Az esős, csapadékos, meleg, párás időben a kertben, fűben, gyepben megjelenő kocsányos, kék-zöld színű képződmény neve kék-zöld alga, amely a föld nagyrészén elterjedt. A kék-zöld alga többféle helyen megtelepedik a kertben, réteken, legelőkön, még mediterrán éghajlatú földrészeken is előfordulhat, párás, csapadékos helyeken vagy párás, csapadékos időszakokban.

Hol jelenik meg?

A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon jelenhet meg, megfelelő körülmények esetén. Legmegfelelőbb számára azok a talajok, amelyek pH értéke7 feletti. Olyan talajokon, amelyek pH értéke 6,5 alatti (savanyú kémhatású) ritkán jelenik meg. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó, alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is növeli a megjelenésének esélyét. A kék-zöld alga egyéb helyeken, például virágágyásokban, térkövek közötti fugákban is megjelenhet.

Megjelenése és körülmények, amelyek kedvezőek számára.

A kék-zöld alga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, képleteit, amelyek először kicsik, majd növekednek. A méretük, szabálytalan, néhány centimétertől, több centiméter nagyságú lehet. Gyorsan szaporodnak, kedvező párás, nedves, vizes körülmények között. Kifejezetten kedvező a több napig tartó esős, meleg, párás időjárás

A csapadékos időszak megszűnését követően a kék-zöld alga képletek, elvékonyodnak, kiszáradnak színük megváltozik, feketéssé, kemény apró darabokra esnek szét a föld felszínén. Ha az időjárás ismét kedvezővé válik, újból megjelenik a kék-zöld alga és újból gyorsan elszaporodik.

Megelőzés, teendők a kék-zöld alga megjelenésekor

Legfontosabb a megelőzés! A kék-zöld alga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem könnyű. Módszerek a kék-zöld alga megelőzésére, megfékezésére,

• Füvesítés, gyeptelepítés előtt megfelelő talaj előkészítés, szervesanyag keverése a földbe, ha nem megfelelően laza.
• Meglévő fü, gyep estén kerüld a műtrágyát, a szervestápanyag, magas szervesanyag tartalmú.
• A meszes talajt tőzeggel keverve savanyítsd.
• Ha a víz meszes, kemény, a gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ilyen esetben, ha van esővíz gyűjtő, ebből öntözz vagy erről működjön az öntöző.
• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
• Meglévő gyep esetén a talajt levegőztetni kell, talajlyuggatással.
• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsd fel.
• az öntöző ritkábban, de alaposan öntözzön, a talaj mélyebben ázzon át. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig lesz vizes, a taj mélyebben ázik át, ez kedvezőtlen a kék-zöld alga megjelenésének, elszaporodásának.
• Évszaknak megfelelően öntözz.
• Ellenőrizd az esőérzékelőt, meghibásodás esetén nem érzékeli az esőt.

Védekezés

Ha megtelepedett a kertben a kékalga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Egészségügyi tulajdonságai

A cianobaktériumok bizonyítottan a természetes gyógyszerek és hatóanyagok rendkívül értékes forrásai nemcsak a gyógyszerek, hanem a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre szolgáló funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséhez is. A kék-zöld algából származó kivonatnak gyulladáscsökkentő fertőzés, baktérium, rák ellenes, immunerősítő hatása van.

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5865699/

Milyen tavaszi teendők vannak  a kertben?

Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:

A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.

A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.

Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.

Tavaszi teendő a gyeppel

Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.

Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.

Ültetés

Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.

Téliesített növények kihelyezése

A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.

Nyírás, visszavágás

Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.

Tápanyagpótlás

A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.

Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.

Öntözés

Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.

Permetezés

Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.

A gyep öntözésének időszaka

A gyep öntözésének időszakát az időjárási körülmények befolyásolják. Az öntözés időszaka egybe esik a vegetációs időszakkal, ami évenként eltérő lehet. Van olyan év, hogy már Márciusban olyan meleg van, hogy öntözésre van szükség. Van olyan év, amikor csak Április közepétől van szükség, öntözésre. A vegetációs időszak vége is elég változatos lehet. Van olyan év, amikor Szeptember közepétől hűvösebb, csapadékosabb az időjárás. Van olyan év, amikor Októberben még elég meleg van ahhoz, hogy öntözésre van szükség.

A gyep öntözésének kezdő időpontját úgy tudjuk meghatározni, ha figyeljük az időjárást. Ha a nappali hőmérséklet 20 C vagy ennél magasabb, és száraz, akkor célszerű elkezdeni a gyep öntözését. Ebben az időszakban, még ritkábban kell öntözni, 2-3 naponta, később az hőmérséklet emelkedésével arányos gyakoribb öntözésre van szükség.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

A gyep öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja:

Talajszerkezet

A talajszerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talajtípus van, amely általában keverten, a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talajtípus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

A gyep öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az egyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a gyepnek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban.

Napos és árnyékos területek

A gyep napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjon le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Mennyi vízre van szüksége a gyepnek?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter gyep terület vízigénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül. 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a gyep vízigénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

Hogyan lehet mérni a vízmennyiségét?

A vízmennyiség mérésére kétféle módszer van:

1. Helyezzünk a gyep felületére széles nyílású üvegeket vagy cserép alátéteket egyenletes távolságokra egymástól az öntözés sugarán belül. Ezután állítsuk be az öntözőt 10 percre, miután megállt az öntözés, mérjük meg a víz mélységét az üvegekben vagy az alátétekben.
2. Helyezzünk a gyep felületre mérőedényeket az első pontban megadott mód alapján, majd az öntözés vége után nézzük meg a mérőedény oldalán lévő értéket. A mérőedény használatakor gondoskodjunk az edény megfelelő rögzítéséről, a felborulás megelőzése érdekében.

Mikor és hogyan öntözzük a gyepet?

Az öntözés időpontjának a meghatározásához figyelembe kell venni a levegő hőmérsékletét is. Kora tavasszal, nyár végén, kora és késő ősszel az éjszakák hűvösebbek, a nappalok melegebbek. Ezen időszakokban, 2-3 naponta, egyszer reggel 7-8 óra körül ajánlott öntözni. Ebben az időtartományban azért célszerű öntözni, mert ezzel megelőzhetjük az éjszakai és hajnali hűvös következtében kialakuló gombabetegségek kialakulását.

Késő tavasszal, a nappalok egyre melegebbé válnak, ezért napsütötte területeken ajánlott az öntözés időpontját korábbi időpontra állítani, 4,5 vagy 6 órára. A nyári hónapokban, tartós meleg esetén a hőmérséklet késő este vagy kora hajnalban kezd el lehűlni. Ebben az időszakban az öntözőt ajánlott úgy beállítani, hogy a hűlés és hajnali melegedés között legyen, este 11 és reggel 5 óra. Öntözésre a legjobb időpont nyáron kánikulai időszakban este 11 és reggel 3 óra között van, azért mert ebben az időszakban hasznosul legjobban az öntöző víz. Ha az öntözés időpontja reggel 5-6 órakor kezdődik vagy fejeződik be, akkor az intenzív napsütés következtében az öntöző víz nagy része elpárolog, így könnyen vízhiányos lehet a gyep, ami száradási tüneteket okoz. Nyáron kánikulai időszakban már reggel fél 8-kor 30 C hőmérséklet van.

Ha a gyep bizonyos részei a kertben árnyékos részen van, akkor is célszerű figyelembe venni a feljebb leírt öntözési javaslatokat, azonban ügyelni kell arra, hogy az ilyen területeket lényegesen rövidebb ideig öntözzük a gyepet, máskülönben könnyen gombás betegségek vagy rohadás alakul ki.

Ha a gyep valamilyen adottság miatt elég árnyékos részen van a kertben, akkor az önözési időpont legmegfelelőbb ideje a hajnali órák.

Homokos, laza talajszerkezetű kertekben a gyep öntözését két részre osztva oldjuk meg, azért mert az említett talajok vízmegkötő képessége nagyon csekély.

Mennyi ideig öntözzünk?

Ez a feljebb leírt tényezőktől függ, a pontos időtatam meghatározásához megfigyelésre és kísérletezésre van szükség. Nyáron, amikor a gyepet naponta öntözzük, akkor van megfelelően öntözve, ha öntözés után a talaj 12-15 cm mélyen vizes és nap közben eléggé kiszárad a talaj felső része a következő öntözés időpontjáig.

Miért ne öntözzünk nap közben kánikulában?

Ennek két oka van:

1. Igaz, hogy a gyepet nap közben, kánikulában is lehet öntözni, de ez elég értelmetlen, mert nap közben hatalmas a párolgási veszteség, ezért csak csekély mennyisége hasznosul a víznek. Nem mellesleg nem igazán gazdaságos, vízfogyasztás és költség szempontjából. Egy erős, megfelelő gyökérzettel rendelkező gyepnek, nap közben is ki kell bírnia víz nélkül a következő öntözési időpontig.
2. Olyan területeken, ahol a gyep teraszosan van kialakítva a telek lejtése miatt úgy, hogy a teraszok közötti részen növények vannak beültetve, akkor ezen, növények levelei könnyen megéghetnek az öntözés miatt, abban az esetben, ha az alsóbb terasz a felső teraszról van öntözve.

]]> https://naturgarden.hu/gyepszelloztetes/ Wed, 12 Dec 2018 07:00:00 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8151 Mi a gyepszellőztetés?

A gyepszellőztetés fiatalító, frissítőmasszázs a gyepnek. A gyepszellőztetés hatására a fű megújul, fiatalodik, sűrűsödik.

Miért jó a gyepszellőztetés?

Gyepszellőztetéssel az elhalt fűréteget távolítjuk el. A gyep gyökereit a gyepszellőztető megvágja, ennek következtében a gyep jobban bokrosodik, sűrűsödik.

Hogyan alakul ki az elhalt fűréteg?

Ennek több oka van:

1. A fűnek van egy természetes elhalása és megújulása.
2. Fűnyíráskor fű maradványok kerülnek a gyepre.
3. Megfelelő gondozás hiánya miatt fellépő elhalás.
4. Télen kevés a napsütés, ami miatt nincs meg a megfelelő fotoszitézis.
5. Télen erős tartós fagy estén elfagy kisebb nagyobb részben.
6. Télen, havazás miatt összefüggő vastag hóréteg alakulhat ki, ami alatt a fű könnyen elhal.

Ezek együttes hatásaként alakul ki az elhalt fűréteg a gyepben. Az első három ok vegetációs időben alakul ki, a másik három télen.

Miért kell eltávolítani az elhalt fűréteget?

Mert:

• az elhalt fűréteg félig vízzáró réteget képez, ami miatt a víz egy része nem jut el a talajba.
• az elhalt fűréteg gátolja a gyep levegőzését.
• az elhalt fűréteg miatt a gyep nem tud megfelelően megújulni.
• az elhalt fűréteg gombabetegségek kialakulásának forrás.

Hogyan távolítható el az elhalt fűréteg?

Az elhalt fűréteg eltávolítása kis területek estén kézzel, kézi gyepszellőztetővel végezhető el. Nagyobb területek estén géppel.

Hogyan csináljuk a gyepszellőztetést?

A kertek kialakítása alapján, bizonyos részeken (szegélyek, sarkok, ívek, tipegők között, öntöző fejek körül) kézzel kell elvégezni, mert a gép ilyen helyeken nem fér el. Nagyobb, összefüggő területeken géppel tudjuk elvégezni. Gyepszellőztetéskor a gyepet mindkét irányba (keresztbe, hosszában) meg kell szellőztetni. Vannak olyan kialakítású gépek, amelyek használatával csak egy irányba kell elvégezni a gyepszellőztetést.

Mikor végezzük a gyepszellőztetést?

Gyepszellőztetést egy évben kétszer végezzük el, először tavasszal, az első fűnyírás után. Másodszor nyár végén, kora ősszel. A tavaszi gyepszellőztetéssel a télen elhalt fűréteget távolítjuk el. A nyár végi, kora őszi gyepszellőztetéskor a vegetációs időszakban keletkezett elhalt réteget távolítjuk el.

Miért jó nyár végén, kora ősszel elvégezni a gyepszellőztetést?

Egyrészt azért, mert ebben az időszakban a gyep még könnyen megújul, sűrűsödik. Másrészt pedig ősszel még gyönyörködhetünk a gyep színében. Különösen szép látvány késő ősszel, amikor a levelek sárgulnak és a gyep még üde szép zöld.

Mire ügyeljünk gyepszellőztetés előtt és közben?

Gyepszellőztetést csakis megfelelő (csapadékmentes) időjárási körülmények között végezzük. A talaj ne legyen se túl vizes, se túlszáraz.

Gép használata esetén az alábbiakra figyeljünk:

1. Elektromos gép használatakor figyeljünk a hosszabbítóra. Sose használjunk hibás, sérült hosszabbítót. Munka közben sose vegyük nyakunkba a hosszabbítót. Figyeljünk arra, hogy munka közben a hosszabbító, különösen fordulóknál ne kerüljön a kés alá.
2. Benzines gép esetén használat előtt ellenőrizzük az olajszintet, ha kell, töltsük fel megfelelő olajjal. Ellenőrizzük a benzin szintet. Ha kevés üzemanyaggal kezdjük el a munkát, akkor elég bosszantó lehet, ha munka közben kiürül. Ellenőrizzük az ékszíj feszességét, ha nem elég feszes állítsuk utána.
3. Ügyeljünk arra, hogy a kések állapota megfelelő legyen, ne legyen hiányos, töredezett, túlkopott
4. A gyepszellőztetőt mindig megfelelő mélységre állítsuk. Ha alacsonyra van állítva nem lesz elég alapos a gyepszellőztetés. Ha túl mélyre állítjuk, akkor a kések gyorsabban kopnak.
5. Munka kezdéskor figyelni kell a gép elindítására, (talajfogás). Forduló pontoknál figyelni kell arra, hogy a kés ki legyen emelve. Ha erről elfelejtkezünk fordulás közben a talajban lévő kés kiszakítja a talajt.
6. Ügyeljünk arra, hogy munka közben ne nyúljunk a gép alá (beszorult fű vagy egyéb eltávolítása céljából), csakis kikapcsolt állapotban. Elektromos gyepszellőztető használata esetén, csak áramtalanítás után nyúljunk a gép alá.
7. A munka végzése közben kisgyerek ne tartózkodjon a közelben, csak szülői vagy idősebb személy felügyeletével. Különösen figyelni kell erre, ha munkaközben megállunk és eltávolodunk a géptől telefonhívás vagy személyes szükségletek (evés, ivás, mosdó) elintézése miatt. Ilyen esetben biztosítani kell, hogy a kisgyerek ne indíthassa el a gépet.
8. Munka végzése után tisztítsuk le a gépről a rákerült port, fűmaradványokat. A gép alján lévő koszt (fű, föld) maradványokat is érdemes eltávolítani.

Gyepszellőztetés utáni teendők

A gyepszellőztetőknek van hulladékgyűjtő zsákjuk, de sajnos ez elég kicsi. Ha ezt használjuk, akkor számolni kell azzal, hogy ezt elég gyakran kell üríteni.

Éppen, ezért ha mellőzük a hulladékgyűjtő zsákot, akkor a gyepszellőztetővel kidolgozott fű hulladék a gyepen marad. Ennek eltávolítására lombseprőt használunk. Az összegyűjtött fű hulladékot komposztálhatjuk, vagy el kell szállítani.

Gyepszellőztetés után a gyep felülületének a látványa elég elszomorító lehet, de nincs miért aggódni, a gyep hamarosan megújul, besűrűsödik.

Gyepszellőztetés után ki kell szórni a megfelelő minőségű tápanyagot, hogy a szükséges nyomelemeket és ásványi anyagokat biztosítsuk a fűnek az egészséges növekedése érdekében.

Öntözés

Tápanyagpótlás után alaposan öntözzük be a gyepet, ha alapos esőzés várható, akkor ezt mellőzhetjük.

Mikor és mennyi ideig öntözzük a gyepet?

Az öntözés mértéke (ideje és mennyisége) több tényezőtől függ. Figyelembe kell venni az adott gyep (kert) elhelyezkedését (napos, árnyékos, hűvösebb), tájolását (napsütés mennyisége) és az időjárási viszonyokat (évszakok) és a talaj típusát (agyag, homok).

Ezek figyelembe vételével kell meghatározni, hogy mikor, mennyi ideig kell öntözni. Napos területeken több öntözésre (vízre) van szükség, mint árnyékos helyeken. Ez még adott kerten belül is változó lehet. Éppen ezért jó, ha az öntöző körök úgy vannak kialakítva, hogy külön-külön körön van a napos területet öntöző, és az árnyékos területet öntöző, zónák.

Tavasszal még az éjszakák hűvösebbek, a nappalok sem túl melegek. Ezért elég a gyepet két, három naponta öntözni. Az öntözés időpontja ne legyen túl korai. A tavasz előre haldásával a hőmérséklet általában folyamatosan növekszik, ennek figyelembe vételével gyakoribb öntözésre van szükség. Nyári, nagy melegben naponta szükséges öntözni a gyepet. Ebben az időszakban késő este (levegő lehűlés után) vagy kora hajnalban (hajnal 2-3 órakor) célszerű öntözni, azért mert ilyenkor alacsonyabb a párolgás.

Késő, nyáron ősszel az időjárás hűvösebbé, csapadékosabbá válik, ennek figyelembe vételével csökkenteni kell az öntözés gyakoriságát és időtartamát. Ilyenkor az öntözés időpontját is módosítani kell. Ebben az időszakban elég, ha 8-9 óra körül öntözünk. A hűvösebb időszakban a túl korai öntözés miatt könnyen kialakulhat gombás betegség.

Permetezés

A gyepnek csakúgy, mint más növénynek különféle betegsége lehet. A fű és gyepbetegségekről a Fű, gyepbetegségek részben olvashatsz. A betegségek megelőzése érdekében ajánlott időnként permetezni a fűvet, főként tavasszal és ősszel. Éppen ezért gyepszellőztetés után célszerű lepermetezni a fűvet. Ha a permetezést elhanyagoljuk, annak igen kellemetlen esztétikai következménye lehet. A gombabetegséggel fertőzött gyep látványa elég elszomorító, lehangoló.

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész

A gyepfoltosodás okai

Műtrágyák, vegyi anyagok

A gyepen megjelenő foltokat nem minden esetben gombabetegség okozza. A problémát műtrágyák és egyéb vegyi anyagok is okozhatják.

Ha a műtrágyát nem egyenletesen (kézzel) szórjuk szét a gyepen, a gyepen különféle zöldes, sárgás árnyalatú foltok jelenhetnek meg. Az erős nyári napsütés is okozhat sárga foltokat a gyepben. Ha a műtrágyát nem öntözzük be megfelelően a talajba, kiégeti a füvet.

Az is előfordulhat, hogy egy kis műtrágya a szóró kocsi feltöltésekor a kocsi mellé került a gyepbe, amit nem távolítottunk el rendesen. Ilyen helyeken is megjelenhetnek barna foltok (kiégés) – a túl sok műtrágyától kiszárad a fű. Ugyanezt a hatást figyelhetjük meg vegyi anyagok, mint például motorolaj, benzin, hígító vagy egyéb szer használatakor, ami a gyepre kerül. Érzékeny, finom szálú gyep esetében egyetlen csepp is ártalmas lehet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig kemény, vízhatlan talajon végezzünk hasonló tevékenységeket, és kerüljük, hogy bármilyen anyag kiömöljön. A vegyszerek nem csupán a gyepre, hanem az egész környezetre ártalmasak.

A gyep foltosodását okozhatja valamilyen permetszer vagy gyomirtó nem megfelelő használata is. Ezen kívül az is okozhat foltosodást, ha valamilyen tárgyat a gyepre helyezünk, ami alatt a gyep kihal. Foltosodást okozhat az is, ha kutya vagy macska a gyepbe végzi kisebb, nagyobb dolgát.

Amennyiben a foltosodást a fentiek idézték elő, a probléma könnyen megoldható újravetéssel.

Gombás betegségek

Gombás betegségek is okozhatnak különféle színű, sárga, barna vagy fehér, rózsaszín foltosodást. A fertőzés terjedése különösen jellemző, ha a pázsitot fagy, hőség, stressz (nagy meleg) vagy hosszú ideig tartó csapadékos időjárás teszi próbára.

A gombás fertőzés könnyen felismerhető elemzéssel, milyen gombabetegséggel van dolgunk. A leggyakoribb betegségek:

1. Fehér hó penész
2. Szürke hó penész
3. Rozsdabetegség
4. Dollárfolt
5. Rizoktóniás betegség
6. Lisztharmat
7. Levélfoltosság
8. Ofioboluszos foltosság

A betegségekről részletesen olvashatsz a Fű, gyep betegségek részben, a kiemelt részre kattintva.

Kiszáradás

Ha az aszályos nyári hónapok alatt a gyep túl kevés vízhez jut, foltokban vagy akár a teljes területen kiszáradhat a fű. Ebben az esetben újratelepítés, újravetés is szükséges lehet, mivel a kiégés után, nem minden esetben regenerálódik megfelelően a gyep.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.