Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosópermetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő).

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a tuja újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Tuja betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Szeiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Betegség tünetei: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Fügerozsda

A füge legyakoribb betegsége. A rozsda betegség nem füge specifikus, hanem számos növény kórokozója.

Tünetei, hatása a fügére: A fügén először apró sárga foltok jelennek meg, főként a felső leveleken, később ezek a foltok barnás narancssárgára színűek lesznek és szögletessé válnak. A szögletes foltok egybe olvadnak és barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradni kezdenek, ennek következtében a felületük zsugorodik.

A csökkenő levél felület hatására a fotoszintézis csökken. A levelek száradni kezdenek, súlyos fertőzés esetén a fa fokozatosan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok. A fertőzés már korán, teljes lombkialakulás után megkezdődhet, jelentős fertőzés csak meleg nedves körülmények között alakulhat ki. Magas páratartalom esetén a fertőzés kialakulásának esélye fokozódik. Ideális időjárási körülmények a rozsda megjelenésére a 20-24 C hőmérséklet, 80%-os páratartalom mellett.

Forró, száraz időjárás esetén a rozsda fertőzés nem alakul ki rendszeres öntözés hatására, azonban igen. A fertőzés kialakulásának az esélyét fokozza, ha levelek rendszeresen öntözve vannak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge cerkospórás levélfoltosság 

Elég gyakori levélbetegség a cerkospórás levélfoltosság. A betegség többfajta növény levelén kialakulhat, erőteljes fertőzöttség esetén teljes lombvesztést okozhat.

Tünetei, hatása a fügére: A levélen jelentkező foltok kb. 4-6 mm nagyságúak, szabálytalan alakúak. A foltok közepe világos és határozott, sötétebb színű szegéllyel rendelkeznek. Erős fertőzés fellépésekor a levél nagy felülete elhal, a levelek lehullanak. A korai lombhullás a bokor korai felkopaszodásához vezethet, ami legyengíti a bokrokat, hátráltatja a hajtások, vesszők növekedését, beérését. Így közvetve csökkenti a következő évek termését.

Megfelelő időjárási körülmények 20 C felett és magas, 80%-ék feletti párartartalom esetén alakul ki és gyorsan terjed. Ez a fajta időjárás kedvez a spórák megtelepedésének, csírázásának a levélzeten. Száraz időszakban terjedésük leáll, csupán enyhe tüneteket tapasztalhatunk.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott levelek összeszedése. A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás.

Füge antraknózis

Az antraknózis többféle növényen kialakuló gombabetegség. A betegség károsítja füge leveleit, termését és a szárát.

Tünetei, hatása a fügére: Az antraknózist okozó gomba a füge gyümölcsét és a lombozatát egyaránt megtámadja. A fertőzött gyümölcsökre a lágy rothadás és a gyümölcs korai lehullása jellemző. Az éretlen gyümölcsök kiszáradnak, és a fán maradhatnak. A fertőzés kis, beesett, elszíneződött területet eredményez. A területek a kor előrehaladtával megnagyobbodnak, és rózsaszínű spóratömeggel borítják be őket.

A fügefa levelein apró, kör alakú foltokat formájában jelenik meg az antraknózis, amelyeknek sötétbarna a szegélye. A foltok idővel elterjednek és egymásba olvadnak, egyre nagyobbak lesznek, végül a levelek elszáradnak és lehullanak.

A fertőzés kialakulását segíti a csapadékos, párás időjárási körülmények.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésre való törekvés. A fertőzött terméseket, leveleket el kell távolítani. A lehullott terméseket és leveleket össze kell szedni A fertőzött füge permetezése. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge alternáriás rothadás

Gyakori, jellegzetes betegség, amely többfajta gyümölcsön jelenhet meg.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség a termések felületén apró olíva zöld színű foltokban jelenik meg. Szintén jellegzetes tünet a terméseken megjelenő enyhén besüllyedő sárgás-zöld foltok. A foltoknál a termések rothadni kezd a foltok vizenyőssé változnak. A rothadó foltokon a fertőzés előrehaladtával megjelenik a gomba mitospórája.

A fertőzés 22-28 C hőmérsékleten, 50% páratartalom felett jelenhet meg. Az alternária a leszüretelés után is megjelenhet a termésen, ennek oka, hogy már szüret előtt nem sokkal vagy szüret alatt is fertőződhet a termés, illetve a tárolási körülmények nem megfelelőek.

A betegség fő forrása a fertőzött növényi maradványok, ezeken telelnek át a spórák és megfelelő időjárási körülmények hatására fertőzik újra a fügét.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legjobb a betegségmegelőzésére való törekvés. A fertőzött lehullott termések leszedése, a lehullott termések összeszedése. A fertőzött füge permetezése. A terméseket időben kell leszedni, kerülni kell a túlérést. Levegős lombkorona kialakítása. Megfelelő termőhely biztosítása: napos helyre kell ültetni a fügét, a talaj legyen laza szükség esetén alakítani kell a koronát, öntözni a füge körüli talaj kell, áztatva, két öntözés között hagyni kell, hogy a talaj kissé kiszáradjon. Rendszeres évi 2X-er tápanyagpótlás. Termés tárolása esetén, olyan helyen kell tartani a fügét, amely helység hőmérséklete 0-5 C közötti, 40-50 % páratartalmú.

Füge mozaik vírus

A füge mozaik vírus egy régóta ismert füge betegség, az egész világon elterjedt.

Tünetei, hatása a fügére: A betegség következtében a levélen jól látható nagy sárga, gyűrűs, úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. A levelek a normálisnál kisebbek, deformáltak lesznek. A levelek alakja tölgyfalevél formájúra válnak. A foltok idővel a teljes levélfelületre kiterjednek, majd barna színűvé válnak, beszáradnak, majd a levél lehullik. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön megjelenik. A fertőzött gyümölcsök a vírus hatására deformálódnak, aprók lesznek végül lehullanak. A vírus hatására a termés mennyisége csökken. Idővel a füge termésképtelen lesz.

A füge mozaik vírus oltással (fertőzött vágóeszközzel, a fertőzött füge nedve rákerül az eszközre) kerül a növénybe, fertőzött növény szaporításával, dugványozáskor vagy szívó, rágó kártevők által.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A vírusbetegség ellen csak a fertőzés megelőzésével lehet védekezni. Vírusmentes fügét kell venni. A meglévő fügét rendszeresen permetezni kell.

Füge kártevői

Amerikai lepkekabóca

Amerikából behurcolt több tápnövényű szívó kártevő.

Leírása, hatása a fügére. A kifejlett egyed 7-8 mm nagyságú. A rovar testét és szárnyát vékony viaszréteg fedi, színe szürke. Magyarországon egy nemzedéke van, tojásai telelnek át. A tojások májustól júniusig kelnek ki, ezután kezdenek károsítani, amely augusztusig a tojásrakásig tart.

Az amerikai lepkekabóca a füge vagy más növény levelének a fonák oldalán szívogatnak. A lepkekabóca felismerhető a levelek hátoldalán látható fehér színű viaszbevonatról is, ebben vannak a tojásai.

Védekezés, megelőzés: Legfontosabb a megelőzés permetezéssel május végétől, június elejétől, amikor kikelnek. Meglévő fertőzés estén, szintén permetezni kell.

Füge levélmoly 

A füge levélmoly a lepkék és a levélmoly félék családjába tartozik. Magyarországon 1955-ben írták le, de sokiáig nem okozott különösebb gondot, nem szaporodott el. 2014 óta viszont egyre gyakoribb a megjelenése.

Leírása, hatása a fügére: A kártevő apró méretű, csupán 15-20 mm-es szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Az elülső szárnyak vörösesbarna színűek, míg a hátsó szárnyak sötétbarnák. A hernyója zöld színű, rajta fekete szemölcsökkel, mérete maximum 20 mm nagyságú. A bábja hosszú, barnás színű és a szövedékébe van beburkolva.

Magyarországon és környékén évente 2 nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett lepke telel jól védett helyeken. Az áttelelt lepkék rajzása kora tavasszal indul meg. a füge virágain táplálkoznak, majd megkezdődik az áttelelő nemzedék tojásrakása. A tojásokat a levélfelszínre helyezik, csomókban.

A második nemzedék július végétől októberig rajzik és táplálkozik. A kikelt hernyók, amikor elérték a végső fejlettségi stádiumukat, összesodorják a leveleket és ennek a védelmében bábozódnak. Kártételét is könnyű felismerni, a megrágott levelek és összesodort alapján.

A leveleken lévő fekete szemcsés ürülékről is felismerhetőek. A levelek rágása következtében csökken a levélzet asszimilációs felülete. A füge esztétikai értéke a levelek rágása miatt csökken.

Védekezés, megelőzés: A fertőzött fügék permetezése. Megelőzés érdekében is permetezni kell.

Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.

Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák

Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.

Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?

A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.

Cukorsüvegfenyő barnulás okai

A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.

1. Nem megfelelő ültetés és ültetési hely

Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.

2. Vízhiány, talaj szárazság

A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.

Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.

A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.

Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.

Hogyan „orvosolható” a vízhiány?

Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.

3. Megégés okozta barnulás

Megégésnek két oka van:

1. Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
2. Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.

Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?

Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.

4. Atkafertőzés

Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.

 A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.

Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.

*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.

Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.

Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. Fenyők, amelyeket a fenyőrontó darázs lárvái károsítanak: erdei fenyő, fekete fenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai. A fenyőrontó darázs lárvái a kertekben, parkokban, erdőkben lévő fenyőket egyaránt károsítja.

A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak.

A kifejlett egyedek nőstény egyedei szeptemberben, októberben a fenyőfákba rakják tojásaikat a következő évi generáció számára. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyőrontó darázs úgynevezett álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon fekete csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Jellemző, a hernyóra, hogy nem a hajtásvégi, nem is a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg.

Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást „hámozgatásnak” nevezzük, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják. Az ágakon csupán a levél csonkok maradnak meg.

Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. A fenyőrontó darázs hernyóinak jelenléte a rágásuk zajáról is felismerhető a fenyők közelében. Különösen jól halható a rágásuk az erdőkben, ahol az ürülékük zöreje is hallható, amikor az előzőévből még megmaradt száraz levélzetre hullanak.

A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeit láthatjuk.

A hernyók rágásának következtében a fenyők legyengülnek, tápanyagot fanedvet vesztenek. A rágás következtében ki alakúló lombhiányt a fenyők nyár végére pótolni tudják, új tűlevelek hajtanak ki. A rágás miatt a fenyők esztétikai értéke átmenetileg, amíg az új levelek megjelennek jelentésen csökken, a fenyők koronája elvesztik jellegzetes alakjukat. Fiatal, alacsonyabb fenyők esetén a károsodott korona metszéssel alakítható.

Védekezés, megelőzés

A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. A fenyőrontó darázs megjelenése után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ezért ajánlott a rendszeres megelőző permetezés. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák száma.

Erről részletesebben a Béke fája írásban olvashatsz.

Származása

Amerika keleti részén (Eastern White Pine) és Kanadában őshonos nagyméretű örökzöld díszfa, amely Európában és Magyarországon is elég elterjedt, kedvelt.

Selyemfenyő leírása, jellemzése

Karcsú, kúpos, eredeti termőhelyén 50 méter magasra megnövő díszfa. Európában, Magyarországon 25-30 m magasságot ér el. Koronája szabályos kúp alakú. Az idősebb példányok oldalágai vízszintesen állnak. Nagy termete miatt szoliternek vagy parkokba való.

A selyemfenyő kérge zöldes sötétszürke, amely sokáig sima marad, az idősebb példányoké mélyen barázdált.

Levélzete finom, selymes tapintású, keskeny, 5–12 cm hosszú tűlevelei ötös csoportokban nőnek. Felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér.

Porzós virágzatai sárgák, a termősek rózsásak.

Virágai nyár elején nyílnak a fiatal az évi hajtásokon. A virágok tobozzá fejlődnek át. A tobozok fiatalon zöldek, később éretten barnák. A tobozok henger alakúak, íveltek, lecsüngő, 3–4 cm szélesek. A tobozok 15 cm-nél hosszabbak is lehetnek. A tobozait dekorációra lehet használni.

Selyemfenyő ültetése

A selyemfenyő örökzöld fa, ezért főként a savas talajban érzi magát a legjobban. Ültetésre a legjobb időszak az ősz, amikor az elültetett selyemfenyő még gyökeresedni tud és az őszi időjárás miatt megfelelő mennyiségű csapadékot kap. Időnként az ősz szárazabb, ilyenkor természetesen locsolni kell. Nem szereti a tűzőnapot, ezért olyan helyre ültessük, amely részben árnyékos is, nyáron napközben.

Talaj igénye

Laza, jó vízáteresztő talajokat kedveli, ezért, ha talaj kötött, cseréljük ki ott, ahová a selyemfenyőt ültetjük vagy keverjünk talajlazító anyagot a földbe, pl. komposztot, tőzeget.

Ültetés lépései

1 .Ültetőgödör elkészítés: Áss, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsd fel, a kiásott földet porítsd, törd össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverj bele szerves, rostos anyagot, majd szórj ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb. 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.

2. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsd el, a földet fertőtlenítsd.

3. A selyemfenyőt vedd ki a konténerből, ha földlabdás selyemfenyőt vettél, akkor távolítsd el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyod, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a selyemfenyő akár el is száradhat. Helyezd a selyemfenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.

4. Igazítsd be a selyemfenyőt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.

5. Töltsd fel a gödröt a szervestápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsd fel földdel, majd ismét taposd meg óvatosan.

6. Öntözd be a talajt jó alaposan, úgy, hogy iszapos legyen.

7. Szelesebb kertekben üss le karót a selyemfenyő mellé és kösd ehhez.

8. Szórj a selyemfenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.

9. Szórj ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a selyemfenyőt legalább 12 hónapig folyamatosan öntözd, naponta, rendszeresen, mert a selyemfenyő lassan gyökeresedik. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembevételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, a selyemfenyőé is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Selyemfenyő gondozása

Nem sok teendőt igényel. Évszaknak megfelelően öntözd, tavasszal, ősszel ritkábban, nyáron gyakrabban. Szárazabb telek esetén télen is öntözni kell őket, hetente egy-két alkalommal. Ha valamilyen ok (vihar, állat okozta kár) miatt sérül valamelyik hajtása, ága azt távolítsd el.

Tavasszal és ősszel szórj a fa köré hosszúhatástartamú, szerevestápanyagot. A tavasszal kiszórt tápanyagot a selyemfenyő a növekedésre, toboz érésre és a nyári meleg (stressz) elviselésére használja fel. Az ősszel kiszórt tápanyagot pedig ősszel a gyökérzet megerősítésére és tél elviselésére használja a selyemfenyő. Évente a selyemfenyő az ágon beljebb levő leveleit természetes módon lehullajtja, a lehullott tűleveleket szedd össze. Ezt két okból jó megtenni: 1. A talajon maradt levélzet esztétikailag rontja a látványt, 2. A lehullott levélzetet a szél a kertben „szétszórja”, ez ismét esztétikailag nem szép.

Hiány és természetes jelenségek

Sárguló levélzet

A levélzet sárgulását okoz a túlöntözés vagy tápanyaghiány. A selyemfenyő gyors és nagyra nővő fa, ezért sok tápanyagot igényel. A levélsárgulás oka lehet a talaj pH értékének az eltolódása is. A selyemfenyő laza szerkezetű, savas talajban érzi jól magát. A talaj pH értékét 3 évente mérni kell.

A selyemfenyő levélzete finom, selymes, ezért óvni kell a túl sok, erős napfénytől. A túl sok, erős napfény szintén levélsárgulást okozhat.

A sárguló levélzet természetes jelenség is lehet, ennek oka, hogy a selyemfenyő a hajtások végé hoz levélzetet az idősebb ágrészeken lévő levelek, ezért megsárgulnak és megbarnulva lehullanak.

Selyemfenyő betegségei

Gyökérrothadás

Gyökérrothadás oka a túl sok öntözés és a talaj nem megfelelő szellőzése miatt alakulhat ki. Ha a talaj túl tömött vízpangás alakul ki, ami gyökérrothadást okozhat.

Tűlevél hervadás

Tartós, erőteljes vízhiány az oka.

Kéreg gyantásodás

A gyantásodás, egy olyan jelenség, amivel azt fejezik ki a selyemfenyő vagy csonthéjas, hogy valami nem jó. Ez lehet betegség vagy rovarkártátel, de okozhatja magas talaszíntfeltöltés, magas talajvízszint, mechanikai sérülés, erős téli fagy, kéregrepedésbe folyó csapadék megfagyása miatt történő sérülés stb.

Tűkarcgomba

Tűleveleken tavasz végén és nyáron megjelenő tűszúrás szerű barna, vörösesbarna pontok vagy csíkok. A fertőzött levelek idővel lehullanak. Ismételt, erőteljes fertőzés esetén, főként a fiatal selyemfenyők elpusztulhatnak.

Septorioides strobi

A selyemfenyő tűleveleinek a hegye szalmásodig vagy megbarnul. A tűlevelek többi része egészséges, zöld marad.

Betegségek megelőzése, orvoslása

A selyemfenyő a betegség mértékétől függően gyógyítható. A betegség megelőzése érdekében figyelni kell arra, hogy egészséges selyemfenyőt vásároljunk. Ezen felül biztosítani kell neki megfelelő életkörülményeket. Betegség megelőzés érdekében időközönként permetezd a selyemfenyőt és gondoskodj róla megfelelően.

Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

Származás

A selyemakác őshazája Ázsia keleti, déli része, innen terjedt el a világ számos országába. Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában több mint 100 fajtája ismert. Európába és Amerikába a 18 század közepén honosodott meg. Mediterrán országokban sok helyen az utcákra ültetik sorfaként.

Mit szimbolizál a selyemakác?

A perzsa selyemakác az örök szeretetet, szerelmet, megbocsátást és harmóniát szimbolizálja.

Selyemakác jellemzői, tulajdonságai

A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága tíz métert is elérheti.

A selyemakác lombozatával ernyős formát alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak, júniustól, szeptemberig.

Virágainak érdekes szépségét rózsaszínű pamacs formája adja. Termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. A termései télen sokáig a fán marad, erős fagy hatására lehullanak.

Illatos, díszes., pamacs virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A fa levelei éjszakára összecsukódnak, nappal kinyílnak. A levélzete ősszel megsárgul, majd megbarnul.

A selyemakác nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.

A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol a kertbe virágzásakor.

A selyemakác magassága 8-10 méter magas, a szélessége ezzel arányos.

Selyemakác fajtái levélzet alapján

Zöld és bordó levelű.

Selyemakác ültetése

Főként a napos, védett helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik. A homokos talajokat részesíti előnyben, de megél más talajba ültetve is.  Fiatal korában a selyemakác sok vizet igényel, ezért rendszeres öntözni kell. A fiatal selyemakácot cserepes, dézsás növényként is. Így télen védett helyen tárolhatjuk megelőzve az elfagyását. Az edénybe ültette selyemakác növekedése lassabb, mint a szabadföldbe ültetett példányoké.

Ha a kertbe ültetjük a fiatal selyemakácot, akkor télen takarással kell védeni. A selyemakác 3-4 éves koráig fagyérzékeny. Szabadföldbe ültetve évente 1,5-2 métert nőhet.

 Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlambda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt a cserépből.
5. A selyemakácot helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszintben legyen a talajjal, úgy, hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljesen, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Selyemakác gondozása

Fiatal korában alakíthatjuk. A télen esetleg elfagyott ágakat vágjuk vissza egészséges részig. Az elszáradt ágakat szintén vágjuk le. Ha a selyemakác villás elágazású, akkor az egyik elágazást távolítsuk le, mert idősebb korban, a fa kettéhasadhat, illetve eltörhet. Évente 2x-er tavasszal és ősszel szórjunk a selyemakác köré szerves hosszúhatástartamú tápanyagot.

Selyemakác szaporítása

A selyemakác szaporítása megültetéssel végezzük. A magokat már télen elültethetjük lakásban, házban cserépbe. Szabadtéren a magokat áprilisban, májusban ültethetjük. Ültetés előtt a magokat meleg vízzel forrázzuk le, hogy a kemény meghéj felrepedjen

Selyemakác betegségei, kártevői

Selyemakác fuzáriumos hervadása

Egy soktápnövényű, mikroszkopikus gombafaj. A selyemakác fuzáriumos hervadás tünete a faszövet barna csíkoltság a fakéregben és a gyökerek fás részeiben. Ezek természetesen általában észrevétlenek, mert a kéregben és a gyökérzetben vannak. A selyemakác fuzárium szemmel látható tünetei az elszíneződött, lankadó hajtások.

A betegség előrehaladásával a selyemakác kérgén repedés keletkezik, amely a betegség előrehaldásával növekszik. A repedésnél gyantafolyás látható.. A betegség kialakulása után a selyemakác még évekig életképes, de évről évre a betegség előrehaladásával egyre kevesebb lombozatot fejleszt, végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa elhalását okozza.

Védekezés, megelőzés

A fuzárium kórokozó a talajból képes fertőzni, különféle gyökérsérüléseken keresztül. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy egészséges gyökérzetű selyemakácot vegyünk. A betegség megelőzése érdekében ültetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Rendszeresen, évente 2x-er szórjunk a selyemakác köré hosszúhatástartamú szerves tápanyagot, amely a selyemakác immunitását fokozza.

Selyemakác levélbolha

Apró néhány mm nagyságú rovar. Színe zöldes-sárga. A levélbolha a levél fonák részén jelenhet meg, tavasszal rügyfakadáskor. A levélbolha a fiatal kifejlett levélzetet szívogatja. Több nemzedékes faj. A levélbolha, csakúgy, mint a levél tetvek a növények levélzetét szívogatva táplálkoznak, végtermékük a mézharmat.

A szívogatás következtében a levelek elsárgulnak, a mézharmaton megtelepszik a korompenész, végül a levelek korán hullani kezdenek.

Védekezés, megelőzés

Növényvédőszeres permetezés, tavasszal. A selyemakác levélzetét rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeres permetezés a megelőzés érdekében.

Selyemakác zsizsik

Apró kb. 5 mm nagyságú világosbarna rovar. A selyemakác termésébe hatol, ahol a magokkal táplálkozik.