Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

Erről részletesebben a Béke fája írásban olvashatsz.

Származása

Amerika keleti részén (Eastern White Pine) és Kanadában őshonos nagyméretű örökzöld díszfa, amely Európában és Magyarországon is elég elterjedt, kedvelt.

Selyemfenyő leírása, jellemzése

Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra megnövő díszfa. Európában, Magyarországon 25-30 m magasságot ér el. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak. Nagy termete miatt szoliternek vagy parkokba való.

A selyemfenyő kérge zöldes sötétszürke, amely sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.

Levélzete finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszú tűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.

Porzós virágzatai sárgák, a termősek rózsásak.

Virágai nyár elején nyílnak a fiatal az évi hajtásokon. A virágok tobozzá fejlődnek át. A tobozok fiatalon zöldek, később éretten barnák. A tobozok henger alakúak, íveltek, lecsüngő, 3–4 cm szélesek. A tobozok 15 cm-nél hosszabbak is lehetnek. A tobozait dekorációra lehet használni.

Selyemfenyő ültetése

A selyemfenyő örökzöld fa, ezért főként a savas talajban érzi magát a legjobban. Ültetésre a legjobb időszak az ősz, amikor az elültetett selyemfenyő még gyökeresedni tud és az őszi időjárás miatt megfelelő mennyiségű csapadékot kap. Időnként az ősz szárazabb, ilyenkor természetesen locsolni kell. Nem szereti a tűzőnapot, ezért olyan helyre ültessük, amely részben árnyékos is, nyáron napközben.

Talaj igénye

Laza, jó vízáteresztő talajokat kedveli, ezért, ha talaj kötött, cseréljük ki ott, ahová a selyemfenyőt ültetjük vagy keverjünk talajlazító anyagot a földbe, pl. komposztot, tőzeget.

Ültetés lépései

1 .Ültetőgödör elkészítés: Áss, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsd fel, a kiásott földet porítsd, törd össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverj bele szerves, rostos anyagot, majd szórj ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb. 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.

2. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsd el, a földet fertőtlenítsd.

3. A selyemfenyőt vedd ki a konténerből, ha földlabdás selyemfenyőt vettél, akkor távolítsd el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyod, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a selyemfenyő akár el is száradhat. Helyezd a selyemfenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.

4. Igazítsd be a selyemfenyőt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.

5. Töltsd fel a gödröt a szervestápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsd fel földdel, majd ismét taposd meg óvatosan.

6. Öntözd be a talajt jó alaposan, úgy, hogy iszapos legyen.

7. Szelesebb kertekben üss le karót a selyemfenyő mellé és kösd ehhez.

8. Szórj a selyemfenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.

9. Szórj ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a selyemfenyőt legalább 12 hónapig folyamatosan öntözd, naponta, rendszeresen, mert a selyemfenyő lassan gyökeresedik. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembevételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, a selyemfenyőé is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Selyemfenyő gondozása

Nem sok teendőt igényel. Évszaknak megfelelően öntözd, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Szárazabb telek esetén télen is öntözni kell őket, hetente egy-két alkalommal. Ha valamilyen ok (vihar, állat okozta kár) miatt sérül valamelyik hajtása, ága azt távolítsd el.

Tavasszal és ősszel szórj a fa köré hosszúhatástartamú, szerevestápanyagot. A tavasszal kiszórt tápanyagot a selyemfenyő a növekedésre, toboz érésre és a nyári meleg (stressz) elviselésére használja fel. Az ősszel kiszórt tápanyagot pedig ősszel a gyökérzet megerősítésére és tél elviselésére használja a selyemfenyő. Évente a selyemfenyő az ágon beljebb levő leveleit természetes módon lehullajtja, a lehullott tűleveleket szedd össze. Ezt két okból jó megtenni: 1. A talajon maradt levélzet esztétikailag rontja a látványt, 2. A lehullott levélzetet a szél a kertben „szétszórja”, ez ismét esztétikailag nem szép.

Hiány és természetes jelenségek

Sárguló levélzet

A levélzet sárgulását okoz a túlöntözés vagy tápanyaghiány. A selyemfenyő gyors és nagyra nővő fa, ezért sok tápanyagot igényel. A levélsárgulás oka lehet a talaj pH értékének az eltolódása is. A selyemfenyő laza szerkezetű, savas talajban érzi jól magát. A talaj pH értékét 3 évente mérni kell.

A selyemfenyő levélzete finom, selymes, ezért óvni kell a túl sok, erős napfénytől. A túl sok, erős napfény szintén levélsárgulást okozhat.

A sárguló levélzet természetes jelenség is lehet, ennek oka, hogy a selyemfenyő a hajtások végé hoz levélzetet az idősebb ágrészeken lévő levelek, ezért megsárgulnak és megbarnulva lehullanak.

Selyemfenyő betegségei

Gyökérrothadás

Gyökérrothadás oka a túl sok öntözés és a talaj nem megfelelő szellőzése miatt alakulhat ki. Ha a talaj túl tömött vízpangás alakul ki, ami gyökérrothadást okozhat.

Tűlevél hervadás

Tartós, erőteljes vízhiány az oka.

Kéreg gyantásodás

A gyantásodás, egy olyan jelenség, amivel azt fejezik ki a selyemfenyő vagy csonthéjas, hogy valami nem jó. Ez lehet betegség vagy rovarkártátel, de okozhatja magas talaszíntfeltöltés, magas talajvízszint, mechanikai sérülés, erős téli fagy, kéregrepedésbe folyó csapadék megfagyása miatt történő sérülés stb.

Tűkarcgomba

Tűleveleken tavasz végén és nyáron megjelenő tűszúrás szerű barna, vörösesbarna pontok vagy csíkok. A fertőzött levelek idővel lehullanak. Ismételt, erőteljes fertőzés esetén, főként a fiatal selyemfenyők elpusztulhatnak.

Septorioides strobi

A selyemfenyő tűleveleinek a hegye szalmásodig vagy megbarnul. A tűlevelek többi része egészséges, zöld marad.

Betegségek megelőzése, orvoslása

A selyemfenyő a betegség mértékétől függően gyógyítható. A betegség megelőzése érdekében figyelni kell arra, hogy egészséges selyemfenyőt vásároljunk. Ezen felül biztosítani kell neki megfelelő életkörülményeket. Betegség megelőzés érdekében időközönként permetezd a selyemfenyőt és gondoskodj róla megfelelően.

Az örökzöld cserjék szoliterként közkedvelt növények. Az örökzöld cserjék több fajtája térelválasztónak vagy sövénynek is kiválóan jó. Különösen drót vagy léckerítések mellé ültetve sövényként megfelelő takarást biztosítanak. Télen az örökzöld cserjék a madarak számára remek búvóhely. A madarak gyakran építenek fészket örökzöld növények közé, ami megfelelő védettséget nyújt a frissen kikelt madaraknak.

Ha sövényt szeretnék kialakítani örökzöld cserjékből, akkor ajánlott azonos fajtájúakat és növekedésűeket választani. Az alacsony növekedésű örökzöld cserjék alkalmasak terek elválasztani. A magas fajták kiválóan alkalmasak takarásra, telekrészek elválasztására. A magas növésű örökzöld cserjék zaj és porfogónak is kiválóak.

Milyen cserjéket telepítsünk?

Cserjék telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete. Faiskolákban legfőképpen konténeres vagy földlabdás örökzöldeket vásárolhatunk, amelyeket időjárástól függően kora tavasztól, őszig ültethetünk.

Örökzöld cserjék kiválasztása

Az örökzöld cserjék kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémát okozhat. Ilyen probléma az, amikor kerítés mellé ültetve nincs hely a sövény nyírására a kerítés és a sövény között. A kerítésre nőtt sövény, a kerítés élettartamát is jelentősen csökkenti, a megfelelő levegőzés hiánya miatt. A fa kerítések újra festése emiatt nem megoldható, amiért hamarabb kezdenek korhadni. Ugyanez igaz a drótkerítésekre is, a levegőzés hiánya miatt gyorsabban rozsdásodnak.

Örökzöld cserjék kiválasztásakor vegyük figyelembe venni a növények virágzási idejét, válaszunk olyan örökzöld cserjéket, amelyek virágzási ideje különböző. Kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét is. Az örökzöld cserjék többsége igen érzékeny a talaj kémhatására. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Megvásárláskor ellenőrizzük a növények egészségi állapotát. Csak egészséges, szép színű, arányos megjelenésű cserjéket vegyünk.

Örökzöld cserjék ültetése

Ültetési időszak

Földlabdás, konténeres örököld cserjéket időjárástól függően február közepétől, márciustól, késő őszig is ültethetők.

Ültetési távolság

Az örökzöld cserjék ültetési távolsága 2-3 méter. Érdemes nagyobb távolságot választani, hogy a gondozásuk (metszés, nyírás, permetezés) ne okozzon problémát. Sövényként telepítve a kisebb ületési távolság a megfelelő.

Ültetés lépései

• Az ültetés lépéseinek betartásával megalapozhatjuk növényünk egészséges fejlődését és jövőjét. Az első lépés a megfelelő ültetőgödör kiásása. A gödör mélysége és szélessége minimum 2-3-szorosa legyen a gyökérzet méretének. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Öntözés

Rendszeres és kiadós öntözést igényelnek a cserjék a begyökerezési folyamat alatt, mely az ültetés utáni első 2 évet jelenti. Az öntözés gyakoriságát az adott évszak és időjárás határozza meg. Késő tavasszal és nyáron többet, ősszel kevesebbet kell öntöznünk. Nyári telepítésnél naponta kell öntöznünk, főként homokos talaj esetén. Nyáron a kánikulai időszakban a locsolás ideje mindig kora reggel vagy késő este legyen. Cserépbe, dézsába ültetett növényeket még sűrűbben kell öntözni, sokkal hamarabb kiszárad a földjük. Csapadékszegény télen, enyhe időben locsoljuk meg a növényeket, mert sokszor a relatív vízhiány miatt kiszáradnak.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja, és ez által, ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Új ültetésű cserjék védelme télen

Ősszel telepített fiatal növények tövét falombbal, szalmával, komposzttal takarhatjuk, így nehezebben fagy át a talaj és nem szárad ki. Cserepes, edényes cserjék legegyszerűbb teleltetési módja, ha lesüllyesztjük a talajba, amely védelmet nyújt erőteljes fagyok ellen, ami gyökér elfagyást okozhat.

 Nyírás, metszés

Az örökzöld cserjék metszését, nyírását virágzás után végezzük. A metszés, nyírás legkésőbbi időpontja szeptember közepe, annak érdekében, hogy a jövő évi virágzás megfelelő legyen. Ha ennél későbbi időpontban metsszük, nyírjuk, az örökzöld cserjéket az hátrányosan befolyásolja a jövő évi virágzást. A nagy levelű örökzöld cserjékből álló sövények alakítását, formálását metsző ollóval kell megoldani, mert a sövényíró nyíráskor a leveleket kettévégja, ami elég csúnya látványt nyújtana.

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész

A tuja (oszlopos, gömb, alakra nyírott) alkalmas szoliter növénynek, cserépbe, dézsába vagy a kertbe ültetve. A tuja ezen típusai (törpe, alakra nyírott, oszlopos) alkalmasak teraszra, erkélyre, üzletek előtt cserépbe ültetve is, amelyek így adnak dekorációt. A sövény tuja rendszeres nyírással szép sövényt alkothat a kertben elválasztva a kert bizonyos részét egymástól. Az oszlopos tuja is szép sövényt alkothat, figyelembe véve a növekedését. A túl magasra növő oszlopos tuja, könnyen leárnyékolhatja a kertet. A kúszó tuja talajtakaró növényként díszítheti a kertet.

A tuja napos vagy félárnyékos helyen, tápanyag dús, savanyú földben érzi magát legjobban. A meszes talaj kedvezőtlen hatással van a tujára. Meszes közegben nem tud kellőképpen fejlődni, legyengül, könnyen kártevők és kórokozók támadják meg, amelyek súlyos akut fertőzés esetén a tuja pusztulását okozzák.

A tuja a nedves talajt kedveli, ennek érdekében megfelelőképpen kell gondoskodni az öntözésről. Különösen fontos ez nyáron, amikor tartós meleg van. Az év egyéb szakában (tavasz, ősz, tél) is fontos a megfelelő vízellátás. Sokszor még enyhe, száraz teleken is kiszáradhat a talaj, ami károsan hat a növény fiziológiai állapotára. Emiatt a tuja legyengül, betegségek (gomba, rovar) alakulnak ki. A tartós (relatív) vízhiány miatt a tuja kiszáradhat. A tuja száradás lassú folyamat, amit ha idejében diagnosztizálunk, visszafordíthatunk. Erőteljes hónapok, évek óta fennálló, relatív vízhiány miatt a tuja biztos, hogy kiszárad.

A tuja ültetési ideje, mivel konténeres vagy földlabdás, szinte egész évben ültethető, kivéve a téli fagyos időszakot. Különösen enyhe teleken még télen is ültethető, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont felett van.

A tuja ültetése

Ültetéskor figyelembe kell venni a talaj minőségét, szükség estén cserélni vagy javítani kell. Ültetéskor megfelelő méretű gödröt kell ásni. Mekkora a megfelelő méret? Ez a növény méretétől függő. A legoptimálisabb gödör kétszer akkora, mint a konténer vagy a földlabda mérete. Ültetéskor nagy mennyiségű szerves tápanyagot és tőzeget kell keverni a földbe, amivel a tuját takarjuk az ültető gödörben. A szerves anyag lazítja a talajt és kedvezően hat a talaj mikroorganizmusára (hasznos talajlakó rovarok, és gombák). A tőzeg szintén a talajt lazítja és a kémhatását (savas) fokozza.

Ültetéskor fontos a juta zsák eltávolítása, mert ennek a lebomlása, főleg hűvösebb idő esetén sok ideig tart, ezért a tuja begyökeresedését gátolja. Ha a tuja nem tud begyökeresedni a juta zsák miatt, akkor kiszáradhat.

Ültetés után fontos a megfelelő és folyamatos öntözés.

Öntözés

Mennyi vízre van szüksége a tujának?

Ez több tényezőtől függ: évszak, éghajlat, kert fekvése és elhelyezkedése (napos-meleg, völgy, hegy) és talaj típus (homok, agyag). Napos, száraz, homokos helyeken többet kell öntözni, mint árnyékos, hűvösebb helyeken. Homokos talaj estén naponta kétszer, agyagos talaj estén naponta egyszer. A tuja vízigénye: egy 100 cm-es tujának, hetente 10-12 liter vízre van szüksége, még száraz, hűvösebb idő estén is, nyáron tartós melegben 2-3 liter vízre van szüksége naponta. A legjobb módszer a tuja (a kertbe kiültetett) öntözésére az automata öntözés, mert ez idő takarékos, kényelmes és egyenletes vízellátást biztosít. Tuják öntözése esetén úgy kell telepíteni az öntözőt, hogy a tuja mindkét oldalán (elől, hátul) legyen lerakva öntöző cső (szolitertuja esetén körbe tekerve), azért, hogy mindkét (teljes) gyökérzóna egyenletesen legyen öntözve. Egy oldalon telepített öntöző esetén száradás alakulhat ki, azon az oldalon, ahol nincs öntöző telepítve.

Az öntözés mennyisége függ az öntöző cső átmérőjétől, egy 16-os csövön, egy méteres szakaszon, óránként 2 liter víz csöpög ki. Ezt figyelembe véve, nyáron agyagos talaj esetén naponta egy-másfél órára kell programozni az csepegtető öntözőt. Tavasszal, ősszel az időjárásnak megfelelően kell (kevesebb ideig) kell beprogramozni az öntözőt.

A tuják különösen szeretik, ha időnként nyáron, hetente kétszer, háromszor lespricceljük (párásítás) őket.

Mikor öntözzünk?

Ez évszakonként változó, tavasz elején (Április) az éjszakák és nappalok, hűvösek, ilyenkor reggel 6 órakor célszerű öntözni, később Májusban, korábban, 5 órakor.
Nyáron, tartósan, meleg időszakban, amikor a nappali hőmérséklet 35-42 C, hajnalban (1-2 órakor) célszerű öntözni, amikor a levegő és a talaj megfelelően lehűlt. Ebben az időpontban jobban hasznosul a víz, reggeli (5-6 órakor) történő estén a felkelő nap, ami gyors felmelegedést okoz, sok vizet elpárologtat, ezért kevesebb víz mennyiség hasznosul, ami gazdaságtalan kiadás. A nyári időszakban, minden kör öntözési idejét hosszabb időszakra kell állítani.
Ősszel (Szeptember) elején általában az éjszakák hűvösebbek, ezért 5-6 órakor célszerű öntözni, később, ahogy az időjárás változik (lehűlés), még később kell öntözni 7 óra.
Tavasszal és ősszel kevesebb öntözésre (időtartam) van szükség, és az öntözés gyakorisága is ritkább (2-3 naponta).

Tápanyagpótlás

A megfelelően elültetett tujának elegendő mennyiségű tápanyaga van a fejlődéshez és az ellenálló képességhez (időjárási körülmények, kórokozók, kártevők). Idővel a tápanyagot a tuja teljesen felhasználja, ezért időnként gondoskodni kell a tápanyagpótlásról. A tápanyagpótlást évente kétszer ajánlott elvégezni, tavasszal, és ősszel. Tavasszal (Április) a tujáknak a növekedéshez van szükségük tápanyagra. Ebben az időszakban a kórokozók és a kártevők is megjelennek, ezért a tápanyagpótlással a tuják ellenálló képessége is fokozódik, a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Nyáron a tujákat nem csak a kórokozók és kártevők veszélyeztetik, hanem sokszor a szélsőséges meleg is igénybe veszi őket, éppen ezért is fontos a tavaszi tápanyagpótlás, mert ez fokozza a tuják ellenálló képességét a meleggel szemben.
Az őszi (Szeptember) tápanyagpótlással a nyirkos, csapadékos időre és a télre készítjük fel a növényeket. Az őszi csapadékos idő kedvez a kórokozók (gombák) elterjedésének. A hideg tél és időnkénti felmelegedés pedig komoly igénybevételt jelent a tujáknak.

Téliesítés

A teraszra, erkélyre, cserépbe, dézsába ültetett tujákat télen védett, hűvös (min. 5 C max. 10 C), nyirkos helyre kell tenni, vagy beásni a földbe, mert a cserépben, dézsában ültetett tuja földje megfagyhat, és a tuja gyökere is, károsodhat, akár teljesen megfagyhat. A késő ősszel kertbe ültetett tuját fenyőkéreggel védhetjük, ha hirtelen komoly, tartós lehűlés várható.

Télen havazáskor ajánlott a havat eltávolítani a kertbe ültetett tujákról, laza rázással, vagy cirok seprővel, lombseprővel alulról felfelé irányuló „simogatással”, különösen tartós nagy havazás esetén.

Nyírás, metszés

A tuját (sövény, alakra nyírott) metszéssel, nyírással alakíthatjuk, formálhatjuk. A nyírás, metszés a növekedés habitusától függ, évente általában kétszer-háromszor. Az első nyírást, formálás tavasszal a hajtás növekedéskor érdemes elvégezni, ettől a tuja sűrűsödik. Nyírás, metszés közben seb keletkezik a tuján, ami miatt gombás fertőzés alakulhat ki, ezért nyírás után célszerű permetezéssel védekezni a tuja betegség (gombás) kialakulásának megelőzése érdekében.

Permetezés

Fontos tudni, hogy a tuja, tuják bármiféle (kórokozó, kártevő) betegsége hátterében mindig a nem megfelelő gondozás áll, emiatt a tuja kondíciója, ellenálló képessége nem megfelelő. Éppen ezért, meg kell tenni mindent, hogy a tujának, tujáknak megfelelő életkörülménye, életkörülményük legyen. Figyelni kell a megfelelő gondozásra, megfelelő termő hely kiválasztással, figyelembe kell venni a kert fekvését, klímáját, figyelni kell a megfelelő vízellátásra, tápanyagpótlásra, és az időnkénti növényvédelemre.

A tuják betegségeiről és kártevőiről az Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kárevői részben olvashatsz, a kiemelt részre kattintva.