Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő).

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a tuja újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Tuja betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Szeiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Fügerozsda

A füge legyakoribb betegsége. A rozsda betegség nem füge specifikus, hanem számos növény kórokozója.

Tünetei, hatása a fügére: A fügén először apró sárga foltok jelennek meg, főként a felső leveleken, később ezek a foltok barnás narancssárgára színűek lesznek és szögletessé válnak. A szögletes foltok egybe olvadnak és barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradni kezdenek, ennek következtében a felületük zsugorodik.

A csökkenő levél felület hatására a fotoszintézis csökken. A levelek száradni kezdenek, súlyos fertőzés esetén a fa fokozatosan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok. A fertőzés már korán, teljes lombkialakulás után megkezdődhet, jelentős fertőzés csak meleg nedves körülmények között alakulhat ki. Magas páratartalom esetén a fertőzés kialakulásának esélye fokozódik. Ideális időjárási körülmények a rozsda megjelenésére a 20-24 C hőmérséklet, 80%-os páratartalom mellett.

Forró, száraz időjárás esetén a rozsda fertőzés nem alakul ki rendszeres öntözés hatására, azonban igen. A fertőzés kialakulásának az esélyét fokozza, ha levelek rendszeresen öntözve vannak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge cerkospórás levélfoltosság 

Elég gyakori levélbetegség a cerkospórás levélfoltosság. A betegség többfajta növény levelén kialakulhat, erőteljes fertőzöttség esetén teljes lombvesztést okozhat.

Tünetei, hatása a fügére: A levélen jelentkező foltok kb. 4-6 mm nagyságúak, szabálytalan alakúak. A foltok közepe világos és határozott, sötétebb színű szegéllyel rendelkeznek. Erős fertőzés fellépésekor a levél nagy felülete elhal, a levelek lehullanak. A korai lombhullás a bokor korai felkopaszodásához vezethet, ami legyengíti a bokrokat, hátráltatja a hajtások, vesszők növekedését, beérését. Így közvetve csökkenti a következő évek termését.

Megfelelő időjárási körülmények 20 C felett és magas, 80%-ék feletti párartartalom esetén alakul ki és gyorsan terjed. Ez a fajta időjárás kedvez a spórák megtelepedésének, csírázásának a levélzeten. Száraz időszakban terjedésük leáll, csupán enyhe tüneteket tapasztalhatunk.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge antraknózis

Az antraknózis többféle növényen kialakuló gombabetegség. A betegség károsítja füge leveleit, termését és a szárát.

Tünetei, hatása a fügére: Az antraknózist okozó gomba a füge gyümölcsét és a lombozatát egyaránt megtámadja. A fertőzött gyümölcsökre a lágy rothadás és a gyümölcs korai lehullása jellemző. Az éretlen gyümölcsök kiszáradnak, és a fán maradhatnak. A fertőzés kis, beesett, elszíneződött területet eredményez. A területek a kor előrehaladtával megnagyobbodnak, és rózsaszínű spóratömeggel borítják be őket.

A fügefa levelein apró, kör alakú foltokat formájában jelenik meg az antraknózis, amelyeknek sötétbarna a szegélye. A foltok idővel elterjednek és egymásba olvadnak, egyre nagyobbak lesznek, végül a levelek elszáradnak és lehullanak.

A fertőzés kialakulását segíti a csapadékos, párás időjárási körülmények.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésre való törekvés. A fertőzött terméseket, leveleket el kell távolítani. A lehullott terméseket és leveleket össze kell szedni A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge alternáriás rothadás

Gyakori, jellegzetes betegség, amely többfajta gyümölcsön jelenhet meg.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség a termések felületén apró olíva zöld színű foltokban jelenik meg. Szintén jellegzetes tünet a terméseken megjelenő enyhén besüllyedő sárgás-zöld foltok. A foltoknál a termések rothadni kezd a foltok vizenyőssé változnak. A rothadó foltokon a fertőzés előrehaladtával megjelenik a gomba mitospórája.

A fertőzés 22-28 C hőmérsékleten, 50% páratartalom felett jelenhet meg. Az alternária a leszüretelés után is megjelenhet a termésen, ennek oka, hogy már szüret előtt nem sokkal vagy szüret alatt is fertőződhet a termés, illetve a tárolási körülmények nem megfelelőek.

A betegség fő forrása a fertőzött növényi maradványok, ezeken telelnek át a spórák és megfelelő időjárási körülmények hatására fertőzik újra a fügét.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott termések leszedése, a lehullott termések összeszedése. A fertőzött füge permetezése. A terméseket időben kell leszedni, kerülni kell a túlérést. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge mozaik vírus

A füge mozaik vírus egy régóta ismert füge betegség, az egész világon elterjedt.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség következtében a levélen jól látható nagy sárga, gyűrűs, úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. A levelek a normálisnál kisebbek, deformáltak lesznek. A levelek alakja tölgyfalevél formájúra válnak. A foltok idővel a teljes levélfelületre kiterjednek, majd barna színűvé válnak, beszáradnak, majd a levél lehullik. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön megjelenik. A fertőzött gyümölcsök a vírus hatására deformálódnak, aprók lesznek végül lehullanak. A vírus hatására a termés mennyisége csökken. Idővel a füge termésképtelen lesz.

A füge mozaik vírus oltással (fertőzött vágóeszközzel, a fertőzött füge nedve rákerül az eszközre) kerül a növénybe, fertőzött növény szaporításával, dugványozáskor vagy szívó, rágó kártevők által.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A vírusbetegség ellen csak a fertőzés megelőzésével lehet védekezni. Vírusmentes fügét kell venni. A meglévő fügét rendszeresen permetezni kell.

Füge kártevői

Amerikai lepkekabóca

Amerikából behurcolt több tápnövényű szívó kártevő.

Leírása, hatása a fügére. A kifejlett egyed 7-8 mm nagyságú. A rovar testét és szárnyát vékony viaszréteg fedi, színe szürke. Magyarországon egy nemzedéke van, tojásai telelnek át. A tojások májustól júniusig kelnek ki, ezután kezdenek károsítani, amely augusztusig a tojásrakásig tart.

Az amerikai lepkekabóca a füge vagy más növény levelének a fonák oldalán szívogatnak. A lepkekabóca felismerhető a levelek hátoldalán látható fehér színű viaszbevonatról is, ebben vannak a tojásai.

Védekezés, megelőzés: Legfontosabb a megelőzés permetezéssel május végétől, június elejétől, amikor kikelnek. Meglévő fertőzés estén, szintén permetezni kell.

Füge levélmoly 

A füge levélmoly a lepkék és a levélmoly félék családjába tartozik. Magyarországon 1955-ben írták le, de sokiáig nem okozott különösebb gondot, nem szaporodott el. 2014 óta viszont egyre gyakoribb a megjelenése.

Leírása, hatása a fügére: A kártevő apró méretű, csupán 15-20 mm-es szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Az elülső szárnyak vörösesbarna színűek, míg a hátsó szárnyak sötétbarnák. A hernyója zöld színű, rajta fekete szemölcsökkel, mérete maximum 20 mm nagyságú. A bábja hosszú, barnás színű és a szövedékébe van beburkolva.

Magyarországon és környékén évente 2 nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett lepke telel jól védett helyeken. Az áttelelt lepkék rajzása kora tavasszal indul meg. a füge virágain táplálkoznak, majd megkezdődik az áttelelő nemzedék tojásrakása. A tojásokat a levélfelszínre helyezik, csomókban.

A második nemzedék július végétől októberig rajzik és táplálkozik. A kikelt hernyók, amikor elérték a végső fejlettségi stádiumukat, összesodorják a leveleket és ennek a védelmében bábozódnak. Kártételét is könnyű felismerni, a megrágott levelek és összesodort alapján.

A leveleken lévő fekete szemcsés ürülékről is felismerhetőek. A levelek rágása következtében csökken a levélzet asszimilációs felülete. A füge esztétikai értéke a levelek rágása miatt csökken.

Védekezés, megelőzés: A fertőzött fügék permetezése. Megelőzés érdekében is permetezni kell.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. Fenyők, amelyeket a fenyőrontó darázs lárvái károsítanak: erdei fenyő, fekete fenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai. A fenyőrontó darázs lárvái a kertekben, parkokban, erdőkben lévő fenyőket egyaránt károsítja.

A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak.

A kifejlett egyedek nőstény egyedei szeptemberben, októberben a fenyőfákba rakják tojásaikat a következő évi generáció számára. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyőrontó darázs úgynevezett álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon fekete csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Jellemző, a hernyóra, hogy nem a hajtásvégi, nem is a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg.

Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást „hámozgatásnak” nevezzük, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják. Az ágakon csupán a levél csonkok maradnak meg.

Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. A fenyőrontó darázs hernyóinak jelenléte a rágásuk zajáról is felismerhető a fenyők közelében. Különösen jól halható a rágásuk az erdőkben, ahol az ürülékük zöreje is hallható, amikor az előzőévből még megmaradt száraz levélzetre hullanak.

A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeit láthatjuk.

A hernyók rágásának következtében a fenyők legyengülnek, tápanyagot fanedvet vesztenek. A rágás következtében ki alakúló lombhiányt a fenyők nyár végére pótolni tudják, új tűlevelek hajtanak ki. A rágás miatt a fenyők esztétikai értéke átmenetileg, amíg az új levelek megjelennek jelentésen csökken, a fenyők koronája elvesztik jellegzetes alakjukat. Fiatal, alacsonyabb fenyők esetén a károsodott korona metszéssel alakítható.

Védekezés, megelőzés

A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. A fenyőrontó darázs megjelenése után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ezért ajánlott a rendszeres megelőző permetezés. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák száma.

Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

Származás

A selyemakác őshazája Ázsia keleti, déli része, innen terjedt el a világ számos országába. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában több mint 100 fajtája ismert. Európába és Amerikába a 18 század közepén honosodott meg. Mediterrán országokban sok helyen az utcákra ültetik sorfaként.

Mit szimbolizál a selyemakác?

A perzsa selyemakác az örök szeretetet, szerelmet, megbocsátást és harmóniát szimbolizálja.

Selyemakác jellemzői, tulajdonságai

A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága tíz métert is elérheti.

A selyemakác lombozatával ernyős formát alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak, júniustól, szeptemberig.

Virágainak érdekes szépségét rózsaszínű pamacs formája adja. Termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. A termései télen sokáig a fán marad, erős fagy hatására lehullanak.

Illatos, díszes., pamacs virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A fa levelei éjszakára összecsukódnak, nappal kinyílnak. A levélzete ősszel megsárgul, majd megbarnul.

A selyemakác nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.

A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol a kertbe virágzásakor.

A selyemakác magassága 8-10 méter magas, a szélessége ezzel arányos.

Selyemakác fajtái levélzet alapján

Zöld és bordó levelű.

Selyemakác ültetése

Főként a napos, védett helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik. A homokos talajokat részesíti előnyben, de megél más talajba ültetve is.  Fiatal korában a selyemakác sok vizet igényel, ezért rendszeres öntözni kell. A fiatal selyemakácot cserepes, dézsás növényként is. Így télen védett helyen tárolhatjuk megelőzve az elfagyását. Az edénybe ültette selyemakác növekedése lassabb, mint a szabadföldbe ültetett példányoké.

Ha a kertbe ültetjük a fiatal selyemakácot, akkor télen takarással kell védeni. A selyemakác 3-4 éves koráig fagyérzékeny. Szabadföldbe ültetve évente 1,5-2 métert nőhet.

 Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlambda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt a cserépből.
5. A selyemakácot helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszintben legyen a talajjal, úgy, hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljesen, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Selyemakác gondozása

Fiatal korában alakíthatjuk. A télen esetleg elfagyott ágakat vágjuk vissza egészséges részig. Az elszáradt ágakat szintén vágjuk le. Ha a selyemakác villás elágazású, akkor az egyik elágazást távolítsuk le, mert idősebb korban, a fa kettéhasadhat, illetve eltörhet. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szórjunk a selyemakác köré szerves hosszúhatástartamú tápanyagot.

Selyemakác szaporítása

A selyemakác szaporítása megültetéssel végezzük. A magokat már télen elültethetjük lakásban, házban cserépbe. Szabadtéren a magokat áprilisban, májusban ültethetjük. Ültetés előtt a magokat meleg vízzel forrázzuk le, hogy a kemény meghéj felrepedjen

Selyemakác betegségei, kártevői

Selyemakác fuzáriumos hervadása

Egy soktápnövényű, mikroszkopikus gombafaj. A selyemakác fuzáriumos hervadás tünete a faszövet barna csíkoltság a fakéregben és a gyökerek fás részeiben. Ezek természetesen általában észrevétlenek, mert a kéregben és a gyökérzetben vannak. A selyemakác fuzárium szemmel látható tünetei az elszíneződött, lankadó hajtások.

A betegség előrehaladásával a selyemakác kérgén repedés keletkezik, amely a betegség előrehaldásával növekszik. A repedésnél gyantafolyás látható.. A betegség kialakulása után a selyemakác még évekig életképes, de évről évre a betegség előrehaladásával egyre kevesebb lombozatot fejleszt, végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa elhalását okozza.

Védekezés, megelőzés

A fuzárium kórokozó a talajból képes fertőzni, különféle gyökérsérüléseken keresztül. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy egészséges gyökérzetű selyemakácot vegyünk. A betegség megelőzése érdekében ültetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Rendszeresen, évente 2x-er szórjunk a selyemakác köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot, amely a selyemakác immunitását fokozza.

Selyemakác levélbolha

Apró néhány mm nagyságú rovar. Színe zöldes-sárga. A levélbolha a levél fonák részén jelenhet meg, tavasszal rügyfakadáskor. A levélbolha a fiatal kifejlett levélzetet szívogatja. Több nemzedékes faj. A levélbolha, csakúgy, mint a levél tetvek a növények levélzetét szívogatva táplálkoznak, végtermékük a mézharmat.

A szívogatás következtében a levelek elsárgulnak, a mézharmaton megtelepszik a korompenész, végül a levelek korán hullani kezdenek.

Védekezés, megelőzés

Növényvédőszeres permetezés, tavasszal. A selyemakác levélzetét rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeres permetezés a megelőzés érdekében.

Selyemakác zsizsik

Apró kb. 5 mm nagyságú világosbarna rovar. A selyemakác termésébe hatol, ahol a magokkal táplálkozik.

Hortenzia betegségei, kártevői

Szürkepenész

Gomba betegség.

A szürkkepenész tartósan csapadékos, hűvös, párás időjárás esetén alakul ki. A legideálisabb körülmény a fertőzés kialakulásához a 18 C-os hőmérséklet, amely 20 órán át felületi nedvességet okoz. A szürkepenész, többféle növényen alakulhat ki. A betegség a hortenzia virágain alakul ki. A gombabetegség szövetbénulást, virágelhalást okoz. A szürkerothadás már a virágbimbókat is fertőzheti.

Tünetei

A szürkepenész jelenlétére utaló tünetek eltérőek, de könnyen, jól felismerhetőek, a fertőzött növényi részen látható szürke, vattaszerű penészről, amelyet az érintett részek rothadása követ. A bimbók, virágok és egyes növények estén a virágszárak rohadnak (például a fukszián). A fertőzött virágszirmokon piszkosfehér, vörös vagy barna foltok vannak. A penész nagyon finom, felálló, szorosan összetapadó bolyhok tömegeként látható. Ha megpiszkálják, a jól beágyazódott penész spórák tömegeit löki ki magából.

Betegség orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia levélfoltosodás

Gomba betegség.

Tünetei

Körkörös lila vagy barna foltok jelennek meg a leveleken. A barna folt körüli rész sötét barna színű. A betegséget egy gomba okozza. A fertőzés előrehaladásával a beteg levelek sárgulnak, majd lehullanak.

Betegség orvoslása

A megelőzés érdekében tartsuk a növényeket jó kondícióban. Lehetőleg úgy öntözzünk, hogy a levélzetet ne érje víz. A fertőzés megelőzése érdekében időnként permetezzünk, főként a csapadékos időjárás elmúlása után. Kialakult fertőzés esetén a beteg leveleket távolítsuk el és permetezzük a hortenziákat.

Antraknózis, fenesedés

Az antraknózis nevű gomb számos különféle, haszon és dísznövényt képes megfertőzni, az egész világon elterjedt.

Tünetei

A betegség már előfordulhat egészen fiatal korban is. A növények levelein 3-4 mm átmérőjű sárgászöld foltok láthatóak, amelyet szürkésbarna szegély határol. A gyorsan növekvő foltok a leveleken, levélnyeleken összeolvadnak, elhalást okozva. Az elhalt részek kihullanak.

A betegség a levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális, enyhén besüppedő foltok formájában jelennek meg. A levélcsúcsokon esetleg sötétbarna csíkok is előfordulnak. A betegség meleg, nagyon párás időjárás estén, párás környezetben (üvegház, téli kert) erőteljesebben jelentkezhet.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség. Párás időjárás estén, amikor lehetőségünk adódik permetezzük a hortenziákat.

Lisztharmat

Gomba betegség.

Tünetei

A lisztharmat fehér porszerű képződményként jelenik meg a levelek felületén. A levelek alján, fonák oldalán fehér, gyapotszerű növekedés látható. A lisztharmat sokféle, haszon és dísznövényt alakulhat ki. A lisztharmat terjedését jelentős mértékben befolyásolja a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet a lisztharmat kialakulásához 21-32°C között van.

A fertőzés terjedésével az érintett növényi részek elszáradhatnak. Lágyszárú növények esetén a teljes növény száradását okozhatja. Lomblevelű fák, például tölgyfák rendszeres fertőzése estén az ágak is elhalhatnak. Csakúgy, mint más gomba fajok a lisztharmat is a növény nedvével táplálkozik.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket (termőhely, tápanyagellátás, öntözés) biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. Permetezéskor használjunk kontakt és felszívódó permetszereket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia rozsda

Gomba betegség.

Tünetei

A rozsdabetegség egy jól megfigyelhető és leírható gombás növénybetegség, amely különféle növényfajokon alakulhat ki. A rozsdabetegség kórokozója egy gombafaj, amely a növények levelein először barnás narancssárgás foltok formájában jelenik. A betegség előre haladásával a foltok barna, végül fekete színűvé válnak. A foltokban (gomba) por képződmény található, ami a gombaspórái. A betegség első fázisában sárgás hólyagszerű formában jelenik meg, szabálytalan távolságokra a levélzeten, amelyek idővel összeolvadnak, barna szín elváltozást okozva, végső stádiumában fekete színű elváltozásként látható a rozsda betegség. Erőteljesen elterjed fertőzés esetén a növények levelei elszáradnak, lehullanak.

A rozsda betegség kialakulása főleg tavasszal és ősszel gyakori, 10-20 C közötti hőmérsékleten.

Betegség megelőzése, orvoslása

Elsősorban a legfontosabb a megelőzés, ennek érdekében megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a növényeknek, hortenziáknak. Figyelni kell az öntözés időzítésére, időszakára. Mit jelent ez? Hűvösebb időszakban 10-20 C fok között ritkábban (2-3 nap) és lehetőleg ne túl korán (8-9 óra) öntözzünk, figyelembe véve a fekvési, elhelyezkedési adottságait (magasabban vagy síkon, völgyes részen van). Ez automata öntöző, csepegtető rendszer esetén könnyen megvalósítható, átprogramozással. Kézi öntözés esetén is ez a legoptimálisabb időpont, amennyiben erre nincs lehetőség (munka miatt), akkor lehetőleg kora délután öntözzünk, mértékletesen.

Súlyos, előrehaladott rozsdabetegség esetén a fertőzött növények (lombhullatók) levélzete lehullik, ezeket szedjük össze, lehetőség szerint semmisítsük meg. Az ősszel lehullott maradék levélzetet mielőbb szedjük össze és szintén semmisítsük meg.

Gondoskodjuk megfelelő tápanyagellátásról rendszeresen, legalább tavasszal és ősszel, annak érdekében, hogy a növények ellenállóképességét fokozzuk. Tápanyagpótlásra szerves tápanyagokat használjunk, amelyek erősítik a növényi szöveteket.

A rozsdabetegség megelőzése érdekében, időnként ajánlott a növényeket permetezni. Kialakult fertőzés esetén szintén permetezéssel tudunk védekezni a betegség súlyoságától függően. Erőteljes rozsdabetegség estén többszöri permetezés szükséges.

Korompenész

Egy gomba faj, amelynek több fajta lomb és tűlevelű gazdanövénye van.

Tünetei

A növények levelein sötét, korom színű, majdnem fekete bevonat keletkezik, amely idővel a hajtásokon és az egész növényen elterjedhet. Súlyos fertőzés esetén szinte minden kerti növényen elterjedhet. Erőteljes, hosszan tartó fertőzés esetén az egész növény száradását okozhatja.

Betegség megelőzése, orvoslása

A korompenész legfőképpen a mézharmaton telepedik meg. A mézharmat a levél tetvek és különféle pajzs tetvek ürüléke. Ezért különösen fontos a tetvek és pajzs tetvek elterjedésének megakadályozása megelőző permetezéssel. Kialakult korompenész fertőzés esetén gombaölőszer használatára is szükség van, mert a korompenész egy gomba faj.

Közönséges takácsatka

A pókszabásúak családjába tartozó, közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók. A kifejlett nőstény atka mérete kb. 4mm hosszú. A takácsatka többféle növényfajon jelenhet meg. A takácsatka többtápnövényes kártevő, amely száraz meleg időszakban jelenhet meg a növényeken. A takácsatka petékkel szaporodik, a kifejlett egyedek különféle állatok „segítségével” jutnak be a kertekbe.

Tünetei

A takácsatkák a növények levelinek szívogatásával táplálkozik. A szívogatás hatására a levelek színe ezüstszerűvé válik. A takácsatka jelenléte a pókhállószerű szövedékéről is felismerhető. A közönséges takácsatka megjelenésére száraz, meleg időszakban kell számítani.

Betegség megelőzése, orvoslása

A takácsatka fertőzés megelőzése érdekében időnként (2-3 naponta) száraz melegben esőzés szerűen öntözzük a hortenziákat. A fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében időnként permetezzünk. Kialakult, meglévő takácsatka fertőzés estén szintén permetezzük a hortenziákat, atkaölőszerrel.

Levéltetvek

Apró többtápnövényű rovarok, amely 2-3 mm hosszúak. Szárnyas és szárnytalan alakjuk van, több nemzedékes faj.

Tünetei

A fiatal növényi részeken megjelenő apró rovarok, amelyek gyorsan szaporodnak, kolóniát képezve. A levél tetvek a leveleket szívogatva táplálkoznak. A levél tetvek ürüléke mézharmat, amely a hangyák kedvenc tápláléka. A mézharmatban könnyen megtelepszik a korompenész, amely erőteljes fertőzés esetén növény száradást okozhat.

A levél tetvek legnagyobb veszélye, vírusvektor hordozók.

Bakteriális betegségek

Baktériumos hervadás

A bakteriális hervadást egy egysejtű mikró organizmus okozza.

Tünetei

A fertőzés először a leveleken és a virágokon jelenik meg. Erőteljes, súlyos fertőzés esetén a fertőzés hervadást és gyökérrothadást is okozhat, ami a hortenzia pusztulását okozza.

A bakteriális hervadás főként meleg párás időben és erőteljes esőzés következtében alakulhat ki. A betegség ellen, sajnos nincs megfelelő permetszer.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Baktériumos levélfoltosság

Egysejtű mikroorganizmus.

Tünetei

A betegséget okozó baktériumok természetes nyílásokon, például sztómán* vagy sebeken keresztül jutnak be a növénybe. * A sztóma a növényi szövet apró nyílásai vagy pórusai,   amelyek lehetővé teszik a gázcserét. A sztómák jellemzően a  növény leveleiben találhatók,  de néhány sztóma a növények szárban is megtalálhatóak.

A baktériumos levélfoltosság a leveleken előbb sötétzöld, később barna, szabálytalan alakú, sötétbarna szegélyű vizenyős, nyálkás foltok láthatók. A foltok később kiszáradnak, közepük kifehéredik, gyakran kiszakad. A hortenzia a fejlődésben visszamarad, a levélzete hullani kezd, kevesebb és kisebb virágokat fejleszt.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Vírus betegségek

Hortenzia gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A gyűrűfoltosság többféle haszon és dísznövényen kialakulhat. A hortenzia levelein sárgás, vöröses, barnás foltok vagy gyűrűk jelennek meg, akkor nagy eséllyel a hortenzia gyűrűfoltos vírussal fertőzött. A fertőzés következtében a hortenzia levelei elkezdenek torzulni, pöndörödni, a növény növekedése visszamarad. Idővel a növény teljes pusztulását okozza.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

A gyűrűfoltosság vírusa mechanikusan terjed, így a metszőeszközök továbbadhatják ezt a vírust. A metszőeszközök fertőtlenítése segít megelőzni a betegség terjedését. Ha a hortenziája elkapja ezt a betegséget, meg kell semmisítani.

Hortenzia mozaikvírus

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A mozaikvírussal fertőzött hortenzia levelein sárga mozaikmintázatú foltok jelennek meg.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A mozaikvírus szintén mechanikus úton terjed, ezért fertőtlenítsük a metszőollót.

Paradicsom gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

Ennek a vírusnak a hatására a hortenzia levelei megsárgulnak és eltorzulnak, a növény növekedése visszamarad. Idővel a teljes növény elpusztul. A vírust fonálférgek terjesztik. A paradicsom gyűrűsfoltosság többféle növényen kialakulhat.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A talajt fertőtlenítsük talajfertőtlenítő szerrel

Egyéb hortenzia problémák

Hortenzia levélsárgulás

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

Hortenzia virágfakulás

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen.

]]> https://naturgarden.hu/diszfak-disznovenyek-betegsegei-es-kartevoi/ Mon, 06 Aug 2018 11:42:27 +0000 https://naturgarden.hu/?p=7196 A díszfák, dísznövények betegségeit a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha a díszfák ellenálló képessége csökken. A díszfák ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözés hiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő)

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a díszfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Díszfák, dísznövények betegségei, kártevői

Vadgesztenye, barna levélfoltosság

Gazdanövény: Vadgesztenye

Tünet leírása: A levelek szélein és a főérmentén a levelek vörösesbarnává színeződnek. Az erősen fertőzött levelek később megbarnulnak és összetekerednek. Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki tél folyamán. Spórái május folyamán fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken eleinte vörösesbarna, majd barna foltok láthatók. A fertőzés az év folyamán tovább terjed.

Kórokozó: Egy tömlősgomba.

Hatása a növényre: A fák lombozatának esztétikai érték csökkenése, korai lombhullás. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzések alakulnak ki, amelyek az idősebb fák részleges (ágak) elszáradását okozzák. Fiatal fák estén teljes fa elhalást okozhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullot levelek eltávolítása. Fungicides permetezés megelőzésképpen a fertőzés kialakulása előtt. Kialakult fertőzést esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Vadgesztenye levélaknázó moly

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar

Tünet leírása: Május végétől a leveleken megjelenő szabálytalan fehéres-drapp foltok (aknák), amelyek később elbarnulnak. A foltokat a hernyók rágása okozza, először az alsó levélzeteken, később az egész fára kiterjedve.

Kártevő: Vadgesztenye levélaknázó moly.

Hatása a növényre: A levelek megbarnulnak, összezsugorodnak és korán Júliustól hullani kezdenek. Az ismételt többszöri fertőzéstől a fák legyengülnek és a másodlagos fertőzések miatt elhalnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: A lehullott levelek eltávolítása (itt telel át) és megsemmisítése. Május elején megelőző inszekticides permetezés. Kialakult fertőzés esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Takácsatka

Gazdanövények: Különböző levelű fák, elsősorban vadgesztenye, hárs.

Tünet leírása: Apró növekvő szabálytalan barna vagy színtelen foltok a levélzeten.

Kártevő: Közönséges takácsatka, hárs takácsatka, vadgesztenye takácsatka. Az atkák apró élőlények, amelyek gyorsan szaporodnak, a levélzetet szívogatva táplálkoznak.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, egyéb kártevők és kórokozók megjelenése a legyengült levélzet miatt. Tömeges elszaporodás esetén lombhullás következik be.

A kártevő megelőzése, védekezés: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés. Nyáron inszekticides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Lisztharmat

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar, tölgy, szívarfa és egyéb lomblevelű fák.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy összefüggő fehéres bevonat a levélzeten.

Kórokozó: Élősködő lisztharmat gomba. A gomba fonalak a levélzetbe behatolnak és kiszívják a tápanyagokat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés az elszíneződés miatt. Súlyosabb fertőzés esetén levélhullás. A fiatal fák elhalását okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott fertőzött levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés preventív jelleggel. Kialakult fertőzés esetén is hatékony. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar betegségei, kártevői

Juhar pecsétfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A juhar levélzetén fekete, fényes, kidomborodó foltok jelennek meg, melyek különböző méretűek lehetnek.

Kórokozó: Egy mikroszkopikus tömlős gomba.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. A fiatal levélzet permetezése fungicides permetszerrel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar fehérfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A leveleken szürke vagy fehér gömbölyű foltok jelennek meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, fiatal fák esetén a növény elhalását is okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel, fungicides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar gnomóniás levélbarnulása

Gazdanövények: Különböző juharfajok

Tünet leírása: Barna színű gömbölyű foltok jelennek meg a levélzeten, amelyek nagy kiterjedésűek is lehetnek. A foltok közepén gubacsok jelennek, amelyet a gubacsszúnyogok okoznak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, másodlagosan gubacsszúnyog fertőzés.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, korai levélhullás.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel. Tavasszal levél kifejlődéskor fungicides és inszekticides permetezés preventív jelleggel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Mezei kabóca

Gazdanövények: Lomblevelű fák, elsősorban juhar, hárs, gyertyán, nyár.

Tünet leírása: Fehér vagy sárgás foltok a levélzet felszínén. A foltok elkülönülve jelennek meg, később pedig ezüstös fehér felületet képeznek.

Kártevő: Különböző fajú mezei kabócák.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A kártevő megelőzése, védekezés: Permetezés inszekticiddel, lehetőleg preventív jelleggel.

Babérmeggy betegségei, kártevői

Babérmeggy sztigminás levéllyukacsosodás

Gazdanövények: Babérmeggy, cseresznye, sárgabarack és szilva.

Tünet leírása: A levélzeten élesen körbe határolt foltok jelennek meg, amelyek később kihullanak, ezért a levélzeten nyílások maradnak. A hajtásokban kéreg nekrózis lép fel, amely gyantafolyást okoz.

Kórokozó: Egy tömlősgomba, amely esős időben súlyos fertőzést okozhat, főleg tavasszal.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, levéllyukacsosodás miatt.  Kevesebb virágkezdeményezés, csökkent virágzat. Az ismételt többszöri fertőzés a fiatal növények elhalását okozza.

A betegség megelőzése orvoslása: Az ősszel lehulló lombozat összegyűjtése, megsemmisítése. Kora tavaszi szisztemikus, fungicides permetezés. Ez már meglévő, kialakult betegség esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Babérmeggy lisztharmat

Gazdanövény: Babérmeggy és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja. A fertőzött levélzet (Babérmeggy) fagyra érzékennyé válik.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart.

Puszpáng (buxus) kártevő

Selyemfényű puszpángmoly

Gazdanövény: Puszpáng (Buxus)

Tünet leírása: A puszpáng (Buxus) levélzetén rágás és szövedék látható, ürülékkel.

Kártevő: A selyemfényű puszpángmoly sárgászöldes, fekete és világos sávú hernyója.

Hatása a növényre: A fertőzött puszpáng levélzete deformálódik a rágás miatt. Súlyos esetekben tarrágást okoz, amely miatt a fiatal növények akár ki is pusztulhatnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a fertőzés kialakulásának várható időpontjában Április elején. Meglévő fertőzés esetén szintén permetezéssel lehet ellene védekezni. Mivel a puszpángmolynak 3 nemzedéke van, ezért évente többször kell ellenük védekezni. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Kecskeráró betegsége, kártevője

Kecskerágó lisztharmat

Gazdanövény: Kecskerágó és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart. 

Kecskerágó pajzstetű

Gazdanövény: Kecskerágó

Tünet leírása: Apró fehér, barnás foltok a levélzeten és növény szárán.

Kártevő: Kecskerágó pajzstetű.

Hatása a növényre: A fertőzött növények esztétikai értéke csökken. Erős fertőzés esetén a fiatal növények és hajtások elszáradhatnak a szívogatás miatt okozott folyadékvesztés miatt.

Védekezés: Legfőképpen megelőzés jellegű. Késő tavasszal április vége, május eleje és nyáron, július végén, augusztus elején, ismételt permetezéssel. A növényzetet alaposan kell permetezni, mert a tetvek a száron is megjelennek.

Leander betegségei, kártevői

Xylella fastidiosa (Baktérium betegség)

Gazdanövények: Leander és különféle lomblevelű dísz és haszonnövények.

Tünet leírása: Elsősorban a leander idősebb levelein sárgás foltok jelennek meg, amelyek később elbarnulnak, elfeketednek. A levélzet a fertőzés következtében idővel hullani kezd, ár és növény elhalás.

Kórokozó: Baktérium.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése és hullása miatt, végül növényelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos nincs ellene permetszer.

Aszkohitás levélfoltosság

Gazdanövények: Leander és egyéb növények.

Tünet leírása: Kisebb vagy nagyobb kiterjedésű barnuló foltok a leveleken és a szárakon. Az előrehaladott fertőzés hatására a levélzeten száradási tünet figyelhető meg. A fertőzés mértékétől függően részleges vagy teljes növény elhalás.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, barnuló levélzet és hullás. Idővel részleges vagy teljes növénypusztulás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosításával. Betegség diagnosztizálása után a lehető legrövidebb időn belül a fertőzött részek eltávolítása és permetezés.

Leander verticéliumos hervadása  

Gazdanövények: Leander és egyéb növény fajok.

Tünet leírása: A levelek zöld színe halványodni kezd, majd szürkévé vagy barnává válnak. A növények száraiban a szállítószövetekben az edénynyalábok elkezdenek elhalni. Ez pontszerű vagy csíkos formában láthatóak. Erőteljes fertőzés esetén a teljes növény elpusztulhat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, halványodó levélzet, amely szürkül, barnul. Teljes növényelhalás.

Kórokozó: Egy konídiumos gomba, amely a talajból, földből jut a növénybe a gyökéren át nedvkeringés által. A gomba sérülésen keresztül is bejuthat a növénybe a talajból vagy a földből, esőzés vagy öntözés következtében, felfröccsenő talaj vagy föld szemcsékkel. A fertőzés kialakulásának kedvez a 18-23 C közötti hőmérséklet. A betegség metszés következtében is bejuthat a növénybe. A betegség lassan halad a növényben és sok időbe telik, mire a növény elpusztul.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése. A talaj fertőtlenítése. Egészséges növények vásárlása. Fertőzés észlelése után a fertőzött hajtások eltávolítása. A vágóeszköz, metszőolló fertőtlenítése.

Korompenész 

Gazdanövények: Leander és egyéb lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: A növények felszínén megjelenő koromra emlékeztető elszíneződés. Erőteljes fertőzés esetén a növények szárára is átterjed.

Kórokozó: A levél tetvek által kiválasztott mézharmaton kialakuló gombabetegség. A betegség előrehaladásával a teljes levélzetet is ellepheti. A levelek asszimilációja a betegség terjedésével arányosan csökken. A levelek emiatt elszáradnak, lehullanak. Erőteljes fertőzés esetén a lágyzsárú növények kiszáradhatnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, fekete levélzet, levélszáradás, lehullás, akár teljes növény kiszáradás, lágyszárú növény fertőzöttsége esetén.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés. A tetvek megjelenésekor permetezés. Kialakult betegség esetén szintén permetezés.

Leander botrítisz (szürkepenész, szürke rothadás)

Gazdanövények: Leander és egyéb növények

Tünet leírása: Először a virágokon, majd a leveleken, végül a szárakon megjelenő szürke gombatelep. A betegség hatására a virágok hervadnak, hamar elszáradnak. A levelek lassabban száradnak el. Ha a betegség a szárakra is átterjedt, akkor azokon ovális fakóbarna foltok jelennek meg. Legelőször a fiatal, zsenge hajtásokon jelenik meg. A betegség a szárakon üregesedést okoz. A fertőzés feletti rész lankad, majd elszárad.

Kórokozó: Egy gomba fa, amely 22-24 C párás hőmérsékleten alakul ki.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, virág hervadás, elszáradás, levélszáradás, lehullás, hajtás lankdás, száradás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ennek érdekben rendszeres permetezés, amennyiben a betegség kialakulásának kedvező időjárás van. Fertőzés észlelésekor a fertőzött részek eltávolítása és permetezés. Megfelelő életkörülmények kialakítása. Mit jelent ez? A leander lehetőleg naposabb helyen legyen. Rendszeres tápanyagpótlás, ennek hatására erősödik a leander ellenállóképessége. Megfelelő öntözés, a leander ne legyen szárazon tartósabb ideig cserépben, dézsában. Relatív szárazság következtében az ellenállóképessége csökken.

Pszeudomonászos(baktérium) betegség (leander, olajfa rák)

Gazdanövény: Leander, olajfa

Tünet leírása: Eleinte apró, majd nagyobbá váló belül sötét színű, szabálytalan alakú dudorok (daganatok) a leveleken, amely az egész növényben elterjed. A betegség levél és virágtorzulást okoz, elfeketedő virágzat.

Kórokozó: Egy baktérium faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek, ágak, virágok, megok torzulása miatt. Részleges vagy erőteljesen előre haladott fertőzés esetén teljes növénypusztulás. Kéregtorzulás, sejt burjánzás az ágakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos valamilyen ok miatt kivonták a forgalomból a betegségre ható permetszert. Ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Lehetőleg csakis egészséges leandereket vegyünk. Gondoskodjunk a megfelelő gondozásról. Biztosítsunk nekik megfelelő életkörülményeket. Ha több leanderünk van és ezek közül valamelyiken a betegség kezdetleges tüneteit észleljük, haladéktalanul távolítsuk el azt az ágat, amelynek a levélzetén, törzsén megjelent a fertőzés. Az ág levágása után fertőtlenítsük a vágó eszközt (metszőolló, ágvágó, olló), csakis ezután folytassuk a metszést. Ügyeljünk arra, hogy csakis meleg időben metsszük a leandert, mert a nedves időjárási körülmény kedvez a fertőzés kialakulásának.

Pajzstetvek  (leander pajzstetű, teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű, gyapjas pajzstetű)

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: Sápadt, bronzos, sárguló elszíneződés a levélzeten, ragacsos, mézharmat váladék a leander levélzetén, törzsén. Erőteljes fertőzés esetén a mézharmatban megtelepedő penészesedés. A levélzet fonákján, erősebb fertőzés esetén, a törzsön is látható apró kidudorodások. súlyos fertőzés esetén növényelszáradás.

Kártevő: A levélzeten és a kérgen megfigyelhető ovális 2-9 mm nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben kidomborodó rovarok. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva, azok nedveit szívogatják.

Hatásuk a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, levélzet elszíneződés, majd levél elszáradás. Súlyos fertőzés estén teljes növény elszáradás.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésről kell gondoskodni, rendszeres permetezéssel, vegetációs időszakban. Öntözéskor zuhanyozzuk le a teljes növényt. Rendszeresen pótoljuk az elhasznált tápanyagot. A teleltető hely ne legyen túlságosan meleg, száraz, legyen kissé nedves.

Levéltetű

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünet leírása: A leveleken látható fekete, zöld vagy narancssárga apró rovarok.

Kártevő: Többfajta levéltetű..

Hatásuk a növényre: Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők, ami hatására a növény idővel elpusztul.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, a vírus fertőzés lehetséges kialakulása miatt. Megfelelő élő körülmények biztosítása, rendszeres permetezés (többnemzedékes kártevők).

Közönséges takácsatka

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünei leírása: Szabálytalan, eleinte apró, színtelen vagy barnuló, bronzos foltok a leveleken, levélhullás. A levelek fonák oldalán megfigyelhető folyamatosan terjedő pókhállószerű szövedék látható.

Kártevő: A közönséges takácsatka. A takácsatka nagyon apró, 0,5 mm-es rovar, fehéresen színtelen vagy narancsvörös színűek. Az atka a levél fonákoldalán szívogatnak. Többnemzedékes faj. Kedvelt életkörülménye a száraz, meleg időjárás.

Hatása a növényre: Kisebb fertőzés esetén elhanyagolható. Tömeges, erőteljes fertőzés esetén fokozott lombhullás, növény legyengülés, amely hatására egyéb fertőzések alakulnak ki.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, megfelelő életkörülmények biztosításával. Fertőzés esetén permetezés atkaölő szerrel.

Üvegházi molytetű

Gazdanövények: Leander és egyéb növényfajok.

Tünet leírása: Szívogatás nyomok a levél fonákján, viaszos foltok a levélzeten, ragacsos mézharmat, amelyben megtelepszik a korompenész.

Kártevő: Az üvegházi molytetű, amely 1 mm nagyságú, fehéres lepkeszerű rovar.

Hatása a növényre: A levél szívogatás hatására a növény levélzete elhalványul, majd elszárad, a növény legyengül, ami miatt másodlagos fertőzés alakulhat ki. A rovar által termelt ragacsos mézharmatban megtelepszik a korompenész, ami erőteljes fertőzés esetén a növény elszáradását okozza.

A kártevő megelőzése védekezés: Rovarfogó lap kihelyezésével. Erős fertőzés esetén 2-3 naponta, 3-4 alkalommal megismételt permetezéssel.

Korallberkenye betegség

Korallberkenye entomospóriumos levélfoltosság

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Tünet leírása: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Platánfa betegségei

Platán antraknózis

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosó permetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.