Öntözés fajtái

Az alábbi öntözési formák a legelterjedtebbek a kertekben:

Kézi öntözés

Az öntözést kannával vagy öntözőcsővel (slag) oldjuk meg.

Esőszerű öntözés

Az esőszerű öntözés fajtái:

1. Kézi, manuális vagy automataöntözés. A kézi esőszerű öntözést öntözőkannára szerelt rózsával vagy öntözőcsőre szerelt állítható szóró fejjel tudjuk megoldani.
2. Öntöző csőre szerelt, manuálisan, mozgatott (telepített) billenő vagy forgó karos szóró fejjel.
3. Az automata öntözés, esőztető öntözésnél a kútból vagy hálózatból származó vizet szórófejek, fúvókák segítségével juttatjuk ki a növényekre.

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés során, ahogy az elnevezés is utal rá, a víz, cseppenként jut ki a talajba.

Öntözés hiányából származó problémák

1. A növény fejlődése lelassul.
2. A virágzási idő megrövidül.
3. A növény egészségi állapota gyengül.
4. A legyengült növény esztétikai értéke csökken.
5. A vízhiány következtében kórokozók és kártevők támadják meg a növényt.
6. A vízhiány miatt a növény fiziológiai állapota, vízszállító képessége csökken a víz hiány mértékétől függően.
7. A hosszan tartó vízhiány miatt a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul.
8. A növények elpusztulásából eredő károk költsége komoly kiadást jelenthet. Gondoljunk el milyen munka, idő és pénz igényes egy kihalt növény például, egy tuja sor pótlása. A kihalt tujákat ki kell ásni, újakat kell venni, elültetni, majd évekig várni, amíg a megfelelő (takarási) magasságot eléri.

Az öntözés különösen fontos területei

• Ültetés utáni 4-6 hét, cserjék estén 6 hónap, fák esetén egy év.
• Tűző, napos helyen lévő növények.
• Laza talajban ültetett növények.
• Cserépbe, balkon ládába ültetett növények.
• Ház közelébe, takarásba ültetett növények.
• Sekélyen gyökeresedő növények.

Öntözés hiányára utaló jelek

Először a levelek színe tompul, majd fonnyad, pöndörödik, sárgul, foltosodik, majd az alsó, fák estén a belső levelek sárgulnak, barnulnak, végül lehullanak. Tartós víz hiány esetén először a lágyszárú hajtások lankadnak, fonnyadnak, ami tovább terjed az idősebb részekre is, végül teljesen elszárad a növény.

Hogyan előzhetők meg az önözés hiányából adódó problémák?

Az egyik legfontosabb az ültetés előtti talaj szerkezet javítás, ami által a talaj víztartó képessége is javul. A talaj szerkezetét és víztartó képességét négyféle módon javíthatjuk:

1. Különféle szervesanyagok bedolgozásával oldhatjuk meg.
2. Olyan termőföld vásárlásával, amely megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot tartalmaz.
3. Rendszeres, megfelelő mennyiségű öntözéssel.
4. Talajtakarással, más néven mulcsozással.

Hogyan öntözzünk hatékonyan?

A balkon növények öntözését leghatékonyabban kézi (kanna, slag) öntözéssel tudjuk megoldani. A balkon növények öntözését mikro öntözési eszközökkel (pálcás csepegtető, mikro szórófej) is megoldhatjuk. Ez kényelmes módja az öntözésnek. Hátrányai: költséges, a vezeték hálózatba épített csepegtetők és szóró fejek fix helyen vannak, vagyis a cserepes növények helyét korlátolt módon tudjuk változtatni. A vezeték hálózat elrejtésére nem mindig megoldható, ezért látható, könnyen is sérülhet.

Hogyan öntözzünk a balkon növényeket?

Kézi öntözéskor ügyeljünk arra, hogy öntözőkannán legyen rózsa fej a slagon szóró fej, a talaj kimosódás, talajlemosódás megelőzése éredekében.

Miért van erre szükség?

Két okból:

1. A kannából, slagból kiömlő víz kimossa a cserepes növények földjét, ami miatt a gyökérzet egy része takarás nélkül marad, így könnyebben kiszárad.
2. Az évelő növények tápanyag pótlását tavasszal és az újra virágzás érdekében virágzás után pótolni kell. Ha a cserepes növény talajára hosszú hatástartamú tápanyagot szórunk ki, az könnyen elmosódhat kannából vagy slagból kifolyó víz miatt.

A kert öntözését leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon öntöző rendszerrel tudjuk megoldani.

Miért a leghatékonyabb és leggazdaságosabb az öntözőrendszer más öntözéshez képest?

Az automata öntözés időtakarékos, kényelmes, egyenletes víz elosztást biztosít. Egy 200-300 m2-es kert kézi öntözési ideje 3-4 óra. Automata öntözőrendszerrel ez 1 óra vagy 2 X 30 perc alatt megoldható.

Mikor és mennyi ideig öntözzünk?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter terület víz igénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a növények víz igénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

A víz egyik része a talajvíz tartalékból származik, a másik részét öntözéssel kell megoldani. Ha nem esik az eső és nem öntözünk, akkor a talaj kiszárad. A hosszan tartó száraz időszak súlyos mértékű vízveszteséget eredményez, még idősebb, mélyen gyökerező növényeknek is.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja.

Talaj szerkezet

A talaj szerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talaj típus van, amely általában keverten a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talaj típus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Agyagos, kötött talajokat tavasszal, ősszel elég 2-3 naponta egyszer öntözni, átlagos függően időjárás estén. Késő tavasszal, nyáron tartósan meleg időszakban naponta öntözzünk. Laza, homokos, vályog, tőzeg talajok estén időjárástól függően, 1-2 naponta, megosztva (reggel, este) öntözzünk. Tartósak meleg időszakban naponta, megosztva öntözzünk.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

Az öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az gyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a növényeknek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban. Télen, enyhe csapadék, fagymentes időszakban is szükségessé válhat az öntözés.

Kora tavasszal és késő ősszel, abban az esetben, ha öntözésre van szükség, mert nap közben meleg idő van, akkor az öntözés idejére a legoptimálisabb időpont reggel 7-8 óra. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben inkább késő este, 11 óra vagy kora hajnalban 1 vagy 2 órakor célszerű öntözni, mert ilyenkor a levegő hőmérséklete hűvösebb, ezért jobban hasznosul az öntözővíz. Ha ennél későbbi időpontra van időzítve az önöző, akkor a gyorsan felkelő, meleg nap sok vizet elpárologtat. Nyáron, kánikula idején reggel fél 8-kor már 30 C is lehet. Tehát, ha reggel 4, 5 vagy 6 órakor kezdődik az öntözés, akkor sok víz nem tud megfelelően hasznosulni, a nap elpárologtatja. Ez a havi kiadás szempontjából (vízdíj) hátrányos.

Napos és árnyékos területek

A kert napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjék le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Növényzet

A különböző növényeknek különböző víz igényük van. A kert növényzetének összetétele meghatározza az öntözővíz felhasználás mennyiségét. A legnagyobb öntözővíz igényű növény a gyep.

Milyen a szakszerűen telepített öntöző rendszer?

A csövek, kivéve a csepegtető, a földbe vannak ásva, a szóró fejek megfelelően lefedik az adott területet. A csepegtető nagyobb növények esetén két oldalt vannak fektetve, annak érdekében, hogy mindkét oldal gyökérzete megfelelően legyen öntözve. Kivéve sövény esetén, ha gyep van telepítve. Ez esetben a sövény gyep felé eső gyökérzetét a szóró fejek megöntözik. A jól telepített öntözőrendszer úgy van kialakítva, hogy figyelembe vették kiépítéskor a kert egyes részeinek napos, árnyékos adottságait és  ennek megfelelően a napos és árnyékos területeket külön körökre vannak kiépítve.

Mire kell figyelni öntözőrendszer beállításakor?

1. Az öntözőrendszert minden tavasszal beüzemeléskor ellenőrizzük, ha hibát észlelünk, javítsuk.
2. Az öntözőrendszer beállításakor ügyeljünk arra, hogy napos területeken több vízre van szükség, árnyékos részeken kevesebbre.
3. Beállításkor figyeljünk arra, hogy csepegtető kört magasabb időtartamra állítsuk, mint a szóró fejes köröket, ugyanis a csepegtetőn kijutó víz mennyisége a cső átmérőtől függ. Egy 16-os átmérőjű cső egy méter hosszú szakaszon egy óra alatt csupán két liter vizet juttat ki.
4. A napos és az árnyékos területek öntözési idejét különböző időtartamra állítsuk.

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét a feljebb leírt tényezők alapján kell meghatározni.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözési útmutató

Gazdaságos, víztakarékos öntözés

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.