Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

Öntözés fajtái

Az alábbi öntözési formák a legelterjedtebbek a kertekben:

Kézi öntözés

Az öntözést kannával vagy öntözőcsővel (slag) oldjuk meg.

Esőszerű öntözés

Az esőszerű öntözés fajtái:

1. Kézi, manuális vagy automataöntözés. A kézi esőszerű öntözést öntözőkannára szerelt rózsával vagy öntözőcsőre szerelt állítható szóró fejjel tudjuk megoldani.
2. Öntöző csőre szerelt, manuálisan, mozgatott (telepített) billenő vagy forgó karos szóró fejjel.
3. Az automata öntözés, esőztető öntözésnél a kútból vagy hálózatból származó vizet szórófejek, fúvókák segítségével juttatjuk ki a növényekre.

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés során, ahogy az elnevezés is utal rá, a víz, cseppenként jut ki a talajba.

Öntözés hiányából származó problémák

1. A növény fejlődése lelassul.
2. A virágzási idő megrövidül.
3. A növény egészségi állapota gyengül.
4. A legyengült növény esztétikai értéke csökken.
5. A vízhiány következtében kórokozók és kártevők támadják meg a növényt.
6. A vízhiány miatt a növény fiziológiai állapota, vízszállító képessége csökken a víz hiány mértékétől függően.
7. A hosszan tartó vízhiány miatt a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul.
8. A növények elpusztulásából eredő károk költsége komoly kiadást jelenthet. Gondoljunk el milyen munka, idő és pénz igényes egy kihalt növény például, egy tuja sor pótlása. A kihalt tujákat ki kell ásni, újakat kell venni, elültetni, majd évekig várni, amíg a megfelelő (takarási) magasságot eléri.

Az öntözés különösen fontos területei

• Ültetés utáni 4-6 hét, cserjék estén 6 hónap, fák esetén egy év.
• Tűző, napos helyen lévő növények.
• Laza talajban ültetett növények.
• Cserépbe, balkon ládába ültetett növények.
• Ház közelébe, takarásba ültetett növények.
• Sekélyen gyökeresedő növények.

Öntözés hiányára utaló jelek

Először a levelek színe tompul, majd fonnyad, pöndörödik, sárgul, foltosodik, majd az alsó, fák estén a belső levelek sárgulnak, barnulnak, végül lehullanak. Tartós víz hiány esetén először a lágyszárú hajtások lankadnak, fonnyadnak, ami tovább terjed az idősebb részekre is, végül teljesen elszárad a növény.

Hogyan előzhetők meg az önözés hiányából adódó problémák?

Az egyik legfontosabb az ültetés előtti talaj szerkezet javítás, ami által a talaj víztartó képessége is javul. A talaj szerkezetét és víztartó képességét négyféle módon javíthatjuk:

1. Különféle szervesanyagok bedolgozásával oldhatjuk meg.
2. Olyan termőföld vásárlásával, amely megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot tartalmaz.
3. Rendszeres, megfelelő mennyiségű öntözéssel.
4. Talajtakarással, más néven mulcsozással.

Hogyan öntözzünk hatékonyan?

A balkon növények öntözését leghatékonyabban kézi (kanna, slag) öntözéssel tudjuk megoldani. A balkon növények öntözését mikro öntözési eszközökkel (pálcás csepegtető, mikro szórófej) is megoldhatjuk. Ez kényelmes módja az öntözésnek. Hátrányai: költséges, a vezeték hálózatba épített csepegtetők és szóró fejek fix helyen vannak, vagyis a cserepes növények helyét korlátolt módon tudjuk változtatni. A vezeték hálózat elrejtésére nem mindig megoldható, ezért látható, könnyen is sérülhet.

Hogyan öntözzünk a balkon növényeket?

Kézi öntözéskor ügyeljünk arra, hogy öntözőkannán legyen rózsa fej a slagon szóró fej, a talaj kimosódás, talajlemosódás megelőzése éredekében.

Miért van erre szükség?

Két okból:

1. A kannából, slagból kiömlő víz kimossa a cserepes növények földjét, ami miatt a gyökérzet egy része takarás nélkül marad, így könnyebben kiszárad.
2. Az évelő növények tápanyag pótlását tavasszal és az újra virágzás érdekében virágzás után pótolni kell. Ha a cserepes növény talajára hosszú hatástartamú tápanyagot szórunk ki, az könnyen elmosódhat kannából vagy slagból kifolyó víz miatt.

A kert öntözését leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon öntöző rendszerrel tudjuk megoldani.

Miért a leghatékonyabb és leggazdaságosabb az öntözőrendszer más öntözéshez képest?

Az automata öntözés időtakarékos, kényelmes, egyenletes víz elosztást biztosít. Egy 200-300 m2-es kert kézi öntözési ideje 3-4 óra. Automata öntözőrendszerrel ez 1 óra vagy 2 X 30 perc alatt megoldható.

Mikor és mennyi ideig öntözzünk?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter terület víz igénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a növények víz igénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

A víz egyik része a talajvíz tartalékból származik, a másik részét öntözéssel kell megoldani. Ha nem esik az eső és nem öntözünk, akkor a talaj kiszárad. A hosszan tartó száraz időszak súlyos mértékű vízveszteséget eredményez, még idősebb, mélyen gyökerező növényeknek is.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja.

Talaj szerkezet

A talaj szerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talaj típus van, amely általában keverten a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talaj típus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Agyagos, kötött talajokat tavasszal, ősszel elég 2-3 naponta egyszer öntözni, átlagos függően időjárás estén. Késő tavasszal, nyáron tartósan meleg időszakban naponta öntözzünk. Laza, homokos, vályog, tőzeg talajok estén időjárástól függően, 1-2 naponta, megosztva (reggel, este) öntözzünk. Tartósak meleg időszakban naponta, megosztva öntözzünk.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

Az öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az gyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a növényeknek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban. Télen, enyhe csapadék, fagymentes időszakban is szükségessé válhat az öntözés.

Kora tavasszal és késő ősszel, abban az esetben, ha öntözésre van szükség, mert nap közben meleg idő van, akkor az öntözés idejére a legoptimálisabb időpont reggel 7-8 óra. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben inkább késő este, 11 óra vagy kora hajnalban 1 vagy 2 órakor célszerű öntözni, mert ilyenkor a levegő hőmérséklete hűvösebb, ezért jobban hasznosul az öntözővíz. Ha ennél későbbi időpontra van időzítve az önöző, akkor a gyorsan felkelő, meleg nap sok vizet elpárologtat. Nyáron, kánikula idején reggel fél 8-kor már 30 C is lehet. Tehát, ha reggel 4, 5 vagy 6 órakor kezdődik az öntözés, akkor sok víz nem tud megfelelően hasznosulni, a nap elpárologtatja. Ez a havi kiadás szempontjából (vízdíj) hátrányos.

Napos és árnyékos területek

A kert napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjék le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Növényzet

A különböző növényeknek különböző víz igényük van. A kert növényzetének összetétele meghatározza az öntözővíz felhasználás mennyiségét. A legnagyobb öntözővíz igényű növény a gyep.

Milyen a szakszerűen telepített öntöző rendszer?

A csövek, kivéve a csepegtető, a földbe vannak ásva, a szóró fejek megfelelően lefedik az adott területet. A csepegtető nagyobb növények esetén két oldalt vannak fektetve, annak érdekében, hogy mindkét oldal gyökérzete megfelelően legyen öntözve. Kivéve sövény esetén, ha gyep van telepítve. Ez esetben a sövény gyep felé eső gyökérzetét a szóró fejek megöntözik. A jól telepített öntözőrendszer úgy van kialakítva, hogy figyelembe vették kiépítéskor a kert egyes részeinek napos, árnyékos adottságait és  ennek megfelelően a napos és árnyékos területeket külön körökre vannak kiépítve.

Mire kell figyelni öntözőrendszer beállításakor?

1. Az öntözőrendszert minden tavasszal beüzemeléskor ellenőrizzük, ha hibát észlelünk, javítsuk.
2. Az öntözőrendszer beállításakor ügyeljünk arra, hogy napos területeken több vízre van szükség, árnyékos részeken kevesebbre.
3. Beállításkor figyeljünk arra, hogy csepegtető kört magasabb időtartamra állítsuk, mint a szóró fejes köröket, ugyanis a csepegtetőn kijutó víz mennyisége a cső átmérőtől függ. Egy 16-os átmérőjű cső egy méter hosszú szakaszon egy óra alatt csupán két liter vizet juttat ki.
4. A napos és az árnyékos területek öntözési idejét különböző időtartamra állítsuk.

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét a feljebb leírt tényezők alapján kell meghatározni.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözési útmutató

Gazdaságos, víztakarékos öntözés

Ősszel elültetjük a hagymás, gumós növényeket, amelyek tavasszal virágoznak. A növényeket megfelelő helyre kell ültetni, hogy virágozzanak. A hagymákat, gumókat megfelelő távolságra és mélységre kell ültetni.

Egy kis kreativitással alakzatban is ültethetjük a hagymákat, gumókat, így tavasszal geometrikus mintában fognak virágozni.

Hagymás, gumós növényeket cserépbe is ültethetünk, helyezzük el ezeket a házba. A házban megfelelően (napos, meleg) elhelyezett hagymás, gumós növényekből, ültetési időtől (hónap), és gondozásuktól (rendszeres öntözés) függően, karácsonyra vagy az év első heteiben már virágzó növényünk lehet.

Sövénynyírás, visszavágás

A sövényeket vágjuk vissza, amennyiben még nem történt meg. A sövények túlzott nyírását lehetőleg kerüljük, mert ezáltal hiányossá válik a lombozat. Visszavágásnál ügyeljünk arra, hogy csak mértékkel, a növényfajta figyelembe vételével végezzük ezt a munkát.

Metszés, visszavágás

Ősszel kerüljük a metszést, mert egy korai fagy károsíthatja a metszett növények ágait (elfagyás, vissza fagyás). Kivéve a diófákat, ezek metszését, áglevágását ilyenkor lombhulláskor végezzük. Ügyeljünk arra, hogy éjszaka ne legyen fagy a metszés, áglevágást követően. A vágási felületeket, alaposan kenjük be sebkezelővel.

Külön ügyeljünk a rózsákra, ősszel semmiképp se metsszük őket, két okból. Ha kora ősszel metsszük őket, akkor újra hajthatnak, egy hirtelen fagy miatt pedig a fiatal hajtások elfagyhatnak. Az őszi metszés miatt keletkezett seben keresztül visszafagyhat az ág egy váratlan éjszakai fagy miatt.

A kora tavasszal, tavasszal virágzó cserjéket, bokrokat lehetőleg ősszel ne vágjuk vissza, mert emiatt a virágzásuk csökkenhet (kevesebb virág).

Permetezés

Ősszel az örökzöldeket célszerű permetezni, mert a hűvös csapadékos időben könnyen kialakulnak gombás betegségek. Az örökzöldek betegségeiről, az Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői részben olvashatsz.

Lombseprés

Ősszel célszerű a lombseprést is elvégezni, négy okból:

1. A lehullott falevél nem túl kellemes látvány a díszkertben.
2. A lehullott levelek, a kórokozók és kártevők téli melegágya.
3. A lehullott falevelek eltakarják a növényeket. Ez főként a gyepben okoz problémát. Erről az Őszi teendők a díszkertben első részben írtunk.
4. Tavasszal elég sok munka van a kertben, ezért ha ősszel elvégezzük a lombseprést, tavasszal kevesebb lesz a munkánk.

A lombseprést ajánlott folyamatosan, hetente legalább egyszer megcsinálni, így elkerülhető az, hogy egyszerre keljen az összes levelet összegyűjteni.

Késő őszi teendők

Az időjárás hidegebbre fordulásával, ha a nappali hőmérséklet tartósan alacsony 10-15 C vagy ha éjszakára fagy várható, gondoskodni kell a cserepes, fagyérzékeny növények téliesítéséről. A cserepes fagyérzékeny növényeket tegyük hűvös 5-10 C hőmérsékletű, enyhén párás helyre. Lehetőség szerint olyan helyre tegyük a növényeket, ahol télen egy kis fény is éri őket, ennek hiányában, időzítő kapcsoló segítségével gondoskodjunk arról, hogy legyen némi mesterséges fényük a téli hónapokra. Ennek hiányában a növények a sötét helyen részben erőteljesen legyengülnek, elpusztulhatnak. Télen rendszeresen szellőztessük a helységet, ahol a növények vannak. Időnként (2-3 hetente) öntözzük őket, sose hagyjuk hosszabb ideig teljesen szárazon a földjüket.

Ügyeljünk arra, hogy a növényeket semmiképpen se öntözzük túl.

Az örökzöld cserepes növényeket ássuk be a földbe, megelőzve, hogy egy tartós, erős hideg téli fagy miatt a gyökérzet ne károsodjon. A cserép földbeásásával elkerülhető az is, hogy egy nyirkos, enyhülés után bekövetkező erős fagy ne okozzon kárt a cserépen (repedés, szétfagyás). AZ örökzöld cserepes növényeket a fagy ellen, téli takaró szövettel, pl. juta, kókusz, buborékos fólia.

Az öntözőrendszert téliesítsük, ne csak vízleeresztéssel, fújassuk ki a csőhálózatot. A kerti csapot, csapokat víztelenítsük.

Az első fagyok, havazás előtt a fagyérzékeny növények tövét takarjuk, illetve burkoljuk be megfelelő fagyelleni védő anyaggal. Az oszlopos illetve a széles kiterjedésű örökzöldeket kössük össze, nehogy havazáskor a hó súlyától szétnyomódjanak.

Őszi teendők a kertben 1. rész