A kertünkből úgy hozhatjuk ki a legjobbat és legszebbet, ha olyan növényeket ültetünk, amelyek az év minden évszakában adnak díszit. Ezáltal minden évszakban újabb és újabb látvány tárul elénk. Kora tavasztól őszig a virágzásukkal díszitő növények adnak különleges hangulatot a kertnek. Ősszel a lombhullató növények leveleinek elszíneződése nyújt látványosságot. Télen az örökzöldek adnak díszt a kertnek, amikor minden más növény nyugalmi állapotban van.

A dísznövények együtt élnek velünk, meghálálnak minden gondoskodást. Különleges élmény levágni egy szépen virágzó illatos növényt, amit a konyha asztalra téve, olyan érzést, nyújt, mintha a természet személyesen van jelen. Különösen megnyugtató és feltöltő élmény egy munkanap után kiülni egy ideig a kertbe, és növényekben gyönyörködve, belélegezve a természet illatát.

Ha kertépítés előtt állunk, akkor úgy terveztessük meg a kert beültését, hogy lombhullató és örökzöld fajták arányosan legyenek benne.

Dísznövények telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete és kémhatása. A különböző fajta dísznövényeknek más és más talaj, fény igénye van.

Kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat. A növények összenövése gondozási problémákat is okoz.

Dísznövények kiválasztásakor vegyük figyelembe a növények virágzási idejét, megfelelő elhelyezéssel harmonikus hatást teremtünk. A kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Dísznövények ültetése

A faiskolákban főként földlabdás vagy konténeres dísznövények vannak.

Ültetési időszak

A földlabdás, konténeres növények tavasztól, őszig ültethetők. A szabad gyökerű fajták ültetési ideje tavasz és ősz. Ültetés után nagyon fontos a rendszeres öntözés, főleg nyáron kánikulai időszakban.

Ültetési távolság

A dísznövények családja elég nagy, ebből adódóan az ültetési távolságuk is elég változatos. Az alacsonyabb növekedésű dísznövények ültetési távolsága 0,5–1 méter. A közepes méretű növények ültetési távolsága 2–3 méter. A magas fajták ültetése 4-6 méter.

Ültetés lépései

A növények ültetését alapozzuk meg rendesen, szánjunk rá elég időt és legyünk alaposak. A helyes ültetéssel megalapozzuk a növények optimális fejlődését.

• Első lépésben alakítsuk ki az ültetőgödröt. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a földlabda, konténer nagyságának. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Dísznövények gondozása

Az ültetés utáni folyamatos gondozás épp olyan fontos, mint a helyes ültetés. Nagy figyelmet kell fordítanunk az öntözésre, évi kétszeri tápanyagpótlására és a megjelenő betegségek megelőzésére, kezelésére.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja és ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Öntözés

A dísznövények ültetése után a növények megfelelő begyökeresedése érdekében rendszeresen öntözni kell. Ez az időszak fajtátó függően 1-2 év, ezután ritkábban is elég öntözni, kivéve a sekélyesen gyökeresedő fajtákat. Szélsőségesen meleg és száraz nyári időszakban még a nagy növekedésű díszfáknak is több vízre van szükségük.

Gyomírtás

Ha ültetéskor megfelelő képpen mulcsoztuk a növényeket, akkor szinte teljesen megelőztük a gyomosodást. Az esetlegesen megjelenő gyomokat időnként távolítsuk el, mielőtt felmagoznának.

Dísznövények védelme télen

A fagyérzékeny és frissen, ősszel ültetett dísznövények tövét védjük takarással, kupacoljuk fel a növények tövét valamilyen szerves anyaggal, például komposzttal, szalmával, falombbal. Az edényes növényeket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük edényestől a talajba.

Az oszlopos növekedésű örökzöldek ágait védjük összekötéssel a téli havazás okozta szétnyomódás ellen.

Nyírás, metszés

A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.

A nagy növekedésű dísznövények (fák) alakítását fiatal korban kell elkezdeni, később a méretükből adódóan nincs már rá lehetőségünk, ilyenkor természetes növekedésüknek megfelelően kell őket hagyni szabadon nőni. Bizonyos fajta nagy növekedésű fajok, például fenyő félék növekedését és alakját egy bizonyos magasság elérése után úgy szabályozhatjuk, hogy rendszeresen nyírjuk őket. Erre főként akkor van szükség, ha azt szeretnénk, hogy ne nőjenek túl nagyra, illetve ne terebélyesedjenek el túlságosan a kertben. A sövénynek ültetett nagy növekedésű növények, ha túl magasra nőnek, túlságosan beárnyékolják a házat, ezáltal kevés fény jut be az az ablakokon a házba.

Dísznövények permetezése

A dísznövényeknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken, éppen ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a dísznövények ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges dísznövények ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt dísznövényeké.

A dísznövények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti!

A gyep csakúgy, mint más növény a kertben gondozást igényel. A gyep szakszerű telepítése még nem elég. A gyepet rendszeresen, folyamatosan gondozni kell.

Gyep gondozás alapvető feladatai

Fűnyírás

A szép és egészséges gyep gondozásának, fenntartásának fontos része a rendszeres fűnyírás. A fűnyírást a gyep növekedésének mértékében kell elvégezni. Egy frissen telepített gyepet, telepítés után 2-3 héttel kell először nyírni. Tavasszal és késő ősszel a fű lassabban nő, ezért ritkábban kell nyírni. Intenzív növekedési időszakban egy egészséges, jól fejlődő gyepet hetente kell nyírni. A rendszeres fűnyírás hatására mindig dús, erős gyepet kapunk.

A fűvet sose nyírjuk túl rövidre, kivéve gyepszellőztetés előtt. A legidelisabb magasság 4-5 cm. Ennél alacsonyabb fűben a gyomok könnyen megtelepednek, nem mellékesen nagy szárazságban a fűnyírás után nehezen regenerálódna. A túl alacsonyra nyírt fű nyáron könnyen hajlamos a kiszáradásra. A rendszeres fűnyírás hatására bizonyos gyomnövények sem tudnak megerősödni.

Fűnyírást csak megfelelő minőségű géppel végezzük. Az alacsony teljesítményű fűnyírók kése a fűszálakat roncsolja. Ezen kívül az alacsony fordulatszámú fűnyíró nem tudja megfelelőképpen a gyűjtőzsákba juttatni a lenyírt füvet, ami így a talajon elszórva marad.

A fűnyíró kése mindig megfelelően éles legyen. Ha a kés tompa, csorba, kopott, akkor a fűszálak roncsolódnak, rojtosodnak. A sérülés következtében a fűszálak nem regenerálódnak megfelelően, ami miatt a növekedés lelassul. A roncsolt, rojtosodott részek megbarnulnak, emiatt csökken a gyep esztétikai értéke.  Az esztétikai értékcsökkenés mellet a sérülésen keresztül a fű könnyen megfertőződhet gombabetegséggel.

Fűnyíráskor a füvet sose hagyjuk a gyepen, mert ennek káros következményei vannak. A fűnyiradék, nyesedék alatt a fű nem tud megfelelően fejlődni. A nyiradék takarása miatt a fű nem jut elegendő levegőhöz és napfényhez hiány. Az ilyen részek alatt a fű néhány nap alatt először megsárgul, majd kihal, az érintett rész foltos lesz. Ezen kívül a fű nyiradék, nyesedék a bomlás hatására meleg ágya a gombás betegségek kialakulásának. A füvön hagyott nyesedék az öntöző víz megfelelő talajba jutását is akadályozza.

Szegélynyírás

Meglehetősen csúnya látványt nyújt, a fűnyírás után a gyepfelület szélein vagy egyéb tárgyak (cserép, gyerek mászóka, csúszda, kerti pad) körül megmaradt hosszú fűszálak, amit fűnyíróval nem tudunk lenyírni. Ennek lenyírására szegélynyírót használunk. A szegélynyíróknak két fajtája van, elektromos és benzines.

Gyepszellőztetés

Gyepszellőztetéssel a füvet fiatalítjuk, megújítjuk. A munka elvégzése hozzájárul a gyep megszépüléséhez.

Ennek a munkának a végzése közben sokan megrettennek, mikor az első méterek után, meglátják a művelet hatására eltávolított összefüggő nagy mennyiségű gyepréteget.  Nem kell megijedni és pánikba esni a gyepszellőztetés okozta látványtól. Igaz, hogy a látvány elég megdöbbentő, de két hét múlva már olyan lesz a gyep, mint új korában.

A gyep azért fog úgy kinézni, mint újkorában, mert a gyepszellőztető kései a fű gyökérzetét megvagdossa, ami hatására új hajtásokat, sarjakat növeszt a fű, vagyis ennek következtében a fű sűrűsödik.

Gyepszellőztetés után szórjunk ki megfelelő minőségű (tápanyag tartalmú) szerves tápanyagot. Sose használjunk műtrágyát, mert ennek több a hátránya, mint a haszna. A műtrágya szikesedést okoz, rontja a talaj szerkezetét, a talajban levő hasznos élőlényekre is káros hatása van. Mindezen kívül a műtrágyázott növény szövet gyenge lesz, ami miatt könnyebben fertőződnek meg különféle betegségekkel. Nem utolsó sorban a műtrágya talajvíz nitrátosodását okozza, amely az ivóvízbe kerülve káros hatással van az egészségünkre.

A tápanyag kiszórása után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről.

A gyepszellőztetést egy erre a feladatra speciálisan kialakított gyepszellőztető géppel végezzük, ami ránézésre hasonlít egy fűnyíróra, de a kései nem vízszintes síkban forognak, hanem függőleges körforgásban.

Tápanyagpótlás

A szép, egészséges, esztétikus gyep másik feltétele a megfelelő tápanyagpótlás. Tápanyagpótlásra nem csak a gyepszellőztetés után van szükség, hanem nyár elején is a kánikula megérkezése előtt. Három oka van annak, hogy nyár elején is kell tápanyagpótlás. Az első oka, hogy a tavasszal kiszórt tápanyag nagyrészét már felhasználta a fű. A második ok az, hogy a folyamatos növekedés és rendszeres fűnyírás következtében sok tápanyagot használ fel a fű. A harmadik ok, hogy a nyári kánikula miatt nagymértékű igénybevételnek van kitéve a fű.

A szerves tápanyagok nem csak a megszokott, formában léteznek, hanem szemcsés, pellet, granulátum, por és folyadék formában is. A tápanyagpótlásról bővebben, a Tápanyagpótlás részben olvashatsz.

Mire kell figyelni szerves tápanyag használatakor?

1. Felhasználás előtt olvassuk el figyelmesen a felhasználási leírást.
2. Tartsuk be a gyártó előírását.
3. Egyenletesen, szóró kocsival szórjuk ki a tápanyagot.
4. Ügyeljünk arra, hogy a szemünkbe ne dörzsöljük bele.
5. Ügyeljünk arra, hogy ne nyeljük le.
6. Használjunk védőkesztyűt, a por és granulátum formájú tápanyagok kéz száradást okozhatnak.
7. Tápanyag kiszórás után alaposan mossunk kezet.
8. A megmaradt tápanyagot megfelelően módon, kisgyerekektől elzárva, száraz helyen tároljuk.

A tápanyagpótlásnak kiemelt jelentősége van a gyepbetegségek kialakulásának a megelőzésében. A megfelelő tápanyagpótlás következtében a gyep betegségekkel szembeni ellenállóképessége fokozódik.

Öntözés

A gyep gondozás szintén nélkülözhetetlen feladata az öntözés.  A fű nem képes víz nélkül élni. A szárazság jelei könnyen jelentkeznek. A fű színe fokozatosan elhalványul, sárgul, barnul, szalmásodik végül kiszárad.

Az öntözést három féle képpen oldhatjuk meg:

1.Kézi öntözés: ezt a műveletet kannával vagy slaggal tudjuk megoldani. Hátránya, időigényes és nem egyenletes.

2. Mozgó locsolófej kihelyezésével. Hátránya: a locsolófejeket ki kell helyezni a gyepre, öntözés közben át kell helyezni, öntözés után ki kell venni a fűből, mert ha a füvön hagyjuk, az öntözőfej alatt kipusztul a fű.

3. Kiépített, telepített öntözőrendszerrel. Előnye: kényelmes, időtakarékos, megfelelő lefedettség esetén egyenletesen vízelosztást biztosít. Öntöző rendszer használatával megválaszthatjuk az öntözés legmegfelelőbb időpontját és mértékét, ami évszakonként változó.

Öntözéskor mindig alaposan öntözzük be az érintett gyepfelületet, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlöntözve. Sose öntözzünk nagy melegben, mert ilyenkor nagy a párolgás, ami következtében sok víz, kárba vész. Az elpárolgó víz mennyisége hetente 20-30 liter is lehet, egy négyzetméter gyep felületen.

Permetezés

A gyepet, mint minden más élő szervezetet betegségek támadhatják meg. A legtöbb betegséget gombák okozzák, amelyek a fű, különböző részein alakulhat ki. A gombabetegségek megelőzése érdekében fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak, amitől a fű ellenállóképessége növekszik.

A tápanyagpótlás hatására a fű kevésbé lesz fogékony az egyes gombabetegségekre. Ennek ellenére, főként csapadékos időjárás esetén ajánlott időnként betegség megelőzése érdekében permetezni.

Gyomirtás

A gyepgondozás egyik fontos eleme a rendszeres gyomírtás. Gyomok mindenütt előfordulhatnak, ahol a gyom megtelepedéséhez megfelelő a körülmény. A gyom egészen kis résben is meg tud telepedni, ahol csak minimális mennyiségű szerves anyag van.

Gyom minden olyan növény, amely nem tartozik a gyepet alkotó fűfélék közé. Gyomosodás főként vetett gyepben alakul ki, annak ellenére, hogy bármilyen alaposak vagyunk is a talaj előkészítésben. A talajban apró gyommagvak tucatja van, amelyek a föld forgatásával a felszín közelébe kerülnek, és így a kedvező körülmények hatására megindul a fejlődésük.

A gyeptéglából kialakított gyepben nincs gyom, mert a talajkeverék, amibe a fűvet vetik csírátlanított. A rendszeres, szakszerű gyep gondozás esetén a gyomok egyáltalán vagy csak nehezen telepednek meg. A gyep gyomosodásának megelőzésében fontos szerepe van a rendszeres fűnyírásnak. A gyomosodás megelőzése érdekében másik fontos tényező az, hogy a fű kellő magasságú, így a letöbb esetben a fűbe került gyom nem jut le a talajig. A magas fűben a gyom a fűszálon marad, az öntözés, a napfény és a levegő hatására kicsírázik, de nem tud begyökeresedni, ezért elpusztul.

Mind ezek ellenére, előfordulhat, hogy a gyom valamilyen módon megtelepszik a gyepben. Ennek két oka van. Az első ok, hogy a fűszálon megtelepedett gyommag, fűnyírás közben – ahogy véghalad rajta a fűnyíró kereke- lejuthat a talaj felszínére, ahol csírázás után le tud gyökerezni a talajba. A másik ok, amiért megtelepedhet a gyom még a legsűrűbb fűben is, hogy valamilyen módon (szél, madár, egyéb állat útján vagy cipő, ruházat által) a fűszálra kerülő gyommag, a gyep használata közben a talaj felszínrére lejut.

Ha megtelepszik a fűben a gyom, akkor ez könnyen ki írtható, ha kétszikű. Ha egyszikű gyom telepszik meg a gyepben, az csak kézzel távolítható el. Ügyeljünk arra, hogy az egyszikű gyomok rendszeresen távolítsuk el a gyepből. Ennek elmulasztása komoly problémát okoz. Az évelő gyomok, mint például a muhar könnyen elterjedhet a gyepben, kiszorítva a gyep fűféléket.

Gyomirtás előtt tájékozódjunk megfelelően a gyomírtó használatáról, és tartsuk be a gyomírtón lévő előírásokat.

Lombseprés

Ősszel a lehullott faleveleket rendszeresen távolítsuk el a gyepről. Tavasszal is az az első feladat, hogy a télen, szél által befújt levelet távolítsuk el lombseprővel. A füvön maradt falevél alatt a fű könnyen kihal.

Földkeverék kiszórás

A jó minőségű gyep egy speciális földkeverékbe van elvetve. Ez a földkeverék a gyeptégla alapja. A földkeverék szerves anyagok keverékéből tevődik össze, ami idővel, lassan lebomlik. Ha ez a réteg lebomlik, akkor marad az eredeti föld, ami nem megfelelő a gyep fejlődésének. Éppen ezért a lebomlott földkeveréket időnként pótolni kell. A földkeverék kiszórására kétféle módszer van, kézzel, lehetőleg egyenletesen kiszórva vagy speciális géppel kiszórni.

Talaj mélylevegőztetés

 A talaj a rendszeres öntözés, fűnyírás, és egyéb hatások (esőzés, hó, használat) hatására tömörödik, ami következtében a talaj vízfelvevő képessége és levegőzése csökken. Ennek következtében pangó vízréteg alakul ki, ami betegségeket okoz. A talajtömörödést, vízfelevevő képességét és levegőzését talajlyuggatással oldhatjuk meg. Ezt a feladatot egy speciálisan kialakított, cipőre erősíthető talpas tüskés eszközzel tudjuk elvégezni, amely alsó részére tüskék vannak felerősítve. A talaj levegőztetés hatására a fű gyökérzete több levegőhöz jut, ami segíti a megfelelő gyöké növekedést.

A talaj levegőztetése, főleg nagy gyepterület estén elég nehéz, fárasztó feladat, mert az egész gyepterületet vég kell járni, apró lépésenként, úgy hogy a talajba süllyedő talpas, tüskés eszköz a talpunkra van erősítve, amit minden lépés során besüllyed a talajba, és ami minden tovább lépésnél ki emelünk a talajból.

A talaj mélylevegőztetését csak nedves, talajon célszerű elvégezni. Száraz talaj esetén a tüskék nem süllyednek be megfelelőképpen a talajba, és ezen kívül gyorsabban is kopnak.