Ki volt Teraronianeken Swamp indián főnök?

Jake Teraronianeken Swamp főnök (1946-2010) a farkas klán képviselőjeként indián békeaktivista a kahniakehaka, vagyis mohawuk nemzet alfönőke volt. Jake Swamp főnök beutazta a világot, találkozott a világ vezetőivel és közösségeivel, azért, hogy széles körben megismertesse a béke fája szertartást, és terjessze a béketeremtő elvekről és hálaadó beszédről szóló irokéz bölcsességeket.

Így vélekedett: “Sok-sok éve már, az ember a saját ítélőképességére hagyatkozik az eredendő rendeltetésétől eltávolodott, amely kapzsiságot, féltékenységet, háborúskodást és pusztítást eredményezett.” Swamp azt akarta, hogy az emberek térjenek vissza a gyökereikhez, mert “amikor a Teremtő megalkotta a világot, az volt a szándéka, hogy az emberek mindig békében éljenek egymással.” A selyemfenyő, amelyet egykor az öt harcoló irokéz nemzet egyesítéséért ültettek, azt jelképezte, hogy “készen állunk együtt dolgozni a békéért és a védelemért.”

Swamp megalapította a Béke Fája Társaságot, amely nemzetközi szervezetként támogatja a békét és a környezetvédelmet, hangsúlyozza az egyéni felelősséget a tetteiért, hirdeti az emberi és a természeti világ közötti mély kapcsolatot, továbbá azt, hogy minden élőlény a Teremtő áldása, ezért érzékeny és tiszteletteljes bánásmódot érdemel.

A béke fájának története

1775 júliusában a Kontinentális Kongresszus, New York-i állambeli Albany-ban találkozott New York-i állami irokéz nemzetével. A találkozó előtt a kongresszus azt kérte a nagyhatalmú Irokéz Szövetségtől, hogy maradjon semleges a gyarmatok és Nagy Britannia közötti háborúban. Üzenetük egy része így hangzott: “Testvérek! Ugyanazon a földön élünk. Ugyanaz a sziget közös születési helyünk. Szeretnénk, ha leülhetnénk együtt a béke fája tövébe: öntözzük együtt a gyökereit és ápoljuk, hogy növekedjen, egészen addig, amíg a nagy levelek és virágzó ágak már a lenyugvó napig terjednek, és elérik az eget.”

Az alapító atyák által említett béke fája a selyemfenyő a “béke nagy törvényének” nevezett irokéz alkotmány jelképe volt. A szájhagyomány szerint az Irokéz Szövetség vezetői selyemfenyőt ültettek a szövetség megalapításakor, a 15. században. Az Irokéz Szövetség eredetileg öt nemzetet fogott össze: a mohauk, a szeneka, a kajuga az onandagá, és az oneida nemzetet, amelyekhez utólag csatlakoztak a tuszkarórák. Az általuk ellenőrzött terület a mai New York állam nagy részét magába foglalta.

1998. április 28-án Jake Swamp, az Irokéz Nagy Tanács mohauk selymfenyőt ültetett az Első Banktól északra lévő gyepen, egy ünnepség keretében, amelyet a Mastbaum Szakközépiskola 11. osztályos tanulói támogattak, továbbá a Delaware völgyi egyesült amerikaiak szervezet és az 1983-ban létrehozott Moonstone nonprofit szervezet is, amely a művészeteken keresztül segíti az oktatást. 

Swamp főnök a faültetési ünnepségen részt vevő mintegy ötven gyermeknek és felnőttnek elmondta, hogy a selyemfenyő a béke nagy törvényének az irokéz alkotmány szimbóluma. A selyemfenyő, amely egykor az öt harcoló irokéz nemzetet egyesítette kifejezi, hogy készen állunk együtt dolgozni a békéért és a védelemért. Swamp főnök fia a hagyomány szerint áldást mondott a fára, a főnök pedig anyanyelvén mohauk nyelven imádkozott. Swamp főnök az ünnepség után mindenkit arra biztatott, hogy dobjon egy kavicsot az újonnan ültetett fa köré, jelképezve a gyűlölet és előítéletek félredobását. “Arra tanítjuk a kisgyermekeket, hogy együttes erővel irányítsák gondolataikat a földre” – jelentette ki. “Ez a fa magas és egyenes lesz, egy szív, egy irány. Népünk együtt fog élni, és a béke jelképévé válik.”

1988 októberében az Egyesült Államok Szenátusa egyetértő határozatot fogadott el, amelyben “elismeri az Irokéz Nemzetek Szövetségének fontos szerepét az Egyesült Államok alkotmányának kidolgozásában, és megerősítette az alkotmányban rögzített az indián törzsek és az Egyesült Államok közötti folyamatos kormányközi kapcsolatot. 

1991-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete egyhangú határozatot fogadott el arról, hogy minden évben szeptember 21-én ünnepeljék világszerte a béke nemzetközi napját, azért, hogy az emberiség minden különbség ellenére elkötelezze magát a béke mellett, és hozzájáruljon a béke kultúrájának építéséhez.

Jake Swamp főnök: Hála-adás

„Nap testvérünk, köszönetet mondunk neked fényed ragyogásáért és Földanya melegítéséért …” ~ Jake Swamp főnök

Embernek lenni megtiszteltetés,

hálát adunk

az élet minden ajándékáért.

Földanya, köszönjük, hogy

mindent megadsz nekünk, amire szükségünk van.

Földanyát körülvevő

mélykék vizek, köszönjük,

hogy ti vagytok az az erő, amely

minden élőlény szomjúságát oltja.

Köszönetet mondunk a zöld fűnek,

amelyen olyan jó mezítláb járni,

hogy hűvös szépséget teremt Földanya talaján.

Köszönjük, Földanya a finom ételeket

életünk táplálóit,

hogy boldoggá tesznek minket,

amikor éhesek vagyunk.

Gyümölcsök és bogyók, köszönjük,

hogy színesek és édesek vagytok.

Mindannyian hálásak vagyunk a gyógynövényeknek,

mert meggyógyítanak minket, amikor betegek vagyunk.

Köszönet, a világ minden állatának

értékes erdőink tisztán tartásáért.

A világ összes fájának, hálát mondunk

az árnyékért és a melegségért, amit nekünk adnak.

Köszönet, a világ minden madarának,

hogy mindannyiunk örömére gyönyörű dalokat énekelnek.

Hála neked, szelíd Négy Szél,

 hogy tiszta levegőt hozol nekünk,

négy irányból lélegezni, amelyet lélegezhetünk.

Köszönet Mennydörgő Nagyapának,

hogy esőt hoz, amely segíti minden élőlény növekedését.

Nap-testvér, köszönetet mondunk

fényed ragyogásáért és Földanya melegítéséért.

Köszönjük, Hold nagymama,

hogy minden hónapban teljessé válsz

hogy megvilágítsd a sötétséget a

gyermekekért és az áradó vizekért.

Hálát adunk a csillogó csillagoknak

hogy széppé teszik az éjszakai égboltot

és reggeli harmatcseppeket szórnak a növényekre.

Szellemünk védelmezői a múltban és jelenben

köszönjük, hogy megmutattátok nekünk, hogyan éljünk

békében és harmóniában egymással.

Legfőképpen köszönet a Nagy Szellemnek,

hogy ezeket a csodálatos ajándékokat mind megadta nekünk,

így boldogok és egészségesek leszünk

minden áldott napon, nappal és éjszaka.

~ Jake Swamp főnök

Fordítótta: Dohán Sebestyén

Lektorálta: Fógel Regina

forrás:

www.nps.gov/articles/tree-of-peace.htm

www.globalearthrepairfoundation.org/chief-jake-teraronianeken-swamp/

www.stillnessspeaks.com/thanks-giving-chief-swamp/

]]> https://naturgarden.hu/selyemakac-gondozasa/ Tue, 25 Jan 2022 15:38:50 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8898 A selyemakác a legszebb fák közé tartozik. Finom levelei a legkisseb szellőre táncolni kezdenek. Virágai rózsaszínűek, egzotikus megjelenésűek, alakjuk legyező szerű pamacs formájú.

Származás

A selyemakác őshazája Ázsia keleti, déli része, innen terjedt el a világ számos országába. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában több mint 100 fajtája ismert. Európába és Amerikába a 18 század közepén honosodott meg. Mediterrán országokban sok helyen az utcákra ültetik sorfaként.

Mit szimbolizál a selyemakác?

A perzsa selyemakác az örök szeretetet, szerelmet, megbocsátást és harmóniát szimbolizálja.

Selyemakác jellemzői, tulajdonságai

A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága tíz métert is elérheti.

A selyemakác lombozatával ernyős formát alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak, júniustól, szeptemberig.

Virágainak érdekes szépségét rózsaszínű pamacs formája adja. Termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. A termései télen sokáig a fán marad, erős fagy hatására lehullanak.

Illatos, díszes., pamacs virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A fa levelei éjszakára összecsukódnak, nappal kinyílnak. A levélzete ősszel megsárgul, majd megbarnul.

A selyemakác nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.

A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol a kertbe virágzásakor.

A selyemakác magassága 8-10 méter magas, a szélessége ezzel arányos.

Selyemakác fajtái levélzet alapján

Zöld és bordó levelű.

Selyemakác ültetése

Főként a napos, védett helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik. A homokos talajokat részesíti előnyben, de megél más talajba ültetve is.  Fiatal korában a selyemakác sok vizet igényel, ezért rendszeres öntözni kell. A fiatal selyemakácot cserepes, dézsás növényként is. Így télen védett helyen tárolhatjuk megelőzve az elfagyását. Az edénybe ültette selyemakác növekedése lassabb, mint a szabadföldbe ültetett példányoké.

Ha a kertbe ültetjük a fiatal selyemakácot, akkor télen takarással kell védeni. A selyemakác 3-4 éves koráig fagyérzékeny. Szabadföldbe ültetve évente 1,5-2 métert nőhet.

 Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlambda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt a cserépből.
5. A selyemakácot helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszintben legyen a talajjal, úgy, hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljesen, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Selyemakác gondozása

Fiatal korában alakíthatjuk. A télen esetleg elfagyott ágakat vágjuk vissza egészséges részig. Az elszáradt ágakat szintén vágjuk le. Ha a selyemakác villás elágazású, akkor az egyik elágazást távolítsuk le, mert idősebb korban, a fa kettéhasadhat, illetve eltörhet. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szórjunk a selyemakác köré szerves hosszúhatástartamú tápanyagot.

Selyemakác szaporítása

A selyemakác szaporítása megültetéssel végezzük. A magokat már télen elültethetjük lakásban, házban cserépbe. Szabadtéren a magokat áprilisban, májusban ültethetjük. Ültetés előtt a magokat meleg vízzel forrázzuk le, hogy a kemény meghéj felrepedjen

Selyemakác betegségei, kártevői

Selyemakác fuzáriumos hervadása

Egy soktápnövényű, mikroszkopikus gombafaj. A selyemakác fuzáriumos hervadás tünete a faszövet barna csíkoltság a fakéregben és a gyökerek fás részeiben. Ezek természetesen általában észrevétlenek, mert a kéregben és a gyökérzetben vannak. A selyemakác fuzárium szemmel látható tünetei az elszíneződött, lankadó hajtások.

A betegség előrehaladásával a selyemakác kérgén repedés keletkezik, amely a betegség előrehaldásával növekszik. A repedésnél gyantafolyás látható.. A betegség kialakulása után a selyemakác még évekig életképes, de évről évre a betegség előrehaladásával egyre kevesebb lombozatot fejleszt, végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa elhalását okozza.

Védekezés, megelőzés

A fuzárium kórokozó a talajból képes fertőzni, különféle gyökérsérüléseken keresztül. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy egészséges gyökérzetű selyemakácot vegyünk. A betegség megelőzése érdekében ültetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Rendszeresen, évente 2x-er szórjunk a selyemakác köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot, amely a selyemakác immunitását fokozza.

Selyemakác levélbolha

Apró néhány mm nagyságú rovar. Színe zöldes-sárga. A levélbolha a levél fonák részén jelenhet meg, tavasszal rügyfakadáskor. A levélbolha a fiatal kifejlett levélzetet szívogatja. Több nemzedékes faj. A levélbolha, csakúgy, mint a levél tetvek a növények levélzetét szívogatva táplálkoznak, végtermékük a mézharmat.

A szívogatás következtében a levelek elsárgulnak, a mézharmaton megtelepszik a korompenész, végül a levelek korán hullani kezdenek.

Védekezés, megelőzés

Növényvédőszeres permetezés, tavasszal. A selyemakác levélzetét rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeres permetezés a megelőzés érdekében.

Selyemakác zsizsik

Apró kb. 5 mm nagyságú világosbarna rovar. A selyemakác termésébe hatol, ahol a magokkal táplálkozik.

A hortenzia eredetileg Japánból származik, de Észak-Amerikában 40-65 millió évvel ezelőtti ősi hortenziakövületeket fedeztek fel. A hortenzia csak 1736-ban jelent meg Európában, amikor egy telepes egy észak-amerikai fajtát vitt Angliába.

A hortenzia elegáns növény, amely páratlan a cserjék között, gondozásuk elég egyszerű, szinte bármilyen talajt elviselnek és a megfelelő gondozást bőséges virágzással viszonozzák.

A hortenzia színei: kék, élénk rózsaszín, fehér, sötétlila, világos lila és piros színű. A hortenziát ültethetjük szoliter növénynek, cserjeszegélyként kerti utak mentén vagy csoportosan is ültethetjük.

Mit szimbolizál a hortenzia?

A hortenzia a hálát, a kecsességet és a szépséget jelképezi. A pazar virágszám és a nagylelkű kerek forma miatt a bőséget sugározza. Színei a szeretetet, a harmóniát és a békét szimbolizálják. A virág természetesen alkalmas esküvői és születésnapi virágdíszítésre, de ugyanúgy alkalmas emlékcsokrok készítésére is.

Hortenzia virágszín szimbólumai

A rózsaszín hortenzia a szívből jövő érzelmeket szimbolizálja.

A kék hortenzia a ridegséget és a bocsánatkérést szimbolizálja.

A fehér hortenzia a dicsekvést és kérkedést szimbolizálja.

A sötétlila hortenzia azt a vágyat szimbolizálja, hogy mélyen megértsünk valakit.

Hortenzia ültetése

Válasszunk neki megfelelő helyet, ha lehetőségünk van rá, olyan helyre ültessük, ahol a konyhából vagy nappaliból látható. Legyen megfelelő méretű a hely, ahova ültetjük. A hortenzia fajtától függően 1,5-3,5 méter magasságú és hasonló szélességű lehet. A legtöbb hortenzia termékeny, jól vízelvezető talajban fejlődik megfelelően. Ha a talaj nem megfelelő, akkor javítsuk fel a minőségét komposzt hozzáadásával. A talajjavításra ültetéskor van lehetőségünk, ezért bőségesen keverjünk a talajba komposztot. A hortenziák többsége a félárnyékos helyeket szeretik. A legjobb (nyáron), ha reggel teljes napsütés éri őket, napközben árnyékban vannak és késő délután újból napfényt kapnak.

Ássunk egy mély gödröt, mélyebbet, mint a gyökérzet mérete a cserépben vagy a konténerben. A gödör szélessége 2-3 x-or nagyobb legyen, mint a gyökérzet jelenlegi, ültetési szélessége. A gödör alját lazítsuk fel, keverjünk bele komposztott a fellazított földbe. A kiásott földbe is keverjünk komposztot. Helyezzük bele a hortenziát a gödörbe úgy, hogy a töve 2-3 cm-el a talaj felszíne alá kerüljön. A növényt lehetőleg a gödör közepére helyezzük. A gödröt töltsük fel félig a talajkeverékkel. A földet tömörítsük kézzel, majd töltsünk bele, annyi vizet, amennyit fel tud venni a talaj. A víz felszívódása után töltsük fel teljesen a gödröt. A felszínre szórjunk szerves, granulált vagy pelletált tápanyagot, majd alaposan öntözzük be a hortenziát. A talaj felszínét takarjuk mulccsal. A mulcs vastagsága 5-7 cm legyen.

Ültetési idő

Az ősz a legjobb időszak hortenzia ültetésére, így még a tél előtt be tud gyökeresedni, ami a megfelelő tápanyagfelvételhez és virágzáshoz van szükség. Hortenzia tavasszal is ültethető, ez esteben a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ebben az időszakban a hortenzia főleg a virág képzése, fejlődése történik. A hortenzia cserepes növényként kapható, ezért az év bármelyik időszakában ültethető, kivéve a fagyos időszakban. Hortenziát ajándéka is kaphatunk, ha valaki, valami oknál fogva a kertjében csökkenteni akarja a hortenziák számát. Ez esetben szabadgyökerű hortenziával van dolgunk. Ilyen növényt a lehető legrövidebb időn belül ültessük el. Az ültetése megegyezik a cserepes hortenzia ültetésével. Szabadgyökerű hortenziát semmiféleképpen ne öntözzük meg és ne is áztassuk be ültetés előtt, mert ezzel kimosódna a föld a gyökérzet között.

Hortenziát balkon növényként is tarthatunk, ez esetben időnként 2-3 évente át kell ültetni nagyobb cserépbe és télen megfelelően meleg helyen kell tartani.

Magassága

A kifejlett növény magassága éghajlatonként változó, Magyarországon 1,5-2,5 méter. A szélessége hasonló.

Virágzási idő

Május-Július

Gondozás

Ültetés utáni első egy-két évben, főleg szárazság idején öntözzük megfelelően. A hortenzia elég vízigényes növény. Az öntözés legyen alapos, elegendő legyen ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegébe eljusson. Meleg időszakban legjobb hajnalban öntözni, hogy a növény megfelelő vízhez jusson, mielőtt a felkelő nap melege elszívná. A talajra felszínére terítsünk mulcsot. Évente kétszer, tavasszal-ősszel szórjunk a növény, növények köré szerves hosszúhatástartamú szerves tápanyagot. Kerüljük el a különféle műtrágyák használatát, mert ezektől a növények szövetéi gyengébbek lesznek, emiatt könnyebben alakulhatnak ki betegségek. A műtrágyázás a talajt is rombolja. Egy m2-er talajban egy milliárd hasznos élőlény és gombafaj van.

Metszés

A hortenziát fajtának megfelelően metsszük, tavasszal, amikor rügyesödnek. Az elnyílt virágokat virágzás után, amikor teljesen elszáradtak vágjuk le vagy hagyjuk meg őket. A meghagyott virágokat, hideg, téli napokon a dér vonja be, amely téli díszként ékesíti a hortenziát. Az elöregedett, elszáradt hajtásokat tőből metsszük le.

Elnyílt hortenzia virágból dísz készítése

Az elszáradt hortenzia virágokból díszt is tudunk készíteni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az elszáradt virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágjuk, megvárjuk, amíg a szár is elszárad, utána szövetfestékkel lefújjuk a virágot.

Teleltetés

Az idősebb hortenziák jól bírják elviselni a téli zord időjárási körülményeket. Különösen erős, tartós hideg esetén érdemes őket takarással védeni. A fiatalabb nővényeket enyhébb hideg (-5 – 0 C) esetén is takarjuk. A takarást tavasszal a tél enyhülése után távolítsuk el.

A cserepes hortenziákat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg. A téli tárolás időszakában is jussanak megfelelő mennyiségű fényhez a hortenziák. Időnként öntözzük őket a kiszáradás megelőzése érdekében. A téli teleltető helység lehetőleg hűvös legyen, maximum 10 C.

Hortenzia szaportása

A hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Júniusban vagy júliusban vágjunk le félfás hajtásokat, amelyeken nincs virág vagy bimbó. A hajtások, dugványok kb. ceruzavastagságú legyenek és legalább 15-20 cm hosszúak. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal, tőzeggel vagy perlittel kevert földbe. A gyökeresedés elősegítése érdekében használhatunk gyökereztető port.

A hajtásokat, dugványokat tegyük 6-os vagy 8-as méretű cserepekbe, vagy balkon ládába. Egy cserépbe egy hajtás, dugványt tegyünk, balkon ládába 8-10 cm-re ültessük a hajtásokat, dugványokat egymástól.

Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig legyen nedves. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a cserepekre átlátszó műanyag zacskót húzunk.  Ezzel tudjuk biztosítani az állandó párás levegőt a hajtások, dugványok számára. Így gyorsabban és biztosabban meggyökeresednek. A zacskókon szúrjunk apró lyukakat, hogy legyen némi levegőzési lehetőség. Állítsuk a cserepeket, balkonládát árnyékos helyre. A gyökeresedés 2-4 hét alatt történik meg, ha a cserépek, balkonláda alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtásokat, dugványokat nagyobb cserépbe. A balkon ládába begyökeresedett növényeket óvatosan válasszuk szét, úgy, hogy a gyökérzetük ne sérüljön meg. Nagyobb cserépbe történő átültetéskor több hajtást tegyünk egyszerre, így több hajtású hortenziánk lesz.

A hortenzia bújtatással is szaporítható, de a felfelé álló ágrendszere miatt kissé nehézkesebb ez a módszer.

A hortenzia hajtásokat vízben is gyökeresíthetünk. Erre a célra vegyünk kisebb átlátszó műanyag edényeket, amelyekbe egyesével helyezzük el a hajtásokat. Gyökeresedésre lehetőleg klórmentes, tiszta vizet használjunk. Ha a víz esetleg poshadni kezd, öntsük le és töltsük újra friss vízzel az edényeket. A vízben történő gyökeresedés előbb látható meg, mint a földben történő gyökeresedés.

Hortenziát tőosztással is lehet szaporítani, az idősebb töveknél megjelenő sarjak leválasztásával.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenziák között láthatunk kék virágú példányokat, ez nem egy külön fajta, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, abban az esetben, ha elég savas a föld, amibe ültetjük. Ha a pH értéke a talajnak 5,5 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. A talajt házilag is savanyíthatjuk, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kávézaccot, fenyőfa tűlevelet, komposztált tölgyfalevelet keverünk a hortenzia ültetésekor a talajba.

A hortenzia virág színének megváltoztatása hosszú ideig tart, hetekig, hónapokig.

Származás

Távolkeleti növény, amelyek a Japán és Kínai császári kertekben előkelő helyet foglalt el. Később az Európai főudvarok és parkok tulajdonosai is ezzel a növénnyel akarták feldobni a megszokott, európai állományt. Véleményem szerint azt gondolták, hogy így nagyobbnak tűnik a hatalmunk, hiszen, a Kínai és Japán császárságot, abban az időben köztudottan nagyra tartották.

Manapság közel ezer fajtája van, amelyek nem csak északon, hanem a déli félteke országaiban, pl. Dél Afrika, Dél Ausztrália, Új Zéland, Brazília is megtalálható.

Leírás

A rhododendron alkalmazkodó képessége kiváló, ezért tudott alkalmazkodni a különféle éghajlatokhoz, és lettek a fajtái nagyon változatosak. Vannak örökzöld és babérlevelű örökzöld fajtái, és vannak lombhullató fajtái. Egyes fajtái 5 méternél is magasabbra nő. Hajtásrendszere szétterülő vagy felálló, gyökérzete sekély.

A havas szépe virágainak illata és színgazdagsága szinte elképzelhetetlen. A virágok színe szinte bármilyen lehet, de legtöbb a fehér, a sárga, a vörös és a bíbor színű. Hazánkban a rhododendron május elejétől június végéig virágzik. Ha csoportosan van telepítve látványával elvarázsolja környezetét, virágzása idején.

Magyarországon éghajlattól függően májustól, július közepéig virágozik.

Mit szimbolizál a rododendron?

Mivel a rododendron a napos, kellőképpen árnyékos területeken őshonos, ezért minden kertbe fényt és meleget tud vinni. A rhododendron szépséget, boldogságot és az energiát is szimbolizálja. Ezen kívül a szeretetet, életerőt, általános pozitivitást, optimizmust, vidámságot, fejlődést, változást, megújulást, békét, egészséget, nyugalmat, harmóniát, kitartást és hosszú életet (100 évig is élhet) szimbolizálja.

Ültetés

Legfontosabb a jól megválasztott hely. Az ültetési hely legyen elég tágas, hogy megfelelőképpen, tudjon fejlődni, növekedni. A ritkás lombos fák vagy tűlevelű fenyők között félárnyékos helyen érzi legjobban magát. A talaj legyen jó víz elvezetésű.

Ültetéskor ássunk neki nagyobb gödröt, mint amilyen a cserepe, így gyorsabban tud nőni, mert puha földben (fellazított) gyorsabban tud gyökeresedni bármilyen növény. A rododendront ültessük 1,5-2 cm-el mélyebbre az ültetőgödör pereménél, mert így új hajtásokat tud hozni. A savanyú kémhatású (4-4,5 pH) talajt kedveli, ezért tőzeget keverjünk a földjébe, és évente 2X-er, tavasszal és ősszel adjunk neki szervestápanyagot. Ültetéskor is szórjunk a növény köré szervestápanyagot. A homokos talajt kedveli. A rhododendron ültetéséhez lehet venni rhododendron földet. Szabadföldi növény, de cserépben is nevelhető, ebben az esetben 3 évente, növekedés szerint át kell ültetni.

Ültetési idő

A rhododendron cserépben kapható, ezért a fagymentes időszakon kívül bármikor ültethető.

Magasság

125-150 cm, szélessége hasonló lesz 10 év múlva, később nagyobb.

Virágzási idő

Májustól július közepéig, enyhébb telek estén már áprilisban.

Fagytűrés

 -20 C

Gondozás

Az elnyílt virágokat le kell törni. Ha visszaszáradt, vagy olyan hajtáscsúcsok vannak a növényen, melyeken a virágok nem nyíltak ki, azokat az egészséges részükig vágjuk vissza. Ha elbarnult hajtásokat találunk, melyeket például gombabetegség támadott meg, tőből metsszük ki őket. A metszés után, alaposan fertőtlenítsük, a metszés során használt metszőollót, így megelőzve, a további vagy másik növény metszésekor kialakulható fertőzéseket. Az idős elöregedett hajtásokat tőből távolítsuk el.

Ha megkapja a szükséges gondoskodást: tápanyag, öntözés, akkor szinte esélye sincs betegségek kialakulásának. Öntözés: szükség szerint, a föld ne száradjon ki, főleg virágzáskor és nagy melegeben igényel több vizet. Öntözéshez lehetőleg tiszta, lágy vizet használjunk.

Szaporítás

A növényt célszerű hajtásról szaporítani, de magról is szaporítható. A félfás csúcshajtásokat tíz-tizenkét centiméter hosszan vágjuk le és gyökereztessük tőzeg és homok keverékébe. Tegyük hűvös, árnyékos helyre a kertünkbe és tartsuk nyirkosan a talajt. A hajtás gyökeresedésére hosszabb időre, néhány hónapra van szükség. Ősszel az új növényeket a fagyoktól védjük meg, fagymentes helyen teleltessük és hagyjuk megerősödni őket. Az új növényeket ősszel ültessük a végleges helyükre.

A fák képesek szimbolizálni, inspirálni és kifejezni a szeretet, a hála, a védelem és a boldogság legmélyebb érzéseit. A föld e fenséges növényei annyira becsesek, hogy ősidők óta mindegyiket különleges jelentéssel tisztelik. Minden fa ereje, szépsége és nyugalma az élet varázslatát és csodáját jelképezi a mítoszok és folklór világában.

Mit szimbólizál a fa:

1. Növekedést
2. Fejlődést
3. Változást
4. Megújulást (lombhullató fák)
5. Szeretetet
6. Békét
7. Nyugalmat
8. Harmóniát
9. Életet
10. Energiát
11. Védelmet
12. Egészséget
13. Kitartást
14. Szerencsét
15. Boldogságot
16. Bátorságot
17. Alázatot
18. Hosszú életet

A fák sokoldalú haszna:

1. Levegőszűrő, oxigén termelő: A fák szűrik a levegőnket CO2 és egyéb szennyező anyagok elnyelésével. Cserébe oxigént bocsátanak ki számunkra lélegezni, ami az élethez szükséges.
2. Víztisztítás: A szennyező anyagok kiszűrésével, védik a vizet.
3. Talaj: A fák megakadályozzák a talajeróziót.
4. Biodiverzitás: A fák a világ szárazföldi biológiai sokféleségének 80%-ának adnak élőhelyet. Egyetlen fa az erdőben többszáz, az esőerdőben akár 2000 fajnak is otthont adhat.
5. Társadalmi, gazdasági hatás: A fák több milliárd embernek adnak megélhetést: csemete-, fa termelők, faiskolák, fafeldolgozás, építőipar, különféle kézműves termékek készítőinek. A fa meleget ad, télen a fafűtéses házak lakóinak.
6. Zajvédelem: A forgalmas utak zaját hatékonyan felfogják.
7. Rekreáció: A lelki és biológiai folyamatokra pozitív hatással vannak a fák.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való: Fa ajándékozás

Hogyan növelhetjük a talaj pH értékét?

A talaj pH értékének növelése könnyű feladat. A savanyú talajhoz egyszerűen meszet kell keverni. Ennek ellenére a talaj kémhatásának a növekedése hosszabb folyamat, mert idő kell ahhoz, hogy a mész megfelelőképpen módosítsa a savanyú talaj kémhatását.

A mész kijuttatására kétféle lehetőség van:

1. Ültetés előtt a talajba keverve.
2. Ültetés után a talajra szórva.

A talaj pH értékének a növeléséhez oltott meszet vagy por formájú (kalciumos, dolomitos vagy agro) meszet ajánlott használni. A kalciumos mész a növény nekrózis (szövet, sejt elhalás) meg előzében van fontos szerepe. Ezen kívül a virág vagy a termés nagyságára is pozitívan hat. Az agromész előnye, hogy magnéziumot is tartalmaz, aminek fontos szerepe van a levél klorózis (sárgulás) megelőzésében. A megfelelő mennyiségű magnézium biztosítja, hogy a növények levele egészségesebb, ellenállóbb legyen.

Mikor meszezzünk?

Talajjavítás estén, amikor a talaj pH értéke erőteljesen savas (pH 4,5 vagy ez alatti).

Mennyi meszet kell használni?

Ez a talaj savasságának mértékétől függ. Nehéz, agyagos talaj esetében 4 kg, vályog, homoktalajra 2 kg meszet juttassunk ki 100 négyzetméterenként.

Milyen időnként ajánlatos mésszel kezelni a talajt?

A talaj pH értékét rendszeresen (1-2 hónap) szükséges vizsgálni és az optimális értékre kell felhozni.

A talaj pH értékének csökkentése

Vannak olyan növények, amelyek kimondottan savanyú talajon fejlődnek a legjobban.

Hogyan csökkenthetjük a talaj pH értékét?

A talaj pH értékének a csökkentése szintén egyszerű feledat. Ezt különféle talajjavító anyagok kijuttatásával, bedolgozásával tudjuk megoldani, amelyek savas kémhatásúak. A talajjavító anyagokat elsősorban ültetés előtt kell kijuttatni, bedolgozni, majd folyamatosan pótolni kell őket a növények igényeinek megfelelően.

Talajjavító anyagok

A talajjavító anyagoknak, szerkezetük alapján három csoportja van:

1. Szerves, szálas.
2. Darabos, szemcsés, pellet, granulátum.
3. Bioaktív, szerves folyékony.

Az első csoportba tartozó talajjavító anyagokat főleg ültetés előtt, a talajba dolgozva ajánlott kijuttatni, mert ezek az anyagok nagymértékben növelik a talaj szerkezetét, lazábbá válik, amely ez által jobb levegő és vízelvezető képességű lesz.

A második csoportba tartozó talajjavító anyagokat ültetéskor a földbe keverve is ajánlott kijuttatni, illetve később tápanyagpótlás céljából a talajra szórva is alkalmazható.

A harmadik csoportba tartozó, bioaktív folyékony halmazállapotú tápanyagok elsősorban talajoltásra, beöntözésre használhatóak.

A növények kiválasztásakor érdemes figyelni arra, hogy mekkora lesz a növény 10-12 vagy 20 -30 év múlva. A faiskolában megvásárolt, kisméretűnek tűnő növények, idővel olyan nagyok lehetnek, amelyek benövik a kertet, összenőnek, túlzottan árnyékolnak, ránőnek a járdára, benőnek a kerítésbe, megzavarják a parabolaantennák vételét.

A nagyra növő fák megrepesztik a támfalat, a járdát, a kerítést. Végül, de nem utolsó sorban a kilátást (panorámát) is zavarni fogják a nagyra növő növények, és a kertben, utcán lévő kábeleket is veszélyeztetik.

A növények kiválasztásakor ne csak az egyes fajok, formák, színek iránti lelkesedésünk vezéreljen, minket, hanem elsősorban kertünk talajának, földjének adottságai (talaj, föld típus), fekvése (tájolás, napos, meleg, árnyékos, hűvös.
A következőkben a különféle talaj-föld típusoknak megfelelő növényeket gyűjtöttem össze. A növényeket növekedésük (cserjék, évelők, futó-kúszók) és fényigényük szerint csoportosítottam.

A hagymások, az egy és kétnyári virágok nem szerepelnek a válogatásban, mert ezek a különböző talajtípusokhoz és fényviszonyokhoz jól alkalmazkodnak.

Vályog és agyagtalajok növényei

A vályog-agyagtalajokon számtalan növényfajta szépen fejlődik, abban az esetben, ha a talaj vízelvezető képessége megfelelő. Éppen ezért ültetéskor nagy mennyiségű szerves anyagot kell a talajba juttatni. A következő növények jól fejlődnek vályog-agyag talajokon.

Cserjék

Napos
Rózsafélék, Díszribizke, Hóbogyó

Árnyas
Tarka levelű japán babérsom, Szkimmia, Mahónia

Toleráns
Csodamogyoró, Lonc, Mogyoró, fekete törpeberkenye

Évelők

Napos
Medveköröm, Büdöske, Ínfű, Macskatalp

Árnyas
Salamonpecsét, Nadálytő, Kaukázusi nefelejcs, Püspöksüveg

Toleráns
Árnyliliom, Kankalin, Hunyor, Májvirág

Futók
Borostyán, Lilaakác

Homoktalajok növényei

A növények többsége megél, ezen a talajtípuson, ha megfelelő szerves anyagot juttatunk a földbe, hogy víztartó képességét növeljük. A következő növények jól fejlődnek homokos talajokon.

Cserjék

Napos
Üröm, Zanót, Pimpó, Nyári orgona

Árnyas
Sarlós gamandor, Sóskaborbolya, Júlia borbolya

Toleráns
Ezüstfa, Orbáncfű, Madárbirs

Évelők

Napos
Medveköröm, Cickafark, Pázsitviola, Kakukkszegfű

Árnyas
Bőrlevél, Gyöngyikés gyepliliom, Rózsás gólyaorr

Toleráns
Gólyaorr, Kecskerágó, Homoktövis, Zsálya, Tátika

Futók
Lonc, Rózsa, Kanári sarkantyúka

Mészkedvelő növények

A meszes (lúgos) kémhatású talajok könnyen kiszáradnak, mert a víz gyorsan leszivárog a felső rétegükből. Mivel magas a pH-értékük bizonyos tápanyagok hiányoznak a talajból. Ezt sok növény nem tudja megfelelően tolerálni.
A következő növények különösen jól fejlődnek meszes (lúgos) talajokon.

Cserjék

Napos
Illatos tündérfa, Jezsámen, Orgona, Nyári orgona

Árnyas
Meténg, Mahónia

Toleráns
Gyöngyvessző, Aranyvessző, Pálmaliliom

Évelők

Napos
Inkaliliom, Pünkösdirózsa, Nőszirom, Szellőrózsa

Árnyas
Szívvirág, Kankalin, Árnyliliom

Toleráns
Hunyor, Harangláb, Pimpó

Futók
Lonc, Iszalag

Savanyú talajokat kedvelő növények

A legtöbb növény enyhén savanyú talajban érzi jól magát. A savanyú (savas) talajok túl nedvesek, a vízelvezetésüket szerves trágya kijuttatásával javíthatjuk. A következő növények jól fejlődnek savanyú talajokon.

Cserjék

Napos
Zanót, Medveszőlő, Napvirág, Magyal

Árnyas
Magnólia, Havas szépe, Azálea, Fanyarka, Babérhanga

Toleráns
Csodamogyoró, Hanga, Som, Kamélia

Évelők

Napos
Sás, Liliom, Csillagfürt, Liliomfa

Árnyas
Salamonpecsét, Tárnics (encián), Kankalin

Toleráns
Perjeszittyó,Kakukkszegfű

Futók
Trombitafolyondár, Lilaakác

A talaj egyik részét alapvetően a fagy, a harmat, a szél, a vízmozgások által felaprított kőzet részecskék alkotják. A különböző kőzet részecskékből, különféle talajtípusok alakulnak ki, attól függően, hogy milyen kőzetek alakultak át talajjá. Így jönnek létre a különböző talajtípusok, amelyek általában kevertek.

A talaj (föld) másik részét a szerves anyagok alkotják, növényi, állati maradványok. Fontos alkotó része a levegő és a víz. Az alkotóelemek talajközeggé, talajjá egyesülnek, amely élő szervezetek (mikroorganizmusok) milliárdjainak az élettere. A talajban hasznos gombák, algák, baktériumok és rovarok vannak, amelyek biztosítják az egészséges növényi fejlődés számára a megfelelő életteret.

A talajlakó élőlények teszik lehetővé, hogy a tápanyagok, a növények számára felvehetővé váljanak. Lazítják és levegőssé teszik a talajt. A föld egyik legfontosabb lakója a giliszta, amely üledéke rendkívül hasznos anyagokat, baktériumot, antibiotikumot, fehérjéket, enzimeket tartalmaz.

Éppen ezért a talajra figyelni kell, a műtrágyázást mellőzni kell, mert kártékony hatása van a talaj életre. A talajt szikesíti, a talajvízbe mosódva a vizeket szennyezi, a természetet szennyezi. A szervezetbe jutva egészség károsító. Sose használjunk műtrágyát, olyan kertben, ahol valamilyenféle táplálkozásra szánt növény van.

Mi a talaj, föld?

A talaj (föld) rendkívül összetett képződmény. Sokkal több, annál, mint, hogy csak a növények gyökerének kapaszkodását és támasztását szolgálja.

A talajok kémhatásuk szerint, savanyú, semleges és lúgos, vízház tartásuk szerint lehet előnyös vagy hátrányos, homokos, köves, kavicsos.

Talaj, (föld) rétegek

Három, egymástól elkülönülő réteg van, fel talaj, altalaj és alapkőzet. Ezek közül a növények szempontjából a fel talaj a legfontosabb. A növények a fel talajban gyökereznek, amely vastagsága 5 cm és 2 méter között váltakozik. A fel talaj réteg az elpusztult állatok és növények felbomlásából származó szerves anyagok. A termőtalaj, termőföld minősége különféle szerves anyagokkal (széna, szalma, komposzt, törköly gyapjúhulladék, fenyőkéreg, tőzeg, szerves trágya) jelentősen javítható.

Az altalaj tápanyagtartalma csekély, szerkezete befolyásolja a talaj vízelvezető képességét. Az alapkőzet többségében változatlanul fennmaradó sziklatömb, amelyet a felszíni természeti hatások nem befolyásolnak.

Talaj, (föld) fajták

Öt alapvető talaj típus van:

1. Agyag
2. Homok
3. Mész
4. Vályog
5. Tőzeg

Az öt alapvető talaj, (föld) típust összehasonlítva elég különbözőnek tűnik. Ennek ellenére ezek nincsenek teljesen elkülönülve, hanem különböző típusok keverékéből állnak. A különféle talaj, föld típusoknak, különféle vízmegkötő és vízelvezető képessége van. Ezt öntözés és növények telepítése szempontjából is igen fontos tudni.

Kertépítés és kertgondozás szempontjából tudni kell, hogy az adott kertben milyen talaj, (föld) fajta van. A növényeket ennek ismeretében kell kiválasztani, beültetni és gondozni. Természetesen egy adott talajfajta többféleképpen javítható, illetve cserélhető, így már másfajta növényeket ültethetünk a kertbe.