A hortenzia eredetileg Japánból származik, de Észak-Amerikában 40-65 millió évvel ezelőtti ősi hortenziakövületeket fedeztek fel. A hortenzia csak 1736-ban jelent meg Európában, amikor egy telepes egy észak-amerikai fajtát vitt Angliába.

A hortenzia elegáns növény, amely páratlan a cserjék között, gondozásuk elég egyszerű, szinte bármilyen talajt elviselnek és a megfelelő gondozást bőséges virágzással viszonozzák.

A hortenzia színei: kék, élénk rózsaszín, fehér, sötétlila, világos lila és piros színű. A hortenziát ültethetjük szoliter növénynek, cserjeszegélyként kerti utak mentén vagy csoportosan is ültethetjük.

Mit szimbolizál a hortenzia?

A hortenzia a hálát, a kecsességet és a szépséget jelképezi. A pazar virágszám és a nagylelkű kerek forma miatt a bőséget sugározza. Színei a szeretetet, a harmóniát és a békét szimbolizálják. A virág természetesen alkalmas esküvői és születésnapi virágdíszítésre, de ugyanúgy alkalmas emlékcsokrok készítésére is.

Hortenzia virágszín szimbólumai

A rózsaszín hortenzia a szívből jövő érzelmeket szimbolizálja.

A kék hortenzia a ridegséget és a bocsánatkérést szimbolizálja.

A fehér hortenzia a dicsekvést és kérkedést szimbolizálja.

A sötétlila hortenzia azt a vágyat szimbolizálja, hogy mélyen megértsünk valakit.

Hortenzia ültetése

Válasszunk neki megfelelő helyet, ha lehetőségünk van rá, olyan helyre ültessük, ahol a konyhából vagy nappaliból látható. Legyen megfelelő méretű a hely, ahova ültetjük. A hortenzia fajtától függően 1,5-3,5 méter magasságú és hasonló szélességű lehet. A legtöbb hortenzia termékeny, jól vízelvezető talajban fejlődik megfelelően. Ha a talaj nem megfelelő, akkor javítsuk fel a minőségét komposzt hozzáadásával. A talajjavításra ültetéskor van lehetőségünk, ezért bőségesen keverjünk a talajba komposztot. A hortenziák többsége a félárnyékos helyeket szeretik. A legjobb (nyáron), ha reggel teljes napsütés éri őket, napközben árnyékban vannak és késő délután újból napfényt kapnak.

Ássunk egy mély gödröt, mélyebbet, mint a gyökérzet mérete a cserépben vagy a konténerben. A gödör szélessége 2-3 x-or nagyobb legyen, mint a gyökérzet jelenlegi, ültetési szélessége. A gödör alját lazítsuk fel, keverjünk bele komposztott a fellazított földbe. A kiásott földbe is keverjünk komposztot. Helyezzük bele a hortenziát a gödörbe úgy, hogy a töve 2-3 cm-el a talaj felszíne alá kerüljön. A növényt lehetőleg a gödör közepére helyezzük. A gödröt töltsük fel félig a talajkeverékkel. A földet tömörítsük kézzel, majd töltsünk bele, annyi vizet, amennyit fel tud venni a talaj. A víz felszívódása után töltsük fel teljesen a gödröt. A felszínre szórjunk szerves, granulált vagy pelletált tápanyagot, majd alaposan öntözzük be a hortenziát. A talaj felszínét takarjuk mulccsal. A mulcs vastagsága 5-7 cm legyen.

Ültetési idő

Az ősz a legjobb időszak hortenzia ültetésére, így még a tél előtt be tud gyökeresedni, ami a megfelelő tápanyagfelvételhez és virágzáshoz van szükség. Hortenzia tavasszal is ültethető, ez esteben a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ebben az időszakban a hortenzia főleg a virág képzése, fejlődése történik. A hortenzia cserepes növényként kapható, ezért az év bármelyik időszakában ültethető, kivéve a fagyos időszakban. Hortenziát ajándéka is kaphatunk, ha valaki, valami oknál fogva a kertjében csökkenteni akarja a hortenziák számát. Ez esetben szabadgyökerű hortenziával van dolgunk. Ilyen növényt a lehető legrövidebb időn belül ültessük el. Az ültetése megegyezik a cserepes hortenzia ültetésével. Szabadgyökerű hortenziát semmiféleképpen ne öntözzük meg és ne is áztassuk be ültetés előtt, mert ezzel kimosódna a föld a gyökérzet között.

Hortenziát balkon növényként is tarthatunk, ez esetben időnként 2-3 évente át kell ültetni nagyobb cserépbe és télen megfelelően meleg helyen kell tartani.

Magassága

A kifejlett növény magassága éghajlatonként változó, Magyarországon 1,5-2,5 méter. A szélessége hasonló.

Virágzási idő

Május-Július

Gondozás

Ültetés utáni első egy-két évben, főleg szárazság idején öntözzük megfelelően. A hortenzia elég vízigényes növény. Az öntözés legyen alapos, elegendő legyen ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegébe eljusson. Meleg időszakban legjobb hajnalban öntözni, hogy a növény megfelelő vízhez jusson, mielőtt a felkelő nap melege elszívná. A talajra felszínére terítsünk mulcsot. Évente kétszer, tavasszal-ősszel szórjunk a növény, növények köré szerves hosszúhatástartamú szerves tápanyagot. Kerüljük el a különféle műtrágyák használatát, mert ezektől a növények szövetéi gyengébbek lesznek, emiatt könnyebben alakulhatnak ki betegségek. A műtrágyázás a talajt is rombolja. Egy m2-er talajban egy milliárd hasznos élőlény és gombafaj van.

Metszés

A hortenziát fajtának megfelelően metsszük, tavasszal, amikor rügyesödnek. Az elnyílt virágokat virágzás után, amikor teljesen elszáradtak vágjuk le vagy hagyjuk meg őket. A meghagyott virágokat, hideg, téli napokon a dér vonja be, amely téli díszként ékesíti a hortenziát. Az elöregedett, elszáradt hajtásokat tőből metsszük le.

Elnyílt hortenzia virágból dísz készítése

Az elszáradt hortenzia virágokból díszt is tudunk készíteni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az elszáradt virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágjuk, megvárjuk, amíg a szár is elszárad, utána szövetfestékkel lefújjuk a virágot.

Teleltetés

Az idősebb hortenziák jól bírják elviselni a téli zord időjárási körülményeket. Különösen erős, tartós hideg esetén érdemes őket takarással védeni. A fiatalabb nővényeket enyhébb hideg (-5 – 0 C) esetén is takarjuk. A takarást tavasszal a tél enyhülése után távolítsuk el.

A cserepes hortenziákat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg. A téli tárolás időszakában is jussanak megfelelő mennyiségű fényhez a hortenziák. Időnként öntözzük őket a kiszáradás megelőzése érdekében. A téli teleltető helység lehetőleg hűvös legyen, maximum 10 C.

Hortenzia szaportása

A hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Júniusban vagy júliusban vágjunk le félfás hajtásokat, amelyeken nincs virág vagy bimbó. A hajtások, dugványok kb. ceruzavastagságú legyenek és legalább 15-20 cm hosszúak. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal, tőzeggel vagy perlittel kevert földbe. A gyökeresedés elősegítése érdekében használhatunk gyökereztető port.

A hajtásokat, dugványokat tegyük 6-os vagy 8-as méretű cserepekbe, vagy balkon ládába. Egy cserépbe egy hajtás, dugványt tegyünk, balkon ládába 8-10 cm-re ültessük a hajtásokat, dugványokat egymástól.

Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig legyen nedves. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a cserepekre átlátszó műanyag zacskót húzunk.  Ezzel tudjuk biztosítani az állandó párás levegőt a hajtások, dugványok számára. Így gyorsabban és biztosabban meggyökeresednek. A zacskókon szúrjunk apró lyukakat, hogy legyen némi levegőzési lehetőség. Állítsuk a cserepeket, balkonládát árnyékos helyre. A gyökeresedés 2-4 hét alatt történik meg, ha a cserépek, balkonláda alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtásokat, dugványokat nagyobb cserépbe. A balkon ládába begyökeresedett növényeket óvatosan válasszuk szét, úgy, hogy a gyökérzetük ne sérüljön meg. Nagyobb cserépbe történő átültetéskor több hajtást tegyünk egyszerre, így több hajtású hortenziánk lesz.

A hortenzia bújtatással is szaporítható, de a felfelé álló ágrendszere miatt kissé nehézkesebb ez a módszer.

A hortenzia hajtásokat vízben is gyökeresíthetünk. Erre a célra vegyünk kisebb átlátszó műanyag edényeket, amelyekbe egyesével helyezzük el a hajtásokat. Gyökeresedésre lehetőleg klórmentes, tiszta vizet használjunk. Ha a víz esetleg poshadni kezd, öntsük le és töltsük újra friss vízzel az edényeket. A vízben történő gyökeresedés előbb látható meg, mint a földben történő gyökeresedés.

Hortenziát tőosztással is lehet szaporítani, az idősebb töveknél megjelenő sarjak leválasztásával.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenziák között láthatunk kék virágú példányokat, ez nem egy külön fajta, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, abban az esetben, ha elég savas a föld, amibe ültetjük. Ha a pH értéke a talajnak 5,5 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. A talajt házilag is savanyíthatjuk, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kávézaccot, fenyőfa tűlevelet, komposztált tölgyfalevelet keverünk a hortenzia ültetésekor a talajba.

A hortenzia virág színének megváltoztatása hosszú ideig tart, hetekig, hónapokig.

Téli jázmin

A téli jázmin egy korán virágzó díszcserje. Sárga virágai már decemberben üde színfoltot ad az alvó kertnek

Alak: Szétterülő ágú, csüngő alakú, sűrű ágrendszerű cserje, mely vesszői könnyen meggyökeresednek. Összetett, apró levelei sötétzöldek.

Virág: Virágai aranysárgák, illatosak, amelyek télen, akár hóban nyílnak és áprilisig virágoznak az ágak teljes hosszán.

Virágzási idő: A téli jázmin enyhébb telek esetén január közepétől, áprilisig tart. Az időszak közben fellépő fagy esetén elfagyott virágok helyett új virágokat fejleszt.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, talaj ideális számára.

Fényigény: Fényigényű növény, kisé árnyékosabb helyeket is elviseli.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, a rendszeres öntözés hatására intenzívebben nő.

Gondozása: Virágait az előző évi vesszőkön hozza, így metszését az elvirágzást követő időszakban végezzük el. Ha nem szeretnénk, hogy nagy teret hódítson, akkor a talajra leérő ágait csípjük vissza vagy nyírjuk meg sövénynyíróval, így nem gyökeresednek meg. Pergolára, támrendszerre futtatva, akár 1,5-2 méteres magasságot is elérhet.

Szaporítás: Dugványozással, bujtással. tőosztással. Az erőteljes növekedés miatt évente csak egyszer, ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú, szerves tápanyagot a téli jázmin köré.

Fekete hunyor, karácsonyi rózsa 

A hunyor téli virágzásával hangulatosabbá teszi a téli kopár kertet. A hunyor gondozása egyszerű és évről évre újra és újra virágzik.

Alak: Bokrosodó, erős gyöktörzsű évelő növény, kb. 20-30 cm magas. Nevét fekete gyöktörzséről kapta.

Virág: Nagyón jól tűri a hideget, ezért már decemberben is hozhat virágokat. Virágai kinyílva fehérek, amelyek idővel rózsaszínűvé színeződik.

Virágzási idő: A fekete hunyor enyhébb telek esetén már januártól virágozhat. A virágzás áprilisig is eltarthat.

Levél: A levelek tenyeresen összetettek, mélyen szeldeltek, mélyzöldek vagy világoszöld színűek.

Fényigény: Félárnyékban telepszik meg legjobban, ahol jól érzi magát és gyorsan szaporodik, bokrosodik.

Talajigény: Toleráns, de lazaszerkezetű jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, talajban jobban fejlődik.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, a rendszeres öntözés hatására intenzívebben nő.

Gondozása: Virágzás után az elnyílt virágokat távolítsuk el. Rendszeresen, tavasszal és ősszel szórjunk a hunyor köré szerves, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.

Szaporítás: Tőosztással

Árvácska

Az ősszel ültetett árvácska átvészeli a fagyokat és a tavaszi enyhülés hatására újra virágzik

Alak: Gyors növekedésű, dekoratív színekben pompázó kistermetű, 10-25 cm magas, népszerű balkon vagy kerti növény.

Virág: Többféle színű. Az árvácska enyhébb teleken is virágozhat.

Virágzási idő: Enyhébb telek esetén egész télen át, április végéig.

Fényigény: Az árvácska egy félárnyékos, enyhén napos helyen rendkívül jól érzi magát, amit rengeteg színes virággal hálál meg.

Talajigény: Laza, tápanyagokban gazdag és vízáteresztő talajt kedveli.

Vízigény: Az árvácska strapabíró, kevés gondozást igénylő növény. Ennek ellenére a túlöntözést nehezen viseli el, ugyanis a gyökerei elrohadhatnak, illetve a levelein kialakulhat a levélfoltosság, amely egy gombabetegség. Öntözésre legjobb a lágy víz

Gondozása: Kevés gondozást igényel, részben, ezért kedvelt. A hosszantartó virágzás érdekében, távolítsuk el az elhervadt növényi részeket és az elnyílt virágokat. Tavasszal és ősszel szórjunk ki hosszantartó szerves tápanyagot az árvácska köré.

Szaporítás: Magvetéssel.

Hanga vagy alpesi erika

Az Alpesi hanga vagy erika egy 20-30 cm magas, örökzöld évelő törpecserje, amely téli virágzásával hangulatot ad a kertnek.

Alak: A Hanga vagy alpesi erika alacsony termetű, örökzöld törpecserje. Az erika párnát alkot, ideális körülmények között kúszni is képes.

Levél: Hosszúkás, apró.

Virág: A vékony ágacskái barna színűek, amelyeken a virágok sorakoznak. A virágok színe piros, rózsaszín és fehér árnyalatúak. A virágzás már télen elkezdődik, amely áprilisig is letarthat.

Virágzási idő: A hanga vagy erika, ősztől, tavaszig virágzik.

Fényigény: Az alpesi erika fényigényes növény, azonban időszakosan árnyékos helyeket is elviseli.

Talajigény: Toleráns, enyhén semleges, enyhén lúgos talajokban is szépen fejlődik. Az erősen kötött, agyagos talaj nem kedvező számára. Ha a kert talaja erősen agyagos, kötött, akkor lazítsuk a talajt érett komposzt, perlit vagy tőzeg hozzáadásával.

Vízigény: A rendszeres öntözés a telepítés évében kiemelkedően fontos, csakúgy, mint bármely növénynek. A rá következő évtől rendszeres mérsékelten öntözzük.

Gondozása: Elvirágzás után nyírjuk meg. Rendszeresen, tavasszal és ősszel szórjunk ki a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.

Szaporítás: Tőosztással.

Japán Dérbabér

Japán dérbabér vagy japán díszbabér árnyéktűrő örökzöld cserje, amely fényes, élénk zöld leveleivel egész évben a kert vagy a balkon dísze lehet. A dérbabér, sűrű ágrendszerű, kerekded formájú kompakt örökzöld cserje. Gondozása egyszerű, skarlátpiros vagy kárminvörös bogyói késő ősztől, egész télen át díszítenek.

Alak: Lomblevelű, sűrű ágrendszerű, kerekded formájú örökzöld törpecserje, levelei, fényesek, 10-12 cm hosszúak, illatosak. Egy kifejlett növény magassága 1-1,5 m-t is elérheti.

Virág: Eleinte rózsaszínűek, kinyílva fehérek kis tömött bugákat alkotnak. A virágok kb. 8 cm-esek felálló fürtben nyílnak. A virágok bogyókká alakulnak, amelyek ősztől egész télen át díszítenek.

A legjobban elterjedt fajta a (Skimmia japonica Rubella) nem hoz termést, ezt a gyönyörű virágáért tartják.

Virágzási idő: A japán dérbabér április és május között virágzik. Télen a fejlődő virágai adnak díszt.

Fényigény: Árnyékos, félárnyékos.

Talajigény: Savanyú, laza, szervesanyag tartalmú.

Vízigény: A nedves, nem túl vizes talajt szereti.

Gondozása: Rendszeresen, tavasszal és ősszel adjunk neki szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot. Az elöregedett, esetleg megsérül ágakat távolítsuk el.

Szaporítás: Tőosztással, dugványozással.

Hóvirág

A hóvirág a télvirágzás,  végének közkedvelt hírnöke. A hóvirág a vékonyabb hótakarót áttörve képes hidegben is virágozni. A hóvirág a remény és vidámságot szimbolizálja, hiszen a természet megújulását jelenti.

Alak: Vékony, kecses megjelenésű fehér virágú növény, magassága: 20-25 cm.

Virág: Fehér színű, bájos megjelenésű, bókoló, csüngő.

Virágzási idő: A hóvirág január vége és április között virágzik

Fényigény: Lombfakadás előtt virágzik, a gyér téli fény elég neki.

Talajigény: A laza, humuszos talajt szereti a legjobban.

Vízigény: A téli csapadék elég neki. Szárazabb telek esetén időnként öntözést igényel a fejlődési időszakban.

Gondozása: Egyszerű, elvirágzás után a leveleket hagyni kell elszáradni, majd eltávolítani őket. Komposzt vagy tápanyag kiszórása ősszel.

Szaporítás: Elvirágzás után a kifejlett, megérett magokból vagy tőosztással, hagymák elválasztása az anyatőről.

Téltemető

Az élénksárga virágú téltemető, csakúgy, mint a hóvirág a hótakaró alól is felbukkan. A neve méltóképpen utal a tél végére. A téltemető élénk sárga színével melegséget, életet ad a tél után megújuló kertnek.

Alak: Apró termetű, gumós, kehelyet alkotó, sárga, virágú lágyszárú évelő. A sárga virágot gallérszerűen veszi körbe, keskeny hasogatott murvalevelei. A téltemető magassága 8-12 cm magas, virága 3-4 cm átmérőjű.

Virág: Sárga színű. 3-4 cm átmérőjű kehely formájú, gallérszerű murvalevéllel.

Virágzási idő: A téltemető február és május között virágzik.

Fényigény: Alacsony fényigényű, kisebb árnyékot is elviseli.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű tápanyagban gazdag talajt szereti. a kötött talajokat a talajba kevert szerves anyagokkal tudjuk lazítani.

Vízigény: A téli csapadék elegendő neki. Szárazabb tél esetén időnként öntözést igényel a fejlődési időszakban.

Gondozása: Egyszerű, elvirágzás után várjuk meg, amíg a levelek és a szárak elszáradnak, ezután távolítsuk el őket. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Hagymával, tőosztással vagy természetes úton, -elvirágzás után magot fejleszt- lehet.

Varázsmogyoró

A tél végi, szürkés kertben pompás látványt nyújt a varázsmogyoró élénksárga virágai. A varázsmogyoró virágzása már télen elkezdődik.

Alak: Laza, felefelé törő ágrendszerű lombhullató, 3-4 méter magasságú cserje vagy kisebb fa.

Virág: Fürtökben nyílnak a csupasz ágakon, szírmai hosszúak, sárga színűek, pókszerű képződmény. A virág bódító illatű.

Virágzási idő: A varázsmogyoró novembertől, márciusig folyamatosan virágzik.

Termény: Egy kétrekeszes kapszula tok, amely egy magot tartalmaz. Felnyitáskor egy különös pukkanó hang kíséretében

Fényigény: Napos helyet szereti, kisebb árnyékot is eltűr.

Talajigény: Laza, jó víz elvezetésű talajokat szereti.

Vízigény: Jól tűri a szárazságot. Öntözés hatására gyorsabban fejlődik.

Gondozása: Tetszőleges a habitusának megfelelő formára alakítható. A felesleges hajtásokat távolítsuk el. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Magról vagy fás dugvánnyal.

Illatos tündérfa

Az illatos tündérfa vagy tündércserje egy bokros alakú lombhullató cserje, amely lombfakadás előtt, még télen hozza csésze alakú, csüngő virágait. Virágzáskor levágott ággal a házat illatosítható.

Alak: Közepes termetű, 3-4 magasságot is elérő, terebélyes lombhullató, illatos cserje vagy fa. Fényes levelei mélyzöldek, hosszúkásak, lándzsa alakúak. Törzse vízraktározó képességűvé vált. Érdekessége: száraz forró, nyarak után gazdagon virágzik, hűvös nyarak után csak mérsékelten.

Virág: Télen, már januárban virágzik, különlegessége, hogy virágai már messziről vaníliaillatot árasztanak. A virágok mérete 2-3 cm, viaszos, sokszirmú, csésze alakú.

Virágzási idő: Az illatos tündérfa január és március között virágzik.

Fényigény: Nagy fényigényű növény, a tűző naptól óvni kell.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt kedveli. A könnyen melegedő talajok is ideálisak számára. A meszes talajt különösen szereti.

Vízigény: Közepes vízigényű növény az illatos tündérfa. A rendszeres öntözést kifejezetten meghálálja.

Gondozása: A virágok a kétéves ágakon fejlődnek még télen, lombfakadás előtt. Ha a cserje túlságosan elsűrűsödött ritkítsuk az ágakat virágzás után. Az elöregedett, felkopaszodott ágakat fiatalítsuk távolítsuk el, hogy helyettük új hajtásokat növesszen. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Nyáron, fás dugvánnyal. A magról nevelt példányok sokára, 10-12 év múlva lesznek virágzás képesek.

]]> https://naturgarden.hu/futonovenyek/ Tue, 16 Apr 2019 04:00:40 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8618 A futónövények különös értéke mindenütt felbecsülhetetlen, akár egy tűzfalat takarunk velük, akár egy kevésbé látványos építési területet vagy kerítésre kapaszkodnak fel. A futónövények új dimenzióval gazdagítják a kertet, eltakarva a kerti építményeket, tárolókat.

A futó cserjéket tám berendezésékre is futtahatjuk, amihez hajtásaikat felkötözhetjük. A futó, kúszó növények többsége kacsokkal, indákkal kapaszkodnak, mások csavarodó levélnyeleikkel törnek felfelé, továbbiaknak tapadó, kapaszkodó gyökereik vannak.

Kiválasztás, vásárlás

A rendelkezésre álló hely és felhasználás célja meghatározza a növények fajtáját. Futó növények közül sokat oszlopokra, kőfalakra is felfuttathatunk. Kiválasztás előtt érdemes figyelembe venni azt is, hogy néhány futó növény idővel igen kellemetlen is lehet, például vadszőlő, borostyán. Ezek a növények befutnak minden rendelkezésükre álló helyet, házfalra futva behatolnak a cserép, a deszkázat alá, befutják az ereszcsatornát, ezzel akadályozzák az esővíz megfelelő elvezetését. A vadszőlő ősszel lehulló levélzete az ereszcsatornába jutva dugulást okozhat.

A futónövények többsége általában minden évszakban kapható. Kiválasztáskor ügyeljünk arra is, hogy a tövön több hajtás legyen. Az ilyen növények erősebbek, sűrűbbek, ezért gyorsabban adnak takarást.

Futónövények ültetése

Legfontosabb a megfelelő talajelőkészítés, ami megalapozza a növények fejlődésének gyorsaságát. Különösen fontos, hogy ha házfal mellé ültetjük a növényeket, akkor a talaj megfelelő legyen számunkra, törmelék és betontól mentes. A házfalra futó növényeknél külön kell figyelni a megfelelő vízellátottságra, az eresz alatti részek különösen száraz területek, mivel az eresz által védettek. A futó növények tápanyagigénye igen magas, ezért ültetéskor sok tápanyagot kell a földbe juttatni. Minden növény számára készítsünk megfelelő méretű, 1,2-1,5 m2-nyi területet, amiben könnyen tudnak fejlődni. Az ültetőgödör mélysége legyen minél nagyobb, hogy a gyökerek lefelé is (ezáltal a növény is) megfelelőképpen tudjon fejlődni. Ültetéskor a kiásott földet porítsuk össze megfelelően, keverjünk bele szervestápanyagot.

A földkeverékből szórjunk annyit a gödörbe, hogy a növényt behelyezve, a növény az eredeti ültetési magassággal megfelelő szintben legyen. Ezután töltsük fel teljesen a gödröt, tapossuk le megfelelően a növény körül, majd alaposan áztassuk meg a földet, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, végül takarjuk a talajt fenyőkéreggel. Így a gyökérzóna megfelelően árnyékos, hűvös marad, a víz elpárolgása csökken, és a gyomok elnyomódnak.

Nevelés

A futónövények között vannak valódi (saját maguk által) kapaszkodó növények és vannak olyanok, amelyek támasztást, kötözést igényelnek.

Tapadógyökerekkel kapaszkodó futónövények

Ezek a növények tapadógyökereikkel a tám berendezésre tapadnak, így nincs szükségük felkötözésre. Ilyen növények a borostyán, a trombitafolyondár, a kecskerágó, a kúszó hortenzia. Ezeket a növényeket fal mellé ültetve, beigazítjuk őket a helyes növekedési irányba. Ezután már maguktól felfutnak, megkeresik a kapaszkodó helyüket. Kezdetben ezek a növények nehezebben fejlődnek, de néhány év után látványosan terjednek.

Kacsokkal kapaszkodó és csavarodó futónövények

Mindkét csoport növényei támasztékot igényelnek. A klemátisz, a vadszőlő indákkal-kacsokkal kapaszkodnak. A lonc és a lilaakác csavarodó hajtásaikkal minden kínálkozó támasztékra rácsavarodnak. Támasztékként szolgálhatnak karók, léckerítések, korlátok, drótok, rácsok, hálók, oszlopok, élő, elhalt növények.

Falnak támaszkodó futónövények

Számos cserjét lehet megfelelő támasztással és neveléssel futó jellegű növénnyé alakítani, annak ellenére, hogy természetükből nem futó habitusúak. Ilyen növények a rózsák, amelyekkel gyakran díszítjük a pergolákat és az íveket. A futó rózsák hajtásait növekedésüknek megfelelően rendszeresen a támasztékhoz kötjük. A rózsákon kívül egyes madárbirsek és a tűztövis is alkalmas pergolák, ívek befuttatására. Ezzel a két növénnyel például a kopár, unalmas falakat és egyhangú kerítéséket is üde zöldé varázsolhatjuk, ami még télen is színt kölcsönöz a kertnek.

Futónövények gondozása

Futónövények öntözése

A kertészeti feladatok közül talán a legfontosabb az öntözés. Megfelelő mennyiségű víz hiányában a növények kiszáradnak, elpusztulnak. Különösen figyelni kell az öntözésre az ültetést követő 1-2 évben, a begyökerezési időszak alatt. Természetesen a további években is öntöznünk kell, az időjárási körülményeknek megfelelően, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Önözéskor mindig áztassuk a talajt, figyeljünk arra, hogy két öntözés között a talaj felszíne ne száradjon ki teljesen.

Tápanyagpótlás

A futó, kúszó növények tápanyagigénye elég magas, az erőteljes tavaszi növekedésük miatt, ebben az időszakban virágképzésre is sok tápanyagra van szükség, ezért bőségesen adjunk nekik tápanyagot. A tápanyagok közül a legjobb a hosszú hatástartamú szervestápanyag. Az ilyen jellegű tápanyagok nem csak a növényeket táplálják, hanem a talajban lévő hasznos mikro orgazmust is.

Metszés, hajtás eltávolítás

A futónövényeket fajtának megfelelően metsszük. Vannak olyan fajták, amelyek nem igénylenek metszést, például a borostyán. A nem megfelelő helyre, például ablak elé növő hajtásokat a hajtás tövéből távolítsuk el.

Téli felkészítés

A tél közeledtével fel kell készülnünk a fagyokra. Fiatal, még nem túl erős példányoknak szükségük van téli védelemre. A „téliesítést” késő ősszel a fagyok előtt oldjuk meg. A növények tövét, gyökerét védjük meg elfagyás ellen, takarással, erre a célra megfelelő a falomb, fenyőkéreg, komposzt, szalma.

Hagymás, gumós virágok kiválasztása

Vásárlás elött határozzuk meg, hogy milyen fajta növényt szeretnénk ültetni. A hagymás, gumós virágok egy része tavasszal virágzik, másik részük ősszel és vannak nyáron virágzók is. Gondos válogatással elérhetjük, hogy mindhárom évszakban legyen virágzó növényünk. Vásárláskor ellenőrizzük a hagymáka, gumókat. Csak egészséges, kemény hagymákat, gumókat vegyünk. Ezektől az egyedektől várhatunk el egészséges növekedést és szép virágzást.

Ültetés

Hagymás, gumós virágok ültetésével úgy érhetünk el különösen szép hatást, ha csoportosan telepítjük őket. A különféle fajtájú növényeket úgy ültessük, hogy az egyes fajták virágzási ideje megegyezzen. A hagymás, gumós növények minden jó víz elvezetésű talajban szépen fejlődnek és virágoznak. Pangó vízzel teli talajokban a hagymák, gumók könnyen elrothadnak.

Nehéz, kötött talajokat mélyen meg kell munkálnunk és fel kell javítanunk a szerkezetét szerves anyagokkal, például tőzeg, humusz, szerves trágya. A hagymákat, gumókat legjobb, ha kavicsból készített drénrétegre ültetni. Az ültetés mélysége a hagyma nagyságától és fajtájától függ.

A nárciszok, császárkoronák ültetési mélysége 20-25 cm, a tulipánok, jácintok ültetési mélysége 10-15 cm, a kisebb méretű hagymák ültetési mélysége 10 cm. Bizonyos virágok rizómáját sekélyen kell ültetni, például az Irisz, más néven nőszirom.

Az ültetési mélységet nagyon fontos betartani, mert ha ettől eltérünk, akkor az egyes hagymák nem fognak virágozni, szabadföldben. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy a hajtáscsúcsok felfelé álljanak.

A tavasszal virágzó hagymás növényeket kora ősszel ültessük, a nyáron, ősszel virágzókat pedig tavasszal. A tavaszi virágzású növények ültetésekor, ősszel fontos figyelni arra, hogy időben ültessük el őket, legyen idejük begyökeresedni a hideg időig. A kora ősszel beültetett növények jól begyökeresednek, ezért tavasszal szép virágzást várhatunk tőlük. Ha valamiért a tavasszal virágzó hagymás, gumós növényeket csak később tudjuk elültetni, akkor védjük takarással a hagymákat, gumókat úgy, hogy a talajra valamilyen takaró anyagot teszünk, ami megvédi a talajt a hagymákat, gumókat az átfagyástól.

Hagymás, gumós virágok gondozása

Ültetés után ne hanyagoljuk el a növényeket. Az első évben szépen virágzó növényeknek, elvirágzás után adjunk szervestápanyagot, amit a talajba bemosódva a hagymák, gumók fel tudnak venni és elraktároznak a következő évi virágzásra. A tavasszal, nyáron elvirágzott növények lombozatát elpusztulása után vágjuk vissza talajmagasságig. Ügyeljünk arra, hogy csak is akkor vágjuk le a lombozatot, amikor már teljesen elpusztult. Erre azért kell különösen figyelni, mert ha túl korán vágjuk le a lombozatot az megakadályozza virágok megfelelő asszimilációját, amelynek következtében a hagymák, gumók egyre kisebbek és kisebbek lesznek, végül elpusztulnak. Az nyári virágzású díszfűvek lombozatát elpusztulása után érdemes meghagyni. A díszfű elhalt lombozatán, télen megtelepedő dér vagy különös látványt kölcsönöz.

Öntözés

Ültetés után a talajt öntözzük be. A talaj legyen mindig nedves, de ne alakuljon ki vízpangás, mert a hagymák, gumók megrothadnak. Különösen nyáran ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki ott, ahol hagymás, gumós növények vannak, mert kiszáradhatnak.

Szaporítás

A hagymás növények sarjhagymákat fejlesztenek, amiből szaporodnak, ezeket háromévente érdemes eltávolítani. A rizómás növényeket tőosztással szaporíthatjuk.

Teleltetés

Az fagyérzékeny hagymás, gumós növényeket, például kardvirág, dália télen védeni a fagykárral szemben. Ezeket ősszel közvetlenül az első fagyok előtt szedjük ki a földből, tisztítsuk (mossuk), szárítsuk meg és tároljuk őket hűvös fagymentes helyen. Gyakori gond, hogy a lakás és a hozzá tartozó garázs túl meleg a hagymások átteleltetéséhez, a fűtetlen kerti tároló pedig nem fagymentes. Ilyen esetben a hagymák tárolására a legmegfelelőbb hely a vízóraakna. A hagymákat, gumókat tegyük megfelelő tárolóba, például ládába vagy jutazsákba és ezt helyezzük a vízóraaknába.

Milyen tavaszi teendők vannak  a kertben?

Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:

A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.

A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.

Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.

Tavaszi teendő a gyeppel

Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.

Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.

Ültetés

Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.

Téliesített növények kihelyezése

A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.

Nyírás, visszavágás

Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.

Tápanyagpótlás

A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.

Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.

Öntözés

Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.

Permetezés

Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.

Évelő növények kiválasztása

Évelő növények kiválasztása előtt a legfontosabb, hogy ismerjük meg, milyen talaj-, fény-és vízigényük van az egyes fajtáknak. Vannak kimondottan napkedvelő fajok, amelyek száraz helyeken érzik jól magukat és árnyékkedvelő fajok, amelyek nedves, árnyékos helyeken fejlődnek a legjobban. A növények kiválasztásánál ügyeljünk a magasságukra is, nehogy később az alacsony növényeket eltakarják a magasabbak.  Úgy válogassuk össze a növényeket, hogy tavasztól őszig folyamatosan legyen virágzó évelőnk, és színük is harmonizáljon egymással.

Ültetés

Az évelő növényeket magvetéssel, tőosztással vagy sarj leválasztással szaporítjuk. Edényes növényeket a fagyos időszak kivételével egész évben ültethetünk, szabad gyökerűeket csak tavasszal és ősszel. Az évelő növényeket fajonként, fajtánként négyes, hatos csoportokba ültessük, hogy különböző színfoltok alakuljanak ki. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy ne túl sűrűn ültessük a növényeket, mert a fejlődésük nem lesz megfelelő. Kisebb növényeket 30 cm-re, közepeseket 40-50 cm-re, míg a nagyobbakat 60-70 cm-re ültessük egymástól.

Gondozás

Tápanyagpótlás

Az évelő növényeknek rendszeresen, tavasszal szórjunk ki hosszú hatástartamú szervestápanyagot.

Öntözés

Az alapos öntözés, ültetés után és száraz időszakokban különösen fontos.

Támasztás

A magas évelők támasztást igényelnek, mert a száruk nem elég erős ahhoz, hogy megtartsa őket. A támasztás, kikötözés a szél ellen is védelmet nyújt. Kikötés, támasztás nélkül a magas évelőket könnyen kidöntené a szél.

Szaporítás

Az évelők, egészségesek maradnak és jól fejlődnek, ha három, négyévente, kivesszük őket, szétosztjuk, és újra telepítjük őket. E nélkül túlságosan elsűrűsödnek, a régi hagymák kimerülnek, emiatt nem növekednek, fejlődnek megfelelően.

Permetezés

Néhány évelő növény, mint az őszirózsák, díszpipacsok, évelő szarkaláb, szárazabb időkben hajlamosak lisztharmatosodásra. Sok évelő növény levélzete a csigák kedvelt tápláléka. A lisztharmat ellen permetezéssel lehet védekezni, a csigák ellen, csigaölőszerekkel lehet védekezni.

Elsőként akár még hóban, fagyban a fekete hunyor és a hóvirág jelenik meg, majd a csoda mogyoró virágai jelennek meg. Később a zanót, az aranyvessző jelenik meg, majd fokozatosan a többi cserje színesíti a kertet.

A cserjék a madarak számára védelmet és fészkelő helyet nyújtanak. A virágzásukkal hasznos rovarokat vonzanak a kertbe. A cserjék bizonyos része elvirágzásuk, termést képez, amely beérésük után táplálékot biztosít a madaraknak.

Milyen cserjéket telepítsünk?

Cserjék telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete.

Cserjék kiválasztása

A cserjék kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat. A növények összenövése gondozási problémákat is okoz.

Cserjék kiválasztásakor vegyük figyelembe a növények virágzási idejét, megfelelő elhelyezéssel harmónikus hatást teremtünk. A kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Megvásárláskor ellenőrizzük a növények egészségi állapotát. Csak egészséges, szép színű, arányos megjelenésű cserjéket vegyünk.

Virágzó cserjék ültetése

Ültetési időszak
Konténeres cserjéket kora tavasztól késő őszig telepíthetünk.

Ültetési távolság
Cserjéktől függően 50-100 cm.

Ültetés lépései

• Alapozzuk meg a növényünk egészséges jövőjét. Éppen ezért fordítsunk rá megfelelő mennyiségű időt az ültetésre és legyünk alaposak. Első lépésben alakítsuk ki az ültetőgödröt. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a gyökérzet nagyságának. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Öntözés

Rendszeres és kiadós öntözést igényelnek a cserjék a begyökerezési folyamat alatt, mely az ültetés utáni első 2 évet jelenti. Az öntözés gyakoriságát az adott évszak és időjárás határozza meg. Késő tavasszal és nyáron többet, ősszel kevesebbet kell öntöznünk. Nyári telepítésnél naponta kell öntöznünk, főként homokos talaj esetén. Nyáron a kánikulai időszakban a locsolás ideje mindig kora reggel vagy késő este legyen. Cserépbe, dézsába ültetett növényeket még sűrűbben kell öntözni, sokkal hamarabb kiszárad a földjük. Csapadékszegény télen, enyhe időben locsoljuk meg a növényeket, mert sokszor a relatív vízhiány miatt kiszáradnak.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja és ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Új ültetésű cserjék védelme télen

Ősszel telepített fiatal növények tövét falombbal, szalmával, komposzttal takarhatjuk, így nehezebben fagy át a talaj és nem szárad ki. Cserepes, edényes cserjék legegyszerűbb teleltetési módja, ha lesüllyesztjük a talajba, amely védelmet nyújt erőteljes fagyok ellen, ami gyökér elfagyást okozhat.

Nyírás, metszés

A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.

Viszont az alábbi növények sokat segíthetnek abban, hogy jobbá váljon az életünk, főként akkor, ha beszerezzük az alábbi növényeket és mindig emlékszünk arra, hogy mit szimbolizálnak.

Orchidea a boldogság virága

Az egzotikus szépségű, hosszan virágzó orchidea a tartós boldogság, örök szerelem virága. A különleges megjelenése erőt és biztonságot sugároz. Ezen kívül a bőség és a gyarapodás jelképe is.

Flamingó virág a siker virága

Ez a mutatós megjelenésű virág a hírnév, a pénz területén hozhat sikereket. Mind ezek mellett a szerelem területén is hozhat pozitív változásokat.

Pozsgafa, ismertebb nevén majomfa a pénz, a gazdagság növénye

A pozsgafa, más néven a majomfa. Az Angol népnyelvben Money tree, Dollár tree, a jólét, a gazdagság szimbóluma, ami hozzásegít minket a pénz gyarapodásához, illetve a pénzzel kapcsolatos jó döntések meghozatalához.

Begónia a pozitív kisugárzás, új ötletek, jókedv energia virága

A növény pozitív kisugárzása feledteti a napi robotot, a mindennapok rutinját, unalmát. Új ötleteket hoz, és ezek megvalósítására sarkall. A nyaralás, kikapcsolódás érzetét kelti bennünk. Mindenkinek jót tesz, akinek hiányzik egy kis “jókedv-energia”.

Csüngőágú vagy más néven kis levelű fikusz, a tudás növénye

A csüngő ágú vagy más néven kis levelű fikusz, kiscsüngő hajtásaival és apró leveleivel különleges és népszerű dísze a házaknak. A növény az önfejlesztés, tudás és az egészség területén hozhat változást az életünkben a belőle áradó energia által.

Olajfa a tisztaság, jólét, jóság, megújuló élet és a boldogság növénye

Az olajfa a tisztaság, a jólét, a gyógyító jóság, a megújuló élet és a boldogság szimbóluma, nem véletlen, hogy gyakran ültetik olyankor is, amikor gyermek születik a családban. Kedveli a meleg, napsütötte helyeket, növekedési időszakában pedig a bővebb öntözést. Ha így gondoskodsz róla, tökéletes dísze lehet kertednek, különösen, ha kedveled a mediterrán hangulatot.

Mirtusz a tisztaság, szeretet, a megértés és a béke jelképe

A mirtusz – Myrtus – örökzöld cserjéje a tisztaság, a szeretet és megértés, egyúttal pedig a békés otthon szimbóluma. Jól tűri a szárazságot és a rossz talajt is, a melegre viszont nagy szüksége van, így napos helyre érdemes ültetni.

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész