A kertekben és a gazdaságokban is meghatározó jelentőségűek a következő év növény-egészségügyi szempontjából a vegetációs időszakon kívüli (őszi, tavaszi) lemosó permetezések.
Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:
- Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
- A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.
Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?
Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.
Mit permetezzünk ősszel?
Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.
Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.
Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?
Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.
A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.
Miért?
A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.
A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.
A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.
Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.
Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.
Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.
Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?
A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.
A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.
Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?
A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.
Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?
Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.
Miért fontos ez?
A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.
A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.