Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. Fenyők, amelyeket a fenyőrontó darázs lárvái károsítanak: erdei fenyő, fekete fenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai. A fenyőrontó darázs lárvái a kertekben, parkokban, erdőkben lévő fenyőket egyaránt károsítja.

A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak.

A kifejlett egyedek nőstény egyedei szeptemberben, októberben a fenyőfákba rakják tojásaikat a következő évi generáció számára. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyőrontó darázs úgynevezett álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon fekete csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Jellemző, a hernyóra, hogy nem a hajtásvégi, nem is a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg.

Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást „hámozgatásnak” nevezzük, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják. Az ágakon csupán a levél csonkok maradnak meg.

Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. A fenyőrontó darázs hernyóinak jelenléte a rágásuk zajáról is felismerhető a fenyők közelében. Különösen jól halható a rágásuk az erdőkben, ahol az ürülékük zöreje is hallható, amikor az előzőévből még megmaradt száraz levélzetre hullanak.

A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeit láthatjuk.

A hernyók rágásának következtében a fenyők legyengülnek, tápanyagot fanedvet vesztenek. A rágás következtében ki alakúló lombhiányt a fenyők nyár végére pótolni tudják, új tűlevelek hajtanak ki. A rágás miatt a fenyők esztétikai értéke átmenetileg, amíg az új levelek megjelennek jelentésen csökken, a fenyők koronája elvesztik jellegzetes alakjukat. Fiatal, alacsonyabb fenyők esetén a károsodott korona metszéssel alakítható.

Védekezés, megelőzés

A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. A fenyőrontó darázs megjelenése után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ezért ajánlott a rendszeres megelőző permetezés. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák száma.

Milyen fajta fenyőt vegyünk?

A fenyő választásakor több szempontot kell figyelembe venni.

Először gondoljuk végig, milyen célunk van a fenyővel, mi motivál bennünket, miért szeretnénk fenyőt a kertbe, például szoliternek, sövénynek, vagy mutatós csoportba ültetni, vagy valamilyen takarás miatt, és azt milyen fenyőt szeretnénk, lombhullatót vagy örökzöldet.

Másodszor, mérjük fel a kert adottságait, méretét, fekvését, talaj és fényviszonyait, fagyérzékeny fajtákat csak védett helyre ültessünk.

A fenyőknek méretük alapján három meghatározó tulajdonsága van:

1. Végleges magasság.
2. Végleges szélesség.
3. Növekedésük habitusa (gyors, lassú, közepes).

A magasra, szélesre növő fajtákat főleg nagyobb kertekbe ültessük, szoliternek, kisebb csoportokba vagy sövénynek, takarásként vagy térelválasztóként. Ha sövényként vagy térelválasztóként ültetjük, akkor ezek formája lehet természetes alakú vagy nyírott formájú.

A közepes, kisebb fajtákat minden kertbe ültethetjük. Ezek is jól mutatnak szoliterként, kisebb csoportokban vagy sövényként ültetve. A sövénynek ültetett fenyő lehet természetes alakú vagy nyírott formájú. Vannak olyan nagy növekedésű fenyők is, amelyek közepes vagy kisebb kertekbe is ültethetők, ezeket nyírással tudjuk megfelelő mérten (magasság, szélesség) tartani.

Fenyőválasztás előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy mennyi időnk lesz őket gondozni.

Mind ezek figyelembevételével, válasszunk olyan fajtákat, amelyek a legjobban tetszenek, és a legjobban illenek a kertbe.

Ha segítségre van szükségünk fenyő választásához, akkor keressünk meg egy megfelelő szakembert vagy kertészetet, ez ügyben.

Fenyőültetés

A legtöbb hazai kertészet kínálatában lévő fenyőfajta jól viseli a szélsőséges hazai időjárási viszonyokat. Válasszunk az ültetési célnak megfelelő fajtákat.

• Kisebb helyekre vagy sziklakertbe – törpe fajtákat.
• Nagyméretű helyekre, például ezüst-, jegenyefenyőt, ciprusokat.
• Fenyősornak, sövénynek, például oszlopos vagy szélesebb fajtákat, leyland ciprust, normand, koreai, ezüstfenyőt vagy örökzöld lucfenyőt.
• Növénycsoportba, például, törpe, közepes vagy nagy fajtákat.
• Cserepes, edényes, dézsás növényként, törpe vagy közepes fajtákat.

Csak olyan növényeket vegyünk, amelyek szépek, egészségesek.

Ültetés idő

Mikor telepítsünk földlabdás, konténeres fenyőt?

A földlabdás, konténeres fenyőket szinte egész évben ültethetjük, kivéve tartós fagy vagy kánikula idején.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot a növények végleges mérete és növekedési erélye határozza meg. Válasszuk meg helyesen a megfelelő távolságot elkerülve a későbbi túlzsúfoltságot. Önálló fenyőnek vagy csoportos (2-3 db) fenyőnek az ültetési távolsága, attól függően mekkorára nőnek: 4-6 m, sövény vagy sor jelleggel 1-3 m. Ne féljünk a nagynak tűnő távolságtól, idővel benővik a fenyők. Fenyőt vagy más növényt nem csak a mának ültetünk, hanem a jövőnek. A fenyők, úgy mint más növények folyamatosan nőnek, 5-10-20-30-40-50 év múlva, akár 20-30 m magasságot is elérhet egy fenyő, pl. a Leyland ciprus begyökeresedés (2-3 év) után, évente 80-100 cm-t is képes nőni, magassága eléri a 30 m-t, szélessége 4 m-t idősebb korára. Más fajták pl. cukorsüveg fenyő, begyökeresedés után, évente 2-2,5 cm nő, 10 év múlva 2-2,5 méter magasságot is elérhet.

Itt szeretnék egy téves elvet eloszlatni: elterjedt nézet a növények, fák végleges magassága, szélessége megadása. Nincs ilyen. Nem láttam még olyan növényt, amelyik elérte a megadott magasságot, szélességet és megált volna a növekedésben. A növények (kivéve viráok), fák életük végéig folyamatosan nőnek.

Ha túl ültetjük a fenyőket egymáshoz, annak két hátránya van:

1. Több növényt kell venni, ez több pénz kiadás.

2. Elnyomják egymást a növények.

Hogyan ültessünk fenyőt?

A fenyőket földlabdával vagy konténeresen árulják a kertészetek.

A szakszerű ültetés fontos feltétele a fenyők megfelelő fejlődésének. Ezért különösen figyeljünk az ültetés lépéseinek betartására. Az ültetés minőségét meghatározó tényezők: a talaj, ültetőgödör, tápanyag, tömörítés, iszapolás.

Az ültetés lépései

1. Ha nem tudjuk, milyen a talaj pH értéke, mérjük meg. Szükség esetén ültetés közben keverrjünk a földbe. olyan anyagot (fenyő kérget, savanyú tőzeget) amellyel a talaj savasabb kémhatású lesz.
2. Ássuk, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet  porítsuk, törjük össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverjünk bele szerves, rostos anyagot, pl. komposzt, tőzeg, majd szórjunk ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb.8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.
3. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsuk el, a földet fertőtlenítsük.
4. A fenyőt vegyük ki a konténerből, földlabdás fenyő esetén távolítsuk el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyjuk, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a fenyő akár el is száradhat. Helyezzük a fenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.
5. Igazítsuk be a növényt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe. Ez főleg sövény ültetés esetén fontos. Elég kellemetlen látvány, ha a növények nem egyenletesen vannak elültetve.
6. Töltsük fel a gödröt a szervestápanyaggal, savanyú tőzeggel, fenyőkéreggel dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsük fel földdel, majd ismét tapossuk meg óvatosan.
7. Öntözzük be a talajt jó alaposan, úgy hogy iszapos legyen.
8. Szelesebb kertekben üssünk le karót a fenyő mellé és kössük ehhez.
9. Szórjunk a fenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.
10. Szórjunk ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a fenyőt legalább 6 hónapig folyamatosan öntözzük, naponta, rendszeresen, mert a fenyők lassan gyökeresednek. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, még a fenyőké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Fenyő gondozása

Kertünkben a fenyők a legkevesebb törődést igényelnek, egész évben alig adnak munkát. A fiatal fenyők az első években nagyon szépek, dúsak. Idővel a növekedésük habitusa szerint, ősszel a belső részeken van egy természetes levélhullás. Ennek az oka első sorban a fényhiány, ha azonban a levélhullás erőteljesebb, akkor viszont valamilyen betegség az oka.

Vannak olyan fenyők is, például a selyemfenyő és az erdei fenyő, amelyeknek idővel csak az ágaik külső részén marad meg csak a levélzet. A levélhullás látványa az erdei fenyőn a legkellemetlenebb, ugyanis a lehulló levélzet sokáig a korona belsejében marad, majd az erős szél hatására lehulló levélzet eléggé sok koszt okoz a fa környékén. A levélzet összeszedését nehezíti az, ha a fenyő alatt valamilyen növényzetre hull, mert a növények levélzetéből elég nehéz, időigényes a levélzet kiszedése.

Ha a fenyő külső részén, az ágvégeken látható levélsárgulás, barnulás, hullás vagy levélzetdeformálódás, akkor annak az oka valamilyen kórokozó vagy kártevő.

Metszés, nyírás

A törpe fenyők lassabban nőnek, mint a nagyobb fajták. A növekedésük alkalmával ezek is elvesztik a belső részeken lévő levélzetüket. A tavaszi új hajtások eltérő mértékben fejlődnek, időnként kettős csúcshajtása is lehet a fenyőnek, ezért a mellékhajtást el kell távolítani. A törpe fenyők növekedését szabályozhatjuk úgy, hogy tavasszal a hajtásokat kurtítjuk, ennek van egy olyan előnye is, hogy a törpefenyő szép dús, sűrű marad.

Előfordul időnként az, hogy a gondosan elültetett fenyő alsó ágai benőnek olyan helyeket, amelyek korábban szabadok voltak, például kocsi beálló, járda, gyerekjátszóka. Ilyen esetekben a zavaró ágakat tőből távolítsuk el, majd sebkezelővel kezeljük a vágás felületét.

A fenyők bizonyos fajtáit rendszeresen, évente 2-3-szor nyírhatjuk, így szép sövényt, térhatárolót alkotnak.

Talajigény

A fenyő főként savanyú, tápanyagban gazdag talajokban fejlődik a legjobban. Ha a talaj kémhatása nem, megfelelő, akkor a talajba szervesanyagot és tőzeget kell kijuttatni, bedolgozni.

Tápanyagpótlás

Az ültetéskor kijuttatott tápanyagot elég gyorsan felhasználja a fenyő. A tavaszi hajtás növekedés időszakában is sok tápanyagot igényel. Mind ezek mellet az időjárási körülmények (eső, viharos szél, jégeső, hó, tél, nyár) miatt is igényelnek tápanyagot. A tápanyagpótlás hatására a fenyők ellenállóbbak lesznek időjárási körülményekkel szemben. Különösen fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak abban, hogy a fenyő ellenállóképessége erősödjön a különféle kórokozókkal és kártevőkkel szemben is.

Mind ezek miatt ajánlott a fenyők tápanyagpótlásáról rendszeresen, évente kétszer, tavasszal és ősszel gondoskodni. Tápanyagpótlásra csakis szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot használjunk, ettől lesz a fenyő ellenállóképessége a legmegfelelőbb. Nem mellesleg a szervestápanyag a talajban lakó hasznos organizmusokat is táplálja, amely a növények tápanyagfelvételében segédkeznek.

Öntözés

Ültetést követően az öntözés gyakorisága kezdetben sűrűbb, majd a begyökeresedés után ritkább, de rendszeres. Az öntözés mennyiségét és gyakoriságát az időjárási körülmények befolyásolják. Szárazabb időszakban, nyáron rendszeresen kell öntözni. Az új ültetésű fenyőket szárazabb ősszel és tavasszal is rendszeresen kell öntözni. Az öntözés akkor megfelelő, ha a víz a talajt a gyökérzet teljes mélységéig átitatja. Nyáron, kánikulai időszakban az öntözési idő kora késő este vagy kora hajnalban legyen, amikor a levegő lehűlt és még nem kezdett felmelegedni. Ebben az időszakban hasznosul a legjobban a víz.

A fenyő félék ősszel, télen és kora tavasszal is igénylik az öntözést, csapadékmentes időszakokban. Ezért ilyenkor is öntözzük őket, hetente egyszer-kétszer, fagymentes időszakban. Ha a kertben öntözőrendszer van kiépítve, akkor azt ősszel a fagyok előtt téliesítik, ezután az öntözést kézi öntözőcsővel tudjuk megoldani.

A fenyők bizonyos fajtái elég jó szárazságtűrők, azonban ez csak az idősebb, nagyobb példányokra igaz. Az a fenyő szárazságtűrő, amely hosszabb nyári szárazságot is károsodás nélkül kibír.

Teleltetés

A téli károk megelőzésére, a mi éghajlatunkra alkalmas hazai termesztésű fajtákat válasszunk. A fiatal növények tövére húzzunk téli földkupacot, mely megvédi a gyökérzetet a hidegtől. Takarásra alkalmas: a lomb, szalma,, fenyőkéreg (mulcs), komposzt. A cserepes, edényes fenyőket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük cserepestül, edényestül a talajba.

Permetezés

A fenyőféléknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken. Ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a fenyő ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges fenyők ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt fenyőké.

A fenyők és egyéb növények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti! A fenyők permetezése egész évben végezhető, szél, csapadék, fagymentes napokon, a megfelelő permetszerekkel.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Permetezés

Öntözés

Miért szárad a fenyő?

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői

Ősszel elültetjük a hagymás, gumós növényeket, amelyek tavasszal virágoznak. A növényeket megfelelő helyre kell ültetni, hogy virágozzanak. A hagymákat, gumókat megfelelő távolságra és mélységre kell ültetni.

Egy kis kreativitással alakzatban is ültethetjük a hagymákat, gumókat, így tavasszal geometrikus mintában fognak virágozni.

Hagymás, gumós növényeket cserépbe is ültethetünk, helyezzük el ezeket a házba. A házban megfelelően (napos, meleg) elhelyezett hagymás, gumós növényekből, ültetési időtől (hónap), és gondozásuktól (rendszeres öntözés) függően, karácsonyra vagy az év első heteiben már virágzó növényünk lehet.

Sövénynyírás, visszavágás

A sövényeket vágjuk vissza, amennyiben még nem történt meg. A sövények túlzott nyírását lehetőleg kerüljük, mert ezáltal hiányossá válik a lombozat. Visszavágásnál ügyeljünk arra, hogy csak mértékkel, a növényfajta figyelembe vételével végezzük ezt a munkát.

Metszés, visszavágás

Ősszel kerüljük a metszést, mert egy korai fagy károsíthatja a metszett növények ágait (elfagyás, vissza fagyás). Kivéve a diófákat, ezek metszését, áglevágását ilyenkor lombhulláskor végezzük. Ügyeljünk arra, hogy éjszaka ne legyen fagy a metszés, áglevágást követően. A vágási felületeket, alaposan kenjük be sebkezelővel.

Külön ügyeljünk a rózsákra, ősszel semmiképp se metsszük őket, két okból. Ha kora ősszel metsszük őket, akkor újra hajthatnak, egy hirtelen fagy miatt pedig a fiatal hajtások elfagyhatnak. Az őszi metszés miatt keletkezett seben keresztül visszafagyhat az ág egy váratlan éjszakai fagy miatt.

A kora tavasszal, tavasszal virágzó cserjéket, bokrokat lehetőleg ősszel ne vágjuk vissza, mert emiatt a virágzásuk csökkenhet (kevesebb virág).

Permetezés

Ősszel az örökzöldeket célszerű permetezni, mert a hűvös csapadékos időben könnyen kialakulnak gombás betegségek. Az örökzöldek betegségeiről, az Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői részben olvashatsz.

Lombseprés

Ősszel célszerű a lombseprést is elvégezni, négy okból:

1. A lehullott falevél nem túl kellemes látvány a díszkertben.
2. A lehullott levelek, a kórokozók és kártevők téli melegágya.
3. A lehullott falevelek eltakarják a növényeket. Ez főként a gyepben okoz problémát. Erről az Őszi teendők a díszkertben első részben írtunk.
4. Tavasszal elég sok munka van a kertben, ezért ha ősszel elvégezzük a lombseprést, tavasszal kevesebb lesz a munkánk.

A lombseprést ajánlott folyamatosan, hetente legalább egyszer megcsinálni, így elkerülhető az, hogy egyszerre keljen az összes levelet összegyűjteni.

Késő őszi teendők

Az időjárás hidegebbre fordulásával, ha a nappali hőmérséklet tartósan alacsony 10-15 C vagy ha éjszakára fagy várható, gondoskodni kell a cserepes, fagyérzékeny növények téliesítéséről. A cserepes fagyérzékeny növényeket tegyük hűvös 5-10 C hőmérsékletű, enyhén párás helyre. Lehetőség szerint olyan helyre tegyük a növényeket, ahol télen egy kis fény is éri őket, ennek hiányában, időzítő kapcsoló segítségével gondoskodjunk arról, hogy legyen némi mesterséges fényük a téli hónapokra. Ennek hiányában a növények a sötét helyen részben erőteljesen legyengülnek, elpusztulhatnak. Télen rendszeresen szellőztessük a helységet, ahol a növények vannak. Időnként (2-3 hetente) öntözzük őket, sose hagyjuk hosszabb ideig teljesen szárazon a földjüket.

Ügyeljünk arra, hogy a növényeket semmiképpen se öntözzük túl.

Az örökzöld cserepes növényeket ássuk be a földbe, megelőzve, hogy egy tartós, erős hideg téli fagy miatt a gyökérzet ne károsodjon. A cserép földbeásásával elkerülhető az is, hogy egy nyirkos, enyhülés után bekövetkező erős fagy ne okozzon kárt a cserépen (repedés, szétfagyás). AZ örökzöld cserepes növényeket a fagy ellen, téli takaró szövettel, pl. juta, kókusz, buborékos fólia.

Az öntözőrendszert téliesítsük, ne csak vízleeresztéssel, fújassuk ki a csőhálózatot. A kerti csapot, csapokat víztelenítsük.

Az első fagyok, havazás előtt a fagyérzékeny növények tövét takarjuk, illetve burkoljuk be megfelelő fagyelleni védő anyaggal. Az oszlopos illetve a széles kiterjedésű örökzöldeket kössük össze, nehogy havazáskor a hó súlyától szétnyomódjanak.

Őszi teendők a kertben 1. rész