Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Betegség tünetei: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

 Ginkgo Biloba eredete

A Ginkgo fa története a jégkorszak előtti időből származik A Ginkgo faj mintegy 270 millió évvel ezelőtt jelent meg a földön a permi időszakban, amikor a magzatburkos élőlények emlősszerűekre és hüllőszerűekre váltak szét. Több mint 60 millió évvel azelőtt, hogy az első dinoszauruszok megjelentek.

A Ginkgo, a ginkgophyták osztályának része volt, botanikai kapcsolatot képezve a páfrányok és a virágos növények között. Ezek a fák már akkor is az egyedi, legyező alakú leveleket viseltek, amelyek ősszel élénksárga színeződnek. Mivel a Ginkgo eredete ilyen régen kezdődött, Charles Darwin élő kövületnek nevezte a Ginkgo-t.

A Ginkgo bizonyítottan a legrégebbi fennmaradt fa, amely évezredekig élhet.

Ginkgo Biloba az evolúció idején

A jura időszakban a Ginkgo megerősödött, a fa Ázsiában, az akkor még nem ismert, ma amerikai kontinensként ismert területen és Európában terjed el, és túl élte a földön, akkor és utána végbemenő evolúciós változásokat.

A földön végbemenő későbbi változások hatására csökkent a számuk, és úgy tűnt kihalt. A Ginkgo, kb. 7 millió évvel ezelőtt tűnt el az akkor ismeretlen kontinensről, amely ma Amerika. Később, mintegy 5 millió éve Európában is kihalt a faj. A tudósok azt hitték, hogy kihalt a faj, azonban a reziliens fajoknak nagyrészének sikerült életben maradniuk, a délkelet-kínai buddhista szerzeteseknek köszönhetően. Az utolsó túlélő Ginkgo-kat az ottani kolostorokba vitték, ahol gondozták és nevelték őket. Évszázadokkal később, az 1600-as évek végén, egy Engelbert Kaempfer nevű német tudós felfedezte, hogy a Gingko Biloba fák még mindig élnek a bolygón.

A felfedezés után Ginkgo fákat és magokat hoztak Európába. 1925 körül a Holland Kelet-indiai Társaság is vitt magokat és fákat Hollandiába. A magok és a kis fák az utrechti Hortus Botanicusba kerültek, és megpróbálták szaporítani őket. A fákat nagyon alaposan tanulmányozták, abban a reményben, hogy felfedezzék van e a fának gyógyhatása.

Ginkgo Biloba Kínában és Dél Koreában

Kínában van egy Ginkgo Biloba, amely 3500 éves, Dél-Koreában pedig egy ezeréves Ginkgo Biloba van, a Yon Mun templomban, A fa 60 méter magas és 4,5 méteres a törzsátmérője. A fák bizonyítottan több mint 300 millió éves családból származnak. A bizonyíték a fosszíliákban található, amelyek ugyanolyan levélnyomattal rendelkeznek, mint a mai Ginkgo Biloba. Mindkét országban szent faként tisztelik.

Ginkgo Biloba Japánban

A Ginkgo Biloba túlélte a 1945. augusztus 6-ai Hirosimai bomba támadást, az egyik fa 1,5 km-re volt a bomba becsapódási helyétől. A fa a következő tavasszal kihajtott, azóta is él. Az atombomba támadást több Ginkgo Biloba is túlélte, ezek távolabb voltak a robbanás epicentrumától, ezek is mind a mai napig élnek. Az egyik Ginkgo Biloba, amely túl élte a Hirosimai atomtámadást, Japánban a Béke parkjában áll. A többi Ginkgo Biloba is mindmáig él, amelyek A Japánok is nagy tisztelettel tekintenek a Ginkgo Biloba-ra, ők is szent faként tisztelik.

Ginkgo Biloba levél, felhasználása keleten

Kínában és Japánban a Ginkgo termését és leveleit még mindig terápiás hatása miatt használják. Kr. e. 3000-ben a Ginkgo levél orvosi felhasználását először Kínában írták le. Például a Ginkgo dió (Kínában a Ginkgo Biloba virágzik és termést hoz) jó hatással van az emésztésre, a szívre, a tüdőre, pozitívan hat a libidóra, valamint a baktériumokkal és gombákkal szembeni nagyobb ellenállás ad a szervezetnek. A leveleket gőzfürdőként használták asztma, köhögés vagy megfázás gyógyítására.

Ginkgo Biloba felhasználása sportban

A Ginkgo fokozza a vérkeringést, emiatt előnyösen hat az izomműködésre. A vérkeringés fokozása következtében nő a véráram, ezáltal több oxigén, tápanyag és hormon jut az izmokba. A jobb vérkeringés hatására az egyes szervek oxigén és vérellátottsága is javul. A jobb vérkeringés hatására a szervezetünk méreganyag kiválasztása is javul, emiatt jobban távoznak a méreganyagok a testünkből. A jobb vérkeringés és a méreganyagok hatékonyabb távozása miatt a szervezet jobban regenerálódik fizikai megterhelés után.

Ginkgo Biloba jótékony hatásai

A Ginkgo Biloba legjobban agyserkentőként ismert, mert javítja az agy vér és oxigén ellátását. A vér és oxigén ellátás javulása pozitív hatással van a látásra, a keringésre és szervek működésére. A Ginkgo Biloba az Alzheimer-kórra, sclerosis multiplex-re, a glaukóma-ra és az életkorral járó kognitív hanyatlás és demenciára gyakorolt jótékony hatásairól is ismert.

A legfrissebb kutatások szerint a Ginkgo Biloba jótékony hatással lehet az alábbiakra is: makuladegenaráció, glaukóma, periodontális betegség, tinnitus (fülzúgás, csengés), vertigo (szédülés), magas vérzsírszint, túlsúly, cukorbetegség, perifériás artéria betegség, krónikus májgyulladás, diabéteszes nefropátia, premenstruációs szindróma, premenstruációs diszforikus rendellenesség, menopauzális szexuális diszfunkció, akut hegyibetegség, migrénes fejfájás, posztoperatív delírium, szorongás, depresszió, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, skizofrénia, tardív diszkinézia, xeroderma (holdfény betegség)

forrás: www.sciencedirect.com/science/article/pii/B9780323846769000489

Erről részletesebben a Béke fája írásban olvashatsz.

Származása

Amerika keleti részén (Eastern White Pine) és Kanadában őshonos nagyméretű örökzöld díszfa, amely Európában és Magyarországon is elég elterjedt, kedvelt.

Selyemfenyő leírása, jellemzése

Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra megnövő díszfa. Európában, Magyarországon 25-30 m magasságot ér el. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak. Nagy termete miatt szoliternek vagy parkokba való.

A selyemfenyő kérge zöldes sötétszürke, amely sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.

Levélzete finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszú tűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.

Porzós virágzatai sárgák, a termősek rózsásak.

Virágai nyár elején nyílnak a fiatal az évi hajtásokon. A virágok tobozzá fejlődnek át. A tobozok fiatalon zöldek, később éretten barnák. A tobozok henger alakúak, íveltek, lecsüngő, 3–4 cm szélesek. A tobozok 15 cm-nél hosszabbak is lehetnek. A tobozait dekorációra lehet használni.

Selyemfenyő ültetése

A selyemfenyő örökzöld fa, ezért főként a savas talajban érzi magát a legjobban. Ültetésre a legjobb időszak az ősz, amikor az elültetett selyemfenyő még gyökeresedni tud és az őszi időjárás miatt megfelelő mennyiségű csapadékot kap. Időnként az ősz szárazabb, ilyenkor természetesen locsolni kell. Nem szereti a tűzőnapot, ezért olyan helyre ültessük, amely részben árnyékos is, nyáron napközben.

Talaj igénye

Laza, jó vízáteresztő talajokat kedveli, ezért, ha talaj kötött, cseréljük ki ott, ahová a selyemfenyőt ültetjük vagy keverjünk talajlazító anyagot a földbe, pl. komposztot, tőzeget.

Ültetés lépései

1 .Ültetőgödör elkészítés: Áss, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsd fel, a kiásott földet porítsd, törd össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverj bele szerves, rostos anyagot, majd szórj ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb. 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.

2. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsd el, a földet fertőtlenítsd.

3. A selyemfenyőt vedd ki a konténerből, ha földlabdás selyemfenyőt vettél, akkor távolítsd el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyod, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a selyemfenyő akár el is száradhat. Helyezd a selyemfenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.

4. Igazítsd be a selyemfenyőt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.

5. Töltsd fel a gödröt a szervestápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsd fel földdel, majd ismét taposd meg óvatosan.

6. Öntözd be a talajt jó alaposan, úgy, hogy iszapos legyen.

7. Szelesebb kertekben üss le karót a selyemfenyő mellé és kösd ehhez.

8. Szórj a selyemfenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.

9. Szórj ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a selyemfenyőt legalább 12 hónapig folyamatosan öntözd, naponta, rendszeresen, mert a selyemfenyő lassan gyökeresedik. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembevételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, a selyemfenyőé is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Selyemfenyő gondozása

Nem sok teendőt igényel. Évszaknak megfelelően öntözd, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Szárazabb telek esetén télen is öntözni kell őket, hetente egy-két alkalommal. Ha valamilyen ok (vihar, állat okozta kár) miatt sérül valamelyik hajtása, ága azt távolítsd el.

Tavasszal és ősszel szórj a fa köré hosszúhatástartamú, szerevestápanyagot. A tavasszal kiszórt tápanyagot a selyemfenyő a növekedésre, toboz érésre és a nyári meleg (stressz) elviselésére használja fel. Az ősszel kiszórt tápanyagot pedig ősszel a gyökérzet megerősítésére és tél elviselésére használja a selyemfenyő. Évente a selyemfenyő az ágon beljebb levő leveleit természetes módon lehullajtja, a lehullott tűleveleket szedd össze. Ezt két okból jó megtenni: 1. A talajon maradt levélzet esztétikailag rontja a látványt, 2. A lehullott levélzetet a szél a kertben „szétszórja”, ez ismét esztétikailag nem szép.

Hiány és természetes jelenségek

Sárguló levélzet

A levélzet sárgulását okoz a túlöntözés vagy tápanyaghiány. A selyemfenyő gyors és nagyra nővő fa, ezért sok tápanyagot igényel. A levélsárgulás oka lehet a talaj pH értékének az eltolódása is. A selyemfenyő laza szerkezetű, savas talajban érzi jól magát. A talaj pH értékét 3 évente mérni kell.

A selyemfenyő levélzete finom, selymes, ezért óvni kell a túl sok, erős napfénytől. A túl sok, erős napfény szintén levélsárgulást okozhat.

A sárguló levélzet természetes jelenség is lehet, ennek oka, hogy a selyemfenyő a hajtások végé hoz levélzetet az idősebb ágrészeken lévő levelek, ezért megsárgulnak és megbarnulva lehullanak.

Selyemfenyő betegségei

Gyökérrothadás

Gyökérrothadás oka a túl sok öntözés és a talaj nem megfelelő szellőzése miatt alakulhat ki. Ha a talaj túl tömött vízpangás alakul ki, ami gyökérrothadást okozhat.

Tűlevél hervadás

Tartós, erőteljes vízhiány az oka.

Kéreg gyantásodás

A gyantásodás, egy olyan jelenség, amivel azt fejezik ki a selyemfenyő vagy csonthéjas, hogy valami nem jó. Ez lehet betegség vagy rovarkártátel, de okozhatja magas talaszíntfeltöltés, magas talajvízszint, mechanikai sérülés, erős téli fagy, kéregrepedésbe folyó csapadék megfagyása miatt történő sérülés stb.

Tűkarcgomba

Tűleveleken tavasz végén és nyáron megjelenő tűszúrás szerű barna, vörösesbarna pontok vagy csíkok. A fertőzött levelek idővel lehullanak. Ismételt, erőteljes fertőzés esetén, főként a fiatal selyemfenyők elpusztulhatnak.

Septorioides strobi

A selyemfenyő tűleveleinek a hegye szalmásodig vagy megbarnul. A tűlevelek többi része egészséges, zöld marad.

Betegségek megelőzése, orvoslása

A selyemfenyő a betegség mértékétől függően gyógyítható. A betegség megelőzése érdekében figyelni kell arra, hogy egészséges selyemfenyőt vásároljunk. Ezen felül biztosítani kell neki megfelelő életkörülményeket. Betegség megelőzés érdekében időközönként permetezd a selyemfenyőt és gondoskodj róla megfelelően.

Ki volt Teraronianeken Swamp indián főnök?

Jake Teraronianeken Swamp főnök (1946-2010) a farkas klán képviselőjeként indián békeaktivista a kahniakehaka, vagyis mohawuk nemzet alfönőke volt. Jake Swamp főnök beutazta a világot, találkozott a világ vezetőivel és közösségeivel, azért, hogy széles körben megismertesse a béke fája szertartást, és terjessze a béketeremtő elvekről és hálaadó beszédről szóló irokéz bölcsességeket.

Így vélekedett: “Sok-sok éve már, az ember a saját ítélőképességére hagyatkozik az eredendő rendeltetésétől eltávolodott, amely kapzsiságot, féltékenységet, háborúskodást és pusztítást eredményezett.” Swamp azt akarta, hogy az emberek térjenek vissza a gyökereikhez, mert “amikor a Teremtő megalkotta a világot, az volt a szándéka, hogy az emberek mindig békében éljenek egymással.” A selyemfenyő, amelyet egykor az öt harcoló irokéz nemzet egyesítéséért ültettek, azt jelképezte, hogy “készen állunk együtt dolgozni a békéért és a védelemért.”

Swamp megalapította a Béke Fája Társaságot, amely nemzetközi szervezetként támogatja a békét és a környezetvédelmet, hangsúlyozza az egyéni felelősséget a tetteiért, hirdeti az emberi és a természeti világ közötti mély kapcsolatot, továbbá azt, hogy minden élőlény a Teremtő áldása, ezért érzékeny és tiszteletteljes bánásmódot érdemel.

A béke fájának története

1775 júliusában a Kontinentális Kongresszus, New York-i állambeli Albany-ban találkozott New York-i állami irokéz nemzetével. A találkozó előtt a kongresszus azt kérte a nagyhatalmú Irokéz Szövetségtől, hogy maradjon semleges a gyarmatok és Nagy Britannia közötti háborúban. Üzenetük egy része így hangzott: “Testvérek! Ugyanazon a földön élünk. Ugyanaz a sziget közös születési helyünk. Szeretnénk, ha leülhetnénk együtt a béke fája tövébe: öntözzük együtt a gyökereit és ápoljuk, hogy növekedjen, egészen addig, amíg a nagy levelek és virágzó ágak már a lenyugvó napig terjednek, és elérik az eget.”

Az alapító atyák által említett béke fája a selyemfenyő a “béke nagy törvényének” nevezett irokéz alkotmány jelképe volt. A szájhagyomány szerint az Irokéz Szövetség vezetői selyemfenyőt ültettek a szövetség megalapításakor, a 15. században. Az Irokéz Szövetség eredetileg öt nemzetet fogott össze: a mohauk, a szeneka, a kajuga az onandagá, és az oneida nemzetet, amelyekhez utólag csatlakoztak a tuszkarórák. Az általuk ellenőrzött terület a mai New York állam nagy részét magába foglalta.

1998. április 28-án Jake Swamp, az Irokéz Nagy Tanács mohauk selymfenyőt ültetett az Első Banktól északra lévő gyepen, egy ünnepség keretében, amelyet a Mastbaum Szakközépiskola 11. osztályos tanulói támogattak, továbbá a Delaware völgyi egyesült amerikaiak szervezet és az 1983-ban létrehozott Moonstone nonprofit szervezet is, amely a művészeteken keresztül segíti az oktatást. 

Swamp főnök a faültetési ünnepségen részt vevő mintegy ötven gyermeknek és felnőttnek elmondta, hogy a selyemfenyő a béke nagy törvényének az irokéz alkotmány szimbóluma. A selyemfenyő, amely egykor az öt harcoló irokéz nemzetet egyesítette kifejezi, hogy készen állunk együtt dolgozni a békéért és a védelemért. Swamp főnök fia a hagyomány szerint áldást mondott a fára, a főnök pedig anyanyelvén mohauk nyelven imádkozott. Swamp főnök az ünnepség után mindenkit arra biztatott, hogy dobjon egy kavicsot az újonnan ültetett fa köré, jelképezve a gyűlölet és előítéletek félredobását. “Arra tanítjuk a kisgyermekeket, hogy együttes erővel irányítsák gondolataikat a földre” – jelentette ki. “Ez a fa magas és egyenes lesz, egy szív, egy irány. Népünk együtt fog élni, és a béke jelképévé válik.”

1988 októberében az Egyesült Államok Szenátusa egyetértő határozatot fogadott el, amelyben “elismeri az Irokéz Nemzetek Szövetségének fontos szerepét az Egyesült Államok alkotmányának kidolgozásában, és megerősítette az alkotmányban rögzített az indián törzsek és az Egyesült Államok közötti folyamatos kormányközi kapcsolatot. 

1991-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete egyhangú határozatot fogadott el arról, hogy minden évben szeptember 21-én ünnepeljék világszerte a béke nemzetközi napját, azért, hogy az emberiség minden különbség ellenére elkötelezze magát a béke mellett, és hozzájáruljon a béke kultúrájának építéséhez.

Jake Swamp főnök: Hála-adás

„Nap testvérünk, köszönetet mondunk neked fényed ragyogásáért és Földanya melegítéséért …” ~ Jake Swamp főnök

Embernek lenni megtiszteltetés,

hálát adunk

az élet minden ajándékáért.

Földanya, köszönjük, hogy

mindent megadsz nekünk, amire szükségünk van.

Földanyát körülvevő

mélykék vizek, köszönjük,

hogy ti vagytok az az erő, amely

minden élőlény szomjúságát oltja.

Köszönetet mondunk a zöld fűnek,

amelyen olyan jó mezítláb járni,

hogy hűvös szépséget teremt Földanya talaján.

Köszönjük, Földanya a finom ételeket

életünk táplálóit,

hogy boldoggá tesznek minket,

amikor éhesek vagyunk.

Gyümölcsök és bogyók, köszönjük,

hogy színesek és édesek vagytok.

Mindannyian hálásak vagyunk a gyógynövényeknek,

mert meggyógyítanak minket, amikor betegek vagyunk.

Köszönet, a világ minden állatának

értékes erdőink tisztán tartásáért.

A világ összes fájának, hálát mondunk

az árnyékért és a melegségért, amit nekünk adnak.

Köszönet, a világ minden madarának,

hogy mindannyiunk örömére gyönyörű dalokat énekelnek.

Hála neked, szelíd Négy Szél,

 hogy tiszta levegőt hozol nekünk,

négy irányból lélegezni, amelyet lélegezhetünk.

Köszönet Mennydörgő Nagyapának,

hogy esőt hoz, amely segíti minden élőlény növekedését.

Nap-testvér, köszönetet mondunk

fényed ragyogásáért és Földanya melegítéséért.

Köszönjük, Hold nagymama,

hogy minden hónapban teljessé válsz

hogy megvilágítsd a sötétséget a

gyermekekért és az áradó vizekért.

Hálát adunk a csillogó csillagoknak

hogy széppé teszik az éjszakai égboltot

és reggeli harmatcseppeket szórnak a növényekre.

Szellemünk védelmezői a múltban és jelenben

köszönjük, hogy megmutattátok nekünk, hogyan éljünk

békében és harmóniában egymással.

Legfőképpen köszönet a Nagy Szellemnek,

hogy ezeket a csodálatos ajándékokat mind megadta nekünk,

így boldogok és egészségesek leszünk

minden áldott napon, nappal és éjszaka.

~ Jake Swamp főnök

Fordítótta: Dohán Sebestyén

Lektorálta: Fógel Regina

forrás:

www.nps.gov/articles/tree-of-peace.htm

www.globalearthrepairfoundation.org/chief-jake-teraronianeken-swamp/

www.stillnessspeaks.com/thanks-giving-chief-swamp/

]]> https://naturgarden.hu/oszi-lemoso-permetezes/ Sun, 18 Sep 2022 06:04:30 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8969 A kertekben és a gazdaságokban is meghatározó jelentőségűek a következő év növény-egészségügyi szempontjából a vegetációs időszakon kívüli (őszi, tavaszi) lemosó permetezések.

Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

Hortenzia betegségei, kártevői

Szürkepenész

Gomba betegség.

A szürkkepenész tartósan csapadékos, hűvös, párás időjárás esetén alakul ki. A legideálisabb körülmény a fertőzés kialakulásához a 18 C-os hőmérséklet, amely 20 órán át felületi nedvességet okoz. A szürkepenész, többféle növényen alakulhat ki. A betegség a hortenzia virágain alakul ki. A gombabetegség szövetbénulást, virágelhalást okoz. A szürkerothadás már a virágbimbókat is fertőzheti.

Tünetei

A szürkepenész jelenlétére utaló tünetek eltérőek, de könnyen, jól felismerhetőek, a fertőzött növényi részen látható szürke, vattaszerű penészről, amelyet az érintett részek rothadása követ. A bimbók, virágok és egyes növények estén a virágszárak rohadnak (például a fukszián). A fertőzött virágszirmokon piszkosfehér, vörös vagy barna foltok vannak. A penész nagyon finom, felálló, szorosan összetapadó bolyhok tömegeként látható. Ha megpiszkálják, a jól beágyazódott penész spórák tömegeit löki ki magából.

Betegség orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia levélfoltosodás

Gomba betegség.

Tünetei

Körkörös lila vagy barna foltok jelennek meg a leveleken. A barna folt körüli rész sötét barna színű. A betegséget egy gomba okozza. A fertőzés előrehaladásával a beteg levelek sárgulnak, majd lehullanak.

Betegség orvoslása

A megelőzés érdekében tartsuk a növényeket jó kondícióban. Lehetőleg úgy öntözzünk, hogy a levélzetet ne érje víz. A fertőzés megelőzése érdekében időnként permetezzünk, főként a csapadékos időjárás elmúlása után. Kialakult fertőzés esetén a beteg leveleket távolítsuk el és permetezzük a hortenziákat.

Antraknózis, fenesedés

Az antraknózis nevű gomb számos különféle, haszon és dísznövényt képes megfertőzni, az egész világon elterjedt.

Tünetei

A betegség már előfordulhat egészen fiatal korban is. A növények levelein 3-4 mm átmérőjű sárgászöld foltok láthatóak, amelyet szürkésbarna szegély határol. A gyorsan növekvő foltok a leveleken, levélnyeleken összeolvadnak, elhalást okozva. Az elhalt részek kihullanak.

A betegség a levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális, enyhén besüppedő foltok formájában jelennek meg. A levélcsúcsokon esetleg sötétbarna csíkok is előfordulnak. A betegség meleg, nagyon párás időjárás estén, párás környezetben (üvegház, téli kert) erőteljesebben jelentkezhet.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség. Párás időjárás estén, amikor lehetőségünk adódik permetezzük a hortenziákat.

Lisztharmat

Gomba betegség.

Tünetei

A lisztharmat fehér porszerű képződményként jelenik meg a levelek felületén. A levelek alján, fonák oldalán fehér, gyapotszerű növekedés látható. A lisztharmat sokféle, haszon és dísznövényt alakulhat ki. A lisztharmat terjedését jelentős mértékben befolyásolja a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet a lisztharmat kialakulásához 21-32°C között van.

A fertőzés terjedésével az érintett növényi részek elszáradhatnak. Lágyszárú növények esetén a teljes növény száradását okozhatja. Lomblevelű fák, például tölgyfák rendszeres fertőzése estén az ágak is elhalhatnak. Csakúgy, mint más gomba fajok a lisztharmat is a növény nedvével táplálkozik.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket (termőhely, tápanyagellátás, öntözés) biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. Permetezéskor használjunk kontakt és felszívódó permetszereket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia rozsda

Gomba betegség.

Tünetei

A rozsdabetegség egy jól megfigyelhető és leírható gombás növénybetegség, amely különféle növényfajokon alakulhat ki. A rozsdabetegség kórokozója egy gombafaj, amely a növények levelein először barnás narancssárgás foltok formájában jelenik. A betegség előre haladásával a foltok barna, végül fekete színűvé válnak. A foltokban (gomba) por képződmény található, ami a gombaspórái. A betegség első fázisában sárgás hólyagszerű formában jelenik meg, szabálytalan távolságokra a levélzeten, amelyek idővel összeolvadnak, barna szín elváltozást okozva, végső stádiumában fekete színű elváltozásként látható a rozsda betegség. Erőteljesen elterjed fertőzés esetén a növények levelei elszáradnak, lehullanak.

A rozsda betegség kialakulása főleg tavasszal és ősszel gyakori, 10-20 C közötti hőmérsékleten.

Betegség megelőzése, orvoslása

Elsősorban a legfontosabb a megelőzés, ennek érdekében megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a növényeknek, hortenziáknak. Figyelni kell az öntözés időzítésére, időszakára. Mit jelent ez? Hűvösebb időszakban 10-20 C fok között ritkábban (2-3 nap) és lehetőleg ne túl korán (8-9 óra) öntözzünk, figyelembe véve a fekvési, elhelyezkedési adottságait (magasabban vagy síkon, völgyes részen van). Ez automata öntöző, csepegtető rendszer esetén könnyen megvalósítható, átprogramozással. Kézi öntözés esetén is ez a legoptimálisabb időpont, amennyiben erre nincs lehetőség (munka miatt), akkor lehetőleg kora délután öntözzünk, mértékletesen.

Súlyos, előrehaladott rozsdabetegség esetén a fertőzött növények (lombhullatók) levélzete lehullik, ezeket szedjük össze, lehetőség szerint semmisítsük meg. Az ősszel lehullott maradék levélzetet mielőbb szedjük össze és szintén semmisítsük meg.

Gondoskodjuk megfelelő tápanyagellátásról rendszeresen, legalább tavasszal és ősszel, annak érdekében, hogy a növények ellenállóképességét fokozzuk. Tápanyagpótlásra szerves tápanyagokat használjunk, amelyek erősítik a növényi szöveteket.

A rozsdabetegség megelőzése érdekében, időnként ajánlott a növényeket permetezni. Kialakult fertőzés esetén szintén permetezéssel tudunk védekezni a betegség súlyoságától függően. Erőteljes rozsdabetegség estén többszöri permetezés szükséges.

Korompenész

Egy gomba faj, amelynek több fajta lomb és tűlevelű gazdanövénye van.

Tünetei

A növények levelein sötét, korom színű, majdnem fekete bevonat keletkezik, amely idővel a hajtásokon és az egész növényen elterjedhet. Súlyos fertőzés esetén szinte minden kerti növényen elterjedhet. Erőteljes, hosszan tartó fertőzés esetén az egész növény száradását okozhatja.

Betegség megelőzése, orvoslása

A korompenész legfőképpen a mézharmaton telepedik meg. A mézharmat a levél tetvek és különféle pajzs tetvek ürüléke. Ezért különösen fontos a tetvek és pajzs tetvek elterjedésének megakadályozása megelőző permetezéssel. Kialakult korompenész fertőzés esetén gombaölőszer használatára is szükség van, mert a korompenész egy gomba faj.

Közönséges takácsatka

A pókszabásúak családjába tartozó, közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók. A kifejlett nőstény atka mérete kb. 4mm hosszú. A takácsatka többféle növényfajon jelenhet meg. A takácsatka többtápnövényes kártevő, amely száraz meleg időszakban jelenhet meg a növényeken. A takácsatka petékkel szaporodik, a kifejlett egyedek különféle állatok „segítségével” jutnak be a kertekbe.

Tünetei

A takácsatkák a növények levelinek szívogatásával táplálkozik. A szívogatás hatására a levelek színe ezüstszerűvé válik. A takácsatka jelenléte a pókhállószerű szövedékéről is felismerhető. A közönséges takácsatka megjelenésére száraz, meleg időszakban kell számítani.

Betegség megelőzése, orvoslása

A takácsatka fertőzés megelőzése érdekében időnként (2-3 naponta) száraz melegben esőzés szerűen öntözzük a hortenziákat. A fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében időnként permetezzünk. Kialakult, meglévő takácsatka fertőzés estén szintén permetezzük a hortenziákat, atkaölőszerrel.

Levéltetvek

Apró többtápnövényű rovarok, amely 2-3 mm hosszúak. Szárnyas és szárnytalan alakjuk van, több nemzedékes faj.

Tünetei

A fiatal növényi részeken megjelenő apró rovarok, amelyek gyorsan szaporodnak, kolóniát képezve. A levél tetvek a leveleket szívogatva táplálkoznak. A levél tetvek ürüléke mézharmat, amely a hangyák kedvenc tápláléka. A mézharmatban könnyen megtelepszik a korompenész, amely erőteljes fertőzés esetén növény száradást okozhat.

A levél tetvek legnagyobb veszélye, vírusvektor hordozók.

Bakteriális betegségek

Baktériumos hervadás

A bakteriális hervadást egy egysejtű mikró organizmus okozza.

Tünetei

A fertőzés először a leveleken és a virágokon jelenik meg. Erőteljes, súlyos fertőzés esetén a fertőzés hervadást és gyökérrothadást is okozhat, ami a hortenzia pusztulását okozza.

A bakteriális hervadás főként meleg párás időben és erőteljes esőzés következtében alakulhat ki. A betegség ellen, sajnos nincs megfelelő permetszer.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Baktériumos levélfoltosság

Egysejtű mikroorganizmus.

Tünetei

A betegséget okozó baktériumok természetes nyílásokon, például sztómán* vagy sebeken keresztül jutnak be a növénybe. * A sztóma a növényi szövet apró nyílásai vagy pórusai,   amelyek lehetővé teszik a gázcserét. A sztómák jellemzően a  növény leveleiben találhatók,  de néhány sztóma a növények szárban is megtalálhatóak.

A baktériumos levélfoltosság a leveleken előbb sötétzöld, később barna, szabálytalan alakú, sötétbarna szegélyű vizenyős, nyálkás foltok láthatók. A foltok később kiszáradnak, közepük kifehéredik, gyakran kiszakad. A hortenzia a fejlődésben visszamarad, a levélzete hullani kezd, kevesebb és kisebb virágokat fejleszt.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Vírus betegségek

Hortenzia gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A gyűrűfoltosság többféle haszon és dísznövényen kialakulhat. A hortenzia levelein sárgás, vöröses, barnás foltok vagy gyűrűk jelennek meg, akkor nagy eséllyel a hortenzia gyűrűfoltos vírussal fertőzött. A fertőzés következtében a hortenzia levelei elkezdenek torzulni, pöndörödni, a növény növekedése visszamarad. Idővel a növény teljes pusztulását okozza.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

A gyűrűfoltosság vírusa mechanikusan terjed, így a metszőeszközök továbbadhatják ezt a vírust. A metszőeszközök fertőtlenítése segít megelőzni a betegség terjedését. Ha a hortenziája elkapja ezt a betegséget, meg kell semmisítani.

Hortenzia mozaikvírus

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A mozaikvírussal fertőzött hortenzia levelein sárga mozaikmintázatú foltok jelennek meg.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A mozaikvírus szintén mechanikus úton terjed, ezért fertőtlenítsük a metszőollót.

Paradicsom gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

Ennek a vírusnak a hatására a hortenzia levelei megsárgulnak és eltorzulnak, a növény növekedése visszamarad. Idővel a teljes növény elpusztul. A vírust fonálférgek terjesztik. A paradicsom gyűrűsfoltosság többféle növényen kialakulhat.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A talajt fertőtlenítsük talajfertőtlenítő szerrel

Egyéb hortenzia problémák

Hortenzia levélsárgulás

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

Hortenzia virágfakulás

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen.

]]> https://naturgarden.hu/futonovenyek/ Tue, 16 Apr 2019 04:00:40 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8618 A futónövények különös értéke mindenütt felbecsülhetetlen, akár egy tűzfalat takarunk velük, akár egy kevésbé látványos építési területet vagy kerítésre kapaszkodnak fel. A futónövények új dimenzióval gazdagítják a kertet, eltakarva a kerti építményeket, tárolókat.

A futó cserjéket tám berendezésékre is futtahatjuk, amihez hajtásaikat felkötözhetjük. A futó, kúszó növények többsége kacsokkal, indákkal kapaszkodnak, mások csavarodó levélnyeleikkel törnek felfelé, továbbiaknak tapadó, kapaszkodó gyökereik vannak.

Kiválasztás, vásárlás

A rendelkezésre álló hely és felhasználás célja meghatározza a növények fajtáját. Futó növények közül sokat oszlopokra, kőfalakra is felfuttathatunk. Kiválasztás előtt érdemes figyelembe venni azt is, hogy néhány futó növény idővel igen kellemetlen is lehet, például vadszőlő, borostyán. Ezek a növények befutnak minden rendelkezésükre álló helyet, házfalra futva behatolnak a cserép, a deszkázat alá, befutják az ereszcsatornát, ezzel akadályozzák az esővíz megfelelő elvezetését. A vadszőlő ősszel lehulló levélzete az ereszcsatornába jutva dugulást okozhat.

A futónövények többsége általában minden évszakban kapható. Kiválasztáskor ügyeljünk arra is, hogy a tövön több hajtás legyen. Az ilyen növények erősebbek, sűrűbbek, ezért gyorsabban adnak takarást.

Futónövények ültetése

Legfontosabb a megfelelő talajelőkészítés, ami megalapozza a növények fejlődésének gyorsaságát. Különösen fontos, hogy ha házfal mellé ültetjük a növényeket, akkor a talaj megfelelő legyen számunkra, törmelék és betontól mentes. A házfalra futó növényeknél külön kell figyelni a megfelelő vízellátottságra, az eresz alatti részek különösen száraz területek, mivel az eresz által védettek. A futó növények tápanyagigénye igen magas, ezért ültetéskor sok tápanyagot kell a földbe juttatni. Minden növény számára készítsünk megfelelő méretű, 1,2-1,5 m2-nyi területet, amiben könnyen tudnak fejlődni. Az ültetőgödör mélysége legyen minél nagyobb, hogy a gyökerek lefelé is (ezáltal a növény is) megfelelőképpen tudjon fejlődni. Ültetéskor a kiásott földet porítsuk össze megfelelően, keverjünk bele szervestápanyagot.

A földkeverékből szórjunk annyit a gödörbe, hogy a növényt behelyezve, a növény az eredeti ültetési magassággal megfelelő szintben legyen. Ezután töltsük fel teljesen a gödröt, tapossuk le megfelelően a növény körül, majd alaposan áztassuk meg a földet, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, végül takarjuk a talajt fenyőkéreggel. Így a gyökérzóna megfelelően árnyékos, hűvös marad, a víz elpárolgása csökken, és a gyomok elnyomódnak.

Nevelés

A futónövények között vannak valódi (saját maguk által) kapaszkodó növények és vannak olyanok, amelyek támasztást, kötözést igényelnek.

Tapadógyökerekkel kapaszkodó futónövények

Ezek a növények tapadógyökereikkel a tám berendezésre tapadnak, így nincs szükségük felkötözésre. Ilyen növények a borostyán, a trombitafolyondár, a kecskerágó, a kúszó hortenzia. Ezeket a növényeket fal mellé ültetve, beigazítjuk őket a helyes növekedési irányba. Ezután már maguktól felfutnak, megkeresik a kapaszkodó helyüket. Kezdetben ezek a növények nehezebben fejlődnek, de néhány év után látványosan terjednek.

Kacsokkal kapaszkodó és csavarodó futónövények

Mindkét csoport növényei támasztékot igényelnek. A klemátisz, a vadszőlő indákkal-kacsokkal kapaszkodnak. A lonc és a lilaakác csavarodó hajtásaikkal minden kínálkozó támasztékra rácsavarodnak. Támasztékként szolgálhatnak karók, léckerítések, korlátok, drótok, rácsok, hálók, oszlopok, élő, elhalt növények.

Falnak támaszkodó futónövények

Számos cserjét lehet megfelelő támasztással és neveléssel futó jellegű növénnyé alakítani, annak ellenére, hogy természetükből nem futó habitusúak. Ilyen növények a rózsák, amelyekkel gyakran díszítjük a pergolákat és az íveket. A futó rózsák hajtásait növekedésüknek megfelelően rendszeresen a támasztékhoz kötjük. A rózsákon kívül egyes madárbirsek és a tűztövis is alkalmas pergolák, ívek befuttatására. Ezzel a két növénnyel például a kopár, unalmas falakat és egyhangú kerítéséket is üde zöldé varázsolhatjuk, ami még télen is színt kölcsönöz a kertnek.

Futónövények gondozása

Futónövények öntözése

A kertészeti feladatok közül talán a legfontosabb az öntözés. Megfelelő mennyiségű víz hiányában a növények kiszáradnak, elpusztulnak. Különösen figyelni kell az öntözésre az ültetést követő 1-2 évben, a begyökerezési időszak alatt. Természetesen a további években is öntöznünk kell, az időjárási körülményeknek megfelelően, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Önözéskor mindig áztassuk a talajt, figyeljünk arra, hogy két öntözés között a talaj felszíne ne száradjon ki teljesen.

Tápanyagpótlás

A futó, kúszó növények tápanyagigénye elég magas, az erőteljes tavaszi növekedésük miatt, ebben az időszakban virágképzésre is sok tápanyagra van szükség, ezért bőségesen adjunk nekik tápanyagot. A tápanyagok közül a legjobb a hosszú hatástartamú szervestápanyag. Az ilyen jellegű tápanyagok nem csak a növényeket táplálják, hanem a talajban lévő hasznos mikro orgazmust is.

Metszés, hajtás eltávolítás

A futónövényeket fajtának megfelelően metsszük. Vannak olyan fajták, amelyek nem igénylenek metszést, például a borostyán. A nem megfelelő helyre, például ablak elé növő hajtásokat a hajtás tövéből távolítsuk el.

Téli felkészítés

A tél közeledtével fel kell készülnünk a fagyokra. Fiatal, még nem túl erős példányoknak szükségük van téli védelemre. A „téliesítést” késő ősszel a fagyok előtt oldjuk meg. A növények tövét, gyökerét védjük meg elfagyás ellen, takarással, erre a célra megfelelő a falomb, fenyőkéreg, komposzt, szalma.

Hagymás, gumós virágok kiválasztása

Vásárlás elött határozzuk meg, hogy milyen fajta növényt szeretnénk ültetni. A hagymás, gumós virágok egy része tavasszal virágzik, másik részük ősszel és vannak nyáron virágzók is. Gondos válogatással elérhetjük, hogy mindhárom évszakban legyen virágzó növényünk. Vásárláskor ellenőrizzük a hagymáka, gumókat. Csak egészséges, kemény hagymákat, gumókat vegyünk. Ezektől az egyedektől várhatunk el egészséges növekedést és szép virágzást.

Ültetés

Hagymás, gumós virágok ültetésével úgy érhetünk el különösen szép hatást, ha csoportosan telepítjük őket. A különféle fajtájú növényeket úgy ültessük, hogy az egyes fajták virágzási ideje megegyezzen. A hagymás, gumós növények minden jó víz elvezetésű talajban szépen fejlődnek és virágoznak. Pangó vízzel teli talajokban a hagymák, gumók könnyen elrothadnak.

Nehéz, kötött talajokat mélyen meg kell munkálnunk és fel kell javítanunk a szerkezetét szerves anyagokkal, például tőzeg, humusz, szerves trágya. A hagymákat, gumókat legjobb, ha kavicsból készített drénrétegre ültetni. Az ültetés mélysége a hagyma nagyságától és fajtájától függ.

A nárciszok, császárkoronák ültetési mélysége 20-25 cm, a tulipánok, jácintok ültetési mélysége 10-15 cm, a kisebb méretű hagymák ültetési mélysége 10 cm. Bizonyos virágok rizómáját sekélyen kell ültetni, például az Irisz, más néven nőszirom.

Az ültetési mélységet nagyon fontos betartani, mert ha ettől eltérünk, akkor az egyes hagymák nem fognak virágozni, szabadföldben. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy a hajtáscsúcsok felfelé álljanak.

A tavasszal virágzó hagymás növényeket kora ősszel ültessük, a nyáron, ősszel virágzókat pedig tavasszal. A tavaszi virágzású növények ültetésekor, ősszel fontos figyelni arra, hogy időben ültessük el őket, legyen idejük begyökeresedni a hideg időig. A kora ősszel beültetett növények jól begyökeresednek, ezért tavasszal szép virágzást várhatunk tőlük. Ha valamiért a tavasszal virágzó hagymás, gumós növényeket csak később tudjuk elültetni, akkor védjük takarással a hagymákat, gumókat úgy, hogy a talajra valamilyen takaró anyagot teszünk, ami megvédi a talajt a hagymákat, gumókat az átfagyástól.

Hagymás, gumós virágok gondozása

Ültetés után ne hanyagoljuk el a növényeket. Az első évben szépen virágzó növényeknek, elvirágzás után adjunk szervestápanyagot, amit a talajba bemosódva a hagymák, gumók fel tudnak venni és elraktároznak a következő évi virágzásra. A tavasszal, nyáron elvirágzott növények lombozatát elpusztulása után vágjuk vissza talajmagasságig. Ügyeljünk arra, hogy csak is akkor vágjuk le a lombozatot, amikor már teljesen elpusztult. Erre azért kell különösen figyelni, mert ha túl korán vágjuk le a lombozatot az megakadályozza virágok megfelelő asszimilációját, amelynek következtében a hagymák, gumók egyre kisebbek és kisebbek lesznek, végül elpusztulnak. Az nyári virágzású díszfűvek lombozatát elpusztulása után érdemes meghagyni. A díszfű elhalt lombozatán, télen megtelepedő dér vagy különös látványt kölcsönöz.

Öntözés

Ültetés után a talajt öntözzük be. A talaj legyen mindig nedves, de ne alakuljon ki vízpangás, mert a hagymák, gumók megrothadnak. Különösen nyáran ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki ott, ahol hagymás, gumós növények vannak, mert kiszáradhatnak.

Szaporítás

A hagymás növények sarjhagymákat fejlesztenek, amiből szaporodnak, ezeket háromévente érdemes eltávolítani. A rizómás növényeket tőosztással szaporíthatjuk.

Teleltetés

Az fagyérzékeny hagymás, gumós növényeket, például kardvirág, dália télen védeni a fagykárral szemben. Ezeket ősszel közvetlenül az első fagyok előtt szedjük ki a földből, tisztítsuk (mossuk), szárítsuk meg és tároljuk őket hűvös fagymentes helyen. Gyakori gond, hogy a lakás és a hozzá tartozó garázs túl meleg a hagymások átteleltetéséhez, a fűtetlen kerti tároló pedig nem fagymentes. Ilyen esetben a hagymák tárolására a legmegfelelőbb hely a vízóraakna. A hagymákat, gumókat tegyük megfelelő tárolóba, például ládába vagy jutazsákba és ezt helyezzük a vízóraaknába.