Az esős, csapadékos, meleg, párás időben a kertben, fűben, gyepben megjelenő kocsányos, kék-zöld színű képződmény neve kék-zöld alga, amely a föld nagyrészén elterjedt. A kék-zöld alga többféle helyen megtelepedik a kertben, réteken, legelőkön, még mediterrán éghajlatú földrészeken is előfordulhat, párás, csapadékos helyeken vagy párás, csapadékos időszakokban.

Hol jelenik meg?

A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon jelenhet meg, megfelelő körülmények esetén. Legmegfelelőbb számára azok a talajok, amelyek pH értéke7 feletti. Olyan talajokon, amelyek pH értéke 6,5 alatti (savanyú kémhatású) ritkán jelenik meg. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó, alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is növeli a megjelenésének esélyét. A kék-zöld alga egyéb helyeken, például virágágyásokban, térkövek közötti fugákban is megjelenhet.

Megjelenése és körülmények, amelyek kedvezőek számára.

A kék-zöld alga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, képleteit, amelyek először kicsik, majd növekednek. A méretük, szabálytalan, néhány centimétertől, több centiméter nagyságú lehet. Gyorsan szaporodnak, kedvező párás, nedves, vizes körülmények között. Kifejezetten kedvező a több napig tartó esős, meleg, párás időjárás

A csapadékos időszak megszűnését követően a kék-zöld alga képletek, elvékonyodnak, kiszáradnak színük megváltozik, feketéssé, kemény apró darabokra esnek szét a föld felszínén. Ha az időjárás ismét kedvezővé válik, újból megjelenik a kék-zöld alga és újból gyorsan elszaporodik.

Megelőzés, teendők a kék-zöld alga megjelenésekor

Legfontosabb a megelőzés! A kék-zöld alga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem könnyű. Módszerek a kék-zöld alga megelőzésére, megfékezésére,

• Füvesítés, gyeptelepítés előtt megfelelő talaj előkészítés, szervesanyag keverése a földbe, ha nem megfelelően laza.
• Meglévő fü, gyep estén kerüld a műtrágyát, a szervestápanyag, magas szervesanyag tartalmú.
• A meszes talajt tőzeggel keverve savanyítsd.
• Ha a víz meszes, kemény, a gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ilyen esetben, ha van esővíz gyűjtő, ebből öntözz vagy erről működjön az öntöző.
• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
• Meglévő gyep esetén a talajt levegőztetni kell, talajlyuggatással.
• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsd fel.
• az öntöző ritkábban, de alaposan öntözzön, a talaj mélyebben ázzon át. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig lesz vizes, a taj mélyebben ázik át, ez kedvezőtlen a kék-zöld alga megjelenésének, elszaporodásának.
• Évszaknak megfelelően öntözz.
• Ellenőrizd az esőérzékelőt, meghibásodás esetén nem érzékeli az esőt.

Védekezés

Ha megtelepedett a kertben a kékalga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Egészségügyi tulajdonságai

A cianobaktériumok bizonyítottan a természetes gyógyszerek és hatóanyagok rendkívül értékes forrásai nemcsak a gyógyszerek, hanem a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre szolgáló funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséhez is. A kék-zöld algából származó kivonatnak gyulladáscsökkentő fertőzés, baktérium, rák ellenes, immunerősítő hatása van.

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5865699/

A fűnyírás egyik titka az, hogy a fű mindig megfelelően legyen nyírva, ahhoz, hogy a szálak ne száradjanak, betegedjenek meg nyírás következtében.

A fűnyírás a legidőigényesebb munka, mint a gyepgondozás bármely más művelete. A fűnyírás módját jelentősen befolyásolja a gyep összetétele. Az első osztályú gyep fűféléi (fűmag keverék) erőteljesen megváltozhatnak (fűfélék arányának magváltozása), ha a vágás magasságát túlságosan lecsökkentjük vagy megemeljük.

A fűvet nyírjuk rendszeresen, hetente egyszer, 5-6 cm magasságúra. Az egyenletes magasságú fűnyírás következtében a fű kevésbé lesz megterhelve. Fűnyíráskor sok víz és tápanyag vész el a levágott magasságtól függően. A rendszeres, megfelelő magasságú fűnyírással nagymértékben megelőzhető a nem kívánatos gyommagvak megtelepedése.

Milyen a megfelelő gyep magassága?

A gyep legmegfelelőbb nyírási magasság 5-6 cm. Ez a magasság minden évszakban megfelelő. Gyepszellőztetéskor nyírjuk alacsonyabbra a fűvet, körülbelül 3 cm, annak érdekében, hogy a gyepszellőztető megfelelően tudjon dolgozni.

Sose nyírjuk a fűvet 5-6 cm-nél alacsonyabbra.

Miért ne nyírjuk alacsonyabbra?

• Mert a finom szálú fűvek könnyen kihalnak, foltosodás alakul ki, amiben a gyomok könnyen megtelepednek..
• Mert nehezebben regenerálódik a fű egy erőteljes nyírás után.
• Mert könnyen megtelepedhetnek a gyomok az alcsony fűszálak között.
• Mert csökken a fű ellenállóképessége nagy melegben.

Mikor nyírjuk a fűvet?

Ez időjárástó függő, általában Áprilisban kezdődik a fűnyírás időszaka és késő őszig, Október végéig, November közepéig tart. Különösen enyhe teleken előfordulhat, hogy később is kell még fűvet nyírni. A nyírás gyakorisága több tényezőtől függ, például évszakok. Kora tavasszal és ősszel lassabb a fű növekedése.  A nyírás gyakoriságát befolyásoló egyéb tényezők: gyep típusa, összetétele, talajminősége, tápanyagellátottsága.

A legjobb jelzést a fű magassága adja, sose legyen olyan nagy, hogy már lehajlik. A nyírás gyakorisága tavasszal és ősszel körülbelül két hét. Intenzív növekedési időszakban, Áprilistól, Szeptember végéig, egy hét.

Eső és vízes fű nyírása: Eső után sose nyírjunk füvet, vízes fűvet se nyírjunk, várjuk meg, amig kiszárad. Ha vízes fűvet nyírunk az jobban megterheli a fűnyírót. A levágott fű egy része elszóródhat, másik része feltapad a késházra, ami következ a feltapadt fű rohadni kezd. A vasházas fűnyírók könnyen elrozsdásodnak. A késházra feltapadt fű egy része kiszáradás után lehullik a késházról, amely elszóródik ott, aholl a fűnyírót tároljuk. A kiszáradt fű másik része a kerti úton szóródik el.

A vízes fű nyírása balesetveszélyes: elcsúszás, a vízes fű csúszós. Elektromos fűnyíró esetén zárlatot okozhat a gépházba felcsapódó víz. Sérült vezeték esetén pedig áramütés veszélye lehetséges.

Nyáron, kánikulában lehet e fűvet nyírni?

A megfelelően gondozott, kellő képpen egészséges gyepet nyáron, nagy kánikulában is lehet nyírni.

Fűgyűjtő zsák, tartály használata

Egy korábbi szemlélet alapján elterjed az, hogy fűnyíráskor a lenyírt fűvet hagyjuk a gyepen. Ennek a módszernek kevés előnye mellett komoly hátrányai vannak. Milyen hátrányai vannak? A lenyírt fű lefolytja az alatta lévő gyepet, ami következtében a takart rész a levegő és fényhiány következtében nem tud fejlődni. A lenyírt fű bomlása következtében gombafertőzés jelenik meg, ami tovább terjed a gyepen. A takarás következtében az adott részen a fű sárgul, majd kihal.

Mulcsozó fűnyíró

Az utóbbi években megjelentek a mulcsozó fűnyírok, amelyek a gyártók szerint megfelelően feldarabolják a lenyírt fűvet és mulcs formájában kerülnek a gyepre. Ez egy előnyös megoldás. Sajnos azonban a legtöbb fűnyíró mulcsozó funkciója nem megfelelő, ennek következtében a nagyobb fűdarabok bomlása közben gombás betegség alakulhat ki.

Fűnyírás előtti teendők

1. Fűnyírás előtt ellenőrizzük a fűnyíró állapotát, ellenőrizzük a fűnyíró kését, ellenőrizzük az olajszintet (benzin üzemű fűnyíró esetén), töltsük fel az üzemanyag tartályt benzinnel.
2. Állítsuk be a fűnyíró kését a megfelelő magasságba. A beállítási mód fűnyírónként változó. Van olyan fűnyíró, aminek minden kerekét állítani kell a megfelelő magasság beállításához. Van olyan, amelyik tengelyenként állítható és van olyan, amelyik központi állítóval rendelkezik.
3. Fűnyírásra olyan napon végezzük, ami csapadékmentes, a fű legyen száraz.
4. Nézzük át a gyep felületét, távolítsunk el mindenféle tárgyat a fűből, például gyerekjáték, ágak, kövek, mulcs, amelyek károsíthatják a fűnyíró kését.

Fűnyírás közbeni  teendők

1. A használati utasításnak megfelelően indítsuk be a fűnyírót.
2. Kezdjük el a fűnyírást, a sorokat úgy nyírjuk, hogy legyen köztük egy kis átfedés.
3. Megfelelő módon használjuk a fűnyírót. A fűnyíró nem porszívó, nem arra tervezték, hogy előre-hátra toljuk.
4. Ügyeljünk arra, hogy megfelelő időben ürítsük a fűnyíró zsákot, tartályt.
5. Figyeljünk arra, nehogy valamilyen növényt megnyírjuk, figyeljünk egyéb kiálló dolgokra is, például öntözőfejek, szegélyek, járdák.
6. Lehetőség szerint fűnyírásonként váltogassuk a fűnyírás irányát.
7. Fűnyírás közben legyünk figyelmesek.

Fűnyírás után teendők

1. Fűnyírás után tisztítsuk meg a gépet és a zsákot, tartályt.
2. Szemrevételezéssel ellenőrizzük a gépet, ha hibát észlelünk, javítsuk vagy javíttassuk.
3. Az akkumlátoros fűnyíró akkumlátorát töltsük fel.
4. Ellenőrizzük a kést, ha csorbult élezzük, éleztessük.

Fűnyíráshoz megfelelő minőségű és teljesítményű fűnyírót használjunk. Sose nyírjunk fűvet tompa, csorbult késsel.

Öntözés fajtái

Az alábbi öntözési formák a legelterjedtebbek a kertekben:

Kézi öntözés

Az öntözést kannával vagy öntözőcsővel (slag) oldjuk meg.

Esőszerű öntözés

Az esőszerű öntözés fajtái:

1. Kézi, manuális vagy automataöntözés. A kézi esőszerű öntözést öntözőkannára szerelt rózsával vagy öntözőcsőre szerelt állítható szóró fejjel tudjuk megoldani.
2. Öntöző csőre szerelt, manuálisan, mozgatott (telepített) billenő vagy forgó karos szóró fejjel.
3. Az automata öntözés, esőztető öntözésnél a kútból vagy hálózatból származó vizet szórófejek, fúvókák segítségével juttatjuk ki a növényekre.

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés során, ahogy az elnevezés is utal rá, a víz, cseppenként jut ki a talajba.

Öntözés hiányából származó problémák

1. A növény fejlődése lelassul.
2. A virágzási idő megrövidül.
3. A növény egészségi állapota gyengül.
4. A legyengült növény esztétikai értéke csökken.
5. A vízhiány következtében kórokozók és kártevők támadják meg a növényt.
6. A vízhiány miatt a növény fiziológiai állapota, vízszállító képessége csökken a víz hiány mértékétől függően.
7. A hosszan tartó vízhiány miatt a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul.
8. A növények elpusztulásából eredő károk költsége komoly kiadást jelenthet. Gondoljunk el milyen munka, idő és pénz igényes egy kihalt növény például, egy tuja sor pótlása. A kihalt tujákat ki kell ásni, újakat kell venni, elültetni, majd évekig várni, amíg a megfelelő (takarási) magasságot eléri.

Az öntözés különösen fontos területei

• Ültetés utáni 4-6 hét, cserjék estén 6 hónap, fák esetén egy év.
• Tűző, napos helyen lévő növények.
• Laza talajban ültetett növények.
• Cserépbe, balkon ládába ültetett növények.
• Ház közelébe, takarásba ültetett növények.
• Sekélyen gyökeresedő növények.

Öntözés hiányára utaló jelek

Először a levelek színe tompul, majd fonnyad, pöndörödik, sárgul, foltosodik, majd az alsó, fák estén a belső levelek sárgulnak, barnulnak, végül lehullanak. Tartós víz hiány esetén először a lágyszárú hajtások lankadnak, fonnyadnak, ami tovább terjed az idősebb részekre is, végül teljesen elszárad a növény.

Hogyan előzhetők meg az önözés hiányából adódó problémák?

Az egyik legfontosabb az ültetés előtti talaj szerkezet javítás, ami által a talaj víztartó képessége is javul. A talaj szerkezetét és víztartó képességét négyféle módon javíthatjuk:

1. Különféle szervesanyagok bedolgozásával oldhatjuk meg.
2. Olyan termőföld vásárlásával, amely megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot tartalmaz.
3. Rendszeres, megfelelő mennyiségű öntözéssel.
4. Talajtakarással, más néven mulcsozással.

Hogyan öntözzünk hatékonyan?

A balkon növények öntözését leghatékonyabban kézi (kanna, slag) öntözéssel tudjuk megoldani. A balkon növények öntözését mikro öntözési eszközökkel (pálcás csepegtető, mikro szórófej) is megoldhatjuk. Ez kényelmes módja az öntözésnek. Hátrányai: költséges, a vezeték hálózatba épített csepegtetők és szóró fejek fix helyen vannak, vagyis a cserepes növények helyét korlátolt módon tudjuk változtatni. A vezeték hálózat elrejtésére nem mindig megoldható, ezért látható, könnyen is sérülhet.

Hogyan öntözzünk a balkon növényeket?

Kézi öntözéskor ügyeljünk arra, hogy öntözőkannán legyen rózsa fej a slagon szóró fej, a talaj kimosódás, talajlemosódás megelőzése éredekében.

Miért van erre szükség?

Két okból:

1. A kannából, slagból kiömlő víz kimossa a cserepes növények földjét, ami miatt a gyökérzet egy része takarás nélkül marad, így könnyebben kiszárad.
2. Az évelő növények tápanyag pótlását tavasszal és az újra virágzás érdekében virágzás után pótolni kell. Ha a cserepes növény talajára hosszú hatástartamú tápanyagot szórunk ki, az könnyen elmosódhat kannából vagy slagból kifolyó víz miatt.

A kert öntözését leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon öntöző rendszerrel tudjuk megoldani.

Miért a leghatékonyabb és leggazdaságosabb az öntözőrendszer más öntözéshez képest?

Az automata öntözés időtakarékos, kényelmes, egyenletes víz elosztást biztosít. Egy 200-300 m2-es kert kézi öntözési ideje 3-4 óra. Automata öntözőrendszerrel ez 1 óra vagy 2 X 30 perc alatt megoldható.

Mikor és mennyi ideig öntözzünk?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter terület víz igénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a növények víz igénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

A víz egyik része a talajvíz tartalékból származik, a másik részét öntözéssel kell megoldani. Ha nem esik az eső és nem öntözünk, akkor a talaj kiszárad. A hosszan tartó száraz időszak súlyos mértékű vízveszteséget eredményez, még idősebb, mélyen gyökerező növényeknek is.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja.

Talaj szerkezet

A talaj szerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talaj típus van, amely általában keverten a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talaj típus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Agyagos, kötött talajokat tavasszal, ősszel elég 2-3 naponta egyszer öntözni, átlagos függően időjárás estén. Késő tavasszal, nyáron tartósan meleg időszakban naponta öntözzünk. Laza, homokos, vályog, tőzeg talajok estén időjárástól függően, 1-2 naponta, megosztva (reggel, este) öntözzünk. Tartósak meleg időszakban naponta, megosztva öntözzünk.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

Az öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az gyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a növényeknek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban. Télen, enyhe csapadék, fagymentes időszakban is szükségessé válhat az öntözés.

Kora tavasszal és késő ősszel, abban az esetben, ha öntözésre van szükség, mert nap közben meleg idő van, akkor az öntözés idejére a legoptimálisabb időpont reggel 7-8 óra. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben inkább késő este, 11 óra vagy kora hajnalban 1 vagy 2 órakor célszerű öntözni, mert ilyenkor a levegő hőmérséklete hűvösebb, ezért jobban hasznosul az öntözővíz. Ha ennél későbbi időpontra van időzítve az önöző, akkor a gyorsan felkelő, meleg nap sok vizet elpárologtat. Nyáron, kánikula idején reggel fél 8-kor már 30 C is lehet. Tehát, ha reggel 4, 5 vagy 6 órakor kezdődik az öntözés, akkor sok víz nem tud megfelelően hasznosulni, a nap elpárologtatja. Ez a havi kiadás szempontjából (vízdíj) hátrányos.

Napos és árnyékos területek

A kert napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjék le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Növényzet

A különböző növényeknek különböző víz igényük van. A kert növényzetének összetétele meghatározza az öntözővíz felhasználás mennyiségét. A legnagyobb öntözővíz igényű növény a gyep.

Milyen a szakszerűen telepített öntöző rendszer?

A csövek, kivéve a csepegtető, a földbe vannak ásva, a szóró fejek megfelelően lefedik az adott területet. A csepegtető nagyobb növények esetén két oldalt vannak fektetve, annak érdekében, hogy mindkét oldal gyökérzete megfelelően legyen öntözve. Kivéve sövény esetén, ha gyep van telepítve. Ez esetben a sövény gyep felé eső gyökérzetét a szóró fejek megöntözik. A jól telepített öntözőrendszer úgy van kialakítva, hogy figyelembe vették kiépítéskor a kert egyes részeinek napos, árnyékos adottságait és  ennek megfelelően a napos és árnyékos területeket külön körökre vannak kiépítve.

Mire kell figyelni öntözőrendszer beállításakor?

1. Az öntözőrendszert minden tavasszal beüzemeléskor ellenőrizzük, ha hibát észlelünk, javítsuk.
2. Az öntözőrendszer beállításakor ügyeljünk arra, hogy napos területeken több vízre van szükség, árnyékos részeken kevesebbre.
3. Beállításkor figyeljünk arra, hogy csepegtető kört magasabb időtartamra állítsuk, mint a szóró fejes köröket, ugyanis a csepegtetőn kijutó víz mennyisége a cső átmérőtől függ. Egy 16-os átmérőjű cső egy méter hosszú szakaszon egy óra alatt csupán két liter vizet juttat ki.
4. A napos és az árnyékos területek öntözési idejét különböző időtartamra állítsuk.

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét a feljebb leírt tényezők alapján kell meghatározni.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözési útmutató

Gazdaságos, víztakarékos öntözés

A gyep csakúgy, mint más növény a kertben gondozást igényel. A gyep szakszerű telepítése még nem elég. A gyepet rendszeresen, folyamatosan gondozni kell.

Gyep gondozás alapvető feladatai

Fűnyírás

A szép és egészséges gyep gondozásának, fenntartásának fontos része a rendszeres fűnyírás. A fűnyírást a gyep növekedésének mértékében kell elvégezni. Egy frissen telepített gyepet, telepítés után 2-3 héttel kell először nyírni. Tavasszal és késő ősszel a fű lassabban nő, ezért ritkábban kell nyírni. Intenzív növekedési időszakban egy egészséges, jól fejlődő gyepet hetente kell nyírni. A rendszeres fűnyírás hatására mindig dús, erős gyepet kapunk.

A fűvet sose nyírjuk túl rövidre, kivéve gyepszellőztetés előtt. A legidelisabb magasság 4-5 cm. Ennél alacsonyabb fűben a gyomok könnyen megtelepednek, nem mellékesen nagy szárazságban a fűnyírás után nehezen regenerálódna. A túl alacsonyra nyírt fű nyáron könnyen hajlamos a kiszáradásra. A rendszeres fűnyírás hatására bizonyos gyomnövények sem tudnak megerősödni.

Fűnyírást csak megfelelő minőségű géppel végezzük. Az alacsony teljesítményű fűnyírók kése a fűszálakat roncsolja. Ezen kívül az alacsony fordulatszámú fűnyíró nem tudja megfelelőképpen a gyűjtőzsákba juttatni a lenyírt füvet, ami így a talajon elszórva marad.

A fűnyíró kése mindig megfelelően éles legyen. Ha a kés tompa, csorba, kopott, akkor a fűszálak roncsolódnak, rojtosodnak. A sérülés következtében a fűszálak nem regenerálódnak megfelelően, ami miatt a növekedés lelassul. A roncsolt, rojtosodott részek megbarnulnak, emiatt csökken a gyep esztétikai értéke.  Az esztétikai értékcsökkenés mellet a sérülésen keresztül a fű könnyen megfertőződhet gombabetegséggel.

Fűnyíráskor a füvet sose hagyjuk a gyepen, mert ennek káros következményei vannak. A fűnyiradék, nyesedék alatt a fű nem tud megfelelően fejlődni. A nyiradék takarása miatt a fű nem jut elegendő levegőhöz és napfényhez hiány. Az ilyen részek alatt a fű néhány nap alatt először megsárgul, majd kihal, az érintett rész foltos lesz. Ezen kívül a fű nyiradék, nyesedék a bomlás hatására meleg ágya a gombás betegségek kialakulásának. A füvön hagyott nyesedék az öntöző víz megfelelő talajba jutását is akadályozza.

Szegélynyírás

Meglehetősen csúnya látványt nyújt, a fűnyírás után a gyepfelület szélein vagy egyéb tárgyak (cserép, gyerek mászóka, csúszda, kerti pad) körül megmaradt hosszú fűszálak, amit fűnyíróval nem tudunk lenyírni. Ennek lenyírására szegélynyírót használunk. A szegélynyíróknak két fajtája van, elektromos és benzines.

Gyepszellőztetés

Gyepszellőztetéssel a füvet fiatalítjuk, megújítjuk. A munka elvégzése hozzájárul a gyep megszépüléséhez.

Ennek a munkának a végzése közben sokan megrettennek, mikor az első méterek után, meglátják a művelet hatására eltávolított összefüggő nagy mennyiségű gyepréteget.  Nem kell megijedni és pánikba esni a gyepszellőztetés okozta látványtól. Igaz, hogy a látvány elég megdöbbentő, de két hét múlva már olyan lesz a gyep, mint új korában.

A gyep azért fog úgy kinézni, mint újkorában, mert a gyepszellőztető kései a fű gyökérzetét megvagdossa, ami hatására új hajtásokat, sarjakat növeszt a fű, vagyis ennek következtében a fű sűrűsödik.

Gyepszellőztetés után szórjunk ki megfelelő minőségű (tápanyag tartalmú) szerves tápanyagot. Sose használjunk műtrágyát, mert ennek több a hátránya, mint a haszna. A műtrágya szikesedést okoz, rontja a talaj szerkezetét, a talajban levő hasznos élőlényekre is káros hatása van. Mindezen kívül a műtrágyázott növény szövet gyenge lesz, ami miatt könnyebben fertőződnek meg különféle betegségekkel. Nem utolsó sorban a műtrágya talajvíz nitrátosodását okozza, amely az ivóvízbe kerülve káros hatással van az egészségünkre.

A tápanyag kiszórása után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről.

A gyepszellőztetést egy erre a feladatra speciálisan kialakított gyepszellőztető géppel végezzük, ami ránézésre hasonlít egy fűnyíróra, de a kései nem vízszintes síkban forognak, hanem függőleges körforgásban.

Tápanyagpótlás

A szép, egészséges, esztétikus gyep másik feltétele a megfelelő tápanyagpótlás. Tápanyagpótlásra nem csak a gyepszellőztetés után van szükség, hanem nyár elején is a kánikula megérkezése előtt. Három oka van annak, hogy nyár elején is kell tápanyagpótlás. Az első oka, hogy a tavasszal kiszórt tápanyag nagyrészét már felhasználta a fű. A második ok az, hogy a folyamatos növekedés és rendszeres fűnyírás következtében sok tápanyagot használ fel a fű. A harmadik ok, hogy a nyári kánikula miatt nagymértékű igénybevételnek van kitéve a fű.

A szerves tápanyagok nem csak a megszokott, formában léteznek, hanem szemcsés, pellet, granulátum, por és folyadék formában is. A tápanyagpótlásról bővebben, a Tápanyagpótlás részben olvashatsz.

Mire kell figyelni szerves tápanyag használatakor?

1. Felhasználás előtt olvassuk el figyelmesen a felhasználási leírást.
2. Tartsuk be a gyártó előírását.
3. Egyenletesen, szóró kocsival szórjuk ki a tápanyagot.
4. Ügyeljünk arra, hogy a szemünkbe ne dörzsöljük bele.
5. Ügyeljünk arra, hogy ne nyeljük le.
6. Használjunk védőkesztyűt, a por és granulátum formájú tápanyagok kéz száradást okozhatnak.
7. Tápanyag kiszórás után alaposan mossunk kezet.
8. A megmaradt tápanyagot megfelelően módon, kisgyerekektől elzárva, száraz helyen tároljuk.

A tápanyagpótlásnak kiemelt jelentősége van a gyepbetegségek kialakulásának a megelőzésében. A megfelelő tápanyagpótlás következtében a gyep betegségekkel szembeni ellenállóképessége fokozódik.

Öntözés

A gyep gondozás szintén nélkülözhetetlen feladata az öntözés.  A fű nem képes víz nélkül élni. A szárazság jelei könnyen jelentkeznek. A fű színe fokozatosan elhalványul, sárgul, barnul, szalmásodik végül kiszárad.

Az öntözést három féle képpen oldhatjuk meg:

1.Kézi öntözés: ezt a műveletet kannával vagy slaggal tudjuk megoldani. Hátránya, időigényes és nem egyenletes.

2. Mozgó locsolófej kihelyezésével. Hátránya: a locsolófejeket ki kell helyezni a gyepre, öntözés közben át kell helyezni, öntözés után ki kell venni a fűből, mert ha a füvön hagyjuk, az öntözőfej alatt kipusztul a fű.

3. Kiépített, telepített öntözőrendszerrel. Előnye: kényelmes, időtakarékos, megfelelő lefedettség esetén egyenletesen vízelosztást biztosít. Öntöző rendszer használatával megválaszthatjuk az öntözés legmegfelelőbb időpontját és mértékét, ami évszakonként változó.

Öntözéskor mindig alaposan öntözzük be az érintett gyepfelületet, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlöntözve. Sose öntözzünk nagy melegben, mert ilyenkor nagy a párolgás, ami következtében sok víz, kárba vész. Az elpárolgó víz mennyisége hetente 20-30 liter is lehet, egy négyzetméter gyep felületen.

Permetezés

A gyepet, mint minden más élő szervezetet betegségek támadhatják meg. A legtöbb betegséget gombák okozzák, amelyek a fű, különböző részein alakulhat ki. A gombabetegségek megelőzése érdekében fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak, amitől a fű ellenállóképessége növekszik.

A tápanyagpótlás hatására a fű kevésbé lesz fogékony az egyes gombabetegségekre. Ennek ellenére, főként csapadékos időjárás esetén ajánlott időnként betegség megelőzése érdekében permetezni.

Gyomirtás

A gyepgondozás egyik fontos eleme a rendszeres gyomírtás. Gyomok mindenütt előfordulhatnak, ahol a gyom megtelepedéséhez megfelelő a körülmény. A gyom egészen kis résben is meg tud telepedni, ahol csak minimális mennyiségű szerves anyag van.

Gyom minden olyan növény, amely nem tartozik a gyepet alkotó fűfélék közé. Gyomosodás főként vetett gyepben alakul ki, annak ellenére, hogy bármilyen alaposak vagyunk is a talaj előkészítésben. A talajban apró gyommagvak tucatja van, amelyek a föld forgatásával a felszín közelébe kerülnek, és így a kedvező körülmények hatására megindul a fejlődésük.

A gyeptéglából kialakított gyepben nincs gyom, mert a talajkeverék, amibe a fűvet vetik csírátlanított. A rendszeres, szakszerű gyep gondozás esetén a gyomok egyáltalán vagy csak nehezen telepednek meg. A gyep gyomosodásának megelőzésében fontos szerepe van a rendszeres fűnyírásnak. A gyomosodás megelőzése érdekében másik fontos tényező az, hogy a fű kellő magasságú, így a letöbb esetben a fűbe került gyom nem jut le a talajig. A magas fűben a gyom a fűszálon marad, az öntözés, a napfény és a levegő hatására kicsírázik, de nem tud begyökeresedni, ezért elpusztul.

Mind ezek ellenére, előfordulhat, hogy a gyom valamilyen módon megtelepszik a gyepben. Ennek két oka van. Az első ok, hogy a fűszálon megtelepedett gyommag, fűnyírás közben – ahogy véghalad rajta a fűnyíró kereke- lejuthat a talaj felszínére, ahol csírázás után le tud gyökerezni a talajba. A másik ok, amiért megtelepedhet a gyom még a legsűrűbb fűben is, hogy valamilyen módon (szél, madár, egyéb állat útján vagy cipő, ruházat által) a fűszálra kerülő gyommag, a gyep használata közben a talaj felszínrére lejut.

Ha megtelepszik a fűben a gyom, akkor ez könnyen ki írtható, ha kétszikű. Ha egyszikű gyom telepszik meg a gyepben, az csak kézzel távolítható el. Ügyeljünk arra, hogy az egyszikű gyomok rendszeresen távolítsuk el a gyepből. Ennek elmulasztása komoly problémát okoz. Az évelő gyomok, mint például a muhar könnyen elterjedhet a gyepben, kiszorítva a gyep fűféléket.

Gyomirtás előtt tájékozódjunk megfelelően a gyomírtó használatáról, és tartsuk be a gyomírtón lévő előírásokat.

Lombseprés

Ősszel a lehullott faleveleket rendszeresen távolítsuk el a gyepről. Tavasszal is az az első feladat, hogy a télen, szél által befújt levelet távolítsuk el lombseprővel. A füvön maradt falevél alatt a fű könnyen kihal.

Földkeverék kiszórás

A jó minőségű gyep egy speciális földkeverékbe van elvetve. Ez a földkeverék a gyeptégla alapja. A földkeverék szerves anyagok keverékéből tevődik össze, ami idővel, lassan lebomlik. Ha ez a réteg lebomlik, akkor marad az eredeti föld, ami nem megfelelő a gyep fejlődésének. Éppen ezért a lebomlott földkeveréket időnként pótolni kell. A földkeverék kiszórására kétféle módszer van, kézzel, lehetőleg egyenletesen kiszórva vagy speciális géppel kiszórni.

Talaj mélylevegőztetés

 A talaj a rendszeres öntözés, fűnyírás, és egyéb hatások (esőzés, hó, használat) hatására tömörödik, ami következtében a talaj vízfelvevő képessége és levegőzése csökken. Ennek következtében pangó vízréteg alakul ki, ami betegségeket okoz. A talajtömörödést, vízfelevevő képességét és levegőzését talajlyuggatással oldhatjuk meg. Ezt a feladatot egy speciálisan kialakított, cipőre erősíthető talpas tüskés eszközzel tudjuk elvégezni, amely alsó részére tüskék vannak felerősítve. A talaj levegőztetés hatására a fű gyökérzete több levegőhöz jut, ami segíti a megfelelő gyöké növekedést.

A talaj levegőztetése, főleg nagy gyepterület estén elég nehéz, fárasztó feladat, mert az egész gyepterületet vég kell járni, apró lépésenként, úgy hogy a talajba süllyedő talpas, tüskés eszköz a talpunkra van erősítve, amit minden lépés során besüllyed a talajba, és ami minden tovább lépésnél ki emelünk a talajból.

A talaj mélylevegőztetését csak nedves, talajon célszerű elvégezni. Száraz talaj esetén a tüskék nem süllyednek be megfelelőképpen a talajba, és ezen kívül gyorsabban is kopnak.

A gyepszellőztetés fiatalító, frissítőmasszázs a gyepnek. A gyepszellőztetés hatására a fű megújul, fiatalodik, sűrűsödik.

Miért jó a gyepszellőztetés?

Gyepszellőztetéssel az elhalt fűréteget távolítjuk el. A gyep gyökereit a gyepszellőztető megvágja, ennek következtében a gyep jobban bokrosodik, sűrűsödik.

Hogyan alakul ki az elhalt fűréteg?

Ennek több oka van:

1. A fűnek van egy természetes elhalása és megújulása.
2. Fűnyíráskor fű maradványok kerülnek a gyepre.
3. Megfelelő gondozás hiánya miatt fellépő elhalás.
4. Télen kevés a napsütés, ami miatt nincs meg a megfelelő fotoszitézis.
5. Télen erős tartós fagy estén elfagy kisebb nagyobb részben.
6. Télen, havazás miatt összefüggő vastag hóréteg alakulhat ki, ami alatt a fű könnyen elhal.

Ezek együttes hatásaként alakul ki az elhalt fűréteg a gyepben. Az első három ok vegetációs időben alakul ki, a másik három télen.

Miért kell eltávolítani az elhalt fűréteget?

Mert:

• az elhalt fűréteg félig vízzáró réteget képez, ami miatt a víz egy része nem jut el a talajba.
• az elhalt fűréteg gátolja a gyep levegőzését.
• az elhalt fűréteg miatt a gyep nem tud megfelelően megújulni.
• az elhalt fűréteg gombabetegségek kialakulásának forrás.

Hogyan távolítható el az elhalt fűréteg?

Az elhalt fűréteg eltávolítása kis területek estén kézzel, kézi gyepszellőztetővel végezhető el. Nagyobb területek estén géppel.

Hogyan csináljuk a gyepszellőztetést?

A kertek kialakítása alapján, bizonyos részeken (szegélyek, sarkok, ívek, tipegők között, öntöző fejek körül) kézzel kell elvégezni, mert a gép ilyen helyeken nem fér el. Nagyobb, összefüggő területeken géppel tudjuk elvégezni. Gyepszellőztetéskor a gyepet mindkét irányba (keresztbe, hosszában) meg kell szellőztetni. Vannak olyan kialakítású gépek, amelyek használatával csak egy irányba kell elvégezni a gyepszellőztetést.

Mikor végezzük a gyepszellőztetést?

Gyepszellőztetést egy évben kétszer végezzük el, először tavasszal, az első fűnyírás után. Másodszor nyár végén, kora ősszel. A tavaszi gyepszellőztetéssel a télen elhalt fűréteget távolítjuk el. A nyár végi, kora őszi gyepszellőztetéskor a vegetációs időszakban keletkezett elhalt réteget távolítjuk el.

Miért jó nyár végén, kora ősszel elvégezni a gyepszellőztetést?

Egyrészt azért, mert ebben az időszakban a gyep még könnyen megújul, sűrűsödik. Másrészt pedig ősszel még gyönyörködhetünk a gyep színében. Különösen szép látvány késő ősszel, amikor a levelek sárgulnak és a gyep még üde szép zöld.

Mire ügyeljünk gyepszellőztetés előtt és közben?

Gyepszellőztetést csakis megfelelő (csapadékmentes) időjárási körülmények között végezzük. A talaj ne legyen se túl vizes, se túlszáraz.

Gép használata esetén az alábbiakra figyeljünk:

1. Elektromos gép használatakor figyeljünk a hosszabbítóra. Sose használjunk hibás, sérült hosszabbítót. Munka közben sose vegyük nyakunkba a hosszabbítót. Figyeljünk arra, hogy munka közben a hosszabbító, különösen fordulóknál ne kerüljön a kés alá.
2. Benzines gép esetén használat előtt ellenőrizzük az olajszintet, ha kell, töltsük fel megfelelő olajjal. Ellenőrizzük a benzin szintet. Ha kevés üzemanyaggal kezdjük el a munkát, akkor elég bosszantó lehet, ha munka közben kiürül. Ellenőrizzük az ékszíj feszességét, ha nem elég feszes állítsuk utána.
3. Ügyeljünk arra, hogy a kések állapota megfelelő legyen, ne legyen hiányos, töredezett, túlkopott
4. A gyepszellőztetőt mindig megfelelő mélységre állítsuk. Ha alacsonyra van állítva nem lesz elég alapos a gyepszellőztetés. Ha túl mélyre állítjuk, akkor a kések gyorsabban kopnak.
5. Munka kezdéskor figyelni kell a gép elindítására, (talajfogás). Forduló pontoknál figyelni kell arra, hogy a kés ki legyen emelve. Ha erről elfelejtkezünk fordulás közben a talajban lévő kés kiszakítja a talajt.
6. Ügyeljünk arra, hogy munka közben ne nyúljunk a gép alá (beszorult fű vagy egyéb eltávolítása céljából), csakis kikapcsolt állapotban. Elektromos gyepszellőztető használata esetén, csak áramtalanítás után nyúljunk a gép alá.
7. A munka végzése közben kisgyerek ne tartózkodjon a közelben, csak szülői vagy idősebb személy felügyeletével. Különösen figyelni kell erre, ha munkaközben megállunk és eltávolodunk a géptől telefonhívás vagy személyes szükségletek (evés, ivás, mosdó) elintézése miatt. Ilyen esetben biztosítani kell, hogy a kisgyerek ne indíthassa el a gépet.
8. Munka végzése után tisztítsuk le a gépről a rákerült port, fűmaradványokat. A gép alján lévő koszt (fű, föld) maradványokat is érdemes eltávolítani.

Gyepszellőztetés utáni teendők

A gyepszellőztetőknek van hulladékgyűjtő zsákjuk, de sajnos ez elég kicsi. Ha ezt használjuk, akkor számolni kell azzal, hogy ezt elég gyakran kell üríteni.

Éppen, ezért ha mellőzük a hulladékgyűjtő zsákot, akkor a gyepszellőztetővel kidolgozott fű hulladék a gyepen marad. Ennek eltávolítására lombseprőt használunk. Az összegyűjtött fű hulladékot komposztálhatjuk, vagy el kell szállítani.

Gyepszellőztetés után a gyep felülületének a látványa elég elszomorító lehet, de nincs miért aggódni, a gyep hamarosan megújul, besűrűsödik.

Gyepszellőztetés után ki kell szórni a megfelelő minőségű tápanyagot, hogy a szükséges nyomelemeket és ásványi anyagokat biztosítsuk a fűnek az egészséges növekedése érdekében.

Öntözés

Tápanyagpótlás után alaposan öntözzük be a gyepet, ha alapos esőzés várható, akkor ezt mellőzhetjük.

Mikor és mennyi ideig öntözzük a gyepet?

Az öntözés mértéke (ideje és mennyisége) több tényezőtől függ. Figyelembe kell venni az adott gyep (kert) elhelyezkedését (napos, árnyékos, hűvösebb), tájolását (napsütés mennyisége) és az időjárási viszonyokat (évszakok) és a talaj típusát (agyag, homok).

Ezek figyelembe vételével kell meghatározni, hogy mikor, mennyi ideig kell öntözni. Napos területeken több öntözésre (vízre) van szükség, mint árnyékos helyeken. Ez még adott kerten belül is változó lehet. Éppen ezért jó, ha az öntöző körök úgy vannak kialakítva, hogy külön-külön körön van a napos területet öntöző, és az árnyékos területet öntöző, zónák.

Tavasszal még az éjszakák hűvösebbek, a nappalok sem túl melegek. Ezért elég a gyepet két, három naponta öntözni. Az öntözés időpontja ne legyen túl korai. A tavasz előre haldásával a hőmérséklet általában folyamatosan növekszik, ennek figyelembe vételével gyakoribb öntözésre van szükség. Nyári, nagy melegben naponta szükséges öntözni a gyepet. Ebben az időszakban késő este (levegő lehűlés után) vagy kora hajnalban (hajnal 2-3 órakor) célszerű öntözni, azért mert ilyenkor alacsonyabb a párolgás.

Késő, nyáron ősszel az időjárás hűvösebbé, csapadékosabbá válik, ennek figyelembe vételével csökkenteni kell az öntözés gyakoriságát és időtartamát. Ilyenkor az öntözés időpontját is módosítani kell. Ebben az időszakban elég, ha 8-9 óra körül öntözünk. A hűvösebb időszakban a túl korai öntözés miatt könnyen kialakulhat gombás betegség.

Permetezés

A gyepnek csakúgy, mint más növénynek különféle betegsége lehet. A fű és gyepbetegségekről a Fű, gyepbetegségek részben olvashatsz. A betegségek megelőzése érdekében ajánlott időnként permetezni a fűvet, főként tavasszal és ősszel. Éppen ezért gyepszellőztetés után célszerű lepermetezni a fűvet. Ha a permetezést elhanyagoljuk, annak igen kellemetlen esztétikai következménye lehet. A gombabetegséggel fertőzött gyep látványa elég elszomorító, lehangoló.

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész

A gyepfoltosodás okai

Műtrágyák, vegyi anyagok

A gyepen megjelenő foltokat nem minden esetben gombabetegség okozza. A problémát műtrágyák és egyéb vegyi anyagok is okozhatják.

Ha a műtrágyát nem egyenletesen (kézzel) szórjuk szét a gyepen, a gyepen különféle zöldes, sárgás árnyalatú foltok jelenhetnek meg. Az erős nyári napsütés is okozhat sárga foltokat a gyepben. Ha a műtrágyát nem öntözzük be megfelelően a talajba, kiégeti a füvet.

Az is előfordulhat, hogy egy kis műtrágya a szóró kocsi feltöltésekor a kocsi mellé került a gyepbe, amit nem távolítottunk el rendesen. Ilyen helyeken is megjelenhetnek barna foltok (kiégés) – a túl sok műtrágyától kiszárad a fű. Ugyanezt a hatást figyelhetjük meg vegyi anyagok, mint például motorolaj, benzin, hígító vagy egyéb szer használatakor, ami a gyepre kerül. Érzékeny, finom szálú gyep esetében egyetlen csepp is ártalmas lehet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig kemény, vízhatlan talajon végezzünk hasonló tevékenységeket, és kerüljük, hogy bármilyen anyag kiömöljön. A vegyszerek nem csupán a gyepre, hanem az egész környezetre ártalmasak.

A gyep foltosodását okozhatja valamilyen permetszer vagy gyomirtó nem megfelelő használata is. Ezen kívül az is okozhat foltosodást, ha valamilyen tárgyat a gyepre helyezünk, ami alatt a gyep kihal. Foltosodást okozhat az is, ha kutya vagy macska a gyepbe végzi kisebb, nagyobb dolgát.

Amennyiben a foltosodást a fentiek idézték elő, a probléma könnyen megoldható újravetéssel.

Gombás betegségek

Gombás betegségek is okozhatnak különféle színű, sárga, barna vagy fehér, rózsaszín foltosodást. A fertőzés terjedése különösen jellemző, ha a pázsitot fagy, hőség, stressz (nagy meleg) vagy hosszú ideig tartó csapadékos időjárás teszi próbára.

A gombás fertőzés könnyen felismerhető elemzéssel, milyen gombabetegséggel van dolgunk. A leggyakoribb betegségek:

1. Fehér hó penész
2. Szürke hó penész
3. Rozsdabetegség
4. Dollárfolt
5. Rizoktóniás betegség
6. Lisztharmat
7. Levélfoltosság
8. Ofioboluszos foltosság

A betegségekről részletesen olvashatsz a Fű, gyep betegségek részben, a kiemelt részre kattintva.

Kiszáradás

Ha az aszályos nyári hónapok alatt a gyep túl kevés vízhez jut, foltokban vagy akár a teljes területen kiszáradhat a fű. Ebben az esetben újratelepítés, újravetés is szükséges lehet, mivel a kiégés után, nem minden esetben regenerálódik megfelelően a gyep.

A növényeknek ép úgy szükségük van tápanyagra, mint az emberi szervezetnek. Hiszen gondold csak el: A növények növekednek, fejlődnek, virágot, termést hoznak, ehhez tápanyagra van szükségük. A talajban lévő tápanyagokat felveszik, tehát ezeket pótolni kell. Ha nem pótoljuk a felhasznált tápanyagokat, akkor a növények fejlődése és ellenálló képessége csökken, ezáltal könnyen megtámadhatja a növényeket a különféle kórokozók és kártevők.

Tápanyagra van szükségük a növényeknek azért is, hogy az időjárás okozta körülményeket is jobban elviseljék. Télen a fagyok, a havazás, és a jégeső okozhat károkat egy legyengült, tápanyag hiányos növény esetében. Nyáron a forróságot és a kánikulát kell elviselniük a növényeknek, mindezen kívül az év további időszakában elő forduló egyéb időjárási körülményeket is el kell viselniük, viharok, jégeső. A tápanyag hiányos növények fagyok esetén könnyebben károsodnak (elfagyás, törés, hasadás), a nyári tartós meleg lombhullást, kiszáradást okozhat, viharos időben a tápanyag hiányos növények eltörhetnek, elhasadhatnak.

A növények tápanyagairól és azok szerepéről a Növények tápanyagai részben olvashatsz.

Ha a növények rendszeresen JÓ minőségű szerves tápanyaggal vannak ellátva, akkor erősebbek és ellenállóbak, szebbek lesznek. A virágzat, a termés dúsabb nagyobb és szebb lesz.

Milyen a jó minőségű tápanyag?

Olyan a mikró és makró elemeket tartalmaz, amelyek fontosak a növényeknek, természetes alapanyagú növényi és állati eredetű készítmények.

Melyek ezek a mikró és makró elemek?

Nitrogén, Foszfor, Kálium, Magnézium, Kalcium, Kén, Vas, Cink, Réz, Mangán, Bór, Molibdén.

Mikor és hányszor pótoljuk a tápanyagot?

A szerves alapú tápanyagok (folyékony, szemcsés, pellet, granulátum) az év bármely részében alkalmazhatók. A leghatékonyabb időpontok a kijuttatásra: kora tavasszal és kora ősszel van. A tavasszal kiszórt tápanyag kedvező hatással van a növények (levélzet, virágzat) fejlődésére, és az ellenálló képesség növelésére, a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A kora ősszel kiszórt tápanyag pedig felkészíti a növényeket a szélsőséges késő őszi és a téli időjárási körülményekre. Fontos! Tápanyag kiszórása után, gondoskodni kell az öntözésről, annak érdekében, hogy a tápanyag megfelelően oldódjon, és ezáltal a talajba mosódva a növények fel tudják venni.

Miért ajánlom a szerves tápanyag használatát?

A kérdés megválaszolására egy könyvből idézek adatokat. Az adatok a kertek többségére is igaz, ahol műtrágyát használnak tápanyagpótlásra. A könyv címe: A magyar föld sorsa (2014, AGROINFORM)

Néhány elgondolkodtató adat a könyvből:

• A tömegtermelés nagymértékű minőségvesztéssel jár, ami jelentős egészségügyi problémát okoz.
• Az iparszerű gazdálkodás, a rengeteg műtrágya és vegyszer rontott a talaj minőségén, a termékek tápanyag-és vitamin tartalmán.
• 1840-óta 70-80 százalékkal csökkent a termőföld vas-és mésztartalma.
• 1840-óta 1,5 értékkel csökkent a föld pH-tartalma, azaz fokozatosan savasodik.
• Magyarország termőföldjeinek 60%-át érinti a talajsavanyosodás, amelyek legfontosabb okozója a műtrágyázás, szintetikus növényvédő szerek, savas esők, stb. A savanyúság nemcsak terméscsökkenéssel, hanem annak minőségromlásával is hat.
• Míg korábban négyévente volt, ma nincs szervestrágyázás.
• 100 év alatt a burgonya vastartalma 110mg-ról 5mg-ra csökkent.
• A borsó vitamintartalma 46,7 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
• A tej vitamintartalma 5 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
• A káposzta vitamintartalma 5 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
• A sárgarépa vitamintartalma 60 százaléka a 100 évvel ezelőttinek.
• Magyarországon az 1960-as években 130 ezer csontritkulásos megbetegedést regisztráltak, 2000-ben 1,2 millió főt, amelynek fő okozója élelmiszereink nagy Ca-hiánya.

Tápanyagok közül elsősorban a természetes alapú tápanyagokat célszerű használni. A különböző szerkezetű (folyékony, pellet, granulátum, szemcsés) szerves tápanyagok használata előnyösebb, azért, mert ezek használatával javul a talaj élet (a talajban számos hasznos gomba és állatka van, amelyek segítik a növények tápanyagfelvételét és javítják a talaj szerkezetét) és a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége.

A növények alapvető tápanyagai

Nitrogén (N)

A legfontosabb növényi tápanyag, ami a növények zöld színét adja. A hajtás és levélnövekedés fontos tényezője. A nitrogén hiány nagyon gyakori, mert könnyen kimosódik a talajból. Nitrogén hiány akkor is felléphet, ha még nem teljesen komposztálódott szerves anyag kerül talajba. A nitrogén hiány esetén az öregebb levelek sárgulnak meg. A túladagolása túlzott növekedést okoz, amely miatt laza szövet keletkezik, ezáltal a növény különösen érzékenyé válik a betegségekre és a fagyhatásokra.

Foszfor (P)

A nitrogén után a második legfontosabb növényi tápanyag. A foszfor a gyökérzet növekedését segíti elő, hiánya megakadályozza a gyökérzet normális fejlődését, ami az idősebb levelek kékes elszíneződésében jelentkezik.

Kálium (K)

A kálium a nitrogénhez hasonló mennyiségben szükséges. Befolyásolja a virágok és a termések nagyságát és minőségét. A kálium hiányos növény kis virágot és terméseket hoz. A növény visszamarad a fejlődésben. Hiányát az idősebb leveleknél lehet észrevenni, ahol a levélszélek megsárgulnak és ezután barna égésszerű foltok jelentkeznek. A túlzott káliumadagolás csökkenti a magnézium felvételt, és ez a tápanyagfelvételt is akadályozza.

Magnézium (Mg)

A magnéziumra a növényeknek sokkal nagyobb mennyiségben van szükségük, mint ahogy azt gondoljuk. A magnézium hiánya az idősebb leveleken az erek közti sárgulással kezdődik. Kálium túladagolásnál magnézium hiány léphet fel, mert a növények nem tudják felvenni a talajban lévő magnéziumot. Magnézium hiány lép fel akkor is ha a talaj rossz szerkezetű, vagy ha nincs benne szerves anyag.

Kalcium (Ca)

Kalciumra nagy mennyiségben van szükségük a növényeknek. Közömbösíti bizonyos növények által termelt savakat és részt vesz a fehérje szintézisben. A jól gondozott kertben ritkán jelentkezik a kalcium hiány.

Kén (S)

A ként általában nyomelemként említik, kénre nagy mennyiségben van szükség. A kén a növényi fehérjék alkotórésze. A kénhiány csökött növekedést és sárgulást okoz.

Nyomelemek

Vas (Fe)

A vas kis mennyiségben szükséges. Ennek hiánya könnyen összetéveszthető a magnéziumhiány tüneteivel. A sárgulás a fiatalabb leveleken figyelhető meg. Ez a hiányjelenség főként lúgos talajokon fordul elő.

Cink és Réz (Zn és Cu)

Mindkettő aktiválja az enzimeket. Hiánya hasonló tűneteket okoz. A fiatal levelek sárgán márványozottak lesznek. A citrusfélék sokkal kisebb leveleket fejlesztenek.

Mangán (Mn)

A mangán a klorofill képzés és bizonyos fehérjék felépítésében nagyon fontos. Hiánytünete a meszes talajokon jelentkezik. Jellegzetes tünete a csökött növekedés, és a levelek sárgulása.

Bór (B)

A növekvő növények fontos eleme a növények minden részében. Hiánya lúgos, meszes talajokon jelentkezik. A bórhiány a fiatal leveleken jelenik meg elsőként, a levelek kifakulnak, lankadttá válnak. A bór fontos szerepet játszik a növényeknél a virágok megtermékenyülésében és a megkötésében.

Molibdén (Mo)

A fehérje szintézisben fontos szerepet játszó molibdén hiánya, savanyú talajokon léphet fel, és csökött növekedést eredményez.

A tápanyagpótlásról a Tápanyagpótlás részben tudsz olvasni.

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Fű, gyep betegségek:

Hópenész

Főleg hóolvadás után jelenik meg, de előfordulhat csapadékos enyhe teleken is.

Tünete: A levélen fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik. A fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek folyamatosan növekednek, akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. Ezeken a területeken a gyep megbarnul és kipusztul.

A betegség megelőzése és orvoslása: Téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Szürke hópenész

A betegség télen a hótakaró alatt alakul ki.

Tünete: A fertőzés télen a hótakaró alatt kezd kialakulni és terjedni. Tavasszal hóolvadás után nagy kiterjedésű szürkés színű szabálytalan foltok láthatók a gyepen. A fűszálakon gombostűfejű rózsaszín spórák vannak. A fertőzött levélzet elszárad, gyökérzetről újból hajt, regenerálódik.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavaszi, őszi gyepszellőztetés után permetezés. Megfelelően kiegyenlített tápanyagellátás. Magas nitrogén tartalmú tápanyag mellőzése. 

Rozsdabetegség

Nyáron párás melegben megjelenő gombák okozzák.

Tünete: A levélen különböző színű, sárga, barna, fekete foltosodás képződik. A fertőzött részeken a spórák jól láthatóak. A betegség széllel, fűnyírással és talpra ragadva terjed.

A betegség megelőzése, orvoslása: Megfelelő talajszerkezet biztosítása, gyepszellőztetés, rendszeres nyírás, tápanyagpótlás, öntözés csökkentése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Dollárfolt

Meleg időjárásban és magas páratartalomban megjelenő fertőzés.

Tünete: Pókhálós, kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik a gyepen. A levél szélén fehéres micélium látható.

A betegség megelőzése, orvoslása: Az öntözőrendszer optimális beállítása. A talajfelszín szárazon tartása, levegőzés elősegítése, az elfilcesedett részek eltávolítása. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Rizoktóniás betegség

Nyár végén vagy ősszel megjelenő betegség.

Tünete: Szabálytalan alakú kifehéredett fűfoltok, amelyek később rózsaszínes árnyalatúak lesznek. Nedves időben közelebbről megnézve apró, vörös tűszerű képződmények láthatók a fűszálakon.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel bőséges tápanyagpótlás. Megfelelő levegőzés biztosítása gyepszellőztetéssel. Túl alacsonyra nyírás mellőzése. A fertőzés megjelenésekor permetszeres védekezés.

Lisztharmat

A fertőzés tavasztól őszig többször kialakulhat.

Tünete: A fiatal leveleken fehérszínű bevonat jelenik meg. Fokozatosan terjed a levélzeten, idővel sárgulást, majd barnulást okozva. A fertőzött levelek összesodródnak, elpusztulnak. A fertőzés széles határértékek (10-32 C között) és magas páratartalom mellett terjed. Enyhébb teleken a micéliumok többsége áttelel, ez tavasszal járványszerű elszaporodást idézhet elő.

A betegség megelőzése, orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Megfelelő talaj és gyep levegőzés biztosítása. A fertőzés megelőzése érdekében vagy megjelenésekor permetszeres védekezés.

Levélfoltosság

Leggyakrabban a hűvösebb időszakokban 10-15 C hőmérsékleten fellépő betegség.

Tünetei: A leveleken barnás foltok jelennek meg, amelyeknek a széle feketére elszíneződött. A foltok szabálytalan alakúak, amelyek a fertőzés előrehaladásával nagyobbak lesznek. Hosszan tartó fertőzés setén a levelek elhalnak, a gyepben hiányos foltok lesznek.

A betegség megelőzése és orvoslása: Tavasszal és ősszel megfelelő tápanyagpótlás. Felületszárítás, csökkentet öntözéssel. Szellőzés biztosítása gyepszellőztetéssel és talajlyuggatással. A fertőzés megelőzése érdekében vagy már meglévő fertőzés esetén permetszeres védekezés.

Ofioboluszos foltosság

Tünetei: Ez a betegség szerencsére elég ritka. A betegség kialakulása összefügg a rossz vízelvezetéssel, hiányos tápanyagellátással és túlzott meszesedéssel. A tünet kezdetben kis szabálytalan, besüllyedt foltként jelentkezik, amely a szélén gyűrűszerű, bronzos elszíneződést kaphat. A betegség terjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, ahol idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

A betegség megelőzése és orvoslása: Legfőképpen megelőzéssel, gyeptelepítés előtt, meszes talaj estén, megfelelő talajkeverék terítése 20-30 cm vastagon. Meglévő fű, gyep esetén, gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről, gyepszellőztetéssel, talajlyukasztással, majd összetett (nem egyoldalú) tápanyagellátás biztosítása és permetezés, vasszulfát vagy egyéb talajjavító anyagok (tőzeg, komposzt, gyepföld, stb.) kiszórása. 

Kék-zöld alga

Csapadékos, esős, meleg, párás időben kialakuló kocsonyás képződmény, főként meszes, tömörödött talajok esetén.

Tünete: Kék-zöld kocsányos képződmény, amely gyorsan terjed.

Betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, évszaknak megfelelő öntözés. Fűvetés, gyep telepítés előtt a talaj megfelelő előkészítése. A talaj legyen laza szerkezetű, a kémhatása pH 6,5 vagy ez alatt. Meglévő fű, gyep esetén a talaj levegőztetése lyuggatással. Kerülni kell a műtrágyázást, a szervestrágya növeli a talaj szervesanyagtartalmát, amely a kék-zöld algának kedvezőtlen körülmény. A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, tömör talajfelszínen jelenhet meg.

Ha megtelepedett a kertben a kék-zöld alga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Vörös, piros foltosság

A gombabetegség tavasszal, nyáron alakulhat ki, 18-24 C hőmérsékleten, nedves, párás körülmények hatására.

Tünete: Vörös, piros színű elszíneződés a fűszálakon. Kör alakú vagy szabálytalan alakú, foltos gyepfoltok formájában jelennek meg, amelyek jellemzően vörös, piros vagy rózsaszínűek. A vörös, piros fonalas betegség általában a pázsitfűfélék leveleire, levélhüvelyére és szárára korlátozódik, de súlyos esetekben az egész növényt elpusztíthatja. A betegség korai szakaszában a tünetek a leveleken apró, foltos területek formájában jelennek meg, amelyek gyorsan megnövekedve a levélfelület nagy részét beboríthatják. Az előrehaladott stádiumban a leveleket élénkvörös, fonalszerű, 1-6 mm hosszúságú gombamicélium szálak borítják az érintett levelek csúcsán. A fertőzött fűszálak kifakulnak, szalmaszerűvé válnak, végül kiszáradnak.

A betegség megelőzése, orvoslása: Optimális, rendszeres, évi 2X-er tápanyag ellátás. Megelőzés permetezéssel. Kialakult fertőzés estén szintén permetezni kell.

Nekrotikus gyűrűsfolt

Hűvös, nedves időjárás esetén gyűrűs foltok alakulnak ki a fűben, a betegséget talaj lakó gomba okozza.

Tünetei: A fertőzés legfőképp kora tavasszal, késő nyáron vagy ősszel jelentkezik. A nyári hónapokban is kialakulhat, ha több napig tartó lehűlés van. A gyepen kisebb, nagyobb, akár 20-30 cm-es gyűrűs alakú, sárgult vörösesbarna szegélyű területek alakulnak ki. A kialakult fertőzés jellegzetessége, hogy a gyűrűs foltok közepén a fű épp marad.

A betegség megelőzése, orvoslása: Kerülni kell a túlzott nitrogén kijuttatást. Az öntözés legyen időjárásnak megfelelően beállítva. A fűnyírás magassága legyen megfelelő. Meglévő, kialakult betegség esetén permetezés.

Gyökérrothadás

A gyökérrothadás egy gombabetegség, amely a fű gyökereinek a rothadását okozza.

Tünetei: A gyökérrothadás felismerése a kezdeti időben nem könnyű. A gyökereken megtelepszik a gomba, amelynek sötét színű spórái vannak A gomba a gyökérekben lévő nedvességgel táplálkozik. A nedvesség elszívás hatására a gyökerek rothadni kezdenek. A csökkenő gyökérméret hatására a gyökér nem tudja megfelelően felvenni a tápanyagokat. Ennek hatására a fű nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, nem tud megfelelően fejlődni, a fotoszintézis sérül. A fűszálak sárgulni kezdenek, majd barnulnak, végül elhalnak. A gyökérrothadás lehet kisebb vagy nagyobb kiterjedésű. Mielőtt a betegség tünetei láthatók lesznek a fűszálakon, a betegség már 2-3 hete kialakult a gyökérzeten.

A betegség megelőzése, orvoslása: A betegség folyamata miatt, legjobb módszer a betegség megelőzése. Gyep telepítés, füvesítés előtt megfelelő talajelőkészítés. Optimális időjárásnak, évszaknak megfelelő öntözés. Ellenőrizni kell az eső érzékelőt, meghibásodhat, ezért nem érzékeli megfelelően a lehulló csapadékot. Meglévő fű, gyep esetén rendszeres (évente 2x-er) gyepszellőztetés, talajlyuggatás a megfelelő vízelvezetés érdekében. Permetezés a betegség megelőzése érdekében.