Miért fontos az őszi lemosó permetezés? Két oka van:

1. Az őszi lemosó permetezéssel a vegetációs időszak során felszaporodott, télre elvonuló kórokozók áttelelő formáinak (áttelelő gombaspórák, rovar tojások, stb.) számát tudjuk jelentősen csökkenteni.
2. A kora tavasszal kikelő rovarok lárvái (röpképes állapotukig) a növények nedveit szívogatják, amelyek hatására kéreg sérülések alakulhatnak ki.

Hol telelnek át a rovarok áttelelő alakjai és a kórokozók (gombák)?

Sokféle helyen tudnak áttelelni, pl. növényi részeken, a kéreg repedésekben, lehulló lombozaton, fatörzsön, ágakon, a korán virágzó növények új rügypikkelyeiben.

Mit permetezzünk ősszel?

Minden növényt, beleértve az örökzöldeket is. Az örökzöldek az egyik legjobb rovar áttelelő növények. Miért? Vannak, olyan örökzöldek, amelyeknek, olyan sűrű a lombozatuk, hogy jobb védelmet nyújtanak a rovarok áttelelő alakjainak.

Nem mellékesen, azért is fontos az örökzöldek permetezése ősszel, vannak olyan rovarok és kórokozók, amelyek ősszel veszélyeztetik az örökzöldek egészségét.

Mikor van az ideje az őszi lemosó permetezésnek?

Általánosan elterjedt meggyőződés, hogy az őszi lemosó permetezést, lombhulláskor végezzük. Senki nem tudja garantálni, hogy ebben az időszak megtudjuk oldani a permetezést. Miért? Az őszi időjárás lehet szép egyenletes vagy szeles, csapadékos, nem várt hideg időszak is lehet, amikor a levelek szinte egyik napról a másikra lehullanak.

A lemosó permetezést lombos állapotban is megoldhatjuk. Ilyenkor, olyan permetszereket (kontakt, szisztemikus és lokoszisztemikus) használhatunk, mint a vegetációs időszakban. Ezek a permetszerek lombhulláskor is használhatóak.

Miért?

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén (mumifikálódott) stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növények szöveteibe nem jut be.

A szisztemikus és lokoszisztemikus permetszerek hatóanyagai bejutnak a növények szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Ezek a permetszerek kiváló hatással vannak a már fejlődésben lévő következő évben, korán virágzó növények rügyeire.

A két említett permetszer forma hatását ismerve látható, hogy miért alkalmasak ősszel is a vegatációs időszakban használt permetszerek.

Természetesen a hagyományosan megszokott lemosó permetszerek is hatékonyak. A hagyományos lemosó permetszereknek NINCS szisztemikius és lokalszisztemikus tulajdonga.

Jó tudni! Ha az őszi lemosó permetezést, hagyományos lemosó permetszerekkel, végezzük el, amikor már a lombozat lehullott, akkor a lombtakaró (lehullott lombozat) alján lévő levélzetre nem jut permetszer, mert a felső réteg takarja. Ezért az alsó réteg levélzetén NEM pusztulnak el a kórokozó gombák spórái.

Ha lehullott már a lombozata a növényeknek, akkor a talajon lévő lombozatot is érdemes lepermetezni, legjobb hatás magasnyomású permetezővel érhető el, amely bele tud fújni a lehullott lombtakaróba, ezáltal az alsó réteget is éri a permetszer.

Hogyan csináljuk a lemosó permetezést?

A növényeket alaposan permetezzük le. A kisebb cserjék belső és külső részét is permetezzük, nagyobb, szélesebb cserjék ágai közé is dugjuk be a permetező szárát.

A nagyobb fákat a törzstől kifelé haladva, végig az ágak mentén permetezzük, körbe, végül a külső részét is permetezzük.

Meddig végezhető el az őszi lemosópermetezés?

A legjobb permetszerek +2 C esetén is hatékonyak. Ha esetleg valamiért elmarad az őszi permetezés a fagy beálltáig semmi probléma, hiszen lehet még újra enyhébb az időjárás. Ilyen időszakban pótolható az elmaradt permetezés.

Mi tehetünk a növények ellenállóképessége növelése érdekében?

Évente 2x-er, tavasszal és ősszel szórjunk ki, hosszú hatástartamú szerves tápanyagot a növényeknek.

Miért fontos ez?

A növényeknek, ugyanúgy, ahogy az emberi szervezetnek szüksége van különféle makró és mikró tápanyagokra. Ha nem jutnak ezekhez hozzá tápanyaghiány lép fel, ami miatt betegségek alakulnak ki.

A tápanyagpótlásról szóló bejegyzésben részletesen tudsz olvasni a tápanyagpótlás szerepéről a növények életében.

1. Megfigyelés, előrejelzés alapján döntsük el mikor fogunk permetezni.
2. Előre figyeljük meg az időjárást. Szélcsendes, csapadékmentes (+2 C – + 30 C) időben permetezzünk.
3. Készüljünk elő megfelelőképpen. Ha haszon (étkezés célú) növény, medence, tó vagy más egyéb van, például  gyerek játszóka, a permetezés területének közelében takarjuk le. A gyerekjátékokat tegyük el védett helyre, a házi  állatokat zárjuk el, engedjük be a házba vagy vigye el sétálni egy családtag. Ha kerítés közelében permetezünk, és  szomszédunk van -nem üres telek- értesítsük a szomszédot a munkavégzés előtt, megfelelő időben. Használjunk  megfelelő védőfelszerelést.
4. Ügyeljünk rá, hogy más személyek ne legyenek a kertben permetezéskor.
5. Permetezés előtt olvassuk el a gyártó által ajánlott használati utasítást és tartsuk be.
6. Több permetszer együttes használata esetén figyeljünk a keverhetőségre.
7. Vizes felületű növényeket ne permetezzünk, mert csökken a permetszer hatékonysága.
8. A permetezést úgy végezzük, hogy a permetszer egyenletesen borítsa a növény minden részét. Magas törzsű, nagy fák permetezését a belső, törzs közelében kezdjük, innen kifelé haladva permetezzünk, végül a külső rész korana részt is permetezzük. Cserje, bokor permetezése estén a belső részbe is dugjuk be a permetező szárát több oldalról.
9. Permetezéshez mindig megfelelő mennyiségű permetszert használjunk. Ha maradna, még permetszer a tartályban azt mindenképpen fújjuk ki.
10. Kiürült permetszeres flakonokat, ampullákat kimosva helyezzük a szemétgyűjtőbe.
11. Megmaradt permetszert megfelelő körülmények között, jól lezárva, valamilyen tartóba (doboz, üveg) helyezve, gyerek elől elzárva tartsuk.
12. Permetezés után fontos a megfelelő mennyiségű (5-6 dl) alkohol-koffeinmentes folyadék bevitel és alapos tisztálkodás.
13. A permetezéshez használt védőruhát más ruháktól elkülönítve tároljuk, kertiszerszámos tárolóban, garázsban vagy tároló kamrában.

A témához kapcsolódó, további hasznos írások

Permetezés

Növényvédő szerek

Növényvédő szerek használata

Növényvédőszer használat előtt figyelmesen olvassuk el a használati utasítást. Sose térjünk el ettől. A növényvédő szerek külön-külön vagy keverten is használhatóak. Ez esetben ismerni kell a keverhetőségüket.

Bizonyos növények eltérő módon reagálhatnak a permetszerekre. Ezért, ha még nem ismerjük egy bizonyos permetszer hatását egy bizonyos növényre, akkor kérdezzük meg egy szakembertől vagy végezzünk próbapermetezést az éríntett növény nem látható, kisebb felületén. Mind ezek mellet bizonyos dísznövények (pl. trombitafolyondár, lilaakác, japán juhar) érzékenyek lehetnek a tapadásfokozókra is, amelyek használata perzselést okozhat. Ezen növények permetezése estén kerülni kell az olyan permetszerek használatát, amelyekben gyárilag benne van a tapadásfokozó.

A növényvédő szerek csomagolásán feltüntetett információk értelmezése

Mit jelent az élelmezés egészségügyi várakozási idő?

Az élelmezésegészségügyi várakozási idő (rövidítve: é.v.i.), az az időtartam napokban kifejezve, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés befejezése és a szüret, illetve a termény fogyasztása között el kell telnie.

Például, ha az van megadva, hogy a növényvédő szer é.v.i.-je 28 nap, az azt jelenti, hogy permetezés után négy héttel lehet szüretelni, elfogyasztani a kezelt növény termését. Az é.v.i ugyanazon permetszer esetén eltérő is lehet, ami a csomagoláson van feltüntetve.

Mit jelent, a munkaegészségügyi várakozási idő?

A munkaegészségügyi várakozási idő (rövidítve: m.v.i.) az a napokban megadott időtartam, amelyen belül a kezelt területre, kertbe, csak az előírt védőfelszerelésben szabad belépni, illetve csak ennek eltelte után szabad a kezelt területen védőfelszerelés nélkül munkát végezni.

Például, ha az van megadva, hogy az m.v.i. 0 nap, akkor már permetezés után végezhetünk munkát a kezelt területen. Természetesen célszerű megvárni a permetszer felszívódását, megszáradását, annak érdekében, hogy ne érintkezzen a bőrrel. A növényvédőszer felszívódásának, megszáradásának ideje időjárástól függő, melegben gyorsabb, hűvös időben lassabb.

Az m.v.i. alatt terhes nők, gyerekek még rövid ideig se tartózkodjanak az érintett területen!

Hogyan kategorizálják a növényvédő szereket?

A növényvédő szerek három kategóriába vannak sorolva.

I. A piros besorolású készítmények (I. kat.) csak vészhelyzetben, nagy kárt okozó fertőzések elkerülésére használhatóak. Ezeket csak a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi szolgálatok által kiadott engedélyekkel lehet megvásárolni és felhasználni. Az ilyen szerek használatához megfelelő képesítés és engedély szükséges.

II. A sárga besorolású készítmények (II. kat.) a vonatkozó FVM rendelkezések értelmében engedéllyel és növényvédelmi vizsgával vásárolhatók meg és használhatók fel.

III. A zöld besorolású készítmények (III. kat.) önmagukban vagy kombinációkban alkalmazva korlátozás nélkül használhatók és a szakkereskedelemben megvásárolhatók.

A növényvédő szer csomagolásán a növényvédő szer neve után különféle betűjelzés van feltüntetve.

Mit jelent a növényvédőszer neve után megadott betűjel?

A növényvédő szerek különböző formában (por, granulátum, folyadék, emulzió) jelennek meg attól függően, hogy milyen segédanyagok jelenlétében fejtik ki az optimális hatást. A szerformát a gyártó cégek a márkanév után illesztett nagybetűvel rövidítve jelzik, ami a csomagolóanyagon olvasható módon van feltüntetve.

Fontosabb növényvédőszer formák:

E, EC,EW, L,LC = vízzel emulziót képező folyékony koncentrátum
WP, W, Sp. = vízzel nedvesíthető, por alakú permetezőszer
F, FL WSC = vízoldható, folyékony készítmény
FW = vízzel készített törzs-szuszpenzió
D = csak porozásra használható szer
G = granulátum közvetlen kiszórásra
DF, DG, WG = permetlékészítésre alkalmas, vízben oldódó granulátum

A növényvédő szereken feltüntetett egyéb információk, felhasználás, adatok, jelzések egyértelműen, érthetően vannak feltüntetve.

Az utóbbi években megjelentek olyan készítmények is, amelyek a kártevők és betegségek természetes ellenségeit tartalmazzák.

A növényvédő szerek halmazállapotuk szerint lehet por, granulált, folyékony, szuszpenzió, emulzió.

A növényvédő szerek hatásuk alapján két fajta van szisztémikus (felszívódó) és kontakt (éríntő) hatású készítmények. Ezen kívül van még mély hatású, lokoszisztémikus készítmények is, A kontakt (éríntő) készítmények hatásukat a növény felületén fejtik ki. Közvetlenül érintkezniük kell a kórokozóval, kártevővel. Sűrű lombozat permetezése esetén, ha nem egyenletesen permetezünk, akkor hatékonyságuk csökken. Másik hátrányuk hogy az újonnan fejlődő növényrészeknek nem ad védőhatás.

A kontakt (éríntő) készítmények esőállósága változó, manapság a gyártó cégek tapadásfokozó segédanyagokat használnak a készítmények előállításakor.

A szisztémikus (felszívódó) hatású készítmények hatóanyaga a szövetekbe hatol, többségük a tápanyagszállító rendszer útján a növény nedv keringése útján terjednek a növényben, ezáltal az esetlegesen nem kezelt részekbe is eljutnak. Mozgásuk a növényen belül általában csúcs irányú. Előnyük, hogy az újonnan fejlődő növényrészben is kifejtik hatásukat. A csapadék nem mossa le őket. Hátrányuk, hogy a rendszeres használatuk esetén hatékonyságuk fokozatosan vagy hirtelen csökkenhet, növekedési időszakban pedig rövidebb ideig hatékonyak, a hajtásnövekedés miatt.

A lokalszisztémikus permetszerek bejutnak az egyes növények szöveteibe, de a nedvkeringéssel nem terjednek.

A növényvédő szerek kijuttathatók nyugalmi (téli, megfelelő hőmérséklet min. +2 C esetén) vagy vegetációban (fejlődési, növekedési) állapotban is. A nyugalmi állapotban történő kijuttatást fás kultúráknál lemosó permetezésnek nevezzük, és általában a fás részeken áttelelő károsítók ellen irányul (pl.: olajos vagy réz tartalmú készítménnyel végzett lemosó permetezés). A permetezést a kéregrepedések megfelelő borítottságának eléréséhez ebben az időszakban nagy lé mennyiséggel kell elvégezni. Ebből ered „lemosó” elnevezés.

A tavaszi lemosó permetezés, annál hatékonyabb, ha minél közelebb van a rügypattanáshoz.

Jó tudni! Az örökzöldeket télen is lehet permetezni, megfelelő időjárási körülmények esetén.

A témához kapcsolódó, további hasznos írások

Permetezés

Növényvédő szerek használata

A permetezés alapszabályai

A permetezés elsődlegesen preventív, vagyis megelőző jellegű, betegségek kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzuk. A megelőző permetezés védelmet biztosít a növényeknek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A beteg növény többszöri, ismétel permetezéssel gyógyítható, állapotától függően.

A permetezés elhanyagolásával a növény egészségét kockáztatjuk, először esztétikai értéke csökken, lombozat elszíneződés, deformálódás, lombhullás, ágelhalás, végül a teljes növény is elpusztulhat, idővel.

A kertgondozási időszak (március-október) alatt két alkalommal célszerű lemosó permetezést végezni, kora tavasszal és ősszel. Az őszi lemosópermetezéssel a növények kéregrepedéseiben, kérgén áttelelő rovarformák (pete, tojás) és gombák spóráinak a számát csökkentjük, így a telet kevesebb kórokozó és kártevő éli át. A tavaszi lemosópermetezés a maradék kártevőt és kórokozót pusztítja el.

Sajnos a kártevőket és kórokozókat nem lehet teljesen elpusztítani, mert a szabadban mindenütt előfordulnak. Kiváló áttelelő helyek tucatja áll a rendelkezésükre. Ilyen hely a lehullott falevél, komposzt, korhadó fák törzse, belseje, különféle tárolók, nyílások, még a lakásokokban és a házakban is elbújva áttelelnek.
A vegetációs időszak (a növények növekedési, fejlődési időszaka) folyamán a növényeket időközönként permetezni kell a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében. Az örökzöld növényeket időnként enyhébb teleken, főleg ha betegek permetezni kell. Egyes fajoknál, kora tavasszal is kialakulhat fertőzés, pl. babérmeggy levéllyukacsosodás.

Milyen gyakran és hányszor kell permetezni?

Erre pontos meghatározást nem lehet megadni, mert időjárástól függő. Csapadékosabb időben a kórokozók (gombák) jelentenek veszélyt, melegebb időjárás estén a kártevők jelentenek veszélyt. Ezen kívül az egyes kórokozók és kártevők különféle évszakokban (ősszel, tavasszal, nyáron, kora tavasszal) jelennek meg.

A permetezés gyakoriságát az is befolyásolja, hogy milyen a növény fiziológiai* állapota. A megfelelően gondozott növény ellenállóképessége jobb, mint egy elhanyagolté, ebből adódóan kisebb a betegség kialakulásának a valószínűsége.

*A növény fiziológiai állapotát befolyásoló tényezők

Talajszerkezet, talajminőség, talaj kémhatás, időjárási körülmények, kert elhelyezkedés (fekvés), légszennyezettség, tápanyag ellátottság, vízellátottság.

Hogyan permetezzünk?

Először is döntsük el, hogy miért akarunk permetezni, ez lehet tavaszi lemosópermetezés, betegség megelőző permetezés, gombabetegség elleni permetezés, rovarfertőzés elleni permetezés, vagy kombinált permetezés.

Szerezzünk be egy jó minőségű permetezőt. A permetezőgépek között nagy különbségek vannak. A legjobb permetező prémium minőségű, gazdaságos (finoman porlaszt, takarékos), tartós, napi használatra van kifejlesztve.

Szerezzünk be megfelelő védőruházatot: overál, védőszemüveg, védőkesztyű, vízhatlan cipő, védőmaszk, védőkesztyű. A permetezéshez egyéb kellékekre is szükség van: mérőedény, mérleg, keverőedény, keverő kanál, szűrő.

Vegyük meg a szükséges permetszereket. Ha nem tudjuk, pontosan milyen permetszerre van, szükségünk kérdezzük meg egy olyan szakértőtől, aki valóban ért a permetszerekhez.

Ha ez mind meg van, döntsük el, hogy mikor fogunk permetezni. Permetezésre a legjobb időpont a szélcsendes, napos idő, amikor előreláthatólag nem várható eső.

A permetezés kitűzött napján készítsük ki az eszközöket. Ellenőrizzük a permetező csatlakozásait, tömítettségét. Ezt úgy tudjuk elvégezni, hogy tiszta vizet öntünk a permetezőbe, majd felpumpáljuk a gépet a megfelelő nyomásra és megnyomjuk a permetező szelepet. Ha szivárgást észlelünk, javítsuk meg.

Ezután, vegyük fel a védőruházatot. Olvassuk el a permetszer csomagolásán található tájékoztatót, amit ajánlott betartani. A permetszer bekeveréséhez használjuk a védőkesztyűt, védőmaszkot és a védőszemüveget. Sose nyissunk ki permetszert védőkesztyű, védőmaszk és védőszemüveg nélkül.

A permetezőgépet töltsük fel félig vízzel. A keverőedényt is töltsük meg félig vízzel, ebbe tegyük bele a kimért permetszert, permetszereket, majd alaposan keverjük össze, végül töltsük fel teljesen vízzel, majd ismét keverjük össze. Ügyeljünk arra, hogy ne töltsük fel túlságosan a keverő edényt, mert így könnyen kikeverhetjük, illetve a túlságosan felöntött keverőedényben lévő permetszer a permetezőbe öntéskor könnyen mellé folyhat. A permetszer beöntése után öntsük be a maradék vizet a gépbe, ezután rázzuk össze.

Vegyük fel az összes védő felszerelést, ha még valami (védősapka) hiányozna. Pumpáljuk fel a permetezőt a megfelelő nyomásig. Majd kezdjük el a permetezést.

Mire ügyeljünk, figyeljünk permetezéskor?

Figyeljünk arra, hogy megfelelőképpen permetezzünk. Mit jelent ez? A különféle méretű növényeket, különféleképpen kell permetezni.

Kisebb növények, bokrok, cserjék permetezése: Először a növény belső részét permetezzük meg alaposan, sűrű, tömött lombozat estén a permetezőszárat dugjuk be több oldalról a növény belső részébe, majd körkörös irányba permetezzünk, ezután permetezzük meg a növény külső felületét is alaposan. Úgy, hogy a növény felületét egyenletesen borítsa a permetszer.

Nagyobb növények, fák permetezése: A kézi, háti permetezőkkel csak egy bizonyos magasságig tudunk permetezni. Nagyobb fák, például gyümölcsfák, díszfák (tuja, fenyő, fenyőfélék, örökzöldek) permetezésére szükségünk lehet magas nyomású, háti vagy kisteherautón lévő benzines permetezőre. ezekkel a gépekkel úgy, kell permetezni, hogy szintén a belső résszel kell kezdeni a permetezést, majd kifele haladva a korona külső felületét is le kell permetezni.

Mit kell tenni permetezés után?

Tisztítsuk meg, mossuk el, a permetezéshez használ eszközöket. Hagyjuk az eszközöket a levegőn szellőzni, megszáradni, majd tegyük el őket a megfelelő helyre.

A témához kapcsolódó, további hasznos írások

Növényvédő szerek

Növényvédő szerek használata

A permetezés alapszabályai