A természet rendje (körforgás) szerint a tavasz közeledésével, ami időjárástól függően kezdődhet Február kőzepétől, végétől, Márciustól vagy csak Áprilistól, mint például 2013-ban, kezdődnek a tavaszi munkák a kertben. A nappalok ellentétben az őszi napokhoz képest egyre hosszabbak. A reggelek még hűvösek, de napközben akár kellemes meleg is lehet. A nap sugarai egyre meredekebben érik a földrészünket. Tavasz közeledtét jelzi a madarak egyre élénkebb éneke is. A tavasz előre haladásának mértékében egyre több teendő van a kertben.
Milyen tavaszi teendők vannak a kertben?
Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:
A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.
A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.
Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.
Tavaszi teendő a gyeppel
Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.
Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.
Ültetés
Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.
Téliesített növények kihelyezése
A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.
Nyírás, visszavágás
Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.
Tápanyagpótlás
A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.
Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.
Öntözés
Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.
Permetezés
Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.