Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

A lemosó permetezés célja, hogy a fás szárú növények törzsén, vázágain, kéregrepedéseiben megtelepedett baktériumos és gombás spórák szaporító képleteit elpusztítsuk, és gyérítsük a kártevő rovarok, például levéltetvek, pajzstetvek, molyok, atkák stb. áttelelő alakjait, ezzel megelőzzük a tavaszi túlságos elszaporodásukat.

Mikor végezzük a lemosó permetezést?

Kora tavasszal, a hideg időszak elmúlta után, a metszési, növénytisztogatási, növényápolási munkák elvégzése után kell megoldani a növények lemosó permetezését. A kívánt hatás eléréséhez a permetezést fagymentes, szélcsendes időben végezzük, amikor napközben a levegő hőmérséklete eléri legalább az 5°C-ot. A permetlével ne takarékoskodjunk. Bőséges lé mennyiséggel, lemosás szerűen permetezzünk úgy, hogy a törzseken és az ágakon az egyenletes fedés biztosítva legyen. Ne, nagyoljuk el a munkát!

Permetezés előtti teendők

A növények tavaszi metszése, illetve a mechanikai növényvédelmi munkák során mindenképpen távolítsuk el a sérült, letört vagy különféle kórokozókkal kártevőkkel, például monília, lisztharmat, tűzelhalás, vértetű, pajzstetvek, erősen fertőzött, száradó vagy elszáradt vesszőket, ágrészeket is. A beteg résszel együtt, az egészséges részből is vágjunk le körülbelül 8-10 cm-es darabot. A sebfelületeket fasebkezelővel, például Fa gél kenjük be, annak érdekében, hogy a seb gyorsabban gyógyuljon és megelőzzük a seben keresztül kialakuló fertőzést. A levágott, beteg növényi részeket lehetőleg égessük el. A törzsön, vázágakon lévő rákos és mézgás sebeket éles késsel, kacorral az egészséges részig vágjuk ki, majd azokat is kenjük be sebkezelővel.

A metszéshez használt eszközöket, például, metszőolló, ágvágó, fűrész időnként fertőtlenítsük, főként, ha beteg növényeknél használtuk őket, például 70%-os alkoholban, a fertőzések tovább terjesztésének elkerülése céljából. A tavaszi metszési munkák során ne felejtsük eltávolítani a növények körül előtörő sarjakat sem, mert ezzel például a vértetű áttelelő, gyökérlakó alakjait gyéríthetjük eredményesen.

Metszéskor feltétlenül keressük meg és távolítsuk el a gyűrűspille, egyéves, vesszőkön spirálisan elhelyezett, akár több száz tojást tartalmazó szürke tojáscsomóit is. Nehezen vehetők észre, mert kéregszínűek. Gyapjaslepke kártétel esetén az áttelelést szolgáló tojáscsomókat a törzsről, az ágakról, a falról még a tél folyamán kaparjuk le és pusztítsuk el.

A lemosó permetezés előtt ne feledkezzünk meg a talajra hullott beteg, fertőzött levelek megsemmisítéséről sem. A leveleket lehetőség szerint semmisítsük meg! A zöldhulladékként elszállított levélzet a gyűjtőhelyen elhelyezve ugyan úgy fertőz, mintha a kertben hagynánk.

Miért fontos a lemosó permetezés?

1. Ezzel a munkafolyamattal még rügyfakadás előtt lehetőség nyílik a fás szárú növények, például a fák, bokrok törzsén, vázágain, vesszőin, illetve, ezek kérgén és kéregrepedéseiben, a rügyek felületén vagy azok környékén megteleped és ott telelő kórokozók, gombák szaporítóképleteinek, illetve a rovar- és az atkakártevők, például levéltetvek tojásai, pajzstetvek, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, telelő alakjai egy részének elpusztítására.
2. A gondosan és idejében elvégzett lemosó permetezés jelentősen növeli a tenyészidőszakban végzett egyéb kémiai kezelések hatékonyságát. Ügyeljünk arra, hogy a lemosó permetezést még rügyfakadás előtt végezzük el, mert a lemosó permetszer perzselést okozhat a fiatal hajtásokon.

Lemosó permetezés elvégzésekor figyeljünk még a következő szempontokra is:

1. A lemosó permetezés végrehajtása előtt a begyűjtött növényi minták alapján feltétlenül győződjünk meg a kártevők faji összetételéről (némi előtanulmány szükséges), ill. az egyedsűrűségükről (ehhez használjunk nagyítót). Ez segít kiválasztani a megfelelő lemosó permetező szert.
2. Nagyon fontos a kezelés jó időzítése, ezért ügyeljünk arra, hogy a lemosó permetezés a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpontban történjen, mert a telelőhelyekről fokozatosan előjövő kártevők, ill. az éledő kórokozók ilyenkor a legérzékenyebbek a növényvédő szerekre és könnyebben elpusztíthatók.
3. Ügyeljünk a kivitelezés megfelelő minőségére is, mert a lemosó permetezőszerek mindegyike kontakthatású, ezért a megfelelő hatás eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni. Azt is figyelembe kell venni, hogy sok fertőzött gyümölcs- és levélmaradvány lehet a fák alatt is, ezért a permetléből ezekre is jusson.
4. A permetezéshez megfelelő védőöltözékre van szükség. A permetező szerek alkalmazása előtt figyelmesen olvassuk el a csomagolás címkéjén feltüntetett előírásokat, például engedélyezett dózis (töménység), szükséges védőfelszerelés, munka-egészségügyi és élelmezés egészségügyi várakozási idő és a munka során ezeket maradéktalanul tartsuk be.
5. Bár a rezes lemosó permetezéssel lezárjuk a metszés során keletkezett kisebb-nagyobb sebfelületeket, ez nem helyettesíti a metszést követő sebkezelést. A sebek kezelésekor azt az általános szabályt kell követni, hogy az 1-2 cm-t meghaladó sebfelületeket feltétlenül kezelni kell. Ne használjunk sebkezelésre „költségtakarékos” megoldásként olajfestéket, mert hamar beszárad és megrepedezik, így kapu nyílik újabb fertőzéseknek.

A növények lemosó permetezéséhez felhasználhatjuk a réz alapú készítményeket, például rézszulfát, rézhidroxidot, rézoxikloridot, bordói keveréket vagy például poliszulfidkén, például kálcium-poliszulfid készítményeket, és az ún. olaj tartalmú készítményeket, például vazelinolaj, ásványolaj, növényi olaj, paraffinolaj.

A réz tartalmú készítmények közös jellemzője, hogy a lisztharmat kivételével a gombás és a baktériumos betegségek egész sora ellen hatékonyak. Például:

• a növények baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségek ellen.
• csonthéjasokban baktériumos és gombás ágelhalások, például kajszi pszeudomonászos és leukosztómás elhalása (gutaütés); meggyben, cseresznyében, szilvában és kajsziban monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségek; őszibarackban, szilvában tafrinás betegség ellen;
• bogyós gyümölcsűekben a málna és a szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségei ellen;
• héjas gyümölcsűekben a baktériumos betegség ellen javasoljuk használni a különböző rézkészítményeket.

A rézkészítmények biztonságos használata érdekében a kezeléseket a rézérzékenység figyelembevételével alkalmazzuk az almatermésűekben a zöldbimbós állapot végéig, a csonthéjasok közül őszibarackban rügyfakadásig, kajsziban pedig a piros bimbós állapot végéig a perzselés elkerülése miatt be kell fejezni. A rézzel történő lemosó permetezés az almatermésűekben (alma, körte, birs) a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium fertőzési veszélyét is csökkenti.

A növényeken áttelelő lisztharmatgombák ellen a kén tartalmú készítmények hatásosak. Ezek közül ki kell emelni a poliszulfidkén hatóanyagú készítményt, például Tiosol.

A poliszulfidkén tartalmú készítmények a különböző gombás betegségeken kívül, például a rovar, például pajzstetvek, levéltetvek, körtelevélbolha és az atkakártevők ellen is hatásosak. A rovarölő hatásuk különösen olaj tartalmú szerekkel kombinálva fokozható, ilyen készítmény, például a poliszulfidkén + vazelinolaj tartalmú Nevikén (olajos mészkénlé).

Az ún. olajos készítmények (növényi olaj, paraffinolaj, vazelinolaj) a rovar- és atkakártevők ellen a leggyakrabban alkalmazott lemosószerek. Tekintettel arra, hogy a kártevők többsége még a keményebb téli fagyokat is átvészeli, a telelő alakok ellen az olajos lemosás általánosan javasolt. Ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képezve a kártevők áttelelő alakjain, megakadályozzák azok légzését. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek tojásai, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, körte-levélbolha ellen.

Az őszi lemosó permetezés elvégzésének legkedvezőbb időpontja a vegetációs időszak végére, a lombhullás időszakára tehető. Ezen időszakban a leveleken áttelelni készülő szaporító képletek, spórák, kártevők tojásai is eredményesen elpusztíthatók. A leváló levelek az alapjuknál kaput nyitnak a kórokozóknak, míg a helyük be nem parásodik. Sok kórokozó a rügypikkelyek közé húzódik a hideg elől, amelyek szintén a lombhullás idején záródnak. A növényvédő szer kijuttatása nagy lé mennyiséggel indokolt a törzseken és az ágakon való egyenletes fedés biztosítása érdekében.

A lemosó permetezés költséges eljárás, de aki ezt gondosan és idejében elvégzi, annak a tenyészidőszakban kevesebb gondja lesz a kórokozókkal, kártevőkkel.

]]> https://naturgarden.hu/permetezes/ Fri, 30 Nov 2018 07:00:18 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8087 A permetezés a legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Permetezésre különféle hatóanyagú és formulációjú (por, granulátum, folyékony, emulzió, szuszpenzió koncentrátum) növényvédőszereket használunk, amelyek elpusztítják a kórokozókat és a kártevőket.

A permetezés elsődlegesen preventív, vagyis megelőző jellegű, betegségek kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzuk. A megelőző permetezés védelmet biztosít a növényeknek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A beteg növény többszöri, ismétel permetezéssel gyógyítható, állapotától függően.

A permetezés elhanyagolásával a növény egészségét kockáztatjuk, először esztétikai értéke csökken, lombozat elszíneződés, deformálódás, lombhullás, ágelhalás, végül a teljes növény is elpusztulhat, idővel.

A kertgondozási időszak (március-október) alatt két alkalommal célszerű lemosó permetezést végezni, kora tavasszal és ősszel. Az őszi lemosópermetezéssel a növények kéregrepedéseiben, kérgén áttelelő rovarformák (pete, tojás) és gombák spóráinak a számát csökkentjük, így a telet kevesebb kórokozó és kártevő éli át. A tavaszi lemosópermetezés a maradék kártevőt és kórokozót pusztítja el.

Sajnos a kártevőket és kórokozókat nem lehet teljesen elpusztítani, mert a szabadban mindenütt előfordulnak. Kiváló áttelelő helyek tucatja áll a rendelkezésükre. Ilyen hely a lehullott falevél, komposzt, korhadó fák törzse, belseje, különféle tárolók, nyílások, még a lakásokokban és a házakban is elbújva áttelelnek.
A vegetációs időszak (a növények növekedési, fejlődési időszaka) folyamán a növényeket időközönként permetezni kell a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében. Az örökzöld növényeket időnként enyhébb teleken, főleg ha betegek permetezni kell. Egyes fajoknál, kora tavasszal is kialakulhat fertőzés, pl. babérmeggy levéllyukacsosodás.

Milyen gyakran és hányszor kell permetezni?

Erre pontos meghatározást nem lehet megadni, mert időjárástól függő. Csapadékosabb időben a kórokozók (gombák) jelentenek veszélyt, melegebb időjárás estén a kártevők jelentenek veszélyt. Ezen kívül az egyes kórokozók és kártevők különféle évszakokban (ősszel, tavasszal, nyáron, kora tavasszal) jelennek meg.

A permetezés gyakoriságát az is befolyásolja, hogy milyen a növény fiziológiai* állapota. A megfelelően gondozott növény ellenállóképessége jobb, mint egy elhanyagolté, ebből adódóan kisebb a betegség kialakulásának a valószínűsége.

*A növény fiziológiai állapotát befolyásoló tényezők

Talajszerkezet, talajminőség, talaj kémhatás, időjárási körülmények, kert elhelyezkedés (fekvés), légszennyezettség, tápanyag ellátottság, vízellátottság.

Hogyan permetezzünk?

Először is döntsük el, hogy miért akarunk permetezni, ez lehet tavaszi lemosópermetezés, betegség megelőző permetezés, gombabetegség elleni permetezés, rovarfertőzés elleni permetezés, vagy kombinált permetezés.

Szerezzünk be egy jó minőségű permetezőt. A permetezőgépek között nagy különbségek vannak. A legjobb permetező prémium minőségű, gazdaságos (finoman porlaszt, takarékos), tartós, napi használatra van kifejlesztve.

Szerezzünk be megfelelő védőruházatot: overál, védőszemüveg, védőkesztyű, vízhatlan cipő, védőmaszk, védőkesztyű. A permetezéshez egyéb kellékekre is szükség van: mérőedény, mérleg, keverőedény, keverő kanál, szűrő.

Vegyük meg a szükséges permetszereket. Ha nem tudjuk, pontosan milyen permetszerre van, szükségünk kérdezzük meg egy olyan szakértőtől, aki valóban ért a permetszerekhez.

Ha ez mind meg van, döntsük el, hogy mikor fogunk permetezni. Permetezésre a legjobb időpont a szélcsendes, napos idő, amikor előreláthatólag nem várható eső.

A permetezés kitűzött napján készítsük ki az eszközöket. Ellenőrizzük a permetező csatlakozásait, tömítettségét. Ezt úgy tudjuk elvégezni, hogy tiszta vizet öntünk a permetezőbe, majd felpumpáljuk a gépet a megfelelő nyomásra és megnyomjuk a permetező szelepet. Ha szivárgást észlelünk, javítsuk meg.

Ezután, vegyük fel a védőruházatot. Olvassuk el a permetszer csomagolásán található tájékoztatót, amit ajánlott betartani. A permetszer bekeveréséhez használjuk a védőkesztyűt, védőmaszkot és a védőszemüveget. Sose nyissunk ki permetszert védőkesztyű, védőmaszk és védőszemüveg nélkül.

A permetezőgépet töltsük fel félig vízzel. A keverőedényt is töltsük meg félig vízzel, ebbe tegyük bele a kimért permetszert, permetszereket, majd alaposan keverjük össze, végül töltsük fel teljesen vízzel, majd ismét keverjük össze. Ügyeljünk arra, hogy ne töltsük fel túlságosan a keverő edényt, mert így könnyen kikeverhetjük, illetve a túlságosan felöntött keverőedényben lévő permetszer a permetezőbe öntéskor könnyen mellé folyhat. A permetszer beöntése után öntsük be a maradék vizet a gépbe, ezután rázzuk össze.

Vegyük fel az összes védő felszerelést, ha még valami (védősapka) hiányozna. Pumpáljuk fel a permetezőt a megfelelő nyomásig. Majd kezdjük el a permetezést.

Mire ügyeljünk, figyeljünk permetezéskor?

Figyeljünk arra, hogy megfelelőképpen permetezzünk. Mit jelent ez? A különféle méretű növényeket, különféleképpen kell permetezni.

Kisebb növények, bokrok, cserjék permetezése: Először a növény belső részét permetezzük meg alaposan, sűrű, tömött lombozat estén a permetezőszárat dugjuk be több oldalról a növény belső részébe, majd körkörös irányba permetezzünk, ezután permetezzük meg a növény külső felületét is alaposan. Úgy, hogy a növény felületét egyenletesen borítsa a permetszer.

Nagyobb növények, fák permetezése: A kézi, háti permetezőkkel csak egy bizonyos magasságig tudunk permetezni. Nagyobb fák, például gyümölcsfák, díszfák (tuja, fenyő, fenyőfélék, örökzöldek) permetezésére szükségünk lehet magas nyomású, háti vagy kisteherautón lévő benzines permetezőre. ezekkel a gépekkel úgy, kell permetezni, hogy szintén a belső résszel kell kezdeni a permetezést, majd kifele haladva a korona külső felületét is le kell permetezni.

Mit kell tenni permetezés után?

Tisztítsuk meg, mossuk el, a permetezéshez használ eszközöket. Hagyjuk az eszközöket a levegőn szellőzni, megszáradni, majd tegyük el őket a megfelelő helyre.

A témához kapcsolódó, további hasznos írások

Növényvédő szerek

Növényvédő szerek használata

A permetezés alapszabályai

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő). 

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor az örökzöldek, fenyők, tuják újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Seiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, életfa, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka, tuja pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Lucfenyő tűkarc gomba

Gazdanövények: Lucfenyő, ezüstfenyő és egyéb fenyők.

Tünet: Az idősebb tűlevelek sárgulnak, barnulnak, majd lehullanak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba. A fertőzés kialakulásának kedvez a sűrű és nedves körülmény és a fák legyengült (tápanyaghiányos) állapota.

Hatása a növényre: Tűlevélhullás, csökkenő hajtás kialakulás. Ez a korona ritkulását eredményezi.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő rozsda

Gazdanövények: Fenyő félék.

Tünet: Nyár folyamán sárga csíkok jelennek meg a tűleveleken.

Kórokozó: Rozsdagomba.

Hatása a növényre: A tűlevelek sárgulása, növekedéslassulás. A fiatal növények többszöri fertőzés estén kipusztulhatnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Ezüstfenyő levéltetű

Gazdanövények: Ezüstfenyő és lucfenyő.

Tünet: A tűlevelek a szívás hatására elsárgulnak, később megbarnulnak. Az idősebb tűlevelek fertőződnek.

Kórokozó: Zöld levéltetű. A fertőzés kora tavasztól a fagyokig jelentkezhet. A fertőzés az idősebb részeknél a korona belsejében kezdődik.

Hatása a növényre: a fertőzés következtében a szívások miatt az idősebb tűlevelek lehullanak. Tömeges fertőzés esetén a fák elhalnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, a fertőzött fák ismételt permetezése 14 napon belül, tápanyag utánpótlás, megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő takácsatka

Gazdanövények: Fenyőfélék, tűlevelűek.

Tünet: A fertőzés helyén a tűlevelek eleinte világoszöldek, világos zöldessárgák, homályosak, mintha porosak lennének. Később sárgán pettyezettek. A fertőzött részeket finom pókhálószerű képződmény lepi be, amelyen a peték és a kifejlett atkák levedlett bőre látható. Elsősorban az idősebb részek (tűlevelek) fertőződnek a korona (ágak) belsejében.

Kártevő: Apró zöldes színű pókszabású rovar. A gömbölyded, narancsszínű peték nagyítóval megfigyelhetőek a növényen.

Hatása a növényre: Az ágak belső részén lévő tűlevelek színváltozása, tűlevelek hullása. Ennek következtében esztétikai értékcsökkenés, súlyos, többszöri fertőzés esetén a fiatal fák elhalását okozhatja.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: a takácsatka már tavasszal fertőzheti a fákat. Ezért két alakalommal (10-14 napos időközzel) atkaölő szerrel kell permetezni. Fontos, hogy ezt követően ellenőrizni kell a növényeket, hogy nem történik e később újra fertőzés.

Fenyőrontó darázs

Gazdanövények: Hosszú tűlevelű fenyőfélék, erdei fenyő, feketefenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai.

Kártevő: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

Tünet: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak. A fenyőrontó darázs lárvái a tűleveleket rágják, az ürüléküköt ott hagyják az ágakon, az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg. Erről is felismerhetők.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák mennyisége.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezők közül azokat, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a diófa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Dió betegségei, kártevői

Dió gnomóniás betegség

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: Barna és fekete foltok a levélzeten, amelyek később a termés külső zöld héján is megjelenik. Eleinte apró, később összeolvadó folt formájában.

Kórokozó: Egy gombafajta, amely a lehullott levelekben, illetve az elbomló termés külső héján képződik. A gomba spórák a lehullott lombozaton és a bomló héjon áttelel, tavasszal csíráznak és fertőzi a fiatal leveleket.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, termés mennyiség csökkenés. Többszöri ismételt fertőzés esetén ágelhalás, végül faelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzáskor és virágzás után 2-3 alkalommal. A súlyosan fertőzött fa állapottól függően, többszöri permetezéssel gyógyítható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió baktériumos feketedés

Gazdanövény: A dió nemzetség minden fajtája.

Tünet leírása: A betegség a leveleket, hajtásokat és a terméseket támadja meg. A terméseken apró vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek besüppednek és megfeketednek és gyorsan növekednek.

Kórokozó: Baktérium gomba.

Hatása a növényre: A termés zöld külső héja megfeketedik, csökkenő termés méret.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a fertőzött lehullott termések összeszedése, megsemmisítése. Fungicides permetezés tavasszal virágzás előtt egyszer, virágzás után 1-2 alkalommal. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Dió nemezes gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A leveleken kidudorodó gubacsok jelennek meg, amelyek elszíneződést okoznak. A levelek fonákján szőrös szövedék látható. A gubacsok belsejében atkák találhatók.

Kártevő: Nemezes gubacsatka.

Hatása a növényre: Levélzettorzulás, esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kora tavaszi lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után atka elleni inszekticides permetezés.

Dió szemölcsös gubacsatka

Gazdanövény: Dió

Tünet leírása: A levelek hajtáscsúcsain apró, külön álló gombostűfej nagyságú élénksárga, vöröses színű szemölcsszerű képletek. A pöttyök fokozatosan sűrűsödnek, idővel szinte teljesen összefüggővé válnak. Erőteljes fertőzés esetén a fertőzés a termésre is átterjed, ezáltal csökken a termésmennyiség.

 Kártevő: Dió szemölcsös gubacsatka

Hatása a növényre: Levél torzulás, esztétikai értékcsökkenés. A levelek korai száradása, lehullása. Termés fertőződése esetén csökken a termésmennyiség.

A betegség megelőzése, orvoslása: A szemölcsös gubacsatka a lehullott leveleken és a rügyekben telelnek át. Éppen ezért a védekezés alapja a lehullott fertőzött levelek összeszedése. A diófa őszi, tavaszi lemosópermetezése. Az atkák megjelenésekor atkaölőszerese permetezés.

Sárga diólevéltetű

Gazdanövény: Főként a közönséges és a fekete dió.

Tünet leírása: A kártevő a növények levelét támadja meg. A levélzeten apró sárga vagy zöld átlátszó tetvek láthatóak.

Kártevő: Sárga vagy zöld levéltetű.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, másodlagos fertőzés kialakulása a szívogatás helyén (gnomónia, baktérium).

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés. A levelek kifejlődése után a fertőzés kialakulásakor inszekticides permetezés.

Almamoly

Gazdanövény: Alma, Dió, Körte, Kajszibarack

Tünet leírása: A terméseket lárva támadja meg. A terméseket apró nyílás látható, amely kör száraz hernyó ürülék látható. A károsított diók egy része lehullik.

Kártevő: Almamoly lárvája.

Hatása a növényre: Terméscsökkenés, ehetetlen termések.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rovar ölőszeres permetív védekezés. Meglévő fertőzés estén felszívódó rovarölő szeres permetezés.

Nyugati dióburok fúrólégy, dió buroklégy

Gazdanövény: Magyarországon a közönséges dió és a fekete dió.

 Tünet leírása: A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején megjelenő apró, alig észre vehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, amelyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. A foltok a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A kifejlett lárvák a dió burokba rágják magukat.

A termés és a levélzet folyamatosan feketedik és mindkettő korán hullani kezd. A termések egy része a fán maradhat a teljes levélhullás után is.

Kórokozó: Dióburok-fúrólégy vagy más néven dió buroklégy. A légy barna színű, feje sárga, szárnya fekete sávos, tora sötét, félkör lakú pöttyel a pajzsocskán. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak. Az imágok, kifejlett egyedek július elejétől, szeptember közepéig rajzanak, amely időszak alatt folyamatos a tojás rakás.

Hatása a növényre: Nyáron, melegben, július elején megjelenő apró foltok a dió zöld burkán. A lárvák (nyüvek) a dió zöld burkába rágják magukat. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamtában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd. A kártétel hatására, már kisebb fertőzés estén is jelentősen romlik a közönséges és fekete dió minősége (méret, íz).

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb csakúgy, mint minden esetben a megelőzés, a fertőzés várható kialakulását figyelembe véve, június vége, július eleje. Meglévő fertőzés esetén is célszerű permetezni, felszívódó rovarölőszerekkel. Ennek hatására csökken a kifejlődni képes egyedek száma. A lehullott levélzetet, termést gyűjtsük össze, semmisítsük meg. A legjobb módszer a megsemmisítésre az égetés. Sajnos azonban ezt sokszor szabályzat tiltja a legtöbb helyen. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre. Ennek azonban az a hátránya, hogy onnan ugyanúgy tud terjedni a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. Sajnos az olyan telehelyeken, ahol nem végeznek zöldhulladék égetést kártevők és kórokozók paradicsoma, ahonnan a megfelelő időben terjedni tudnak.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a gyümölcsfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Gyümölcsfák betegségei, kártevői

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, ringló, mandula) moníliás rothadása

Tünetei: A virágok, a hajtások, a gallyak és a termések is fertőződhetnek. A virágok és a fiatal termések megbarnulnak, elszáradnak. A levelek, a hajtások és a gallyak elfonnyadnak és elszáradnak. A gallyak és a termések valamilyen sérülés esetén is fertőződhetnek. A sérüléseknél gyakran mézgafolyás indul be. A termések főleg érés idején fertőződnek. A termésen először barna foltok jelennek meg, amelyek puhák, majd ezek az egész termésen elterjednek. A fertőzés helyén megfigyelhető a gombásodás. A termések lehullanak, vagy mumifikálódva az ágakon maradnak. A termések sérülését repedés, jégverés, kártevők rágása okozhatja.

Védelem: Elsősorban megelőzés. A termőhelyek gondos megválasztása szellős, napos hely, megfelelő ültetési távolság, légmozgást elősegítő korona biztosítása, tápanyagellátás biztosítása (szerves). Fertőzés esetén a fertőzött ágak eltávolítása, permetszeres védelem a kórokozó és kártevők ellen.

A monília ellen először virágzáskor kell védekezni. A fertőzés kialakulásának kedvez az esős időjárás. A permetezést virágzás kezdetén és elvirágzáskor kell alkalmazni. A további védekezések az időjárástól és a fa egészségi állapotától függő.

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, ringló, mandula) levéllyukacsosodása

Tünetei: Tavasszal a fiatal egy éves termőágakon rügyfakadás elmarad. A rügyek körül nekrotikus (mézgás) foltok jelennek meg. Az elhalt részeken gyantafolyás indul be, erőteljes fertőzés esetén az ágak elszáradnak. A kifejlett leveleken néhány mm átmérőjű sötétvörös foltok jelennek meg, amelyek elszáradnak és kiesnek. A terméseken enyhe besüppedő foltok és rágásszerű nyomok alakulnak ki. A súlyosabb fertőzés korai lombhullással jár, az éveken át ismétlődő fertőzés a fiatal fákat gyengíti, akár az elhalásukat is okozhatja.

Védelem: A fertőzött lehullott lomb és termések eltávolítása. Tavasszal gombaölő szeres permetezés, tápanyag (szerves) utánpótlás.

Őszibarack tafrinás levélfodrosodása

Tünetei: Főleg a levelek fertőződnek, de ez átterjedhet a hajtásra és a gyümölcsre is. A levelek kisebb, majd később nagyobb kidudorodás, világoszöld és piros színű jelenik meg. A fertőzött levelek elszáradnak és lehullanak. A sarjhajtások növekedése megáll, megdagad és bereped. Súlyos fertőzés esetén elhalnak. A terméseken pirosas színű foltok keletkeznek.

Védelem: Elsősorban megelőzés jellegű. A beteg növény többszöri permetezéssel gyógyítható! Fertőzés esetén a fertőzött levelek eltávolítása, permetezés és tápanyag utánpótlás.

Cseresznyelégy

Tünetei: A fehér lárvák a cseresznye kukacosodását okozzák. A termések a rágás helyén megpuhulnak, megbarnulnak és rohadnak.

Jelentősége:  A cseresznyelégy a cseresznye legfontosabb kártevője. Sokszor az összes termés fertőzött. Elsősorban az édes fajtákat támadja meg, a kései érésű fajták veszélyeztetettebbek.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Fekete cseresznye levéltetű

Tünetei: A fertőzött levelek csavarodnak, besodródnak, az így kialakult részek fészekként szolgálnak. Ez a cseresznye egyetlen tetű kártevője. A levéltetű a meggyet és a cseresznyét is megtámadja. A peték az ágak kéregrepedéseiben telelnek át.

Jelentőség: A tetvek nagy kárt okoznak, mind a fiatal, mind pedig az idősebb fák ágain is.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Zöld őszibarack levéltetű

Tünetei: A levelek erőteljesen besodródnak, tekerednek. A tünetek megtévesztően hasonlóak a tafrinás levélfodrosodáshoz.

Jelentősége: A hajtások növekedése erős fertőzés esetén leállhat és befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét.

Védelem: Rovarölő szeres permetezéssel.

Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya) moníliás betegsége

Tünetek: A gombásodás főleg a terméseket támadja meg, ritkábban a fiatal hajtásokat és a virágzatot. A gyümölcsökön barna foltok jelennek meg, a termés megbarnul és megrothad. A fertőzött termések lehullanak vagy a fán marad, ahol mumifikálódik. A fertőzések sérülések nyomán fertőződnek (jégverés, kártevők okozta sérülés).

Jelentőség: A gomba az almát a körtét és a birset fertőzi.

Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerrel. A beteg növény állapotától függően, többszöri permetezéssel gyógyítható!

Almafa lisztharmat

Tünetei: Fehér lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, leveleken, virágokon és a fiatal terméseken. A levelek torzulnak.

Jelentőség: A lisztharmat nagy károkat okoz. A védelem hosszan tartó elhanyagolása esetén alakul ki a betegség. A termések kisebbek.

Védelem: Elsősorban preventív jelleggel. A beteg növény ismételt permetezéssel gyógyítható!

Alma ventúriás varasodása

Tünetei: A kórokozó a leveleket, a sarjhajtásokat, virágokat és a terméseket is megtámadja. A leveleken koromszerű foltok alakulnak ki. A terméseken különböző nagyságú és alakú foltok jelentkeznek.

Jelentőség: Főleg kora tavasszal a virágzás előtt, alatt és után. A fertőzött termések torzultak lesznek és csökken a tárolhatóságuk.

Megelőzés: A fertőzött levelek és termések eltávolítás és permetezés gombaölő szerrel.

Körte ventúriás varasodása

Tünetei: A gomba a virágokat, hajtásokat és a terméseket fertőzi. A levélzeten barnás fekete foltok jelentkeznek, amelyek különböző nagyságúak és alakúak. A súlyosan fertőzött levelek és termések lehullanak. Az idősebb gyümölcsök torzulnak és berepednek. A fertőzés az átterjed, sőt ágelhalást okozhat.

Jelentőség: A körte súlyos betegsége, amely befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét. A megmaradt termések torzulnak és tárolhatóságuk csökken. A fertőzés a jövő évi termést is hátrányosan befolyásolja.

Védelem: Ugyanaz, mint az alma esetén.

Körterozsda

Gazdanövények: körte, borókák

Kórokozó: rozsdagomba

Tüneti leírás: Főként a körtefa levelén kifejlődő rozsdagomba. Erőteljes fertőzés esetén a levélnyélen és hajtásokon is megjelenhet. A gombaspóra különféle módokon (szél, fára mászó, fán lakó állatok) kerül a levélre, víz hatására fejlődésnek indul. A spórák a leveleken a narancssárga foltok megvastagodnak fénylő, nedves (nyálkás) sötétbarna, feketés színű képletekké válnak, amelyek kiemelkednek a levélből, A képletek szélén narancssárga szín megmarad a szélén piros színárnyalatú sáv látható.

A spórák a lehullott leveleken a talajon telelnek át és a boróka fertőzött ágain.

Hatása a növényre: A körtefa leveleinek esztétikai értéke csökken, a fertőzés előrehaladásával a levelek lehullanak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Fertőzés észlelésekor permetezni kell. Megelőzésként a levelek kifejlődése után permetezni kell, rendszeresen a permetszer hatásának figyelembevételével. A lehullott fertőzött leveleket össze kell szedni. Az őszi, tavaszi lemosópermetezés hatására csökken az áttelelő spórák száma. Ha volt a földön lehullott fertőzött levél, a talajt is permetezni kell, apró levélmaradványokon is áttelel. Ha boróka van a körtefa közelében azt is permetezni kell.

Alma és körte tűzelhalása

Tünetei: A növény összes része fertőződhet. A lágy növényi részek sarjvesszők, virágok, levelek és a termések hervadnak és száradnak. A fertőzött sarjvesszők kampósan meghajlanak, megbarnulnak, elszáradnak, a termések a fán maradnak. Súlyos fertőzés esetén az ágak elhalását okozza, akár az egész fa elhalásához vezethet. A betegség főleg virágzás után és nyár végén jelentkezik.

Jelentősége: Karantén betegség, amely nagy károkat és a fa pusztulását okozza.

Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerekkel.

Füge rozsda

Gazdanövények: Különféle lomblevelű növények.

Tüneti leírás: A füge levelein megjelenő különböző alakú és méretű barna elszíneződések, amelyek belső része feketés is lehet. Sárguló levél köz.

Kártevő: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése miatt, korai levélhullás. Erőteljes fertőzés esetén a terméseken is megjelenek a gombás foltok.

A betegség megelőzése, orvoslása: A füge meleg kedvelő növény, ezért lehetőleg napos, jól szellőző helyre ültessük. Megfelelő termőkörülmények biztosítása. A fertőzés megjelenésekor gombaölőszeres permetezéssel.

Füge ligeti levélmoly

Gazdanövény: Füge

Tünetek: Rágás (lyukacsos) nyomok a kifejlett levélzeten, levélszövedék. Apró, fekete, barna foltok a levélzeten.

Kórokozó: A ligeti levélmoly hernyója

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a szövedék és a rágás következtében.

Védekezés: Elsősorban megelőzés jellegű rovarölőszeres permetezés. Az első nemzedék nyáron, júliusban fejlődik ki, a második kora ősszel.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a díszfák egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Díszfák, dísznövények betegségei, kártevői

Vadgesztenye, barna levélfoltosság

Gazdanövény: Vadgesztenye

Tünet leírása: A levelek szélein és a főérmentén a levelek vörösesbarnává színeződnek. Az erősen fertőzött levelek később megbarnulnak és összetekerednek. Az utóbbi években járványszerűen elterjedt betegség. A gomba a talajfelszínre hullott levelekben alakul ki tél folyamán. Spórái május folyamán fertőzik meg a fiatal leveleket, amelyeken eleinte vörösesbarna, majd barna foltok láthatók. A fertőzés az év folyamán tovább terjed.

Kórokozó: Egy tömlősgomba.

Hatása a növényre: A fák lombozatának esztétikai érték csökkenése, korai lombhullás. Többszöri ismételt fertőzés esetén a fák ellenálló képesség gyengül, másodlagos fertőzések alakulnak ki, amelyek az idősebb fák részleges (ágak) elszáradását okozzák. Fiatal fák estén teljes fa elhalást okozhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullot levelek eltávolítása. Fungicides permetezés megelőzésképpen a fertőzés kialakulása előtt. Kialakult fertőzést esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Vadgesztenye levélaknázó moly

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar

Tünet leírása: Május végétől a leveleken megjelenő szabálytalan fehéres-drapp foltok (aknák), amelyek később elbarnulnak. A foltokat a hernyók rágása okozza, először az alsó levélzeteken, később az egész fára kiterjedve.

Kártevő: Vadgesztenye levélaknázó moly.

Hatása a növényre: A levelek megbarnulnak, összezsugorodnak és korán Júliustól hullani kezdenek. Az ismételt többszöri fertőzéstől a fák legyengülnek és a másodlagos fertőzések miatt elhalnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: A lehullott levelek eltávolítása (itt telel át) és megsemmisítése. Május elején megelőző inszekticides permetezés. Kialakult fertőzés esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Takácsatka

Gazdanövények: Különböző levelű fák, elsősorban vadgesztenye, hárs.

Tünet leírása: Apró növekvő szabálytalan barna vagy színtelen foltok a levélzeten.

Kártevő: Közönséges takácsatka, hárs takácsatka, vadgesztenye takácsatka. Az atkák apró élőlények, amelyek gyorsan szaporodnak, a levélzetet szívogatva táplálkoznak.

Hatása a növényre: A növény ellenálló képességének csökkenése, egyéb kártevők és kórokozók megjelenése a legyengült levélzet miatt. Tömeges elszaporodás esetén lombhullás következik be.

A kártevő megelőzése, védekezés: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés. Nyáron inszekticides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Lisztharmat

Gazdanövények: Vadgesztenye, juhar, tölgy, szívarfa és egyéb lomblevelű fák.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy összefüggő fehéres bevonat a levélzeten.

Kórokozó: Élősködő lisztharmat gomba. A gomba fonalak a levélzetbe behatolnak és kiszívják a tápanyagokat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés az elszíneződés miatt. Súlyosabb fertőzés esetén levélhullás. A fiatal fák elhalását okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott fertőzött levelek eltávolítása, megsemmisítése. Fungicides permetezés preventív jelleggel. Kialakult fertőzés esetén is hatékony. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar betegségei, kártevői

Juhar pecsétfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A juhar levélzetén fekete, fényes, kidomborodó foltok jelennek meg, melyek különböző méretűek lehetnek.

Kórokozó: Egy mikroszkopikus tömlős gomba.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A betegség megelőzése, orvoslása: Ősszel a lehullott lombozat eltávolítása, megsemmisítése. A fiatal levélzet permetezése fungicides permetszerrel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar fehérfoltosság

Gazdanövények: Különböző juharfajok.

Tünet leírása: A leveleken szürke vagy fehér gömbölyű foltok jelennek meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba.

Hatása a növényre: Korai lombhullás, fiatal fák esetén a növény elhalását is okozhatja.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel, fungicides permetezés. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Juhar gnomóniás levélbarnulása

Gazdanövények: Különböző juharfajok

Tünet leírása: Barna színű gömbölyű foltok jelennek meg a levélzeten, amelyek nagy kiterjedésűek is lehetnek. A foltok közepén gubacsok jelennek, amelyet a gubacsszúnyogok okoznak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, másodlagosan gubacsszúnyog fertőzés.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, korai levélhullás.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása ősszel. Tavasszal levél kifejlődéskor fungicides és inszekticides permetezés preventív jelleggel. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Mezei kabóca

Gazdanövények: Lomblevelű fák, elsősorban juhar, hárs, gyertyán, nyár.

Tünet leírása: Fehér vagy sárgás foltok a levélzet felszínén. A foltok elkülönülve jelennek meg, később pedig ezüstös fehér felületet képeznek.

Kártevő: Különböző fajú mezei kabócák.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés.

A kártevő megelőzése, védekezés: Permetezés inszekticiddel, lehetőleg preventív jelleggel.

Babérmeggy betegségei, kártevői

Babérmeggy sztigminás levéllyukacsosodás

Gazdanövények: Babérmeggy, cseresznye, sárgabarack és szilva.

Tünet leírása: A levélzeten élesen körbe határolt foltok jelennek meg, amelyek később kihullanak, ezért a levélzeten nyílások maradnak. A hajtásokban kéreg nekrózis lép fel, amely gyantafolyást okoz.

Kórokozó: Egy tömlősgomba, amely esős időben súlyos fertőzést okozhat, főleg tavasszal.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, levéllyukacsosodás miatt.  Kevesebb virágkezdeményezés, csökkent virágzat. Az ismételt többszöri fertőzés a fiatal növények elhalását okozza.

A betegség megelőzése orvoslása: Az ősszel lehulló lombozat összegyűjtése, megsemmisítése. Kora tavaszi szisztemikus, fungicides permetezés. Ez már meglévő, kialakult betegség esetén is alkalmazható. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Babérmeggy lisztharmat

Gazdanövény: Babérmeggy és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja. A fertőzött levélzet (Babérmeggy) fagyra érzékennyé válik.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart.

Puszpáng (buxus) kártevő

Selyemfényű puszpángmoly

Gazdanövény: Puszpáng (Buxus)

Tünet leírása: A puszpáng (Buxus) levélzetén rágás és szövedék látható, ürülékkel.

Kártevő: A selyemfényű puszpángmoly sárgászöldes, fekete és világos sávú hernyója.

Hatása a növényre: A fertőzött puszpáng levélzete deformálódik a rágás miatt. Súlyos esetekben tarrágást okoz, amely miatt a fiatal növények akár ki is pusztulhatnak.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a fertőzés kialakulásának várható időpontjában Április elején. Meglévő fertőzés esetén szintén permetezéssel lehet ellene védekezni. Mivel a puszpángmolynak 3 nemzedéke van, ezért évente többször kell ellenük védekezni. Megfelelő életkörülmények biztosítása.

Kecskeráró betegsége, kártevője

Kecskerágó lisztharmat

Gazdanövény: Kecskerágó és egyéb lomblevelű fajok.

Tünet leírása: Fehéres foltok vagy bevonatok a levélzet felszínén.

Kórokozó: Élősködő lisztharmatgomba, amely micéliummal vonják be levélzetet. A levelekbe a hifákkal hatolnak be és kiszívják a nedvet.

Hatása a növényre: Levél elszíneződés, korai levélhullás. A fiatal növényeket a fertőzés gyakran elpusztítja.

Védekezés: Elsődlegesen megelőzés jellegű. Kialakult fertőzés esetén a növény orvosolható. A fertőzés megjelenése májustól, októberig tart. 

Kecskerágó pajzstetű

Gazdanövény: Kecskerágó

Tünet leírása: Apró fehér, barnás foltok a levélzeten és növény szárán.

Kártevő: Kecskerágó pajzstetű.

Hatása a növényre: A fertőzött növények esztétikai értéke csökken. Erős fertőzés esetén a fiatal növények és hajtások elszáradhatnak a szívogatás miatt okozott folyadékvesztés miatt.

Védekezés: Legfőképpen megelőzés jellegű. Késő tavasszal április vége, május eleje és nyáron, július végén, augusztus elején, ismételt permetezéssel. A növényzetet alaposan kell permetezni, mert a tetvek a száron is megjelennek.

Leander betegségei, kártevői

Xylella fastidiosa (Baktérium betegség)

Gazdanövények: Leander és különféle lomblevelű dísz és haszonnövények.

Tünet leírása: Elsősorban a leander idősebb levelein sárgás foltok jelennek meg, amelyek később elbarnulnak, elfeketednek. A levélzet a fertőzés következtében idővel hullani kezd, ár és növény elhalás.

Kórokozó: Baktérium.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek elszíneződése és hullása miatt, végül növényelhalás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos nincs ellene permetszer.

Aszkohitás levélfoltosság

Gazdanövények: Leander és egyéb növények.

Tünet leírása: Kisebb vagy nagyobb kiterjedésű barnuló foltok a leveleken és a szárakon. Az előrehaladott fertőzés hatására a levélzeten száradási tünet figyelhető meg. A fertőzés mértékétől függően részleges vagy teljes növény elhalás.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, barnuló levélzet és hullás. Idővel részleges vagy teljes növénypusztulás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosításával. Betegség diagnosztizálása után a lehető legrövidebb időn belül a fertőzött részek eltávolítása és permetezés.

Leander verticéliumos hervadása  

Gazdanövények: Leander és egyéb növény fajok.

Tünet leírása: A levelek zöld színe halványodni kezd, majd szürkévé vagy barnává válnak. A növények száraiban a szállítószövetekben az edénynyalábok elkezdenek elhalni. Ez pontszerű vagy csíkos formában láthatóak. Erőteljes fertőzés esetén a teljes növény elpusztulhat.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, halványodó levélzet, amely szürkül, barnul. Teljes növényelhalás.

Kórokozó: Egy konídiumos gomba, amely a talajból, földből jut a növénybe a gyökéren át nedvkeringés által. A gomba sérülésen keresztül is bejuthat a növénybe a talajból vagy a földből, esőzés vagy öntözés következtében, felfröccsenő talaj vagy föld szemcsékkel. A fertőzés kialakulásának kedvez a 18-23 C közötti hőmérséklet. A betegség metszés következtében is bejuthat a növénybe. A betegség lassan halad a növényben és sok időbe telik, mire a növény elpusztul.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése. A talaj fertőtlenítése. Egészséges növények vásárlása. Fertőzés észlelése után a fertőzött hajtások eltávolítása. A vágóeszköz, metszőolló fertőtlenítése.

Korompenész 

Gazdanövények: Leander és egyéb lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: A növények felszínén megjelenő koromra emlékeztető elszíneződés. Erőteljes fertőzés esetén a növények szárára is átterjed.

Kórokozó: A levél tetvek által kiválasztott mézharmaton kialakuló gombabetegség. A betegség előrehaladásával a teljes levélzetet is ellepheti. A levelek asszimilációja a betegség terjedésével arányosan csökken. A levelek emiatt elszáradnak, lehullanak. Erőteljes fertőzés esetén a lágyzsárú növények kiszáradhatnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, fekete levélzet, levélszáradás, lehullás, akár teljes növény kiszáradás, lágyszárú növény fertőzöttsége esetén.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés. A tetvek megjelenésekor permetezés. Kialakult betegség esetén szintén permetezés.

Leander botrítisz (szürkepenész, szürke rothadás)

Gazdanövények: Leander és egyéb növények

Tünet leírása: Először a virágokon, majd a leveleken, végül a szárakon megjelenő szürke gombatelep. A betegség hatására a virágok hervadnak, hamar elszáradnak. A levelek lassabban száradnak el. Ha a betegség a szárakra is átterjedt, akkor azokon ovális fakóbarna foltok jelennek meg. Legelőször a fiatal, zsenge hajtásokon jelenik meg. A betegség a szárakon üregesedést okoz. A fertőzés feletti rész lankad, majd elszárad.

Kórokozó: Egy gomba fa, amely 22-24 C párás hőmérsékleten alakul ki.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés, virág hervadás, elszáradás, levélszáradás, lehullás, hajtás lankdás, száradás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ennek érdekben rendszeres permetezés, amennyiben a betegség kialakulásának kedvező időjárás van. Fertőzés észlelésekor a fertőzött részek eltávolítása és permetezés. Megfelelő életkörülmények kialakítása. Mit jelent ez? A leander lehetőleg naposabb helyen legyen. Rendszeres tápanyagpótlás, ennek hatására erősödik a leander ellenállóképessége. Megfelelő öntözés, a leander ne legyen szárazon tartósabb ideig cserépben, dézsában. Relatív szárazság következtében az ellenállóképessége csökken.

Pszeudomonászos(baktérium) betegség (leander, olajfa rák)

Gazdanövény: Leander, olajfa

Tünet leírása: Eleinte apró, majd nagyobbá váló belül sötét színű, szabálytalan alakú dudorok (daganatok) a leveleken, amely az egész növényben elterjed. A betegség levél és virágtorzulást okoz, elfeketedő virágzat.

Kórokozó: Egy baktérium faj.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levelek, ágak, virágok, megok torzulása miatt. Részleges vagy erőteljesen előre haladott fertőzés esetén teljes növénypusztulás. Kéregtorzulás, sejt burjánzás az ágakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Sajnos valamilyen ok miatt kivonták a forgalomból a betegségre ható permetszert. Ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Lehetőleg csakis egészséges leandereket vegyünk. Gondoskodjunk a megfelelő gondozásról. Biztosítsunk nekik megfelelő életkörülményeket. Ha több leanderünk van és ezek közül valamelyiken a betegség kezdetleges tüneteit észleljük, haladéktalanul távolítsuk el azt az ágat, amelynek a levélzetén, törzsén megjelent a fertőzés. Az ág levágása után fertőtlenítsük a vágó eszközt (metszőolló, ágvágó, olló), csakis ezután folytassuk a metszést. Ügyeljünk arra, hogy csakis meleg időben metsszük a leandert, mert a nedves időjárási körülmény kedvez a fertőzés kialakulásának.

Pajzstetvek  (leander pajzstetű, teknős pajzstetű, kaliforniai pajzstetű, gyapjas pajzstetű)

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű növények.

Tünet leírása: Sápadt, bronzos, sárguló elszíneződés a levélzeten, ragacsos, mézharmat váladék a leander levélzetén, törzsén. Erőteljes fertőzés esetén a mézharmatban megtelepedő penészesedés. A levélzet fonákján, erősebb fertőzés esetén, a törzsön is látható apró kidudorodások. súlyos fertőzés esetén növényelszáradás.

Kártevő: A levélzeten és a kérgen megfigyelhető ovális 2-9 mm nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben kidomborodó rovarok. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva, azok nedveit szívogatják.

Hatásuk a növényre: Eleinte esztétikai értékcsökkenés, levélzet elszíneződés, majd levél elszáradás. Súlyos fertőzés estén teljes növény elszáradás.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfőképpen megelőzésről kell gondoskodni, rendszeres permetezéssel, vegetációs időszakban. Öntözéskor zuhanyozzuk le a teljes növényt. Rendszeresen pótoljuk az elhasznált tápanyagot. A teleltető hely ne legyen túlságosan meleg, száraz, legyen kissé nedves.

Levéltetű

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünet leírása: A leveleken látható fekete, zöld vagy narancssárga apró rovarok.

Kártevő: Többfajta levéltetű..

Hatásuk a növényre: Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők, ami hatására a növény idővel elpusztul.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, a vírus fertőzés lehetséges kialakulása miatt. Megfelelő élő körülmények biztosítása, rendszeres permetezés (többnemzedékes kártevők).

Közönséges takácsatka

Gazdanövények: Leander és különféle lomb és tűlevelű fajok.

Tünei leírása: Szabálytalan, eleinte apró, színtelen vagy barnuló, bronzos foltok a leveleken, levélhullás. A levelek fonák oldalán megfigyelhető folyamatosan terjedő pókhállószerű szövedék látható.

Kártevő: A közönséges takácsatka. A takácsatka nagyon apró, 0,5 mm-es rovar, fehéresen színtelen vagy narancsvörös színűek. Az atka a levél fonákoldalán szívogatnak. Többnemzedékes faj. Kedvelt életkörülménye a száraz, meleg időjárás.

Hatása a növényre: Kisebb fertőzés esetén elhanyagolható. Tömeges, erőteljes fertőzés esetén fokozott lombhullás, növény legyengülés, amely hatására egyéb fertőzések alakulnak ki.

A kártevő megelőzése, védekezés: Legfontosabb a megelőzés, megfelelő életkörülmények biztosításával. Fertőzés esetén permetezés atkaölő szerrel.

Üvegházi molytetű

Gazdanövények: Leander és egyéb növényfajok.

Tünet leírása: Szívogatás nyomok a levél fonákján, viaszos foltok a levélzeten, ragacsos mézharmat, amelyben megtelepszik a korompenész.

Kártevő: Az üvegházi molytetű, amely 1 mm nagyságú, fehéres lepkeszerű rovar.

Hatása a növényre: A levél szívogatás hatására a növény levélzete elhalványul, majd elszárad, a növény legyengül, ami miatt másodlagos fertőzés alakulhat ki. A rovar által termelt ragacsos mézharmatban megtelepszik a korompenész, ami erőteljes fertőzés esetén a növény elszáradását okozza.

A kártevő megelőzése védekezés: Rovarfogó lap kihelyezésével. Erős fertőzés esetén 2-3 naponta, 3-4 alkalommal megismételt permetezéssel.

Korallberkenye betegség

Korallberkenye entomospóriumos levélfoltosság

Az entomospórás levélfoltosság sok tápnövényű kórokozó, gombabetegség. A korallberkenyén kívül a tűztövist, a japánbirseket, a berkenyéket, a fanyarkákat, az indiai díszgalagonyát, a japánnaspolyát, a körtét és birset is fertőzheti.

Tünet leírása: Először a levél színén és a fonák oldalán apró vörös, vörösbarna foltok alakulnak ki, amelyek fokozatosan, nőnek, terjednek, a foltok közepe elhalványodik (szürke vagy drapp színű), és apró fekete gombaképletek fejlődnek benne. A levelek színe elhalványul, a vörös foltok terjednek, nőnek, a levelek lehullanak. A fertőzés a növény fiatal, hajtásvégi levelein figyelhető meg először. A betegség a bokrok folyamatos gyengülését okozza a fokozott levélhullással, mivel csökkenti az asszimiláló felületet. Erőteljes fertőzés következtében a teljes bokor elszárad.

A betegség főkét tavasztól, őszig alakul ki csapadékos, nedves, párás időjárás esetén. Enyhe téli időszakban is kialakulhat a betegség. A gomba a fertőzött leveleken telel át és megfelelő időjárási körülmények esetén a spórák a levelekből szabadulnak ki.

Betegség megelőzés, orvoslása, gondoskodás: Megfelelő termőkörülmények esetén csökken az esélye a fertőzés kialakulásának. A korallberkenyét napos helyre kell ültetni, kerülni kell az erőteljes visszametszést, ennek hatására fokozódik a fertőzés kialakulása. Rendszeres megelőző jellegű permetezés. Kialakult betegség esetén is permetezni kell.

Platánfa betegségei

Platán antraknózis

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: Tavasszal megjelenő világos vagy sötétbarna levélfoltosság főként az erek mentén. A foltok a szélén is megjelenhetnek. A betegség a fiatal hajtások és ágacskák elhalását is okozhatja. Először színelváltozás látható, majd kéreg felszíne megreped. A betegség előrehaladásának következtében a levelek fonnyadnak.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a levél foltosodás, levélfonnyadás miatt. Fiatal csemeték erőteljes fertőzés esetén elpusztulhatnak.

Kórokozó: Egy gomba, amely a levélrügyeken, az új leveleken konídiumokat képez. A lehullott leveleken ősszel kialakulnak a gomba szaporítószervei. Tavasszal, nedves, csapadékos időben a spórák kiszabadulnak és szél, állatok, rovarok által jutnak el rügyekbe, levelekre. A kórokozó elterjedésének kedvező a tartós 20 C körüli, esős időjárás.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a betegség megelőzése, ennek érdekében ajánlott ősszel a lehullott lombok összeszedése. Őszi, tavaszi lemosópermetezés. A levelek fejlődése közben megelőző jellegű permetezés. Várható esős időjárás előtt permetezés. Kialakult betegség esetén permetezni kell a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.

Platánlisztharmat

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet felszínén megjelenő fehér, lisztszerű bevonat. A levelek száradnak, torzulnak, végül lehullanak.

Kórokozó: Platánlisztharmat gomba, amely legfőképp a fiatal leveleket és fejlődő levélhajtásokon alakulhat ki. A lisztharmat alacsony hőmérsékleten, magas páratartalomban alkuul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legjobb a betegség megelőzése érdekében permetezni. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Platán csipkéspoloska

Gazdanövény: Platán

Tünet leírása: A levélzet színe fakul, majd sárgul. Közelebbről megnézve a levelet, finom, apró pöttyök látható, amelyek a platán csipkéspoloska szívogatás nyomai. A levél fonák részén apró fekete pöttyök láthatók, amely a rovar ürüléke. A csipkéspoloska csipkézett átlátszó fehéres alakja is látható. A rovar fehéres, átlátszó teste csak nagyítóval látható. A csipkéspoloska szívogatásának hatására a levelek felszíne halványul, bronzos barnává válik, végül lehullanak.

Kártevő: A platán csipkéspoloska kb. 3 mm nagyságú, évente 2-3 nemzedéke van. Az imágók és a nimfák májustól jelennek meg és szívogatják a platán leveleit. A platán csipkéspoloska párosodás után a levelek hátoldalára helyezi tojásait a levelek erezete közé. Főként szél által terjednek, de fán lakó vagy fára mászó állatok szőrépe tapadva is terjedhetnek. A kifejlett rovarok telelnek át, amelyek a fa kéregrepedéseiben bújnak el, itt akár -24 C hideget is elviselik.

A kártevő megelőzése, védekezés: Őszi, tavaszi lemosó permetezéssel jelentős mértékben csökkenthető az egyedek száma. Kialakult fertőzés esetén rovarölőszeres permetezés.

Platán kéregrák

Gazdanövények: Platán fajok

Tünet leírása: Levelek hervadása, majd ágak elhalása. A platánfa törzs alapja felett a kéreg részleges, enyhe besüppedése. Ez eleinte lilás, ibolyaszínű, később világos barna színűvé válik. Idővel a törzsen nekrózissá alakul, amelyen függőleges repedezés látható. A kéreg idővel lehasad. A platán hosszú idő után elpusztul.

Kórokozó: Mikroszkopikus tömlősgomba, amely karanténkórokozó. A tömlősgombának apró, ivaros termőtestei vannak, csúcsrészük elnyúló, csőralakú. Ivartalan stádiumai belepi a platán szürkés-kékes felületeit. Nagyon erőteljes parazita, amely sérüléseken jut be a fa ágaiba, törzsébe. A fertőzést eddig a déli országokban volt jellemző, de nem zárható ki a hazai megjelenése, főként behozott növények által.

A betegség megelőzése, védelem: Igazoltan egészséges növényt kell vásárolni. Ha a platánfán észlelhetők a fertőzés jelei ki kell vágni.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, amelyekre, hatással lehetünk, akkor a rózsa egészsége újra helyre áll.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Rózsa betegségei, kártevői

Csillagrozsda

Tünetei: A leveleken feketés foltosodás jelenik meg. A foltok széle csipkézett innen ered az elnevezése. A foltok összeolvadhatnak, a levelek megsárgulnak és lehullanak. A betegséget egy gombafajta okozza, a kórokozó a lehullott levelekben telel át. Tavasszal innen kiindulva fertőződik a fiatal levélzet.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött lehullott levelek eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal a betegség kialakulását megelőzendően gombaölő szeres permetezés. Kialakult fertőzés esetén is hatékony a permetezés. A kórokozó tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Rózsa rozsda

Tünetei: A leveleken és a száron tavasszal narancssárga foltok jelennek meg, amelyek később sárga színűvé, majd feketévé válnak. A fertőzött levelek elsárgulnak, majd lehullanak. A betegséget egy gombafaj okozza, a kórokozó a lehullott levélzeten és a száron telel át. Tavasszal innen kiindulva fertőződnek újra a növényi részek.

A betegség megelőzése, orvoslása: A lehullott levélzet eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés, majd a friss levélzet kialakulásakor ismét. Későbbiek folyamán időjárástól függően kell permetezni. A betegség tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Botrítisz betegség (szürkepenész, szürke rothadás)

Tünetei: A rózsa virágszirmain, hajtásain és szárain lilás színű foltok jelennek meg. A virágbimbók megjelenésekor fellépő betegség a bimbók elhalását okozza. A fertőzést egy gomba okozza, amely tartósan párás körülmények között alakul ki.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött részek levágása, megsemmisítése. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető. Kialakult betegség esetén is és megelőzésként is gombaölő szeres permetezés alkalmazása. A betegség többször is fertőzhet, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat.

Rózsalisztharmat

Tünetei: A rózsa levélzetén, szárán és virágain kialakuló fehéres penészes bevonat jelenik meg. Erős fertőzés estén a levelek, a bimbók és a hajtások deformálódnak. A fertőzés kialakulásának kedvez a meleg és csapadékos időjárás.  A betegséget egy gombafajta okozza, amely a rügyekben telel át és tavasszal innen kiindulva fertőzi újra a növényt.

A betegség megelőzése, orvoslása: A fertőzött részek eltávolítása, megsemmisítése. Tavasszal lemosó permetezés alkalmazásával, utána rügy pattanáskor és levélzet kialakulásakor is célszerű permetezni. A betegség tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Rózsaperonoszpóra 

Tünetei: A fiatal levelek kanalasodnak, a levelek felszínén szögletes alakú sötét barna világos barna, foltok jelennek meg. A levelek fonákján vékony szürkés, ibolyás színű gombabevonat látható. A fertőzött részek közötti zöld levél területek, sárgulnak, majd idővel lehullanak. A peronoszpóra a hajtásokat is megfertőzheti. A betegség esős, párás időjárás esetén jelenik meg.

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ezért, ha csapadékos, párás időjárás várható, permetezéssel erősíthető meg a rózsa. A rózsa ellenállóképessége fokozható rendszeres szerves tápanyag kiszórással. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell és a lehullott leveleket össze kell szedni.

Rózsa levél antraknózis

Tünetei: A leveleken kisebb barna, feketés színű foltok alakulnak ki, amelyek közepén világos szürke folt látható. A betegség esős, időjárás esetén jelenik meg,

A betegség megelőzése, orvoslása: Legfontosabb a megelőzés, ezért, ha csapadékos, párás időjárás várható, permetezéssel erősíthető meg a rózsa. A rózsa ellenállóképessége fokozható rendszeres szerves tápanyag kiszórással. Kialakult betegség esetén szintén permetezni kell.

Rózsa levéltetű

Tünetei: A tetű a fiatal leveleket és hajtásvégeket támadja meg. A kártevő a növényi részeket szívogatja. A fiatal levelek a szívogatás következtében elsárgulnak, torzulnak, majd lehullanak. A levéltetvek kolóniákban élnek. Az üledékük egy fénylő ragacsos anyag, a mézharmat. Tömeges fertőzés esetén a mézharmat az egész levélzetet bevonja, amelyen könnyen megtelepszik a korompenész, amely egy gombafajta. A kártevő tojás alakban a kéregrepedésekben telel át. Az első egyedek korra tavasszal kelnek ki és a növényi nedveket szívogatják, később telepednek át a fiatal részekre. A tetű több nemzedékes faj, ezért az év folyamán megjelenésükre többször számítani kell.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal lemosó permetezés alkalmazásával csökkenthető az egyedek száma. Ezután hajtás növekedéskor, levélzet kialakulásakor, ezt követően megfigyelés alapján rovar ölőszeres és gombaölő szeres (a korompenész ellen) permetezéssel.

Levélsodró rózsadarázs

Tünetei: A levelek a fonákjuk felé görbülnek, majd csőszerűen összecsavarodnak, majd elsárgulnak, lehullanak. A kárt egy darázs okozza, amely április végén, májusban jelenik meg. A tojásait a levél szélére rakja, ennek következtében alakul ki az összesodródás. Az összesodródott levelekben fejlődnek ki a lárvák, amelyek a leveleket megrágják. Főként tavasszal figyelhető meg a kártétele, de még nyár vége felé is előfordulhat.

A betegség megelőzése, orvoslása: A várható megjelenésétől (Április vége) kezdődően megelőző jelleggel. Kialakult kártétel esetén is lehet ellene védekezni felszívódó rovarölő szerekkel.

Varró darázs

Tünetei: A darázs a hajtásokat és a levélzetet károsítja. A nevét onnan kapta, hogy a tojásait a hajtásba helyezi, hasonlóan a varrógép öltéseihez. A fertőzött hajtások hervadni kezdenek, majd elhalnak, a hajtások héja felrepedezik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tömeges előfordulás esetén, felszívódó rovarölő szerekkel kell permetezni.

Rózsa kabóca

Tünetei: A levélzeten apró sárgás pontok jelennek meg, amelyek egyre sűrűsödnek. Végül a szívogatás nyomok szinte összeolvadnak, és ezüstös képet alkotnak. A tünetet a kabóca lárvái és a kifejlett egyedei okozzák, azáltal, hogy a rózsa leveleinek a fonák oldalán szívogatnak. A lárvák a vesszők repedéseiben telelnek át és innen kifejlődve fertőzik a rózsát és egyéb növényeket.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi lemosó permetezés alkalmazásával, később pedig a megjelenésük szerint, rovarölő szeres permetezéssel. Megjelenésükre főleg a száraz és meleg nyarakon kell számítani.

Rózsa szabóméh

Leírása: A levelek szélén szabályszerűen kikanyarított részek hiányoznak. A rózsán kívül a vadszőlőn, orgonán és a fagyalon is előfordulhatnak a tünetek. A méh kb. egy cm nagyságú, tora sárgásbarna, lábfeje fekete. Májusban kel ki és a levéldarabokból építi meg a fészket az utódai számára. A fészke általában az ablakpárkányok alatt találhatók. A tojásból kikelt lárvák itt telelnek. A károkozás mellett hasznos is, mivel beporzást is végez.

Nyugati virágtripsz

Leírása: Sok tápnövényű kártevő. A rózsa virágait, bimbóit, sziromleveleit szívogatja. Ennek hatására a sziromlevelek szélei barnulnak, elhalnak. Súlyos fertőzés esetén a bimbók torzulnak. A virágzat a szívogatás hatására korán elhervad. A tripsz lárvái is károsítanak. Évente sok nemzedéke van.

A betegség megelőzése, orvoslása: Rejtett életmódja és sok nemzedéke miatt, többször kell permetezni.

Rózsa mozaik vírus

Tünetei: Levél elszíneződés, sárgulás, ami különféle formákban (pöttyösödés, foltosodás, szabálytalan mozaik alakzatok) jelenhet meg. A levél erezet kivilágosodik, a főerezet torzul. A levélzet torzul, deformálódik. A növény fejlődése lassul, a virágok fejlődése csökken, színezetük fakul. Eleinte a kisebb ágak száradnak, majd a betegség terjedésével (a rózsában) a vastagabb ágak is elkezdenek száradni. Végül az egész rózsa elszárad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Elsősorban megelőzéssel. A betegséget legfőképpen a tetvek terjesztik, elég, ha a tetű kolóniában egy egyed vírushordozó és megfertőzi a rózsát. Ismételt fertőzés növeli a betegség előrehaladását. Ezen kívül fontos, hogy megfelelően egészséges, vírusmentes növényt vásároljunk, amit a növény egészségügyi papírból tudhatunk meg. A fertőzés, metszéssel, virágzó növény levágásával is terjedhet. Éppen ezért ajánlott a metszőolló vagy rózsavágó olló rendszeres tisztítása (fertőtlenítése), hypo alapanyagú vagy egyéb fertőtlenítő oldattal. Sajnos a fertőzött rózsa, rózsák gyógyítására nincs semmiféle permetszer.