A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. Fenyők, amelyeket a fenyőrontó darázs lárvái károsítanak: erdei fenyő, fekete fenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai. A fenyőrontó darázs lárvái a kertekben, parkokban, erdőkben lévő fenyőket egyaránt károsítja.

A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak.

A kifejlett egyedek nőstény egyedei szeptemberben, októberben a fenyőfákba rakják tojásaikat a következő évi generáció számára. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel jelentősen csökkenthető a kikelő lárvák száma.

A fenyőrontó darázs úgynevezett álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon fekete csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Jellemző, a hernyóra, hogy nem a hajtásvégi, nem is a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg.

Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást „hámozgatásnak” nevezzük, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják. Az ágakon csupán a levél csonkok maradnak meg.

Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. A fenyőrontó darázs hernyóinak jelenléte a rágásuk zajáról is felismerhető a fenyők közelében. Különösen jól halható a rágásuk az erdőkben, ahol az ürülékük zöreje is hallható, amikor az előzőévből még megmaradt száraz levélzetre hullanak.

A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeit láthatjuk.

A hernyók rágásának következtében a fenyők legyengülnek, tápanyagot fanedvet vesztenek. A rágás következtében ki alakúló lombhiányt a fenyők nyár végére pótolni tudják, új tűlevelek hajtanak ki. A rágás miatt a fenyők esztétikai értéke átmenetileg, amíg az új levelek megjelennek jelentésen csökken, a fenyők koronája elvesztik jellegzetes alakjukat. Fiatal, alacsonyabb fenyők esetén a károsodott korona metszéssel alakítható.

Védekezés, megelőzés

A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. A fenyőrontó darázs megjelenése után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ezért ajánlott a rendszeres megelőző permetezés. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák száma.

Milyen fajta fenyőt vegyünk?

A fenyő választásakor több szempontot kell figyelembe venni.

Először gondoljuk végig, milyen célunk van a fenyővel, mi motivál bennünket, miért szeretnénk fenyőt a kertbe, például szoliternek, sövénynek, vagy mutatós csoportba ültetni, vagy valamilyen takarás miatt, és azt milyen fenyőt szeretnénk, lombhullatót vagy örökzöldet.

Másodszor, mérjük fel a kert adottságait, méretét, fekvését, talaj és fényviszonyait, fagyérzékeny fajtákat csak védett helyre ültessünk.

A fenyőknek méretük alapján három meghatározó tulajdonsága van:

1. Végleges magasság.
2. Végleges szélesség.
3. Növekedésük habitusa (gyors, lassú, közepes).

A magasra, szélesre növő fajtákat főleg nagyobb kertekbe ültessük, szoliternek, kisebb csoportokba vagy sövénynek, takarásként vagy térelválasztóként. Ha sövényként vagy térelválasztóként ültetjük, akkor ezek formája lehet természetes alakú vagy nyírott formájú.

A közepes, kisebb fajtákat minden kertbe ültethetjük. Ezek is jól mutatnak szoliterként, kisebb csoportokban vagy sövényként ültetve. A sövénynek ültetett fenyő lehet természetes alakú vagy nyírott formájú. Vannak olyan nagy növekedésű fenyők is, amelyek közepes vagy kisebb kertekbe is ültethetők, ezeket nyírással tudjuk megfelelő mérten (magasság, szélesség) tartani.

Fenyőválasztás előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy mennyi időnk lesz őket gondozni.

Mind ezek figyelembevételével, válasszunk olyan fajtákat, amelyek a legjobban tetszenek, és a legjobban illenek a kertbe.

Ha segítségre van szükségünk fenyő választásához, akkor keressünk meg egy megfelelő szakembert vagy kertészetet, ez ügyben.

Fenyőültetés

A legtöbb hazai kertészet kínálatában lévő fenyőfajta jól viseli a szélsőséges hazai időjárási viszonyokat. Válasszunk az ültetési célnak megfelelő fajtákat.

• Kisebb helyekre vagy sziklakertbe – törpe fajtákat.
• Nagyméretű helyekre, például ezüst-, jegenyefenyőt, ciprusokat.
• Fenyősornak, sövénynek, például oszlopos vagy szélesebb fajtákat, leyland ciprust, normand, koreai, ezüstfenyőt vagy örökzöld lucfenyőt.
• Növénycsoportba, például, törpe, közepes vagy nagy fajtákat.
• Cserepes, edényes, dézsás növényként, törpe vagy közepes fajtákat.

Csak olyan növényeket vegyünk, amelyek szépek, egészségesek.

Ültetés idő

Mikor telepítsünk földlabdás, konténeres fenyőt?

A földlabdás, konténeres fenyőket szinte egész évben ültethetjük, kivéve tartós fagy vagy kánikula idején.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot a növények végleges mérete és növekedési erélye határozza meg. Válasszuk meg helyesen a megfelelő távolságot elkerülve a későbbi túlzsúfoltságot. Önálló fenyőnek vagy csoportos (2-3 db) fenyőnek az ültetési távolsága, attól függően mekkorára nőnek: 4-6 m, sövény vagy sor jelleggel 1-3 m. Ne féljünk a nagynak tűnő távolságtól, idővel benővik a fenyők. Fenyőt vagy más növényt nem csak a mának ültetünk, hanem a jövőnek. A fenyők, úgy mint más növények folyamatosan nőnek, 5-10-20-30-40-50 év múlva, akár 20-30 m magasságot is elérhet egy fenyő, pl. a Leyland ciprus begyökeresedés (2-3 év) után, évente 80-100 cm-t is képes nőni, magassága eléri a 30 m-t, szélessége 4 m-t idősebb korára. Más fajták pl. cukorsüveg fenyő, begyökeresedés után, évente 2-2,5 cm nő, 10 év múlva 2-2,5 méter magasságot is elérhet.

Itt szeretnék egy téves elvet eloszlatni: elterjedt nézet a növények, fák végleges magassága, szélessége megadása. Nincs ilyen. Nem láttam még olyan növényt, amelyik elérte a megadott magasságot, szélességet és megált volna a növekedésben. A növények (kivéve viráok), fák életük végéig folyamatosan nőnek.

Ha túl ültetjük a fenyőket egymáshoz, annak két hátránya van:

1. Több növényt kell venni, ez több pénz kiadás.

2. Elnyomják egymást a növények.

Hogyan ültessünk fenyőt?

A fenyőket földlabdával vagy konténeresen árulják a kertészetek.

A szakszerű ültetés fontos feltétele a fenyők megfelelő fejlődésének. Ezért különösen figyeljünk az ültetés lépéseinek betartására. Az ültetés minőségét meghatározó tényezők: a talaj, ültetőgödör, tápanyag, tömörítés, iszapolás.

Az ültetés lépései

1. Ha nem tudjuk, milyen a talaj pH értéke, mérjük meg. Szükség esetén ültetés közben keverrjünk a földbe. olyan anyagot (fenyő kérget, savanyú tőzeget) amellyel a talaj savasabb kémhatású lesz.
2. Ássuk, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet  porítsuk, törjük össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverjünk bele szerves, rostos anyagot, pl. komposzt, tőzeg, majd szórjunk ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb.8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.
3. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsuk el, a földet fertőtlenítsük.
4. A fenyőt vegyük ki a konténerből, földlabdás fenyő esetén távolítsuk el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyjuk, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a fenyő akár el is száradhat. Helyezzük a fenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.
5. Igazítsuk be a növényt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe. Ez főleg sövény ültetés esetén fontos. Elég kellemetlen látvány, ha a növények nem egyenletesen vannak elültetve.
6. Töltsük fel a gödröt a szervestápanyaggal, savanyú tőzeggel, fenyőkéreggel dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsük fel földdel, majd ismét tapossuk meg óvatosan.
7. Öntözzük be a talajt jó alaposan, úgy hogy iszapos legyen.
8. Szelesebb kertekben üssünk le karót a fenyő mellé és kössük ehhez.
9. Szórjunk a fenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.
10. Szórjunk ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a fenyőt legalább 6 hónapig folyamatosan öntözzük, naponta, rendszeresen, mert a fenyők lassan gyökeresednek. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, még a fenyőké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Fenyő gondozása

Kertünkben a fenyők a legkevesebb törődést igényelnek, egész évben alig adnak munkát. A fiatal fenyők az első években nagyon szépek, dúsak. Idővel a növekedésük habitusa szerint, ősszel a belső részeken van egy természetes levélhullás. Ennek az oka első sorban a fényhiány, ha azonban a levélhullás erőteljesebb, akkor viszont valamilyen betegség az oka.

Vannak olyan fenyők is, például a selyemfenyő és az erdei fenyő, amelyeknek idővel csak az ágaik külső részén marad meg csak a levélzet. A levélhullás látványa az erdei fenyőn a legkellemetlenebb, ugyanis a lehulló levélzet sokáig a korona belsejében marad, majd az erős szél hatására lehulló levélzet eléggé sok koszt okoz a fa környékén. A levélzet összeszedését nehezíti az, ha a fenyő alatt valamilyen növényzetre hull, mert a növények levélzetéből elég nehéz, időigényes a levélzet kiszedése.

Ha a fenyő külső részén, az ágvégeken látható levélsárgulás, barnulás, hullás vagy levélzetdeformálódás, akkor annak az oka valamilyen kórokozó vagy kártevő.

Metszés, nyírás

A törpe fenyők lassabban nőnek, mint a nagyobb fajták. A növekedésük alkalmával ezek is elvesztik a belső részeken lévő levélzetüket. A tavaszi új hajtások eltérő mértékben fejlődnek, időnként kettős csúcshajtása is lehet a fenyőnek, ezért a mellékhajtást el kell távolítani. A törpe fenyők növekedését szabályozhatjuk úgy, hogy tavasszal a hajtásokat kurtítjuk, ennek van egy olyan előnye is, hogy a törpefenyő szép dús, sűrű marad.

Előfordul időnként az, hogy a gondosan elültetett fenyő alsó ágai benőnek olyan helyeket, amelyek korábban szabadok voltak, például kocsi beálló, járda, gyerekjátszóka. Ilyen esetekben a zavaró ágakat tőből távolítsuk el, majd sebkezelővel kezeljük a vágás felületét.

A fenyők bizonyos fajtáit rendszeresen, évente 2-3-szor nyírhatjuk, így szép sövényt, térhatárolót alkotnak.

Talajigény

A fenyő főként savanyú, tápanyagban gazdag talajokban fejlődik a legjobban. Ha a talaj kémhatása nem, megfelelő, akkor a talajba szervesanyagot és tőzeget kell kijuttatni, bedolgozni.

Tápanyagpótlás

Az ültetéskor kijuttatott tápanyagot elég gyorsan felhasználja a fenyő. A tavaszi hajtás növekedés időszakában is sok tápanyagot igényel. Mind ezek mellet az időjárási körülmények (eső, viharos szél, jégeső, hó, tél, nyár) miatt is igényelnek tápanyagot. A tápanyagpótlás hatására a fenyők ellenállóbbak lesznek időjárási körülményekkel szemben. Különösen fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak abban, hogy a fenyő ellenállóképessége erősödjön a különféle kórokozókkal és kártevőkkel szemben is.

Mind ezek miatt ajánlott a fenyők tápanyagpótlásáról rendszeresen, évente kétszer, tavasszal és ősszel gondoskodni. Tápanyagpótlásra csakis szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot használjunk, ettől lesz a fenyő ellenállóképessége a legmegfelelőbb. Nem mellesleg a szervestápanyag a talajban lakó hasznos organizmusokat is táplálja, amely a növények tápanyagfelvételében segédkeznek.

Öntözés

Ültetést követően az öntözés gyakorisága kezdetben sűrűbb, majd a begyökeresedés után ritkább, de rendszeres. Az öntözés mennyiségét és gyakoriságát az időjárási körülmények befolyásolják. Szárazabb időszakban, nyáron rendszeresen kell öntözni. Az új ültetésű fenyőket szárazabb ősszel és tavasszal is rendszeresen kell öntözni. Az öntözés akkor megfelelő, ha a víz a talajt a gyökérzet teljes mélységéig átitatja. Nyáron, kánikulai időszakban az öntözési idő kora késő este vagy kora hajnalban legyen, amikor a levegő lehűlt és még nem kezdett felmelegedni. Ebben az időszakban hasznosul a legjobban a víz.

A fenyő félék ősszel, télen és kora tavasszal is igénylik az öntözést, csapadékmentes időszakokban. Ezért ilyenkor is öntözzük őket, hetente egyszer-kétszer, fagymentes időszakban. Ha a kertben öntözőrendszer van kiépítve, akkor azt ősszel a fagyok előtt téliesítik, ezután az öntözést kézi öntözőcsővel tudjuk megoldani.

A fenyők bizonyos fajtái elég jó szárazságtűrők, azonban ez csak az idősebb, nagyobb példányokra igaz. Az a fenyő szárazságtűrő, amely hosszabb nyári szárazságot is károsodás nélkül kibír.

Teleltetés

A téli károk megelőzésére, a mi éghajlatunkra alkalmas hazai termesztésű fajtákat válasszunk. A fiatal növények tövére húzzunk téli földkupacot, mely megvédi a gyökérzetet a hidegtől. Takarásra alkalmas: a lomb, szalma,, fenyőkéreg (mulcs), komposzt. A cserepes, edényes fenyőket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük cserepestül, edényestül a talajba.

Permetezés

A fenyőféléknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken. Ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a fenyő ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges fenyők ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt fenyőké.

A fenyők és egyéb növények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti! A fenyők permetezése egész évben végezhető, szél, csapadék, fagymentes napokon, a megfelelő permetszerekkel.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Permetezés

Öntözés

Miért szárad a fenyő?

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői

A permetezés elsődlegesen preventív, vagyis megelőző jellegű, betegségek kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzuk. A megelőző permetezés védelmet biztosít a növényeknek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A beteg növény többszöri, ismétel permetezéssel gyógyítható, állapotától függően.

A permetezés elhanyagolásával a növény egészségét kockáztatjuk, először esztétikai értéke csökken, lombozat elszíneződés, deformálódás, lombhullás, ágelhalás, végül a teljes növény is elpusztulhat, idővel.

A kertgondozási időszak (március-október) alatt két alkalommal célszerű lemosó permetezést végezni, kora tavasszal és ősszel. Az őszi lemosópermetezéssel a növények kéregrepedéseiben, kérgén áttelelő rovarformák (pete, tojás) és gombák spóráinak a számát csökkentjük, így a telet kevesebb kórokozó és kártevő éli át. A tavaszi lemosópermetezés a maradék kártevőt és kórokozót pusztítja el.

Sajnos a kártevőket és kórokozókat nem lehet teljesen elpusztítani, mert a szabadban mindenütt előfordulnak. Kiváló áttelelő helyek tucatja áll a rendelkezésükre. Ilyen hely a lehullott falevél, komposzt, korhadó fák törzse, belseje, különféle tárolók, nyílások, még a lakásokokban és a házakban is elbújva áttelelnek.
A vegetációs időszak (a növények növekedési, fejlődési időszaka) folyamán a növényeket időközönként permetezni kell a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében. Az örökzöld növényeket időnként enyhébb teleken, főleg ha betegek permetezni kell. Egyes fajoknál, kora tavasszal is kialakulhat fertőzés, pl. babérmeggy levéllyukacsosodás.

Milyen gyakran és hányszor kell permetezni?

Erre pontos meghatározást nem lehet megadni, mert időjárástól függő. Csapadékosabb időben a kórokozók (gombák) jelentenek veszélyt, melegebb időjárás estén a kártevők jelentenek veszélyt. Ezen kívül az egyes kórokozók és kártevők különféle évszakokban (ősszel, tavasszal, nyáron, kora tavasszal) jelennek meg.

A permetezés gyakoriságát az is befolyásolja, hogy milyen a növény fiziológiai* állapota. A megfelelően gondozott növény ellenállóképessége jobb, mint egy elhanyagolté, ebből adódóan kisebb a betegség kialakulásának a valószínűsége.

*A növény fiziológiai állapotát befolyásoló tényezők

Talajszerkezet, talajminőség, talaj kémhatás, időjárási körülmények, kert elhelyezkedés (fekvés), légszennyezettség, tápanyag ellátottság, vízellátottság.

Hogyan permetezzünk?

Először is döntsük el, hogy miért akarunk permetezni, ez lehet tavaszi lemosópermetezés, betegség megelőző permetezés, gombabetegség elleni permetezés, rovarfertőzés elleni permetezés, vagy kombinált permetezés.

Szerezzünk be egy jó minőségű permetezőt. A permetezőgépek között nagy különbségek vannak. A legjobb permetező prémium minőségű, gazdaságos (finoman porlaszt, takarékos), tartós, napi használatra van kifejlesztve.

Szerezzünk be megfelelő védőruházatot: overál, védőszemüveg, védőkesztyű, vízhatlan cipő, védőmaszk, védőkesztyű. A permetezéshez egyéb kellékekre is szükség van: mérőedény, mérleg, keverőedény, keverő kanál, szűrő.

Vegyük meg a szükséges permetszereket. Ha nem tudjuk, pontosan milyen permetszerre van, szükségünk kérdezzük meg egy olyan szakértőtől, aki valóban ért a permetszerekhez.

Ha ez mind meg van, döntsük el, hogy mikor fogunk permetezni. Permetezésre a legjobb időpont a szélcsendes, napos idő, amikor előreláthatólag nem várható eső.

A permetezés kitűzött napján készítsük ki az eszközöket. Ellenőrizzük a permetező csatlakozásait, tömítettségét. Ezt úgy tudjuk elvégezni, hogy tiszta vizet öntünk a permetezőbe, majd felpumpáljuk a gépet a megfelelő nyomásra és megnyomjuk a permetező szelepet. Ha szivárgást észlelünk, javítsuk meg.

Ezután, vegyük fel a védőruházatot. Olvassuk el a permetszer csomagolásán található tájékoztatót, amit ajánlott betartani. A permetszer bekeveréséhez használjuk a védőkesztyűt, védőmaszkot és a védőszemüveget. Sose nyissunk ki permetszert védőkesztyű, védőmaszk és védőszemüveg nélkül.

A permetezőgépet töltsük fel félig vízzel. A keverőedényt is töltsük meg félig vízzel, ebbe tegyük bele a kimért permetszert, permetszereket, majd alaposan keverjük össze, végül töltsük fel teljesen vízzel, majd ismét keverjük össze. Ügyeljünk arra, hogy ne töltsük fel túlságosan a keverő edényt, mert így könnyen kikeverhetjük, illetve a túlságosan felöntött keverőedényben lévő permetszer a permetezőbe öntéskor könnyen mellé folyhat. A permetszer beöntése után öntsük be a maradék vizet a gépbe, ezután rázzuk össze.

Vegyük fel az összes védő felszerelést, ha még valami (védősapka) hiányozna. Pumpáljuk fel a permetezőt a megfelelő nyomásig. Majd kezdjük el a permetezést.

Mire ügyeljünk, figyeljünk permetezéskor?

Figyeljünk arra, hogy megfelelőképpen permetezzünk. Mit jelent ez? A különféle méretű növényeket, különféleképpen kell permetezni.

Kisebb növények, bokrok, cserjék permetezése: Először a növény belső részét permetezzük meg alaposan, sűrű, tömött lombozat estén a permetezőszárat dugjuk be több oldalról a növény belső részébe, majd körkörös irányba permetezzünk, ezután permetezzük meg a növény külső felületét is alaposan. Úgy, hogy a növény felületét egyenletesen borítsa a permetszer.

Nagyobb növények, fák permetezése: A kézi, háti permetezőkkel csak egy bizonyos magasságig tudunk permetezni. Nagyobb fák, például gyümölcsfák, díszfák (tuja, fenyő, fenyőfélék, örökzöldek) permetezésére szükségünk lehet magas nyomású, háti vagy kisteherautón lévő benzines permetezőre. ezekkel a gépekkel úgy, kell permetezni, hogy szintén a belső résszel kell kezdeni a permetezést, majd kifele haladva a korona külső felületét is le kell permetezni.

Mit kell tenni permetezés után?

Tisztítsuk meg, mossuk el, a permetezéshez használ eszközöket. Hagyjuk az eszközöket a levegőn szellőzni, megszáradni, majd tegyük el őket a megfelelő helyre.

A témához kapcsolódó, további hasznos írások

Növényvédő szerek

Növényvédő szerek használata

A permetezés alapszabályai

A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képessége csökken. Az örökzöldek, fenyők, tuják ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza: tápanyaghiány, túlzott öntözés, öntözéshiánya, talajszerkezet romlás, időjárási viszonyok (téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő). 

Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetünk, akkor az örökzöldek, fenyők, tuják újra egészségesek szépek lesznek. Ha a növények már nagyon le vannak gyengülve, sajnos nem lehet őket megmenteni.

Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! Minél több kertben és közterületen lenne lemosó permetezés, annál kevesebb kártevő és kórokozó lenne!

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei, kártevői

Tuja barnulás

Gazdanövények: Tuják, ciprus, hamisciprus.

Tünet leírása: A fiatalabb hajtások fertőződnek, súlyosabb fertőzés esetén hajtáselhalás. A pikkelylevelek lehullása után, az ágak kopaszok maradnak.

Kórokozó: Gomba okozza.

Hatása a növényre: A fiatal növények elpusztulhatnak. Az idősebb fák esztétikai értéke a kopaszodás miatt csökken.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tuja hajtásbarnulás és elhalás

Gazdanövények: Tuja, és a ciprus félék.

Tünet leírása: A betegség a hajtásokon és az ágacskákon jelentkezik, amely ágelhalást eredményez. Az elhalt részeken fekete termőtestek figyelhetők meg.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba, amely a kalcium és magnézium hiányos helyeken fordul elő. A korokozó kialakulását a nedves körülmények fokozzák.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Pestalotiopsis betegség

Gazdanövény: Tuja

Tünetei: Az idősebb növények pikkelylevelei sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak. Erős fertőzés esetén teljes ágak halnak el.

Kórokozó: Egy gomba faj, amely a pikkelyleveleken figyelhető meg.

Hatása a növényre: Esztétikai értékcsökkenés a sárgulás, barnulás és száradás miatt, ágfelkopaszodás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban preventív jellegű. Megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyag ellátással, megfelelő öntözéssel, permetezéssel. Kialakult fertőzés esetén ág visszavágás épp részig, tápanyagpótlás, megfelelő öntözés biztosítása és permetezés.

Seiridiumos betegség

Gazdanövény: Tuja, ciprus.

Tünetei: A fertőzés helyén a kéreg enyhén besüppedt, pirosas színű, gyantafolyással.

Kórokozó: Egy gomba faj.

Hatása a növényre: Kéreg deformáció, hajtás száradás, ágelhalás, erős fertőzés esetén teljes növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elsősorban megelőzés jelleggel permetezés, megfelelő életkörülmények biztosítása. Fertőzöttség esetén a fertőzött rész eltávolítása, megsemmisítése, permetezés. Mechanikai sérülések megelőzése, megfelelő életkörülmények biztosítása, tápanyagpótlás, öntözés.

Boróka tarka díszbogár

Gazdanövények: Boróka, tuják, ciprus félék, egyéb díszfák.

Tünetei: Röplyukak a növények törzsén, barnuló pikkelylevélzet, elszáradó ágak.

Kártevő: Apró, smaragdzöld színű bogár, fekete foltokkal.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, pikkelylevélzet színváltozás, barnulás. Erős fertőzés esetén növénypusztulás.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Főként megelőzéssel permetezés, rajzás (június-július) idején. Megfelelő életkörülmények , biztosístása, tápanyagpótás, öntözés.

Tujaaknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuják és a ciprus félék.

Tünet leírása: A pikkelylevelek végeinek barnulása.

Kártevő: Apró molylepke. A hernyók a tűlevelekbe fúrják magukat, később a sarjhajtásokban aknáznak.

Hatása a növényre: Esztétikai érték csökkenése. A fertőzött hajtások törése, pusztulása.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Aknázó ezüstmoly

Gazdanövények: Tuja, Boróka és Hamisciprus.

Tünet leírása: A levélpikkelyek a csúcsoktól barnulnak. A hajtások kirágottak, és barnulnak.

Kártevő: Apró lepke hernyója okozza. A hernyók fagypont felett télen is aktívak.

Hatása a növényre: Hajtás elhalás, esztétikai érték csökkenése az elszáradt hajtások miatt.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Tujaszú, borókaszú

Gazdanövények: Tuja, életfa, boróka, ciprus

Tünetek: A fertőzés mértékétől függően ágelhalás, teljes fa elhalás. A növény kérgén furat és röpnyílás látható, a kéreg alatt hosszanti járatok. Az imágók a kisebb ágak elágazásánál berágják magukat. A megtámadott gallyak elhervadnak, letöredeznek.

Kártevő:  Barnás-fekete színű bogár (szú).

Hatása a növényre: Az imágók rágása következtében hajtáselhalás. Tömeges fertőzés esetén a fertőzött fa elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Legfőképpen megelőzésként inszekticides permetezés a rajzás fő időszakában májustól Június közepéig. Meglévő fertőzés esetén a védelem a fertőzés mértékétől függően hajtások eltávolítása, súlyos fertőzés esetén az egész fa eltávolítása és megsemmisítése. Ha van még egészséges tuja, akkor számukra megfelelő életkörülményeket kell biztosítani.

Tuja fényesbodobács

Gazdanövények: tuja, boróka, ciprus, hamisciprus

Tünetei: A fényes bodobács a gazdanövények hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja, nyalogatják mind a kifejlett bodobácsok, mind a lárváik

Kártevő: A tujabodobács kifejlett mérete 7-8 mm hosszú, keskeny, barnás színű rovar. A fiatal kikelő lárvák július és november között aktívak.

Hatása a növényre: A tuja, boróka, ciprus, hamisciprus hajtásait, terméseit, apró tobozait szívogatja. Jelentősebb kárt nem okoz.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Elszaporodásuk esetén permetezéssel lehet ellene védekezi. Megelőzésként a kikelésüktől az aktívitás végéig rovarölő permetezéssel lehet védekezni.

Boróka, tuja pajzstetű

Gazdanövények: Boróka, tuja, hamisciprus, tiszafák

Tünetei: A levélpikkelyek, hajtások sárgulnak, majd elhalnak.

Kártevő: Apró szívó szájszervű, fehér színű rovar.

Hatása a növényre: Növénygyengülés, a növekedés leáll, súlyos fertőzés esetén a növény elpusztul.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Szisztemikus rovar ölőszerekkel, megelőző jpermetezés.

Lucfenyő tűkarc gomba

Gazdanövények: Lucfenyő, ezüstfenyő és egyéb fenyők.

Tünet: Az idősebb tűlevelek sárgulnak, barnulnak, majd lehullanak.

Kórokozó: Mikroszkopikus gomba. A fertőzés kialakulásának kedvez a sűrű és nedves körülmény és a fák legyengült (tápanyaghiányos) állapota.

Hatása a növényre: Tűlevélhullás, csökkenő hajtás kialakulás. Ez a korona ritkulását eredményezi.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő rozsda

Gazdanövények: Fenyő félék.

Tünet: Nyár folyamán sárga csíkok jelennek meg a tűleveleken.

Kórokozó: Rozsdagomba.

Hatása a növényre: A tűlevelek sárgulása, növekedéslassulás. A fiatal növények többszöri fertőzés estén kipusztulhatnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, tápanyag utánpótlás és megfelelő életkörülmények biztosítása.

Ezüstfenyő levéltetű

Gazdanövények: Ezüstfenyő és lucfenyő.

Tünet: A tűlevelek a szívás hatására elsárgulnak, később megbarnulnak. Az idősebb tűlevelek fertőződnek.

Kórokozó: Zöld levéltetű. A fertőzés kora tavasztól a fagyokig jelentkezhet. A fertőzés az idősebb részeknél a korona belsejében kezdődik.

Hatása a növényre: a fertőzés következtében a szívások miatt az idősebb tűlevelek lehullanak. Tömeges fertőzés esetén a fák elhalnak.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: Permetezés, a fertőzött fák ismételt permetezése 14 napon belül, tápanyag utánpótlás, megfelelő életkörülmények biztosítása.

Fenyő takácsatka

Gazdanövények: Fenyőfélék, tűlevelűek.

Tünet: A fertőzés helyén a tűlevelek eleinte világoszöldek, világos zöldessárgák, homályosak, mintha porosak lennének. Később sárgán pettyezettek. A fertőzött részeket finom pókhálószerű képződmény lepi be, amelyen a peték és a kifejlett atkák levedlett bőre látható. Elsősorban az idősebb részek (tűlevelek) fertőződnek a korona (ágak) belsejében.

Kártevő: Apró zöldes színű pókszabású rovar. A gömbölyded, narancsszínű peték nagyítóval megfigyelhetőek a növényen.

Hatása a növényre: Az ágak belső részén lévő tűlevelek színváltozása, tűlevelek hullása. Ennek következtében esztétikai értékcsökkenés, súlyos, többszöri fertőzés esetén a fiatal fák elhalását okozhatja.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: a takácsatka már tavasszal fertőzheti a fákat. Ezért két alakalommal (10-14 napos időközzel) atkaölő szerrel kell permetezni. Fontos, hogy ezt követően ellenőrizni kell a növényeket, hogy nem történik e később újra fertőzés.

Fenyőrontó darázs

Gazdanövények: Hosszú tűlevelű fenyőfélék, erdei fenyő, feketefenyő és fajtái, törpefenyő és fajtái, amelyek a Pinus nemzetség tagjai.

Kártevő: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal időjárástól függőn (korai melegedés esetén korábban számíthatunk megjelenésükre) kelnek ki és károsítják a hosszú tűlevelű fenyőféléket. A kifejlett fenyőrontó darázs néhány mm-es darázsféle, kifejletten a fején fésűre emlékeztető csáp látható. A hím színe fekete, csápja fejlettebb. A nőstény színe barnás, csápja fejletlenebb.

Tünet: A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani. Korai meleg tavasz esetén korábban is kifejlődhetnek, károsíthatnak. A fenyőrontó darázs lárvái a tűleveleket rágják, az ürüléküköt ott hagyják az ágakon, az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg. Erről is felismerhetők.

Hatása a növényre: A növények esztétikai értékének csökkenése.

Védekezés, megelőzés, gondoskodás: A fenyőrontó darázs megjelenése észlelésekor ajánlott a permetezés a további kártétel megelőzés érdekében. Erőteljes fertőzés esetén ismételt permetezésre lehet szükség. Az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel nagymértékben csökkenthető a kikelő lárvák mennyisége.