Az esős, csapadékos, meleg, párás időben a kertben, fűben, gyepben megjelenő kocsányos, kék-zöld színű képződmény neve kék-zöld alga, amely a föld nagyrészén elterjedt. A kék-zöld alga többféle helyen megtelepedik a kertben, réteken, legelőkön, még mediterrán éghajlatú földrészeken is előfordulhat, párás, csapadékos helyeken vagy párás, csapadékos időszakokban.

Hol jelenik meg?

A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon jelenhet meg, megfelelő körülmények esetén. Legmegfelelőbb számára azok a talajok, amelyek pH értéke7 feletti. Olyan talajokon, amelyek pH értéke 6,5 alatti (savanyú kémhatású) ritkán jelenik meg. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó, alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is növeli a megjelenésének esélyét. A kék-zöld alga egyéb helyeken, például virágágyásokban, térkövek közötti fugákban is megjelenhet.

Megjelenése és körülmények, amelyek kedvezőek számára.

A kék-zöld alga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, képleteit, amelyek először kicsik, majd növekednek. A méretük, szabálytalan, néhány centimétertől, több centiméter nagyságú lehet. Gyorsan szaporodnak, kedvező párás, nedves, vizes körülmények között. Kifejezetten kedvező a több napig tartó esős, meleg, párás időjárás

A csapadékos időszak megszűnését követően a kék-zöld alga képletek, elvékonyodnak, kiszáradnak színük megváltozik, feketéssé, kemény apró darabokra esnek szét a föld felszínén. Ha az időjárás ismét kedvezővé válik, újból megjelenik a kék-zöld alga és újból gyorsan elszaporodik.

Megelőzés, teendők a kék-zöld alga megjelenésekor

Legfontosabb a megelőzés! A kék-zöld alga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem könnyű. Módszerek a kék-zöld alga megelőzésére, megfékezésére,

• Füvesítés, gyeptelepítés előtt megfelelő talaj előkészítés, szervesanyag keverése a földbe, ha nem megfelelően laza.
• Meglévő fü, gyep estén kerüld a műtrágyát, a szervestápanyag, magas szervesanyag tartalmú.
• A meszes talajt tőzeggel keverve savanyítsd.
• Ha a víz meszes, kemény, a gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ilyen esetben, ha van esővíz gyűjtő, ebből öntözz vagy erről működjön az öntöző.
• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
• Meglévő gyep esetén a talajt levegőztetni kell, talajlyuggatással.
• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsd fel.
• az öntöző ritkábban, de alaposan öntözzön, a talaj mélyebben ázzon át. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig lesz vizes, a taj mélyebben ázik át, ez kedvezőtlen a kék-zöld alga megjelenésének, elszaporodásának.
• Évszaknak megfelelően öntözz.
• Ellenőrizd az esőérzékelőt, meghibásodás esetén nem érzékeli az esőt.

Védekezés

Ha megtelepedett a kertben a kékalga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Egészségügyi tulajdonságai

A cianobaktériumok bizonyítottan a természetes gyógyszerek és hatóanyagok rendkívül értékes forrásai nemcsak a gyógyszerek, hanem a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre szolgáló funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséhez is. A kék-zöld algából származó kivonatnak gyulladáscsökkentő fertőzés, baktérium, rák ellenes, immunerősítő hatása van.

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5865699/

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész

A gyepfoltosodás okai

Műtrágyák, vegyi anyagok

A gyepen megjelenő foltokat nem minden esetben gombabetegség okozza. A problémát műtrágyák és egyéb vegyi anyagok is okozhatják.

Ha a műtrágyát nem egyenletesen (kézzel) szórjuk szét a gyepen, a gyepen különféle zöldes, sárgás árnyalatú foltok jelenhetnek meg. Az erős nyári napsütés is okozhat sárga foltokat a gyepben. Ha a műtrágyát nem öntözzük be megfelelően a talajba, kiégeti a füvet.

Az is előfordulhat, hogy egy kis műtrágya a szóró kocsi feltöltésekor a kocsi mellé került a gyepbe, amit nem távolítottunk el rendesen. Ilyen helyeken is megjelenhetnek barna foltok (kiégés) – a túl sok műtrágyától kiszárad a fű. Ugyanezt a hatást figyelhetjük meg vegyi anyagok, mint például motorolaj, benzin, hígító vagy egyéb szer használatakor, ami a gyepre kerül. Érzékeny, finom szálú gyep esetében egyetlen csepp is ártalmas lehet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig kemény, vízhatlan talajon végezzünk hasonló tevékenységeket, és kerüljük, hogy bármilyen anyag kiömöljön. A vegyszerek nem csupán a gyepre, hanem az egész környezetre ártalmasak.

A gyep foltosodását okozhatja valamilyen permetszer vagy gyomirtó nem megfelelő használata is. Ezen kívül az is okozhat foltosodást, ha valamilyen tárgyat a gyepre helyezünk, ami alatt a gyep kihal. Foltosodást okozhat az is, ha kutya vagy macska a gyepbe végzi kisebb, nagyobb dolgát.

Amennyiben a foltosodást a fentiek idézték elő, a probléma könnyen megoldható újravetéssel.

Gombás betegségek

Gombás betegségek is okozhatnak különféle színű, sárga, barna vagy fehér, rózsaszín foltosodást. A fertőzés terjedése különösen jellemző, ha a pázsitot fagy, hőség, stressz (nagy meleg) vagy hosszú ideig tartó csapadékos időjárás teszi próbára.

A gombás fertőzés könnyen felismerhető elemzéssel, milyen gombabetegséggel van dolgunk. A leggyakoribb betegségek:

1. Fehér hó penész
2. Szürke hó penész
3. Rozsdabetegség
4. Dollárfolt
5. Rizoktóniás betegség
6. Lisztharmat
7. Levélfoltosság
8. Ofioboluszos foltosság

A betegségekről részletesen olvashatsz a Fű, gyep betegségek részben, a kiemelt részre kattintva.

Kiszáradás

Ha az aszályos nyári hónapok alatt a gyep túl kevés vízhez jut, foltokban vagy akár a teljes területen kiszáradhat a fű. Ebben az esetben újratelepítés, újravetés is szükséges lehet, mivel a kiégés után, nem minden esetben regenerálódik megfelelően a gyep.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.