztően hasonlóak a tafrinás levélfodrosodáshoz.

Jelentősége: A hajtások növekedése erős fertőzés esetén leállhat és befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya) moníliás betegsége

Tünetek: A gombásodás főleg a terméseket támadja meg, ritkábban a fiatal hajtásokat és a virágzatot. A gyümölcsökön barna foltok jelennek meg, a termés megbarnul és megrothad. A fertőzött termések lehullanak vagy a fán marad, ahol mumifikálódik. A fertőzések sérülések nyomán fertőződnek (jégverés, kártevők okozta sérülés).

Jelentőség: A gomba az almát a körtét és a birset fertőzi.

Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerrel. A beteg növény állapotától függően, többszöri permetezéssel gyógyítható!

Almafa lisztharmat

Tünetei: Fehér lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, leveleken, virágokon és a fiatal terméseken. A levelek torzulnak.

Jelentőség: A lisztharmat nagy károkat okoz. A védelem hosszan tartó elhanyagolása esetén alakul ki a betegség. A termések kisebbek.

Védelem: Elsősorban preventív jelleggel. A beteg növény ismételt permetezéssel gyógyítható!

Alma ventúriás varasodása

Tünetei: A kórokozó a leveleket, a sarjhajtásokat, virágokat és a terméseket is megtámadja. A leveleken koromszerű foltok alakulnak ki. A terméseken különböző nagyságú és alakú foltok jelentkeznek.

Jelentőség: Főleg kora tavasszal a virágzás előtt, alatt és után. A fertőzött termések torzultak lesznek és csökken a tárolhatóságuk.

Megelőzés: A fertőzött levelek és termések eltávolítás és permetezés gombaölő szerrel.

Körte ventúriás varasodása

Tünetei: A gomba a virágokat, hajtásokat és a terméseket fertőzi. A levélzeten barnás fekete foltok jelentkeznek, amelyek különböző nagyságúak és alakúak. A súlyosan fertőzött levelek és termések lehullanak. Az idősebb gyümölcsök torzulnak és berepednek. A fertőzés az átterjed, sőt ágelhalást okozhat.

Jelentőség: A körte súlyos betegsége, amely befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét. A megmaradt termések torzulnak és tárolhatóságuk csökken. A fertőzés a jövő évi termést is hátrányosan befolyásolja.

Védelem: Ugyanaz, mint az alma esetén.

Körterozsda

Gazdanövények: körte, borókák

Kórokozó: rozsdagomba

Tüneti leírás: Főként a körtefa levelén kifejlődő rozsdagomba. Erőteljes fertőzés esetén a levélnyélen és hajtásokon is megjelenhet. A gombaspóra különféle módokon (szél, fára mászó, fán lakó állatok) kerül a levélre, víz hatására fejlődésnek indul. A spórák a leveleken a narancssárga foltok megvastagodnak fénylő, nedves (nyálkás) sötétbarna, feketés színű képletekké válnak, amelyek kiemelkednek a levélből, A képletek szélén narancssárga szín megmarad a szélén piros színárnyalatú sáv látható.

A spórák a lehullott leveleken a talajon telelnek át és a boróka fertőzött ágain.

Hatása a növényre: A körtefa leveleinek esztétikai értéke csökken, a fertőzés előrehaladásával a levelek lehullanak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Fertőzés észlelésekor permetezni kell. Megelőzésként a levelek kifejlődése után permetezni kell, rendszeresen a permetszer hatásának figyelembevételével. A lehullott fertőzött leveleket össze kell szedni. Az őszi, tavaszi lemosópermetezés hatására csökken az áttelelő spórák száma. Ha volt a földön lehullott fertőzött levél, a talajt is permetezni kell, apró levélmaradványokon is áttelel. Ha boróka van a körtefa közelében azt is permetezni kell.

Alma és körte tűzelhalása

Tünetei: A növény összes része fertőződhet. A lágy növényi részek sarjvesszők, virágok, levelek és a termések hervadnak és száradnak. A fertőzött sarjvesszők kampósan meghajlanak, megbarnulnak, elszáradnak, a termések a fán maradnak. Súlyos fertőzés esetén az ágak elhalását okozza, akár az egész fa elhalásához vezethet. A betegség főleg virágzás után és nyár végén jelentkezik.

Jelentősége: Karantén betegség, amely nagy károkat és a fa pusztulását okozza.

Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerekkel.

Füge rozsda

Gazdanövények: Különféle lomblevelű növények.

Tüneti leírás: A füge levelein megjelenő különböző alakú és méretű barna elszíneződések, amelyek belső része feketés is lehet. Sárguló levél köz.

Kártevő: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése miatt, korai levélhullás. Erőteljes fertőzés esetén a terméseken is megjelenek a gombás foltok.

A betegség megelőzése, orvoslása: A füge meleg kedvelő növény, ezért lehetőleg napos, jól szellőző helyre ültessük. Megfelelő termőkörülmények biztosítása. A fertőzés megjelenésekor gombaölőszeres permetezéssel.

Füge ligeti levélmoly

Gazdanövény: Füge

Tünetek: Rágás (lyukacsos) nyomok a kifejlett levélzeten, levélszövedék. Apró, fekete, barna foltok a levélzeten.

Kórokozó: A ligeti levélmoly hernyója

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a szövedék és a rágás következtében.

Védekezés: Elsősorban megelőzés jellegű rovarölőszeres permetezés. Az első nemzedék nyáron, júliusban fejlődik ki, a második kora ősszel.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a díszfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Díszfák, dísznövények betegségei, kártevői

Vadgesztenye, barna levélfoltosság

Gazdanövény: Vadgesztenye

Tünet leírása: A levelek szélein és a főérmentén a levelek vörösesbarnává színeződnek. Az erősen fertőzött levelek később megbarnulnak és összetekerednek. Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki tél folyamán. Spórái május folyamán fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken eleinte vörösesbarna, majd barna foltok láthatók. A fertőzés az év folyamán tovább terjed.

Kórokozó: Egy tömlősgomba.

Hatása a növényre: A fák lombozatának esztétikai érték csökkenése, korai lombhullás. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzések alakulnak ki, amelyek az idősebb fák részleges (ágak) elszáradását okozzák. Fiatal fák estén teljes fa elhalást okozhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullot levelek eltávolítása. Fungicides permetezés megelőzésképpen a fertőzés kialakulása előtt. Kialakult fertőzést esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Vadgesztenye levélaknázó moly

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar

Tünet leírása: Május végétől a leveleken megjelenő szabálytalan fehéres-drapp foltok (aknák), amelyek később elbarnulnak. A foltokat a hernyók rágása okozza, először az alsó levélzeteken, később az egész fára kiterjedve.

Kártevő: Vadgesztenye levélaknázó moly.

Hatása a növényre: A levelek megbarnulnak, összezsugorodnak és korán Júliustól hullani kezdenek. Az ismételt többszöri fertőzéstől a fák legyengülnek és a másodlagos fertőzések miatt elhalnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: A lehullott levelek eltávolítása (itt telel át) és megsemmisítése. Május elején megelőző inszekticides permetezés. Kialakult fertőzés esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Takácsatka

Gazdanövények: Különböző levelű fák, elsősorban vadgesztenye, hárs.

Tünet leírása: Apró növekvő szabálytalan barna vagy színtelen foltok a levélzeten.

Kártevő: Közönséges takácsatka, hárs takácsatka, vadgesztenye takácsatka. Az atkák apró élőlények, amelyek gyorsan szaporodnak, a levélzetet szívogatva táplálkoznak.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, egyéb kártevők és kórokozók megjelenése a legyengült levélzet miatt. Tömeges elszaporodás esetén lombhullás következik be.

A kártevő megelőzése, védekezés: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés. Nyáron inszekticides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Lisztharmat

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar, tölgy, szívarfa és egyéb lomblevelű fák.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy összefüggő fehéres bevonat a levélzeten.

Kórokozó: Élősködő lisztharmat gomba. A gomba fonalak a levélzetbe behatolnak és kiszívják a tápanyagokat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés az elszíneződés miatt. Súlyosabb fertőzés esetén levélhullás. A fiatal fák elhalását okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott fertőzött levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés preventív jelleggel. Kialakult fertőzés esetén is hatékony. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar betegségei, kártevői

Juhar pecsétfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A juhar levélzetén fekete, fényes, kidomborodó foltok jelennek meg, melyek különböző méretűek lehetnek.

Kórokozó: Egy mikroszkopikus tömlős gomba.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. A fiatal levélzet permetezése fungicides permetszerrel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar fehérfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A leveleken szürke vagy fehér gömbölyű foltok jelennek meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, fiatal fák esetén a növény elhalását is okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel, fungicides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar gnomóniás levélbarnulása

Gazdanövények: Különböző juharfajok

Tünet leírása: Barna színű gömbölyű foltok jelennek meg a levélzeten, amelyek nagy kiterjedésűek is lehetnek. A foltok közepén gubacsok jelennek, amelyet a gubacsszúnyogok okoznak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, másodlagosan gubacsszúnyog fertőzés.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, korai levélhullás.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel. Tavasszal levél kifejlődéskor fungicides és inszekticides permetezés preventív jelleggel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Mezei kabóca

Gazdanövények: Lomblevelű fák, elsősorban juhar, hárs, gyertyán, nyár.

Tünet leírása: Fehér vagy sárgás foltok a levélzet felszínén. A foltok elkülönülve jelennek meg, később pedig ezüstös fehér felületet képeznek.

Kártevő: Különböző fajú mezei kabócák.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A kártevő megelőzése, védekezés: Permetezés inszekticiddel, lehetőleg preventív jelleggel.

Babérmeggy betegségei, kártevői

Babérmeggy sztigminás levéllyukacsosodás

Gazdanövények: Babérmeggy, cseresznye, sárgabarack és szilva.

Tünet leírása: A levélzeten élesen körbe határolt foltok jelennek meg, amelyek később kihullanak, ezért a levélzeten nyílások maradnak. A hajtásokban kéreg nekrózis lép fel, amely gyantafolyást okoz.

Kórokozó: Egy tömlősgomba, amely esős időben súlyos fertőzést okozhat, főleg tavasszal.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, levéllyukacsosodás miatt.  Kevesebb virágkezdeményezés, csökkent virágzat. Az ismételt többszöri fertőzés a fiatal növények elhalását okozza.

A betegség megelőzése orvoslása: Az ősszel lehulló lombozat összegyűjtése, megsemmisítése. Kora tavaszi szisztemikus, fungicides permetezés. Ez már meglévő, kialakult betegség esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Babérmeggy lisztharmat

Gazdanövény: Babérmeggy és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja. A fertőzött levélzet (Babérmeggy) fagyra érzékennyé válik.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart.

Puszpáng (buxus) kártevő

Selyemfényű puszpángmoly

Gazdanövény: Puszpáng (Buxus)

Tünet leírása: A puszpáng (Buxus) levélzetén rágás és szövedék látható, ürülékkel.

Kártevő: A selyemfényű puszpángmoly sárgászöldes, fekete és világos sávú hernyója.

Hatása a növényre: A fertőzött puszpáng levélzete deformálódik a rágás miatt. Súlyos esetekben tarrágást okoz, amely miatt a fiatal növények akár ki is pusztulhatnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a fertőzés kialakulásának várható időpontjában Április elején. Meglévő fertőzés esetén szintén permetezéssel lehet ellene védekezni. Mivel a puszpángmolynak 3 nemzedéke van, ezért évente többször kell ellenük védekezni. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Kecskeráró betegsége, kártevője

Kecskerágó lisztharmat

Gazdanövény: Kecskerágó és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart. 

Kecskerágó pajzstetű

Gazdanövény: Kecskerágó

Tünet leírása: Apró fehér, barnás foltok a levélzeten és növény szárán.

Kártevő: Kecskerágó pajzstetű.

Hatása a növényre: A fertőzött növények esztétikai értéke csökken. Erős fertőzés esetén a fiatal növények és hajtások elszáradhatnak a szívogatás miatt okozott folyadékvesztés miatt.

Védekezés: Legfőképpen megelőzés jellegű. Késő tavasszal április vége, május eleje és nyáron, július végén, augusztus elején, ismételt permetezéssel. A növényzetet alaposan kell permetezni, mert a tetvek a száron is megjelennek.

Leander betegségei, kártevői

Xylella fastidiosa (Baktérium betegség)

Gazdanövények: Leander és különféle lomblevelű dísz és haszonnövények.

Tünet leírása: Elsősorban a leander idősebb levelein sárgás foltok jelennek meg, amelyek később elbarnulnak, elfeketednek. A levélzet a fertőzés következtében idővel hullani kezd, ár és növény elhalás.

Kórokozó: Baktérium.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése és hullása miatt, végül növényelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos nincs ellene permetszer.

Aszkohitás levélfoltosság

Gazdanövények: Leander és egyéb növények.

Tünet leírása: Kisebb vagy nagyobb kiterjedésű barnuló foltok a leveleken és a szárakon. Az előrehaladott fertőzés hatására a levélzeten száradási tünet figyelhető meg. A fertőzés mértékétől függően részleges vagy teljes növény elhalás.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, barnuló levélzet és hullás. Idővel részleges vagy teljes növénypusztulás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosításával. Betegség diagnosztizálása után a lehető legrövidebb időn belül a fertőzött részek eltávolítása és permetezés.

Leander verticéliumos hervadása  

Gazdanövények: Leander és egyéb növény fajok.

Tünet leírása: A levelek zöld színe halványodni kezd, majd szürkévé vagy barnává válnak. A növények száraiban a szállítószövetekben az edénynyalábok elkezdenek elhalni. Ez pontszerű vagy csíkos formában láthatóak. Erőteljes fertőzés esetén a teljes növény elpusztulhat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, halványodó levélzet, amely szürkül, barnul. Teljes növényelhalás.

Kórokozó: Egy konídiumos gomba, amely a talajból, földből jut a növénybe a gyökéren át nedvkeringés által. A gomba sérülésen keresztül is bejuthat a növénybe a talajból vagy a földből, esőzés vagy öntözés következtében, felfröccsenő talaj vagy föld szemcsékkel. A fertőzés kialakulásának kedvez a 18-23 C közötti hőmérséklet. A betegség metszés következtében is bejuthat a növénybe. A betegség lassan halad a növényben és sok időbe telik, mire a növény elpusztul.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése. A talaj fertőtlenítése. Egészséges növények vásárlása. Fertőzés észlelése után a fertőzött hajtások eltávolítása. A vágóeszköz, metszőolló fertőtlenítése.

Korompenész 

Gazdanövények: Leander és egyéb lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: A növények felszínén megjelenő koromra emlékeztető elszíneződés. Erőteljes fertőzés esetén a növények szárára is átterjed.

Kórokozó: A levél tetvek által kiválasztott mézharmaton kialakuló gombabetegség. A betegség előrehaladásával a teljes levélzetet is ellepheti. A levelek asszimilációja a betegség terjedésével arányosan csökken. A levelek emiatt elszáradnak, lehullanak. Erőteljes fertőzés esetén a lágyzsárú növények kiszáradhatnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, fekete levélzet, levélszáradás, lehullás, akár teljes növény kiszáradás, lágyszárú növény fertőzöttsége esetén.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés. A tetvek megjelenésekor permetezés. Kialakult betegség esetén szintén permetezés.

Leander botrítisz (szürkepenész, szürke rothadás)

Gazdanövények: Leander és egyéb növények

Tünet leírása: Először a virágokon, majd a leveleken, végül a szárakon megjelenő szürke gombatelep. A betegség hatására a virágok hervadnak, hamar elszáradnak. A levelek lassabban száradnak el. Ha a betegség a szárakra is átterjedt, akkor azokon ovális fakóbarna foltok jelennek meg. Legelőször a fiatal, zsenge hajtásokon jelenik meg. A betegség a szárakon üregesedést okoz. A fertőzés feletti rész lankad, majd elszárad.

Kórokozó: Egy gomba fa, amely 22-24 C párás hőmérsékleten alakul ki.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, virág hervadás, elszáradás, levélszáradás, lehullás, hajtás lankdás, száradás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ennek érdekben rendszeres permetezés, amennyiben a betegség kialakulásának kedvező időjárás van. Fertőzés észlelésekor a fertőzött részek eltávolítása és permetezés. Megfelelő életkörülmények kialakítása. Mit jelent ez? A leander lehetőleg naposabb helyen legyen. Rendszeres tápanyagpótlás, ennek hatására erősödik a leander ellenállóképessége. Megfelelő öntözés, a leander ne legyen szárazon tartósabb ideig cserépben, dézsában. Relatív szárazság következtében az ellenállóképessége csökken.

Pszeudomonászos(baktérium) betegség (leander, olajfa rák)

Gazdanövény: Leander, olajfa

Tünet leírása: Eleinte apró, majd nagyobbá váló belül sötét színű, szabálytalan alakú dudorok (daganatok) a leveleken, amely az egész növényben elterjed. A betegség levél és virágtorzulást okoz, elfeketedő virágzat.

Kórokozó: Egy baktérium faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek, ágak, virágok, megok torzulása miatt. Részleges vagy erőteljesen előre haladott fertőzés esetén teljes növénypusztulás. Kéregtorzulás, sejt burjánzás az ágakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos valamilyen ok miatt kivonták a forgalomból a betegségre ható permetszert. Ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Lehetőleg csakis egészséges leandereket vegyünk. Gondoskodjunk a megfelelő gondozásról. Biztosítsunk nekik megfelelő életkörülményeket. Ha több leanderünk van és ezek közül valamelyiken a betegség kezdetleges tüneteit észleljük, haladéktalanul távolítsuk el azt az ágat, amelynek a levélzetén, törzsén megjelent a fertőzés. Az ág levágása után fertőtlenítsük a vágó eszközt (metszőolló, ágvágó, olló), csakis ezután folytassuk a metszést. Ügyeljünk arra, hogy csakis meleg időben metsszük a leandert, mert a nedves időjárási körülmény kedvez a fertőzés kialakulásának.

Pajzstetvek  (leander pajzstetű, teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű, gyapjas pajzstetű)

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: Sápadt, bronzos, sárguló elszíneződés a levélzeten, ragacsos, mézharmat váladék a leander levélzetén, törzsén. Erőteljes fertőzés esetén a mézharmatban megtelepedő penészesedés. A levélzet fonákján, erősebb fertőzés esetén, a törzsön is látható apró kidudorodások. súlyos fertőzés esetén növényelszáradás.

Kártevő: A levélzeten és a kérgen megfigyelhető ovális 2-9 mm nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben kidomborodó rovarok. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva, azok nedveit szívogatják.

Hatásuk a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, levélzet elszíneződés, majd levél elszáradás. Súlyos fertőzés estén teljes növény elszáradás.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésről kell gondoskodni, rendszeres permetezéssel, vegetációs időszakban. Öntözéskor zuhanyozzuk le a teljes növényt. Rendszeresen pótoljuk az elhasznált tápanyagot. A teleltető hely ne legyen túlságosan meleg, száraz, legyen kissé nedves.

Levéltetű

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünet leírása: A leveleken látható fekete, zöld vagy narancssárga apró rovarok.

Kártevő: Többfajta levéltetű..

Hatásuk a növényre: Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők, ami hatására a növény idővel elpusztul.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, a vírus fertőzés lehetséges kialakulása miatt. Megfelelő élő körülmények biztosítása, rendszeres permetezés (többnemzedékes kártevők).

Közönséges takácsatka

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünei leírása: Szabálytalan, eleinte apró, színtelen vagy barnuló, bronzos foltok a leveleken, levélhullás. A levelek fonák oldalán megfigyelhető folyamatosan terjedő pókhállószerű szövedék látható.

Kártevő: A közönséges takácsatka. A takácsatka nagyon apró, 0,5 mm-es rovar, fehéresen színtelen vagy narancsvörös színűek. Az atka a levél fonákoldalán szívogatnak. Többnemzedékes faj. Kedvelt életkörülménye a száraz, meleg időjárás.

Hatása a növényre: Kisebb fertőzés esetén elhanyagolható. Tömeges, erőteljes fertőzés esetén fokozott lombhullás, növény legyengülés, amely hatására egyéb fertőzések alakulnak ki.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, megfelelő életkörülmények biztosításával. Fertőzés esetén permetezés atkaölő szerrel.

Üvegházi molytetű

Gazdanövények: Leander és egyéb növényfajok.

Tünet leírása: Szívogatás nyomok a levél fonákján, viaszos foltok a levélzeten, ragacsos mézharmat, amelyben megtelepszik a korompenész.

Kártevő: Az üvegházi molytetű, amely 1 mm nagyságú, fehéres lepkeszerű rovar.

Hatása a növényre: A levél szívogatás hatására a növény levélzete elhalványul, majd elszárad, a növény legyengül, ami miatt másodlagos fertőzés alakulhat ki. A rovar által termelt ragacsos mézharmatban megtelepszik a korompenész, ami erőteljes fertőzés esetén a növény elszáradását okozza.

A kártevő megelőzése védekezés: Rovarfogó lap kihelyezésével. Erős fertőzés esetén 2-3 naponta, 3-4 alkalommal megismételt permetezéssel.

Korallberkenye betegség

Korallberkenye entomospóriumos levélfoltosság

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Tünet leírása: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Platánfa betegségei

Platán antraknózis

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosó permetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a rózsa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Rózsa betegségei, kártevői

Csillagrozsda

Tünetei: A leveleken feketés foltosodás jelenik meg. A foltok széle csipkézett innen ered az elnevezése. A foltok összeolvadhatnak, a levelek megsárgulnak és lehullanak. A betegséget egy gombafajta okozza, a kórokozó a lehullott levelekben telel át. Tavasszal innen kiindulva fertőződik a fiatal levélzet.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal a betegség kialakulását megelőzendően gombaölő szeres permetezés. Kialakult fertőzés esetén is hatékony a permetezés. A kórokozó tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Rózsa rozsda

Tünetei: A leveleken és a száron tavasszal narancssárga foltok jelennek meg, amelyek később sárga színűvé, majd feketévé válnak. A fertőzött levelek elsárgulnak, majd lehullanak. A betegséget egy gombafaj okozza, a kórokozó a lehullott levélzeten és a száron telel át. Tavasszal innen kiindulva fertőződnek újra a növényi részek.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés, majd a friss levélzet kialakulásakor ismét. Későbbiek folyamán időjárástól függően kell permetezni. A betegség tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Botrítisz betegség (szürkepenész, szürke rothadás)

Tünetei: A rózsa virágszirmain, hajtásain és szárain lilás színű foltok jelennek meg. A virágbimbók megjelenésekor fellépő betegség a bimbók elhalását okozza. A fertőzést egy gomba okozza, amely tartósan párás körülmények között alakul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött részek levágása, megsemmisítése. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető. Kialakult betegség esetén is és megelőzésként is gombaölő szeres permetezés alkalmazása. A betegség többször is fertőzhet, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat.

Rózsalisztharmat

Tünetei: A rózsa levélzetén, szárán és virágain kialakuló fehéres penészes bevonat jelenik meg. Erős fertőzés estén a levelek, a bimbók és a hajtások deformálódnak. A fertőzés kialakulásának kedvez a meleg és csapadékos időjárás.  A betegséget egy gombafajta okozza, amely a rügyekben telel át és tavasszal innen kiindulva fertőzi újra a növényt.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött részek eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés alkalmazásával, utána rügy pattanáskor és levélzet kialakulásakor is célszerű permetezni. A betegség tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Rózsaperonoszpóra 

Tünetei: A fiatal levelek kanalasodnak, a levelek felszínén szögletes alakú sötét barna világos barna, foltok jelennek meg. A levelek fonákján vékony szürkés, ibolyás színű gombabevonat látható. A fertőzött részek közötti zöld levél területek, sárgulnak, majd idővel lehullanak. A peronoszpóra a hajtásokat is megfertőzheti. A betegség esős, párás időjárás esetén jelenik meg.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ezért, ha csapadékos, párás időjárás várható, permetezéssel erősíthető meg a rózsa. A rózsa ellenállóképessége fokozható rendszeres szerves tápanyag kiszórással. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell és a lehullott leveleket össze kell szedni.

Rózsa levél antraknózis

Tünetei: A leveleken kisebb barna, feketés színű foltok alakulnak ki, amelyek közepén világos szürke folt látható. A betegség esős, időjárás esetén jelenik meg,

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ezért, ha csapadékos, párás időjárás várható, permetezéssel erősíthető meg a rózsa. A rózsa ellenállóképessége fokozható rendszeres szerves tápanyag kiszórással. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Rózsa levéltetű

Tünetei: A tetű a fiatal leveleket és hajtásvégeket támadja meg. A kártevő a növényi részeket szívogatja. A fiatal levelek a szívogatás következtében elsárgulnak, torzulnak, majd lehullanak. A levéltetvek kolóniákban élnek. Az üledékük egy fénylő ragacsos anyag, a mézharmat. Tömeges fertőzés esetén a mézharmat az egész levélzetet bevonja, amelyen könnyen megtelepszik a korompenész, amely egy gombafajta. A kártevő tojás alakban a kéregrepedésekben telel át. Az első egyedek korra tavasszal kelnek ki és a növényi nedveket szívogatják, később telepednek át a fiatal részekre. A tetű több nemzedékes faj, ezért az év folyamán megjelenésükre többször számítani kell.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés alkalmazásával csökkenthető az egyedek száma. Ezután hajtás növekedéskor, levélzet kialakulásakor, ezt követően megfigyelés alapján rovar ölőszeres és gombaölő szeres (a korompenész ellen) permetezéssel.

Levélsodró rózsadarázs

Tünetei: A levelek a fonákjuk felé görbülnek, majd csőszerűen összecsavarodnak, majd elsárgulnak, lehullanak. A kárt egy darázs okozza, amely április végén, májusban jelenik meg. A tojásait a levél szélére rakja, ennek következtében alakul ki az összesodródás. Az összesodródott levelekben fejlődnek ki a lárvák, amelyek a leveleket megrágják. Főként tavasszal figyelhető meg a kártétele, de még nyár vége felé is előfordulhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A várható megjelenésétől (Április vége) kezdődően megelőző jelleggel. Kialakult kártétel esetén is lehet ellene védekezni felszívódó rovarölő szerekkel.

Varró darázs

Tünetei: A darázs a hajtásokat és a levélzetet károsítja. A nevét onnan kapta, hogy a tojásait a hajtásba helyezi, hasonlóan a varrógép öltéseihez. A fertőzött hajtások hervadni kezdenek, majd elhalnak, a hajtások héja felrepedezik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tömeges előfordulás esetén, felszívódó rovarölő szerekkel kell permetezni.

Rózsa kabóca

Tünetei: A levélzeten apró sárgás pontok jelennek meg, amelyek egyre sűrűsödnek. Végül a szívogatás nyomok szinte összeolvadnak, és ezüstös képet alkotnak. A tünetet a kabóca lárvái és a kifejlett egyedei okozzák, azáltal, hogy a rózsa leveleinek a fonák oldalán szívogatnak. A lárvák a vesszők repedéseiben telelnek át és innen kifejlődve fertőzik a rózsát és egyéb növényeket.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi lemosó permetezés alkalmazásával, később pedig a megjelenésük szerint, rovarölő szeres permetezéssel. Megjelenésükre főleg a száraz és meleg nyarakon kell számítani.

Rózsa szabóméh

Leírása: A levelek szélén szabályszerűen kikanyarított részek hiányoznak. A rózsán kívül a vadszőlőn, orgonán és a fagyalon is előfordulhatnak a tünetek. A méh kb. egy cm nagyságú, tora sárgásbarna, lábfeje fekete. Májusban kel ki és a levéldarabokból építi meg a fészket az utódai számára. A fészke általában az ablakpárkányok alatt találhatók. A tojásból kikelt lárvák itt telelnek. A károkozás mellett hasznos is, mivel beporzást is végez.

Nyugati virágtripsz

Leírása: Sok tápnövényű kártevő. A rózsa virágait, bimbóit, sziromleveleit szívogatja. Ennek hatására a sziromlevelek szélei barnulnak, elhalnak. Súlyos fertőzés esetén a bimbók torzulnak. A virágzat a szívogatás hatására korán elhervad. A tripsz lárvái is károsítanak. Évente sok nemzedéke van.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rejtett életmódja és sok nemzedéke miatt, többször kell permetezni.

Rózsa mozaik vírus

Tünetei: Levél elszíneződés, sárgulás, ami különféle formákban (pöttyösödés, foltosodás, szabálytalan mozaik alakzatok) jelenhet meg. A levél erezet kivilágosodik, a főerezet torzul. A levélzet torzul, deformálódik. A növény fejlődése lassul, a virágok fejlődése csökken, színezetük fakul. Eleinte a kisebb ágak száradnak, majd a betegség terjedésével (a rózsában) a vastagabb ágak is elkezdenek száradni. Végül az egész rózsa elszárad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Elsősorban megelőzéssel. A betegséget legfőképpen a tetvek terjesztik, elég, ha a tetű kolóniában egy egyed vírushordozó és megfertőzi a rózsát. Ismételt fertőzés növeli a betegség előrehaladását. Ezen kívül fontos, hogy megfelelően egészséges, vírusmentes növényt vásároljunk, amit a növény egészségügyi papírból tudhatunk meg. A fertőzés, metszéssel, virágzó növény levágásával is terjedhet. Éppen ezért ajánlott a metszőolló vagy rózsavágó olló rendszeres tisztítása (fertőtlenítése), hypo alapanyagú vagy egyéb fertőtlenítő oldattal. Sajnos a fertőzött rózsa, rózsák gyógyítására nincs semmiféle permetszer.