A növényvédő szerek természetes (szerves) eredetű vagy vegyi úton (szintetikus) előállított készítmények, amelyek a kórokozók (gombák), kártevők (rovarok) gyérítésére, csalogatására (pl. rovarfogó lap, feromon csapda), riasztására vagy a károsítók és növények életfolyamatainak, (pl. terméskötődés) szabályozására alkalmas, beleértve a növényzet lombtalanítását és leszárítását is.
Az utóbbi években megjelentek olyan készítmények is, amelyek a kártevők és betegségek természetes ellenségeit tartalmazzák.
A növényvédő szerek halmazállapotuk szerint lehet por, granulált, folyékony, szuszpenzió, emulzió.
A növényvédő szerek hatásuk alapján két fajta van szisztémikus (felszívódó) és kontakt (éríntő) hatású készítmények. Ezen kívül van még mély hatású, lokoszisztémikus készítmények is, A kontakt (éríntő) készítmények hatásukat a növény felületén fejtik ki. Közvetlenül érintkezniük kell a kórokozóval, kártevővel. Sűrű lombozat permetezése esetén, ha nem egyenletesen permetezünk, akkor hatékonyságuk csökken. Másik hátrányuk hogy az újonnan fejlődő növényrészeknek nem ad védőhatás.
A kontakt (éríntő) készítmények esőállósága változó, manapság a gyártó cégek tapadásfokozó segédanyagokat használnak a készítmények előállításakor.
A szisztémikus (felszívódó) hatású készítmények hatóanyaga a szövetekbe hatol, többségük a tápanyagszállító rendszer útján a növény nedv keringése útján terjednek a növényben, ezáltal az esetlegesen nem kezelt részekbe is eljutnak. Mozgásuk a növényen belül általában csúcs irányú. Előnyük, hogy az újonnan fejlődő növényrészben is kifejtik hatásukat. A csapadék nem mossa le őket. Hátrányuk, hogy a rendszeres használatuk esetén hatékonyságuk fokozatosan vagy hirtelen csökkenhet, növekedési időszakban pedig rövidebb ideig hatékonyak, a hajtásnövekedés miatt.
A lokalszisztémikus permetszerek bejutnak az egyes növények szöveteibe, de a nedvkeringéssel nem terjednek.
A növényvédő szerek kijuttathatók nyugalmi (téli, megfelelő hőmérséklet min. +2 C esetén) vagy vegetációban (fejlődési, növekedési) állapotban is. A nyugalmi állapotban történő kijuttatást fás kultúráknál lemosó permetezésnek nevezzük, és általában a fás részeken áttelelő károsítók ellen irányul (pl.: olajos vagy réz tartalmú készítménnyel végzett lemosó permetezés). A permetezést a kéregrepedések megfelelő borítottságának eléréséhez ebben az időszakban nagy lé mennyiséggel kell elvégezni. Ebből ered „lemosó” elnevezés.
A tavaszi lemosó permetezés, annál hatékonyabb, ha minél közelebb van a rügypattanáshoz.
Jó tudni! Az örökzöldeket télen is lehet permetezni, megfelelő időjárási körülmények esetén.
A témához kapcsolódó, további hasznos írások