Körülbelül 2010 óta egyre több helyen (közterület, családi kertek, telkek) barnulnak a tuják. A probléma a tuja állapotától függően orvosolható.

Mi okozza a tuja barnulását?

A probléma hátterében, mindig élettani tényezők vannak.

Melyek ezek az élettani tényezők?

Nem megfelelően vannak öntözve a tuják, kevés vizet kapnak. A tuják örökzöld növények, még télen is párologtatnak a pikkelylevélzeten keresztűl. A gyökérzetük sekélyen van, emiatt nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez, más mélyen gyökerező növényekhez képest, amelyek gyökere mélyebbre hatolnak. Az alacsony gyökérzet miatt, enyhébb, szárazabb teleken is öntözni kell őket. Nyári forróság, ennek következtében megnövekszik a növények vízigénye. Az élettani tényezőket befolyásolja különféle tápanyaghiányok, amely abból adódik, hogy a tuják a tápanyagokat felveszik a földből. A tápanyagokat rendszeresen, legalább évente kétszer pótolni kell.

Talaj szintén fontos a tuják és más növények egészsége szempontjából, a tuja a savanyú talajban érzi magát jól. Ha lúgos talajba van, vanak ültetve ez is oka lehet a barnulásnak, először azonban sárgul a tuja.

Építmény okozta barnulás: EÍlőfordul, hogy a tuja közelében valamilyen építmény, kemence, kültéri kandalló vagy fém építmény van a közelében, ezek szintén okozhatnak tuja barnulást.

Különféle rovar és gombabetegségek: A legtöbb növénynek vannak betegségei, ezek ellen rendszeresen, várható megjelenésük előtt permetezni kell. A különféle rovar és gombabetegségek pikkelylevél barnulást, ágelhalást okoznak.

 Mikor alakulhat ki gombabetegség?

A gombabetegségek csapadékos időben alakulnak ki, a kialakulást fokozza a tartós, párás körülmények. A gombabetegségek egyes fajai már alacsony (+4 C) hőmérsékleten is aktivak.

Leggyakoribb tuja gomba betegségek

• Tuja barnulás
• Tuja hajtásbarnulás és elhalás
• Pestalotiopsis betegség
• Seripiumos betegség

Mikor alakulhat ki rovar fertőzés?

A rovarok többsége meleg kedvelő, épen ezért az év melegebb időszakában fertőzhetik, támadhatják meg a növényeket, nem csak a tuját. A tuja három legveszedelmesebb kártevője a tuja szú, boróka szú és a boróka tarka díszbogár. Ezek a rovarok behatolnak a tuja törzsébe, amelyek a tuja pusztulását okozzák.

Ezek ellen a rovarok ellen csak preventíven, megelőzés jelleggel, permetezéssel lehet védekezni, a rajzásuk, megjelenésük előtt és fertőzésük időszakában, szintén megelőzés jelleggel.

Egyéb tuja rovar betegségek

• Tujaaknázó ezüstmoly
• Aknázó ezüstmoly
• Tuja fényesbodobács
• Boróka, tuja pajzstetű

Sokan mondják, hogy a tujának a hazai klíma* nem megfelelő, ez igaz. Viszont megfelelő életkörülmények biztosításával, gondozással Magyarországon is meg tudnak élni.

*Sokféle növény van, amelyek más éghajlatról származnak, ennek ellenére nagyon jól megélnek, ha megfelelően gondozzuk őket.

A gomba és rovar betegségek nagymértékben csökkenthetők az őszi tavaszi lemosó permetezéssel.

A tuja betegségeiről részletesen a tuja betegségei, kártevői oldalon tudsz olvasni.

A tápanyagpótlásról a korábbi bejegyzésben tudsz olvasni.

A hortenzia eredetileg Japánból származik, de Észak-Amerikában 40-65 millió évvel ezelőtti ősi hortenziakövületeket fedeztek fel. A hortenzia csak 1736-ban jelent meg Európában, amikor egy telepes egy észak-amerikai fajtát vitt Angliába.

A hortenzia elegáns növény, amely páratlan a cserjék között, gondozásuk elég egyszerű, szinte bármilyen talajt elviselnek és a megfelelő gondozást bőséges virágzással viszonozzák.

A hortenzia színei: kék, élénk rózsaszín, fehér, sötétlila, világos lila és piros színű. A hortenziát ültethetjük szoliter növénynek, cserjeszegélyként kerti utak mentén vagy csoportosan is ültethetjük.

Mit szimbolizál a hortenzia?

A hortenzia a hálát, a kecsességet és a szépséget jelképezi. A pazar virágszám és a nagylelkű kerek forma miatt a bőséget sugározza. Színei a szeretetet, a harmóniát és a békét szimbolizálják. A virág természetesen alkalmas esküvői és születésnapi virágdíszítésre, de ugyanúgy alkalmas emlékcsokrok készítésére is.

Hortenzia virágszín szimbólumai

A rózsaszín hortenzia a szívből jövő érzelmeket szimbolizálja.

A kék hortenzia a ridegséget és a bocsánatkérést szimbolizálja.

A fehér hortenzia a dicsekvést és kérkedést szimbolizálja.

A sötétlila hortenzia azt a vágyat szimbolizálja, hogy mélyen megértsünk valakit.

Hortenzia ültetése

Válasszunk neki megfelelő helyet, ha lehetőségünk van rá, olyan helyre ültessük, ahol a konyhából vagy nappaliból látható. Legyen megfelelő méretű a hely, ahova ültetjük. A hortenzia fajtától függően 1,5-3,5 méter magasságú és hasonló szélességű lehet. A legtöbb hortenzia termékeny, jól vízelvezető talajban fejlődik megfelelően. Ha a talaj nem megfelelő, akkor javítsuk fel a minőségét komposzt hozzáadásával. A talajjavításra ültetéskor van lehetőségünk, ezért bőségesen keverjünk a talajba komposztot. A hortenziák többsége a félárnyékos helyeket szeretik. A legjobb (nyáron), ha reggel teljes napsütés éri őket, napközben árnyékban vannak és késő délután újból napfényt kapnak.

Ássunk egy mély gödröt, mélyebbet, mint a gyökérzet mérete a cserépben vagy a konténerben. A gödör szélessége 2-3 x-or nagyobb legyen, mint a gyökérzet jelenlegi, ültetési szélessége. A gödör alját lazítsuk fel, keverjünk bele komposztott a fellazított földbe. A kiásott földbe is keverjünk komposztot. Helyezzük bele a hortenziát a gödörbe úgy, hogy a töve 2-3 cm-el a talaj felszíne alá kerüljön. A növényt lehetőleg a gödör közepére helyezzük. A gödröt töltsük fel félig a talajkeverékkel. A földet tömörítsük kézzel, majd töltsünk bele, annyi vizet, amennyit fel tud venni a talaj. A víz felszívódása után töltsük fel teljesen a gödröt. A felszínre szórjunk szerves, granulált vagy pelletált tápanyagot, majd alaposan öntözzük be a hortenziát. A talaj felszínét takarjuk mulccsal. A mulcs vastagsága 5-7 cm legyen.

Ültetési idő

Az ősz a legjobb időszak hortenzia ültetésére, így még a tél előtt be tud gyökeresedni, ami a megfelelő tápanyagfelvételhez és virágzáshoz van szükség. Hortenzia tavasszal is ültethető, ez esteben a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ebben az időszakban a hortenzia főleg a virág képzése, fejlődése történik. A hortenzia cserepes növényként kapható, ezért az év bármelyik időszakában ültethető, kivéve a fagyos időszakban. Hortenziát ajándéka is kaphatunk, ha valaki, valami oknál fogva a kertjében csökkenteni akarja a hortenziák számát. Ez esetben szabadgyökerű hortenziával van dolgunk. Ilyen növényt a lehető legrövidebb időn belül ültessük el. Az ültetése megegyezik a cserepes hortenzia ültetésével. Szabadgyökerű hortenziát semmiféleképpen ne öntözzük meg és ne is áztassuk be ültetés előtt, mert ezzel kimosódna a föld a gyökérzet között.

Hortenziát balkon növényként is tarthatunk, ez esetben időnként 2-3 évente át kell ültetni nagyobb cserépbe és télen megfelelően meleg helyen kell tartani.

Magassága

A kifejlett növény magassága éghajlatonként változó, Magyarországon 1,5-2,5 méter. A szélessége hasonló.

Virágzási idő

Május-Július

Gondozás

Ültetés utáni első egy-két évben, főleg szárazság idején öntözzük megfelelően. A hortenzia elég vízigényes növény. Az öntözés legyen alapos, elegendő legyen ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegébe eljusson. Meleg időszakban legjobb hajnalban öntözni, hogy a növény megfelelő vízhez jusson, mielőtt a felkelő nap melege elszívná. A talajra felszínére terítsünk mulcsot. Évente kétszer, tavasszal-ősszel szórjunk a növény, növények köré szerves hosszúhatástartamú szerves tápanyagot. Kerüljük el a különféle műtrágyák használatát, mert ezektől a növények szövetéi gyengébbek lesznek, emiatt könnyebben alakulhatnak ki betegségek. A műtrágyázás a talajt is rombolja. Egy m2-er talajban egy milliárd hasznos élőlény és gombafaj van.

Metszés

A hortenziát fajtának megfelelően metsszük, tavasszal, amikor rügyesödnek. Az elnyílt virágokat virágzás után, amikor teljesen elszáradtak vágjuk le vagy hagyjuk meg őket. A meghagyott virágokat, hideg, téli napokon a dér vonja be, amely téli díszként ékesíti a hortenziát. Az elöregedett, elszáradt hajtásokat tőből metsszük le.

Elnyílt hortenzia virágból dísz készítése

Az elszáradt hortenzia virágokból díszt is tudunk készíteni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az elszáradt virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágjuk, megvárjuk, amíg a szár is elszárad, utána szövetfestékkel lefújjuk a virágot.

Teleltetés

Az idősebb hortenziák jól bírják elviselni a téli zord időjárási körülményeket. Különösen erős, tartós hideg esetén érdemes őket takarással védeni. A fiatalabb nővényeket enyhébb hideg (-5 – 0 C) esetén is takarjuk. A takarást tavasszal a tél enyhülése után távolítsuk el.

A cserepes hortenziákat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg. A téli tárolás időszakában is jussanak megfelelő mennyiségű fényhez a hortenziák. Időnként öntözzük őket a kiszáradás megelőzése érdekében. A téli teleltető helység lehetőleg hűvös legyen, maximum 10 C.

Hortenzia szaportása

A hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Júniusban vagy júliusban vágjunk le félfás hajtásokat, amelyeken nincs virág vagy bimbó. A hajtások, dugványok kb. ceruzavastagságú legyenek és legalább 15-20 cm hosszúak. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal, tőzeggel vagy perlittel kevert földbe. A gyökeresedés elősegítése érdekében használhatunk gyökereztető port.

A hajtásokat, dugványokat tegyük 6-os vagy 8-as méretű cserepekbe, vagy balkon ládába. Egy cserépbe egy hajtás, dugványt tegyünk, balkon ládába 8-10 cm-re ültessük a hajtásokat, dugványokat egymástól.

Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig legyen nedves. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a cserepekre átlátszó műanyag zacskót húzunk.  Ezzel tudjuk biztosítani az állandó párás levegőt a hajtások, dugványok számára. Így gyorsabban és biztosabban meggyökeresednek. A zacskókon szúrjunk apró lyukakat, hogy legyen némi levegőzési lehetőség. Állítsuk a cserepeket, balkonládát árnyékos helyre. A gyökeresedés 2-4 hét alatt történik meg, ha a cserépek, balkonláda alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtásokat, dugványokat nagyobb cserépbe. A balkon ládába begyökeresedett növényeket óvatosan válasszuk szét, úgy, hogy a gyökérzetük ne sérüljön meg. Nagyobb cserépbe történő átültetéskor több hajtást tegyünk egyszerre, így több hajtású hortenziánk lesz.

A hortenzia bújtatással is szaporítható, de a felfelé álló ágrendszere miatt kissé nehézkesebb ez a módszer.

A hortenzia hajtásokat vízben is gyökeresíthetünk. Erre a célra vegyünk kisebb átlátszó műanyag edényeket, amelyekbe egyesével helyezzük el a hajtásokat. Gyökeresedésre lehetőleg klórmentes, tiszta vizet használjunk. Ha a víz esetleg poshadni kezd, öntsük le és töltsük újra friss vízzel az edényeket. A vízben történő gyökeresedés előbb látható meg, mint a földben történő gyökeresedés.

Hortenziát tőosztással is lehet szaporítani, az idősebb töveknél megjelenő sarjak leválasztásával.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenziák között láthatunk kék virágú példányokat, ez nem egy külön fajta, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, abban az esetben, ha elég savas a föld, amibe ültetjük. Ha a pH értéke a talajnak 5,5 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. A talajt házilag is savanyíthatjuk, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kávézaccot, fenyőfa tűlevelet, komposztált tölgyfalevelet keverünk a hortenzia ültetésekor a talajba.

A hortenzia virág színének megváltoztatása hosszú ideig tart, hetekig, hónapokig.

Származás

Távolkeleti növény, amelyek a Japán és Kínai császári kertekben előkelő helyet foglalt el. Később az Európai főudvarok és parkok tulajdonosai is ezzel a növénnyel akarták feldobni a megszokott, európai állományt. Véleményem szerint azt gondolták, hogy így nagyobbnak tűnik a hatalmunk, hiszen, a Kínai és Japán császárságot, abban az időben köztudottan nagyra tartották.

Manapság közel ezer fajtája van, amelyek nem csak északon, hanem a déli félteke országaiban, pl. Dél Afrika, Dél Ausztrália, Új Zéland, Brazília is megtalálható.

Leírás

A rhododendron alkalmazkodó képessége kiváló, ezért tudott alkalmazkodni a különféle éghajlatokhoz, és lettek a fajtái nagyon változatosak. Vannak örökzöld és babérlevelű örökzöld fajtái, és vannak lombhullató fajtái. Egyes fajtái 5 méternél is magasabbra nő. Hajtásrendszere szétterülő vagy felálló, gyökérzete sekély.

A havas szépe virágainak illata és színgazdagsága szinte elképzelhetetlen. A virágok színe szinte bármilyen lehet, de legtöbb a fehér, a sárga, a vörös és a bíbor színű. Hazánkban a rhododendron május elejétől június végéig virágzik. Ha csoportosan van telepítve látványával elvarázsolja környezetét, virágzása idején.

Magyarországon éghajlattól függően májustól, július közepéig virágozik.

Mit szimbolizál a rododendron?

Mivel a rododendron a napos, kellőképpen árnyékos területeken őshonos, ezért minden kertbe fényt és meleget tud vinni. A rhododendron szépséget, boldogságot és az energiát is szimbolizálja. Ezen kívül a szeretetet, életerőt, általános pozitivitást, optimizmust, vidámságot, fejlődést, változást, megújulást, békét, egészséget, nyugalmat, harmóniát, kitartást és hosszú életet (100 évig is élhet) szimbolizálja.

Ültetés

Legfontosabb a jól megválasztott hely. Az ültetési hely legyen elég tágas, hogy megfelelőképpen, tudjon fejlődni, növekedni. A ritkás lombos fák vagy tűlevelű fenyők között félárnyékos helyen érzi legjobban magát. A talaj legyen jó víz elvezetésű.

Ültetéskor ássunk neki nagyobb gödröt, mint amilyen a cserepe, így gyorsabban tud nőni, mert puha földben (fellazított) gyorsabban tud gyökeresedni bármilyen növény. A rododendront ültessük 1,5-2 cm-el mélyebbre az ültetőgödör pereménél, mert így új hajtásokat tud hozni. A savanyú kémhatású (4-4,5 pH) talajt kedveli, ezért tőzeget keverjünk a földjébe, és évente 2X-er, tavasszal és ősszel adjunk neki szervestápanyagot. Ültetéskor is szórjunk a növény köré szervestápanyagot. A homokos talajt kedveli. A rhododendron ültetéséhez lehet venni rhododendron földet. Szabadföldi növény, de cserépben is nevelhető, ebben az esetben 3 évente, növekedés szerint át kell ültetni.

Ültetési idő

A rhododendron cserépben kapható, ezért a fagymentes időszakon kívül bármikor ültethető.

Magasság

125-150 cm, szélessége hasonló lesz 10 év múlva, később nagyobb.

Virágzási idő

Májustól július közepéig, enyhébb telek estén már áprilisban.

Fagytűrés

 -20 C

Gondozás

Az elnyílt virágokat le kell törni. Ha visszaszáradt, vagy olyan hajtáscsúcsok vannak a növényen, melyeken a virágok nem nyíltak ki, azokat az egészséges részükig vágjuk vissza. Ha elbarnult hajtásokat találunk, melyeket például gombabetegség támadott meg, tőből metsszük ki őket. A metszés után, alaposan fertőtlenítsük, a metszés során használt metszőollót, így megelőzve, a további vagy másik növény metszésekor kialakulható fertőzéseket. Az idős elöregedett hajtásokat tőből távolítsuk el.

Ha megkapja a szükséges gondoskodást: tápanyag, öntözés, akkor szinte esélye sincs betegségek kialakulásának. Öntözés: szükség szerint, a föld ne száradjon ki, főleg virágzáskor és nagy melegeben igényel több vizet. Öntözéshez lehetőleg tiszta, lágy vizet használjunk.

Szaporítás

A növényt célszerű hajtásról szaporítani, de magról is szaporítható. A félfás csúcshajtásokat tíz-tizenkét centiméter hosszan vágjuk le és gyökereztessük tőzeg és homok keverékébe. Tegyük hűvös, árnyékos helyre a kertünkbe és tartsuk nyirkosan a talajt. A hajtás gyökeresedésére hosszabb időre, néhány hónapra van szükség. Ősszel az új növényeket a fagyoktól védjük meg, fagymentes helyen teleltessük és hagyjuk megerősödni őket. Az új növényeket ősszel ültessük a végleges helyükre.

Hagymás, gumós virágok kiválasztása

Vásárlás elött határozzuk meg, hogy milyen fajta növényt szeretnénk ültetni. A hagymás, gumós virágok egy része tavasszal virágzik, másik részük ősszel és vannak nyáron virágzók is. Gondos válogatással elérhetjük, hogy mindhárom évszakban legyen virágzó növényünk. Vásárláskor ellenőrizzük a hagymáka, gumókat. Csak egészséges, kemény hagymákat, gumókat vegyünk. Ezektől az egyedektől várhatunk el egészséges növekedést és szép virágzást.

Ültetés

Hagymás, gumós virágok ültetésével úgy érhetünk el különösen szép hatást, ha csoportosan telepítjük őket. A különféle fajtájú növényeket úgy ültessük, hogy az egyes fajták virágzási ideje megegyezzen. A hagymás, gumós növények minden jó víz elvezetésű talajban szépen fejlődnek és virágoznak. Pangó vízzel teli talajokban a hagymák, gumók könnyen elrothadnak.

Nehéz, kötött talajokat mélyen meg kell munkálnunk és fel kell javítanunk a szerkezetét szerves anyagokkal, például tőzeg, humusz, szerves trágya. A hagymákat, gumókat legjobb, ha kavicsból készített drénrétegre ültetni. Az ültetés mélysége a hagyma nagyságától és fajtájától függ.

A nárciszok, császárkoronák ültetési mélysége 20-25 cm, a tulipánok, jácintok ültetési mélysége 10-15 cm, a kisebb méretű hagymák ültetési mélysége 10 cm. Bizonyos virágok rizómáját sekélyen kell ültetni, például az Irisz, más néven nőszirom.

Az ültetési mélységet nagyon fontos betartani, mert ha ettől eltérünk, akkor az egyes hagymák nem fognak virágozni, szabadföldben. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy a hajtáscsúcsok felfelé álljanak.

A tavasszal virágzó hagymás növényeket kora ősszel ültessük, a nyáron, ősszel virágzókat pedig tavasszal. A tavaszi virágzású növények ültetésekor, ősszel fontos figyelni arra, hogy időben ültessük el őket, legyen idejük begyökeresedni a hideg időig. A kora ősszel beültetett növények jól begyökeresednek, ezért tavasszal szép virágzást várhatunk tőlük. Ha valamiért a tavasszal virágzó hagymás, gumós növényeket csak később tudjuk elültetni, akkor védjük takarással a hagymákat, gumókat úgy, hogy a talajra valamilyen takaró anyagot teszünk, ami megvédi a talajt a hagymákat, gumókat az átfagyástól.

Hagymás, gumós virágok gondozása

Ültetés után ne hanyagoljuk el a növényeket. Az első évben szépen virágzó növényeknek, elvirágzás után adjunk szervestápanyagot, amit a talajba bemosódva a hagymák, gumók fel tudnak venni és elraktároznak a következő évi virágzásra. A tavasszal, nyáron elvirágzott növények lombozatát elpusztulása után vágjuk vissza talajmagasságig. Ügyeljünk arra, hogy csak is akkor vágjuk le a lombozatot, amikor már teljesen elpusztult. Erre azért kell különösen figyelni, mert ha túl korán vágjuk le a lombozatot az megakadályozza virágok megfelelő asszimilációját, amelynek következtében a hagymák, gumók egyre kisebbek és kisebbek lesznek, végül elpusztulnak. Az nyári virágzású díszfűvek lombozatát elpusztulása után érdemes meghagyni. A díszfű elhalt lombozatán, télen megtelepedő dér vagy különös látványt kölcsönöz.

Öntözés

Ültetés után a talajt öntözzük be. A talaj legyen mindig nedves, de ne alakuljon ki vízpangás, mert a hagymák, gumók megrothadnak. Különösen nyáran ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki ott, ahol hagymás, gumós növények vannak, mert kiszáradhatnak.

Szaporítás

A hagymás növények sarjhagymákat fejlesztenek, amiből szaporodnak, ezeket háromévente érdemes eltávolítani. A rizómás növényeket tőosztással szaporíthatjuk.

Teleltetés

Az fagyérzékeny hagymás, gumós növényeket, például kardvirág, dália télen védeni a fagykárral szemben. Ezeket ősszel közvetlenül az első fagyok előtt szedjük ki a földből, tisztítsuk (mossuk), szárítsuk meg és tároljuk őket hűvös fagymentes helyen. Gyakori gond, hogy a lakás és a hozzá tartozó garázs túl meleg a hagymások átteleltetéséhez, a fűtetlen kerti tároló pedig nem fagymentes. Ilyen esetben a hagymák tárolására a legmegfelelőbb hely a vízóraakna. A hagymákat, gumókat tegyük megfelelő tárolóba, például ládába vagy jutazsákba és ezt helyezzük a vízóraaknába.

Az egynyári növények nagyon változatosak, tarka színpompájukkal, formájukkal és illatokkal gazdagítják a kertet. Bizonyos fajtái talajtakarásra is megfelelő. Illatuknak köszönhetően hasznos rovarokat csalogatnak a kertbe, például beporzást végző méheket, és a levéltetveket pusztító lebegő, más néven zengő legyeket.

Egynyári növények ültetésével, megoldható az, hogy az újonnan ültetett fiatal cserjék között lévő területeket átmenetileg betöltsék, amíg a cserjék megfelelő méretüket elérik.

Egynyári növények kiválasztása

Nagyon sok féle, csodaszép egynyári növényfaj létezik, ezért a kiválasztásuk nehéznek tűnhet. A palettában megtalálható, például a pillangóvirág, záporvirág, szépecske, búzavirág, borzaskata, tengerparti fülesternye, kék vörösbegyvirág, kerti körömvirág…

Kiválasztáskor figyeljünk arra, hogy a növények megfeleljenek a kertünk talaj, és fényadottságainak. Sok egynyárinak megvan az az előnye, hogy egyszeri ültetés után újra és újra elveti magát. Különösen meglepő jelenség az új kerttulajdonosok számára az, amikor virágok fejlődnek, akkor is, ha senki nem ültette el őket. Ezek közé tartozik az egyik legszebb egynyári a kaliforniai mák, amely 30-40 cm magas bokraival, krémsárga, narancsszín és piros virágaival egész ágyakat, díszit egész októberig. Éppen ilyen önszaporító egynyári virág a porcsinrózsa vagy más néven kukacvirág, a körömvirág, a fehér és lilaszínű fogas tatárvirág, a fülesternye és a tátikák.

Az egynyári növények között vannak futó virágok is, amelyekkel néhány hét alatt befuttathatunk kerítéseket, falakat, térhatároló elemeket. Ilyen növény, például a szagos lednek, sarkantyúka, díszbab, kerti hajnalka, szárnyas feketeszem.

Egynyári növények ültetése

Az egynyári virágok között vannak napot és félárnyékot kedvelő fajták. Ennek figyelembevételével ültessük őket a nekik megfelelő helyre. Ültetéskor hagyjunk nekik elég a fejlődéshez. Az egynyári virágok talaja legyen tápanyagban gazdag, hogy megfelelőképpen tudjanak fejlődni.

Fagyérzékeny egynyári növények ültetése

A fagyérzékeny egynyáriak olyan virágok, amelyeket elő kell nevelni szobában vagy a fagyok elmúltával megvásárolhatunk faiskolákban, kertészetekben. Ha saját magunk akarjuk ültetni őket, akkor balkonládában vagy cserepekbe vetve ültethetjük őket. Ültetéskor az ültetőedényt töltsük fel jó minőségű földdel az edény peremétől 3-5 cm magasságik, ebbe szórjuk el a magokat, majd fedjük be a magokat 1-2 cm vastag földréteggel. Ültetés után tegyük az ültetőedényeket védett, napos meleg helyre, öntözzük be, majd szükség szerinti gyakorisággal rendszeresen öntözzük őket. A virágok csírázási ideőtől függően 10-12 nap alatt kelnek ki, majd miután kissé megnőttek, megerősödtek ültessük át őket nagyobb tőtávolságra. Így gondozzuk őket, majd a fagyveszély elmúltával helyezzük ki őket a szabadba napközben, éjszakára még vigyük őket védett helyre, majd néhány nap elmúltával végleges helyükre tehetjük, ültethetjük őket. Ha kiültetjük őket a kertbe, akkor megfelelő méretű lyukba ültessük őket, olyanba, amelyikbe lazán elférnek. Ha az ültető lyuk kicsi, akkor a növények nem tudnak fejlődni megfelelőképpen, mert  a begyökeresedésük ideje hosszabb ideig tart. Az ültetési mélysége az egynyári előnevelt növényeknek az eredeti ültetési magasság, ahogy az edényben voltak.

Fagytűrő egynyári növények ültetése

Ezeket a növényeket szintén megvásárolhatjuk faiskolákban, kertészetekben vagy saját magunk is ültethetjük őket. A fagytűrő növények ültetése egyszerű, mert mihelyt a talaj elég meleg és nem túl ízes, közvetlenül szabad földbe vethetjük a magjukat. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy hagyjunk nekik elég helyet a növekedésükhöz egymás között. A fagytűrő egynyáriak ültetési ideje, akkor van, amikor már a levegő hőmérséklete legalább 7 C-ra felmelegedett. Az ültetés módja megegyezik a fagyérzékeny növények ültetésével, annyi az eltérés, hogy az edénybe előnevelt növényeket a szabadba neveljük, majd mikor elérik a megfelelő magasságot és kellőképpen megerősödtek végleges helyükre ültetjük őket talajba, cserépbe, ládába vagy edénybe.

Egynyári növények szaporítása

Az egynyári növények szaporítása önvetéssel, magvetéssel vagy tőosztással történik.

Gondozás

Az egynyári virágokat ültessük jó minőségű földbe, vagy ha a kertbe ültetjük őket, akkor ültetés után szórjunk ki jó minőségű hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.

Öntözés

Vetés után alaposan öntözzük be a földet, majd rendszeresen öntözzünk. Ügyeljünk arra, hogy a föld mindig megfelelően nedves legyen, hogy a magok csírázni, majd fejlődni tudjanak. Végleges helyre ültetésük után is gondoskodjunk a megfelelő vízellátásról. Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl őket és arra is, hogy a talaj vagy ültetőközeg ne száradjon ki teljesen.

Permetezés

Az egynyári növények bizonyos fajtái hűvös, csapadékos, párás időben érzékenyek a gombabetegségekre, például a szürkepenészre. Ennek megelőzése érdekében időjárástól függően megelőzés jelleggel permetezzük a növényeket.

Évelő növények kiválasztása

Évelő növények kiválasztása előtt a legfontosabb, hogy ismerjük meg, milyen talaj-, fény-és vízigényük van az egyes fajtáknak. Vannak kimondottan napkedvelő fajok, amelyek száraz helyeken érzik jól magukat és árnyékkedvelő fajok, amelyek nedves, árnyékos helyeken fejlődnek a legjobban. A növények kiválasztásánál ügyeljünk a magasságukra is, nehogy később az alacsony növényeket eltakarják a magasabbak.  Úgy válogassuk össze a növényeket, hogy tavasztól őszig folyamatosan legyen virágzó évelőnk, és színük is harmonizáljon egymással.

Ültetés

Az évelő növényeket magvetéssel, tőosztással vagy sarj leválasztással szaporítjuk. Edényes növényeket a fagyos időszak kivételével egész évben ültethetünk, szabad gyökerűeket csak tavasszal és ősszel. Az évelő növényeket fajonként, fajtánként négyes, hatos csoportokba ültessük, hogy különböző színfoltok alakuljanak ki. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy ne túl sűrűn ültessük a növényeket, mert a fejlődésük nem lesz megfelelő. Kisebb növényeket 30 cm-re, közepeseket 40-50 cm-re, míg a nagyobbakat 60-70 cm-re ültessük egymástól.

Gondozás

Tápanyagpótlás

Az évelő növényeknek rendszeresen, tavasszal szórjunk ki hosszú hatástartamú szervestápanyagot.

Öntözés

Az alapos öntözés, ültetés után és száraz időszakokban különösen fontos.

Támasztás

A magas évelők támasztást igényelnek, mert a száruk nem elég erős ahhoz, hogy megtartsa őket. A támasztás, kikötözés a szél ellen is védelmet nyújt. Kikötés, támasztás nélkül a magas évelőket könnyen kidöntené a szél.

Szaporítás

Az évelők, egészségesek maradnak és jól fejlődnek, ha három, négyévente, kivesszük őket, szétosztjuk, és újra telepítjük őket. E nélkül túlságosan elsűrűsödnek, a régi hagymák kimerülnek, emiatt nem növekednek, fejlődnek megfelelően.

Permetezés

Néhány évelő növény, mint az őszirózsák, díszpipacsok, évelő szarkaláb, szárazabb időkben hajlamosak lisztharmatosodásra. Sok évelő növény levélzete a csigák kedvelt tápláléka. A lisztharmat ellen permetezéssel lehet védekezni, a csigák ellen, csigaölőszerekkel lehet védekezni.

A nemes vagy más néven tearózsák ritkább tüskéivel, egyenkénti nagy virágaikkal, és hosszú virágzási idejükkel tűnnek ki. Ezek a fajták különösen alkalmasak bokorként, magas törzsű rózsaként vagy vágott virágként.

A polianta típusú rózsák erőteljes növekedésű fajták, amelyek bokrain számtalan kisebb virág van, ernyős csoportokba rendeződve. A polianta rózsák időjárástól függően májustól, júniustól, késő őszig virágoznak.

A floribunda rózsák a két előző fajta közé sorolhatók.

Kiválasztásuk és vásárlásuk

A megfelelő típus és fajta kiválasztását a rendelkezésre álló hely, és az ízlésünk befolyásolja. Kiválasztáskor ügyeljünk arra, hogy szép formájú, teljesen egészséges növényeket válaszunk.

Ültetés

A szabad gyökerű rózsa ültetésére a legjobb időpont ősz vagy a kora tavasz. Konténeres rózsát a fagyos időszak kivételével bármikor ültethetünk. Ha nyáron, nagy melegben ültetjük őket, akkor gondoskodni kell, a megfelelő vízellátásról. A rózsát a legtöbb növénnyel ellentétben kissé mélyebbre kell ültetni, mint ahogy a faiskolában volt. A szabad gyökerű rózsa törzsén látható az eredeti ültetési mélység, ehhez képest 2,5 cm-rel mélyebre kell ültetni. A konténeres rózsát úgy kell ültetni, hogy a földlabda 2,5 cm-rel mélyebbre kerüljön az ültetőgödörben.

Ültetés távolság

A magas törzsű és futó rózsákat ültethetjük szoliterként vagy sorba. Az ideális ültetési távolság tea rózsánál 120-150 cm. Futó rózsáknál 200-300 cm. Park rózsák esetén: 60 cm. Így metszés szempontjából elég hely áll a rendelkezésünkre, arra, hogy a rózsákat kifejlett korukban is körbe tudjuk járni.

Ültetés módja

Az ültetés módja a rózsák éppen aktuális (virágzás előtt, után) állapotától függ. Ültetéskor csak a száraz, rosszul álló ágakat távolítsuk el, 2-3 héttel később, begyökeresedés után metsszük őket vissza. Ha ültetés előtt metsszük őket vissza, akkor sok tápanyagot és nedvességet vesztenének, ami miatt megnehezedne a begyökeresedés. Nyáron, nagy melegben különösen fontos, hogy ne metsszük vissza az új ültetésű rózsákat. Visszametszés esetén könnyen kiszáradhatnak. Begyökeresedés után viszont bátran metsszük meg a rózsát, annak érdekében, hogy jobban bokrosodjon. Szabad gyökerű rózsa ültetésekor vágjuk le vagy vágjuk vissza a sérült gyökereket. Az ültető gödörbe helyezéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg.

Ültetőgödör

1. Rózsa ültetéskor a rózsa gyökerének, föld labdájának méretének megfelelő gödröt ássunk. A gödör nagysága és mélysége legyen 2-3-szor akkora, mint a rózsa gyökere vagy föld labdája.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet porítsuk, törjük össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverjünk bele szerves, rostos tápanyagot, majd szórjunk ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi körülbelül 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.
3. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsuk el, a földet fertőtlenítsük.
4. A rózsát vegyük ki a konténerből, vagy távolítsuk el a csomagolást óvatosan a földlabdáról, úgy hogy a gyökérzet ne sérüljön. Vizsgáljuk meg a gyökérzetet, a sérült gyökereket vágjuk vissza ép részig.
5. Helyezzük a növényt az ültetőgödörbe, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.
6. Töltsük fel a gödröt félig a szerves tápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsük fel földdel, majd ismét tapossuk meg óvatosan.
7. Öntözzük be a talajt jó alaposan, úgy hogy iszapos legyen.
8. Szelesebb kertekben üssünk le karót a magastörzsű rózsa mellé.
9. Szórjunk a rózsa köré a földre, hosszú hatás tartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.
10. Szórjunk ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a rózsát legalább 3 hétig folyamatosan öntözzük, naponta, rendszeresen. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény víz igénye megnövekszik a rózsáké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés. Ősszel töltsük fel a fiatal rózsák tövét földdel, ami védi őket a fagytól.

Gondozás

Ha szeretnénk, hogy a rózsa egész évben gyönyörű és egészséges legyen, gondoskodnunk kell róla folyamatosan. A rendszeres gondozás magába foglalja a rendszeres öntözést, gyakori tápanyag-utánpótlást, tavaszi és őszi metszést, az elnyílt virágok levágását, a permetezést.

Talaj igény, tápanyag igény

Talajjal szemben nagyon toleráns, nem kedveli a pangó vizet, viszont igényli a bőséges tápanyag-utánpótlást. Rendszeres tápanyag ellátás és öntözés mellett még homokos talajban is szépen díszít.
A rózsák hosszú életűek, ezért bőségesen el kell látnunk őket szerves anyaggal. A tápanyag-utánpótlásnak folyamatosnak kell lennie, ezért minden elvirágzás utáni metszést követően adjunk nekik tápanyagot.

Fényigény

A rózsa kifejezetten fény igényes, nap igényes növény, olyan helyre ültessük, ahol naponta legalább 5-6 óra napfényt kap. Megfelelően napos helyen nap közben kellőképpen felszárad a reggeli harmat, amely

Öntözés

Figyelni kell arra, hogy ültetés után a talaj ne száradjon ki. Különösen ügyelni kell erre főként meleg száraz időszakok esetén. Nem megfelelő öntözés esetén a hajtások nem tudnak kellőképpen fejlődni, így a rózsa virágzása is gyengébb lesz. Őszi ültetéskor az első fagyokig rendszeresen öntözzük. Enyhébb, csapadék hiányos teleken, fagymentes napokon is öntözzük őket.

Metszés

A rózsák metszése időjárási körülménytől függő, ha az időjárás várhatólag tavasziassá változik, akkor kezdhetjük a metszést. Ha éjszakára még talaj menti fagy várható, akkor figyeljünk arra, hogy a friss vágásoknak legyen idejük még begyógyulniuk estig.

A rózsák metszése fajtától függő, ezt kell figyelembe venni. Metszéskor távolítsuk el a száraz vagy rosszul növő hajtásokat. Időnként, hajtástól függően fiatalítsuk meg a rózsákat, az öregebb hajtásokat cseréljük fiatalabbakra. Ügyeljünk arra, hogy szép formát alakítsuk ki.

Elvirágzás után a rózsák újból virágozhatnak, ha eltávolítjuk az elhervadt virágokat.

Permetezés

A rózsának, csakúgy, mint a legtöbb növénynek lehetnek betegségei. A betegség kialakulását befolyásoló tényezők az időjárás és a növény ellenálló képessége. Az időjárási körülményeket nem befolyásolhatjuk. Az ellenálló képességet megfelelő gondozással növelhetjük.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Rózsa betegségei és kártevői

A babérmeggy jellemzői, tulajdonságai

Örökzöld cserje, mely sűrű ágrendszere miatt kiválóan alkalmas szoliternek vagy sövénynek.

A köztudatban főként “közönséges babérmeggynek” nevezik.

Levelei fényes, bőrszerű, élénkzöld színű.

Tavaszi fehér virágzata, tömött fürtökben állnak, amely erőteljes illatot áraszt.

Elvirágzás után bogyókat fejleszt, amely eleinte piros, majd feketévé változik. A bogyói mérgező cián vegyületet tartalmaz.

Fajtái

Sokféle fajtája van, a kertészetekben.

Vannak köztük alacsony, 1 méter magasra növő és egészen magas, 6 métert elérő növények is.

Az alacsony fajták lassan fejlődnek. A magasabbak, a körülményektől függően évente 30-90 cm-t nőnek.

Minden fajtának fényes, bőrszerű, zöld színű levele van, csak alakjukban és színárnyalatban különböznek egymástól. Néhány fajtának pedig levelei kihajtáskor bronzos színezetű.

A magasra növő fajták, gyorsan nőnek, és terebélyes, 5-6 méter széles és magas bokorrá fejlődnek.

Egy ideje bonsai-ként nevelt és törzsre oltott babérmeggyet is vásárolhatunk egyes kertészetekben. A babérmeggy fa kiválóan alkalmas előkertek, teraszok, bejáratok díszítésére, talajba vagy edénybe ültetve.

Szaporítás

Magról, termés bogyóból vagy dugványozással.

Gondozás

Fényigényes növény, napon és félárnyékban egyaránt szépen fejlődik. Ha egész nap, tűző napsütés éri, megperzselődhetnek a levelei. Teljes árnyékot is elviseli, de ilyen helyeken nem lesz annyira tömött, dús bokor, mint naposabb helyen. Árnyékban még a virág képzése is csökken.

Nedves, árnyékos helyekre ne ültessük, mert gombabetegség támadhatja meg. Elég toleráns növény, így szinte minden talajban jól fejlődik, ennek ellenére jobban érzi magát savanyú talajokban.

Vízigénye közepes. A fiatal növényeket az ültetést követő két évben rendszeresen locsoljuk, a túlöntözést azonban kerülni kell. Az első két év után elég már csak a száraz, nyári időszakokban vizet adni a babérmeggynek.

Tápanyagigénye magas, amit növekedéshez, virágképzésre használ fel, ezért adjunk neki megfelelő mennyiségű tápanyagot. A tápanyag másik előnye az, hogy a babérmeggy ellenállóképessége növekszik, így nehezebben alakulnak ki betegségek.

 A babérmeggy örökzöld, tehát télálló, ennek ellenére erősebb, tartós fagyok esetén levélzete elfagyhat, ami idővel lehullik, és helyette újak nőnek. Ritkán az fiatalabb ágai is elfagyhatnak, ilyen esetben, tavasszal vissza kell metszeni ezeket a részeket, a fagyás mértékét figyelembe véve.

Télen a bogyói lehullanak, ami egy-két év alatt kihajt, ezeket óvatosan kihúzhatjuk és cserépbe nevelhetjük fel, ügyeljünk arra, hogy télen védett helyre tegyük őket. Ha nem akarjuk megtartani a kihatott növényeket távolítsuk el őket.

Metszés

Nyírása nagyon egyszerű feladat, de időigényes feladat. Sövénynyíróval sosem szabad alakítani, mert a levelei nyírás hatására szakadozott lesz.

Sövényként nevelve évente egyszer-kétszer kell metszeni növekedésétől függően, csakis elvirágzás után.

Erőteljesebben visszavágni fagyás estén tavasszal kell, egyéb esetbe, például túl nagyra nőtt, elvirágzás után. Formára alakításra nyár elején vagy végén (júniusban vagy szeptember végén) a legjobb.

Rendszeresen visszavágás estén, a babérmeggy nem virágzik, mert a virágok csak a kifejlett ágak végén nyílnak.

Bármilyen formára alakítható, amilyenre csak szeretnénk. Formára nyírás esetén ügyeljünk arra, hogy a leveleit ne vágjuk ketté, mert a kettévágott levél csúnya látvány.

A babérmeggy természetes formában is meghagyható, idővel, azonban a belső ágai elkopaszodhatnak. Ilyenkor visszavágás hatására újra sűrűsödik.

Babérmeggy ültetés

Ha természetes formájúra szeretnénk hagyni, akkor olyan helyre ültessük, ahol megfelelő méretű helye van a növekedéshez.

Sövényként telepítve az ültetési tőtávolság 70-80 cm legyen.

Az ültetés lépései

1. Ássunk megfelelő méretű gödröt, kétszer-háromszor akkorát, mint a földlabda vagy konténer nagysága.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet morzsoljuk össze, tegyünk bele szerves, szálas tápanyagot.
3. Ebből a földkeverékből szórjunk a kiásott gödör aljára 7-10 cm vastagon, egyenletesen.
4. Elemeljük ki óvatosan a növényt vagy vágjuk le óvatosan a gyökerek megsértése nélkül a jutazsákot, távolítsuk el.
5. A babérmeggyet helyezzük a kiásott gödörbe, az eredeti ültetési mélységig, a földlabda teteje egyszíntben legyen a talajjal, úgy hogy egyenesen és egyenletesen álljon a gödörben.
6. Töltsük fel félig a gödröt a földkeverékkel, óvatosan tömörítsük, majd öntözzük meg alaposan.
7. Miután a víz beszivárgott a talajba, töltsük fel a gödröt teljes, óvatosan tapossuk meg a növény körül a földet.
8. Alaposan öntözzük be, iszapoljuk. Szórjunk a növény köré hosszú hatástartamú szerves tápanyagot.
9. Szórjunk a növény köré 8-10 cm vastagon mulcsot a gyomosodás megelőzése érdekében.

Ha sövényként szeretnénk kialakítani, akkor az ültetés lépései azonos a feljebb leírttal, annyi a különbség, hogy ez esetben árkot kell ásni és ebbe kell ültetni a növényeket a megfelelő távolságra (70-80 cm).

Babérmeggy permetezése

A babérmeggynek, csakúgy, mint más növényeknek vannak betegségei. A babérmeggy betegségeit a szabadban előforduló gombák okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombabetegségek, akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken. Ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a babérmeggy ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges babérmeggy ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt babérmeggyé.

A babérmeggy és egyéb növények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti! A babérmeggy permetezése egész évben végezhető, szél, csapadék, fagymentes napokon, a megfelelő permetszerekkel.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei, kártevői

A tuja (oszlopos, gömb, alakra nyírott) alkalmas szoliter növénynek, cserépbe, dézsába vagy a kertbe ültetve. A tuja ezen típusai (törpe, alakra nyírott, oszlopos) alkalmasak teraszra, erkélyre, üzletek előtt cserépbe ültetve is, amelyek így adnak dekorációt. A sövény tuja rendszeres nyírással szép sövényt alkothat a kertben elválasztva a kert bizonyos részét egymástól. Az oszlopos tuja is szép sövényt alkothat, figyelembe véve a növekedését. A túl magasra növő oszlopos tuja, könnyen leárnyékolhatja a kertet. A kúszó tuja talajtakaró növényként díszítheti a kertet.

A tuja napos vagy félárnyékos helyen, tápanyag dús, savanyú földben érzi magát legjobban. A meszes talaj kedvezőtlen hatással van a tujára. Meszes közegben nem tud kellőképpen fejlődni, legyengül, könnyen kártevők és kórokozók támadják meg, amelyek súlyos akut fertőzés esetén a tuja pusztulását okozzák.

A tuja a nedves talajt kedveli, ennek érdekében megfelelőképpen kell gondoskodni az öntözésről. Különösen fontos ez nyáron, amikor tartós meleg van. Az év egyéb szakában (tavasz, ősz, tél) is fontos a megfelelő vízellátás. Sokszor még enyhe, száraz teleken is kiszáradhat a talaj, ami károsan hat a növény fiziológiai állapotára. Emiatt a tuja legyengül, betegségek (gomba, rovar) alakulnak ki. A tartós (relatív) vízhiány miatt a tuja kiszáradhat. A tuja száradás lassú folyamat, amit ha idejében diagnosztizálunk, visszafordíthatunk. Erőteljes hónapok, évek óta fennálló, relatív vízhiány miatt a tuja biztos, hogy kiszárad.

A tuja ültetési ideje, mivel konténeres vagy földlabdás, szinte egész évben ültethető, kivéve a téli fagyos időszakot. Különösen enyhe teleken még télen is ültethető, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont felett van.

A tuja ültetése

Ültetéskor figyelembe kell venni a talaj minőségét, szükség estén cserélni vagy javítani kell. Ültetéskor megfelelő méretű gödröt kell ásni. Mekkora a megfelelő méret? Ez a növény méretétől függő. A legoptimálisabb gödör kétszer akkora, mint a konténer vagy a földlabda mérete. Ültetéskor nagy mennyiségű szerves tápanyagot és tőzeget kell keverni a földbe, amivel a tuját takarjuk az ültető gödörben. A szerves anyag lazítja a talajt és kedvezően hat a talaj mikroorganizmusára (hasznos talajlakó rovarok, és gombák). A tőzeg szintén a talajt lazítja és a kémhatását (savas) fokozza.

Ültetéskor fontos a juta zsák eltávolítása, mert ennek a lebomlása, főleg hűvösebb idő esetén sok ideig tart, ezért a tuja begyökeresedését gátolja. Ha a tuja nem tud begyökeresedni a juta zsák miatt, akkor kiszáradhat.

Ültetés után fontos a megfelelő és folyamatos öntözés.

Öntözés

Mennyi vízre van szüksége a tujának?

Ez több tényezőtől függ: évszak, éghajlat, kert fekvése és elhelyezkedése (napos-meleg, völgy, hegy) és talaj típus (homok, agyag). Napos, száraz, homokos helyeken többet kell öntözni, mint árnyékos, hűvösebb helyeken. Homokos talaj estén naponta kétszer, agyagos talaj estén naponta egyszer. A tuja vízigénye: egy 100 cm-es tujának, hetente 10-12 liter vízre van szüksége, még száraz, hűvösebb idő estén is, nyáron tartós melegben 2-3 liter vízre van szüksége naponta. A legjobb módszer a tuja (a kertbe kiültetett) öntözésére az automata öntözés, mert ez idő takarékos, kényelmes és egyenletes vízellátást biztosít. Tuják öntözése esetén úgy kell telepíteni az öntözőt, hogy a tuja mindkét oldalán (elől, hátul) legyen lerakva öntöző cső (szolitertuja esetén körbe tekerve), azért, hogy mindkét (teljes) gyökérzóna egyenletesen legyen öntözve. Egy oldalon telepített öntöző esetén száradás alakulhat ki, azon az oldalon, ahol nincs öntöző telepítve.

Az öntözés mennyisége függ az öntöző cső átmérőjétől, egy 16-os csövön, egy méteres szakaszon, óránként 2 liter víz csöpög ki. Ezt figyelembe véve, nyáron agyagos talaj esetén naponta egy-másfél órára kell programozni az csepegtető öntözőt. Tavasszal, ősszel az időjárásnak megfelelően kell (kevesebb ideig) kell beprogramozni az öntözőt.

A tuják különösen szeretik, ha időnként nyáron, hetente kétszer, háromszor lespricceljük (párásítás) őket.

Mikor öntözzünk?

Ez évszakonként változó, tavasz elején (Április) az éjszakák és nappalok, hűvösek, ilyenkor reggel 6 órakor célszerű öntözni, később Májusban, korábban, 5 órakor.
Nyáron, tartósan, meleg időszakban, amikor a nappali hőmérséklet 35-42 C, hajnalban (1-2 órakor) célszerű öntözni, amikor a levegő és a talaj megfelelően lehűlt. Ebben az időpontban jobban hasznosul a víz, reggeli (5-6 órakor) történő estén a felkelő nap, ami gyors felmelegedést okoz, sok vizet elpárologtat, ezért kevesebb víz mennyiség hasznosul, ami gazdaságtalan kiadás. A nyári időszakban, minden kör öntözési idejét hosszabb időszakra kell állítani.
Ősszel (Szeptember) elején általában az éjszakák hűvösebbek, ezért 5-6 órakor célszerű öntözni, később, ahogy az időjárás változik (lehűlés), még később kell öntözni 7 óra.
Tavasszal és ősszel kevesebb öntözésre (időtartam) van szükség, és az öntözés gyakorisága is ritkább (2-3 naponta).

Tápanyagpótlás

A megfelelően elültetett tujának elegendő mennyiségű tápanyaga van a fejlődéshez és az ellenálló képességhez (időjárási körülmények, kórokozók, kártevők). Idővel a tápanyagot a tuja teljesen felhasználja, ezért időnként gondoskodni kell a tápanyagpótlásról. A tápanyagpótlást évente kétszer ajánlott elvégezni, tavasszal, és ősszel. Tavasszal (Április) a tujáknak a növekedéshez van szükségük tápanyagra. Ebben az időszakban a kórokozók és a kártevők is megjelennek, ezért a tápanyagpótlással a tuják ellenálló képessége is fokozódik, a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Nyáron a tujákat nem csak a kórokozók és kártevők veszélyeztetik, hanem sokszor a szélsőséges meleg is igénybe veszi őket, éppen ezért is fontos a tavaszi tápanyagpótlás, mert ez fokozza a tuják ellenálló képességét a meleggel szemben.
Az őszi (Szeptember) tápanyagpótlással a nyirkos, csapadékos időre és a télre készítjük fel a növényeket. Az őszi csapadékos idő kedvez a kórokozók (gombák) elterjedésének. A hideg tél és időnkénti felmelegedés pedig komoly igénybevételt jelent a tujáknak.

Téliesítés

A teraszra, erkélyre, cserépbe, dézsába ültetett tujákat télen védett, hűvös (min. 5 C max. 10 C), nyirkos helyre kell tenni, vagy beásni a földbe, mert a cserépben, dézsában ültetett tuja földje megfagyhat, és a tuja gyökere is, károsodhat, akár teljesen megfagyhat. A késő ősszel kertbe ültetett tuját fenyőkéreggel védhetjük, ha hirtelen komoly, tartós lehűlés várható.

Télen havazáskor ajánlott a havat eltávolítani a kertbe ültetett tujákról, laza rázással, vagy cirok seprővel, lombseprővel alulról felfelé irányuló „simogatással”, különösen tartós nagy havazás esetén.

Nyírás, metszés

A tuját (sövény, alakra nyírott) metszéssel, nyírással alakíthatjuk, formálhatjuk. A nyírás, metszés a növekedés habitusától függ, évente általában kétszer-háromszor. Az első nyírást, formálás tavasszal a hajtás növekedéskor érdemes elvégezni, ettől a tuja sűrűsödik. Nyírás, metszés közben seb keletkezik a tuján, ami miatt gombás fertőzés alakulhat ki, ezért nyírás után célszerű permetezéssel védekezni a tuja betegség (gombás) kialakulásának megelőzése érdekében.

Permetezés

Fontos tudni, hogy a tuja, tuják bármiféle (kórokozó, kártevő) betegsége hátterében mindig a nem megfelelő gondozás áll, emiatt a tuja kondíciója, ellenálló képessége nem megfelelő. Éppen ezért, meg kell tenni mindent, hogy a tujának, tujáknak megfelelő életkörülménye, életkörülményük legyen. Figyelni kell a megfelelő gondozásra, megfelelő termő hely kiválasztással, figyelembe kell venni a kert fekvését, klímáját, figyelni kell a megfelelő vízellátásra, tápanyagpótlásra, és az időnkénti növényvédelemre.

A tuják betegségeiről és kártevőiről az Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kárevői részben olvashatsz, a kiemelt részre kattintva.