Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosópermetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő).

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a tuja újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Tuja betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Szeiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Betegség tünetei: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Fügerozsda

A füge legyakoribb betegsége. A rozsda betegség nem füge specifikus, hanem számos növény kórokozója.

Tünetei, hatása a fügére: A fügén először apró sárga foltok jelennek meg, főként a felső leveleken, később ezek a foltok barnás narancssárgára színűek lesznek és szögletessé válnak. A szögletes foltok egybe olvadnak és barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradni kezdenek, ennek következtében a felületük zsugorodik.

A csökkenő levél felület hatására a fotoszintézis csökken. A levelek száradni kezdenek, súlyos fertőzés esetén a fa fokozatosan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok. A fertőzés már korán, teljes lombkialakulás után megkezdődhet, jelentős fertőzés csak meleg nedves körülmények között alakulhat ki. Magas páratartalom esetén a fertőzés kialakulásának esélye fokozódik. Ideális időjárási körülmények a rozsda megjelenésére a 20-24 C hőmérséklet, 80%-os páratartalom mellett.

Forró, száraz időjárás esetén a rozsda fertőzés nem alakul ki rendszeres öntözés hatására, azonban igen. A fertőzés kialakulásának az esélyét fokozza, ha levelek rendszeresen öntözve vannak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge cerkospórás levélfoltosság 

Elég gyakori levélbetegség a cerkospórás levélfoltosság. A betegség többfajta növény levelén kialakulhat, erőteljes fertőzöttség esetén teljes lombvesztést okozhat.

Tünetei, hatása a fügére: A levélen jelentkező foltok kb. 4-6 mm nagyságúak, szabálytalan alakúak. A foltok közepe világos és határozott, sötétebb színű szegéllyel rendelkeznek. Erős fertőzés fellépésekor a levél nagy felülete elhal, a levelek lehullanak. A korai lombhullás a bokor korai felkopaszodásához vezethet, ami legyengíti a bokrokat, hátráltatja a hajtások, vesszők növekedését, beérését. Így közvetve csökkenti a következő évek termését.

Megfelelő időjárási körülmények 20 C felett és magas, 80%-ék feletti párartartalom esetén alakul ki és gyorsan terjed. Ez a fajta időjárás kedvez a spórák megtelepedésének, csírázásának a levélzeten. Száraz időszakban terjedésük leáll, csupán enyhe tüneteket tapasztalhatunk.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge antraknózis

Az antraknózis többféle növényen kialakuló gombabetegség. A betegség károsítja füge leveleit, termését és a szárát.

Tünetei, hatása a fügére: Az antraknózist okozó gomba a füge gyümölcsét és a lombozatát egyaránt megtámadja. A fertőzött gyümölcsökre a lágy rothadás és a gyümölcs korai lehullása jellemző. Az éretlen gyümölcsök kiszáradnak, és a fán maradhatnak. A fertőzés kis, beesett, elszíneződött területet eredményez. A területek a kor előrehaladtával megnagyobbodnak, és rózsaszínű spóratömeggel borítják be őket.

A fügefa levelein apró, kör alakú foltokat formájában jelenik meg az antraknózis, amelyeknek sötétbarna a szegélye. A foltok idővel elterjednek és egymásba olvadnak, egyre nagyobbak lesznek, végül a levelek elszáradnak és lehullanak.

A fertőzés kialakulását segíti a csapadékos, párás időjárási körülmények.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésre való törekvés. A fertőzött terméseket, leveleket el kell távolítani. A lehullott terméseket és leveleket össze kell szedni A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge alternáriás rothadás

Gyakori, jellegzetes betegség, amely többfajta gyümölcsön jelenhet meg.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség a termések felületén apró olíva zöld színű foltokban jelenik meg. Szintén jellegzetes tünet a terméseken megjelenő enyhén besüllyedő sárgás-zöld foltok. A foltoknál a termések rothadni kezd a foltok vizenyőssé változnak. A rothadó foltokon a fertőzés előrehaladtával megjelenik a gomba mitospórája.

A fertőzés 22-28 C hőmérsékleten, 50% páratartalom felett jelenhet meg. Az alternária a leszüretelés után is megjelenhet a termésen, ennek oka, hogy már szüret előtt nem sokkal vagy szüret alatt is fertőződhet a termés, illetve a tárolási körülmények nem megfelelőek.

A betegség fő forrása a fertőzött növényi maradványok, ezeken telelnek át a spórák és megfelelő időjárási körülmények hatására fertőzik újra a fügét.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott termések leszedése, a lehullott termések összeszedése. A fertőzött füge permetezése. A terméseket időben kell leszedni, kerülni kell a túlérést. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge mozaik vírus

A füge mozaik vírus egy régóta ismert füge betegség, az egész világon elterjedt.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség következtében a levélen jól látható nagy sárga, gyűrűs, úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. A levelek a normálisnál kisebbek, deformáltak lesznek. A levelek alakja tölgyfalevél formájúra válnak. A foltok idővel a teljes levélfelületre kiterjednek, majd barna színűvé válnak, beszáradnak, majd a levél lehullik. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön megjelenik. A fertőzött gyümölcsök a vírus hatására deformálódnak, aprók lesznek végül lehullanak. A vírus hatására a termés mennyisége csökken. Idővel a füge termésképtelen lesz.

A füge mozaik vírus oltással (fertőzött vágóeszközzel, a fertőzött füge nedve rákerül az eszközre) kerül a növénybe, fertőzött növény szaporításával, dugványozáskor vagy szívó, rágó kártevők által.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A vírusbetegség ellen csak a fertőzés megelőzésével lehet védekezni. Vírusmentes fügét kell venni. A meglévő fügét rendszeresen permetezni kell.

Füge kártevői

Amerikai lepkekabóca

Amerikából behurcolt több tápnövényű szívó kártevő.

Leírása, hatása a fügére. A kifejlett egyed 7-8 mm nagyságú. A rovar testét és szárnyát vékony viaszréteg fedi, színe szürke. Magyarországon egy nemzedéke van, tojásai telelnek át. A tojások májustól júniusig kelnek ki, ezután kezdenek károsítani, amely augusztusig a tojásrakásig tart.

Az amerikai lepkekabóca a füge vagy más növény levelének a fonák oldalán szívogatnak. A lepkekabóca felismerhető a levelek hátoldalán látható fehér színű viaszbevonatról is, ebben vannak a tojásai.

Védekezés, megelőzés: Legfontosabb a megelőzés permetezéssel május végétől, június elejétől, amikor kikelnek. Meglévő fertőzés estén, szintén permetezni kell.

Füge levélmoly 

A füge levélmoly a lepkék és a levélmoly félék családjába tartozik. Magyarországon 1955-ben írták le, de sokiáig nem okozott különösebb gondot, nem szaporodott el. 2014 óta viszont egyre gyakoribb a megjelenése.

Leírása, hatása a fügére: A kártevő apró méretű, csupán 15-20 mm-es szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Az elülső szárnyak vörösesbarna színűek, míg a hátsó szárnyak sötétbarnák. A hernyója zöld színű, rajta fekete szemölcsökkel, mérete maximum 20 mm nagyságú. A bábja hosszú, barnás színű és a szövedékébe van beburkolva.

Magyarországon és környékén évente 2 nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett lepke telel jól védett helyeken. Az áttelelt lepkék rajzása kora tavasszal indul meg. a füge virágain táplálkoznak, majd megkezdődik az áttelelő nemzedék tojásrakása. A tojásokat a levélfelszínre helyezik, csomókban.

A második nemzedék július végétől októberig rajzik és táplálkozik. A kikelt hernyók, amikor elérték a végső fejlettségi stádiumukat, összesodorják a leveleket és ennek a védelmében bábozódnak. Kártételét is könnyű felismerni, a megrágott levelek és összesodort alapján.

A leveleken lévő fekete szemcsés ürülékről is felismerhetőek. A levelek rágása következtében csökken a levélzet asszimilációs felülete. A füge esztétikai értéke a levelek rágása miatt csökken.

Védekezés, megelőzés: A fertőzött fügék permetezése. Megelőzés érdekében is permetezni kell.

A fenyő kiszáradás hosszabb folyamat, már 2012-ben láthatóak voltak a jelei, 2023-ban tucatszám száradtak ki fenyők, kb. 2000 óta van nagyobb szárazság, volt olyan év, amikor hónapokig nem volt eső, pl. 2017-ben, 2020-ban.

A fenyők száradását vannak, akik az éghajlat változással magyarázzák. Az éghajlat változás egy természetes jelenség, ami az időjárás ciklikussága miatt történik. Ezt bizonyítja, hogy 2022-ben az ősz és tél csapadékosabb volt, mint korábban, 2023-ban ez még jobban tapasztalható volt ősszel, még több eső volt.  Ezzel együtt a páratartalom is magas volt, 2024 első hétig, amikor tavaszias volt az időjárás.

Elképzelhető, hogy újból csapadékosabb ciklus kezdődött el az időjárásban és több eső lesz. Az eső eloszlása viszont egyenletlen lehet, nyáron kevesebb, tavasszal, ősszel több.

A fenyő száradás oka sajnos egy régi hibás szemlélet oka is, ami szerint a fenyőket nem kell öntözni. Ez hibás szemlélet, ugyanis a fenyők” lakhelye” főként hegyi, párásabb tájak, pl. Alpok, Tátra. Erdély stb.

A fenyők szárazságtűrése elég erőteljes, gondolj a kivágott karácsonyfákra, elég sokáig megtartják a szépségüket, pedig hetekkel korábban kivágják, mint ahogy megvásárolhatóak. A kivágás idején hűvösebb, nyirkosabb, esősebb az időjárás. A tűleveleken keresztül elégendő nedvességhez jutnak a szabadban. Majd a házba kerülve a fűtés hatására melegebb van, alacsonyabb a páratartalom, mint a szabadban, kezdődik el a száradás. Ha a fenyő (karácsonyfa), olyan tartóba kerül, amelybe víz tölthető, később kezd el száradni, még tovább bírja, ha a tűlevélzet spriccelve van vagy a szoba levegője megfelelően párás 40-60%. Ennél magasabb páratartalom még jobb lenne, ez viszont már egészségtelen az emberre nézve.

A természetben, ha szárazság van, főként nyáron hetekig, hónapokig nincs eső, hasonló jelenség tapasztalható, mint télen sok lakásban van, száraz, meleg levegő. Volt, olyan őszt, tél és tavasz is, amikor szinte alig volt csapadék. Viszont van gyökérzete a szabadban, talajban lévő fenyőnek, de nagy melegben ez sem elég. A szabadban a napon, akár 40-45 C lehet, a páratartalom, ennek megfelelően alcsony. Szabadban a nap párologtató hatása is érvényesül, UV sugárzással. Ezek a hatások a fenyőket, fenyőféléket nagyon megviseli.

Fontos tudni a fenyők gyökérzete elég sekélyen van a talajban 40-120 cm mélyen. A fenyő tűlevélzete elég sűrű, ez akadályozza az eső megfelelő eljutását a talajba. A csapadék, eső nagy rész a sűrű tűlevélzeten elfolyik a koronán a korona széléig, ezért csak a gyökérzet vége jut vízhez. Alapos, tartós esőzés esetén jobb a helyzet, több a csapadék, az esőnek nagyobb része jut át a tűlevélzeten, nagyobb részen jut a gyökérzet vízhez, több víz jut a talajba.

Az erős, viharos szél is kedvezőtlen a növények vízellátására, a szélnek szárító hatása van. Ha eső után keletkezik szél, a tűlevélzeten lévő esőt a szél lefújja, felszárítja. Nyáron, melegben erőteljesebben érvényesül a szél szárító hatása, mint hűvösebb évszakokban.

Tartós, évek óta tartó száraz időjárási körülmények hatására a fenyők legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, ellenálló képességük csökken. Emiatt könnyen fertőződhetnek meg különféle gombabetegségekkel. A gombák a fenyőben lévő vízzel táplálkoznak, ennek hatására gyengül a vízellátás az edénynyalábokban. Másodlagos fertőzésként megtelepednek a szúbogarak a fenyőn, amelyek a törzsbe fúrják magukat, járatokat fúrnak a kéreg alatt, ami miatt a vízszállítás megsérül, kezdetben lassan, később felgyorsulva a fenyők elszáradnak.

A legyengült fenyőn megtelepedő szúbogár fajok a fakérgen látható szabályos kerek, 1-3 mm-es átmérőjű rop nyilasok, furatok alapján ismerhetők fel. A szúbogarak nagyfejűek, kissé hengeres testük, kitinpáncéllal fedett, néhány mm-es rovarok. Petéiket a kéreg alatt a faszövetbe vájt, kanyargós járatokba helyezik el, itt fejlődnek ki, tavasszal, májusban rajzanak és keresnek újabb legyengült fenyőket és különféle fa fajokat.

A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek. Súlyos fertőzésnél az apró lyukak sűrűn, egymástól néhány cm-re vannak, és a fakéreg és tűlevélzet lehullását okozzák

A többszörösen fertőzött (gombák és szúbogarak) legyengült fenyőket végül különféle cincérfajok és díszbogarak is megtámadják. A fenyő törzsében élő cincérfélék, csakúgy, mint a szúbogarak furatokat készítenek a fában, amelyek 3 mm-nél nagyobb kerek lyukak.

A díszbogarak röp nyilasai, furatai a kérgen érdekesen megnyúlt ovális alakúak, az egyik oldalán egyenes, „D” betűhöz hasonlóak.

A rovarokkal megfertőződött fákat megmenteni már nem lehet. Legfontosabb a megelőző védekezés ellenük, megfelelő termőkörülmények biztosítása.

Mit jelent ez?

1. Szárazság idején, még télen rendszeresen öntözni kell őket, hetente legalább 3x-or talajáztatással. A csepegtető öntözés NEM elegendő, csak abban az esetben, ha megfelelő ideig van beállítva, eléggé átáztatja a talajt. A közterületeken, parkokban lévő fenyőket vízszállító, tartályos autóval kell öntözni.
2. Nyáron, tartós melegben lehetőleg a tűlevélzetet is öntözzük, legalább, olyan magasságban amíg fel tudunk érni a vízzel, ezzel a módszerrel a tűlevélzet gyorsan vízhez jut, a légkör párásodik.
3. Megelőzésként permetezni kell a fenyőket rovar és gombaölőszerekkel. A szúbogarakkal fertőzött fenyőket nem érdemes permetezni, mivel a permetszerek nem jutnak el a kéreg alatti mélységben lévő járatokig.
4. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szerves tápanyagot kell kiszórni a fenyőnek, méretüknek (magasság-szélesség) megfelelően. A szerves tápanyag biztosítja a megfelelő mikró és makró nyomelemeket, amelyek hatására ellenállóbak lesznek a fenyők az időjárással és kártevőkkel szemben.
5. Három évente ellenőrizni kell a talaj pH értékét, ha magas (lúgos kémhatású), pH értéket csökkentő anyagot kell kiszórni a talajra. Az örökzöldek a savas talajban érzik jól maguknak. Ha a pH érték magasabb, mint 4,5-5, akkor a fenyők ellenállóképessége gyengül, könnyebben száradnak, fertőződnek meg különféle kórokozók, kártevők által.
6. Kerülni kell a fenyők csonkolását, vissza vágását. Ha mindenképpen muszáj, mert ránőtt vagy veszélyeztet valamit, pl. háztetőt, kábelt, stb., akkor a visszavágást hűvösebb, csapadékosabb hónapokban végezzük. Ezután is szórjunk ki szerves tápanyagot a fenyőnek, hogy pótoljuk a levágott résszel elvesztett tápanyagot.

A védettebb, árnyékosabb helyen lévő fenyők helyzete valamivel jobb, de velük is kell törődni.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Fenyő gondozása.

Öntözés

Permetezés

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői.

Erről részletesebben a Béke fája írásban olvashatsz.

Származása

Amerika keleti részén (Eastern White Pine) és Kanadában őshonos nagyméretű örökzöld díszfa, amely Európában és Magyarországon is elég elterjedt, kedvelt.

Selyemfenyő leírása, jellemzése

Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra megnövő díszfa. Európában, Magyarországon 25-30 m magasságot ér el. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak. Nagy termete miatt szoliternek vagy parkokba való.

A selyemfenyő kérge zöldes sötétszürke, amely sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.

Levélzete finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszú tűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.

Porzós virágzatai sárgák, a termősek rózsásak.

Virágai nyár elején nyílnak a fiatal az évi hajtásokon. A virágok tobozzá fejlődnek át. A tobozok fiatalon zöldek, később éretten barnák. A tobozok henger alakúak, íveltek, lecsüngő, 3–4 cm szélesek. A tobozok 15 cm-nél hosszabbak is lehetnek. A tobozait dekorációra lehet használni.

Selyemfenyő ültetése

A selyemfenyő örökzöld fa, ezért főként a savas talajban érzi magát a legjobban. Ültetésre a legjobb időszak az ősz, amikor az elültetett selyemfenyő még gyökeresedni tud és az őszi időjárás miatt megfelelő mennyiségű csapadékot kap. Időnként az ősz szárazabb, ilyenkor természetesen locsolni kell. Nem szereti a tűzőnapot, ezért olyan helyre ültessük, amely részben árnyékos is, nyáron napközben.

Talaj igénye

Laza, jó vízáteresztő talajokat kedveli, ezért, ha talaj kötött, cseréljük ki ott, ahová a selyemfenyőt ültetjük vagy keverjünk talajlazító anyagot a földbe, pl. komposztot, tőzeget.

Ültetés lépései

1 .Ültetőgödör elkészítés: Áss, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsd fel, a kiásott földet porítsd, törd össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverj bele szerves, rostos anyagot, majd szórj ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb. 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.

2. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsd el, a földet fertőtlenítsd.

3. A selyemfenyőt vedd ki a konténerből, ha földlabdás selyemfenyőt vettél, akkor távolítsd el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyod, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a selyemfenyő akár el is száradhat. Helyezd a selyemfenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.

4. Igazítsd be a selyemfenyőt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.

5. Töltsd fel a gödröt a szervestápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsd fel földdel, majd ismét taposd meg óvatosan.

6. Öntözd be a talajt jó alaposan, úgy, hogy iszapos legyen.

7. Szelesebb kertekben üss le karót a selyemfenyő mellé és kösd ehhez.

8. Szórj a selyemfenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.

9. Szórj ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a selyemfenyőt legalább 12 hónapig folyamatosan öntözd, naponta, rendszeresen, mert a selyemfenyő lassan gyökeresedik. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembevételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, a selyemfenyőé is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Selyemfenyő gondozása

Nem sok teendőt igényel. Évszaknak megfelelően öntözd, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Szárazabb telek esetén télen is öntözni kell őket, hetente egy-két alkalommal. Ha valamilyen ok (vihar, állat okozta kár) miatt sérül valamelyik hajtása, ága azt távolítsd el.

Tavasszal és ősszel szórj a fa köré hosszúhatástartamú, szerevestápanyagot. A tavasszal kiszórt tápanyagot a selyemfenyő a növekedésre, toboz érésre és a nyári meleg (stressz) elviselésére használja fel. Az ősszel kiszórt tápanyagot pedig ősszel a gyökérzet megerősítésére és tél elviselésére használja a selyemfenyő. Évente a selyemfenyő az ágon beljebb levő leveleit természetes módon lehullajtja, a lehullott tűleveleket szedd össze. Ezt két okból jó megtenni: 1. A talajon maradt levélzet esztétikailag rontja a látványt, 2. A lehullott levélzetet a szél a kertben „szétszórja”, ez ismét esztétikailag nem szép.

Hiány és természetes jelenségek

Sárguló levélzet

A levélzet sárgulását okoz a túlöntözés vagy tápanyaghiány. A selyemfenyő gyors és nagyra nővő fa, ezért sok tápanyagot igényel. A levélsárgulás oka lehet a talaj pH értékének az eltolódása is. A selyemfenyő laza szerkezetű, savas talajban érzi jól magát. A talaj pH értékét 3 évente mérni kell.

A selyemfenyő levélzete finom, selymes, ezért óvni kell a túl sok, erős napfénytől. A túl sok, erős napfény szintén levélsárgulást okozhat.

A sárguló levélzet természetes jelenség is lehet, ennek oka, hogy a selyemfenyő a hajtások végé hoz levélzetet az idősebb ágrészeken lévő levelek, ezért megsárgulnak és megbarnulva lehullanak.

Selyemfenyő betegségei

Gyökérrothadás

Gyökérrothadás oka a túl sok öntözés és a talaj nem megfelelő szellőzése miatt alakulhat ki. Ha a talaj túl tömött vízpangás alakul ki, ami gyökérrothadást okozhat.

Tűlevél hervadás

Tartós, erőteljes vízhiány az oka.

Kéreg gyantásodás

A gyantásodás, egy olyan jelenség, amivel azt fejezik ki a selyemfenyő vagy csonthéjas, hogy valami nem jó. Ez lehet betegség vagy rovarkártátel, de okozhatja magas talaszíntfeltöltés, magas talajvízszint, mechanikai sérülés, erős téli fagy, kéregrepedésbe folyó csapadék megfagyása miatt történő sérülés stb.

Tűkarcgomba

Tűleveleken tavasz végén és nyáron megjelenő tűszúrás szerű barna, vörösesbarna pontok vagy csíkok. A fertőzött levelek idővel lehullanak. Ismételt, erőteljes fertőzés esetén, főként a fiatal selyemfenyők elpusztulhatnak.

Septorioides strobi

A selyemfenyő tűleveleinek a hegye szalmásodig vagy megbarnul. A tűlevelek többi része egészséges, zöld marad.

Betegségek megelőzése, orvoslása

A selyemfenyő a betegség mértékétől függően gyógyítható. A betegség megelőzése érdekében figyelni kell arra, hogy egészséges selyemfenyőt vásároljunk. Ezen felül biztosítani kell neki megfelelő életkörülményeket. Betegség megelőzés érdekében időközönként permetezd a selyemfenyőt és gondoskodj róla megfelelően.

Származás

A selyemakác őshazája Ázsia keleti, déli része, innen terjedt el a világ számos országába. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában több mint 100 fajtája ismert. Európába és Amerikába a 18 század közepén honosodott meg. Mediterrán országokban sok helyen az utcákra ültetik sorfaként.

Mit szimbolizál a selyemakác?

A perzsa selyemakác az örök szeretetet, szerelmet, megbocsátást és harmóniát szimbolizálja.

Selyemakác jellemzői, tulajdonságai

A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága tíz métert is elérheti.

A selyemakác lombozatával ernyős formát alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak, júniustól, szeptemberig.

Virágainak érdekes szépségét rózsaszínű pamacs formája adja. Termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. A termései télen sokáig a fán marad, erős fagy hatására lehullanak.

Illatos, díszes., pamacs virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A fa levelei éjszakára összecsukódnak, nappal kinyílnak. A levélzete ősszel megsárgul, majd megbarnul.

A selyemakác nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.

A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol a kertbe virágzásakor.

A selyemakác magassága 8-10 méter magas, a szélessége ezzel arányos.

Selyemakác fajtái levélzet alapján

Zöld és bordó levelű.

Selyemakác ültetése

Főként a napos, védett helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik. A homokos talajokat részesíti előnyben, de megél más talajba ültetve is.  Fiatal korában a selyemakác sok vizet igényel, ezért rendszeres öntözni kell. A fiatal selyemakácot cserepes, dézsás növényként is. Így télen védett helyen tárolhatjuk megelőzve az elfagyását. Az edénybe ültette selyemakác növekedése lassabb, mint a szabadföldbe ültetett példányoké.

Ha a kertbe ültetjük a fiatal selyemakácot, akkor télen takarással kell védeni. A selyemakác 3-4 éves koráig fagyérzékeny. Szabadföldbe ültetve évente 1,5-2 métert nőhet.

 Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlambda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt a cserépből.
5. A selyemakácot helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszintben legyen a talajjal, úgy, hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljesen, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Selyemakác gondozása

Fiatal korában alakíthatjuk. A télen esetleg elfagyott ágakat vágjuk vissza egészséges részig. Az elszáradt ágakat szintén vágjuk le. Ha a selyemakác villás elágazású, akkor az egyik elágazást távolítsuk le, mert idősebb korban, a fa kettéhasadhat, illetve eltörhet. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szórjunk a selyemakác köré szerves hosszúhatástartamú tápanyagot.

Selyemakác szaporítása

A selyemakác szaporítása megültetéssel végezzük. A magokat már télen elültethetjük lakásban, házban cserépbe. Szabadtéren a magokat áprilisban, májusban ültethetjük. Ültetés előtt a magokat meleg vízzel forrázzuk le, hogy a kemény meghéj felrepedjen

Selyemakác betegségei, kártevői

Selyemakác fuzáriumos hervadása

Egy soktápnövényű, mikroszkopikus gombafaj. A selyemakác fuzáriumos hervadás tünete a faszövet barna csíkoltság a fakéregben és a gyökerek fás részeiben. Ezek természetesen általában észrevétlenek, mert a kéregben és a gyökérzetben vannak. A selyemakác fuzárium szemmel látható tünetei az elszíneződött, lankadó hajtások.

A betegség előrehaladásával a selyemakác kérgén repedés keletkezik, amely a betegség előrehaldásával növekszik. A repedésnél gyantafolyás látható.. A betegség kialakulása után a selyemakác még évekig életképes, de évről évre a betegség előrehaladásával egyre kevesebb lombozatot fejleszt, végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa elhalását okozza.

Védekezés, megelőzés

A fuzárium kórokozó a talajból képes fertőzni, különféle gyökérsérüléseken keresztül. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy egészséges gyökérzetű selyemakácot vegyünk. A betegség megelőzése érdekében ültetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Rendszeresen, évente 2x-er szórjunk a selyemakác köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot, amely a selyemakác immunitását fokozza.

Selyemakác levélbolha

Apró néhány mm nagyságú rovar. Színe zöldes-sárga. A levélbolha a levél fonák részén jelenhet meg, tavasszal rügyfakadáskor. A levélbolha a fiatal kifejlett levélzetet szívogatja. Több nemzedékes faj. A levélbolha, csakúgy, mint a levél tetvek a növények levélzetét szívogatva táplálkoznak, végtermékük a mézharmat.

A szívogatás következtében a levelek elsárgulnak, a mézharmaton megtelepszik a korompenész, végül a levelek korán hullani kezdenek.

Védekezés, megelőzés

Növényvédőszeres permetezés, tavasszal. A selyemakác levélzetét rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeres permetezés a megelőzés érdekében.

Selyemakác zsizsik

Apró kb. 5 mm nagyságú világosbarna rovar. A selyemakác termésébe hatol, ahol a magokkal táplálkozik.

Hortenzia betegségei, kártevői

Szürkepenész

Gomba betegség.

A szürkkepenész tartósan csapadékos, hűvös, párás időjárás esetén alakul ki. A legideálisabb körülmény a fertőzés kialakulásához a 18 C-os hőmérséklet, amely 20 órán át felületi nedvességet okoz. A szürkepenész, többféle növényen alakulhat ki. A betegség a hortenzia virágain alakul ki. A gombabetegség szövetbénulást, virágelhalást okoz. A szürkerothadás már a virágbimbókat is fertőzheti.

Tünetei

A szürkepenész jelenlétére utaló tünetek eltérőek, de könnyen, jól felismerhetőek, a fertőzött növényi részen látható szürke, vattaszerű penészről, amelyet az érintett részek rothadása követ. A bimbók, virágok és egyes növények estén a virágszárak rohadnak (például a fukszián). A fertőzött virágszirmokon piszkosfehér, vörös vagy barna foltok vannak. A penész nagyon finom, felálló, szorosan összetapadó bolyhok tömegeként látható. Ha megpiszkálják, a jól beágyazódott penész spórák tömegeit löki ki magából.

Betegség orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia levélfoltosodás

Gomba betegség.

Tünetei

Körkörös lila vagy barna foltok jelennek meg a leveleken. A barna folt körüli rész sötét barna színű. A betegséget egy gomba okozza. A fertőzés előrehaladásával a beteg levelek sárgulnak, majd lehullanak.

Betegség orvoslása

A megelőzés érdekében tartsuk a növényeket jó kondícióban. Lehetőleg úgy öntözzünk, hogy a levélzetet ne érje víz. A fertőzés megelőzése érdekében időnként permetezzünk, főként a csapadékos időjárás elmúlása után. Kialakult fertőzés esetén a beteg leveleket távolítsuk el és permetezzük a hortenziákat.

Antraknózis, fenesedés

Az antraknózis nevű gomb számos különféle, haszon és dísznövényt képes megfertőzni, az egész világon elterjedt.

Tünetei

A betegség már előfordulhat egészen fiatal korban is. A növények levelein 3-4 mm átmérőjű sárgászöld foltok láthatóak, amelyet szürkésbarna szegély határol. A gyorsan növekvő foltok a leveleken, levélnyeleken összeolvadnak, elhalást okozva. Az elhalt részek kihullanak.

A betegség a levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális, enyhén besüppedő foltok formájában jelennek meg. A levélcsúcsokon esetleg sötétbarna csíkok is előfordulnak. A betegség meleg, nagyon párás időjárás estén, párás környezetben (üvegház, téli kert) erőteljesebben jelentkezhet.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség. Párás időjárás estén, amikor lehetőségünk adódik permetezzük a hortenziákat.

Lisztharmat

Gomba betegség.

Tünetei

A lisztharmat fehér porszerű képződményként jelenik meg a levelek felületén. A levelek alján, fonák oldalán fehér, gyapotszerű növekedés látható. A lisztharmat sokféle, haszon és dísznövényt alakulhat ki. A lisztharmat terjedését jelentős mértékben befolyásolja a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet a lisztharmat kialakulásához 21-32°C között van.

A fertőzés terjedésével az érintett növényi részek elszáradhatnak. Lágyszárú növények esetén a teljes növény száradását okozhatja. Lomblevelű fák, például tölgyfák rendszeres fertőzése estén az ágak is elhalhatnak. Csakúgy, mint más gomba fajok a lisztharmat is a növény nedvével táplálkozik.

Betegség megelőzése, orvoslása

Legfontosabb, hogy megfelelő életkörülményeket (termőhely, tápanyagellátás, öntözés) biztosítsunk a hortenziáknak. Permetezés a megelőzés érdekében. Kialakult fertőzés esetén, távolítsuk el a beteg részeket, majd permetezzük a növényeket. Permetezéskor használjunk kontakt és felszívódó permetszereket. A betegség mértékétől függően többszöri permetezésre lehet szükség.

Hortenzia rozsda

Gomba betegség.

Tünetei

A rozsdabetegség egy jól megfigyelhető és leírható gombás növénybetegség, amely különféle növényfajokon alakulhat ki. A rozsdabetegség kórokozója egy gombafaj, amely a növények levelein először barnás narancssárgás foltok formájában jelenik. A betegség előre haladásával a foltok barna, végül fekete színűvé válnak. A foltokban (gomba) por képződmény található, ami a gombaspórái. A betegség első fázisában sárgás hólyagszerű formában jelenik meg, szabálytalan távolságokra a levélzeten, amelyek idővel összeolvadnak, barna szín elváltozást okozva, végső stádiumában fekete színű elváltozásként látható a rozsda betegség. Erőteljesen elterjed fertőzés esetén a növények levelei elszáradnak, lehullanak.

A rozsda betegség kialakulása főleg tavasszal és ősszel gyakori, 10-20 C közötti hőmérsékleten.

Betegség megelőzése, orvoslása

Elsősorban a legfontosabb a megelőzés, ennek érdekében megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a növényeknek, hortenziáknak. Figyelni kell az öntözés időzítésére, időszakára. Mit jelent ez? Hűvösebb időszakban 10-20 C fok között ritkábban (2-3 nap) és lehetőleg ne túl korán (8-9 óra) öntözzünk, figyelembe véve a fekvési, elhelyezkedési adottságait (magasabban vagy síkon, völgyes részen van). Ez automata öntöző, csepegtető rendszer esetén könnyen megvalósítható, átprogramozással. Kézi öntözés esetén is ez a legoptimálisabb időpont, amennyiben erre nincs lehetőség (munka miatt), akkor lehetőleg kora délután öntözzünk, mértékletesen.

Súlyos, előrehaladott rozsdabetegség esetén a fertőzött növények (lombhullatók) levélzete lehullik, ezeket szedjük össze, lehetőség szerint semmisítsük meg. Az ősszel lehullott maradék levélzetet mielőbb szedjük össze és szintén semmisítsük meg.

Gondoskodjuk megfelelő tápanyagellátásról rendszeresen, legalább tavasszal és ősszel, annak érdekében, hogy a növények ellenállóképességét fokozzuk. Tápanyagpótlásra szerves tápanyagokat használjunk, amelyek erősítik a növényi szöveteket.

A rozsdabetegség megelőzése érdekében, időnként ajánlott a növényeket permetezni. Kialakult fertőzés esetén szintén permetezéssel tudunk védekezni a betegség súlyoságától függően. Erőteljes rozsdabetegség estén többszöri permetezés szükséges.

Korompenész

Egy gomba faj, amelynek több fajta lomb és tűlevelű gazdanövénye van.

Tünetei

A növények levelein sötét, korom színű, majdnem fekete bevonat keletkezik, amely idővel a hajtásokon és az egész növényen elterjedhet. Súlyos fertőzés esetén szinte minden kerti növényen elterjedhet. Erőteljes, hosszan tartó fertőzés esetén az egész növény száradását okozhatja.

Betegség megelőzése, orvoslása

A korompenész legfőképpen a mézharmaton telepedik meg. A mézharmat a levél tetvek és különféle pajzs tetvek ürüléke. Ezért különösen fontos a tetvek és pajzs tetvek elterjedésének megakadályozása megelőző permetezéssel. Kialakult korompenész fertőzés esetén gombaölőszer használatára is szükség van, mert a korompenész egy gomba faj.

Közönséges takácsatka

A pókszabásúak családjába tartozó, közönséges takácsatkák rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók. A kifejlett nőstény atka mérete kb. 4mm hosszú. A takácsatka többféle növényfajon jelenhet meg. A takácsatka többtápnövényes kártevő, amely száraz meleg időszakban jelenhet meg a növényeken. A takácsatka petékkel szaporodik, a kifejlett egyedek különféle állatok „segítségével” jutnak be a kertekbe.

Tünetei

A takácsatkák a növények levelinek szívogatásával táplálkozik. A szívogatás hatására a levelek színe ezüstszerűvé válik. A takácsatka jelenléte a pókhállószerű szövedékéről is felismerhető. A közönséges takácsatka megjelenésére száraz, meleg időszakban kell számítani.

Betegség megelőzése, orvoslása

A takácsatka fertőzés megelőzése érdekében időnként (2-3 naponta) száraz melegben esőzés szerűen öntözzük a hortenziákat. A fertőzés kialakulásának megelőzése érdekében időnként permetezzünk. Kialakult, meglévő takácsatka fertőzés estén szintén permetezzük a hortenziákat, atkaölőszerrel.

Levéltetvek

Apró többtápnövényű rovarok, amely 2-3 mm hosszúak. Szárnyas és szárnytalan alakjuk van, több nemzedékes faj.

Tünetei

A fiatal növényi részeken megjelenő apró rovarok, amelyek gyorsan szaporodnak, kolóniát képezve. A levél tetvek a leveleket szívogatva táplálkoznak. A levél tetvek ürüléke mézharmat, amely a hangyák kedvenc tápláléka. A mézharmatban könnyen megtelepszik a korompenész, amely erőteljes fertőzés esetén növény száradást okozhat.

A levél tetvek legnagyobb veszélye, vírusvektor hordozók.

Bakteriális betegségek

Baktériumos hervadás

A bakteriális hervadást egy egysejtű mikró organizmus okozza.

Tünetei

A fertőzés először a leveleken és a virágokon jelenik meg. Erőteljes, súlyos fertőzés esetén a fertőzés hervadást és gyökérrothadást is okozhat, ami a hortenzia pusztulását okozza.

A bakteriális hervadás főként meleg párás időben és erőteljes esőzés következtében alakulhat ki. A betegség ellen, sajnos nincs megfelelő permetszer.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Baktériumos levélfoltosság

Egysejtű mikroorganizmus.

Tünetei

A betegséget okozó baktériumok természetes nyílásokon, például sztómán* vagy sebeken keresztül jutnak be a növénybe. * A sztóma a növényi szövet apró nyílásai vagy pórusai,   amelyek lehetővé teszik a gázcserét. A sztómák jellemzően a  növény leveleiben találhatók,  de néhány sztóma a növények szárban is megtalálhatóak.

A baktériumos levélfoltosság a leveleken előbb sötétzöld, később barna, szabálytalan alakú, sötétbarna szegélyű vizenyős, nyálkás foltok láthatók. A foltok később kiszáradnak, közepük kifehéredik, gyakran kiszakad. A hortenzia a fejlődésben visszamarad, a levélzete hullani kezd, kevesebb és kisebb virágokat fejleszt.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

Vírus betegségek

Hortenzia gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A gyűrűfoltosság többféle haszon és dísznövényen kialakulhat. A hortenzia levelein sárgás, vöröses, barnás foltok vagy gyűrűk jelennek meg, akkor nagy eséllyel a hortenzia gyűrűfoltos vírussal fertőzött. A fertőzés következtében a hortenzia levelei elkezdenek torzulni, pöndörödni, a növény növekedése visszamarad. Idővel a növény teljes pusztulását okozza.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak.

A gyűrűfoltosság vírusa mechanikusan terjed, így a metszőeszközök továbbadhatják ezt a vírust. A metszőeszközök fertőtlenítése segít megelőzni a betegség terjedését. Ha a hortenziája elkapja ezt a betegséget, meg kell semmisítani.

Hortenzia mozaikvírus

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

A mozaikvírussal fertőzött hortenzia levelein sárga mozaikmintázatú foltok jelennek meg.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A mozaikvírus szintén mechanikus úton terjed, ezért fertőtlenítsük a metszőollót.

Paradicsom gyűrűsfoltosság

Egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus.

Tünetei

Ennek a vírusnak a hatására a hortenzia levelei megsárgulnak és eltorzulnak, a növény növekedése visszamarad. Idővel a teljes növény elpusztul. A vírust fonálférgek terjesztik. A paradicsom gyűrűsfoltosság többféle növényen kialakulhat.

Betegség megelőzése

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében, megfelelő termő helyet és termő körülményeket kell biztosítani a hortenziáknak. A talajt fertőtlenítsük talajfertőtlenítő szerrel

Egyéb hortenzia problémák

Hortenzia levélsárgulás

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

Hortenzia virágfakulás

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen.

]]> https://naturgarden.hu/rhododendron-betegsegei-kartevoi/ Sat, 08 Jan 2022 17:00:13 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8837 A jó kondícióban lévő rhododendron sokkal kevésbé hajlamosak megbetegedésre, ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minden igényüket kielégítsük. Milyen igényei vannak a rhododendron-nak? Legyen megfelelő szerkezetű és pH értékű és vízelvezetésű a talaj. Évente legalább 2X-er tavasszal és ősszel adjunk nekik szervestápanyagot, amely hosszúhatástartamú. Öntözzük őket megfelelően, főleg virágzáskor nagy melegben gondoskodjunk, arról, hogy legyen elég vizük. Ügyeljünk arra, hogy egyéb időszakokban is legyen megfelelő mennyiségű vizük, minden évszakban lehet, hosszabb csapadékmentes időszak. Gondoskodjunk arról, hogy a rhododendron megfelelő mennyiségű fényhez jusson. A rhododendronok estében is a betegség megelőzésére kell törekednünk. A beteg rhododendron a betegség mértékétől függően gyógyítható, azonban ez súlyos esetben hónapokig is eltarthat. A betegségek, kártevők megelőzése érdekében időnként permetezzünk, megfelelő gomba és rovarölő szerekkel. Kialakult betegség esetén többszöri permetezésre van szükség.

Rhododendron betegségei, kártevői:

Lisztharmat: Fehér, lisztszerű bevonat keletkezik a leveleken. A lombhullató és örökzöld rododendronoknál is kialakulhat. A lisztharmat a rhododendron nemzetség azálea fajtáinál is felléphet.

Lisztharmat: Egy gomba faj, amely fekete penészes bevonatot képez a levélzeten és a hajtásokon. Erőteljes fertőzés a rhododendron teljes kiszáradását okozza.

Szürkerothadás: Gomba betegség, amely a virágokon jelenik meg. A gomba szabálytalan foltokat képez, amelyek barna színűek, eleinte kisebbek, később összenőnek. A betegség hatására a virágok elhervadnak.

Levélrozsda: Gombásodás a levelek alsó felén, fonák oldalán. A rozsdásodás a levélzeten összefüggő vagy elkülönülő foltokban jelenik meg, amelyek idővel összeolvadnak, sárgásbarna szín elváltozást okozva. A rozsdásodás hatására a levelek felszíne barnul és feketedik.

Fitoftóra: Egy parazita fonalas gomba, amely gyökérzeten keresztül károsít. A gomba többféle növényt károsíthat. A fertőzés hatására a levelek barnulnak a hajtások és a bimbók feketednek. Végül teljes hajtás elszáradást, növénypusztulást okoz. A beteg növényt meg kell semmisíteni. a használt szerszámokat és a földet fertőtleníteni kell.

Levéltetű: Tavasszal, hajtáskor, az új, fiatal levelek fonák részén jelenhetnek meg. A tetű vírus hordozó, ezért kiemelkedő fontosságú a tetvesedés megelőzése. A vírus fertőzött rhododendron még egy ideig él, de idővel elpusztul. Rhododendron metszés után a metszőollót fertőtlenítsük, mielőtt másik növényt metszünk, az esetleges fertőzés átvitel megelőzése érdekében.

Csipkéspoloska: A levél színe a kártevő szívogatásától elhaló, és levegővel feltelő sejtek miatt zöldes, ezüstös. A levél fonák oldala barna foltokkal szennyezett.

Barázdáshátú vincellérbogár: A Barázdáshátú vincellérbogár lárvája és az imágója (kifejlett bogár) egyaránt károsít. Az barázdáshátú vincellérbogár jelenléte csak a leveleken lévő karéjozott rágásnyomokról ismerhető fel. A bogár nem látható, éjjel aktív, a nappali órákat a gyökérzet közé elbújva tölti! Nem tud repülni, a szárnyfedői összenőtt. A lárva még veszélyesebb, mert a gyökereket rágja.

Levélatka: Apró rovar, amely a levélzetet szívogatja. A károsítás hatására a levelek sárgulnak. Az atka fertőzés meleg, száraz időben alakulhat ki.

Tripsz: Apró, az atkánál kicsit nagyobb 1-2 mm hosszúságú rovar. A rovar a leveleket szívogatja a kártétel hatására a levelek ezüstösen elszíneződnek. A levelek fonák oldalán barnás-fekete foltok láthatók.

Tápanyaghiány

A rhododendron tápanyahiányának diagnosztizálása a levelek vizuális vizsgálata alapján történik. A tápanyaghiány betegségek kialakulását idézi elő. A tápanyag hiány kialakulásának megelőzése érdekében, rendszeresen adjunk a növényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű komplex tápanyagot.

Nitrogénhiány: nitrogén hiány első tünetei a növények alsó, idősebb levelein figyelhetők meg.  A nitrogén hiányt a növény növekedésének visszamaradása és kicsi, halványzöld majd sárgászöld levelei jelzik. Végül a levelek elbarnulnak, majd lehullanak. A klorózis fokozatosan a fiatalabb levelekre is átterjed. A növények vegetatív felülete jelentősen csökken és termőképességük, virágzásuk csökken.

Foszforhiány: A foszforhiányos növény levelei sötétzölddé, kékeszölddé válnak. A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át, ami a levél fonák oldalon jobban észrevehető. A levelek elszíneződése fokozatosan a középső és fiatal levelekre is átterjed. Az alsó levelek gyakran elszáradnak, majd lehullanak így a növény felkopaszodik. A foszforhiányos   növények visszamaradnak a fejlődésben, csakúgy, ahogy a gyökérzetük növekedése.

Káliumhiány: A káliumhiány az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. A kálium hiányos növények lankadnak, kókadnak, a növény növekedése lelassul. A kálium hiány tünete az alsó idősebb leveleken mutatkozik először. Kálium hiány következtében a levélcsúcs és szélek mentén világosabb vagy sötétebb barna nekrózisok alakulnak ki. A tünetek mindig a levélcsúcstól indulnak ki és a levélszélen körbe haladnak. A kálium hiányos növények szárátmérője vékonyabb. Kálium hiány esetén a fiatalabb levelek kisebbek, rendszerint sötétzöldek látszatra normálisok. A kálium hiány végső fázisában az idősebb levelek hullani kezdenek.

Kálciumhiány: A kalciumhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik először: a levelek vége halványzöld színű lesz, majd összecsavarodik a fonák irányába, elhal, majd lehullik. Szélsőséges esetben a növény fejlődése lelassul, rövid szártagok és sötétzöld levelek figyelhetőek meg rajta.

Magnéziumhiány: Magnéziumhiány esetén a klorofil képződése lelassul, ezért a növények levelei az erek között sárgulnak, kivilágosodnak, később barna vagy sötétbarna nekrotikus foltok alakulnak ki. A klorofil képződés hiánya miatt lassul a növények növekedése.  Magnézium hiány miatt károsodott levelek rendszerint igen hamar lehullanak.

Vashiány: A vashiány jellegzetes tünete, hogy a fiatalabb leveleken jelentkezik legintenzívebben a klorózisos tünet, amely a hiány erősödésével átterjed a levél erekre is és fokozatosan az idősebb levelekre is. A klorózisos tüneteket nekrózis követi, amely a levéllemez szélétől indul a fő ér irányába. A klorózis hatására a növények levelei nem fejlődnek megfelelően, a növények növekedése erőteljes klorózis hatására lassul. A vashiány a legnehezebben gyógyítható tápanyaghiányok közé tartozik. Vas hiány a közömbös és lúgos, valamint savanyú talajokon egyaránt előfordul.

Mangánhiány: Mangán hiány esetén pontszerű klorózisok jelennek meg levéllemezen. A klorózis a levélerektől távolabb jelenik meg és inkább a levél egy részét érinti. Klorózis hatására a levéllemez elveszti zöld színét és a kisebb erek között halvány vagy sárgászöld pontszerű nekrózisok alakulnak ki. A mangán hiány először az idősebb leveleken figyelhető meg, majd fiatalabb leveleken is megfigyelhetővé válik.

Bórhiány: A bór hiány tipikus tünetei legelőször mindig a legfiatalabb leveleken jelentkeznek. A levelek aprók maradnak, idővel deformálódnak és a szélük fonák irányba pöndörödik. Súlyos hiány esetén a levelek barnára színeződnek, elszáradnak és lehullanak. Később a tünetek az idősebb leveleken is jelentkeznek. A hajtáscsúcsok elhalnak, a hajtások növekedése leáll. A bórhiányos növény rosszul köt, amiért a virágok lehullanak.

Rézhiány: A rézhiány tipikus tünete a fiatal leveleken figyelhető meg. Réz hiány hatására a levelek fonnyadnak, besodródnak, hasonlóan, ahhoz, amikor nagy szárazságban vízhiány következtében történnek ezek az elváltozások. A bór hiány hatására a fiatalabb levelek elhalhatnak és lehullanak.