Származás

Távolkeleti növény, amelyek a Japán és Kínai császári kertekben előkelő helyet foglalt el. Később az Európai főudvarok és parkok tulajdonosai is ezzel a növénnyel akarták feldobni a megszokott, európai állományt. Véleményem szerint azt gondolták, hogy így nagyobbnak tűnik a hatalmunk, hiszen, a Kínai és Japán császárságot, abban az időben köztudottan nagyra tartották.

Manapság közel ezer fajtája van, amelyek nem csak északon, hanem a déli félteke országaiban, pl. Dél Afrika, Dél Ausztrália, Új Zéland, Brazília is megtalálható.

Leírás

A rhododendron alkalmazkodó képessége kiváló, ezért tudott alkalmazkodni a különféle éghajlatokhoz, és lettek a fajtái nagyon változatosak. Vannak örökzöld és babérlevelű örökzöld fajtái, és vannak lombhullató fajtái. Egyes fajtái 5 méternél is magasabbra nő. Hajtásrendszere szétterülő vagy felálló, gyökérzete sekély.

A havas szépe virágainak illata és színgazdagsága szinte elképzelhetetlen. A virágok színe szinte bármilyen lehet, de legtöbb a fehér, a sárga, a vörös és a bíbor színű. Hazánkban a rhododendron május elejétől június végéig virágzik. Ha csoportosan van telepítve látványával elvarázsolja környezetét, virágzása idején.

Magyarországon éghajlattól függően májustól, július közepéig virágozik.

Mit szimbolizál a rododendron?

Mivel a rododendron a napos, kellőképpen árnyékos területeken őshonos, ezért minden kertbe fényt és meleget tud vinni. A rhododendron szépséget, boldogságot és az energiát is szimbolizálja. Ezen kívül a szeretetet, életerőt, általános pozitivitást, optimizmust, vidámságot, fejlődést, változást, megújulást, békét, egészséget, nyugalmat, harmóniát, kitartást és hosszú életet (100 évig is élhet) szimbolizálja.

Ültetés

Legfontosabb a jól megválasztott hely. Az ültetési hely legyen elég tágas, hogy megfelelőképpen, tudjon fejlődni, növekedni. A ritkás lombos fák vagy tűlevelű fenyők között félárnyékos helyen érzi legjobban magát. A talaj legyen jó víz elvezetésű.

Ültetéskor ássunk neki nagyobb gödröt, mint amilyen a cserepe, így gyorsabban tud nőni, mert puha földben (fellazított) gyorsabban tud gyökeresedni bármilyen növény. A rododendront ültessük 1,5-2 cm-el mélyebbre az ültetőgödör pereménél, mert így új hajtásokat tud hozni. A savanyú kémhatású (4-4,5 pH) talajt kedveli, ezért tőzeget keverjünk a földjébe, és évente 2X-er, tavasszal és ősszel adjunk neki szervestápanyagot. Ültetéskor is szórjunk a növény köré szervestápanyagot. A homokos talajt kedveli. A rhododendron ültetéséhez lehet venni rhododendron földet. Szabadföldi növény, de cserépben is nevelhető, ebben az esetben 3 évente, növekedés szerint át kell ültetni.

Ültetési idő

A rhododendron cserépben kapható, ezért a fagymentes időszakon kívül bármikor ültethető.

Magasság

125-150 cm, szélessége hasonló lesz 10 év múlva, később nagyobb.

Virágzási idő

Májustól július közepéig, enyhébb telek estén már áprilisban.

Fagytűrés

 -20 C

Gondozás

Az elnyílt virágokat le kell törni. Ha visszaszáradt, vagy olyan hajtáscsúcsok vannak a növényen, melyeken a virágok nem nyíltak ki, azokat az egészséges részükig vágjuk vissza. Ha elbarnult hajtásokat találunk, melyeket például gombabetegség támadott meg, tőből metsszük ki őket. A metszés után, alaposan fertőtlenítsük, a metszés során használt metszőollót, így megelőzve, a további vagy másik növény metszésekor kialakulható fertőzéseket. Az idős elöregedett hajtásokat tőből távolítsuk el.

Ha megkapja a szükséges gondoskodást: tápanyag, öntözés, akkor szinte esélye sincs betegségek kialakulásának. Öntözés: szükség szerint, a föld ne száradjon ki, főleg virágzáskor és nagy melegeben igényel több vizet. Öntözéshez lehetőleg tiszta, lágy vizet használjunk.

Szaporítás

A növényt célszerű hajtásról szaporítani, de magról is szaporítható. A félfás csúcshajtásokat tíz-tizenkét centiméter hosszan vágjuk le és gyökereztessük tőzeg és homok keverékébe. Tegyük hűvös, árnyékos helyre a kertünkbe és tartsuk nyirkosan a talajt. A hajtás gyökeresedésére hosszabb időre, néhány hónapra van szükség. Ősszel az új növényeket a fagyoktól védjük meg, fagymentes helyen teleltessük és hagyjuk megerősödni őket. Az új növényeket ősszel ültessük a végleges helyükre.

Leander jellemzői, tulajdonságai

Fás szárú örökzöld cserje, ami 3 méter magasságot is eléri. Levelei bőrszerű, kemény sötétzöld sima felületű. Virágzata szerint szimpla vagy dupla virágú lehet, amelyek az ágak végén nyílnak. A virágzat színe fehér, sárga, rózsaszínű vagy bordó. Virágzási ideje időjárástól függően május és október között van.

Fénykedvelő növény, a forró napsütést és a vizet nagyon szereti. A talaj iránt nem túl igényes, de inkább a kissé lúgos, meszes kémhatású talajokban érzi magát legjobban. Fagyérzékeny növény.

A növényben található oleandrin nevű vegyületet megfelelő mennyiségben fejfájás, rosszullét ellen használják a gyógyászatban. A leander minden részében megtalálható az oleandrin vegyület, nagy koncentrációban, ami viszont az emberi szervezetbe kerülve mérgezést, nagyobb dózisban halált okoz.

Leander gondozása

Fénykedvelő növény, a hőséget nagyon jól tűri, egyenesen szereti, ezért ilyen helyre helyezzük. Télen megfelelően védett, fagypont feletti, nem túl napfényes, enyhén nedves helyre kell tenni.

Tavasszal, időjárástól függően, amikor a hőmérséklet már megfelelő a leander számára +10 °C körüli, éjszaka is fagymentes, kitehetjük a kertbe a növényt. Ha nap közben a hőmérséklet várhatóan magasabbra emelkedik +20 °C körüli, akkor inkább először fél árnyékos helyre tegyük, hogy hozzászokjon a napsütéshez. Ellenkező eseteben, ha kiraknánk, a növényt közvetlenül napra, akkor a leveleit megégetheti az erősebb napfény. Néhány hét (2-3) múlva már végleges helyére tehetjük.

Véglegesen, lehetőleg olyan helyre tegyük, amely megfelelően napos, reggeltől estig. A leander különösen jól érzi magát napsütötte fal mellett, ahol a fala verődő napfény, meleg formájában visszaverődik.

Átültetés

A leander elég nagyra nő és szép nagy gyökeret is növeszt érdemes körülbelül ugyanolyan magas és széles cserépbe ültetni, nehogy felboruljon. Különösen viharos szél esetén könnyen fel tud borulni a leander, ha nem megfelelő a cserép mérete. A legjobb megoldás nagy cserép esetén is, ha a leandert ki tudjuk kötni. Átültetéshez válaszunk megfelelő méretű műanyag cserepet, amelynek az alján víz kifolyó nyílás, ha nincs, akkor fúrjuk rá lyukakat. A műanyag cserép előnye, hogy könnyű mozgatni átrakáskor vagy téli helyre bevitelkor.

A leandert növekedése mértékében ajánlott átültetni. Az átültetése, amíg kicsi egyszerű, ha nagy, akkor már körülményesebb. Ilyen estben a leander által „elhasznált” földet úgy tudjuk megújítani, hogy tápanyagot szórunk a földjére. A talajba mosódó tápanyag már kellően biztosítja azokat a tápanyagokat a leander számára, ami a kimerült földben már nincsenek meg. Időnként ajánlott a talaj felszínét vékony rétegben lekaparni és helyére komposztot tölteni.

A leandert lehetőleg tavasszal ültessük át, miután kihozzuk a téli tárolójából. Ilyenkor a növekedése a friss föld és a tágasabb cserép hatására látványosabb. A leander a jó víz elvezetésű, laza talajt szereti, amely semleges vagy kissé lúgos kémhatású. Vegetációs időszakban, amennyiben a rendszeres öntözés hatására kimosódna a föld, a gyökérzet felső részén, akkor ezt töltsük fel. Ezt a feltöltést teleltetés előtt is végezzük el.

Ha már akkorára nőtt a leander, hogy már nem szeretnénk nagyobb cserépbe ültetni vagy nem szeretnénk, hogy nagyobbra nőjön, akkor vágjuk vissza tavasszal a leandert a kétharmadára és a gyökereket is vágjuk vissza arányosan ezzel. Ezt a műveletet a föld száraz állapotban végezzük el, tavasszal, amikor kivisszük a növényt a szabadba. A gyökér visszavágáshoz vegyük ki a leandert a cserépből, majd fektessük le, úgy, hogy az ágait valamilyen állványra fektetjük, hogy ne sérüljenek. Ha csak a földre fektetjük, a leander ágai gyökér visszavágás közben könnyen sérülhetnek.

Feltámasztás után, késsel vagy egy fűrésszel vágjuk le körbe a „földlabdát”, alul, felül, oldalról, akár 10-15 cm vastagon. Ezután, az új cserepet töltsük fel addig földdel, hogy a leander beültetés után az eredeti ültetési magasságba kerüljön, ami a törzsen jól látható. A leander beállítása után töltsük fel az egész cserepet földdel, úgy, hogy a föld szintje a cserép pereme alá érjen, 2-3 cm-rel.

Metszés

Ha azt szeretnénk, hogy a leanderünk minél dúsabb legyen, akkor tavasszal rendszeresen metsszük vissza az ágait a kétharmadára, a növény eredeti formájával arányosan. A metszés hatására a leander szépen fog bokrosodni és bőségesen fog virágozni. Metszéskor ügyeljünk arra, hogy csakis rügyre metszünk, körülbelül 0,5 cm magasan a rügytől. Ősszel semmiféleképpen ne metsszük vissza a leandert, mert a tároló helyén késő télen, kora tavasszal a napfény hatására gyenge, megnyúlt hajtásokat növeszthet.

Vegetációs időszakban az elnyílt virágokat vágjuk vissza, annak érdekében, hogy új virágzást elősegítsük. Ha az elnyílt virágokat nem vágjuk le, akkor hosszúkás magházakat fejleszt a leander.

Az elnyílt virágzat utolsó metszése lehetőleg augusztus elején legyen, hogy őszre még kifejlődhessenek a virágok. Ha később metsszük le az lenyírt virágokat, akkor már csak virág kezdemények nőnek csak, amelyek nagy rész nem fejlődik ki, télen ezek a kezdemények csak elpusztulnak, a teletető helyen, a megfelelő napfény és meleg hiányában.

Öntözés

A leander rendkívül víz igényes növény, tavasszal és ősszel is, főleg száraz meleg időszakban alaposan öntözzük meg őket. Nyáron, kánikulai melegben, egy 10-12 töves, cseréppel együtt 2-2,5 méter magas növény víz igénye 30-40 liter, fal mellett, aminek egy része nap közben elpárolog. Éppen ezért nyáron, kánikula estén naponta kétszer is öntözni kell.

Tavasszal, ősszel a leandert reggel öntözzük, nyáron, kánikulában kétszer, kora reggel és lehetőleg késő este, amikor már kissé hűvösebb a levegő. Felülről öntözzük a leandert, addig, amíg a víz megjelenik az alátétben, úgy, hogy az öntözővíz ne mossa el a gyökereken lévő földet. Miután az alátétben megjelent a víz töltsük fel a cserép alátétet teljesen. Ennek az öntözésnek az az előnye, hogy így elkerülhetjük a tápanyag kimosódását és kifolyását, amit a túlzott fenti öntözés okozhat. Öntözéshez lehetőleg langyosabb vizet használjunk, mert a túlzottan hideg víz használata miatt a leander alsó levelei könnyen megsárgulhatnak és lehullhatnak.

A téli időszakban, teleltetéskor, éppen csak annyi vizet adjunk a leandernek, hogy a földje ki ne száradjon.

Tápanyagpótlás

A leander kimondottan tápanyag igénye magas. Tavasszal, miután a téli helyéről kivittük a szabadba szórjunk a földjére egyenletesen hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely minden makró és nyomelemet tartalmaz, majd alaposan öntözzük, úgy hogy az öntözővíz nem mossa el a tápanyagot.

A megfelelő mennyiségű tápanyagot a leander a növekedéshez és virág képzéséhez használja fel. A tápanyag, ezen kívül a növény ellenállóképességét is fokozza, amely következtében a leander ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben.

Elvirágzás után a tápanyagot újból érdemes pótolni, annak érdekében, hogy minél előbb, újból bőségesen és szépen virágozzon a leander.

Ha tavasszal át akarjuk ültetni a leandert, akkor az ültetőföldbe is keverjünk tápanyagot, majd az átültetés után szórjunk a föld felszínére is tápanyagot.

Az utolsó virágzás után, télre már ne adjunk tápanyagot a leandernek.

Leander problémák

Tél folyamán, túlöntözés miatt gyökérgombásodás alakulhat ki.

Hidegvíztől a levelek sárgulnak.

Tápanyag hiány miatt, szintén sárgulhatnak a levelek.

Permetezés

A leandernek, csak úgy, mint a növények többségét kártevők és kórokozók fertőzhetik meg. Ezek ellen permetezni tudunk. A leghatásosabb védekezés a megelőző (preventív) permetezés. A fertőzött, beteg leander gyógyítható.

Leander betegségei, kártevői

Pajzstetű

A pajzstetű a vegetációs időszakban és teleltetéskor is meg fertőzheti a leandert. A pajzstetű a leander leveleinek az alsó részén helyezkedik el. Súlyos pajzstetű fertőzés esetén a levelek, vagy akár a teljes növény is elpusztulhat.

A pajzstetű tevékenysége során, a kiválasztott váladékában korompenész fertőzés alakulhat ki.

Levéltetű

A fiatal hajtásokat fertőzheti meg. A tetű színe sárga vagy fekete.

Takácsatka

Pók szabású, apró rovar, ami fehér apró foltjairól ismerhető fel a levélzeten.

Üvegházi molytetű

Az üvegházi molytetű nem okoz különösebb problémát, elszaporodása kellemetlen, mert elcsúfítja a leandert. A röpködő egyedek könnyen a szemünkbe kerülhet, ami elég kellemetlen tud lenni.

Leander rák

Egy baktérium okozza a betegséget, amely sebek által jut a növénybe. Csak megfelelő gondozással, és megelőző permetezéssel védekezhetünk ellene. A leveleken sárgás szélű, kerek, kidudorodás formájában figyelhető meg. Erőteljes fertőzés hatására a leander torz virágokat és mag hüvelyeket fejleszt, és kéregpattogást okoz.

Teleltetés

A leander elég jól tűri a hideget. Időjárástól függően, az első tartósabb fagyok előtt, 2-6 fokos hőmérséklet esetén vigyük a teleltető helyére. Ősszel időjárástól függően lehet egy hirtelen lehűlés, ami átmeneti, ilyenkor tegyük védettebb helyre a leandert, főként, ha kőfal mellet vagy nyitott helyen van. Jó megoldás az is, ha valamilyen vékony textilvédő anyagot terítünk rá éjszakára, ha fagypont körüli idő várható. A textil védőanyagot megfelelően rögzítsük a leanderre, hogyha éjszaka szél támadna, ne tudja lefújni a növényről.

Téli teleltetésre olyan helység a legmegfelelőbb, ami nem túl napfényes, enyhén nedves. Az ideális hőmérséklet 5 °C körüli. Ha ennél csak melegebb (10-15 °C) helyre tudjuk tenni az is megfelelő, ez esetben viszont könnyen kialakulhat pajzstetűfertőzés. Ha melegebb helyen teleltetjük a leandert, akkor gondoskodjunk a föld szárazságától függően, az öntözéséről. A teletető helyén ne öntözzük túl a leandert, hanem csak nedvesítsük meg a föld felszínét. Időnként szellőztessük a helységet, ahol teleltetjük a leandert. Ha garázsban teleltejük a leandert és csak a garázskapun át tudjuk megoldani a szellőztetést, akkor ügyeljünk arra, hogy tartós erős fagy esetén a beáramló levegő miatt ne károsodjon a leander. Ilyenkor csak rövid ideig szellőztessünk!

Szaporítás

Magról vagy félfás hajtásból lehet. Legjobban, legeredményesebb félfás hajtásról lehet szaporítani a leandert. A szaporítás legmegfelelőbb időpontja a kora tavasz, amikor a növény egy kissé már megerősödött, a téli teleltetés után. Ha tavasszal nincs időnk szaporítani a leandert, akkor még nyár is meg tudjuk ezt oldani, legkésőbb nyár közepéig.

Szaporításhoz vágjunk le néhány darab, félfáság véget, amely éppen hajt, körülbelül 10-15 cm hosszan az ág végtől. Tegyünk egy nagy üvegbe vizet. A levágott ágak alsó leveleit vágjuk le, majd tegyük vízbe be a vízbe úgy, hogy a víz szintje a legalsó hármas levél csoportot ne érje. Az üveget tegyük megfelelően napos, nyáron fél árnyékos helyre. A vizet időnként a fogyás mértékének megfelelően töltsük utána, majd néhány (5-6) naponta cseréljük, a poshadás elkerülése érdekében.

A levágott ágak gondozástól függően 4-6 hét alatt dús, fejlett gyökeret növesztenek, amelyeket már földbe ültethetünk. Ültetéskor az üvegből kivéve az ágakat óvatosan távolítsuk el egymástól úgy, hogy a gyökérzetük lehetőleg ne sérüljenek. A gyökeresedett hajtásokat kedvünk szerint csoportba vagy külön-külön ültethetjük. A csoportos ültetésből bokros leanderünk lesz. A külön-külön ültetett gyökeres hajtásokból szoliter fácskát tudunk nevelni. Az új ültetésű leandereket tegyük napos, de védett helyre úgy, hogy erős napsütés hatására ne égjenek meg a levelei. Idővel, néhány (5-6) hét múlva már tűző napra is kitehetjük őket.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való, ahol képek is vannak a betegségek, kártevők felisemrésére.

Díszfák és dísznövények betegségei és kártevői (Leander betegségei és kártevői rész)

]]>