A tápanyagpótlás szerepe a növények egészsége érdekében.

A növényeknek ép úgy szükségük van tápanyagra, mint az emberi szervezetnek. Hiszen gondold csak el: A növények növekednek, fejlődnek, virágot, termést hoznak, ehhez tápanyagra van szükségük. A talajban lévő tápanyagokat felveszik, tehát ezeket pótolni kell. Ha nem pótoljuk a felhasznált tápanyagokat, akkor a növények fejlődése és ellenálló képessége csökken, ezáltal könnyen megtámadhatja a növényeket a különféle kórokozók és kártevők.

Tápanyagra van szükségük a növényeknek azért is, hogy az időjárás okozta körülményeket is jobban elviseljék. Télen a fagyok, a havazás, és a jégeső okozhat károkat egy legyengült, tápanyag hiányos növény esetében. Nyáron a forróságot és a kánikulát kell elviselniük a növényeknek, mindezen kívül az év további időszakában elő forduló egyéb időjárási körülményeket is el kell viselniük, viharok, jégeső. A tápanyag hiányos növények fagyok esetén könnyebben károsodnak (elfagyás, törés, hasadás), a nyári tartós meleg lombhullást, kiszáradást okozhat, viharos időben a tápanyag hiányos növények eltörhetnek, elhasadhatnak.

A növények tápanyagairól és azok szerepéről a Növények tápanyagai részben olvashatsz.

Ha a növények rendszeresen JÓ minőségű szerves tápanyaggal vannak ellátva, akkor erősebbek és ellenállóbak, szebbek lesznek. A virágzat, a termés dúsabb nagyobb és szebb lesz.

Milyen a jó minőségű tápanyag?

Olyan a mikró és makró elemeket tartalmaz, amelyek fontosak a növényeknek, természetes alapanyagú növényi és állati eredetű készítmények.

Melyek ezek a mikró és makró elemek?

Nitrogén, Foszfor, Kálium, Magnézium, Kalcium, Kén, Vas, Cink, Réz, Mangán, Bór, Molibdén.

Mikor és hányszor pótoljuk a tápanyagot?

A szerves alapú tápanyagok (folyékony, szemcsés, pellet, granulátum) az év bármely részében alkalmazhatók. A leghatékonyabb időpontok a kijuttatásra: kora tavasszal és kora ősszel van. A tavasszal kiszórt tápanyag kedvező hatással van a növények (levélzet, virágzat) fejlődésére, és az ellenálló képesség növelésére, a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A kora ősszel kiszórt tápanyag pedig felkészíti a növényeket a szélsőséges késő őszi és a téli időjárási körülményekre. Fontos! Tápanyag kiszórása után, gondoskodni kell az öntözésről, annak érdekében, hogy a tápanyag megfelelően oldódjon, és ezáltal a talajba mosódva a növények fel tudják venni.

Miért ajánlom a szerves tápanyag használatát?

A kérdés megválaszolására egy könyvből idézek adatokat. Az adatok a kertek többségére is igaz, ahol műtrágyát használnak tápanyagpótlásra. A könyv címe: A magyar föld sorsa (2014, AGROINFORM)

Néhány elgondolkodtató adat a könyvből:

  • A tömegtermelés nagymértékű minőségvesztéssel jár, ami jelentős egészségügyi problémát okoz.
  • Az iparszerű gazdálkodás, a rengeteg műtrágya és vegyszer rontott a talaj minőségén, a termékek tápanyag-és vitamin tartalmán.
  • 1840-óta 70-80 százalékkal csökkent a termőföld vas-és mésztartalma.
  • 1840-óta 1,5 értékkel csökkent a föld pH-tartalma, azaz fokozatosan savasodik.
  • Magyarország termőföldjeinek 60%-át érinti a talajsavanyosodás, amelyek legfontosabb okozója a műtrágyázás, szintetikus növényvédő szerek, savas esők, stb. A savanyúság nemcsak terméscsökkenéssel, hanem annak minőségromlásával is hat.
  • Míg korábban négyévente volt, ma nincs szervestrágyázás.
  • 100 év alatt a burgonya vastartalma 110mg-ról 5mg-ra csökkent.
  • A borsó vitamintartalma 46,7 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
  • A tej vitamintartalma 5 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
  • A káposzta vitamintartalma 5 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
  • A sárgarépa vitamintartalma 60 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
  • Magyarországon az 1960-as években 130 ezer csontritkulásos megbetegedést regisztráltak, 2000-ben 1,2 millió főt, amelynek fő okozója élelmiszereink nagy Ca-hiánya.