A rozsdabetegség egy jól megfigyelhető és leírható gombás növénybetegség, amely megjelenése hasonlít a rozsdásodásra. Éppen ezért nevezték el rozsdabetegségnek.

Leírása

A rozsdabetegség kórokozója egy gombafaj, amely a növényeken sárgás hólyagszerű alakban vagy kinövés formájában jelenik meg. A foltokban (gomba) porszerű képződmény van, ami a gombaspórái. A rozsdabetegség a levélzeten összefüggő vagy elkülönülő foltokban jelenik meg, amelyek idővel összeolvadnak, sárgásbarna szín elváltozást okozva. A  rozsdabetegség végső  formájában fekete színűvé válik a levélzeten.

A rozsdabetegség kialakulása főleg tavasszal és ősszel gyakori, 10-20 C közötti hőmérséklet tartományban.

A fertőzés számtalan növényen, lomb-tűlevelű és örökzöld fajon egyaránt megjelenhet. A rozsdabetegség a füvet, gyepet is megtámadja. A betegség tünete összetéveszthető más kórokozó (gomba) és kártevők (rovar) kártételével, mert első ránézésre elég hasonlónak tűnhetnek. Jobban megvizsgálva a fertőzést, egyértelműen látható a feljebb leírt elváltozás.

Erős fertőzés esetén bizonyos növények (fű, gyep, fenyő, rózsa, nyárfa) hajtásán, szárán, törzsén is megjelenhet a rozsda. Az erőteljes fertőzés következtében a növények fertőzött részei először deformálódnak, majd elhalnak.

A rózsabetegség fűben, gyepen elkülönülő részeken, területeken is megjelenhet, olyan helyeken, ahol erőteljesebb, rendszeresebb az igénybevétel.

Az alábbi növényeken alakulhat ki rozsdabetegség

– Fű, gyep
– Rózsa félék
– Fenyő félék
– Orbáncfű félék
– Körte
– Szilva
– Málna
– Szeder

A betegség megelőzése, orvoslása

Elsősorban legfontosabb a megelőzés, ennek érdekében megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a növényeknek. Figyelni kell az öntözés időzítésére, időszakára. Mit jelent ez? Hűvösebb időszakban 10-20 C fok között ritkábban (2-3 nap) és lehetőleg ne túl korán (8-9 óra) öntözzünk, figyelembe véve a telek fekvés (tájolás) és elhelyezkedés adottságait (magasabban vagy síkon, völgyes, árnyékos). Automata öntöző rendszer esetén könnyen megváltoztatható az öntözés szabályozása, időpont átprogramozással. Kézi öntözés esetén is kerüljük a korai öntözést, a legoptimálisabb időpont, szintén 8-9 óra, amennyiben  nincs lehetőségünk, ebben az időpontban öntözni (munka miatt), akkor lehetőleg kora délután öntözzünk, mértékletesen.

Súlyos, előrehaladott rozsdabetegség esetén a fertőzött növények (lombhullatók) levélzete lehullik, ezeket szedjük össze, lehetőség szerint semmisítsük meg. Az ősszel lehullott maradék levélzetet mielőbb szedjük össze és szintén semmisítsük meg.

Gondoskodjunk megfelelő tápanyagellátásról rendszeresen, legalább tavasszal és ősszel, annak érdekében, hogy a növények ellenálló képességét fokozzuk.

A rozsdabetegség megelőzése érdekében, időnként (időjárás előrejelzés alapján) ajánlott a növényeket permetezni. Kialakult fertőzés esetén szintén permetezéssel tudunk védekezni a betegség súlyosságától függően. Erőteljes rozsdabetegség estén többszöri permetezés szükséges.

Fontos! Ne csak a fertőzött növényeket vagy területeket (fű, gyep) permetezzük, hanem az összes betegségre fogékony növényt.