A fűnyírás egyik titka az, hogy a fű mindig megfelelően legyen nyírva, ahhoz, hogy a szálak ne száradjanak, betegedjenek meg nyírás következtében.

A fűnyírás a legidőigényesebb munka, mint a gyepgondozás bármely más művelete. A fűnyírás módját jelentősen befolyásolja a gyep összetétele. Az első osztályú gyep fűféléi (fűmag keverék) erőteljesen megváltozhatnak (fűfélék arányának magváltozása), ha a vágás magasságát túlságosan lecsökkentjük vagy megemeljük.

A fűvet nyírjuk rendszeresen, hetente egyszer, 5-6 cm magasságúra. Az egyenletes magasságú fűnyírás következtében a fű kevésbé lesz megterhelve. Fűnyíráskor sok víz és tápanyag vész el a levágott magasságtól függően. A rendszeres, megfelelő magasságú fűnyírással nagymértékben megelőzhető a nem kívánatos gyommagvak megtelepedése.

Milyen a megfelelő gyep magassága?

A gyep legmegfelelőbb nyírási magasság 5-6 cm. Ez a magasság minden évszakban megfelelő. Gyepszellőztetéskor nyírjuk alacsonyabbra a fűvet, körülbelül 3 cm, annak érdekében, hogy a gyepszellőztető megfelelően tudjon dolgozni.

Sose nyírjuk a fűvet 5-6 cm-nél alacsonyabbra.

Miért ne nyírjuk alacsonyabbra?

• Mert a finom szálú fűvek könnyen kihalnak, foltosodás alakul ki, amiben a gyomok könnyen megtelepednek..
• Mert nehezebben regenerálódik a fű egy erőteljes nyírás után.
• Mert könnyen megtelepedhetnek a gyomok az alcsony fűszálak között.
• Mert csökken a fű ellenállóképessége nagy melegben.

Mikor nyírjuk a fűvet?

Ez időjárástó függő, általában Áprilisban kezdődik a fűnyírás időszaka és késő őszig, Október végéig, November közepéig tart. Különösen enyhe teleken előfordulhat, hogy később is kell még fűvet nyírni. A nyírás gyakorisága több tényezőtől függ, például évszakok. Kora tavasszal és ősszel lassabb a fű növekedése.  A nyírás gyakoriságát befolyásoló egyéb tényezők: gyep típusa, összetétele, talajminősége, tápanyagellátottsága.

A legjobb jelzést a fű magassága adja, sose legyen olyan nagy, hogy már lehajlik. A nyírás gyakorisága tavasszal és ősszel körülbelül két hét. Intenzív növekedési időszakban, Áprilistól, Szeptember végéig, egy hét.

Eső és vízes fű nyírása: Eső után sose nyírjunk füvet, vízes fűvet se nyírjunk, várjuk meg, amig kiszárad. Ha vízes fűvet nyírunk az jobban megterheli a fűnyírót. A levágott fű egy része elszóródhat, másik része feltapad a késházra, ami következ a feltapadt fű rohadni kezd. A vasházas fűnyírók könnyen elrozsdásodnak. A késházra feltapadt fű egy része kiszáradás után lehullik a késházról, amely elszóródik ott, aholl a fűnyírót tároljuk. A kiszáradt fű másik része a kerti úton szóródik el.

A vízes fű nyírása balesetveszélyes: elcsúszás, a vízes fű csúszós. Elektromos fűnyíró esetén zárlatot okozhat a gépházba felcsapódó víz. Sérült vezeték esetén pedig áramütés veszélye lehetséges.

Nyáron, kánikulában lehet e fűvet nyírni?

A megfelelően gondozott, kellő képpen egészséges gyepet nyáron, nagy kánikulában is lehet nyírni.

Fűgyűjtő zsák, tartály használata

Egy korábbi szemlélet alapján elterjed az, hogy fűnyíráskor a lenyírt fűvet hagyjuk a gyepen. Ennek a módszernek kevés előnye mellett komoly hátrányai vannak. Milyen hátrányai vannak? A lenyírt fű lefolytja az alatta lévő gyepet, ami következtében a takart rész a levegő és fényhiány következtében nem tud fejlődni. A lenyírt fű bomlása következtében gombafertőzés jelenik meg, ami tovább terjed a gyepen. A takarás következtében az adott részen a fű sárgul, majd kihal.

Mulcsozó fűnyíró

Az utóbbi években megjelentek a mulcsozó fűnyírok, amelyek a gyártók szerint megfelelően feldarabolják a lenyírt fűvet és mulcs formájában kerülnek a gyepre. Ez egy előnyös megoldás. Sajnos azonban a legtöbb fűnyíró mulcsozó funkciója nem megfelelő, ennek következtében a nagyobb fűdarabok bomlása közben gombás betegség alakulhat ki.

Fűnyírás előtti teendők

1. Fűnyírás előtt ellenőrizzük a fűnyíró állapotát, ellenőrizzük a fűnyíró kését, ellenőrizzük az olajszintet (benzin üzemű fűnyíró esetén), töltsük fel az üzemanyag tartályt benzinnel.
2. Állítsuk be a fűnyíró kését a megfelelő magasságba. A beállítási mód fűnyírónként változó. Van olyan fűnyíró, aminek minden kerekét állítani kell a megfelelő magasság beállításához. Van olyan, amelyik tengelyenként állítható és van olyan, amelyik központi állítóval rendelkezik.
3. Fűnyírásra olyan napon végezzük, ami csapadékmentes, a fű legyen száraz.
4. Nézzük át a gyep felületét, távolítsunk el mindenféle tárgyat a fűből, például gyerekjáték, ágak, kövek, mulcs, amelyek károsíthatják a fűnyíró kését.

Fűnyírás közbeni  teendők

1. A használati utasításnak megfelelően indítsuk be a fűnyírót.
2. Kezdjük el a fűnyírást, a sorokat úgy nyírjuk, hogy legyen köztük egy kis átfedés.
3. Megfelelő módon használjuk a fűnyírót. A fűnyíró nem porszívó, nem arra tervezték, hogy előre-hátra toljuk.
4. Ügyeljünk arra, hogy megfelelő időben ürítsük a fűnyíró zsákot, tartályt.
5. Figyeljünk arra, nehogy valamilyen növényt megnyírjuk, figyeljünk egyéb kiálló dolgokra is, például öntözőfejek, szegélyek, járdák.
6. Lehetőség szerint fűnyírásonként váltogassuk a fűnyírás irányát.
7. Fűnyírás közben legyünk figyelmesek.

Fűnyírás után teendők

1. Fűnyírás után tisztítsuk meg a gépet és a zsákot, tartályt.
2. Szemrevételezéssel ellenőrizzük a gépet, ha hibát észlelünk, javítsuk vagy javíttassuk.
3. Az akkumlátoros fűnyíró akkumlátorát töltsük fel.
4. Ellenőrizzük a kést, ha csorbult élezzük, éleztessük.

Fűnyíráshoz megfelelő minőségű és teljesítményű fűnyírót használjunk. Sose nyírjunk fűvet tompa, csorbult késsel.

A gyep csakúgy, mint más növény a kertben gondozást igényel. A gyep szakszerű telepítése még nem elég. A gyepet rendszeresen, folyamatosan gondozni kell.

Gyep gondozás alapvető feladatai

Fűnyírás

A szép és egészséges gyep gondozásának, fenntartásának fontos része a rendszeres fűnyírás. A fűnyírást a gyep növekedésének mértékében kell elvégezni. Egy frissen telepített gyepet, telepítés után 2-3 héttel kell először nyírni. Tavasszal és késő ősszel a fű lassabban nő, ezért ritkábban kell nyírni. Intenzív növekedési időszakban egy egészséges, jól fejlődő gyepet hetente kell nyírni. A rendszeres fűnyírás hatására mindig dús, erős gyepet kapunk.

A fűvet sose nyírjuk túl rövidre, kivéve gyepszellőztetés előtt. A legidelisabb magasság 4-5 cm. Ennél alacsonyabb fűben a gyomok könnyen megtelepednek, nem mellékesen nagy szárazságban a fűnyírás után nehezen regenerálódna. A túl alacsonyra nyírt fű nyáron könnyen hajlamos a kiszáradásra. A rendszeres fűnyírás hatására bizonyos gyomnövények sem tudnak megerősödni.

Fűnyírást csak megfelelő minőségű géppel végezzük. Az alacsony teljesítményű fűnyírók kése a fűszálakat roncsolja. Ezen kívül az alacsony fordulatszámú fűnyíró nem tudja megfelelőképpen a gyűjtőzsákba juttatni a lenyírt füvet, ami így a talajon elszórva marad.

A fűnyíró kése mindig megfelelően éles legyen. Ha a kés tompa, csorba, kopott, akkor a fűszálak roncsolódnak, rojtosodnak. A sérülés következtében a fűszálak nem regenerálódnak megfelelően, ami miatt a növekedés lelassul. A roncsolt, rojtosodott részek megbarnulnak, emiatt csökken a gyep esztétikai értéke.  Az esztétikai értékcsökkenés mellet a sérülésen keresztül a fű könnyen megfertőződhet gombabetegséggel.

Fűnyíráskor a füvet sose hagyjuk a gyepen, mert ennek káros következményei vannak. A fűnyiradék, nyesedék alatt a fű nem tud megfelelően fejlődni. A nyiradék takarása miatt a fű nem jut elegendő levegőhöz és napfényhez hiány. Az ilyen részek alatt a fű néhány nap alatt először megsárgul, majd kihal, az érintett rész foltos lesz. Ezen kívül a fű nyiradék, nyesedék a bomlás hatására meleg ágya a gombás betegségek kialakulásának. A füvön hagyott nyesedék az öntöző víz megfelelő talajba jutását is akadályozza.

Szegélynyírás

Meglehetősen csúnya látványt nyújt, a fűnyírás után a gyepfelület szélein vagy egyéb tárgyak (cserép, gyerek mászóka, csúszda, kerti pad) körül megmaradt hosszú fűszálak, amit fűnyíróval nem tudunk lenyírni. Ennek lenyírására szegélynyírót használunk. A szegélynyíróknak két fajtája van, elektromos és benzines.

Gyepszellőztetés

Gyepszellőztetéssel a füvet fiatalítjuk, megújítjuk. A munka elvégzése hozzájárul a gyep megszépüléséhez.

Ennek a munkának a végzése közben sokan megrettennek, mikor az első méterek után, meglátják a művelet hatására eltávolított összefüggő nagy mennyiségű gyepréteget.  Nem kell megijedni és pánikba esni a gyepszellőztetés okozta látványtól. Igaz, hogy a látvány elég megdöbbentő, de két hét múlva már olyan lesz a gyep, mint új korában.

A gyep azért fog úgy kinézni, mint újkorában, mert a gyepszellőztető kései a fű gyökérzetét megvagdossa, ami hatására új hajtásokat, sarjakat növeszt a fű, vagyis ennek következtében a fű sűrűsödik.

Gyepszellőztetés után szórjunk ki megfelelő minőségű (tápanyag tartalmú) szerves tápanyagot. Sose használjunk műtrágyát, mert ennek több a hátránya, mint a haszna. A műtrágya szikesedést okoz, rontja a talaj szerkezetét, a talajban levő hasznos élőlényekre is káros hatása van. Mindezen kívül a műtrágyázott növény szövet gyenge lesz, ami miatt könnyebben fertőződnek meg különféle betegségekkel. Nem utolsó sorban a műtrágya talajvíz nitrátosodását okozza, amely az ivóvízbe kerülve káros hatással van az egészségünkre.

A tápanyag kiszórása után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről.

A gyepszellőztetést egy erre a feladatra speciálisan kialakított gyepszellőztető géppel végezzük, ami ránézésre hasonlít egy fűnyíróra, de a kései nem vízszintes síkban forognak, hanem függőleges körforgásban.

Tápanyagpótlás

A szép, egészséges, esztétikus gyep másik feltétele a megfelelő tápanyagpótlás. Tápanyagpótlásra nem csak a gyepszellőztetés után van szükség, hanem nyár elején is a kánikula megérkezése előtt. Három oka van annak, hogy nyár elején is kell tápanyagpótlás. Az első oka, hogy a tavasszal kiszórt tápanyag nagyrészét már felhasználta a fű. A második ok az, hogy a folyamatos növekedés és rendszeres fűnyírás következtében sok tápanyagot használ fel a fű. A harmadik ok, hogy a nyári kánikula miatt nagymértékű igénybevételnek van kitéve a fű.

A szerves tápanyagok nem csak a megszokott, formában léteznek, hanem szemcsés, pellet, granulátum, por és folyadék formában is. A tápanyagpótlásról bővebben, a Tápanyagpótlás részben olvashatsz.

Mire kell figyelni szerves tápanyag használatakor?

1. Felhasználás előtt olvassuk el figyelmesen a felhasználási leírást.
2. Tartsuk be a gyártó előírását.
3. Egyenletesen, szóró kocsival szórjuk ki a tápanyagot.
4. Ügyeljünk arra, hogy a szemünkbe ne dörzsöljük bele.
5. Ügyeljünk arra, hogy ne nyeljük le.
6. Használjunk védőkesztyűt, a por és granulátum formájú tápanyagok kéz száradást okozhatnak.
7. Tápanyag kiszórás után alaposan mossunk kezet.
8. A megmaradt tápanyagot megfelelően módon, kisgyerekektől elzárva, száraz helyen tároljuk.

A tápanyagpótlásnak kiemelt jelentősége van a gyepbetegségek kialakulásának a megelőzésében. A megfelelő tápanyagpótlás következtében a gyep betegségekkel szembeni ellenállóképessége fokozódik.

Öntözés

A gyep gondozás szintén nélkülözhetetlen feladata az öntözés.  A fű nem képes víz nélkül élni. A szárazság jelei könnyen jelentkeznek. A fű színe fokozatosan elhalványul, sárgul, barnul, szalmásodik végül kiszárad.

Az öntözést három féle képpen oldhatjuk meg:

1.Kézi öntözés: ezt a műveletet kannával vagy slaggal tudjuk megoldani. Hátránya, időigényes és nem egyenletes.

2. Mozgó locsolófej kihelyezésével. Hátránya: a locsolófejeket ki kell helyezni a gyepre, öntözés közben át kell helyezni, öntözés után ki kell venni a fűből, mert ha a füvön hagyjuk, az öntözőfej alatt kipusztul a fű.

3. Kiépített, telepített öntözőrendszerrel. Előnye: kényelmes, időtakarékos, megfelelő lefedettség esetén egyenletesen vízelosztást biztosít. Öntöző rendszer használatával megválaszthatjuk az öntözés legmegfelelőbb időpontját és mértékét, ami évszakonként változó.

Öntözéskor mindig alaposan öntözzük be az érintett gyepfelületet, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlöntözve. Sose öntözzünk nagy melegben, mert ilyenkor nagy a párolgás, ami következtében sok víz, kárba vész. Az elpárolgó víz mennyisége hetente 20-30 liter is lehet, egy négyzetméter gyep felületen.

Permetezés

A gyepet, mint minden más élő szervezetet betegségek támadhatják meg. A legtöbb betegséget gombák okozzák, amelyek a fű, különböző részein alakulhat ki. A gombabetegségek megelőzése érdekében fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak, amitől a fű ellenállóképessége növekszik.

A tápanyagpótlás hatására a fű kevésbé lesz fogékony az egyes gombabetegségekre. Ennek ellenére, főként csapadékos időjárás esetén ajánlott időnként betegség megelőzése érdekében permetezni.

Gyomirtás

A gyepgondozás egyik fontos eleme a rendszeres gyomírtás. Gyomok mindenütt előfordulhatnak, ahol a gyom megtelepedéséhez megfelelő a körülmény. A gyom egészen kis résben is meg tud telepedni, ahol csak minimális mennyiségű szerves anyag van.

Gyom minden olyan növény, amely nem tartozik a gyepet alkotó fűfélék közé. Gyomosodás főként vetett gyepben alakul ki, annak ellenére, hogy bármilyen alaposak vagyunk is a talaj előkészítésben. A talajban apró gyommagvak tucatja van, amelyek a föld forgatásával a felszín közelébe kerülnek, és így a kedvező körülmények hatására megindul a fejlődésük.

A gyeptéglából kialakított gyepben nincs gyom, mert a talajkeverék, amibe a fűvet vetik csírátlanított. A rendszeres, szakszerű gyep gondozás esetén a gyomok egyáltalán vagy csak nehezen telepednek meg. A gyep gyomosodásának megelőzésében fontos szerepe van a rendszeres fűnyírásnak. A gyomosodás megelőzése érdekében másik fontos tényező az, hogy a fű kellő magasságú, így a letöbb esetben a fűbe került gyom nem jut le a talajig. A magas fűben a gyom a fűszálon marad, az öntözés, a napfény és a levegő hatására kicsírázik, de nem tud begyökeresedni, ezért elpusztul.

Mind ezek ellenére, előfordulhat, hogy a gyom valamilyen módon megtelepszik a gyepben. Ennek két oka van. Az első ok, hogy a fűszálon megtelepedett gyommag, fűnyírás közben – ahogy véghalad rajta a fűnyíró kereke- lejuthat a talaj felszínére, ahol csírázás után le tud gyökerezni a talajba. A másik ok, amiért megtelepedhet a gyom még a legsűrűbb fűben is, hogy valamilyen módon (szél, madár, egyéb állat útján vagy cipő, ruházat által) a fűszálra kerülő gyommag, a gyep használata közben a talaj felszínrére lejut.

Ha megtelepszik a fűben a gyom, akkor ez könnyen ki írtható, ha kétszikű. Ha egyszikű gyom telepszik meg a gyepben, az csak kézzel távolítható el. Ügyeljünk arra, hogy az egyszikű gyomok rendszeresen távolítsuk el a gyepből. Ennek elmulasztása komoly problémát okoz. Az évelő gyomok, mint például a muhar könnyen elterjedhet a gyepben, kiszorítva a gyep fűféléket.

Gyomirtás előtt tájékozódjunk megfelelően a gyomírtó használatáról, és tartsuk be a gyomírtón lévő előírásokat.

Lombseprés

Ősszel a lehullott faleveleket rendszeresen távolítsuk el a gyepről. Tavasszal is az az első feladat, hogy a télen, szél által befújt levelet távolítsuk el lombseprővel. A füvön maradt falevél alatt a fű könnyen kihal.

Földkeverék kiszórás

A jó minőségű gyep egy speciális földkeverékbe van elvetve. Ez a földkeverék a gyeptégla alapja. A földkeverék szerves anyagok keverékéből tevődik össze, ami idővel, lassan lebomlik. Ha ez a réteg lebomlik, akkor marad az eredeti föld, ami nem megfelelő a gyep fejlődésének. Éppen ezért a lebomlott földkeveréket időnként pótolni kell. A földkeverék kiszórására kétféle módszer van, kézzel, lehetőleg egyenletesen kiszórva vagy speciális géppel kiszórni.

Talaj mélylevegőztetés

 A talaj a rendszeres öntözés, fűnyírás, és egyéb hatások (esőzés, hó, használat) hatására tömörödik, ami következtében a talaj vízfelvevő képessége és levegőzése csökken. Ennek következtében pangó vízréteg alakul ki, ami betegségeket okoz. A talajtömörödést, vízfelevevő képességét és levegőzését talajlyuggatással oldhatjuk meg. Ezt a feladatot egy speciálisan kialakított, cipőre erősíthető talpas tüskés eszközzel tudjuk elvégezni, amely alsó részére tüskék vannak felerősítve. A talaj levegőztetés hatására a fű gyökérzete több levegőhöz jut, ami segíti a megfelelő gyöké növekedést.

A talaj levegőztetése, főleg nagy gyepterület estén elég nehéz, fárasztó feladat, mert az egész gyepterületet vég kell járni, apró lépésenként, úgy hogy a talajba süllyedő talpas, tüskés eszköz a talpunkra van erősítve, amit minden lépés során besüllyed a talajba, és ami minden tovább lépésnél ki emelünk a talajból.

A talaj mélylevegőztetését csak nedves, talajon célszerű elvégezni. Száraz talaj esetén a tüskék nem süllyednek be megfelelőképpen a talajba, és ezen kívül gyorsabban is kopnak.