A hortenzia eredetileg Japánból származik, de Észak-Amerikában 40-65 millió évvel ezelőtti ősi hortenziakövületeket fedeztek fel. A hortenzia csak 1736-ban jelent meg Európában, amikor egy telepes egy észak-amerikai fajtát vitt Angliába.

A hortenzia elegáns növény, amely páratlan a cserjék között, gondozásuk elég egyszerű, szinte bármilyen talajt elviselnek és a megfelelő gondozást bőséges virágzással viszonozzák.

A hortenzia színei: kék, élénk rózsaszín, fehér, sötétlila, világos lila és piros színű. A hortenziát ültethetjük szoliter növénynek, cserjeszegélyként kerti utak mentén vagy csoportosan is ültethetjük.

Mit szimbolizál a hortenzia?

A hortenzia a hálát, a kecsességet és a szépséget jelképezi. A pazar virágszám és a nagylelkű kerek forma miatt a bőséget sugározza. Színei a szeretetet, a harmóniát és a békét szimbolizálják. A virág természetesen alkalmas esküvői és születésnapi virágdíszítésre, de ugyanúgy alkalmas emlékcsokrok készítésére is.

Hortenzia virágszín szimbólumai

A rózsaszín hortenzia a szívből jövő érzelmeket szimbolizálja.

A kék hortenzia a ridegséget és a bocsánatkérést szimbolizálja.

A fehér hortenzia a dicsekvést és kérkedést szimbolizálja.

A sötétlila hortenzia azt a vágyat szimbolizálja, hogy mélyen megértsünk valakit.

Hortenzia ültetése

Válasszunk neki megfelelő helyet, ha lehetőségünk van rá, olyan helyre ültessük, ahol a konyhából vagy nappaliból látható. Legyen megfelelő méretű a hely, ahova ültetjük. A hortenzia fajtától függően 1,5-3,5 méter magasságú és hasonló szélességű lehet. A legtöbb hortenzia termékeny, jól vízelvezető talajban fejlődik megfelelően. Ha a talaj nem megfelelő, akkor javítsuk fel a minőségét komposzt hozzáadásával. A talajjavításra ültetéskor van lehetőségünk, ezért bőségesen keverjünk a talajba komposztot. A hortenziák többsége a félárnyékos helyeket szeretik. A legjobb (nyáron), ha reggel teljes napsütés éri őket, napközben árnyékban vannak és késő délután újból napfényt kapnak.

Ássunk egy mély gödröt, mélyebbet, mint a gyökérzet mérete a cserépben vagy a konténerben. A gödör szélessége 2-3 x-or nagyobb legyen, mint a gyökérzet jelenlegi, ültetési szélessége. A gödör alját lazítsuk fel, keverjünk bele komposztott a fellazított földbe. A kiásott földbe is keverjünk komposztot. Helyezzük bele a hortenziát a gödörbe úgy, hogy a töve 2-3 cm-el a talaj felszíne alá kerüljön. A növényt lehetőleg a gödör közepére helyezzük. A gödröt töltsük fel félig a talajkeverékkel. A földet tömörítsük kézzel, majd töltsünk bele, annyi vizet, amennyit fel tud venni a talaj. A víz felszívódása után töltsük fel teljesen a gödröt. A felszínre szórjunk szerves, granulált vagy pelletált tápanyagot, majd alaposan öntözzük be a hortenziát. A talaj felszínét takarjuk mulccsal. A mulcs vastagsága 5-7 cm legyen.

Ültetési idő

Az ősz a legjobb időszak hortenzia ültetésére, így még a tél előtt be tud gyökeresedni, ami a megfelelő tápanyagfelvételhez és virágzáshoz van szükség. Hortenzia tavasszal is ültethető, ez esteben a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ebben az időszakban a hortenzia főleg a virág képzése, fejlődése történik. A hortenzia cserepes növényként kapható, ezért az év bármelyik időszakában ültethető, kivéve a fagyos időszakban. Hortenziát ajándéka is kaphatunk, ha valaki, valami oknál fogva a kertjében csökkenteni akarja a hortenziák számát. Ez esetben szabadgyökerű hortenziával van dolgunk. Ilyen növényt a lehető legrövidebb időn belül ültessük el. Az ültetése megegyezik a cserepes hortenzia ültetésével. Szabadgyökerű hortenziát semmiféleképpen ne öntözzük meg és ne is áztassuk be ültetés előtt, mert ezzel kimosódna a föld a gyökérzet között.

Hortenziát balkon növényként is tarthatunk, ez esetben időnként 2-3 évente át kell ültetni nagyobb cserépbe és télen megfelelően meleg helyen kell tartani.

Magassága

A kifejlett növény magassága éghajlatonként változó, Magyarországon 1,5-2,5 méter. A szélessége hasonló.

Virágzási idő

Május-Július

Gondozás

Ültetés utáni első egy-két évben, főleg szárazság idején öntözzük megfelelően. A hortenzia elég vízigényes növény. Az öntözés legyen alapos, elegendő legyen ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegébe eljusson. Meleg időszakban legjobb hajnalban öntözni, hogy a növény megfelelő vízhez jusson, mielőtt a felkelő nap melege elszívná. A talajra felszínére terítsünk mulcsot. Évente kétszer, tavasszal-ősszel szórjunk a növény, növények köré szerves hosszúhatástartamú szerves tápanyagot. Kerüljük el a különféle műtrágyák használatát, mert ezektől a növények szövetéi gyengébbek lesznek, emiatt könnyebben alakulhatnak ki betegségek. A műtrágyázás a talajt is rombolja. Egy m2-er talajban egy milliárd hasznos élőlény és gombafaj van.

Metszés

A hortenziát fajtának megfelelően metsszük, tavasszal, amikor rügyesödnek. Az elnyílt virágokat virágzás után, amikor teljesen elszáradtak vágjuk le vagy hagyjuk meg őket. A meghagyott virágokat, hideg, téli napokon a dér vonja be, amely téli díszként ékesíti a hortenziát. Az elöregedett, elszáradt hajtásokat tőből metsszük le.

Elnyílt hortenzia virágból dísz készítése

Az elszáradt hortenzia virágokból díszt is tudunk készíteni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az elszáradt virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágjuk, megvárjuk, amíg a szár is elszárad, utána szövetfestékkel lefújjuk a virágot.

Teleltetés

Az idősebb hortenziák jól bírják elviselni a téli zord időjárási körülményeket. Különösen erős, tartós hideg esetén érdemes őket takarással védeni. A fiatalabb nővényeket enyhébb hideg (-5 – 0 C) esetén is takarjuk. A takarást tavasszal a tél enyhülése után távolítsuk el.

A cserepes hortenziákat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg. A téli tárolás időszakában is jussanak megfelelő mennyiségű fényhez a hortenziák. Időnként öntözzük őket a kiszáradás megelőzése érdekében. A téli teleltető helység lehetőleg hűvös legyen, maximum 10 C.

Hortenzia szaportása

A hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Júniusban vagy júliusban vágjunk le félfás hajtásokat, amelyeken nincs virág vagy bimbó. A hajtások, dugványok kb. ceruzavastagságú legyenek és legalább 15-20 cm hosszúak. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal, tőzeggel vagy perlittel kevert földbe. A gyökeresedés elősegítése érdekében használhatunk gyökereztető port.

A hajtásokat, dugványokat tegyük 6-os vagy 8-as méretű cserepekbe, vagy balkon ládába. Egy cserépbe egy hajtás, dugványt tegyünk, balkon ládába 8-10 cm-re ültessük a hajtásokat, dugványokat egymástól.

Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig legyen nedves. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a cserepekre átlátszó műanyag zacskót húzunk.  Ezzel tudjuk biztosítani az állandó párás levegőt a hajtások, dugványok számára. Így gyorsabban és biztosabban meggyökeresednek. A zacskókon szúrjunk apró lyukakat, hogy legyen némi levegőzési lehetőség. Állítsuk a cserepeket, balkonládát árnyékos helyre. A gyökeresedés 2-4 hét alatt történik meg, ha a cserépek, balkonláda alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtásokat, dugványokat nagyobb cserépbe. A balkon ládába begyökeresedett növényeket óvatosan válasszuk szét, úgy, hogy a gyökérzetük ne sérüljön meg. Nagyobb cserépbe történő átültetéskor több hajtást tegyünk egyszerre, így több hajtású hortenziánk lesz.

A hortenzia bújtatással is szaporítható, de a felfelé álló ágrendszere miatt kissé nehézkesebb ez a módszer.

A hortenzia hajtásokat vízben is gyökeresíthetünk. Erre a célra vegyünk kisebb átlátszó műanyag edényeket, amelyekbe egyesével helyezzük el a hajtásokat. Gyökeresedésre lehetőleg klórmentes, tiszta vizet használjunk. Ha a víz esetleg poshadni kezd, öntsük le és töltsük újra friss vízzel az edényeket. A vízben történő gyökeresedés előbb látható meg, mint a földben történő gyökeresedés.

Hortenziát tőosztással is lehet szaporítani, az idősebb töveknél megjelenő sarjak leválasztásával.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenziák között láthatunk kék virágú példányokat, ez nem egy külön fajta, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, abban az esetben, ha elég savas a föld, amibe ültetjük. Ha a pH értéke a talajnak 5,5 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. A talajt házilag is savanyíthatjuk, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kávézaccot, fenyőfa tűlevelet, komposztált tölgyfalevelet keverünk a hortenzia ültetésekor a talajba.

A hortenzia virág színének megváltoztatása hosszú ideig tart, hetekig, hónapokig.

Rhododendron betegségei, kártevői:

Lisztharmat: Fehér, lisztszerű bevonat keletkezik a leveleken. A lombhullató és örökzöld rododendronoknál is kialakulhat. A lisztharmat a rhododendron nemzetség azálea fajtáinál is felléphet.

Lisztharmat: Egy gomba faj, amely fekete penészes bevonatot képez a levélzeten és a hajtásokon. Erőteljes fertőzés a rhododendron teljes kiszáradását okozza.

Szürkerothadás: Gomba betegség, amely a virágokon jelenik meg. A gomba szabálytalan foltokat képez, amelyek barna színűek, eleinte kisebbek, később összenőnek. A betegség hatására a virágok elhervadnak.

Levélrozsda: Gombásodás a levelek alsó felén, fonák oldalán. A rozsdásodás a levélzeten összefüggő vagy elkülönülő foltokban jelenik meg, amelyek idővel összeolvadnak, sárgásbarna szín elváltozást okozva. A rozsdásodás hatására a levelek felszíne barnul és feketedik.

Fitoftóra: Egy parazita fonalas gomba, amely gyökérzeten keresztül károsít. A gomba többféle növényt károsíthat. A fertőzés hatására a levelek barnulnak a hajtások és a bimbók feketednek. Végül teljes hajtás elszáradást, növénypusztulást okoz. A beteg növényt meg kell semmisíteni. a használt szerszámokat és a földet fertőtleníteni kell.

Levéltetű: Tavasszal, hajtáskor, az új, fiatal levelek fonák részén jelenhetnek meg. A tetű vírus hordozó, ezért kiemelkedő fontosságú a tetvesedés megelőzése. A vírus fertőzött rhododendron még egy ideig él, de idővel elpusztul. Rhododendron metszés után a metszőollót fertőtlenítsük, mielőtt másik növényt metszünk, az esetleges fertőzés átvitel megelőzése érdekében.

Csipkéspoloska: A levél színe a kártevő szívogatásától elhaló, és levegővel feltelő sejtek miatt zöldes, ezüstös. A levél fonák oldala barna foltokkal szennyezett.

Barázdáshátú vincellérbogár: A Barázdáshátú vincellérbogár lárvája és az imágója (kifejlett bogár) egyaránt károsít. Az barázdáshátú vincellérbogár jelenléte csak a leveleken lévő karéjozott rágásnyomokról ismerhető fel. A bogár nem látható, éjjel aktív, a nappali órákat a gyökérzet közé elbújva tölti! Nem tud repülni, a szárnyfedői összenőtt. A lárva még veszélyesebb, mert a gyökereket rágja.

Levélatka: Apró rovar, amely a levélzetet szívogatja. A károsítás hatására a levelek sárgulnak. Az atka fertőzés meleg, száraz időben alakulhat ki.

Tripsz: Apró, az atkánál kicsit nagyobb 1-2 mm hosszúságú rovar. A rovar a leveleket szívogatja a kártétel hatására a levelek ezüstösen elszíneződnek. A levelek fonák oldalán barnás-fekete foltok láthatók.

Tápanyaghiány

A rhododendron tápanyahiányának diagnosztizálása a levelek vizuális vizsgálata alapján történik. A tápanyaghiány betegségek kialakulását idézi elő. A tápanyag hiány kialakulásának megelőzése érdekében, rendszeresen adjunk a növényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű komplex tápanyagot.

Nitrogénhiány: nitrogén hiány első tünetei a növények alsó, idősebb levelein figyelhetők meg.  A nitrogén hiányt a növény növekedésének visszamaradása és kicsi, halványzöld majd sárgászöld levelei jelzik. Végül a levelek elbarnulnak, majd lehullanak. A klorózis fokozatosan a fiatalabb levelekre is átterjed. A növények vegetatív felülete jelentősen csökken és termőképességük, virágzásuk csökken.

Foszforhiány: A foszforhiányos növény levelei sötétzölddé, kékeszölddé válnak. A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át, ami a levél fonák oldalon jobban észrevehető. A levelek elszíneződése fokozatosan a középső és fiatal levelekre is átterjed. Az alsó levelek gyakran elszáradnak, majd lehullanak így a növény felkopaszodik. A foszforhiányos   növények visszamaradnak a fejlődésben, csakúgy, ahogy a gyökérzetük növekedése.

Káliumhiány: A káliumhiány az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. A kálium hiányos növények lankadnak, kókadnak, a növény növekedése lelassul. A kálium hiány tünete az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. Kálium hiány következtében a levélcsúcs és szélek mentén világosabb vagy sötétebb barna nekrózisok alakulnak ki. A tünetek mindig a levélcsúcstól indulnak ki és a levélszélen körbe haladnak. A kálium hiányos növények szárátmérője vékonyabb. Kálium hiány esetén a fiatalabb levelek kisebbek, rendszerint sötétzöldek látszatra normálisok. A kálium hiány végső fázisában az idősebb levelek hullani kezdenek.

Kálciumhiány: A kalciumhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik először: a levelek vége halványzöld színű lesz, majd összecsavarodik a fonák irányába, elhal, majd lehullik. Szélsőséges esetben a növény fejlődése lelassul, rövid szártagok és sötétzöld levelek figyelhetőek meg rajta.

Magnéziumhiány: Magnéziumhiány esetén a klorofil képződése lelassul, ezért a növények levelei az erek között sárgulnak, kivilágosodnak, később barna vagy sötétbarna nekrotikus foltok alakulnak ki. A klorofil képződés hiánya miatt lassul a növények növekedése.  Magnézium hiány miatt károsodott levelek rendszerint igen hamar lehullanak.

Vashiány: A vashiány jellegzetes tünete, hogy a fiatalabb leveleken jelentkezik legintenzívebben a klorózisos tünet, amely a hiány erősödésével átterjed a levél erekre is és fokozatosan az idősebb levelekre is. A klorózisos tüneteket nekrózis követi, amely a levéllemez szélétől indul a fő ér irányába. A klorózis hatására a növények levelei nem fejlődnek megfelelően, a növények növekedése erőteljes klorózis hatására lassul. A vashiány a legnehezebben gyógyítható tápanyaghiányok közé tartozik. Vas hiány a közömbös és lúgos, valamint savanyú talajokon egyaránt előfordul.

Mangánhiány: Mangán hiány esetén pontszerű klorózisok jelennek meg levéllemezen. A klorózis a levélerektől távolabb jelenik meg és inkább a levél egy részét érinti. Klorózis hatására a levéllemez elveszti zöld színét és a kisebb erek között halvány vagy sárgászöld pontszerű nekrózisok alakulnak ki. A mangán hiány először az idősebb leveleken figyelhető meg, majd fiatalabb leveleken is megfigyelhetővé válik.

Bórhiány: A bór hiány tipikus tünetei legelőször mindig a legfiatalabb leveleken jelentkeznek. A levelek aprók maradnak, idővel deformálódnak és a szélük fonák irányba pöndörödik. Súlyos hiány esetén a levelek barnára színeződnek, elszáradnak és lehullanak. Később a tünetek az idősebb leveleken is jelentkeznek. A hajtáscsúcsok elhalnak, a hajtások növekedése leáll. A bórhiányos növény rosszul köt, amiért a virágok lehullanak.

Rézhiány: A rézhiány tipikus tünete a fiatal leveleken figyelhető meg. Réz hiány hatására a levelek fonnyadnak, besodródnak, hasonlóan, ahhoz, amikor nagy szárazságban vízhiány következtében történnek ezek az elváltozások. A bór hiány hatására a fiatalabb levelek elhalhatnak és lehullanak.

Származás

Távolkeleti növény, amelyek a Japán és Kínai császári kertekben előkelő helyet foglalt el. Később az Európai főudvarok és parkok tulajdonosai is ezzel a növénnyel akarták feldobni a megszokott, európai állományt. Véleményem szerint azt gondolták, hogy így nagyobbnak tűnik a hatalmunk, hiszen, a Kínai és Japán császárságot, abban az időben köztudottan nagyra tartották.

Manapság közel ezer fajtája van, amelyek nem csak északon, hanem a déli félteke országaiban, pl. Dél Afrika, Dél Ausztrália, Új Zéland, Brazília is megtalálható.

Leírás

A rhododendron alkalmazkodó képessége kiváló, ezért tudott alkalmazkodni a különféle éghajlatokhoz, és lettek a fajtái nagyon változatosak. Vannak örökzöld és babérlevelű örökzöld fajtái, és vannak lombhullató fajtái. Egyes fajtái 5 méternél is magasabbra nő. Hajtásrendszere szétterülő vagy felálló, gyökérzete sekély.

A havas szépe virágainak illata és színgazdagsága szinte elképzelhetetlen. A virágok színe szinte bármilyen lehet, de legtöbb a fehér, a sárga, a vörös és a bíbor színű. Hazánkban a rhododendron május elejétől június végéig virágzik. Ha csoportosan van telepítve látványával elvarázsolja környezetét, virágzása idején.

Magyarországon éghajlattól függően májustól, július közepéig virágozik.

Mit szimbolizál a rododendron?

Mivel a rododendron a napos, kellőképpen árnyékos területeken őshonos, ezért minden kertbe fényt és meleget tud vinni. A rhododendron szépséget, boldogságot és az energiát is szimbolizálja. Ezen kívül a szeretetet, életerőt, általános pozitivitást, optimizmust, vidámságot, fejlődést, változást, megújulást, békét, egészséget, nyugalmat, harmóniát, kitartást és hosszú életet (100 évig is élhet) szimbolizálja.

Ültetés

Legfontosabb a jól megválasztott hely. Az ültetési hely legyen elég tágas, hogy megfelelőképpen, tudjon fejlődni, növekedni. A ritkás lombos fák vagy tűlevelű fenyők között félárnyékos helyen érzi legjobban magát. A talaj legyen jó víz elvezetésű.

Ültetéskor ássunk neki nagyobb gödröt, mint amilyen a cserepe, így gyorsabban tud nőni, mert puha földben (fellazított) gyorsabban tud gyökeresedni bármilyen növény. A rododendront ültessük 1,5-2 cm-el mélyebbre az ültetőgödör pereménél, mert így új hajtásokat tud hozni. A savanyú kémhatású (4-4,5 pH) talajt kedveli, ezért tőzeget keverjünk a földjébe, és évente 2X-er, tavasszal és ősszel adjunk neki szervestápanyagot. Ültetéskor is szórjunk a növény köré szervestápanyagot. A homokos talajt kedveli. A rhododendron ültetéséhez lehet venni rhododendron földet. Szabadföldi növény, de cserépben is nevelhető, ebben az esetben 3 évente, növekedés szerint át kell ültetni.

Ültetési idő

A rhododendron cserépben kapható, ezért a fagymentes időszakon kívül bármikor ültethető.

Magasság

125-150 cm, szélessége hasonló lesz 10 év múlva, később nagyobb.

Virágzási idő

Májustól július közepéig, enyhébb telek estén már áprilisban.

Fagytűrés

 -20 C

Gondozás

Az elnyílt virágokat le kell törni. Ha visszaszáradt, vagy olyan hajtáscsúcsok vannak a növényen, melyeken a virágok nem nyíltak ki, azokat az egészséges részükig vágjuk vissza. Ha elbarnult hajtásokat találunk, melyeket például gombabetegség támadott meg, tőből metsszük ki őket. A metszés után, alaposan fertőtlenítsük, a metszés során használt metszőollót, így megelőzve, a további vagy másik növény metszésekor kialakulható fertőzéseket. Az idős elöregedett hajtásokat tőből távolítsuk el.

Ha megkapja a szükséges gondoskodást: tápanyag, öntözés, akkor szinte esélye sincs betegségek kialakulásának. Öntözés: szükség szerint, a föld ne száradjon ki, főleg virágzáskor és nagy melegeben igényel több vizet. Öntözéshez lehetőleg tiszta, lágy vizet használjunk.

Szaporítás

A növényt célszerű hajtásról szaporítani, de magról is szaporítható. A félfás csúcshajtásokat tíz-tizenkét centiméter hosszan vágjuk le és gyökereztessük tőzeg és homok keverékébe. Tegyük hűvös, árnyékos helyre a kertünkbe és tartsuk nyirkosan a talajt. A hajtás gyökeresedésére hosszabb időre, néhány hónapra van szükség. Ősszel az új növényeket a fagyoktól védjük meg, fagymentes helyen teleltessük és hagyjuk megerősödni őket. Az új növényeket ősszel ültessük a végleges helyükre.

Téli jázmin

A téli jázmin egy korán virágzó díszcserje. Sárga virágai már decemberben üde színfoltot ad az alvó kertnek

Alak: Szétterülő ágú, csüngő alakú, sűrű ágrendszerű cserje, mely vesszői könnyen meggyökeresednek. Összetett, apró levelei sötétzöldek.

Virág: Virágai aranysárgák, illatosak, amelyek télen, akár hóban nyílnak és áprilisig virágoznak az ágak teljes hosszán.

Virágzási idő: A téli jázmin enyhébb telek esetén január közepétől, áprilisig tart. Az időszak közben fellépő fagy esetén elfagyott virágok helyett új virágokat fejleszt.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, talaj ideális számára.

Fényigény: Fényigényű növény, kisé árnyékosabb helyeket is elviseli.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, a rendszeres öntözés hatására intenzívebben nő.

Gondozása: Virágait az előző évi vesszőkön hozza, így metszését az elvirágzást követő időszakban végezzük el. Ha nem szeretnénk, hogy nagy teret hódítson, akkor a talajra leérő ágait csípjük vissza vagy nyírjuk meg sövénynyíróval, így nem gyökeresednek meg. Pergolára, támrendszerre futtatva, akár 1,5-2 méteres magasságot is elérhet.

Szaporítás: Dugványozással, bujtással. tőosztással. Az erőteljes növekedés miatt évente csak egyszer, ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú, szerves tápanyagot a téli jázmin köré.

Fekete hunyor, karácsonyi rózsa 

A hunyor téli virágzásával hangulatosabbá teszi a téli kopár kertet. A hunyor gondozása egyszerű és évről évre újra és újra virágzik.

Alak: Bokrosodó, erős gyöktörzsű évelő növény, kb. 20-30 cm magas. Nevét fekete gyöktörzséről kapta.

Virág: Nagyón jól tűri a hideget, ezért már decemberben is hozhat virágokat. Virágai kinyílva fehérek, amelyek idővel rózsaszínűvé színeződik.

Virágzási idő: A fekete hunyor enyhébb telek esetén már januártól virágozhat. A virágzás áprilisig is eltarthat.

Levél: A levelek tenyeresen összetettek, mélyen szeldeltek, mélyzöldek vagy világoszöld színűek.

Fényigény: Félárnyékban telepszik meg legjobban, ahol jól érzi magát és gyorsan szaporodik, bokrosodik.

Talajigény: Toleráns, de lazaszerkezetű jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, talajban jobban fejlődik.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, a rendszeres öntözés hatására intenzívebben nő.

Gondozása: Virágzás után az elnyílt virágokat távolítsuk el. Rendszeresen, tavasszal és ősszel szórjunk a hunyor köré szerves, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.

Szaporítás: Tőosztással

Árvácska

Az ősszel ültetett árvácska átvészeli a fagyokat és a tavaszi enyhülés hatására újra virágzik

Alak: Gyors növekedésű, dekoratív színekben pompázó kistermetű, 10-25 cm magas, népszerű balkon vagy kerti növény.

Virág: Többféle színű. Az árvácska enyhébb teleken is virágozhat.

Virágzási idő: Enyhébb telek esetén egész télen át, április végéig.

Fényigény: Az árvácska egy félárnyékos, enyhén napos helyen rendkívül jól érzi magát, amit rengeteg színes virággal hálál meg.

Talajigény: Laza, tápanyagokban gazdag és vízáteresztő talajt kedveli.

Vízigény: Az árvácska strapabíró, kevés gondozást igénylő növény. Ennek ellenére a túlöntözést nehezen viseli el, ugyanis a gyökerei elrohadhatnak, illetve a levelein kialakulhat a levélfoltosság, amely egy gombabetegség. Öntözésre legjobb a lágy víz

Gondozása: Kevés gondozást igényel, részben, ezért kedvelt. A hosszantartó virágzás érdekében, távolítsuk el az elhervadt növényi részeket és az elnyílt virágokat. Tavasszal és ősszel szórjunk ki hosszantartó szerves tápanyagot az árvácska köré.

Szaporítás: Magvetéssel.

Hanga vagy alpesi erika

Az Alpesi hanga vagy erika egy 20-30 cm magas, örökzöld évelő törpecserje, amely téli virágzásával hangulatot ad a kertnek.

Alak: A Hanga vagy alpesi erika alacsony termetű, örökzöld törpecserje. Az erika párnát alkot, ideális körülmények között kúszni is képes.

Levél: Hosszúkás, apró.

Virág: A vékony ágacskái barna színűek, amelyeken a virágok sorakoznak. A virágok színe piros, rózsaszín és fehér árnyalatúak. A virágzás már télen elkezdődik, amely áprilisig is letarthat.

Virágzási idő: A hanga vagy erika, ősztől, tavaszig virágzik.

Fényigény: Az alpesi erika fényigényes növény, azonban időszakosan árnyékos helyeket is elviseli.

Talajigény: Toleráns, enyhén semleges, enyhén lúgos talajokban is szépen fejlődik. Az erősen kötött, agyagos talaj nem kedvező számára. Ha a kert talaja erősen agyagos, kötött, akkor lazítsuk a talajt érett komposzt, perlit vagy tőzeg hozzáadásával.

Vízigény: A rendszeres öntözés a telepítés évében kiemelkedően fontos, csakúgy, mint bármely növénynek. A rá következő évtől rendszeres mérsékelten öntözzük.

Gondozása: Elvirágzás után nyírjuk meg. Rendszeresen, tavasszal és ősszel szórjunk ki a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.

Szaporítás: Tőosztással.

Japán Dérbabér

Japán dérbabér vagy japán díszbabér árnyéktűrő örökzöld cserje, amely fényes, élénk zöld leveleivel egész évben a kert vagy a balkon dísze lehet. A dérbabér, sűrű ágrendszerű, kerekded formájú kompakt örökzöld cserje. Gondozása egyszerű, skarlátpiros vagy kárminvörös bogyói késő ősztől, egész télen át díszítenek.

Alak: Lomblevelű, sűrű ágrendszerű, kerekded formájú örökzöld törpecserje, levelei, fényesek, 10-12 cm hosszúak, illatosak. Egy kifejlett növény magassága 1-1,5 m-t is elérheti.

Virág: Eleinte rózsaszínűek, kinyílva fehérek kis tömött bugákat alkotnak. A virágok kb. 8 cm-esek felálló fürtben nyílnak. A virágok bogyókká alakulnak, amelyek ősztől egész télen át díszítenek.

A legjobban elterjedt fajta a (Skimmia japonica Rubella) nem hoz termést, ezt a gyönyörű virágáért tartják.

Virágzási idő: A japán dérbabér április és május között virágzik. Télen a fejlődő virágai adnak díszt.

Fényigény: Árnyékos, félárnyékos.

Talajigény: Savanyú, laza, szervesanyag tartalmú.

Vízigény: A nedves, nem túl vizes talajt szereti.

Gondozása: Rendszeresen, tavasszal és ősszel adjunk neki szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot. Az elöregedett, esetleg megsérül ágakat távolítsuk el.

Szaporítás: Tőosztással, dugványozással.

Hóvirág

A hóvirág a télvirágzás,  végének közkedvelt hírnöke. A hóvirág a vékonyabb hótakarót áttörve képes hidegben is virágozni. A hóvirág a remény és vidámságot szimbolizálja, hiszen a természet megújulását jelenti.

Alak: Vékony, kecses megjelenésű fehér virágú növény, magassága: 20-25 cm.

Virág: Fehér színű, bájos megjelenésű, bókoló, csüngő.

Virágzási idő: A hóvirág január vége és április között virágzik

Fényigény: Lombfakadás előtt virágzik, a gyér téli fény elég neki.

Talajigény: A laza, humuszos talajt szereti a legjobban.

Vízigény: A téli csapadék elég neki. Szárazabb telek esetén időnként öntözést igényel a fejlődési időszakban.

Gondozása: Egyszerű, elvirágzás után a leveleket hagyni kell elszáradni, majd eltávolítani őket. Komposzt vagy tápanyag kiszórása ősszel.

Szaporítás: Elvirágzás után a kifejlett, megérett magokból vagy tőosztással, hagymák elválasztása az anyatőről.

Téltemető

Az élénksárga virágú téltemető, csakúgy, mint a hóvirág a hótakaró alól is felbukkan. A neve méltóképpen utal a tél végére. A téltemető élénk sárga színével melegséget, életet ad a tél után megújuló kertnek.

Alak: Apró termetű, gumós, kehelyet alkotó, sárga, virágú lágyszárú évelő. A sárga virágot gallérszerűen veszi körbe, keskeny hasogatott murvalevelei. A téltemető magassága 8-12 cm magas, virága 3-4 cm átmérőjű.

Virág: Sárga színű. 3-4 cm átmérőjű kehely formájú, gallérszerű murvalevéllel.

Virágzási idő: A téltemető február és május között virágzik.

Fényigény: Alacsony fényigényű, kisebb árnyékot is elviseli.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű tápanyagban gazdag talajt szereti. a kötött talajokat a talajba kevert szerves anyagokkal tudjuk lazítani.

Vízigény: A téli csapadék elegendő neki. Szárazabb tél esetén időnként öntözést igényel a fejlődési időszakban.

Gondozása: Egyszerű, elvirágzás után várjuk meg, amíg a levelek és a szárak elszáradnak, ezután távolítsuk el őket. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Hagymával, tőosztással vagy természetes úton, -elvirágzás után magot fejleszt- lehet.

Varázsmogyoró

A tél végi, szürkés kertben pompás látványt nyújt a varázsmogyoró élénksárga virágai. A varázsmogyoró virágzása már télen elkezdődik.

Alak: Laza, felefelé törő ágrendszerű lombhullató, 3-4 méter magasságú cserje vagy kisebb fa.

Virág: Fürtökben nyílnak a csupasz ágakon, szírmai hosszúak, sárga színűek, pókszerű képződmény. A virág bódító illatű.

Virágzási idő: A varázsmogyoró novembertől, márciusig folyamatosan virágzik.

Termény: Egy kétrekeszes kapszula tok, amely egy magot tartalmaz. Felnyitáskor egy különös pukkanó hang kíséretében

Fényigény: Napos helyet szereti, kisebb árnyékot is eltűr.

Talajigény: Laza, jó víz elvezetésű talajokat szereti.

Vízigény: Jól tűri a szárazságot. Öntözés hatására gyorsabban fejlődik.

Gondozása: Tetszőleges a habitusának megfelelő formára alakítható. A felesleges hajtásokat távolítsuk el. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Magról vagy fás dugvánnyal.

Illatos tündérfa

Az illatos tündérfa vagy tündércserje egy bokros alakú lombhullató cserje, amely lombfakadás előtt, még télen hozza csésze alakú, csüngő virágait. Virágzáskor levágott ággal a házat illatosítható.

Alak: Közepes termetű, 3-4 magasságot is elérő, terebélyes lombhullató, illatos cserje vagy fa. Fényes levelei mélyzöldek, hosszúkásak, lándzsa alakúak. Törzse vízraktározó képességűvé vált. Érdekessége: száraz forró, nyarak után gazdagon virágzik, hűvös nyarak után csak mérsékelten.

Virág: Télen, már januárban virágzik, különlegessége, hogy virágai már messziről vaníliaillatot árasztanak. A virágok mérete 2-3 cm, viaszos, sokszirmú, csésze alakú.

Virágzási idő: Az illatos tündérfa január és március között virágzik.

Fényigény: Nagy fényigényű növény, a tűző naptól óvni kell.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt kedveli. A könnyen melegedő talajok is ideálisak számára. A meszes talajt különösen szereti.

Vízigény: Közepes vízigényű növény az illatos tündérfa. A rendszeres öntözést kifejezetten meghálálja.

Gondozása: A virágok a kétéves ágakon fejlődnek még télen, lombfakadás előtt. Ha a cserje túlságosan elsűrűsödött ritkítsuk az ágakat virágzás után. Az elöregedett, felkopaszodott ágakat fiatalítsuk távolítsuk el, hogy helyettük új hajtásokat növesszen. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Nyáron, fás dugvánnyal. A magról nevelt példányok sokára, 10-12 év múlva lesznek virágzás képesek.

]]> https://naturgarden.hu/fa-ajandekozas/ Thu, 02 Dec 2021 11:50:37 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8751 A cím első olvasásra meglepő lehet, azonban vannak olyan országok, ahol a fa ajándékozás természetes. Például, Kenyában egy fa ajándékozása több, mint egy gyönyörű gesztus: ez egy olyan ajándék, amely értelmet és örömet jelent minden érintett számára.

Egy fa ajándékozása egyedülálló módja annak, hogy köszönetet mondjunk szeretteinek. A fa ajándékozásával egyben pozitívan hatunk a környezetünkre.

Fa ajándékozással, ültetéssel köszönetünket fejezhetjük ki, a természetnek, mivel sokféleképpen ellát minket az élethez szükséges nélkülözhetetlen dolgokkal: étel, víz, tüzelőanyag, gyümölcs, zöldség stb.

Fa ajándékozással, ültetéssel megemlékezhetünk azokról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az életünk jobb, kényelmesebb, például a mosógépfeltaláló, autó feltaláló, izzó feltaláló, telefonfeltaláló, stb. Gondoljuk csak el milyen lenne az életünk ezek nélkül az eszközök nélkül.

Fa ajándékozással elismerésünket fejezhetjük ki egy sikeres vállalkozásnak, vagy egy dolgozónak, aki évek óta egy cég sikeréhez járul hozzá.

Miért adjunk fát ajándékba?

 A fa sok mindent fejez ki:

1. Növekedést
2. Fejlődést
3. Változást
4. Megújulást (lombhullató fák)
5. Szeretetet
6. Békét
7. Nyugalmat
8. Harmóniát
9. Életet
10. Energiát
11. Védelmet
12. Egészséget
13. Kitartást
14. Szerencsét
15. Boldogságot
16. Bátorságot
17. Alázatot
18. Hosszú életet, pl. a legidősebb fa, a simatűjű szálkásfenyő 5000 éves.

20 ok, hogy fát adjunk ajándékba:

1. A fák a helyükön tartják a talajt: A fák gyökerei mélyen benőnek a talajba, szilárdan a helyén tartják, és segítenek megelőzni a talajeróziót, különösen domboldalon és más meredek terepen helyeken.

2. A fák megkötik a szén-dioxidot: Ahogy a legtöbben az iskolában megtanultuk, a fák és más zöld növények szén-dioxidot vesznek fel, amelyet az emberek és más szervezetek termelnek. Fák nélkül kevesebb tiszta levegőnk lenne.

3. A fák oxigént termelnek: A fotoszintézis révén a fák oxigént termelnek, amelytől az emberek és sok más élőlény élete függ.

4. Egyes állatok a fáktól függenek: A fák fontos élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatok számára, és alapvetőek a Föld számos ökoszisztémája számára. Egyes állatok egész életüket fákon élik le, és vannak olyanok, mint például az északi pettyes bagoly az Egyesült Államokban, Washington államban, nem tudnak életben maradni öreg erdők nélkül.

5. A fák élhetőbbé teszik a városokat: Az élőlényekkel nyüzsgő városi erdő különösen fontos a városok számára. Az egészséges városi erdő az egyik legfontosabb tényező az élhető városok kialakításában. A gyerekek a városi környezetben ismerkedhetnek meg a természettel, ha fák közelében tartózkodnak, megfigyelik őket, és interakcióba (kölcsönhatásba) lépnek velük. A városi fákra való rálátás segíthet csökkenteni a stresszt és a szorongást, és javíthatja a városi lakosság általános jólétét.

6. A fák növelik az ingatlanok értékét: Köztudott, hogy ha egy ingatlanon álló fa értéke a kora előrehaladásával növekszik. Egy kifejlett, egészséges fa értéke, akár 10-12 millió forint is lehet.

7. A fák segítenek az energiamegtakarításban: A tudatosan, okosan ültetett fák az otthonok és más épületek közelében lévő ingatlanokon segíthetnek elzárni a szelet, a port, a különféle szennyeződéseket és árnyékot adnak. Ez segít csökkenteni a fűtési igényt télen és a hűtést nyáron.

8. A fák fontosak a testi és lelki jólét szempontjából: A fák és a zöldfelületek látványa javítja a betegek gyógyulását, csökkenti a stresszt. A fák és a zöldterületek látványától a gyerekek sokkal jobban teljesítenek az iskolában, ha rálátásuk van a fákra, zöldterületekre, és a természetben játszva tölthetik idejüket.

9. A fák táplálnak minket: Saját magunk termeszthetünk gyümölcsöt vagy diót a kertünkben. Gyümölcs- vagy diófák ültetésével az udvaron bőséges élelmiszert termelhetünk magának és családunknak, és talán még annyit is, hogy megoszthassuk barátainkkal, szomszédokkal, más családtagokkal.

10. A fák egy helynek különleges érzését keltik: A fák olyan egyedi karaktert és szépséget adnak egy helynek, ami csak az adott helyen található meg.

11. A fák befektetést jelentenek közösségeink és a jövő generációi számára: Fa ültetéssel, ajándékot adunk környezetünknek, közösségünknek. Mivel sok fafaj több száz, ill. ezer évig is élhet, a „befektetési” faültetésünk jóval tovább tart a saját életünkön.

12. A fák segítenek lelassítani a csapadékvíz elfolyását: A fák segíthetnek felfogni az áthatolhatatlan burkolatról folyók és patakok felé lefolyó vizet, megvédhetik a patakpartokat, segíthetnek csökkenteni a hirtelen áradásokat, és segíthetnek feltölteni a föld alatti víztartókat. A vizes élőhelyeken és a folyók mentén élő fák jól alkalmazkodnak az áradásokhoz és más magas vízállású időszakokhoz.

13. A fák segítenek fenntartani a helyi vízkörforgást: A fák nagyon fontos szerepet játszanak a helyi vízciklusok fenntartásában. A fák megtartják a vizet, megakadályozzák az elöntést, feltöltik a föld alatti víztartó rétegeket, fenntartják a vízgőzt a légkörben, növelve a csapadék esés lehetőségét.

14. A fák védik a lakóhelyet a viharok ellen: A partvonalak mentén, ültetett fák segítenek megvédeni a szárazföld belsejében lévő területeket a viharhullámoktól, erőteljes szelektől.

15. A fákból a mi felhasználásunkra gyártanak termékeket: A fák számos fontos terméket termelnek, amelyeket mindennapi életünkben használunk, beleértve a fát, a gyógyszereket és az élelmiszereket. Például a Moringa fát szuperélelmiszerként tartják számon, mivel a fa minden része élelmiszerként vagy gyógyszerként használható, és a magokat egyes fejlődő országokban még víztisztításra is használják. Néhány további egészségünkre hasznos fa: Vadgesztenyéből készült krém, Diófa levél, csillagánizs, fehér akác, fahéj fa, fűzfa, stb.

16. Gyönyörűek a fák: A fák ültetése nagyszerű módja annak, hogy egy csipetnyi gyönyörű természettel ruházzuk fel ingatlanunkat, és javítunk egy hely esztétikáját. Egy kifejlett fa gyönyörű virágzáskor és lombos állapotban is.

17. A fák megtisztítják a talajt: A fák bizonyos szennyező anyagokat megkötnek, tárolnak, másokat pedig kevésbé mérgező formákká alakítják át.

18. A fák segítenek a zajszint csökkentésében, megszüntetésében: A fák segítenek elnyelni a levegőben lévő hangos zajokat, különösen városi környezetben, autóutak, autópályák közelében lévő lakhelyeknél.

19. A fák tisztítják a levegőt: A fák felfogják a légszennyező anyagokat, például szén-monoxidot, kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot, ózont és részecskéket és helyettük tiszta levegőt adnak nekünk.

20. A fák segítenek ügyfeleket vonzani a vállalkozásoknak: Az ügyfelek szívesebben részesítenek előnyben olyan vállalkozásokat, amelyek területén vagy épületük előtt fák vannak.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való: Fa, mint szimbólum

Milyen tavaszi teendők vannak  a kertben?

Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:

A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.

A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.

Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.

Tavaszi teendő a gyeppel

Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.

Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.

Ültetés

Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.

Téliesített növények kihelyezése

A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.

Nyírás, visszavágás

Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.

Tápanyagpótlás

A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.

Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.

Öntözés

Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.

Permetezés

Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.

Az örökzöld cserjék szoliterként közkedvelt növények. Az örökzöld cserjék több fajtája térelválasztónak vagy sövénynek is kiválóan jó. Különösen drót vagy léckerítések mellé ültetve sövényként megfelelő takarást biztosítanak. Télen az örökzöld cserjék a madarak számára remek búvóhely. A madarak gyakran építenek fészket örökzöld növények közé, ami megfelelő védettséget nyújt a frissen kikelt madaraknak.

Ha sövényt szeretnék kialakítani örökzöld cserjékből, akkor ajánlott azonos fajtájúakat és növekedésűeket választani. Az alacsony növekedésű örökzöld cserjék alkalmasak terek elválasztani. A magas fajták kiválóan alkalmasak takarásra, telekrészek elválasztására. A magas növésű örökzöld cserjék zaj és porfogónak is kiválóak.

Milyen cserjéket telepítsünk?

Cserjék telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete. Faiskolákban legfőképpen konténeres vagy földlabdás örökzöldeket vásárolhatunk, amelyeket időjárástól függően kora tavasztól, őszig ültethetünk.

Örökzöld cserjék kiválasztása

Az örökzöld cserjék kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémát okozhat. Ilyen probléma az, amikor kerítés mellé ültetve nincs hely a sövény nyírására a kerítés és a sövény között. A kerítésre nőtt sövény, a kerítés élettartamát is jelentősen csökkenti, a megfelelő levegőzés hiánya miatt. A fa kerítések újra festése emiatt nem megoldható, amiért hamarabb kezdenek korhadni. Ugyanez igaz a drótkerítésekre is, a levegőzés hiánya miatt gyorsabban rozsdásodnak.

Örökzöld cserjék kiválasztásakor vegyük figyelembe venni a növények virágzási idejét, válaszunk olyan örökzöld cserjéket, amelyek virágzási ideje különböző. Kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét is. Az örökzöld cserjék többsége igen érzékeny a talaj kémhatására. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Megvásárláskor ellenőrizzük a növények egészségi állapotát. Csak egészséges, szép színű, arányos megjelenésű cserjéket vegyünk.

Örökzöld cserjék ültetése

Ültetési időszak

Földlabdás, konténeres örököld cserjéket időjárástól függően február közepétől, márciustól, késő őszig is ültethetők.

Ültetési távolság

Az örökzöld cserjék ültetési távolsága 2-3 méter. Érdemes nagyobb távolságot választani, hogy a gondozásuk (metszés, nyírás, permetezés) ne okozzon problémát. Sövényként telepítve a kisebb ületési távolság a megfelelő.

Ültetés lépései

• Az ültetés lépéseinek betartásával megalapozhatjuk növényünk egészséges fejlődését és jövőjét. Az első lépés a megfelelő ültetőgödör kiásása. A gödör mélysége és szélessége minimum 2-3-szorosa legyen a gyökérzet méretének. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Öntözés

Rendszeres és kiadós öntözést igényelnek a cserjék a begyökerezési folyamat alatt, mely az ültetés utáni első 2 évet jelenti. Az öntözés gyakoriságát az adott évszak és időjárás határozza meg. Késő tavasszal és nyáron többet, ősszel kevesebbet kell öntöznünk. Nyári telepítésnél naponta kell öntöznünk, főként homokos talaj esetén. Nyáron a kánikulai időszakban a locsolás ideje mindig kora reggel vagy késő este legyen. Cserépbe, dézsába ültetett növényeket még sűrűbben kell öntözni, sokkal hamarabb kiszárad a földjük. Csapadékszegény télen, enyhe időben locsoljuk meg a növényeket, mert sokszor a relatív vízhiány miatt kiszáradnak.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja, és ez által, ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Új ültetésű cserjék védelme télen

Ősszel telepített fiatal növények tövét falombbal, szalmával, komposzttal takarhatjuk, így nehezebben fagy át a talaj és nem szárad ki. Cserepes, edényes cserjék legegyszerűbb teleltetési módja, ha lesüllyesztjük a talajba, amely védelmet nyújt erőteljes fagyok ellen, ami gyökér elfagyást okozhat.

 Nyírás, metszés

Az örökzöld cserjék metszését, nyírását virágzás után végezzük. A metszés, nyírás legkésőbbi időpontja szeptember közepe, annak érdekében, hogy a jövő évi virágzás megfelelő legyen. Ha ennél későbbi időpontban metsszük, nyírjuk, az örökzöld cserjéket az hátrányosan befolyásolja a jövő évi virágzást. A nagy levelű örökzöld cserjékből álló sövények alakítását, formálását metsző ollóval kell megoldani, mert a sövényíró nyíráskor a leveleket kettévégja, ami elég csúnya látványt nyújtana.

Elsőként akár még hóban, fagyban a fekete hunyor és a hóvirág jelenik meg, majd a csoda mogyoró virágai jelennek meg. Később a zanót, az aranyvessző jelenik meg, majd fokozatosan a többi cserje színesíti a kertet.

A cserjék a madarak számára védelmet és fészkelő helyet nyújtanak. A virágzásukkal hasznos rovarokat vonzanak a kertbe. A cserjék bizonyos része elvirágzásuk, termést képez, amely beérésük után táplálékot biztosít a madaraknak.

Milyen cserjéket telepítsünk?

Cserjék telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete.

Cserjék kiválasztása

A cserjék kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat. A növények összenövése gondozási problémákat is okoz.

Cserjék kiválasztásakor vegyük figyelembe a növények virágzási idejét, megfelelő elhelyezéssel harmónikus hatást teremtünk. A kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Megvásárláskor ellenőrizzük a növények egészségi állapotát. Csak egészséges, szép színű, arányos megjelenésű cserjéket vegyünk.

Virágzó cserjék ültetése

Ültetési időszak
Konténeres cserjéket kora tavasztól késő őszig telepíthetünk.

Ültetési távolság
Cserjéktől függően 50-100 cm.

Ültetés lépései

• Alapozzuk meg a növényünk egészséges jövőjét. Éppen ezért fordítsunk rá megfelelő mennyiségű időt az ültetésre és legyünk alaposak. Első lépésben alakítsuk ki az ültetőgödröt. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a gyökérzet nagyságának. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Öntözés

Rendszeres és kiadós öntözést igényelnek a cserjék a begyökerezési folyamat alatt, mely az ültetés utáni első 2 évet jelenti. Az öntözés gyakoriságát az adott évszak és időjárás határozza meg. Késő tavasszal és nyáron többet, ősszel kevesebbet kell öntöznünk. Nyári telepítésnél naponta kell öntöznünk, főként homokos talaj esetén. Nyáron a kánikulai időszakban a locsolás ideje mindig kora reggel vagy késő este legyen. Cserépbe, dézsába ültetett növényeket még sűrűbben kell öntözni, sokkal hamarabb kiszárad a földjük. Csapadékszegény télen, enyhe időben locsoljuk meg a növényeket, mert sokszor a relatív vízhiány miatt kiszáradnak.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja és ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Új ültetésű cserjék védelme télen

Ősszel telepített fiatal növények tövét falombbal, szalmával, komposzttal takarhatjuk, így nehezebben fagy át a talaj és nem szárad ki. Cserepes, edényes cserjék legegyszerűbb teleltetési módja, ha lesüllyesztjük a talajba, amely védelmet nyújt erőteljes fagyok ellen, ami gyökér elfagyást okozhat.

Nyírás, metszés

A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.