Fügerozsda

A füge legyakoribb betegsége. A rozsda betegség nem füge specifikus, hanem számos növény kórokozója.

Tünetei, hatása a fügére: A fügén először apró sárga foltok jelennek meg, főként a felső leveleken, később ezek a foltok barnás narancssárgára színűek lesznek és szögletessé válnak. A szögletes foltok egybe olvadnak és barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradni kezdenek, ennek következtében a felületük zsugorodik.

A csökkenő levél felület hatására a fotoszintézis csökken. A levelek száradni kezdenek, súlyos fertőzés esetén a fa fokozatosan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok. A fertőzés már korán, teljes lombkialakulás után megkezdődhet, jelentős fertőzés csak meleg nedves körülmények között alakulhat ki. Magas páratartalom esetén a fertőzés kialakulásának esélye fokozódik. Ideális időjárási körülmények a rozsda megjelenésére a 20-24 C hőmérséklet, 80%-os páratartalom mellett.

Forró, száraz időjárás esetén a rozsda fertőzés nem alakul ki rendszeres öntözés hatására, azonban igen. A fertőzés kialakulásának az esélyét fokozza, ha levelek rendszeresen öntözve vannak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge cerkospórás levélfoltosság 

Elég gyakori levélbetegség a cerkospórás levélfoltosság. A betegség többfajta növény levelén kialakulhat, erőteljes fertőzöttség esetén teljes lombvesztést okozhat.

Tünetei, hatása a fügére: A levélen jelentkező foltok kb. 4-6 mm nagyságúak, szabálytalan alakúak. A foltok közepe világos és határozott, sötétebb színű szegéllyel rendelkeznek. Erős fertőzés fellépésekor a levél nagy felülete elhal, a levelek lehullanak. A korai lombhullás a bokor korai felkopaszodásához vezethet, ami legyengíti a bokrokat, hátráltatja a hajtások, vesszők növekedését, beérését. Így közvetve csökkenti a következő évek termését.

Megfelelő időjárási körülmények 20 C felett és magas, 80%-ék feletti párartartalom esetén alakul ki és gyorsan terjed. Ez a fajta időjárás kedvez a spórák megtelepedésének, csírázásának a levélzeten. Száraz időszakban terjedésük leáll, csupán enyhe tüneteket tapasztalhatunk.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge antraknózis

Az antraknózis többféle növényen kialakuló gombabetegség. A betegség károsítja füge leveleit, termését és a szárát.

Tünetei, hatása a fügére: Az antraknózist okozó gomba a füge gyümölcsét és a lombozatát egyaránt megtámadja. A fertőzött gyümölcsökre a lágy rothadás és a gyümölcs korai lehullása jellemző. Az éretlen gyümölcsök kiszáradnak, és a fán maradhatnak. A fertőzés kis, beesett, elszíneződött területet eredményez. A területek a kor előrehaladtával megnagyobbodnak, és rózsaszínű spóratömeggel borítják be őket.

A fügefa levelein apró, kör alakú foltokat formájában jelenik meg az antraknózis, amelyeknek sötétbarna a szegélye. A foltok idővel elterjednek és egymásba olvadnak, egyre nagyobbak lesznek, végül a levelek elszáradnak és lehullanak.

A fertőzés kialakulását segíti a csapadékos, párás időjárási körülmények.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésre való törekvés. A fertőzött terméseket, leveleket el kell távolítani. A lehullott terméseket és leveleket össze kell szedni A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge alternáriás rothadás

Gyakori, jellegzetes betegség, amely többfajta gyümölcsön jelenhet meg.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség a termések felületén apró olíva zöld színű foltokban jelenik meg. Szintén jellegzetes tünet a terméseken megjelenő enyhén besüllyedő sárgás-zöld foltok. A foltoknál a termések rothadni kezd a foltok vizenyőssé változnak. A rothadó foltokon a fertőzés előrehaladtával megjelenik a gomba mitospórája.

A fertőzés 22-28 C hőmérsékleten, 50% páratartalom felett jelenhet meg. Az alternária a leszüretelés után is megjelenhet a termésen, ennek oka, hogy már szüret előtt nem sokkal vagy szüret alatt is fertőződhet a termés, illetve a tárolási körülmények nem megfelelőek.

A betegség fő forrása a fertőzött növényi maradványok, ezeken telelnek át a spórák és megfelelő időjárási körülmények hatására fertőzik újra a fügét.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott termések leszedése, a lehullott termések összeszedése. A fertőzött füge permetezése. A terméseket időben kell leszedni, kerülni kell a túlérést. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge mozaik vírus

A füge mozaik vírus egy régóta ismert füge betegség, az egész világon elterjedt.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség következtében a levélen jól látható nagy sárga, gyűrűs, úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. A levelek a normálisnál kisebbek, deformáltak lesznek. A levelek alakja tölgyfalevél formájúra válnak. A foltok idővel a teljes levélfelületre kiterjednek, majd barna színűvé válnak, beszáradnak, majd a levél lehullik. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön megjelenik. A fertőzött gyümölcsök a vírus hatására deformálódnak, aprók lesznek végül lehullanak. A vírus hatására a termés mennyisége csökken. Idővel a füge termésképtelen lesz.

A füge mozaik vírus oltással (fertőzött vágóeszközzel, a fertőzött füge nedve rákerül az eszközre) kerül a növénybe, fertőzött növény szaporításával, dugványozáskor vagy szívó, rágó kártevők által.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A vírusbetegség ellen csak a fertőzés megelőzésével lehet védekezni. Vírusmentes fügét kell venni. A meglévő fügét rendszeresen permetezni kell.

Füge kártevői

Amerikai lepkekabóca

Amerikából behurcolt több tápnövényű szívó kártevő.

Leírása, hatása a fügére. A kifejlett egyed 7-8 mm nagyságú. A rovar testét és szárnyát vékony viaszréteg fedi, színe szürke. Magyarországon egy nemzedéke van, tojásai telelnek át. A tojások májustól júniusig kelnek ki, ezután kezdenek károsítani, amely augusztusig a tojásrakásig tart.

Az amerikai lepkekabóca a füge vagy más növény levelének a fonák oldalán szívogatnak. A lepkekabóca felismerhető a levelek hátoldalán látható fehér színű viaszbevonatról is, ebben vannak a tojásai.

Védekezés, megelőzés: Legfontosabb a megelőzés permetezéssel május végétől, június elejétől, amikor kikelnek. Meglévő fertőzés estén, szintén permetezni kell.

Füge levélmoly 

A füge levélmoly a lepkék és a levélmoly félék családjába tartozik. Magyarországon 1955-ben írták le, de sokiáig nem okozott különösebb gondot, nem szaporodott el. 2014 óta viszont egyre gyakoribb a megjelenése.

Leírása, hatása a fügére: A kártevő apró méretű, csupán 15-20 mm-es szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Az elülső szárnyak vörösesbarna színűek, míg a hátsó szárnyak sötétbarnák. A hernyója zöld színű, rajta fekete szemölcsökkel, mérete maximum 20 mm nagyságú. A bábja hosszú, barnás színű és a szövedékébe van beburkolva.

Magyarországon és környékén évente 2 nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett lepke telel jól védett helyeken. Az áttelelt lepkék rajzása kora tavasszal indul meg. a füge virágain táplálkoznak, majd megkezdődik az áttelelő nemzedék tojásrakása. A tojásokat a levélfelszínre helyezik, csomókban.

A második nemzedék július végétől októberig rajzik és táplálkozik. A kikelt hernyók, amikor elérték a végső fejlettségi stádiumukat, összesodorják a leveleket és ennek a védelmében bábozódnak. Kártételét is könnyű felismerni, a megrágott levelek és összesodort alapján.

A leveleken lévő fekete szemcsés ürülékről is felismerhetőek. A levelek rágása következtében csökken a levélzet asszimilációs felülete. A füge esztétikai értéke a levelek rágása miatt csökken.

Védekezés, megelőzés: A fertőzött fügék permetezése. Megelőzés érdekében is permetezni kell.

Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

A fenyő kiszáradás hosszabb folyamat, már 2012-ben láthatóak voltak a jelei, 2023-ban tucatszám száradtak ki fenyők, kb. 2000 óta van nagyobb szárazság, volt olyan év, amikor hónapokig nem volt eső, pl. 2017-ben, 2020-ban.

A fenyők száradását vannak, akik az éghajlat változással magyarázzák. Az éghajlat változás egy természetes jelenség, ami az időjárás ciklikussága miatt történik. Ezt bizonyítja, hogy 2022-ben az ősz és tél csapadékosabb volt, mint korábban, 2023-ban ez még jobban tapasztalható volt ősszel, még több eső volt.  Ezzel együtt a páratartalom is magas volt, 2024 első hétig, amikor tavaszias volt az időjárás.

Elképzelhető, hogy újból csapadékosabb ciklus kezdődött el az időjárásban és több eső lesz. Az eső eloszlása viszont egyenletlen lehet, nyáron kevesebb, tavasszal, ősszel több.

A fenyő száradás oka sajnos egy régi hibás szemlélet oka is, ami szerint a fenyőket nem kell öntözni. Ez hibás szemlélet, ugyanis a fenyők” lakhelye” főként hegyi, párásabb tájak, pl. Alpok, Tátra. Erdély stb.

A fenyők szárazságtűrése elég erőteljes, gondolj a kivágott karácsonyfákra, elég sokáig megtartják a szépségüket, pedig hetekkel korábban kivágják, mint ahogy megvásárolhatóak. A kivágás idején hűvösebb, nyirkosabb, esősebb az időjárás. A tűleveleken keresztül elégendő nedvességhez jutnak a szabadban. Majd a házba kerülve a fűtés hatására melegebb van, alacsonyabb a páratartalom, mint a szabadban, kezdődik el a száradás. Ha a fenyő (karácsonyfa), olyan tartóba kerül, amelybe víz tölthető, később kezd el száradni, még tovább bírja, ha a tűlevélzet spriccelve van vagy a szoba levegője megfelelően párás 40-60%. Ennél magasabb páratartalom még jobb lenne, ez viszont már egészségtelen az emberre nézve.

A természetben, ha szárazság van, főként nyáron hetekig, hónapokig nincs eső, hasonló jelenség tapasztalható, mint télen sok lakásban van, száraz, meleg levegő. Volt, olyan őszt, tél és tavasz is, amikor szinte alig volt csapadék. Viszont van gyökérzete a szabadban, talajban lévő fenyőnek, de nagy melegben ez sem elég. A szabadban a napon, akár 40-45 C lehet, a páratartalom, ennek megfelelően alcsony. Szabadban a nap párologtató hatása is érvényesül, UV sugárzással. Ezek a hatások a fenyőket, fenyőféléket nagyon megviseli.

Fontos tudni a fenyők gyökérzete elég sekélyen van a talajban 40-120 cm mélyen. A fenyő tűlevélzete elég sűrű, ez akadályozza az eső megfelelő eljutását a talajba. A csapadék, eső nagy rész a sűrű tűlevélzeten elfolyik a koronán a korona széléig, ezért csak a gyökérzet vége jut vízhez. Alapos, tartós esőzés esetén jobb a helyzet, több a csapadék, az esőnek nagyobb része jut át a tűlevélzeten, nagyobb részen jut a gyökérzet vízhez, több víz jut a talajba.

Az erős, viharos szél is kedvezőtlen a növények vízellátására, a szélnek szárító hatása van. Ha eső után keletkezik szél, a tűlevélzeten lévő esőt a szél lefújja, felszárítja. Nyáron, melegben erőteljesebben érvényesül a szél szárító hatása, mint hűvösebb évszakokban.

Tartós, évek óta tartó száraz időjárási körülmények hatására a fenyők legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, ellenálló képességük csökken. Emiatt könnyen fertőződhetnek meg különféle gombabetegségekkel. A gombák a fenyőben lévő vízzel táplálkoznak, ennek hatására gyengül a vízellátás az edénynyalábokban. Másodlagos fertőzésként megtelepednek a szúbogarak a fenyőn, amelyek a törzsbe fúrják magukat, járatokat fúrnak a kéreg alatt, ami miatt a vízszállítás megsérül, kezdetben lassan, később felgyorsulva a fenyők elszáradnak.

A legyengült fenyőn megtelepedő szúbogár fajok a fakérgen látható szabályos kerek, 1-3 mm-es átmérőjű rop nyilasok, furatok alapján ismerhetők fel. A szúbogarak nagyfejűek, kissé hengeres testük, kitinpáncéllal fedett, néhány mm-es rovarok. Petéiket a kéreg alatt a faszövetbe vájt, kanyargós járatokba helyezik el, itt fejlődnek ki, tavasszal, májusban rajzanak és keresnek újabb legyengült fenyőket és különféle fa fajokat.

A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek. Súlyos fertőzésnél az apró lyukak sűrűn, egymástól néhány cm-re vannak, és a fakéreg és tűlevélzet lehullását okozzák

A többszörösen fertőzött (gombák és szúbogarak) legyengült fenyőket végül különféle cincérfajok és díszbogarak is megtámadják. A fenyő törzsében élő cincérfélék, csakúgy, mint a szúbogarak furatokat készítenek a fában, amelyek 3 mm-nél nagyobb kerek lyukak.

A díszbogarak röp nyilasai, furatai a kérgen érdekesen megnyúlt ovális alakúak, az egyik oldalán egyenes, „D” betűhöz hasonlóak.

A rovarokkal megfertőződött fákat megmenteni már nem lehet. Legfontosabb a megelőző védekezés ellenük, megfelelő termőkörülmények biztosítása.

Mit jelent ez?

1. Szárazság idején, még télen rendszeresen öntözni kell őket, hetente legalább 3x-or talajáztatással. A csepegtető öntözés NEM elegendő, csak abban az esetben, ha megfelelő ideig van beállítva, eléggé átáztatja a talajt. A közterületeken, parkokban lévő fenyőket vízszállító, tartályos autóval kell öntözni.
2. Nyáron, tartós melegben lehetőleg a tűlevélzetet is öntözzük, legalább, olyan magasságban amíg fel tudunk érni a vízzel, ezzel a módszerrel a tűlevélzet gyorsan vízhez jut, a légkör párásodik.
3. Megelőzésként permetezni kell a fenyőket rovar és gombaölőszerekkel. A szúbogarakkal fertőzött fenyőket nem érdemes permetezni, mivel a permetszerek nem jutnak el a kéreg alatti mélységben lévő járatokig.
4. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szerves tápanyagot kell kiszórni a fenyőnek, méretüknek (magasság-szélesség) megfelelően. A szerves tápanyag biztosítja a megfelelő mikró és makró nyomelemeket, amelyek hatására ellenállóbak lesznek a fenyők az időjárással és kártevőkkel szemben.
5. Három évente ellenőrizni kell a talaj pH értékét, ha magas (lúgos kémhatású), pH értéket csökkentő anyagot kell kiszórni a talajra. Az örökzöldek a savas talajban érzik jól maguknak. Ha a pH érték magasabb, mint 4,5-5, akkor a fenyők ellenállóképessége gyengül, könnyebben száradnak, fertőződnek meg különféle kórokozók, kártevők által.
6. Kerülni kell a fenyők csonkolását, vissza vágását. Ha mindenképpen muszáj, mert ránőtt vagy veszélyeztet valamit, pl. háztetőt, kábelt, stb., akkor a visszavágást hűvösebb, csapadékosabb hónapokban végezzük. Ezután is szórjunk ki szerves tápanyagot a fenyőnek, hogy pótoljuk a levágott résszel elvesztett tápanyagot.

A védettebb, árnyékosabb helyen lévő fenyők helyzete valamivel jobb, de velük is kell törődni.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Fenyő gondozása.

Öntözés

Permetezés

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői.

Erről részletesebben a Béke fája írásban olvashatsz.

Származása

Amerika keleti részén (Eastern White Pine) és Kanadában őshonos nagyméretű örökzöld díszfa, amely Európában és Magyarországon is elég elterjedt, kedvelt.

Selyemfenyő leírása, jellemzése

Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra megnövő díszfa. Európában, Magyarországon 25-30 m magasságot ér el. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak. Nagy termete miatt szoliternek vagy parkokba való.

A selyemfenyő kérge zöldes sötétszürke, amely sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.

Levélzete finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszú tűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.

Porzós virágzatai sárgák, a termősek rózsásak.

Virágai nyár elején nyílnak a fiatal az évi hajtásokon. A virágok tobozzá fejlődnek át. A tobozok fiatalon zöldek, később éretten barnák. A tobozok henger alakúak, íveltek, lecsüngő, 3–4 cm szélesek. A tobozok 15 cm-nél hosszabbak is lehetnek. A tobozait dekorációra lehet használni.

Selyemfenyő ültetése

A selyemfenyő örökzöld fa, ezért főként a savas talajban érzi magát a legjobban. Ültetésre a legjobb időszak az ősz, amikor az elültetett selyemfenyő még gyökeresedni tud és az őszi időjárás miatt megfelelő mennyiségű csapadékot kap. Időnként az ősz szárazabb, ilyenkor természetesen locsolni kell. Nem szereti a tűzőnapot, ezért olyan helyre ültessük, amely részben árnyékos is, nyáron napközben.

Talaj igénye

Laza, jó vízáteresztő talajokat kedveli, ezért, ha talaj kötött, cseréljük ki ott, ahová a selyemfenyőt ültetjük vagy keverjünk talajlazító anyagot a földbe, pl. komposztot, tőzeget.

Ültetés lépései

1 .Ültetőgödör elkészítés: Áss, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsd fel, a kiásott földet porítsd, törd össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverj bele szerves, rostos anyagot, majd szórj ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb. 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.

2. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsd el, a földet fertőtlenítsd.

3. A selyemfenyőt vedd ki a konténerből, ha földlabdás selyemfenyőt vettél, akkor távolítsd el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyod, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a selyemfenyő akár el is száradhat. Helyezd a selyemfenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.

4. Igazítsd be a selyemfenyőt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.

5. Töltsd fel a gödröt a szervestápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsd fel földdel, majd ismét taposd meg óvatosan.

6. Öntözd be a talajt jó alaposan, úgy, hogy iszapos legyen.

7. Szelesebb kertekben üss le karót a selyemfenyő mellé és kösd ehhez.

8. Szórj a selyemfenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.

9. Szórj ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a selyemfenyőt legalább 12 hónapig folyamatosan öntözd, naponta, rendszeresen, mert a selyemfenyő lassan gyökeresedik. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembevételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, a selyemfenyőé is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Selyemfenyő gondozása

Nem sok teendőt igényel. Évszaknak megfelelően öntözd, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Szárazabb telek esetén télen is öntözni kell őket, hetente egy-két alkalommal. Ha valamilyen ok (vihar, állat okozta kár) miatt sérül valamelyik hajtása, ága azt távolítsd el.

Tavasszal és ősszel szórj a fa köré hosszúhatástartamú, szerevestápanyagot. A tavasszal kiszórt tápanyagot a selyemfenyő a növekedésre, toboz érésre és a nyári meleg (stressz) elviselésére használja fel. Az ősszel kiszórt tápanyagot pedig ősszel a gyökérzet megerősítésére és tél elviselésére használja a selyemfenyő. Évente a selyemfenyő az ágon beljebb levő leveleit természetes módon lehullajtja, a lehullott tűleveleket szedd össze. Ezt két okból jó megtenni: 1. A talajon maradt levélzet esztétikailag rontja a látványt, 2. A lehullott levélzetet a szél a kertben „szétszórja”, ez ismét esztétikailag nem szép.

Hiány és természetes jelenségek

Sárguló levélzet

A levélzet sárgulását okoz a túlöntözés vagy tápanyaghiány. A selyemfenyő gyors és nagyra nővő fa, ezért sok tápanyagot igényel. A levélsárgulás oka lehet a talaj pH értékének az eltolódása is. A selyemfenyő laza szerkezetű, savas talajban érzi jól magát. A talaj pH értékét 3 évente mérni kell.

A selyemfenyő levélzete finom, selymes, ezért óvni kell a túl sok, erős napfénytől. A túl sok, erős napfény szintén levélsárgulást okozhat.

A sárguló levélzet természetes jelenség is lehet, ennek oka, hogy a selyemfenyő a hajtások végé hoz levélzetet az idősebb ágrészeken lévő levelek, ezért megsárgulnak és megbarnulva lehullanak.

Selyemfenyő betegségei

Gyökérrothadás

Gyökérrothadás oka a túl sok öntözés és a talaj nem megfelelő szellőzése miatt alakulhat ki. Ha a talaj túl tömött vízpangás alakul ki, ami gyökérrothadást okozhat.

Tűlevél hervadás

Tartós, erőteljes vízhiány az oka.

Kéreg gyantásodás

A gyantásodás, egy olyan jelenség, amivel azt fejezik ki a selyemfenyő vagy csonthéjas, hogy valami nem jó. Ez lehet betegség vagy rovarkártátel, de okozhatja magas talaszíntfeltöltés, magas talajvízszint, mechanikai sérülés, erős téli fagy, kéregrepedésbe folyó csapadék megfagyása miatt történő sérülés stb.

Tűkarcgomba

Tűleveleken tavasz végén és nyáron megjelenő tűszúrás szerű barna, vörösesbarna pontok vagy csíkok. A fertőzött levelek idővel lehullanak. Ismételt, erőteljes fertőzés esetén, főként a fiatal selyemfenyők elpusztulhatnak.

Septorioides strobi

A selyemfenyő tűleveleinek a hegye szalmásodig vagy megbarnul. A tűlevelek többi része egészséges, zöld marad.

Betegségek megelőzése, orvoslása

A selyemfenyő a betegség mértékétől függően gyógyítható. A betegség megelőzése érdekében figyelni kell arra, hogy egészséges selyemfenyőt vásároljunk. Ezen felül biztosítani kell neki megfelelő életkörülményeket. Betegség megelőzés érdekében időközönként permetezd a selyemfenyőt és gondoskodj róla megfelelően.

Származás

A selyemakác őshazája Ázsia keleti, déli része, innen terjedt el a világ számos országába. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában több mint 100 fajtája ismert. Európába és Amerikába a 18 század közepén honosodott meg. Mediterrán országokban sok helyen az utcákra ültetik sorfaként.

Mit szimbolizál a selyemakác?

A perzsa selyemakác az örök szeretetet, szerelmet, megbocsátást és harmóniát szimbolizálja.

Selyemakác jellemzői, tulajdonságai

A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága tíz métert is elérheti.

A selyemakác lombozatával ernyős formát alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak, júniustól, szeptemberig.

Virágainak érdekes szépségét rózsaszínű pamacs formája adja. Termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. A termései télen sokáig a fán marad, erős fagy hatására lehullanak.

Illatos, díszes., pamacs virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A fa levelei éjszakára összecsukódnak, nappal kinyílnak. A levélzete ősszel megsárgul, majd megbarnul.

A selyemakác nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.

A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol a kertbe virágzásakor.

A selyemakác magassága 8-10 méter magas, a szélessége ezzel arányos.

Selyemakác fajtái levélzet alapján

Zöld és bordó levelű.

Selyemakác ültetése

Főként a napos, védett helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik. A homokos talajokat részesíti előnyben, de megél más talajba ültetve is.  Fiatal korában a selyemakác sok vizet igényel, ezért rendszeres öntözni kell. A fiatal selyemakácot cserepes, dézsás növényként is. Így télen védett helyen tárolhatjuk megelőzve az elfagyását. Az edénybe ültette selyemakác növekedése lassabb, mint a szabadföldbe ültetett példányoké.

Ha a kertbe ültetjük a fiatal selyemakácot, akkor télen takarással kell védeni. A selyemakác 3-4 éves koráig fagyérzékeny. Szabadföldbe ültetve évente 1,5-2 métert nőhet.

 Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlambda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt a cserépből.
5. A selyemakácot helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszintben legyen a talajjal, úgy, hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljesen, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Selyemakác gondozása

Fiatal korában alakíthatjuk. A télen esetleg elfagyott ágakat vágjuk vissza egészséges részig. Az elszáradt ágakat szintén vágjuk le. Ha a selyemakác villás elágazású, akkor az egyik elágazást távolítsuk le, mert idősebb korban, a fa kettéhasadhat, illetve eltörhet. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szórjunk a selyemakác köré szerves hosszúhatástartamú tápanyagot.

Selyemakác szaporítása

A selyemakác szaporítása megültetéssel végezzük. A magokat már télen elültethetjük lakásban, házban cserépbe. Szabadtéren a magokat áprilisban, májusban ültethetjük. Ültetés előtt a magokat meleg vízzel forrázzuk le, hogy a kemény meghéj felrepedjen

Selyemakác betegségei, kártevői

Selyemakác fuzáriumos hervadása

Egy soktápnövényű, mikroszkopikus gombafaj. A selyemakác fuzáriumos hervadás tünete a faszövet barna csíkoltság a fakéregben és a gyökerek fás részeiben. Ezek természetesen általában észrevétlenek, mert a kéregben és a gyökérzetben vannak. A selyemakác fuzárium szemmel látható tünetei az elszíneződött, lankadó hajtások.

A betegség előrehaladásával a selyemakác kérgén repedés keletkezik, amely a betegség előrehaldásával növekszik. A repedésnél gyantafolyás látható.. A betegség kialakulása után a selyemakác még évekig életképes, de évről évre a betegség előrehaladásával egyre kevesebb lombozatot fejleszt, végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa elhalását okozza.

Védekezés, megelőzés

A fuzárium kórokozó a talajból képes fertőzni, különféle gyökérsérüléseken keresztül. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy egészséges gyökérzetű selyemakácot vegyünk. A betegség megelőzése érdekében ültetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Rendszeresen, évente 2x-er szórjunk a selyemakác köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot, amely a selyemakác immunitását fokozza.

Selyemakác levélbolha

Apró néhány mm nagyságú rovar. Színe zöldes-sárga. A levélbolha a levél fonák részén jelenhet meg, tavasszal rügyfakadáskor. A levélbolha a fiatal kifejlett levélzetet szívogatja. Több nemzedékes faj. A levélbolha, csakúgy, mint a levél tetvek a növények levélzetét szívogatva táplálkoznak, végtermékük a mézharmat.

A szívogatás következtében a levelek elsárgulnak, a mézharmaton megtelepszik a korompenész, végül a levelek korán hullani kezdenek.

Védekezés, megelőzés

Növényvédőszeres permetezés, tavasszal. A selyemakác levélzetét rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeres permetezés a megelőzés érdekében.

Selyemakác zsizsik

Apró kb. 5 mm nagyságú világosbarna rovar. A selyemakác termésébe hatol, ahol a magokkal táplálkozik.

Hortenzia betegségei, kártevői

Szürkepenész

Gomba betegség.

A szürkkepenész tartósan csapadékos, hűvös, párás időjárás esetén alakul ki. A legideálisabb körülmény a fertőzés kialakulásához a 18 C-os hőmérséklet, amely 20 órán át felületi nedvességet okoz. A szürkepenész, többféle növényen alakulhat ki. A betegség a hortenzia virágain alakul ki. A gombabetegség szövetbénulást, virágelhalást okoz. A szürkerothadás már a virágbimbókat is fertőzheti.

Tünetei

A szürkepenész jelenlétére utaló tünetek eltérőek, de könnyen, jól felismerhetőek, a fertőzött növényi részen látható szürke, vattaszerű penészről, amelyet az érintett részek rothadása követ. A bimbók, virágok és egyes növények estén a virágszárak rohadnak (például a fukszián). A fertőzött virágszirmokon piszkosfehér, vörös vagy barna foltok vannak. A penész nagyon finom, felálló, szorosan összetapadó bolyhok tömegeként látható. Ha megpiszkálják, a jól beágyazódott penész spórák tömegeit löki ki magából.

Betegség orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia levélfoltosodás

Gomba betegség.

Tünetei

Körkörös lila vagy barna foltok jelennek meg a leveleken. A barna folt körüli rész sötét barna színű. A betegséget egy gomba okozza. A fertőzés előrehaladásával a beteg levelek sárgulnak, majd lehullanak.

Betegség orvoslása

A megelőzés érdekében tartsuk a növényeket jó kondícióban. Lehetőleg úgy öntözzünk, hogy a levélzetet ne érje víz. A fertőzés megelőzése érdekében időnként permetezzünk, főként a csapadékos időjárás elmúlása után. Kialakult fertőzés esetén a beteg leveleket távolítsuk el és permetezzük a hortenziákat.

Antraknózis, fenesedés

Az antraknózis nevű gomb számos különféle, haszon és dísznövényt képes megfertőzni, az egész világon elterjedt.

Tünetei

A betegség már előfordulhat egészen fiatal korban is. A növények levelein 3-4 mm átmérőjű sárgászöld foltok láthatóak, amelyet szürkésbarna szegély határol. A gyorsan növekvő foltok a leveleken, levélnyeleken összeolvadnak, elhalást okozva. Az elhalt részek kihullanak.

A betegség a levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális, enyhén besüppedő foltok formájában jelennek meg. A levélcsúcsokon esetleg sötétbarna csíkok is előfordulnak. A betegség meleg, nagyon párás időjárás estén, párás környezetben (üvegház, téli kert) erőteljesebben jelentkezhet.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség. Párás időjárás estén, amikor lehetőségünk adódik permetezzük a hortenziákat.

Lisztharmat

Gomba betegség.

Tünetei

A lisztharmat fehér porszerű képződményként jelenik meg a levelek felületén. A levelek alján, fonák oldalán fehér, gyapotszerű növekedés látható. A lisztharmat sokféle, haszon és dísznövényt alakulhat ki. A lisztharmat terjedését jelentős mértékben befolyásolja a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet a lisztharmat kialakulásához 21-32°C között van.

A fertőzés terjedésével az érintett növényi részek elszáradhatnak. Lágyszárú növények esetén a teljes növény száradását okozhatja. Lomblevelű fák, például tölgyfák rendszeres fertőzése estén az ágak is elhalhatnak. Csakúgy, mint más gomba fajok a lisztharmat is a növény nedvével táplálkozik.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket (termőhely, tápanyagellátás, öntözés) biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. Permetezéskor használjunk kontakt és felszívódó permetszereket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia rozsda

Gomba betegség.

Tünetei

A rozsdabetegség egy jól megfigyelhető és leírható gombás növénybetegség, amely különféle növényfajokon alakulhat ki. A rozsdabetegség kórokozója egy gombafaj, amely a növények levelein először barnás narancssárgás foltok formájában jelenik. A betegség előre haladásával a foltok barna, végül fekete színűvé válnak. A foltokban (gomba) por képződmény található, ami a gombaspórái. A betegség első fázisában sárgás hólyagszerű formában jelenik meg, szabálytalan távolságokra a levélzeten, amelyek idővel összeolvadnak, barna szín elváltozást okozva, végső stádiumában fekete színű elváltozásként látható a rozsda betegség. Erőteljesen elterjed fertőzés esetén a növények levelei elszáradnak, lehullanak.

A rozsda betegség kialakulása főleg tavasszal és ősszel gyakori, 10-20 C közötti hőmérsékleten.

Betegség megelőzése, orvoslása

Elsősorban a legfontosabb a megelőzés, ennek érdekében megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a növényeknek, hortenziáknak. Figyelni kell az öntözés időzítésére, időszakára. Mit jelent ez? Hűvösebb időszakban 10-20 C fok között ritkábban (2-3 nap) és lehetőleg ne túl korán (8-9 óra) öntözzünk, figyelembe véve a fekvési, elhelyezkedési adottságait (magasabban vagy síkon, völgyes részen van). Ez automata öntöző, csepegtető rendszer esetén könnyen megvalósítható, átprogramozással. Kézi öntözés esetén is ez a legoptimálisabb időpont, amennyiben erre nincs lehetőség (munka miatt), akkor lehetőleg kora délután öntözzünk, mértékletesen.

Súlyos, előrehaladott rozsdabetegség esetén a fertőzött növények (lombhullatók) levélzete lehullik, ezeket szedjük össze, lehetőség szerint semmisítsük meg. Az ősszel lehullott maradék levélzetet mielőbb szedjük össze és szintén semmisítsük meg.

Gondoskodjuk megfelelő tápanyagellátásról rendszeresen, legalább tavasszal és ősszel, annak érdekében, hogy a növények ellenállóképességét fokozzuk. Tápanyagpótlásra szerves tápanyagokat használjunk, amelyek erősítik a növényi szöveteket.

A rozsdabetegség megelőzése érdekében, időnként ajánlott a növényeket permetezni. Kialakult fertőzés esetén szintén permetezéssel tudunk védekezni a betegség súlyoságától függően. Erőteljes rozsdabetegség estén többszöri permetezés szükséges.

Korompenész

Egy gomba faj, amelynek több fajta lomb és tűlevelű gazdanövénye van.

Tünetei

A növények levelein sötét, korom színű, majdnem fekete bevonat keletkezik, amely idővel a hajtásokon és az egész növényen elterjedhet. Súlyos fertőzés esetén szinte minden kerti növényen elterjedhet. Erőteljes, hosszan tartó fertőzés esetén az egész növény száradását okozhatja.

Betegség megelőzése, orvoslása

A korompenész legfőképpen a mézharmaton telepedik meg. A mézharmat a levél tetvek és különféle pajzs tetvek ürüléke. Ezért különösen fontos a tetvek és pajzs tetvek elterjedésének megakadályozása megelőző permetezéssel. Kialakult korompenész fertőzés esetén gombaölőszer használatára is szükség van, mert a korompenész egy gomba faj.

Közönséges takácsatka

A pókszabásúak családjába tartozó, közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók. A kifejlett nőstény atka mérete kb. 4mm hosszú. A takácsatka többféle növényfajon jelenhet meg. A takácsatka többtápnövényes kártevő, amely száraz meleg időszakban jelenhet meg a növényeken. A takácsatka petékkel szaporodik, a kifejlett egyedek különféle állatok „segítségével” jutnak be a kertekbe.

Tünetei

A takácsatkák a növények levelinek szívogatásával táplálkozik. A szívogatás hatására a levelek színe ezüstszerűvé válik. A takácsatka jelenléte a pókhállószerű szövedékéről is felismerhető. A közönséges takácsatka megjelenésére száraz, meleg időszakban kell számítani.

Betegség megelőzése, orvoslása

A takácsatka fertőzés megelőzése érdekében időnként (2-3 naponta) száraz melegben esőzés szerűen öntözzük a hortenziákat. A fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében időnként permetezzünk. Kialakult, meglévő takácsatka fertőzés estén szintén permetezzük a hortenziákat, atkaölőszerrel.

Levéltetvek

Apró többtápnövényű rovarok, amely 2-3 mm hosszúak. Szárnyas és szárnytalan alakjuk van, több nemzedékes faj.

Tünetei

A fiatal növényi részeken megjelenő apró rovarok, amelyek gyorsan szaporodnak, kolóniát képezve. A levél tetvek a leveleket szívogatva táplálkoznak. A levél tetvek ürüléke mézharmat, amely a hangyák kedvenc tápláléka. A mézharmatban könnyen megtelepszik a korompenész, amely erőteljes fertőzés esetén növény száradást okozhat.

A levél tetvek legnagyobb veszélye, vírusvektor hordozók.

Bakteriális betegségek

Baktériumos hervadás

A bakteriális hervadást egy egysejtű mikró organizmus okozza.

Tünetei

A fertőzés először a leveleken és a virágokon jelenik meg. Erőteljes, súlyos fertőzés esetén a fertőzés hervadást és gyökérrothadást is okozhat, ami a hortenzia pusztulását okozza.

A bakteriális hervadás főként meleg párás időben és erőteljes esőzés következtében alakulhat ki. A betegség ellen, sajnos nincs megfelelő permetszer.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Baktériumos levélfoltosság

Egysejtű mikroorganizmus.

Tünetei

A betegséget okozó baktériumok természetes nyílásokon, például sztómán* vagy sebeken keresztül jutnak be a növénybe. * A sztóma a növényi szövet apró nyílásai vagy pórusai,   amelyek lehetővé teszik a gázcserét. A sztómák jellemzően a  növény leveleiben találhatók,  de néhány sztóma a növények szárban is megtalálhatóak.

A baktériumos levélfoltosság a leveleken előbb sötétzöld, később barna, szabálytalan alakú, sötétbarna szegélyű vizenyős, nyálkás foltok láthatók. A foltok később kiszáradnak, közepük kifehéredik, gyakran kiszakad. A hortenzia a fejlődésben visszamarad, a levélzete hullani kezd, kevesebb és kisebb virágokat fejleszt.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Vírus betegségek

Hortenzia gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A gyűrűfoltosság többféle haszon és dísznövényen kialakulhat. A hortenzia levelein sárgás, vöröses, barnás foltok vagy gyűrűk jelennek meg, akkor nagy eséllyel a hortenzia gyűrűfoltos vírussal fertőzött. A fertőzés következtében a hortenzia levelei elkezdenek torzulni, pöndörödni, a növény növekedése visszamarad. Idővel a növény teljes pusztulását okozza.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

A gyűrűfoltosság vírusa mechanikusan terjed, így a metszőeszközök továbbadhatják ezt a vírust. A metszőeszközök fertőtlenítése segít megelőzni a betegség terjedését. Ha a hortenziája elkapja ezt a betegséget, meg kell semmisítani.

Hortenzia mozaikvírus

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A mozaikvírussal fertőzött hortenzia levelein sárga mozaikmintázatú foltok jelennek meg.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A mozaikvírus szintén mechanikus úton terjed, ezért fertőtlenítsük a metszőollót.

Paradicsom gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

Ennek a vírusnak a hatására a hortenzia levelei megsárgulnak és eltorzulnak, a növény növekedése visszamarad. Idővel a teljes növény elpusztul. A vírust fonálférgek terjesztik. A paradicsom gyűrűsfoltosság többféle növényen kialakulhat.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A talajt fertőtlenítsük talajfertőtlenítő szerrel

Egyéb hortenzia problémák

Hortenzia levélsárgulás

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

Hortenzia virágfakulás

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen.

]]> https://naturgarden.hu/rhododendron-betegsegei-kartevoi/ Sat, 08 Jan 2022 17:00:13 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8837 A jó kondícióban lévő rhododendron sokkal kevésbé hajlamosak megbetegedésre, ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minden igényüket kielégítsük. Milyen igényei vannak a rhododendron-nak? Legyen megfelelő szerkezetű és pH értékű és vízelvezetésű a talaj. Évente legalább 2X-er tavasszal és ősszel adjunk nekik szervestápanyagot, amely hosszúhatástartamú. Öntözzük őket megfelelően, főleg virágzáskor nagy melegben gondoskodjunk, arról, hogy legyen elég vizük. Ügyeljünk arra, hogy egyéb időszakokban is legyen megfelelő mennyiségű vizük, minden évszakban lehet, hosszabb csapadékmentes időszak. Gondoskodjunk arról, hogy a rhododendron megfelelő mennyiségű fényhez jusson. A rhododendronok estében is a betegség megelőzésére kell törekednünk. A beteg rhododendron a betegség mértékétől függően gyógyítható, azonban ez súlyos esetben hónapokig is eltarthat. A betegségek, kártevők megelőzése érdekében időnként permetezzünk, megfelelő gomba és rovarölő szerekkel. Kialakult betegség esetén többszöri permetezésre van szükség.

Rhododendron betegségei, kártevői:

Lisztharmat: Fehér, lisztszerű bevonat keletkezik a leveleken. A lombhullató és örökzöld rododendronoknál is kialakulhat. A lisztharmat a rhododendron nemzetség azálea fajtáinál is felléphet.

Lisztharmat: Egy gomba faj, amely fekete penészes bevonatot képez a levélzeten és a hajtásokon. Erőteljes fertőzés a rhododendron teljes kiszáradását okozza.

Szürkerothadás: Gomba betegség, amely a virágokon jelenik meg. A gomba szabálytalan foltokat képez, amelyek barna színűek, eleinte kisebbek, később összenőnek. A betegség hatására a virágok elhervadnak.

Levélrozsda: Gombásodás a levelek alsó felén, fonák oldalán. A rozsdásodás a levélzeten összefüggő vagy elkülönülő foltokban jelenik meg, amelyek idővel összeolvadnak, sárgásbarna szín elváltozást okozva. A rozsdásodás hatására a levelek felszíne barnul és feketedik.

Fitoftóra: Egy parazita fonalas gomba, amely gyökérzeten keresztül károsít. A gomba többféle növényt károsíthat. A fertőzés hatására a levelek barnulnak a hajtások és a bimbók feketednek. Végül teljes hajtás elszáradást, növénypusztulást okoz. A beteg növényt meg kell semmisíteni. a használt szerszámokat és a földet fertőtleníteni kell.

Levéltetű: Tavasszal, hajtáskor, az új, fiatal levelek fonák részén jelenhetnek meg. A tetű vírus hordozó, ezért kiemelkedő fontosságú a tetvesedés megelőzése. A vírus fertőzött rhododendron még egy ideig él, de idővel elpusztul. Rhododendron metszés után a metszőollót fertőtlenítsük, mielőtt másik növényt metszünk, az esetleges fertőzés átvitel megelőzése érdekében.

Csipkéspoloska: A levél színe a kártevő szívogatásától elhaló, és levegővel feltelő sejtek miatt zöldes, ezüstös. A levél fonák oldala barna foltokkal szennyezett.

Barázdáshátú vincellérbogár: A Barázdáshátú vincellérbogár lárvája és az imágója (kifejlett bogár) egyaránt károsít. Az barázdáshátú vincellérbogár jelenléte csak a leveleken lévő karéjozott rágásnyomokról ismerhető fel. A bogár nem látható, éjjel aktív, a nappali órákat a gyökérzet közé elbújva tölti! Nem tud repülni, a szárnyfedői összenőtt. A lárva még veszélyesebb, mert a gyökereket rágja.

Levélatka: Apró rovar, amely a levélzetet szívogatja. A károsítás hatására a levelek sárgulnak. Az atka fertőzés meleg, száraz időben alakulhat ki.

Tripsz: Apró, az atkánál kicsit nagyobb 1-2 mm hosszúságú rovar. A rovar a leveleket szívogatja a kártétel hatására a levelek ezüstösen elszíneződnek. A levelek fonák oldalán barnás-fekete foltok láthatók.

Tápanyaghiány

A rhododendron tápanyahiányának diagnosztizálása a levelek vizuális vizsgálata alapján történik. A tápanyaghiány betegségek kialakulását idézi elő. A tápanyag hiány kialakulásának megelőzése érdekében, rendszeresen adjunk a növényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű komplex tápanyagot.

Nitrogénhiány: nitrogén hiány első tünetei a növények alsó, idősebb levelein figyelhetők meg.  A nitrogén hiányt a növény növekedésének visszamaradása és kicsi, halványzöld majd sárgászöld levelei jelzik. Végül a levelek elbarnulnak, majd lehullanak. A klorózis fokozatosan a fiatalabb levelekre is átterjed. A növények vegetatív felülete jelentősen csökken és termőképességük, virágzásuk csökken.

Foszforhiány: A foszforhiányos növény levelei sötétzölddé, kékeszölddé válnak. A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át, ami a levél fonák oldalon jobban észrevehető. A levelek elszíneződése fokozatosan a középső és fiatal levelekre is átterjed. Az alsó levelek gyakran elszáradnak, majd lehullanak így a növény felkopaszodik. A foszforhiányos   növények visszamaradnak a fejlődésben, csakúgy, ahogy a gyökérzetük növekedése.

Káliumhiány: A káliumhiány az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. A kálium hiányos növények lankadnak, kókadnak, a növény növekedése lelassul. A kálium hiány tünete az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. Kálium hiány következtében a levélcsúcs és szélek mentén világosabb vagy sötétebb barna nekrózisok alakulnak ki. A tünetek mindig a levélcsúcstól indulnak ki és a levélszélen körbe haladnak. A kálium hiányos növények szárátmérője vékonyabb. Kálium hiány esetén a fiatalabb levelek kisebbek, rendszerint sötétzöldek látszatra normálisok. A kálium hiány végső fázisában az idősebb levelek hullani kezdenek.

Kálciumhiány: A kalciumhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik először: a levelek vége halványzöld színű lesz, majd összecsavarodik a fonák irányába, elhal, majd lehullik. Szélsőséges esetben a növény fejlődése lelassul, rövid szártagok és sötétzöld levelek figyelhetőek meg rajta.

Magnéziumhiány: Magnéziumhiány esetén a klorofil képződése lelassul, ezért a növények levelei az erek között sárgulnak, kivilágosodnak, később barna vagy sötétbarna nekrotikus foltok alakulnak ki. A klorofil képződés hiánya miatt lassul a növények növekedése.  Magnézium hiány miatt károsodott levelek rendszerint igen hamar lehullanak.

Vashiány: A vashiány jellegzetes tünete, hogy a fiatalabb leveleken jelentkezik legintenzívebben a klorózisos tünet, amely a hiány erősödésével átterjed a levél erekre is és fokozatosan az idősebb levelekre is. A klorózisos tüneteket nekrózis követi, amely a levéllemez szélétől indul a fő ér irányába. A klorózis hatására a növények levelei nem fejlődnek megfelelően, a növények növekedése erőteljes klorózis hatására lassul. A vashiány a legnehezebben gyógyítható tápanyaghiányok közé tartozik. Vas hiány a közömbös és lúgos, valamint savanyú talajokon egyaránt előfordul.

Mangánhiány: Mangán hiány esetén pontszerű klorózisok jelennek meg levéllemezen. A klorózis a levélerektől távolabb jelenik meg és inkább a levél egy részét érinti. Klorózis hatására a levéllemez elveszti zöld színét és a kisebb erek között halvány vagy sárgászöld pontszerű nekrózisok alakulnak ki. A mangán hiány először az idősebb leveleken figyelhető meg, majd fiatalabb leveleken is megfigyelhetővé válik.

Bórhiány: A bór hiány tipikus tünetei legelőször mindig a legfiatalabb leveleken jelentkeznek. A levelek aprók maradnak, idővel deformálódnak és a szélük fonák irányba pöndörödik. Súlyos hiány esetén a levelek barnára színeződnek, elszáradnak és lehullanak. Később a tünetek az idősebb leveleken is jelentkeznek. A hajtáscsúcsok elhalnak, a hajtások növekedése leáll. A bórhiányos növény rosszul köt, amiért a virágok lehullanak.

Rézhiány: A rézhiány tipikus tünete a fiatal leveleken figyelhető meg. Réz hiány hatására a levelek fonnyadnak, besodródnak, hasonlóan, ahhoz, amikor nagy szárazságban vízhiány következtében történnek ezek az elváltozások. A bór hiány hatására a fiatalabb levelek elhalhatnak és lehullanak.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezők közül azokat, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a diófa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Dió betegségei, kártevői

Dió gnomóniás betegség

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: Barna és fekete foltok a levélzeten, amelyek később a termés külső zöld héján is megjelenik. Eleinte apró, később összeolvadó folt formájában.

Kórokozó: Egy gombafajta, amely a lehullott levelekben, illetve az elbomló termés külső héján képződik. A gomba spórák a lehullott lombozaton és a bomló héjon áttelel, tavasszal csíráznak és fertőzi a fiatal leveleket.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, termés mennyiség csökkenés. Többszöri ismételt fertőzés esetén ágelhalás, végül faelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzáskor és virágzás után 2-3 alkalommal. A súlyosan fertőzött fa állapottól függően, többszöri permetezéssel gyógyítható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió baktériumos feketedés

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: A betegség a leveleket, hajtásokat és a terméseket támadja meg. A terméseken apró vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek besüppednek és megfeketednek és gyorsan növekednek.

Kórokozó: Baktérium gomba.

Hatása a növényre: A termés zöld külső héja megfeketedik, csökkenő termés méret.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a fertőzött lehullott termések összeszedése, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzás előtt egyszer, virágzás után 1-2 alkalommal. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió nemezes gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A leveleken kidudorodó gubacsok jelennek meg, amelyek elszíneződést okoznak. A levelek fonákján szőrös szövedék látható. A gubacsok belsejében atkák találhatók.

Kártevő: Nemezes gubacsatka.

Hatása a növényre: Levélzettorzulás, esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kora tavaszi lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után atka elleni inszekticides permetezés.

Dió szemölcsös gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A levelek hajtáscsúcsain apró, külön álló gombostűfej nagyságú élénksárga, vöröses színű szemölcsszerű képletek. A pöttyök fokozatosan sűrűsödnek, idővel szinte teljesen összefüggővé válnak. Erőteljes fertőzés esetén a fertőzés a termésre is átterjed, ezáltal csökken a termésmennyiség.

 Kártevő: Dió szemölcsös gubacsatka

Hatása a növényre: Levél torzulás, esztétikai értékcsökkenés. A levelek korai száradása, lehullása. Termés fertőződése esetén csökken a termésmennyiség.

A betegség megelőzése, orvoslása: A szemölcsös gubacsatka a lehullott leveleken és a rügyekben telelnek át. Éppen ezért a védekezés alapja a lehullott fertőzött levelek összeszedése. A diófa őszi, tavaszi lemosópermetezése. Az atkák megjelenésekor atkaölőszerese permetezés.

Sárga diólevéltetű

Gazdanövény: Főként a közönséges és a fekete dió.

Tünet leírása: A kártevő a növények levelét támadja meg. A levélzeten apró sárga vagy zöld átlátszó tetvek láthatóak.

Kártevő: Sárga vagy zöld levéltetű.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, másodlagos fertőzés kialakulása a szívogatás helyén (gnomónia, baktérium).

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után a fertőzés kialakulásakor inszekticides permetezés.

Almamoly

Gazdanövény: Alma, Dió, Körte, Kajszibarack

Tünet leírása: A terméseket lárva támadja meg. A terméseket apró nyílás látható, amely kör száraz hernyó ürülék látható. A károsított diók egy része lehullik.

Kártevő: Almamoly lárvája.

Hatása a növényre: Terméscsökkenés, ehetetlen termések.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rovar ölőszeres permetív védekezés. Meglévő fertőzés estén felszívódó rovarölő szeres permetezés.

Nyugati dióburok fúrólégy, dió buroklégy

Gazdanövény: Magyarországon a közönséges dió és a fekete dió.

 Tünet leírása: A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején megjelenő apró, alig észre vehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, amelyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. A foltok a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A kifejlett lárvák a dió burokba rágják magukat.

A termés és a levélzet folyamatosan feketedik és mindkettő korán hullani kezd. A termések egy része a fán maradhat a teljes levélhullás után is.

Kórokozó: Dióburok-fúrólégy vagy más néven dió buroklégy. A légy barna színű, feje sárga, szárnya fekete sávos, tora sötét, félkör lakú pöttyel a pajzsocskán. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak. Az imágok, kifejlett egyedek július elejétől, szeptember közepéig rajzanak, amely időszak alatt folyamatos a tojás rakás.

Hatása a növényre: Nyáron, melegben, július elején megjelenő apró foltok a dió zöld burkán. A lárvák (nyüvek) a dió zöld burkába rágják magukat. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamtában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd. A kártétel hatására, már kisebb fertőzés estén is jelentősen romlik a közönséges és fekete dió minősége (méret, íz).

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb csakúgy, mint minden esetben a megelőzés, a fertőzés várható kialakulását figyelembe véve, június vége, július eleje. Meglévő fertőzés esetén is célszerű permetezni, felszívódó rovarölőszerekkel. Ennek hatására csökken a kifejlődni képes egyedek száma. A lehullott levélzetet, termést gyűjtsük össze, semmisítsük meg. A legjobb módszer a megsemmisítésre az égetés. Sajnos azonban ezt sokszor szabályzat tiltja a legtöbb helyen. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre. Ennek azonban az a hátránya, hogy onnan ugyanúgy tud terjedni a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. Sajnos az olyan telehelyeken, ahol nem végeznek zöldhulladék égetést kártevők és kórokozók paradicsoma, ahonnan a megfelelő időben terjedni tudnak.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a gyümölcsfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Gyümölcsfák betegségei, kártevői

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, ringló, mandula) moníliás rothadása

Tünetei: A virágok, a hajtások, a gallyak és a termések is fertőződhetnek. A virágok és a fiatal termések megbarnulnak, elszáradnak. A levelek, a hajtások és a gallyak elfonnyadnak és elszáradnak. A gallyak és a termések valamilyen sérülés esetén is fertőződhetnek. A sérüléseknél gyakran mézgafolyás indul be. A termések főleg érés idején fertőződnek. A termésen először barna foltok jelennek meg, amelyek puhák, majd ezek az egész termésen elterjednek. A fertőzés helyén megfigyelhető a gombásodás. A termések lehullanak, vagy mumifikálódva az ágakon maradnak. A termések sérülését repedés, jégverés, kártevők rágása okozhatja.

Védelem: Elsősorban megelőzés. A termőhelyek gondos megválasztása szellős, napos hely, megfelelő ültetési távolság, légmozgást elősegítő korona biztosítása, tápanyagellátás biztosítása (szerves). Fertőzés esetén a fertőzött ágak eltávolítása, permetszeres védelem a kórokozó és kártevők ellen.

A monília ellen először virágzáskor kell védekezni. A fertőzés kialakulásának kedvez az esős időjárás. A permetezést virágzás kezdetén és elvirágzáskor kell alkalmazni. A további védekezések az időjárástól és a fa egészségi állapotától függő.

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, ringló, mandula) levéllyukacsosodása

Tünetei: Tavasszal a fiatal egy éves termőágakon rügyfakadás elmarad. A rügyek körül nekrotikus (mézgás) foltok jelennek meg. Az elhalt részeken gyantafolyás indul be, erőteljes fertőzés esetén az ágak elszáradnak. A kifejlett leveleken néhány mm átmérőjű sötétvörös foltok jelennek meg, amelyek elszáradnak és kiesnek. A terméseken enyhe besüppedő foltok és rágásszerű nyomok alakulnak ki. A súlyosabb fertőzés korai lombhullással jár, az éveken át ismétlődő fertőzés a fiatal fákat gyengíti, akár az elhalásukat is okozhatja.

Védelem: A fertőzött lehullott lomb és termések eltávolítása. Tavasszal gombaölő szeres permetezés, tápanyag (szerves) utánpótlás.

Őszibarack tafrinás levélfodrosodása

Tünetei: Főleg a levelek fertőződnek, de ez átterjedhet a hajtásra és a gyümölcsre is. A levelek kisebb, majd később nagyobb kidudorodás, világoszöld és piros színű jelenik meg. A fertőzött levelek elszáradnak és lehullanak. A sarjhajtások növekedése megáll, megdagad és bereped. Súlyos fertőzés esetén elhalnak. A terméseken pirosas színű foltok keletkeznek.

Védelem: Elsősorban megelőzés jellegű. A beteg növény többszöri permetezéssel gyógyítható! Fertőzés esetén a fertőzött levelek eltávolítása, permetezés és tápanyag utánpótlás.

Cseresznyelégy

Tünetei: A fehér lárvák a cseresznye kukacosodását okozzák. A termések a rágás helyén megpuhulnak, megbarnulnak és rohadnak.

Jelentősége:  A cseresznyelégy a cseresznye legfontosabb kártevője. Sokszor az összes termés fertőzött. Elsősorban az édes fajtákat támadja meg, a kései érésű fajták veszélyeztetettebbek.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Fekete cseresznye levéltetű

Tünetei: A fertőzött levelek csavarodnak, besodródnak, az így kialakult részek fészekként szolgálnak. Ez a cseresznye egyetlen tetű kártevője. A levéltetű a meggyet és a cseresznyét is megtámadja. A peték az ágak kéregrepedéseiben telelnek át.

Jelentőség: A tetvek nagy kárt okoznak, mind a fiatal, mind pedig az idősebb fák ágain is.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Zöld őszibarack levéltetű

Tünetei: A levelek erőteljesen besodródnak, tekerednek. A tünetek megtévesztően hasonlóak a tafrinás levélfodrosodáshoz.

Jelentősége: A hajtások növekedése erős fertőzés esetén leállhat és befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya) moníliás betegsége

Tünetek: A gombásodás főleg a terméseket támadja meg, ritkábban a fiatal hajtásokat és a virágzatot. A gyümölcsökön barna foltok jelennek meg, a termés megbarnul és megrothad. A fertőzött termések lehullanak vagy a fán marad, ahol mumifikálódik. A fertőzések sérülések nyomán fertőződnek (jégverés, kártevők okozta sérülés).

Jelentőség: A gomba az almát a körtét és a birset fertőzi.

Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerrel. A beteg növény állapotától függően, többszöri permetezéssel gyógyítható!

Almafa lisztharmat

Tünetei: Fehér lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, leveleken, virágokon és a fiatal terméseken. A levelek torzulnak.

Jelentőség: A lisztharmat nagy károkat okoz. A védelem hosszan tartó elhanyagolása esetén alakul ki a betegség. A termések kisebbek.

Védelem: Elsősorban preventív jelleggel. A beteg növény ismételt permetezéssel gyógyítható!

Alma ventúriás varasodása

Tünetei: A kórokozó a leveleket, a sarjhajtásokat, virágokat és a terméseket is megtámadja. A leveleken koromszerű foltok alakulnak ki. A terméseken különböző nagyságú és alakú foltok jelentkeznek.

Jelentőség: Főleg kora tavasszal a virágzás előtt, alatt és után. A fertőzött termések torzultak lesznek és csökken a tárolhatóságuk.

Megelőzés: A fertőzött levelek és termések eltávolítás és permetezés gombaölő szerrel.

Körte ventúriás varasodása

Tünetei: A gomba a virágokat, hajtásokat és a terméseket fertőzi. A levélzeten barnás fekete foltok jelentkeznek, amelyek különböző nagyságúak és alakúak. A súlyosan fertőzött levelek és termések lehullanak. Az idősebb gyümölcsök torzulnak és berepednek. A fertőzés az átterjed, sőt ágelhalást okozhat.

Jelentőség: A körte súlyos betegsége, amely befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét. A megmaradt termések torzulnak és tárolhatóságuk csökken. A fertőzés a jövő évi termést is hátrányosan befolyásolja.

Védelem: Ugyanaz, mint az alma esetén.

Körterozsda

Gazdanövények: körte, borókák

Kórokozó: rozsdagomba

Tüneti leírás: Főként a körtefa levelén kifejlődő rozsdagomba. Erőteljes fertőzés esetén a levélnyélen és hajtásokon is megjelenhet. A gombaspóra különféle módokon (szél, fára mászó, fán lakó állatok) kerül a levélre, víz hatására fejlődésnek indul. A spórák a leveleken a narancssárga foltok megvastagodnak fénylő, nedves (nyálkás) sötétbarna, feketés színű képletekké válnak, amelyek kiemelkednek a levélből, A képletek szélén narancssárga szín megmarad a szélén piros színárnyalatú sáv látható.

A spórák a lehullott leveleken a talajon telelnek át és a boróka fertőzött ágain.

Hatása a növényre: A körtefa leveleinek esztétikai értéke csökken, a fertőzés előrehaladásával a levelek lehullanak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Fertőzés észlelésekor permetezni kell. Megelőzésként a levelek kifejlődése után permetezni kell, rendszeresen a permetszer hatásának figyelembevételével. A lehullott fertőzött leveleket össze kell szedni. Az őszi, tavaszi lemosópermetezés hatására csökken az áttelelő spórák száma. Ha volt a földön lehullott fertőzött levél, a talajt is permetezni kell, apró levélmaradványokon is áttelel. Ha boróka van a körtefa közelében azt is permetezni kell.

Alma és körte tűzelhalása

Tünetei: A növény összes része fertőződhet. A lágy növényi részek sarjvesszők, virágok, levelek és a termések hervadnak és száradnak. A fertőzött sarjvesszők kampósan meghajlanak, megbarnulnak, elszáradnak, a termések a fán maradnak. Súlyos fertőzés esetén az ágak elhalását okozza, akár az egész fa elhalásához vezethet. A betegség főleg virágzás után és nyár végén jelentkezik.

Jelentősége: Karantén betegség, amely nagy károkat és a fa pusztulását okozza.

Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerekkel.

Füge rozsda

Gazdanövények: Különféle lomblevelű növények.

Tüneti leírás: A füge levelein megjelenő különböző alakú és méretű barna elszíneződések, amelyek belső része feketés is lehet. Sárguló levél köz.

Kártevő: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése miatt, korai levélhullás. Erőteljes fertőzés esetén a terméseken is megjelenek a gombás foltok.

A betegség megelőzése, orvoslása: A füge meleg kedvelő növény, ezért lehetőleg napos, jól szellőző helyre ültessük. Megfelelő termőkörülmények biztosítása. A fertőzés megjelenésekor gombaölőszeres permetezéssel.

Füge ligeti levélmoly

Gazdanövény: Füge

Tünetek: Rágás (lyukacsos) nyomok a kifejlett levélzeten, levélszövedék. Apró, fekete, barna foltok a levélzeten.

Kórokozó: A ligeti levélmoly hernyója

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a szövedék és a rágás következtében.

Védekezés: Elsősorban megelőzés jellegű rovarölőszeres permetezés. Az első nemzedék nyáron, júliusban fejlődik ki, a második kora ősszel.