Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

Öntözés fajtái

Az alábbi öntözési formák a legelterjedtebbek a kertekben:

Kézi öntözés

Az öntözést kannával vagy öntözőcsővel (slag) oldjuk meg.

Esőszerű öntözés

Az esőszerű öntözés fajtái:

1. Kézi, manuális vagy automataöntözés. A kézi esőszerű öntözést öntözőkannára szerelt rózsával vagy öntözőcsőre szerelt állítható szóró fejjel tudjuk megoldani.
2. Öntöző csőre szerelt, manuálisan, mozgatott (telepített) billenő vagy forgó karos szóró fejjel.
3. Az automata öntözés, esőztető öntözésnél a kútból vagy hálózatból származó vizet szórófejek, fúvókák segítségével juttatjuk ki a növényekre.

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés során, ahogy az elnevezés is utal rá, a víz, cseppenként jut ki a talajba.

Öntözés hiányából származó problémák

1. A növény fejlődése lelassul.
2. A virágzási idő megrövidül.
3. A növény egészségi állapota gyengül.
4. A legyengült növény esztétikai értéke csökken.
5. A vízhiány következtében kórokozók és kártevők támadják meg a növényt.
6. A vízhiány miatt a növény fiziológiai állapota, vízszállító képessége csökken a víz hiány mértékétől függően.
7. A hosszan tartó vízhiány miatt a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul.
8. A növények elpusztulásából eredő károk költsége komoly kiadást jelenthet. Gondoljunk el milyen munka, idő és pénz igényes egy kihalt növény például, egy tuja sor pótlása. A kihalt tujákat ki kell ásni, újakat kell venni, elültetni, majd évekig várni, amíg a megfelelő (takarási) magasságot eléri.

Az öntözés különösen fontos területei

• Ültetés utáni 4-6 hét, cserjék estén 6 hónap, fák esetén egy év.
• Tűző, napos helyen lévő növények.
• Laza talajban ültetett növények.
• Cserépbe, balkon ládába ültetett növények.
• Ház közelébe, takarásba ültetett növények.
• Sekélyen gyökeresedő növények.

Öntözés hiányára utaló jelek

Először a levelek színe tompul, majd fonnyad, pöndörödik, sárgul, foltosodik, majd az alsó, fák estén a belső levelek sárgulnak, barnulnak, végül lehullanak. Tartós víz hiány esetén először a lágyszárú hajtások lankadnak, fonnyadnak, ami tovább terjed az idősebb részekre is, végül teljesen elszárad a növény.

Hogyan előzhetők meg az önözés hiányából adódó problémák?

Az egyik legfontosabb az ültetés előtti talaj szerkezet javítás, ami által a talaj víztartó képessége is javul. A talaj szerkezetét és víztartó képességét négyféle módon javíthatjuk:

1. Különféle szervesanyagok bedolgozásával oldhatjuk meg.
2. Olyan termőföld vásárlásával, amely megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot tartalmaz.
3. Rendszeres, megfelelő mennyiségű öntözéssel.
4. Talajtakarással, más néven mulcsozással.

Hogyan öntözzünk hatékonyan?

A balkon növények öntözését leghatékonyabban kézi (kanna, slag) öntözéssel tudjuk megoldani. A balkon növények öntözését mikro öntözési eszközökkel (pálcás csepegtető, mikro szórófej) is megoldhatjuk. Ez kényelmes módja az öntözésnek. Hátrányai: költséges, a vezeték hálózatba épített csepegtetők és szóró fejek fix helyen vannak, vagyis a cserepes növények helyét korlátolt módon tudjuk változtatni. A vezeték hálózat elrejtésére nem mindig megoldható, ezért látható, könnyen is sérülhet.

Hogyan öntözzünk a balkon növényeket?

Kézi öntözéskor ügyeljünk arra, hogy öntözőkannán legyen rózsa fej a slagon szóró fej, a talaj kimosódás, talajlemosódás megelőzése éredekében.

Miért van erre szükség?

Két okból:

1. A kannából, slagból kiömlő víz kimossa a cserepes növények földjét, ami miatt a gyökérzet egy része takarás nélkül marad, így könnyebben kiszárad.
2. Az évelő növények tápanyag pótlását tavasszal és az újra virágzás érdekében virágzás után pótolni kell. Ha a cserepes növény talajára hosszú hatástartamú tápanyagot szórunk ki, az könnyen elmosódhat kannából vagy slagból kifolyó víz miatt.

A kert öntözését leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon öntöző rendszerrel tudjuk megoldani.

Miért a leghatékonyabb és leggazdaságosabb az öntözőrendszer más öntözéshez képest?

Az automata öntözés időtakarékos, kényelmes, egyenletes víz elosztást biztosít. Egy 200-300 m2-es kert kézi öntözési ideje 3-4 óra. Automata öntözőrendszerrel ez 1 óra vagy 2 X 30 perc alatt megoldható.

Mikor és mennyi ideig öntözzünk?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter terület víz igénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a növények víz igénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

A víz egyik része a talajvíz tartalékból származik, a másik részét öntözéssel kell megoldani. Ha nem esik az eső és nem öntözünk, akkor a talaj kiszárad. A hosszan tartó száraz időszak súlyos mértékű vízveszteséget eredményez, még idősebb, mélyen gyökerező növényeknek is.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja.

Talaj szerkezet

A talaj szerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talaj típus van, amely általában keverten a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talaj típus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Agyagos, kötött talajokat tavasszal, ősszel elég 2-3 naponta egyszer öntözni, átlagos függően időjárás estén. Késő tavasszal, nyáron tartósan meleg időszakban naponta öntözzünk. Laza, homokos, vályog, tőzeg talajok estén időjárástól függően, 1-2 naponta, megosztva (reggel, este) öntözzünk. Tartósak meleg időszakban naponta, megosztva öntözzünk.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

Az öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az gyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a növényeknek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban. Télen, enyhe csapadék, fagymentes időszakban is szükségessé válhat az öntözés.

Kora tavasszal és késő ősszel, abban az esetben, ha öntözésre van szükség, mert nap közben meleg idő van, akkor az öntözés idejére a legoptimálisabb időpont reggel 7-8 óra. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben inkább késő este, 11 óra vagy kora hajnalban 1 vagy 2 órakor célszerű öntözni, mert ilyenkor a levegő hőmérséklete hűvösebb, ezért jobban hasznosul az öntözővíz. Ha ennél későbbi időpontra van időzítve az önöző, akkor a gyorsan felkelő, meleg nap sok vizet elpárologtat. Nyáron, kánikula idején reggel fél 8-kor már 30 C is lehet. Tehát, ha reggel 4, 5 vagy 6 órakor kezdődik az öntözés, akkor sok víz nem tud megfelelően hasznosulni, a nap elpárologtatja. Ez a havi kiadás szempontjából (vízdíj) hátrányos.

Napos és árnyékos területek

A kert napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjék le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Növényzet

A különböző növényeknek különböző víz igényük van. A kert növényzetének összetétele meghatározza az öntözővíz felhasználás mennyiségét. A legnagyobb öntözővíz igényű növény a gyep.

Milyen a szakszerűen telepített öntöző rendszer?

A csövek, kivéve a csepegtető, a földbe vannak ásva, a szóró fejek megfelelően lefedik az adott területet. A csepegtető nagyobb növények esetén két oldalt vannak fektetve, annak érdekében, hogy mindkét oldal gyökérzete megfelelően legyen öntözve. Kivéve sövény esetén, ha gyep van telepítve. Ez esetben a sövény gyep felé eső gyökérzetét a szóró fejek megöntözik. A jól telepített öntözőrendszer úgy van kialakítva, hogy figyelembe vették kiépítéskor a kert egyes részeinek napos, árnyékos adottságait és  ennek megfelelően a napos és árnyékos területeket külön körökre vannak kiépítve.

Mire kell figyelni öntözőrendszer beállításakor?

1. Az öntözőrendszert minden tavasszal beüzemeléskor ellenőrizzük, ha hibát észlelünk, javítsuk.
2. Az öntözőrendszer beállításakor ügyeljünk arra, hogy napos területeken több vízre van szükség, árnyékos részeken kevesebbre.
3. Beállításkor figyeljünk arra, hogy csepegtető kört magasabb időtartamra állítsuk, mint a szóró fejes köröket, ugyanis a csepegtetőn kijutó víz mennyisége a cső átmérőtől függ. Egy 16-os átmérőjű cső egy méter hosszú szakaszon egy óra alatt csupán két liter vizet juttat ki.
4. A napos és az árnyékos területek öntözési idejét különböző időtartamra állítsuk.

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét a feljebb leírt tényezők alapján kell meghatározni.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözési útmutató

Gazdaságos, víztakarékos öntözés