Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

Fügerozsda

A füge legyakoribb betegsége. A rozsda betegség nem füge specifikus, hanem számos növény kórokozója.

Tünetei, hatása a fügére: A fügén először apró sárga foltok jelennek meg, főként a felső leveleken, később ezek a foltok barnás narancssárgára színűek lesznek és szögletessé válnak. A szögletes foltok egybe olvadnak és barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradni kezdenek, ennek következtében a felületük zsugorodik.

A csökkenő levél felület hatására a fotoszintézis csökken. A levelek száradni kezdenek, súlyos fertőzés esetén a fa fokozatosan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok. A fertőzés már korán, teljes lombkialakulás után megkezdődhet, jelentős fertőzés csak meleg nedves körülmények között alakulhat ki. Magas páratartalom esetén a fertőzés kialakulásának esélye fokozódik. Ideális időjárási körülmények a rozsda megjelenésére a 20-24 C hőmérséklet, 80%-os páratartalom mellett.

Forró, száraz időjárás esetén a rozsda fertőzés nem alakul ki rendszeres öntözés hatására, azonban igen. A fertőzés kialakulásának az esélyét fokozza, ha levelek rendszeresen öntözve vannak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge cerkospórás levélfoltosság 

Elég gyakori levélbetegség a cerkospórás levélfoltosság. A betegség többfajta növény levelén kialakulhat, erőteljes fertőzöttség esetén teljes lombvesztést okozhat.

Tünetei, hatása a fügére: A levélen jelentkező foltok kb. 4-6 mm nagyságúak, szabálytalan alakúak. A foltok közepe világos és határozott, sötétebb színű szegéllyel rendelkeznek. Erős fertőzés fellépésekor a levél nagy felülete elhal, a levelek lehullanak. A korai lombhullás a bokor korai felkopaszodásához vezethet, ami legyengíti a bokrokat, hátráltatja a hajtások, vesszők növekedését, beérését. Így közvetve csökkenti a következő évek termését.

Megfelelő időjárási körülmények 20 C felett és magas, 80%-ék feletti párartartalom esetén alakul ki és gyorsan terjed. Ez a fajta időjárás kedvez a spórák megtelepedésének, csírázásának a levélzeten. Száraz időszakban terjedésük leáll, csupán enyhe tüneteket tapasztalhatunk.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge antraknózis

Az antraknózis többféle növényen kialakuló gombabetegség. A betegség károsítja füge leveleit, termését és a szárát.

Tünetei, hatása a fügére: Az antraknózist okozó gomba a füge gyümölcsét és a lombozatát egyaránt megtámadja. A fertőzött gyümölcsökre a lágy rothadás és a gyümölcs korai lehullása jellemző. Az éretlen gyümölcsök kiszáradnak, és a fán maradhatnak. A fertőzés kis, beesett, elszíneződött területet eredményez. A területek a kor előrehaladtával megnagyobbodnak, és rózsaszínű spóratömeggel borítják be őket.

A fügefa levelein apró, kör alakú foltokat formájában jelenik meg az antraknózis, amelyeknek sötétbarna a szegélye. A foltok idővel elterjednek és egymásba olvadnak, egyre nagyobbak lesznek, végül a levelek elszáradnak és lehullanak.

A fertőzés kialakulását segíti a csapadékos, párás időjárási körülmények.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésre való törekvés. A fertőzött terméseket, leveleket el kell távolítani. A lehullott terméseket és leveleket össze kell szedni A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge alternáriás rothadás

Gyakori, jellegzetes betegség, amely többfajta gyümölcsön jelenhet meg.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség a termések felületén apró olíva zöld színű foltokban jelenik meg. Szintén jellegzetes tünet a terméseken megjelenő enyhén besüllyedő sárgás-zöld foltok. A foltoknál a termések rothadni kezd a foltok vizenyőssé változnak. A rothadó foltokon a fertőzés előrehaladtával megjelenik a gomba mitospórája.

A fertőzés 22-28 C hőmérsékleten, 50% páratartalom felett jelenhet meg. Az alternária a leszüretelés után is megjelenhet a termésen, ennek oka, hogy már szüret előtt nem sokkal vagy szüret alatt is fertőződhet a termés, illetve a tárolási körülmények nem megfelelőek.

A betegség fő forrása a fertőzött növényi maradványok, ezeken telelnek át a spórák és megfelelő időjárási körülmények hatására fertőzik újra a fügét.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott termések leszedése, a lehullott termések összeszedése. A fertőzött füge permetezése. A terméseket időben kell leszedni, kerülni kell a túlérést. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge mozaik vírus

A füge mozaik vírus egy régóta ismert füge betegség, az egész világon elterjedt.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség következtében a levélen jól látható nagy sárga, gyűrűs, úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. A levelek a normálisnál kisebbek, deformáltak lesznek. A levelek alakja tölgyfalevél formájúra válnak. A foltok idővel a teljes levélfelületre kiterjednek, majd barna színűvé válnak, beszáradnak, majd a levél lehullik. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön megjelenik. A fertőzött gyümölcsök a vírus hatására deformálódnak, aprók lesznek végül lehullanak. A vírus hatására a termés mennyisége csökken. Idővel a füge termésképtelen lesz.

A füge mozaik vírus oltással (fertőzött vágóeszközzel, a fertőzött füge nedve rákerül az eszközre) kerül a növénybe, fertőzött növény szaporításával, dugványozáskor vagy szívó, rágó kártevők által.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A vírusbetegség ellen csak a fertőzés megelőzésével lehet védekezni. Vírusmentes fügét kell venni. A meglévő fügét rendszeresen permetezni kell.

Füge kártevői

Amerikai lepkekabóca

Amerikából behurcolt több tápnövényű szívó kártevő.

Leírása, hatása a fügére. A kifejlett egyed 7-8 mm nagyságú. A rovar testét és szárnyát vékony viaszréteg fedi, színe szürke. Magyarországon egy nemzedéke van, tojásai telelnek át. A tojások májustól júniusig kelnek ki, ezután kezdenek károsítani, amely augusztusig a tojásrakásig tart.

Az amerikai lepkekabóca a füge vagy más növény levelének a fonák oldalán szívogatnak. A lepkekabóca felismerhető a levelek hátoldalán látható fehér színű viaszbevonatról is, ebben vannak a tojásai.

Védekezés, megelőzés: Legfontosabb a megelőzés permetezéssel május végétől, június elejétől, amikor kikelnek. Meglévő fertőzés estén, szintén permetezni kell.

Füge levélmoly 

A füge levélmoly a lepkék és a levélmoly félék családjába tartozik. Magyarországon 1955-ben írták le, de sokiáig nem okozott különösebb gondot, nem szaporodott el. 2014 óta viszont egyre gyakoribb a megjelenése.

Leírása, hatása a fügére: A kártevő apró méretű, csupán 15-20 mm-es szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Az elülső szárnyak vörösesbarna színűek, míg a hátsó szárnyak sötétbarnák. A hernyója zöld színű, rajta fekete szemölcsökkel, mérete maximum 20 mm nagyságú. A bábja hosszú, barnás színű és a szövedékébe van beburkolva.

Magyarországon és környékén évente 2 nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett lepke telel jól védett helyeken. Az áttelelt lepkék rajzása kora tavasszal indul meg. a füge virágain táplálkoznak, majd megkezdődik az áttelelő nemzedék tojásrakása. A tojásokat a levélfelszínre helyezik, csomókban.

A második nemzedék július végétől októberig rajzik és táplálkozik. A kikelt hernyók, amikor elérték a végső fejlettségi stádiumukat, összesodorják a leveleket és ennek a védelmében bábozódnak. Kártételét is könnyű felismerni, a megrágott levelek és összesodort alapján.

A leveleken lévő fekete szemcsés ürülékről is felismerhetőek. A levelek rágása következtében csökken a levélzet asszimilációs felülete. A füge esztétikai értéke a levelek rágása miatt csökken.

Védekezés, megelőzés: A fertőzött fügék permetezése. Megelőzés érdekében is permetezni kell.

Az esős, csapadékos, meleg, párás időben a kertben, fűben, gyepben megjelenő kocsányos, kék-zöld színű képződmény neve kék-zöld alga, amely a föld nagyrészén elterjedt. A kék-zöld alga többféle helyen megtelepedik a kertben, réteken, legelőkön, még mediterrán éghajlatú földrészeken is előfordulhat, párás, csapadékos helyeken vagy párás, csapadékos időszakokban.

Hol jelenik meg?

A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon jelenhet meg, megfelelő körülmények esetén. Legmegfelelőbb számára azok a talajok, amelyek pH értéke7 feletti. Olyan talajokon, amelyek pH értéke 6,5 alatti (savanyú kémhatású) ritkán jelenik meg. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó, alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is növeli a megjelenésének esélyét. A kék-zöld alga egyéb helyeken, például virágágyásokban, térkövek közötti fugákban is megjelenhet.

Megjelenése és körülmények, amelyek kedvezőek számára.

A kék-zöld alga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, képleteit, amelyek először kicsik, majd növekednek. A méretük, szabálytalan, néhány centimétertől, több centiméter nagyságú lehet. Gyorsan szaporodnak, kedvező párás, nedves, vizes körülmények között. Kifejezetten kedvező a több napig tartó esős, meleg, párás időjárás

A csapadékos időszak megszűnését követően a kék-zöld alga képletek, elvékonyodnak, kiszáradnak színük megváltozik, feketéssé, kemény apró darabokra esnek szét a föld felszínén. Ha az időjárás ismét kedvezővé válik, újból megjelenik a kék-zöld alga és újból gyorsan elszaporodik.

Megelőzés, teendők a kék-zöld alga megjelenésekor

Legfontosabb a megelőzés! A kék-zöld alga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem könnyű. Módszerek a kék-zöld alga megelőzésére, megfékezésére,

• Füvesítés, gyeptelepítés előtt megfelelő talaj előkészítés, szervesanyag keverése a földbe, ha nem megfelelően laza.
• Meglévő fü, gyep estén kerüld a műtrágyát, a szervestápanyag, magas szervesanyag tartalmú.
• A meszes talajt tőzeggel keverve savanyítsd.
• Ha a víz meszes, kemény, a gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ilyen esetben, ha van esővíz gyűjtő, ebből öntözz vagy erről működjön az öntöző.
• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
• Meglévő gyep esetén a talajt levegőztetni kell, talajlyuggatással.
• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsd fel.
• az öntöző ritkábban, de alaposan öntözzön, a talaj mélyebben ázzon át. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig lesz vizes, a taj mélyebben ázik át, ez kedvezőtlen a kék-zöld alga megjelenésének, elszaporodásának.
• Évszaknak megfelelően öntözz.
• Ellenőrizd az esőérzékelőt, meghibásodás esetén nem érzékeli az esőt.

Védekezés

Ha megtelepedett a kertben a kékalga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Egészségügyi tulajdonságai

A cianobaktériumok bizonyítottan a természetes gyógyszerek és hatóanyagok rendkívül értékes forrásai nemcsak a gyógyszerek, hanem a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre szolgáló funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséhez is. A kék-zöld algából származó kivonatnak gyulladáscsökkentő fertőzés, baktérium, rák ellenes, immunerősítő hatása van.

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5865699/

Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

Téli jázmin

A téli jázmin egy korán virágzó díszcserje. Sárga virágai már decemberben üde színfoltot ad az alvó kertnek

Alak: Szétterülő ágú, csüngő alakú, sűrű ágrendszerű cserje, mely vesszői könnyen meggyökeresednek. Összetett, apró levelei sötétzöldek.

Virág: Virágai aranysárgák, illatosak, amelyek télen, akár hóban nyílnak és áprilisig virágoznak az ágak teljes hosszán.

Virágzási idő: A téli jázmin enyhébb telek esetén január közepétől, áprilisig tart. Az időszak közben fellépő fagy esetén elfagyott virágok helyett új virágokat fejleszt.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, talaj ideális számára.

Fényigény: Fényigényű növény, kisé árnyékosabb helyeket is elviseli.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, a rendszeres öntözés hatására intenzívebben nő.

Gondozása: Virágait az előző évi vesszőkön hozza, így metszését az elvirágzást követő időszakban végezzük el. Ha nem szeretnénk, hogy nagy teret hódítson, akkor a talajra leérő ágait csípjük vissza vagy nyírjuk meg sövénynyíróval, így nem gyökeresednek meg. Pergolára, támrendszerre futtatva, akár 1,5-2 méteres magasságot is elérhet.

Szaporítás: Dugványozással, bujtással. tőosztással. Az erőteljes növekedés miatt évente csak egyszer, ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú, szerves tápanyagot a téli jázmin köré.

Fekete hunyor, karácsonyi rózsa 

A hunyor téli virágzásával hangulatosabbá teszi a téli kopár kertet. A hunyor gondozása egyszerű és évről évre újra és újra virágzik.

Alak: Bokrosodó, erős gyöktörzsű évelő növény, kb. 20-30 cm magas. Nevét fekete gyöktörzséről kapta.

Virág: Nagyón jól tűri a hideget, ezért már decemberben is hozhat virágokat. Virágai kinyílva fehérek, amelyek idővel rózsaszínűvé színeződik.

Virágzási idő: A fekete hunyor enyhébb telek esetén már januártól virágozhat. A virágzás áprilisig is eltarthat.

Levél: A levelek tenyeresen összetettek, mélyen szeldeltek, mélyzöldek vagy világoszöld színűek.

Fényigény: Félárnyékban telepszik meg legjobban, ahol jól érzi magát és gyorsan szaporodik, bokrosodik.

Talajigény: Toleráns, de lazaszerkezetű jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, talajban jobban fejlődik.

Vízigény: Közepes vízigényű növény, a rendszeres öntözés hatására intenzívebben nő.

Gondozása: Virágzás után az elnyílt virágokat távolítsuk el. Rendszeresen, tavasszal és ősszel szórjunk a hunyor köré szerves, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.

Szaporítás: Tőosztással

Árvácska

Az ősszel ültetett árvácska átvészeli a fagyokat és a tavaszi enyhülés hatására újra virágzik

Alak: Gyors növekedésű, dekoratív színekben pompázó kistermetű, 10-25 cm magas, népszerű balkon vagy kerti növény.

Virág: Többféle színű. Az árvácska enyhébb teleken is virágozhat.

Virágzási idő: Enyhébb telek esetén egész télen át, április végéig.

Fényigény: Az árvácska egy félárnyékos, enyhén napos helyen rendkívül jól érzi magát, amit rengeteg színes virággal hálál meg.

Talajigény: Laza, tápanyagokban gazdag és vízáteresztő talajt kedveli.

Vízigény: Az árvácska strapabíró, kevés gondozást igénylő növény. Ennek ellenére a túlöntözést nehezen viseli el, ugyanis a gyökerei elrohadhatnak, illetve a levelein kialakulhat a levélfoltosság, amely egy gombabetegség. Öntözésre legjobb a lágy víz

Gondozása: Kevés gondozást igényel, részben, ezért kedvelt. A hosszantartó virágzás érdekében, távolítsuk el az elhervadt növényi részeket és az elnyílt virágokat. Tavasszal és ősszel szórjunk ki hosszantartó szerves tápanyagot az árvácska köré.

Szaporítás: Magvetéssel.

Hanga vagy alpesi erika

Az Alpesi hanga vagy erika egy 20-30 cm magas, örökzöld évelő törpecserje, amely téli virágzásával hangulatot ad a kertnek.

Alak: A Hanga vagy alpesi erika alacsony termetű, örökzöld törpecserje. Az erika párnát alkot, ideális körülmények között kúszni is képes.

Levél: Hosszúkás, apró.

Virág: A vékony ágacskái barna színűek, amelyeken a virágok sorakoznak. A virágok színe piros, rózsaszín és fehér árnyalatúak. A virágzás már télen elkezdődik, amely áprilisig is letarthat.

Virágzási idő: A hanga vagy erika, ősztől, tavaszig virágzik.

Fényigény: Az alpesi erika fényigényes növény, azonban időszakosan árnyékos helyeket is elviseli.

Talajigény: Toleráns, enyhén semleges, enyhén lúgos talajokban is szépen fejlődik. Az erősen kötött, agyagos talaj nem kedvező számára. Ha a kert talaja erősen agyagos, kötött, akkor lazítsuk a talajt érett komposzt, perlit vagy tőzeg hozzáadásával.

Vízigény: A rendszeres öntözés a telepítés évében kiemelkedően fontos, csakúgy, mint bármely növénynek. A rá következő évtől rendszeres mérsékelten öntözzük.

Gondozása: Elvirágzás után nyírjuk meg. Rendszeresen, tavasszal és ősszel szórjunk ki a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.

Szaporítás: Tőosztással.

Japán Dérbabér

Japán dérbabér vagy japán díszbabér árnyéktűrő örökzöld cserje, amely fényes, élénk zöld leveleivel egész évben a kert vagy a balkon dísze lehet. A dérbabér, sűrű ágrendszerű, kerekded formájú kompakt örökzöld cserje. Gondozása egyszerű, skarlátpiros vagy kárminvörös bogyói késő ősztől, egész télen át díszítenek.

Alak: Lomblevelű, sűrű ágrendszerű, kerekded formájú örökzöld törpecserje, levelei, fényesek, 10-12 cm hosszúak, illatosak. Egy kifejlett növény magassága 1-1,5 m-t is elérheti.

Virág: Eleinte rózsaszínűek, kinyílva fehérek kis tömött bugákat alkotnak. A virágok kb. 8 cm-esek felálló fürtben nyílnak. A virágok bogyókká alakulnak, amelyek ősztől egész télen át díszítenek.

A legjobban elterjedt fajta a (Skimmia japonica Rubella) nem hoz termést, ezt a gyönyörű virágáért tartják.

Virágzási idő: A japán dérbabér április és május között virágzik. Télen a fejlődő virágai adnak díszt.

Fényigény: Árnyékos, félárnyékos.

Talajigény: Savanyú, laza, szervesanyag tartalmú.

Vízigény: A nedves, nem túl vizes talajt szereti.

Gondozása: Rendszeresen, tavasszal és ősszel adjunk neki szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot. Az elöregedett, esetleg megsérül ágakat távolítsuk el.

Szaporítás: Tőosztással, dugványozással.

Hóvirág

A hóvirág a télvirágzás,  végének közkedvelt hírnöke. A hóvirág a vékonyabb hótakarót áttörve képes hidegben is virágozni. A hóvirág a remény és vidámságot szimbolizálja, hiszen a természet megújulását jelenti.

Alak: Vékony, kecses megjelenésű fehér virágú növény, magassága: 20-25 cm.

Virág: Fehér színű, bájos megjelenésű, bókoló, csüngő.

Virágzási idő: A hóvirág január vége és április között virágzik

Fényigény: Lombfakadás előtt virágzik, a gyér téli fény elég neki.

Talajigény: A laza, humuszos talajt szereti a legjobban.

Vízigény: A téli csapadék elég neki. Szárazabb telek esetén időnként öntözést igényel a fejlődési időszakban.

Gondozása: Egyszerű, elvirágzás után a leveleket hagyni kell elszáradni, majd eltávolítani őket. Komposzt vagy tápanyag kiszórása ősszel.

Szaporítás: Elvirágzás után a kifejlett, megérett magokból vagy tőosztással, hagymák elválasztása az anyatőről.

Téltemető

Az élénksárga virágú téltemető, csakúgy, mint a hóvirág a hótakaró alól is felbukkan. A neve méltóképpen utal a tél végére. A téltemető élénk sárga színével melegséget, életet ad a tél után megújuló kertnek.

Alak: Apró termetű, gumós, kehelyet alkotó, sárga, virágú lágyszárú évelő. A sárga virágot gallérszerűen veszi körbe, keskeny hasogatott murvalevelei. A téltemető magassága 8-12 cm magas, virága 3-4 cm átmérőjű.

Virág: Sárga színű. 3-4 cm átmérőjű kehely formájú, gallérszerű murvalevéllel.

Virágzási idő: A téltemető február és május között virágzik.

Fényigény: Alacsony fényigényű, kisebb árnyékot is elviseli.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű tápanyagban gazdag talajt szereti. a kötött talajokat a talajba kevert szerves anyagokkal tudjuk lazítani.

Vízigény: A téli csapadék elegendő neki. Szárazabb tél esetén időnként öntözést igényel a fejlődési időszakban.

Gondozása: Egyszerű, elvirágzás után várjuk meg, amíg a levelek és a szárak elszáradnak, ezután távolítsuk el őket. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Hagymával, tőosztással vagy természetes úton, -elvirágzás után magot fejleszt- lehet.

Varázsmogyoró

A tél végi, szürkés kertben pompás látványt nyújt a varázsmogyoró élénksárga virágai. A varázsmogyoró virágzása már télen elkezdődik.

Alak: Laza, felefelé törő ágrendszerű lombhullató, 3-4 méter magasságú cserje vagy kisebb fa.

Virág: Fürtökben nyílnak a csupasz ágakon, szírmai hosszúak, sárga színűek, pókszerű képződmény. A virág bódító illatű.

Virágzási idő: A varázsmogyoró novembertől, márciusig folyamatosan virágzik.

Termény: Egy kétrekeszes kapszula tok, amely egy magot tartalmaz. Felnyitáskor egy különös pukkanó hang kíséretében

Fényigény: Napos helyet szereti, kisebb árnyékot is eltűr.

Talajigény: Laza, jó víz elvezetésű talajokat szereti.

Vízigény: Jól tűri a szárazságot. Öntözés hatására gyorsabban fejlődik.

Gondozása: Tetszőleges a habitusának megfelelő formára alakítható. A felesleges hajtásokat távolítsuk el. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Magról vagy fás dugvánnyal.

Illatos tündérfa

Az illatos tündérfa vagy tündércserje egy bokros alakú lombhullató cserje, amely lombfakadás előtt, még télen hozza csésze alakú, csüngő virágait. Virágzáskor levágott ággal a házat illatosítható.

Alak: Közepes termetű, 3-4 magasságot is elérő, terebélyes lombhullató, illatos cserje vagy fa. Fényes levelei mélyzöldek, hosszúkásak, lándzsa alakúak. Törzse vízraktározó képességűvé vált. Érdekessége: száraz forró, nyarak után gazdagon virágzik, hűvös nyarak után csak mérsékelten.

Virág: Télen, már januárban virágzik, különlegessége, hogy virágai már messziről vaníliaillatot árasztanak. A virágok mérete 2-3 cm, viaszos, sokszirmú, csésze alakú.

Virágzási idő: Az illatos tündérfa január és március között virágzik.

Fényigény: Nagy fényigényű növény, a tűző naptól óvni kell.

Talajigény: Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt kedveli. A könnyen melegedő talajok is ideálisak számára. A meszes talajt különösen szereti.

Vízigény: Közepes vízigényű növény az illatos tündérfa. A rendszeres öntözést kifejezetten meghálálja.

Gondozása: A virágok a kétéves ágakon fejlődnek még télen, lombfakadás előtt. Ha a cserje túlságosan elsűrűsödött ritkítsuk az ágakat virágzás után. Az elöregedett, felkopaszodott ágakat fiatalítsuk távolítsuk el, hogy helyettük új hajtásokat növesszen. Ősszel szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, amely a megfelelő fejlődéséhez szükséges.

Szaporítás: Nyáron, fás dugvánnyal. A magról nevelt példányok sokára, 10-12 év múlva lesznek virágzás képesek.

]]> https://naturgarden.hu/hagymas-gumos-viragok/ Fri, 12 Apr 2019 04:00:46 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8611 A hagymás, gumós virágok, olyan növények, amelyek földalatti raktározószervvel (rizómával, hagymával, gumóval, hagymagumóval) rendelkeznek. Virágzás után lombozatuk hosszabb, rövidebb idő után elpusztul. A lombozatukban lévő tápanyagok nagy részét visszajuttatják a gumójukba. A nyugalmi (pihenési) időszakban a tápanyagokat a hagyma, gumó tartalékolja. Következő tavasszal a virágok újból kihajtanak.

Hagymás, gumós virágok kiválasztása

Vásárlás elött határozzuk meg, hogy milyen fajta növényt szeretnénk ültetni. A hagymás, gumós virágok egy része tavasszal virágzik, másik részük ősszel és vannak nyáron virágzók is. Gondos válogatással elérhetjük, hogy mindhárom évszakban legyen virágzó növényünk. Vásárláskor ellenőrizzük a hagymáka, gumókat. Csak egészséges, kemény hagymákat, gumókat vegyünk. Ezektől az egyedektől várhatunk el egészséges növekedést és szép virágzást.

Ültetés

Hagymás, gumós virágok ültetésével úgy érhetünk el különösen szép hatást, ha csoportosan telepítjük őket. A különféle fajtájú növényeket úgy ültessük, hogy az egyes fajták virágzási ideje megegyezzen. A hagymás, gumós növények minden jó víz elvezetésű talajban szépen fejlődnek és virágoznak. Pangó vízzel teli talajokban a hagymák, gumók könnyen elrothadnak.

Nehéz, kötött talajokat mélyen meg kell munkálnunk és fel kell javítanunk a szerkezetét szerves anyagokkal, például tőzeg, humusz, szerves trágya. A hagymákat, gumókat legjobb, ha kavicsból készített drénrétegre ültetni. Az ültetés mélysége a hagyma nagyságától és fajtájától függ.

A nárciszok, császárkoronák ültetési mélysége 20-25 cm, a tulipánok, jácintok ültetési mélysége 10-15 cm, a kisebb méretű hagymák ültetési mélysége 10 cm. Bizonyos virágok rizómáját sekélyen kell ültetni, például az Irisz, más néven nőszirom.

Az ültetési mélységet nagyon fontos betartani, mert ha ettől eltérünk, akkor az egyes hagymák nem fognak virágozni, szabadföldben. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy a hajtáscsúcsok felfelé álljanak.

A tavasszal virágzó hagymás növényeket kora ősszel ültessük, a nyáron, ősszel virágzókat pedig tavasszal. A tavaszi virágzású növények ültetésekor, ősszel fontos figyelni arra, hogy időben ültessük el őket, legyen idejük begyökeresedni a hideg időig. A kora ősszel beültetett növények jól begyökeresednek, ezért tavasszal szép virágzást várhatunk tőlük. Ha valamiért a tavasszal virágzó hagymás, gumós növényeket csak később tudjuk elültetni, akkor védjük takarással a hagymákat, gumókat úgy, hogy a talajra valamilyen takaró anyagot teszünk, ami megvédi a talajt a hagymákat, gumókat az átfagyástól.

Hagymás, gumós virágok gondozása

Ültetés után ne hanyagoljuk el a növényeket. Az első évben szépen virágzó növényeknek, elvirágzás után adjunk szervestápanyagot, amit a talajba bemosódva a hagymák, gumók fel tudnak venni és elraktároznak a következő évi virágzásra. A tavasszal, nyáron elvirágzott növények lombozatát elpusztulása után vágjuk vissza talajmagasságig. Ügyeljünk arra, hogy csak is akkor vágjuk le a lombozatot, amikor már teljesen elpusztult. Erre azért kell különösen figyelni, mert ha túl korán vágjuk le a lombozatot az megakadályozza virágok megfelelő asszimilációját, amelynek következtében a hagymák, gumók egyre kisebbek és kisebbek lesznek, végül elpusztulnak. Az nyári virágzású díszfűvek lombozatát elpusztulása után érdemes meghagyni. A díszfű elhalt lombozatán, télen megtelepedő dér vagy különös látványt kölcsönöz.

Öntözés

Ültetés után a talajt öntözzük be. A talaj legyen mindig nedves, de ne alakuljon ki vízpangás, mert a hagymák, gumók megrothadnak. Különösen nyáran ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki ott, ahol hagymás, gumós növények vannak, mert kiszáradhatnak.

Szaporítás

A hagymás növények sarjhagymákat fejlesztenek, amiből szaporodnak, ezeket háromévente érdemes eltávolítani. A rizómás növényeket tőosztással szaporíthatjuk.

Teleltetés

Az fagyérzékeny hagymás, gumós növényeket, például kardvirág, dália télen védeni a fagykárral szemben. Ezeket ősszel közvetlenül az első fagyok előtt szedjük ki a földből, tisztítsuk (mossuk), szárítsuk meg és tároljuk őket hűvös fagymentes helyen. Gyakori gond, hogy a lakás és a hozzá tartozó garázs túl meleg a hagymások átteleltetéséhez, a fűtetlen kerti tároló pedig nem fagymentes. Ilyen esetben a hagymák tárolására a legmegfelelőbb hely a vízóraakna. A hagymákat, gumókat tegyük megfelelő tárolóba, például ládába vagy jutazsákba és ezt helyezzük a vízóraaknába.

Milyen tavaszi teendők vannak  a kertben?

Az első teendő, nézzük át a kertet. A szemrevételezés alapján megállapíthatjuk, hogy milyen munkákra van szükség. Ilyenkor az alábbi munkákat kell elvégeznünk:

A téli összekötéseket távolítsuk el az örökzöldekről. Távolítsuk el a fagyérzékeny növények védelmére használt takaró anyagokat. Gyűjtsük össze a tél folyamán szél által a kertbe fújt faleveleket. Az ősszel felkupacolt fagyérzékeny növények tövéről távolítsuk el a felhalmozott levelet, földet. Ha komposzttal takartuk, akkor azt terítsük szét a növények töve körül.

A tavaszi teendők közé tartozik a cserjék, fák metszése, kivéve azokat, amelyeket virágzás után kell metszenünk, például aranyvessző, aranyeső, bangita, babérmeggy. A metszés sorrendje a növények rügyképződéstől függ. A rózsa és a szőlő elég korán kezd rügyezni, ezért érdemes ezekkel kezdenünk, majd tovább folytatni, például a hortenziával, nyári gyöngyvesszővel, mályvával, nyáriorgonával.

Metszés után szórjunk ki szervestápanyagot a növényeknek, ezután végezzük el a lemosó permetezést.

Tavaszi teendő a gyeppel

Vizsgáljuk át a gyepet, hogy felmérjük mi történt vele a tél folyamán. A gyep növekedésének beindulása után, nyírjuk le a gyepet. Az első fűnyíráskor a gyepet vágjuk alacsonyabbra a vegetációs időszakhoz képest. Csináljuk meg a gyepszellőztetést, majd szórjunk ki hosszú hatástartamú szerves tápanyagot. Ha szükséges pótoljuk a tél folyamán képződött foltokat, felülvetéssel, majd permetezzük le a gyepet. A következő nap, ha nincs eső, öntözzük be a gyepet, majd a gyep növekedésének megfelelően nyírjuk a fűvet. A megfelelőn gondozott gyepet hetente kell nyírni.

Fűnyíráskor ügyeljünk arra, hogy a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra. Az optimális magasság: 4,5-5 cm.

Ültetés

Ültessünk új cserjéket, fákat. A talaj felmelegedése után, amikor a talaj már nem fagyos, kezdjük el a nyáron, ősszel virító hagymás, gumós virágok, cserjék telepítését. Ültessünk fákat is. Vessünk, telepítsünk egynyári, kétnyári, évelő virágokat, fűszer és gyógynövényeket. Ültessük a balkonládákba különféle tavasszal és nyáron virágzó növényeket.

Téliesített növények kihelyezése

A tavasz előre haladásával, amikor a nappali hőmérséklet 15-20 C körüli, tegyük ki a télre védett helyen tárolt cserepes, dézsás növényeket. A növényeket fajtájuk szerint metsszük meg, ha a földjük már régi, 2-3 éves akkor cseréljük le, ültessük át új földbe. Ültessük át, azokat a növényeket, amelyek kinőték a cserepüket. A munka után, szükség szerint permetezzük a növényeket. A balkonnövények kihelyezése után szórjunk ki a növényeknek szervestápanyagot, majd gondoskodjunk a növények megfelelő öntözéséről. Időjárástól függően eleinte 2-3 naponta, majd a melegebb napok beköszöntével rendszeresebben, nyáron naponta.

Nyírás, visszavágás

Az elvirágzott hangákat, erikákat nyírjuk vissza, a hunyorok elnyílt virágait vágjuk le. A tavasz folyamán elvirágzó cserjéket, például aranyeső, zanót, bangita, babérmeggy metsszük, nyírjuk meg. Az elnyílt orgona virágait felmagzás előtt vágjuk le. A növekedésüknek megfelelően rendszeresen nyírjuk a gyorsan növekedő cserjéket, például a borbolyát, tűztövist, madárbirs, korallberkenye, lonc. Bizonyos fajta örökzöldeket növekedésük szerint szintén ajánlott nyírni, annak érdekében, hogy megfelelő méretűek maradjanak. Az elhanyagolás miatt nem nyírt örökzöldek idővel kellemetlenséget tudnak okozni, amikor benőve elnyomnak más növényeket vagy benőve túl sok teret foglalnak el a kertből.

Tápanyagpótlás

A tavaszi teendők fontos része a növények megfelelő (méretük szerinti) tápanyagpótlása. Miért van erre szükség? A növények tápanyagigénye, tavasszal az intenzív növekedésük következtében nagyon magas. A növekedésen kívül a virágzó növényeknek a virágképzésére is tápanyagra van szüksége. Mindezen felül a tápanyagpótlás ellenállóképesebbé teszi a növényeket a kórokozókkal és kártevőkkel, és az időjárási szélsőségeivel szemben. A tavasszal kiszórt tápanyag védettséget ad a nyári hónapok alatt.

Bizonyos növények tápanyag szükséglete kiemelkedően magas, például a fű, és különféle többször virágzó fajok. Ezeket a növényeket évente többször kell tápanyaggal ellátni.

Öntözés

Az időjárástól függően, amikor tartósabb szárazság van, vagy amikor a nappali hőmérséklet, tartósan 20 C vagy ennél magasabb a növényeket öntözni kell. A kerti növényeket eleinte 2-3 naponta kell öntöznünk, a balkonnövényeket 1-2 naponta, később a nappalok melegedésével gyakrabban kell öntözni, nyáron naponta.

Permetezés

Tavasszal metszés és tápanyagpótlás után végezzük el a lemosó permetezést. Később a rügyek pattanásakor újból permeteznünk kell, mert a friss, zsenge leveleket könnyen megtámadják a különféle kártevők, különösen a hernyók, amelyek komoly károkat tudnak okozni a levelek megrágásával. A vegetációs időszakban időjárástól függően többször kell permeteznünk, a kártevők és kórokozók kártételének megelőzése érdekében. A permetezés gyakoriságát a permetszerek minősége, és az időjárási körülmények határozzák meg. A csapadékos időszak a gombabetegségek kialakulásának kedvez, a száraz meleg a rovarkártevőknek kedvez. Bizonyos fajta kártevők többnemzedékesek, például levéltetvek, atkák, pajzstetvek, molyok. Ezek a fajok vegetációs időszakban többször károsíthatják növényeinket, éppen ezért többször kell permeteznünk ellenük.

Az egynyári növények nagyon változatosak, tarka színpompájukkal, formájukkal és illatokkal gazdagítják a kertet. Bizonyos fajtái talajtakarásra is megfelelő. Illatuknak köszönhetően hasznos rovarokat csalogatnak a kertbe, például beporzást végző méheket, és a levéltetveket pusztító lebegő, más néven zengő legyeket.

Egynyári növények ültetésével, megoldható az, hogy az újonnan ültetett fiatal cserjék között lévő területeket átmenetileg betöltsék, amíg a cserjék megfelelő méretüket elérik.

Egynyári növények kiválasztása

Nagyon sok féle, csodaszép egynyári növényfaj létezik, ezért a kiválasztásuk nehéznek tűnhet. A palettában megtalálható, például a pillangóvirág, záporvirág, szépecske, búzavirág, borzaskata, tengerparti fülesternye, kék vörösbegyvirág, kerti körömvirág…

Kiválasztáskor figyeljünk arra, hogy a növények megfeleljenek a kertünk talaj, és fényadottságainak. Sok egynyárinak megvan az az előnye, hogy egyszeri ültetés után újra és újra elveti magát. Különösen meglepő jelenség az új kerttulajdonosok számára az, amikor virágok fejlődnek, akkor is, ha senki nem ültette el őket. Ezek közé tartozik az egyik legszebb egynyári a kaliforniai mák, amely 30-40 cm magas bokraival, krémsárga, narancsszín és piros virágaival egész ágyakat, díszit egész októberig. Éppen ilyen önszaporító egynyári virág a porcsinrózsa vagy más néven kukacvirág, a körömvirág, a fehér és lilaszínű fogas tatárvirág, a fülesternye és a tátikák.

Az egynyári növények között vannak futó virágok is, amelyekkel néhány hét alatt befuttathatunk kerítéseket, falakat, térhatároló elemeket. Ilyen növény, például a szagos lednek, sarkantyúka, díszbab, kerti hajnalka, szárnyas feketeszem.

Egynyári növények ültetése

Az egynyári virágok között vannak napot és félárnyékot kedvelő fajták. Ennek figyelembevételével ültessük őket a nekik megfelelő helyre. Ültetéskor hagyjunk nekik elég a fejlődéshez. Az egynyári virágok talaja legyen tápanyagban gazdag, hogy megfelelőképpen tudjanak fejlődni.

Fagyérzékeny egynyári növények ültetése

A fagyérzékeny egynyáriak olyan virágok, amelyeket elő kell nevelni szobában vagy a fagyok elmúltával megvásárolhatunk faiskolákban, kertészetekben. Ha saját magunk akarjuk ültetni őket, akkor balkonládában vagy cserepekbe vetve ültethetjük őket. Ültetéskor az ültetőedényt töltsük fel jó minőségű földdel az edény peremétől 3-5 cm magasságik, ebbe szórjuk el a magokat, majd fedjük be a magokat 1-2 cm vastag földréteggel. Ültetés után tegyük az ültetőedényeket védett, napos meleg helyre, öntözzük be, majd szükség szerinti gyakorisággal rendszeresen öntözzük őket. A virágok csírázási ideőtől függően 10-12 nap alatt kelnek ki, majd miután kissé megnőttek, megerősödtek ültessük át őket nagyobb tőtávolságra. Így gondozzuk őket, majd a fagyveszély elmúltával helyezzük ki őket a szabadba napközben, éjszakára még vigyük őket védett helyre, majd néhány nap elmúltával végleges helyükre tehetjük, ültethetjük őket. Ha kiültetjük őket a kertbe, akkor megfelelő méretű lyukba ültessük őket, olyanba, amelyikbe lazán elférnek. Ha az ültető lyuk kicsi, akkor a növények nem tudnak fejlődni megfelelőképpen, mert  a begyökeresedésük ideje hosszabb ideig tart. Az ültetési mélysége az egynyári előnevelt növényeknek az eredeti ültetési magasság, ahogy az edényben voltak.

Fagytűrő egynyári növények ültetése

Ezeket a növényeket szintén megvásárolhatjuk faiskolákban, kertészetekben vagy saját magunk is ültethetjük őket. A fagytűrő növények ültetése egyszerű, mert mihelyt a talaj elég meleg és nem túl ízes, közvetlenül szabad földbe vethetjük a magjukat. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy hagyjunk nekik elég helyet a növekedésükhöz egymás között. A fagytűrő egynyáriak ültetési ideje, akkor van, amikor már a levegő hőmérséklete legalább 7 C-ra felmelegedett. Az ültetés módja megegyezik a fagyérzékeny növények ültetésével, annyi az eltérés, hogy az edénybe előnevelt növényeket a szabadba neveljük, majd mikor elérik a megfelelő magasságot és kellőképpen megerősödtek végleges helyükre ültetjük őket talajba, cserépbe, ládába vagy edénybe.

Egynyári növények szaporítása

Az egynyári növények szaporítása önvetéssel, magvetéssel vagy tőosztással történik.

Gondozás

Az egynyári virágokat ültessük jó minőségű földbe, vagy ha a kertbe ültetjük őket, akkor ültetés után szórjunk ki jó minőségű hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.

Öntözés

Vetés után alaposan öntözzük be a földet, majd rendszeresen öntözzünk. Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig megfelelően nedves legyen, hogy a magok csírázni, majd fejlődni tudjanak. Végleges helyre ültetésük után is gondoskodjunk a megfelelő vízellátásról. Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl őket és arra is, hogy a talaj vagy ültetőközeg ne száradjon ki teljesen.

Permetezés

Az egynyári növények bizonyos fajtái hűvös, csapadékos, párás időben érzékenyek a gombabetegségekre, például a szürkepenészre. Ennek megelőzése érdekében időjárástól függően megelőzés jelleggel permetezzük a növényeket.

Évelő növények kiválasztása

Évelő növények kiválasztása előtt a legfontosabb, hogy ismerjük meg, milyen talaj-, fény-és vízigényük van az egyes fajtáknak. Vannak kimondottan napkedvelő fajok, amelyek száraz helyeken érzik jól magukat és árnyékkedvelő fajok, amelyek nedves, árnyékos helyeken fejlődnek a legjobban. A növények kiválasztásánál ügyeljünk a magasságukra is, nehogy később az alacsony növényeket eltakarják a magasabbak.  Úgy válogassuk össze a növényeket, hogy tavasztól őszig folyamatosan legyen virágzó évelőnk, és színük is harmonizáljon egymással.

Ültetés

Az évelő növényeket magvetéssel, tőosztással vagy sarj leválasztással szaporítjuk. Edényes növényeket a fagyos időszak kivételével egész évben ültethetünk, szabad gyökerűeket csak tavasszal és ősszel. Az évelő növényeket fajonként, fajtánként négyes, hatos csoportokba ültessük, hogy különböző színfoltok alakuljanak ki. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy ne túl sűrűn ültessük a növényeket, mert a fejlődésük nem lesz megfelelő. Kisebb növényeket 30 cm-re, közepeseket 40-50 cm-re, míg a nagyobbakat 60-70 cm-re ültessük egymástól.

Gondozás

Tápanyagpótlás

Az évelő növényeknek rendszeresen, tavasszal szórjunk ki hosszú hatástartamú szervestápanyagot.

Öntözés

Az alapos öntözés, ültetés után és száraz időszakokban különösen fontos.

Támasztás

A magas évelők támasztást igényelnek, mert a száruk nem elég erős ahhoz, hogy megtartsa őket. A támasztás, kikötözés a szél ellen is védelmet nyújt. Kikötés, támasztás nélkül a magas évelőket könnyen kidöntené a szél.

Szaporítás

Az évelők, egészségesek maradnak és jól fejlődnek, ha három, négyévente, kivesszük őket, szétosztjuk, és újra telepítjük őket. E nélkül túlságosan elsűrűsödnek, a régi hagymák kimerülnek, emiatt nem növekednek, fejlődnek megfelelően.

Permetezés

Néhány évelő növény, mint az őszirózsák, díszpipacsok, évelő szarkaláb, szárazabb időkben hajlamosak lisztharmatosodásra. Sok évelő növény levélzete a csigák kedvelt tápláléka. A lisztharmat ellen permetezéssel lehet védekezni, a csigák ellen, csigaölőszerekkel lehet védekezni.

A kertünkből úgy hozhatjuk ki a legjobbat és legszebbet, ha olyan növényeket ültetünk, amelyek az év minden évszakában adnak díszit. Ezáltal minden évszakban újabb és újabb látvány tárul elénk. Kora tavasztól őszig a virágzásukkal díszitő növények adnak különleges hangulatot a kertnek. Ősszel a lombhullató növények leveleinek elszíneződése nyújt látványosságot. Télen az örökzöldek adnak díszt a kertnek, amikor minden más növény nyugalmi állapotban van.

A dísznövények együtt élnek velünk, meghálálnak minden gondoskodást. Különleges élmény levágni egy szépen virágzó illatos növényt, amit a konyha asztalra téve, olyan érzést, nyújt, mintha a természet személyesen van jelen. Különösen megnyugtató és feltöltő élmény egy munkanap után kiülni egy ideig a kertbe, és növényekben gyönyörködve, belélegezve a természet illatát.

Ha kertépítés előtt állunk, akkor úgy terveztessük meg a kert beültését, hogy lombhullató és örökzöld fajták arányosan legyenek benne.

Dísznövények telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete és kémhatása. A különböző fajta dísznövényeknek más és más talaj, fény igénye van.

Kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat. A növények összenövése gondozási problémákat is okoz.

Dísznövények kiválasztásakor vegyük figyelembe a növények virágzási idejét, megfelelő elhelyezéssel harmonikus hatást teremtünk. A kiválasztás szempontjából fontos figyelembe venni a növény fény és talajigényét. Ültetés után, ha szeretnénk betölteni az átmenetileg szabad teret, akkor ütessünk évelő virágokat, majd ezeket ültessük át a cserjék növekedése alapján.

Dísznövények ültetése

A faiskolákban főként földlabdás vagy konténeres dísznövények vannak.

Ültetési időszak

A földlabdás, konténeres növények tavasztól, őszig ültethetők. A szabad gyökerű fajták ültetési ideje tavasz és ősz. Ültetés után nagyon fontos a rendszeres öntözés, főleg nyáron kánikulai időszakban.

Ültetési távolság

A dísznövények családja elég nagy, ebből adódóan az ültetési távolságuk is elég változatos. Az alacsonyabb növekedésű dísznövények ültetési távolsága 0,5–1 méter. A közepes méretű növények ültetési távolsága 2–3 méter. A magas fajták ültetése 4-6 méter.

Ültetés lépései

A növények ültetését alapozzuk meg rendesen, szánjunk rá elég időt és legyünk alaposak. A helyes ültetéssel megalapozzuk a növények optimális fejlődését.

• Első lépésben alakítsuk ki az ültetőgödröt. Szélessége és mélysége 2-3-szorosa legyen a földlabda, konténer nagyságának. A gödör alján lazítsuk meg a talajt. A gödörből kiásott földet forgassuk át néhányszor, hogy minél porhanyósabb legyen a növény közege.
• A kiásott földbe porítás után keverjünk nagy mennyiségű érett szerves tápanyagot.
• Tegyünk egy kis réteget a földkeverőkből vagy jó minőségű komposztból a kiásott gödör aljára, amely nagyon fontos a növény optimális fejlődése szempontjából.
• Következő lépésként földlabdás növény telepítésénél a földlabdát borító jutazsákot óvatosan távolítsuk el a földlabdáról, a könnyebb gyökeresedés érdekében. A földlabdán hagyott jutazsák lebomlásához sok időre van szükség, amíg a cserje nem tud begyökeresedni a talajba. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, úgy, hogy függőlegesen álljon, és arányos távolságban legyen a gödör minden szélétől. Konténeres növény ültetése estén vegyük ki a növényt a konténerből és helyezzük, a gödörbe a feljebb leírt módon. A növény a talaj magasságához képest 2-3 cm mélyebre kerüljön, a talaj felszínétől, a jobb bokrosodás érdekében.
• Töltsük fel a gödröt félig földdel, majd óvatosan tapossuk meg körbe. Ezután alaposan áztassuk meg a földet vízzel. Végül töltsük fel a gödröt, kicsit magasabban, mint a talajszínt, majd újból tapossuk le.
• Következő lépésben szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, alaposan öntözzük meg, végül szórjunk mulcsot a gyomosodás megelőzése és a víztartó képesség érdekében a növény köré, 6-8 cm vastagon.
• Ültetés után évszaknak és csapadékosságnak megfelelően öntözzük a beültetett cserjéket. Az öntözés gyakorisága a talaj nedvességétől függő. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki a talaj, ültetés után. A cserjék gyökeresedési ideje méretüktől függően 24 hónap. Enyhe csapadékhiányos teleken is gondoskodjunk az öntözésükről.

Dísznövények gondozása

Az ültetés utáni folyamatos gondozás épp olyan fontos, mint a helyes ültetés. Nagy figyelmet kell fordítanunk az öntözésre, évi kétszeri tápanyagpótlására és a megjelenő betegségek megelőzésére, kezelésére.

Tápanyagpótlás

A kiültetett és az edényes növények is folyamatos tápanyagpótlást igényelnek ahhoz, hogy életerősek legyenek és megfelelően növekedjenek, virágozzanak. Ezen folyamatok során sok tápanyagot használnak el a növények. A leghatékonyabban úgy oldható meg a tápanyagpótlás, hogy évente kétszer tavasszal és ősszel, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot szórunk ki a növényeknek. A tavasszal kiszórt tápanyagot a növények a növekedésükhöz, virágképzésükhöz, majd bogyók növesztésére használják fel. Ezen kívül a tápanyagpótlás ellenállóbá teszi a növényeket az időjárási körülményekkel és a korokozókkal és kártevőkkel szemben. Az ősszel kiszórt szerves tápanyag hozzájárul ahhoz, hogy a növények vegetációs időben felhasznált tápanyagaikat pótolja és ellenállóbbakká váljanak a szélsőséges őszi és téli időjárással szemben.

Öntözés

A dísznövények ültetése után a növények megfelelő begyökeresedése érdekében rendszeresen öntözni kell. Ez az időszak fajtátó függően 1-2 év, ezután ritkábban is elég öntözni, kivéve a sekélyesen gyökeresedő fajtákat. Szélsőségesen meleg és száraz nyári időszakban még a nagy növekedésű díszfáknak is több vízre van szükségük.

Gyomírtás

Ha ültetéskor megfelelő képpen mulcsoztuk a növényeket, akkor szinte teljesen megelőztük a gyomosodást. Az esetlegesen megjelenő gyomokat időnként távolítsuk el, mielőtt felmagoznának.

Dísznövények védelme télen

A fagyérzékeny és frissen, ősszel ültetett dísznövények tövét védjük takarással, kupacoljuk fel a növények tövét valamilyen szerves anyaggal, például komposzttal, szalmával, falombbal. Az edényes növényeket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük edényestől a talajba.

Az oszlopos növekedésű örökzöldek ágait védjük összekötéssel a téli havazás okozta szétnyomódás ellen.

Nyírás, metszés

A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.

A nagy növekedésű dísznövények (fák) alakítását fiatal korban kell elkezdeni, később a méretükből adódóan nincs már rá lehetőségünk, ilyenkor természetes növekedésüknek megfelelően kell őket hagyni szabadon nőni. Bizonyos fajta nagy növekedésű fajok, például fenyő félék növekedését és alakját egy bizonyos magasság elérése után úgy szabályozhatjuk, hogy rendszeresen nyírjuk őket. Erre főként akkor van szükség, ha azt szeretnénk, hogy ne nőjenek túl nagyra, illetve ne terebélyesedjenek el túlságosan a kertben. A sövénynek ültetett nagy növekedésű növények, ha túl magasra nőnek, túlságosan beárnyékolják a házat, ezáltal kevés fény jut be az az ablakokon a házba.

Dísznövények permetezése

A dísznövényeknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken, éppen ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a dísznövények ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges dísznövények ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt dísznövényeké.

A dísznövények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti!