A hortenzia eredetileg Japánból származik, de Észak-Amerikában 40-65 millió évvel ezelőtti ősi hortenziakövületeket fedeztek fel. A hortenzia csak 1736-ban jelent meg Európában, amikor egy telepes egy észak-amerikai fajtát vitt Angliába.

A hortenzia elegáns növény, amely páratlan a cserjék között, gondozásuk elég egyszerű, szinte bármilyen talajt elviselnek és a megfelelő gondozást bőséges virágzással viszonozzák.

A hortenzia színei: kék, élénk rózsaszín, fehér, sötétlila, világos lila és piros színű. A hortenziát ültethetjük szoliter növénynek, cserjeszegélyként kerti utak mentén vagy csoportosan is ültethetjük.

Mit szimbolizál a hortenzia?

A hortenzia a hálát, a kecsességet és a szépséget jelképezi. A pazar virágszám és a nagylelkű kerek forma miatt a bőséget sugározza. Színei a szeretetet, a harmóniát és a békét szimbolizálják. A virág természetesen alkalmas esküvői és születésnapi virágdíszítésre, de ugyanúgy alkalmas emlékcsokrok készítésére is.

Hortenzia virágszín szimbólumai

A rózsaszín hortenzia a szívből jövő érzelmeket szimbolizálja.

A kék hortenzia a ridegséget és a bocsánatkérést szimbolizálja.

A fehér hortenzia a dicsekvést és kérkedést szimbolizálja.

A sötétlila hortenzia azt a vágyat szimbolizálja, hogy mélyen megértsünk valakit.

Hortenzia ültetése

Válasszunk neki megfelelő helyet, ha lehetőségünk van rá, olyan helyre ültessük, ahol a konyhából vagy nappaliból látható. Legyen megfelelő méretű a hely, ahova ültetjük. A hortenzia fajtától függően 1,5-3,5 méter magasságú és hasonló szélességű lehet. A legtöbb hortenzia termékeny, jól vízelvezető talajban fejlődik megfelelően. Ha a talaj nem megfelelő, akkor javítsuk fel a minőségét komposzt hozzáadásával. A talajjavításra ültetéskor van lehetőségünk, ezért bőségesen keverjünk a talajba komposztot. A hortenziák többsége a félárnyékos helyeket szeretik. A legjobb (nyáron), ha reggel teljes napsütés éri őket, napközben árnyékban vannak és késő délután újból napfényt kapnak.

Ássunk egy mély gödröt, mélyebbet, mint a gyökérzet mérete a cserépben vagy a konténerben. A gödör szélessége 2-3 x-or nagyobb legyen, mint a gyökérzet jelenlegi, ültetési szélessége. A gödör alját lazítsuk fel, keverjünk bele komposztott a fellazított földbe. A kiásott földbe is keverjünk komposztot. Helyezzük bele a hortenziát a gödörbe úgy, hogy a töve 2-3 cm-el a talaj felszíne alá kerüljön. A növényt lehetőleg a gödör közepére helyezzük. A gödröt töltsük fel félig a talajkeverékkel. A földet tömörítsük kézzel, majd töltsünk bele, annyi vizet, amennyit fel tud venni a talaj. A víz felszívódása után töltsük fel teljesen a gödröt. A felszínre szórjunk szerves, granulált vagy pelletált tápanyagot, majd alaposan öntözzük be a hortenziát. A talaj felszínét takarjuk mulccsal. A mulcs vastagsága 5-7 cm legyen.

Ültetési idő

Az ősz a legjobb időszak hortenzia ültetésére, így még a tél előtt be tud gyökeresedni, ami a megfelelő tápanyagfelvételhez és virágzáshoz van szükség. Hortenzia tavasszal is ültethető, ez esteben a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ebben az időszakban a hortenzia főleg a virág képzése, fejlődése történik. A hortenzia cserepes növényként kapható, ezért az év bármelyik időszakában ültethető, kivéve a fagyos időszakban. Hortenziát ajándéka is kaphatunk, ha valaki, valami oknál fogva a kertjében csökkenteni akarja a hortenziák számát. Ez esetben szabadgyökerű hortenziával van dolgunk. Ilyen növényt a lehető legrövidebb időn belül ültessük el. Az ültetése megegyezik a cserepes hortenzia ültetésével. Szabadgyökerű hortenziát semmiféleképpen ne öntözzük meg és ne is áztassuk be ültetés előtt, mert ezzel kimosódna a föld a gyökérzet között.

Hortenziát balkon növényként is tarthatunk, ez esetben időnként 2-3 évente át kell ültetni nagyobb cserépbe és télen megfelelően meleg helyen kell tartani.

Magassága

A kifejlett növény magassága éghajlatonként változó, Magyarországon 1,5-2,5 méter. A szélessége hasonló.

Virágzási idő

Május-Július

Gondozás

Ültetés utáni első egy-két évben, főleg szárazság idején öntözzük megfelelően. A hortenzia elég vízigényes növény. Az öntözés legyen alapos, elegendő legyen ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegébe eljusson. Meleg időszakban legjobb hajnalban öntözni, hogy a növény megfelelő vízhez jusson, mielőtt a felkelő nap melege elszívná. A talajra felszínére terítsünk mulcsot. Évente kétszer, tavasszal-ősszel szórjunk a növény, növények köré szerves hosszúhatástartamú szerves tápanyagot. Kerüljük el a különféle műtrágyák használatát, mert ezektől a növények szövetéi gyengébbek lesznek, emiatt könnyebben alakulhatnak ki betegségek. A műtrágyázás a talajt is rombolja. Egy m2-er talajban egy milliárd hasznos élőlény és gombafaj van.

Metszés

A hortenziát fajtának megfelelően metsszük, tavasszal, amikor rügyesödnek. Az elnyílt virágokat virágzás után, amikor teljesen elszáradtak vágjuk le vagy hagyjuk meg őket. A meghagyott virágokat, hideg, téli napokon a dér vonja be, amely téli díszként ékesíti a hortenziát. Az elöregedett, elszáradt hajtásokat tőből metsszük le.

Elnyílt hortenzia virágból dísz készítése

Az elszáradt hortenzia virágokból díszt is tudunk készíteni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az elszáradt virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágjuk, megvárjuk, amíg a szár is elszárad, utána szövetfestékkel lefújjuk a virágot.

Teleltetés

Az idősebb hortenziák jól bírják elviselni a téli zord időjárási körülményeket. Különösen erős, tartós hideg esetén érdemes őket takarással védeni. A fiatalabb nővényeket enyhébb hideg (-5 – 0 C) esetén is takarjuk. A takarást tavasszal a tél enyhülése után távolítsuk el.

A cserepes hortenziákat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg. A téli tárolás időszakában is jussanak megfelelő mennyiségű fényhez a hortenziák. Időnként öntözzük őket a kiszáradás megelőzése érdekében. A téli teleltető helység lehetőleg hűvös legyen, maximum 10 C.

Hortenzia szaportása

A hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Júniusban vagy júliusban vágjunk le félfás hajtásokat, amelyeken nincs virág vagy bimbó. A hajtások, dugványok kb. ceruzavastagságú legyenek és legalább 15-20 cm hosszúak. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal, tőzeggel vagy perlittel kevert földbe. A gyökeresedés elősegítése érdekében használhatunk gyökereztető port.

A hajtásokat, dugványokat tegyük 6-os vagy 8-as méretű cserepekbe, vagy balkon ládába. Egy cserépbe egy hajtás, dugványt tegyünk, balkon ládába 8-10 cm-re ültessük a hajtásokat, dugványokat egymástól.

Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig legyen nedves. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a cserepekre átlátszó műanyag zacskót húzunk.  Ezzel tudjuk biztosítani az állandó párás levegőt a hajtások, dugványok számára. Így gyorsabban és biztosabban meggyökeresednek. A zacskókon szúrjunk apró lyukakat, hogy legyen némi levegőzési lehetőség. Állítsuk a cserepeket, balkonládát árnyékos helyre. A gyökeresedés 2-4 hét alatt történik meg, ha a cserépek, balkonláda alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtásokat, dugványokat nagyobb cserépbe. A balkon ládába begyökeresedett növényeket óvatosan válasszuk szét, úgy, hogy a gyökérzetük ne sérüljön meg. Nagyobb cserépbe történő átültetéskor több hajtást tegyünk egyszerre, így több hajtású hortenziánk lesz.

A hortenzia bújtatással is szaporítható, de a felfelé álló ágrendszere miatt kissé nehézkesebb ez a módszer.

A hortenzia hajtásokat vízben is gyökeresíthetünk. Erre a célra vegyünk kisebb átlátszó műanyag edényeket, amelyekbe egyesével helyezzük el a hajtásokat. Gyökeresedésre lehetőleg klórmentes, tiszta vizet használjunk. Ha a víz esetleg poshadni kezd, öntsük le és töltsük újra friss vízzel az edényeket. A vízben történő gyökeresedés előbb látható meg, mint a földben történő gyökeresedés.

Hortenziát tőosztással is lehet szaporítani, az idősebb töveknél megjelenő sarjak leválasztásával.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenziák között láthatunk kék virágú példányokat, ez nem egy külön fajta, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, abban az esetben, ha elég savas a föld, amibe ültetjük. Ha a pH értéke a talajnak 5,5 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. A talajt házilag is savanyíthatjuk, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kávézaccot, fenyőfa tűlevelet, komposztált tölgyfalevelet keverünk a hortenzia ültetésekor a talajba.

A hortenzia virág színének megváltoztatása hosszú ideig tart, hetekig, hónapokig.

Származás

Távolkeleti növény, amelyek a Japán és Kínai császári kertekben előkelő helyet foglalt el. Később az Európai főudvarok és parkok tulajdonosai is ezzel a növénnyel akarták feldobni a megszokott, európai állományt. Véleményem szerint azt gondolták, hogy így nagyobbnak tűnik a hatalmunk, hiszen, a Kínai és Japán császárságot, abban az időben köztudottan nagyra tartották.

Manapság közel ezer fajtája van, amelyek nem csak északon, hanem a déli félteke országaiban, pl. Dél Afrika, Dél Ausztrália, Új Zéland, Brazília is megtalálható.

Leírás

A rhododendron alkalmazkodó képessége kiváló, ezért tudott alkalmazkodni a különféle éghajlatokhoz, és lettek a fajtái nagyon változatosak. Vannak örökzöld és babérlevelű örökzöld fajtái, és vannak lombhullató fajtái. Egyes fajtái 5 méternél is magasabbra nő. Hajtásrendszere szétterülő vagy felálló, gyökérzete sekély.

A havas szépe virágainak illata és színgazdagsága szinte elképzelhetetlen. A virágok színe szinte bármilyen lehet, de legtöbb a fehér, a sárga, a vörös és a bíbor színű. Hazánkban a rhododendron május elejétől június végéig virágzik. Ha csoportosan van telepítve látványával elvarázsolja környezetét, virágzása idején.

Magyarországon éghajlattól függően májustól, július közepéig virágozik.

Mit szimbolizál a rododendron?

Mivel a rododendron a napos, kellőképpen árnyékos területeken őshonos, ezért minden kertbe fényt és meleget tud vinni. A rhododendron szépséget, boldogságot és az energiát is szimbolizálja. Ezen kívül a szeretetet, életerőt, általános pozitivitást, optimizmust, vidámságot, fejlődést, változást, megújulást, békét, egészséget, nyugalmat, harmóniát, kitartást és hosszú életet (100 évig is élhet) szimbolizálja.

Ültetés

Legfontosabb a jól megválasztott hely. Az ültetési hely legyen elég tágas, hogy megfelelőképpen, tudjon fejlődni, növekedni. A ritkás lombos fák vagy tűlevelű fenyők között félárnyékos helyen érzi legjobban magát. A talaj legyen jó víz elvezetésű.

Ültetéskor ássunk neki nagyobb gödröt, mint amilyen a cserepe, így gyorsabban tud nőni, mert puha földben (fellazított) gyorsabban tud gyökeresedni bármilyen növény. A rododendront ültessük 1,5-2 cm-el mélyebbre az ültetőgödör pereménél, mert így új hajtásokat tud hozni. A savanyú kémhatású (4-4,5 pH) talajt kedveli, ezért tőzeget keverjünk a földjébe, és évente 2X-er, tavasszal és ősszel adjunk neki szervestápanyagot. Ültetéskor is szórjunk a növény köré szervestápanyagot. A homokos talajt kedveli. A rhododendron ültetéséhez lehet venni rhododendron földet. Szabadföldi növény, de cserépben is nevelhető, ebben az esetben 3 évente, növekedés szerint át kell ültetni.

Ültetési idő

A rhododendron cserépben kapható, ezért a fagymentes időszakon kívül bármikor ültethető.

Magasság

125-150 cm, szélessége hasonló lesz 10 év múlva, később nagyobb.

Virágzási idő

Májustól július közepéig, enyhébb telek estén már áprilisban.

Fagytűrés

 -20 C

Gondozás

Az elnyílt virágokat le kell törni. Ha visszaszáradt, vagy olyan hajtáscsúcsok vannak a növényen, melyeken a virágok nem nyíltak ki, azokat az egészséges részükig vágjuk vissza. Ha elbarnult hajtásokat találunk, melyeket például gombabetegség támadott meg, tőből metsszük ki őket. A metszés után, alaposan fertőtlenítsük, a metszés során használt metszőollót, így megelőzve, a további vagy másik növény metszésekor kialakulható fertőzéseket. Az idős elöregedett hajtásokat tőből távolítsuk el.

Ha megkapja a szükséges gondoskodást: tápanyag, öntözés, akkor szinte esélye sincs betegségek kialakulásának. Öntözés: szükség szerint, a föld ne száradjon ki, főleg virágzáskor és nagy melegeben igényel több vizet. Öntözéshez lehetőleg tiszta, lágy vizet használjunk.

Szaporítás

A növényt célszerű hajtásról szaporítani, de magról is szaporítható. A félfás csúcshajtásokat tíz-tizenkét centiméter hosszan vágjuk le és gyökereztessük tőzeg és homok keverékébe. Tegyük hűvös, árnyékos helyre a kertünkbe és tartsuk nyirkosan a talajt. A hajtás gyökeresedésére hosszabb időre, néhány hónapra van szükség. Ősszel az új növényeket a fagyoktól védjük meg, fagymentes helyen teleltessük és hagyjuk megerősödni őket. Az új növényeket ősszel ültessük a végleges helyükre.

A futó cserjéket tám berendezésékre is futtahatjuk, amihez hajtásaikat felkötözhetjük. A futó, kúszó növények többsége kacsokkal, indákkal kapaszkodnak, mások csavarodó levélnyeleikkel törnek felfelé, továbbiaknak tapadó, kapaszkodó gyökereik vannak.

Kiválasztás, vásárlás

A rendelkezésre álló hely és felhasználás célja meghatározza a növények fajtáját. Futó növények közül sokat oszlopokra, kőfalakra is felfuttathatunk. Kiválasztás előtt érdemes figyelembe venni azt is, hogy néhány futó növény idővel igen kellemetlen is lehet, például vadszőlő, borostyán. Ezek a növények befutnak minden rendelkezésükre álló helyet, házfalra futva behatolnak a cserép, a deszkázat alá, befutják az ereszcsatornát, ezzel akadályozzák az esővíz megfelelő elvezetését. A vadszőlő ősszel lehulló levélzete az ereszcsatornába jutva dugulást okozhat.

A futónövények többsége általában minden évszakban kapható. Kiválasztáskor ügyeljünk arra is, hogy a tövön több hajtás legyen. Az ilyen növények erősebbek, sűrűbbek, ezért gyorsabban adnak takarást.

Futónövények ültetése

Legfontosabb a megfelelő talajelőkészítés, ami megalapozza a növények fejlődésének gyorsaságát. Különösen fontos, hogy ha házfal mellé ültetjük a növényeket, akkor a talaj megfelelő legyen számunkra, törmelék és betontól mentes. A házfalra futó növényeknél külön kell figyelni a megfelelő vízellátottságra, az eresz alatti részek különösen száraz területek, mivel az eresz által védettek. A futó növények tápanyagigénye igen magas, ezért ültetéskor sok tápanyagot kell a földbe juttatni. Minden növény számára készítsünk megfelelő méretű, 1,2-1,5 m2-nyi területet, amiben könnyen tudnak fejlődni. Az ültetőgödör mélysége legyen minél nagyobb, hogy a gyökerek lefelé is (ezáltal a növény is) megfelelőképpen tudjon fejlődni. Ültetéskor a kiásott földet porítsuk össze megfelelően, keverjünk bele szervestápanyagot.

A földkeverékből szórjunk annyit a gödörbe, hogy a növényt behelyezve, a növény az eredeti ültetési magassággal megfelelő szintben legyen. Ezután töltsük fel teljesen a gödröt, tapossuk le megfelelően a növény körül, majd alaposan áztassuk meg a földet, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, végül takarjuk a talajt fenyőkéreggel. Így a gyökérzóna megfelelően árnyékos, hűvös marad, a víz elpárolgása csökken, és a gyomok elnyomódnak.

Nevelés

A futónövények között vannak valódi (saját maguk által) kapaszkodó növények és vannak olyanok, amelyek támasztást, kötözést igényelnek.

Tapadógyökerekkel kapaszkodó futónövények

Ezek a növények tapadógyökereikkel a tám berendezésre tapadnak, így nincs szükségük felkötözésre. Ilyen növények a borostyán, a trombitafolyondár, a kecskerágó, a kúszó hortenzia. Ezeket a növényeket fal mellé ültetve, beigazítjuk őket a helyes növekedési irányba. Ezután már maguktól felfutnak, megkeresik a kapaszkodó helyüket. Kezdetben ezek a növények nehezebben fejlődnek, de néhány év után látványosan terjednek.

Kacsokkal kapaszkodó és csavarodó futónövények

Mindkét csoport növényei támasztékot igényelnek. A klemátisz, a vadszőlő indákkal-kacsokkal kapaszkodnak. A lonc és a lilaakác csavarodó hajtásaikkal minden kínálkozó támasztékra rácsavarodnak. Támasztékként szolgálhatnak karók, léckerítések, korlátok, drótok, rácsok, hálók, oszlopok, élő, elhalt növények.

Falnak támaszkodó futónövények

Számos cserjét lehet megfelelő támasztással és neveléssel futó jellegű növénnyé alakítani, annak ellenére, hogy természetükből nem futó habitusúak. Ilyen növények a rózsák, amelyekkel gyakran díszítjük a pergolákat és az íveket. A futó rózsák hajtásait növekedésüknek megfelelően rendszeresen a támasztékhoz kötjük. A rózsákon kívül egyes madárbirsek és a tűztövis is alkalmas pergolák, ívek befuttatására. Ezzel a két növénnyel például a kopár, unalmas falakat és egyhangú kerítéséket is üde zöldé varázsolhatjuk, ami még télen is színt kölcsönöz a kertnek.

Futónövények gondozása

Futónövények öntözése

A kertészeti feladatok közül talán a legfontosabb az öntözés. Megfelelő mennyiségű víz hiányában a növények kiszáradnak, elpusztulnak. Különösen figyelni kell az öntözésre az ültetést követő 1-2 évben, a begyökerezési időszak alatt. Természetesen a további években is öntöznünk kell, az időjárási körülményeknek megfelelően, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Önözéskor mindig áztassuk a talajt, figyeljünk arra, hogy két öntözés között a talaj felszíne ne száradjon ki teljesen.

Tápanyagpótlás

A futó, kúszó növények tápanyagigénye elég magas, az erőteljes tavaszi növekedésük miatt, ebben az időszakban virágképzésre is sok tápanyagra van szükség, ezért bőségesen adjunk nekik tápanyagot. A tápanyagok közül a legjobb a hosszú hatástartamú szervestápanyag. Az ilyen jellegű tápanyagok nem csak a növényeket táplálják, hanem a talajban lévő hasznos mikro orgazmust is.

Metszés, hajtás eltávolítás

A futónövényeket fajtának megfelelően metsszük. Vannak olyan fajták, amelyek nem igénylenek metszést, például a borostyán. A nem megfelelő helyre, például ablak elé növő hajtásokat a hajtás tövéből távolítsuk el.

Téli felkészítés

A tél közeledtével fel kell készülnünk a fagyokra. Fiatal, még nem túl erős példányoknak szükségük van téli védelemre. A „téliesítést” késő ősszel a fagyok előtt oldjuk meg. A növények tövét, gyökerét védjük meg elfagyás ellen, takarással, erre a célra megfelelő a falomb, fenyőkéreg, komposzt, szalma.

Milyen tavaszi teendők vannak  a kertben?

Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:

A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.

A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.

Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.

Tavaszi teendő a gyeppel

Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.

Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.

Ültetés

Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.

Téliesített növények kihelyezése

A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.

Nyírás, visszavágás

Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.

Tápanyagpótlás

A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.

Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.

Öntözés

Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.

Permetezés

Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.

Az egynyári növények nagyon változatosak, tarka színpompájukkal, formájukkal és illatokkal gazdagítják a kertet. Bizonyos fajtái talajtakarásra is megfelelő. Illatuknak köszönhetően hasznos rovarokat csalogatnak a kertbe, például beporzást végző méheket, és a levéltetveket pusztító lebegő, más néven zengő legyeket.

Egynyári növények ültetésével, megoldható az, hogy az újonnan ültetett fiatal cserjék között lévő területeket átmenetileg betöltsék, amíg a cserjék megfelelő méretüket elérik.

Egynyári növények kiválasztása

Nagyon sok féle, csodaszép egynyári növényfaj létezik, ezért a kiválasztásuk nehéznek tűnhet. A palettában megtalálható, például a pillangóvirág, záporvirág, szépecske, búzavirág, borzaskata, tengerparti fülesternye, kék vörösbegyvirág, kerti körömvirág…

Kiválasztáskor figyeljünk arra, hogy a növények megfeleljenek a kertünk talaj, és fényadottságainak. Sok egynyárinak megvan az az előnye, hogy egyszeri ültetés után újra és újra elveti magát. Különösen meglepő jelenség az új kerttulajdonosok számára az, amikor virágok fejlődnek, akkor is, ha senki nem ültette el őket. Ezek közé tartozik az egyik legszebb egynyári a kaliforniai mák, amely 30-40 cm magas bokraival, krémsárga, narancsszín és piros virágaival egész ágyakat, díszit egész októberig. Éppen ilyen önszaporító egynyári virág a porcsinrózsa vagy más néven kukacvirág, a körömvirág, a fehér és lilaszínű fogas tatárvirág, a fülesternye és a tátikák.

Az egynyári növények között vannak futó virágok is, amelyekkel néhány hét alatt befuttathatunk kerítéseket, falakat, térhatároló elemeket. Ilyen növény, például a szagos lednek, sarkantyúka, díszbab, kerti hajnalka, szárnyas feketeszem.

Egynyári növények ültetése

Az egynyári virágok között vannak napot és félárnyékot kedvelő fajták. Ennek figyelembevételével ültessük őket a nekik megfelelő helyre. Ültetéskor hagyjunk nekik elég a fejlődéshez. Az egynyári virágok talaja legyen tápanyagban gazdag, hogy megfelelőképpen tudjanak fejlődni.

Fagyérzékeny egynyári növények ültetése

A fagyérzékeny egynyáriak olyan virágok, amelyeket elő kell nevelni szobában vagy a fagyok elmúltával megvásárolhatunk faiskolákban, kertészetekben. Ha saját magunk akarjuk ültetni őket, akkor balkonládában vagy cserepekbe vetve ültethetjük őket. Ültetéskor az ültetőedényt töltsük fel jó minőségű földdel az edény peremétől 3-5 cm magasságik, ebbe szórjuk el a magokat, majd fedjük be a magokat 1-2 cm vastag földréteggel. Ültetés után tegyük az ültetőedényeket védett, napos meleg helyre, öntözzük be, majd szükség szerinti gyakorisággal rendszeresen öntözzük őket. A virágok csírázási ideőtől függően 10-12 nap alatt kelnek ki, majd miután kissé megnőttek, megerősödtek ültessük át őket nagyobb tőtávolságra. Így gondozzuk őket, majd a fagyveszély elmúltával helyezzük ki őket a szabadba napközben, éjszakára még vigyük őket védett helyre, majd néhány nap elmúltával végleges helyükre tehetjük, ültethetjük őket. Ha kiültetjük őket a kertbe, akkor megfelelő méretű lyukba ültessük őket, olyanba, amelyikbe lazán elférnek. Ha az ültető lyuk kicsi, akkor a növények nem tudnak fejlődni megfelelőképpen, mert  a begyökeresedésük ideje hosszabb ideig tart. Az ültetési mélysége az egynyári előnevelt növényeknek az eredeti ültetési magasság, ahogy az edényben voltak.

Fagytűrő egynyári növények ültetése

Ezeket a növényeket szintén megvásárolhatjuk faiskolákban, kertészetekben vagy saját magunk is ültethetjük őket. A fagytűrő növények ültetése egyszerű, mert mihelyt a talaj elég meleg és nem túl ízes, közvetlenül szabad földbe vethetjük a magjukat. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy hagyjunk nekik elég helyet a növekedésükhöz egymás között. A fagytűrő egynyáriak ültetési ideje, akkor van, amikor már a levegő hőmérséklete legalább 7 C-ra felmelegedett. Az ültetés módja megegyezik a fagyérzékeny növények ültetésével, annyi az eltérés, hogy az edénybe előnevelt növényeket a szabadba neveljük, majd mikor elérik a megfelelő magasságot és kellőképpen megerősödtek végleges helyükre ültetjük őket talajba, cserépbe, ládába vagy edénybe.

Egynyári növények szaporítása

Az egynyári növények szaporítása önvetéssel, magvetéssel vagy tőosztással történik.

Gondozás

Az egynyári virágokat ültessük jó minőségű földbe, vagy ha a kertbe ültetjük őket, akkor ültetés után szórjunk ki jó minőségű hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.

Öntözés

Vetés után alaposan öntözzük be a földet, majd rendszeresen öntözzünk. Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig megfelelően nedves legyen, hogy a magok csírázni, majd fejlődni tudjanak. Végleges helyre ültetésük után is gondoskodjunk a megfelelő vízellátásról. Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl őket és arra is, hogy a talaj vagy ültetőközeg ne száradjon ki teljesen.

Permetezés

Az egynyári növények bizonyos fajtái hűvös, csapadékos, párás időben érzékenyek a gombabetegségekre, például a szürkepenészre. Ennek megelőzése érdekében időjárástól függően megelőzés jelleggel permetezzük a növényeket.

Évelő növények kiválasztása

Évelő növények kiválasztása előtt a legfontosabb, hogy ismerjük meg, milyen talaj-, fény-és vízigényük van az egyes fajtáknak. Vannak kimondottan napkedvelő fajok, amelyek száraz helyeken érzik jól magukat és árnyékkedvelő fajok, amelyek nedves, árnyékos helyeken fejlődnek a legjobban. A növények kiválasztásánál ügyeljünk a magasságukra is, nehogy később az alacsony növényeket eltakarják a magasabbak.  Úgy válogassuk össze a növényeket, hogy tavasztól őszig folyamatosan legyen virágzó évelőnk, és színük is harmonizáljon egymással.

Ültetés

Az évelő növényeket magvetéssel, tőosztással vagy sarj leválasztással szaporítjuk. Edényes növényeket a fagyos időszak kivételével egész évben ültethetünk, szabad gyökerűeket csak tavasszal és ősszel. Az évelő növényeket fajonként, fajtánként négyes, hatos csoportokba ültessük, hogy különböző színfoltok alakuljanak ki. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy ne túl sűrűn ültessük a növényeket, mert a fejlődésük nem lesz megfelelő. Kisebb növényeket 30 cm-re, közepeseket 40-50 cm-re, míg a nagyobbakat 60-70 cm-re ültessük egymástól.

Gondozás

Tápanyagpótlás

Az évelő növényeknek rendszeresen, tavasszal szórjunk ki hosszú hatástartamú szervestápanyagot.

Öntözés

Az alapos öntözés, ültetés után és száraz időszakokban különösen fontos.

Támasztás

A magas évelők támasztást igényelnek, mert a száruk nem elég erős ahhoz, hogy megtartsa őket. A támasztás, kikötözés a szél ellen is védelmet nyújt. Kikötés, támasztás nélkül a magas évelőket könnyen kidöntené a szél.

Szaporítás

Az évelők, egészségesek maradnak és jól fejlődnek, ha három, négyévente, kivesszük őket, szétosztjuk, és újra telepítjük őket. E nélkül túlságosan elsűrűsödnek, a régi hagymák kimerülnek, emiatt nem növekednek, fejlődnek megfelelően.

Permetezés

Néhány évelő növény, mint az őszirózsák, díszpipacsok, évelő szarkaláb, szárazabb időkben hajlamosak lisztharmatosodásra. Sok évelő növény levélzete a csigák kedvelt tápláléka. A lisztharmat ellen permetezéssel lehet védekezni, a csigák ellen, csigaölőszerekkel lehet védekezni.

A kertünkből úgy hozhatjuk ki a legjobbat és legszebbet, ha olyan növényeket ültetünk, amelyek az év minden évszakában adnak díszit. Ezáltal minden évszakban újabb és újabb látvány tárul elénk. Kora tavasztól őszig a virágzásukkal díszitő növények adnak különleges hangulatot a kertnek. Ősszel a lombhullató növények leveleinek elszíneződése nyújt látványosságot. Télen az örökzöldek adnak díszt a kertnek, amikor minden más növény nyugalmi állapotban van.

A dísznövények együtt élnek velünk, meghálálnak minden gondoskodást. Különleges élmény levágni egy szépen virágzó illatos növényt, amit a konyha asztalra téve, olyan érzést, nyújt, mintha a természet személyesen van jelen. Különösen megnyugtató és feltöltő élmény egy munkanap után kiülni egy ideig a kertbe, és növényekben gyönyörködve, belélegezve a természet illatát.

Ha kertépítés előtt állunk, akkor úgy terveztessük meg a kert beültését, hogy lombhullató és örökzöld fajták arányosan legyenek benne.

Dísznövények telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete és kémhatása. A különböző fajta dísznövényeknek más és más talaj, fény igénye van.

Kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat. A növények összenövése gondozási problémákat is okoz.

Dísznövények kiválasztásakor vegyük figyelembe a növények virágzási idejét, megfelelő elhelyezéssel harmonikus hatást teremtünk. A kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Dísznövények ültetése

A faiskolákban főként földlabdás vagy konténeres dísznövények vannak.

Ültetési időszak

A földlabdás, konténeres növények tavasztól, őszig ültethetők. A szabad gyökerű fajták ültetési ideje tavasz és ősz. Ültetés után nagyon fontos a rendszeres öntözés, főleg nyáron kánikulai időszakban.

Ültetési távolság

A dísznövények családja elég nagy, ebből adódóan az ültetési távolságuk is elég változatos. Az alacsonyabb növekedésű dísznövények ültetési távolsága 0,5–1 méter. A közepes méretű növények ültetési távolsága 2–3 méter. A magas fajták ültetése 4-6 méter.

Ültetés lépései

A növények ültetését alapozzuk meg rendesen, szánjunk rá elég időt és legyünk alaposak. A helyes ültetéssel megalapozzuk a növények optimális fejlődését.

• Első lépésben alakítsuk ki az ültetőgödröt. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a földlabda, konténer nagyságának. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Dísznövények gondozása

Az ültetés utáni folyamatos gondozás épp olyan fontos, mint a helyes ültetés. Nagy figyelmet kell fordítanunk az öntözésre, évi kétszeri tápanyagpótlására és a megjelenő betegségek megelőzésére, kezelésére.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja és ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Öntözés

A dísznövények ültetése után a növények megfelelő begyökeresedése érdekében rendszeresen öntözni kell. Ez az időszak fajtátó függően 1-2 év, ezután ritkábban is elég öntözni, kivéve a sekélyesen gyökeresedő fajtákat. Szélsőségesen meleg és száraz nyári időszakban még a nagy növekedésű díszfáknak is több vízre van szükségük.

Gyomírtás

Ha ültetéskor megfelelő képpen mulcsoztuk a növényeket, akkor szinte teljesen megelőztük a gyomosodást. Az esetlegesen megjelenő gyomokat időnként távolítsuk el, mielőtt felmagoznának.

Dísznövények védelme télen

A fagyérzékeny és frissen, ősszel ültetett dísznövények tövét védjük takarással, kupacoljuk fel a növények tövét valamilyen szerves anyaggal, például komposzttal, szalmával, falombbal. Az edényes növényeket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük edényestől a talajba.

Az oszlopos növekedésű örökzöldek ágait védjük összekötéssel a téli havazás okozta szétnyomódás ellen.

Nyírás, metszés

A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.

A nagy növekedésű dísznövények (fák) alakítását fiatal korban kell elkezdeni, később a méretükből adódóan nincs már rá lehetőségünk, ilyenkor természetes növekedésüknek megfelelően kell őket hagyni szabadon nőni. Bizonyos fajta nagy növekedésű fajok, például fenyő félék növekedését és alakját egy bizonyos magasság elérése után úgy szabályozhatjuk, hogy rendszeresen nyírjuk őket. Erre főként akkor van szükség, ha azt szeretnénk, hogy ne nőjenek túl nagyra, illetve ne terebélyesedjenek el túlságosan a kertben. A sövénynek ültetett nagy növekedésű növények, ha túl magasra nőnek, túlságosan beárnyékolják a házat, ezáltal kevés fény jut be az az ablakokon a házba.

Dísznövények permetezése

A dísznövényeknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken, éppen ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a dísznövények ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges dísznövények ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt dísznövényeké.

A dísznövények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti!

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész