Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosópermetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. Fenyők, amelyeket a fenyőrontó darázs lárvái károsítanak: erdei fenyő, fekete fenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai. A fenyőrontó darázs lárvái a kertekben, parkokban, erdőkben lévő fenyőket egyaránt károsítja.

A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak.

A kifejlett egyedek nőstény egyedei szeptemberben, októberben a fenyőfákba rakják tojásaikat a következő évi generáció számára. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyőrontó darázs úgynevezett álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon fekete csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Jellemző, a hernyóra, hogy nem a hajtásvégi, nem is a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg.

Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást „hámozgatásnak” nevezzük, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják. Az ágakon csupán a levél csonkok maradnak meg.

Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. A fenyőrontó darázs hernyóinak jelenléte a rágásuk zajáról is felismerhető a fenyők közelében. Különösen jól halható a rágásuk az erdőkben, ahol az ürülékük zöreje is hallható, amikor az előzőévből még megmaradt száraz levélzetre hullanak.

A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeit láthatjuk.

A hernyók rágásának következtében a fenyők legyengülnek, tápanyagot fanedvet vesztenek. A rágás következtében ki alakúló lombhiányt a fenyők nyár végére pótolni tudják, új tűlevelek hajtanak ki. A rágás miatt a fenyők esztétikai értéke átmenetileg, amíg az új levelek megjelennek jelentésen csökken, a fenyők koronája elvesztik jellegzetes alakjukat. Fiatal, alacsonyabb fenyők esetén a károsodott korona metszéssel alakítható.

Védekezés, megelőzés

A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. A fenyőrontó darázs megjelenése után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ezért ajánlott a rendszeres megelőző permetezés. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyő kiszáradás hosszabb folyamat, már 2012-ben láthatóak voltak a jelei, 2023-ban tucatszám száradtak ki fenyők, kb. 2000 óta van nagyobb szárazság, volt olyan év, amikor hónapokig nem volt eső, pl. 2017-ben, 2020-ban.

A fenyők száradását vannak, akik az éghajlat változással magyarázzák. Az éghajlat változás egy természetes jelenség, ami az időjárás ciklikussága miatt történik. Ezt bizonyítja, hogy 2022-ben az ősz és tél csapadékosabb volt, mint korábban, 2023-ban ez még jobban tapasztalható volt ősszel, még több eső volt.  Ezzel együtt a páratartalom is magas volt, 2024 első hétig, amikor tavaszias volt az időjárás.

Elképzelhető, hogy újból csapadékosabb ciklus kezdődött el az időjárásban és több eső lesz. Az eső eloszlása viszont egyenletlen lehet, nyáron kevesebb, tavasszal, ősszel több.

A fenyő száradás oka sajnos egy régi hibás szemlélet oka is, ami szerint a fenyőket nem kell öntözni. Ez hibás szemlélet, ugyanis a fenyők” lakhelye” főként hegyi, párásabb tájak, pl. Alpok, Tátra. Erdély stb.

A fenyők szárazságtűrése elég erőteljes, gondolj a kivágott karácsonyfákra, elég sokáig megtartják a szépségüket, pedig hetekkel korábban kivágják, mint ahogy megvásárolhatóak. A kivágás idején hűvösebb, nyirkosabb, esősebb az időjárás. A tűleveleken keresztül elégendő nedvességhez jutnak a szabadban. Majd a házba kerülve a fűtés hatására melegebb van, alacsonyabb a páratartalom, mint a szabadban, kezdődik el a száradás. Ha a fenyő (karácsonyfa), olyan tartóba kerül, amelybe víz tölthető, később kezd el száradni, még tovább bírja, ha a tűlevélzet spriccelve van vagy a szoba levegője megfelelően párás 40-60%. Ennél magasabb páratartalom még jobb lenne, ez viszont már egészségtelen az emberre nézve.

A természetben, ha szárazság van, főként nyáron hetekig, hónapokig nincs eső, hasonló jelenség tapasztalható, mint télen sok lakásban van, száraz, meleg levegő. Volt, olyan őszt, tél és tavasz is, amikor szinte alig volt csapadék. Viszont van gyökérzete a szabadban, talajban lévő fenyőnek, de nagy melegben ez sem elég. A szabadban a napon, akár 40-45 C lehet, a páratartalom, ennek megfelelően alcsony. Szabadban a nap párologtató hatása is érvényesül, UV sugárzással. Ezek a hatások a fenyőket, fenyőféléket nagyon megviseli.

Fontos tudni a fenyők gyökérzete elég sekélyen van a talajban 40-120 cm mélyen. A fenyő tűlevélzete elég sűrű, ez akadályozza az eső megfelelő eljutását a talajba. A csapadék, eső nagy rész a sűrű tűlevélzeten elfolyik a koronán a korona széléig, ezért csak a gyökérzet vége jut vízhez. Alapos, tartós esőzés esetén jobb a helyzet, több a csapadék, az esőnek nagyobb része jut át a tűlevélzeten, nagyobb részen jut a gyökérzet vízhez, több víz jut a talajba.

Az erős, viharos szél is kedvezőtlen a növények vízellátására, a szélnek szárító hatása van. Ha eső után keletkezik szél, a tűlevélzeten lévő esőt a szél lefújja, felszárítja. Nyáron, melegben erőteljesebben érvényesül a szél szárító hatása, mint hűvösebb évszakokban.

Tartós, évek óta tartó száraz időjárási körülmények hatására a fenyők legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, ellenálló képességük csökken. Emiatt könnyen fertőződhetnek meg különféle gombabetegségekkel. A gombák a fenyőben lévő vízzel táplálkoznak, ennek hatására gyengül a vízellátás az edénynyalábokban. Másodlagos fertőzésként megtelepednek a szúbogarak a fenyőn, amelyek a törzsbe fúrják magukat, járatokat fúrnak a kéreg alatt, ami miatt a vízszállítás megsérül, kezdetben lassan, később felgyorsulva a fenyők elszáradnak.

A legyengült fenyőn megtelepedő szúbogár fajok a fakérgen látható szabályos kerek, 1-3 mm-es átmérőjű rop nyilasok, furatok alapján ismerhetők fel. A szúbogarak nagyfejűek, kissé hengeres testük, kitinpáncéllal fedett, néhány mm-es rovarok. Petéiket a kéreg alatt a faszövetbe vájt, kanyargós járatokba helyezik el, itt fejlődnek ki, tavasszal, májusban rajzanak és keresnek újabb legyengült fenyőket és különféle fa fajokat.

A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek. Súlyos fertőzésnél az apró lyukak sűrűn, egymástól néhány cm-re vannak, és a fakéreg és tűlevélzet lehullását okozzák

A többszörösen fertőzött (gombák és szúbogarak) legyengült fenyőket végül különféle cincérfajok és díszbogarak is megtámadják. A fenyő törzsében élő cincérfélék, csakúgy, mint a szúbogarak furatokat készítenek a fában, amelyek 3 mm-nél nagyobb kerek lyukak.

A díszbogarak röp nyilasai, furatai a kérgen érdekesen megnyúlt ovális alakúak, az egyik oldalán egyenes, „D” betűhöz hasonlóak.

A rovarokkal megfertőződött fákat megmenteni már nem lehet. Legfontosabb a megelőző védekezés ellenük, megfelelő termőkörülmények biztosítása.

Mit jelent ez?

1. Szárazság idején, még télen rendszeresen öntözni kell őket, hetente legalább 3x-or talajáztatással. A csepegtető öntözés NEM elegendő, csak abban az esetben, ha megfelelő ideig van beállítva, eléggé átáztatja a talajt. A közterületeken, parkokban lévő fenyőket vízszállító, tartályos autóval kell öntözni.
2. Nyáron, tartós melegben lehetőleg a tűlevélzetet is öntözzük, legalább, olyan magasságban amíg fel tudunk érni a vízzel, ezzel a módszerrel a tűlevélzet gyorsan vízhez jut, a légkör párásodik.
3. Megelőzésként permetezni kell a fenyőket rovar és gombaölőszerekkel. A szúbogarakkal fertőzött fenyőket nem érdemes permetezni, mivel a permetszerek nem jutnak el a kéreg alatti mélységben lévő járatokig.
4. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szerves tápanyagot kell kiszórni a fenyőnek, méretüknek (magasság-szélesség) megfelelően. A szerves tápanyag biztosítja a megfelelő mikró és makró nyomelemeket, amelyek hatására ellenállóbak lesznek a fenyők az időjárással és kártevőkkel szemben.
5. Három évente ellenőrizni kell a talaj pH értékét, ha magas (lúgos kémhatású), pH értéket csökkentő anyagot kell kiszórni a talajra. Az örökzöldek a savas talajban érzik jól maguknak. Ha a pH érték magasabb, mint 4,5-5, akkor a fenyők ellenállóképessége gyengül, könnyebben száradnak, fertőződnek meg különféle kórokozók, kártevők által.
6. Kerülni kell a fenyők csonkolását, vissza vágását. Ha mindenképpen muszáj, mert ránőtt vagy veszélyeztet valamit, pl. háztetőt, kábelt, stb., akkor a visszavágást hűvösebb, csapadékosabb hónapokban végezzük. Ezután is szórjunk ki szerves tápanyagot a fenyőnek, hogy pótoljuk a levágott résszel elvesztett tápanyagot.

A védettebb, árnyékosabb helyen lévő fenyők helyzete valamivel jobb, de velük is kell törődni.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Fenyő gondozása.

Öntözés

Permetezés

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői.

Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a díszfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Díszfák, dísznövények betegségei, kártevői

Vadgesztenye, barna levélfoltosság

Gazdanövény: Vadgesztenye

Tünet leírása: A levelek szélein és a főérmentén a levelek vörösesbarnává színeződnek. Az erősen fertőzött levelek később megbarnulnak és összetekerednek. Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki tél folyamán. Spórái május folyamán fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken eleinte vörösesbarna, majd barna foltok láthatók. A fertőzés az év folyamán tovább terjed.

Kórokozó: Egy tömlősgomba.

Hatása a növényre: A fák lombozatának esztétikai érték csökkenése, korai lombhullás. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzések alakulnak ki, amelyek az idősebb fák részleges (ágak) elszáradását okozzák. Fiatal fák estén teljes fa elhalást okozhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullot levelek eltávolítása. Fungicides permetezés megelőzésképpen a fertőzés kialakulása előtt. Kialakult fertőzést esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Vadgesztenye levélaknázó moly

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar

Tünet leírása: Május végétől a leveleken megjelenő szabálytalan fehéres-drapp foltok (aknák), amelyek később elbarnulnak. A foltokat a hernyók rágása okozza, először az alsó levélzeteken, később az egész fára kiterjedve.

Kártevő: Vadgesztenye levélaknázó moly.

Hatása a növényre: A levelek megbarnulnak, összezsugorodnak és korán Júliustól hullani kezdenek. Az ismételt többszöri fertőzéstől a fák legyengülnek és a másodlagos fertőzések miatt elhalnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: A lehullott levelek eltávolítása (itt telel át) és megsemmisítése. Május elején megelőző inszekticides permetezés. Kialakult fertőzés esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Takácsatka

Gazdanövények: Különböző levelű fák, elsősorban vadgesztenye, hárs.

Tünet leírása: Apró növekvő szabálytalan barna vagy színtelen foltok a levélzeten.

Kártevő: Közönséges takácsatka, hárs takácsatka, vadgesztenye takácsatka. Az atkák apró élőlények, amelyek gyorsan szaporodnak, a levélzetet szívogatva táplálkoznak.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, egyéb kártevők és kórokozók megjelenése a legyengült levélzet miatt. Tömeges elszaporodás esetén lombhullás következik be.

A kártevő megelőzése, védekezés: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés. Nyáron inszekticides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Lisztharmat

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar, tölgy, szívarfa és egyéb lomblevelű fák.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy összefüggő fehéres bevonat a levélzeten.

Kórokozó: Élősködő lisztharmat gomba. A gomba fonalak a levélzetbe behatolnak és kiszívják a tápanyagokat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés az elszíneződés miatt. Súlyosabb fertőzés esetén levélhullás. A fiatal fák elhalását okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott fertőzött levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés preventív jelleggel. Kialakult fertőzés esetén is hatékony. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar betegségei, kártevői

Juhar pecsétfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A juhar levélzetén fekete, fényes, kidomborodó foltok jelennek meg, melyek különböző méretűek lehetnek.

Kórokozó: Egy mikroszkopikus tömlős gomba.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. A fiatal levélzet permetezése fungicides permetszerrel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar fehérfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A leveleken szürke vagy fehér gömbölyű foltok jelennek meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, fiatal fák esetén a növény elhalását is okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel, fungicides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar gnomóniás levélbarnulása

Gazdanövények: Különböző juharfajok

Tünet leírása: Barna színű gömbölyű foltok jelennek meg a levélzeten, amelyek nagy kiterjedésűek is lehetnek. A foltok közepén gubacsok jelennek, amelyet a gubacsszúnyogok okoznak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, másodlagosan gubacsszúnyog fertőzés.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, korai levélhullás.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel. Tavasszal levél kifejlődéskor fungicides és inszekticides permetezés preventív jelleggel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Mezei kabóca

Gazdanövények: Lomblevelű fák, elsősorban juhar, hárs, gyertyán, nyár.

Tünet leírása: Fehér vagy sárgás foltok a levélzet felszínén. A foltok elkülönülve jelennek meg, később pedig ezüstös fehér felületet képeznek.

Kártevő: Különböző fajú mezei kabócák.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A kártevő megelőzése, védekezés: Permetezés inszekticiddel, lehetőleg preventív jelleggel.

Babérmeggy betegségei, kártevői

Babérmeggy sztigminás levéllyukacsosodás

Gazdanövények: Babérmeggy, cseresznye, sárgabarack és szilva.

Tünet leírása: A levélzeten élesen körbe határolt foltok jelennek meg, amelyek később kihullanak, ezért a levélzeten nyílások maradnak. A hajtásokban kéreg nekrózis lép fel, amely gyantafolyást okoz.

Kórokozó: Egy tömlősgomba, amely esős időben súlyos fertőzést okozhat, főleg tavasszal.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, levéllyukacsosodás miatt.  Kevesebb virágkezdeményezés, csökkent virágzat. Az ismételt többszöri fertőzés a fiatal növények elhalását okozza.

A betegség megelőzése orvoslása: Az ősszel lehulló lombozat összegyűjtése, megsemmisítése. Kora tavaszi szisztemikus, fungicides permetezés. Ez már meglévő, kialakult betegség esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Babérmeggy lisztharmat

Gazdanövény: Babérmeggy és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja. A fertőzött levélzet (Babérmeggy) fagyra érzékennyé válik.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart.

Puszpáng (buxus) kártevő

Selyemfényű puszpángmoly

Gazdanövény: Puszpáng (Buxus)

Tünet leírása: A puszpáng (Buxus) levélzetén rágás és szövedék látható, ürülékkel.

Kártevő: A selyemfényű puszpángmoly sárgászöldes, fekete és világos sávú hernyója.

Hatása a növényre: A fertőzött puszpáng levélzete deformálódik a rágás miatt. Súlyos esetekben tarrágást okoz, amely miatt a fiatal növények akár ki is pusztulhatnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a fertőzés kialakulásának várható időpontjában Április elején. Meglévő fertőzés esetén szintén permetezéssel lehet ellene védekezni. Mivel a puszpángmolynak 3 nemzedéke van, ezért évente többször kell ellenük védekezni. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Kecskeráró betegsége, kártevője

Kecskerágó lisztharmat

Gazdanövény: Kecskerágó és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart. 

Kecskerágó pajzstetű

Gazdanövény: Kecskerágó

Tünet leírása: Apró fehér, barnás foltok a levélzeten és növény szárán.

Kártevő: Kecskerágó pajzstetű.

Hatása a növényre: A fertőzött növények esztétikai értéke csökken. Erős fertőzés esetén a fiatal növények és hajtások elszáradhatnak a szívogatás miatt okozott folyadékvesztés miatt.

Védekezés: Legfőképpen megelőzés jellegű. Késő tavasszal április vége, május eleje és nyáron, július végén, augusztus elején, ismételt permetezéssel. A növényzetet alaposan kell permetezni, mert a tetvek a száron is megjelennek.

Leander betegségei, kártevői

Xylella fastidiosa (Baktérium betegség)

Gazdanövények: Leander és különféle lomblevelű dísz és haszonnövények.

Tünet leírása: Elsősorban a leander idősebb levelein sárgás foltok jelennek meg, amelyek később elbarnulnak, elfeketednek. A levélzet a fertőzés következtében idővel hullani kezd, ár és növény elhalás.

Kórokozó: Baktérium.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése és hullása miatt, végül növényelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos nincs ellene permetszer.

Aszkohitás levélfoltosság

Gazdanövények: Leander és egyéb növények.

Tünet leírása: Kisebb vagy nagyobb kiterjedésű barnuló foltok a leveleken és a szárakon. Az előrehaladott fertőzés hatására a levélzeten száradási tünet figyelhető meg. A fertőzés mértékétől függően részleges vagy teljes növény elhalás.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, barnuló levélzet és hullás. Idővel részleges vagy teljes növénypusztulás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosításával. Betegség diagnosztizálása után a lehető legrövidebb időn belül a fertőzött részek eltávolítása és permetezés.

Leander verticéliumos hervadása  

Gazdanövények: Leander és egyéb növény fajok.

Tünet leírása: A levelek zöld színe halványodni kezd, majd szürkévé vagy barnává válnak. A növények száraiban a szállítószövetekben az edénynyalábok elkezdenek elhalni. Ez pontszerű vagy csíkos formában láthatóak. Erőteljes fertőzés esetén a teljes növény elpusztulhat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, halványodó levélzet, amely szürkül, barnul. Teljes növényelhalás.

Kórokozó: Egy konídiumos gomba, amely a talajból, földből jut a növénybe a gyökéren át nedvkeringés által. A gomba sérülésen keresztül is bejuthat a növénybe a talajból vagy a földből, esőzés vagy öntözés következtében, felfröccsenő talaj vagy föld szemcsékkel. A fertőzés kialakulásának kedvez a 18-23 C közötti hőmérséklet. A betegség metszés következtében is bejuthat a növénybe. A betegség lassan halad a növényben és sok időbe telik, mire a növény elpusztul.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése. A talaj fertőtlenítése. Egészséges növények vásárlása. Fertőzés észlelése után a fertőzött hajtások eltávolítása. A vágóeszköz, metszőolló fertőtlenítése.

Korompenész 

Gazdanövények: Leander és egyéb lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: A növények felszínén megjelenő koromra emlékeztető elszíneződés. Erőteljes fertőzés esetén a növények szárára is átterjed.

Kórokozó: A levél tetvek által kiválasztott mézharmaton kialakuló gombabetegség. A betegség előrehaladásával a teljes levélzetet is ellepheti. A levelek asszimilációja a betegség terjedésével arányosan csökken. A levelek emiatt elszáradnak, lehullanak. Erőteljes fertőzés esetén a lágyzsárú növények kiszáradhatnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, fekete levélzet, levélszáradás, lehullás, akár teljes növény kiszáradás, lágyszárú növény fertőzöttsége esetén.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés. A tetvek megjelenésekor permetezés. Kialakult betegség esetén szintén permetezés.

Leander botrítisz (szürkepenész, szürke rothadás)

Gazdanövények: Leander és egyéb növények

Tünet leírása: Először a virágokon, majd a leveleken, végül a szárakon megjelenő szürke gombatelep. A betegség hatására a virágok hervadnak, hamar elszáradnak. A levelek lassabban száradnak el. Ha a betegség a szárakra is átterjedt, akkor azokon ovális fakóbarna foltok jelennek meg. Legelőször a fiatal, zsenge hajtásokon jelenik meg. A betegség a szárakon üregesedést okoz. A fertőzés feletti rész lankad, majd elszárad.

Kórokozó: Egy gomba fa, amely 22-24 C párás hőmérsékleten alakul ki.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, virág hervadás, elszáradás, levélszáradás, lehullás, hajtás lankdás, száradás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ennek érdekben rendszeres permetezés, amennyiben a betegség kialakulásának kedvező időjárás van. Fertőzés észlelésekor a fertőzött részek eltávolítása és permetezés. Megfelelő életkörülmények kialakítása. Mit jelent ez? A leander lehetőleg naposabb helyen legyen. Rendszeres tápanyagpótlás, ennek hatására erősödik a leander ellenállóképessége. Megfelelő öntözés, a leander ne legyen szárazon tartósabb ideig cserépben, dézsában. Relatív szárazság következtében az ellenállóképessége csökken.

Pszeudomonászos(baktérium) betegség (leander, olajfa rák)

Gazdanövény: Leander, olajfa

Tünet leírása: Eleinte apró, majd nagyobbá váló belül sötét színű, szabálytalan alakú dudorok (daganatok) a leveleken, amely az egész növényben elterjed. A betegség levél és virágtorzulást okoz, elfeketedő virágzat.

Kórokozó: Egy baktérium faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek, ágak, virágok, megok torzulása miatt. Részleges vagy erőteljesen előre haladott fertőzés esetén teljes növénypusztulás. Kéregtorzulás, sejt burjánzás az ágakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos valamilyen ok miatt kivonták a forgalomból a betegségre ható permetszert. Ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Lehetőleg csakis egészséges leandereket vegyünk. Gondoskodjunk a megfelelő gondozásról. Biztosítsunk nekik megfelelő életkörülményeket. Ha több leanderünk van és ezek közül valamelyiken a betegség kezdetleges tüneteit észleljük, haladéktalanul távolítsuk el azt az ágat, amelynek a levélzetén, törzsén megjelent a fertőzés. Az ág levágása után fertőtlenítsük a vágó eszközt (metszőolló, ágvágó, olló), csakis ezután folytassuk a metszést. Ügyeljünk arra, hogy csakis meleg időben metsszük a leandert, mert a nedves időjárási körülmény kedvez a fertőzés kialakulásának.

Pajzstetvek  (leander pajzstetű, teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű, gyapjas pajzstetű)

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: Sápadt, bronzos, sárguló elszíneződés a levélzeten, ragacsos, mézharmat váladék a leander levélzetén, törzsén. Erőteljes fertőzés esetén a mézharmatban megtelepedő penészesedés. A levélzet fonákján, erősebb fertőzés esetén, a törzsön is látható apró kidudorodások. súlyos fertőzés esetén növényelszáradás.

Kártevő: A levélzeten és a kérgen megfigyelhető ovális 2-9 mm nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben kidomborodó rovarok. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva, azok nedveit szívogatják.

Hatásuk a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, levélzet elszíneződés, majd levél elszáradás. Súlyos fertőzés estén teljes növény elszáradás.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésről kell gondoskodni, rendszeres permetezéssel, vegetációs időszakban. Öntözéskor zuhanyozzuk le a teljes növényt. Rendszeresen pótoljuk az elhasznált tápanyagot. A teleltető hely ne legyen túlságosan meleg, száraz, legyen kissé nedves.

Levéltetű

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünet leírása: A leveleken látható fekete, zöld vagy narancssárga apró rovarok.

Kártevő: Többfajta levéltetű..

Hatásuk a növényre: Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők, ami hatására a növény idővel elpusztul.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, a vírus fertőzés lehetséges kialakulása miatt. Megfelelő élő körülmények biztosítása, rendszeres permetezés (többnemzedékes kártevők).

Közönséges takácsatka

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünei leírása: Szabálytalan, eleinte apró, színtelen vagy barnuló, bronzos foltok a leveleken, levélhullás. A levelek fonák oldalán megfigyelhető folyamatosan terjedő pókhállószerű szövedék látható.

Kártevő: A közönséges takácsatka. A takácsatka nagyon apró, 0,5 mm-es rovar, fehéresen színtelen vagy narancsvörös színűek. Az atka a levél fonákoldalán szívogatnak. Többnemzedékes faj. Kedvelt életkörülménye a száraz, meleg időjárás.

Hatása a növényre: Kisebb fertőzés esetén elhanyagolható. Tömeges, erőteljes fertőzés esetén fokozott lombhullás, növény legyengülés, amely hatására egyéb fertőzések alakulnak ki.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, megfelelő életkörülmények biztosításával. Fertőzés esetén permetezés atkaölő szerrel.

Üvegházi molytetű

Gazdanövények: Leander és egyéb növényfajok.

Tünet leírása: Szívogatás nyomok a levél fonákján, viaszos foltok a levélzeten, ragacsos mézharmat, amelyben megtelepszik a korompenész.

Kártevő: Az üvegházi molytetű, amely 1 mm nagyságú, fehéres lepkeszerű rovar.

Hatása a növényre: A levél szívogatás hatására a növény levélzete elhalványul, majd elszárad, a növény legyengül, ami miatt másodlagos fertőzés alakulhat ki. A rovar által termelt ragacsos mézharmatban megtelepszik a korompenész, ami erőteljes fertőzés esetén a növény elszáradását okozza.

A kártevő megelőzése védekezés: Rovarfogó lap kihelyezésével. Erős fertőzés esetén 2-3 naponta, 3-4 alkalommal megismételt permetezéssel.

Korallberkenye betegség

Korallberkenye entomospóriumos levélfoltosság

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Tünet leírása: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Platánfa betegségei

Platán antraknózis

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosó permetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.