Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

Erről részletesebben a Béke fája írásban olvashatsz.

Származása

Amerika keleti részén (Eastern White Pine) és Kanadában őshonos nagyméretű örökzöld díszfa, amely Európában és Magyarországon is elég elterjedt, kedvelt.

Selyemfenyő leírása, jellemzése

Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra megnövő díszfa. Európában, Magyarországon 25-30 m magasságot ér el. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak. Nagy termete miatt szoliternek vagy parkokba való.

A selyemfenyő kérge zöldes sötétszürke, amely sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.

Levélzete finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszú tűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.

Porzós virágzatai sárgák, a termősek rózsásak.

Virágai nyár elején nyílnak a fiatal az évi hajtásokon. A virágok tobozzá fejlődnek át. A tobozok fiatalon zöldek, később éretten barnák. A tobozok henger alakúak, íveltek, lecsüngő, 3–4 cm szélesek. A tobozok 15 cm-nél hosszabbak is lehetnek. A tobozait dekorációra lehet használni.

Selyemfenyő ültetése

A selyemfenyő örökzöld fa, ezért főként a savas talajban érzi magát a legjobban. Ültetésre a legjobb időszak az ősz, amikor az elültetett selyemfenyő még gyökeresedni tud és az őszi időjárás miatt megfelelő mennyiségű csapadékot kap. Időnként az ősz szárazabb, ilyenkor természetesen locsolni kell. Nem szereti a tűzőnapot, ezért olyan helyre ültessük, amely részben árnyékos is, nyáron napközben.

Talaj igénye

Laza, jó vízáteresztő talajokat kedveli, ezért, ha talaj kötött, cseréljük ki ott, ahová a selyemfenyőt ültetjük vagy keverjünk talajlazító anyagot a földbe, pl. komposztot, tőzeget.

Ültetés lépései

1 .Ültetőgödör elkészítés: Áss, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsd fel, a kiásott földet porítsd, törd össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverj bele szerves, rostos anyagot, majd szórj ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb. 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.

2. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsd el, a földet fertőtlenítsd.

3. A selyemfenyőt vedd ki a konténerből, ha földlabdás selyemfenyőt vettél, akkor távolítsd el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyod, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a selyemfenyő akár el is száradhat. Helyezd a selyemfenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.

4. Igazítsd be a selyemfenyőt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.

5. Töltsd fel a gödröt a szervestápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsd fel földdel, majd ismét taposd meg óvatosan.

6. Öntözd be a talajt jó alaposan, úgy, hogy iszapos legyen.

7. Szelesebb kertekben üss le karót a selyemfenyő mellé és kösd ehhez.

8. Szórj a selyemfenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.

9. Szórj ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a selyemfenyőt legalább 12 hónapig folyamatosan öntözd, naponta, rendszeresen, mert a selyemfenyő lassan gyökeresedik. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembevételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, a selyemfenyőé is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Selyemfenyő gondozása

Nem sok teendőt igényel. Évszaknak megfelelően öntözd, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Szárazabb telek esetén télen is öntözni kell őket, hetente egy-két alkalommal. Ha valamilyen ok (vihar, állat okozta kár) miatt sérül valamelyik hajtása, ága azt távolítsd el.

Tavasszal és ősszel szórj a fa köré hosszúhatástartamú, szerevestápanyagot. A tavasszal kiszórt tápanyagot a selyemfenyő a növekedésre, toboz érésre és a nyári meleg (stressz) elviselésére használja fel. Az ősszel kiszórt tápanyagot pedig ősszel a gyökérzet megerősítésére és tél elviselésére használja a selyemfenyő. Évente a selyemfenyő az ágon beljebb levő leveleit természetes módon lehullajtja, a lehullott tűleveleket szedd össze. Ezt két okból jó megtenni: 1. A talajon maradt levélzet esztétikailag rontja a látványt, 2. A lehullott levélzetet a szél a kertben „szétszórja”, ez ismét esztétikailag nem szép.

Hiány és természetes jelenségek

Sárguló levélzet

A levélzet sárgulását okoz a túlöntözés vagy tápanyaghiány. A selyemfenyő gyors és nagyra nővő fa, ezért sok tápanyagot igényel. A levélsárgulás oka lehet a talaj pH értékének az eltolódása is. A selyemfenyő laza szerkezetű, savas talajban érzi jól magát. A talaj pH értékét 3 évente mérni kell.

A selyemfenyő levélzete finom, selymes, ezért óvni kell a túl sok, erős napfénytől. A túl sok, erős napfény szintén levélsárgulást okozhat.

A sárguló levélzet természetes jelenség is lehet, ennek oka, hogy a selyemfenyő a hajtások végé hoz levélzetet az idősebb ágrészeken lévő levelek, ezért megsárgulnak és megbarnulva lehullanak.

Selyemfenyő betegségei

Gyökérrothadás

Gyökérrothadás oka a túl sok öntözés és a talaj nem megfelelő szellőzése miatt alakulhat ki. Ha a talaj túl tömött vízpangás alakul ki, ami gyökérrothadást okozhat.

Tűlevél hervadás

Tartós, erőteljes vízhiány az oka.

Kéreg gyantásodás

A gyantásodás, egy olyan jelenség, amivel azt fejezik ki a selyemfenyő vagy csonthéjas, hogy valami nem jó. Ez lehet betegség vagy rovarkártátel, de okozhatja magas talaszíntfeltöltés, magas talajvízszint, mechanikai sérülés, erős téli fagy, kéregrepedésbe folyó csapadék megfagyása miatt történő sérülés stb.

Tűkarcgomba

Tűleveleken tavasz végén és nyáron megjelenő tűszúrás szerű barna, vörösesbarna pontok vagy csíkok. A fertőzött levelek idővel lehullanak. Ismételt, erőteljes fertőzés esetén, főként a fiatal selyemfenyők elpusztulhatnak.

Septorioides strobi

A selyemfenyő tűleveleinek a hegye szalmásodig vagy megbarnul. A tűlevelek többi része egészséges, zöld marad.

Betegségek megelőzése, orvoslása

A selyemfenyő a betegség mértékétől függően gyógyítható. A betegség megelőzése érdekében figyelni kell arra, hogy egészséges selyemfenyőt vásároljunk. Ezen felül biztosítani kell neki megfelelő életkörülményeket. Betegség megelőzés érdekében időközönként permetezd a selyemfenyőt és gondoskodj róla megfelelően.

Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

Származás

A selyemakác őshazája Ázsia keleti, déli része, innen terjedt el a világ számos országába. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában több mint 100 fajtája ismert. Európába és Amerikába a 18 század közepén honosodott meg. Mediterrán országokban sok helyen az utcákra ültetik sorfaként.

Mit szimbolizál a selyemakác?

A perzsa selyemakác az örök szeretetet, szerelmet, megbocsátást és harmóniát szimbolizálja.

Selyemakác jellemzői, tulajdonságai

A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága tíz métert is elérheti.

A selyemakác lombozatával ernyős formát alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak, júniustól, szeptemberig.

Virágainak érdekes szépségét rózsaszínű pamacs formája adja. Termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. A termései télen sokáig a fán marad, erős fagy hatására lehullanak.

Illatos, díszes., pamacs virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A fa levelei éjszakára összecsukódnak, nappal kinyílnak. A levélzete ősszel megsárgul, majd megbarnul.

A selyemakác nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.

A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol a kertbe virágzásakor.

A selyemakác magassága 8-10 méter magas, a szélessége ezzel arányos.

Selyemakác fajtái levélzet alapján

Zöld és bordó levelű.

Selyemakác ültetése

Főként a napos, védett helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik. A homokos talajokat részesíti előnyben, de megél más talajba ültetve is.  Fiatal korában a selyemakác sok vizet igényel, ezért rendszeres öntözni kell. A fiatal selyemakácot cserepes, dézsás növényként is. Így télen védett helyen tárolhatjuk megelőzve az elfagyását. Az edénybe ültette selyemakác növekedése lassabb, mint a szabadföldbe ültetett példányoké.

Ha a kertbe ültetjük a fiatal selyemakácot, akkor télen takarással kell védeni. A selyemakác 3-4 éves koráig fagyérzékeny. Szabadföldbe ültetve évente 1,5-2 métert nőhet.

 Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlambda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt a cserépből.
5. A selyemakácot helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszintben legyen a talajjal, úgy, hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljesen, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Selyemakác gondozása

Fiatal korában alakíthatjuk. A télen esetleg elfagyott ágakat vágjuk vissza egészséges részig. Az elszáradt ágakat szintén vágjuk le. Ha a selyemakác villás elágazású, akkor az egyik elágazást távolítsuk le, mert idősebb korban, a fa kettéhasadhat, illetve eltörhet. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szórjunk a selyemakác köré szerves hosszúhatástartamú tápanyagot.

Selyemakác szaporítása

A selyemakác szaporítása megültetéssel végezzük. A magokat már télen elültethetjük lakásban, házban cserépbe. Szabadtéren a magokat áprilisban, májusban ültethetjük. Ültetés előtt a magokat meleg vízzel forrázzuk le, hogy a kemény meghéj felrepedjen

Selyemakác betegségei, kártevői

Selyemakác fuzáriumos hervadása

Egy soktápnövényű, mikroszkopikus gombafaj. A selyemakác fuzáriumos hervadás tünete a faszövet barna csíkoltság a fakéregben és a gyökerek fás részeiben. Ezek természetesen általában észrevétlenek, mert a kéregben és a gyökérzetben vannak. A selyemakác fuzárium szemmel látható tünetei az elszíneződött, lankadó hajtások.

A betegség előrehaladásával a selyemakác kérgén repedés keletkezik, amely a betegség előrehaldásával növekszik. A repedésnél gyantafolyás látható.. A betegség kialakulása után a selyemakác még évekig életképes, de évről évre a betegség előrehaladásával egyre kevesebb lombozatot fejleszt, végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa elhalását okozza.

Védekezés, megelőzés

A fuzárium kórokozó a talajból képes fertőzni, különféle gyökérsérüléseken keresztül. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy egészséges gyökérzetű selyemakácot vegyünk. A betegség megelőzése érdekében ültetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Rendszeresen, évente 2x-er szórjunk a selyemakác köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot, amely a selyemakác immunitását fokozza.

Selyemakác levélbolha

Apró néhány mm nagyságú rovar. Színe zöldes-sárga. A levélbolha a levél fonák részén jelenhet meg, tavasszal rügyfakadáskor. A levélbolha a fiatal kifejlett levélzetet szívogatja. Több nemzedékes faj. A levélbolha, csakúgy, mint a levél tetvek a növények levélzetét szívogatva táplálkoznak, végtermékük a mézharmat.

A szívogatás következtében a levelek elsárgulnak, a mézharmaton megtelepszik a korompenész, végül a levelek korán hullani kezdenek.

Védekezés, megelőzés

Növényvédőszeres permetezés, tavasszal. A selyemakác levélzetét rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeres permetezés a megelőzés érdekében.

Selyemakác zsizsik

Apró kb. 5 mm nagyságú világosbarna rovar. A selyemakác termésébe hatol, ahol a magokkal táplálkozik.

A futó cserjéket tám berendezésékre is futtahatjuk, amihez hajtásaikat felkötözhetjük. A futó, kúszó növények többsége kacsokkal, indákkal kapaszkodnak, mások csavarodó levélnyeleikkel törnek felfelé, továbbiaknak tapadó, kapaszkodó gyökereik vannak.

Kiválasztás, vásárlás

A rendelkezésre álló hely és felhasználás célja meghatározza a növények fajtáját. Futó növények közül sokat oszlopokra, kőfalakra is felfuttathatunk. Kiválasztás előtt érdemes figyelembe venni azt is, hogy néhány futó növény idővel igen kellemetlen is lehet, például vadszőlő, borostyán. Ezek a növények befutnak minden rendelkezésükre álló helyet, házfalra futva behatolnak a cserép, a deszkázat alá, befutják az ereszcsatornát, ezzel akadályozzák az esővíz megfelelő elvezetését. A vadszőlő ősszel lehulló levélzete az ereszcsatornába jutva dugulást okozhat.

A futónövények többsége általában minden évszakban kapható. Kiválasztáskor ügyeljünk arra is, hogy a tövön több hajtás legyen. Az ilyen növények erősebbek, sűrűbbek, ezért gyorsabban adnak takarást.

Futónövények ültetése

Legfontosabb a megfelelő talajelőkészítés, ami megalapozza a növények fejlődésének gyorsaságát. Különösen fontos, hogy ha házfal mellé ültetjük a növényeket, akkor a talaj megfelelő legyen számunkra, törmelék és betontól mentes. A házfalra futó növényeknél külön kell figyelni a megfelelő vízellátottságra, az eresz alatti részek különösen száraz területek, mivel az eresz által védettek. A futó növények tápanyagigénye igen magas, ezért ültetéskor sok tápanyagot kell a földbe juttatni. Minden növény számára készítsünk megfelelő méretű, 1,2-1,5 m2-nyi területet, amiben könnyen tudnak fejlődni. Az ültetőgödör mélysége legyen minél nagyobb, hogy a gyökerek lefelé is (ezáltal a növény is) megfelelőképpen tudjon fejlődni. Ültetéskor a kiásott földet porítsuk össze megfelelően, keverjünk bele szervestápanyagot.

A földkeverékből szórjunk annyit a gödörbe, hogy a növényt behelyezve, a növény az eredeti ültetési magassággal megfelelő szintben legyen. Ezután töltsük fel teljesen a gödröt, tapossuk le megfelelően a növény körül, majd alaposan áztassuk meg a földet, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré a talajra hosszú hatástartamú szerves tápanyagot, végül takarjuk a talajt fenyőkéreggel. Így a gyökérzóna megfelelően árnyékos, hűvös marad, a víz elpárolgása csökken, és a gyomok elnyomódnak.

Nevelés

A futónövények között vannak valódi (saját maguk által) kapaszkodó növények és vannak olyanok, amelyek támasztást, kötözést igényelnek.

Tapadógyökerekkel kapaszkodó futónövények

Ezek a növények tapadógyökereikkel a tám berendezésre tapadnak, így nincs szükségük felkötözésre. Ilyen növények a borostyán, a trombitafolyondár, a kecskerágó, a kúszó hortenzia. Ezeket a növényeket fal mellé ültetve, beigazítjuk őket a helyes növekedési irányba. Ezután már maguktól felfutnak, megkeresik a kapaszkodó helyüket. Kezdetben ezek a növények nehezebben fejlődnek, de néhány év után látványosan terjednek.

Kacsokkal kapaszkodó és csavarodó futónövények

Mindkét csoport növényei támasztékot igényelnek. A klemátisz, a vadszőlő indákkal-kacsokkal kapaszkodnak. A lonc és a lilaakác csavarodó hajtásaikkal minden kínálkozó támasztékra rácsavarodnak. Támasztékként szolgálhatnak karók, léckerítések, korlátok, drótok, rácsok, hálók, oszlopok, élő, elhalt növények.

Falnak támaszkodó futónövények

Számos cserjét lehet megfelelő támasztással és neveléssel futó jellegű növénnyé alakítani, annak ellenére, hogy természetükből nem futó habitusúak. Ilyen növények a rózsák, amelyekkel gyakran díszítjük a pergolákat és az íveket. A futó rózsák hajtásait növekedésüknek megfelelően rendszeresen a támasztékhoz kötjük. A rózsákon kívül egyes madárbirsek és a tűztövis is alkalmas pergolák, ívek befuttatására. Ezzel a két növénnyel például a kopár, unalmas falakat és egyhangú kerítéséket is üde zöldé varázsolhatjuk, ami még télen is színt kölcsönöz a kertnek.

Futónövények gondozása

Futónövények öntözése

A kertészeti feladatok közül talán a legfontosabb az öntözés. Megfelelő mennyiségű víz hiányában a növények kiszáradnak, elpusztulnak. Különösen figyelni kell az öntözésre az ültetést követő 1-2 évben, a begyökerezési időszak alatt. Természetesen a további években is öntöznünk kell, az időjárási körülményeknek megfelelően, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Önözéskor mindig áztassuk a talajt, figyeljünk arra, hogy két öntözés között a talaj felszíne ne száradjon ki teljesen.

Tápanyagpótlás

A futó, kúszó növények tápanyagigénye elég magas, az erőteljes tavaszi növekedésük miatt, ebben az időszakban virágképzésre is sok tápanyagra van szükség, ezért bőségesen adjunk nekik tápanyagot. A tápanyagok közül a legjobb a hosszú hatástartamú szervestápanyag. Az ilyen jellegű tápanyagok nem csak a növényeket táplálják, hanem a talajban lévő hasznos mikro orgazmust is.

Metszés, hajtás eltávolítás

A futónövényeket fajtának megfelelően metsszük. Vannak olyan fajták, amelyek nem igénylenek metszést, például a borostyán. A nem megfelelő helyre, például ablak elé növő hajtásokat a hajtás tövéből távolítsuk el.

Téli felkészítés

A tél közeledtével fel kell készülnünk a fagyokra. Fiatal, még nem túl erős példányoknak szükségük van téli védelemre. A „téliesítést” késő ősszel a fagyok előtt oldjuk meg. A növények tövét, gyökerét védjük meg elfagyás ellen, takarással, erre a célra megfelelő a falomb, fenyőkéreg, komposzt, szalma.