A gyep öntözésének időszaka

A gyep öntözésének időszakát az időjárási körülmények befolyásolják. Az öntözés időszaka egybe esik a vegetációs időszakkal, ami évenként eltérő lehet. Van olyan év, hogy már Márciusban olyan meleg van, hogy öntözésre van szükség. Van olyan év, amikor csak Április közepétől van szükség, öntözésre. A vegetációs időszak vége is elég változatos lehet. Van olyan év, amikor Szeptember közepétől hűvösebb, csapadékosabb az időjárás. Van olyan év, amikor Októberben még elég meleg van ahhoz, hogy öntözésre van szükség.

A gyep öntözésének kezdő időpontját úgy tudjuk meghatározni, ha figyeljük az időjárást. Ha a nappali hőmérséklet 20 C vagy ennél magasabb, és száraz, akkor célszerű elkezdeni a gyep öntözését. Ebben az időszakban, még ritkábban kell öntözni, 2-3 naponta, később az hőmérséklet emelkedésével arányos gyakoribb öntözésre van szükség.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

A gyep öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja:

Talajszerkezet

A talajszerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talajtípus van, amely általában keverten, a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talajtípus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

A gyep öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az egyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a gyepnek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban.

Napos és árnyékos területek

A gyep napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjon le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Mennyi vízre van szüksége a gyepnek?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter gyep terület vízigénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül. 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a gyep vízigénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

Hogyan lehet mérni a vízmennyiségét?

A vízmennyiség mérésére kétféle módszer van:

1. Helyezzünk a gyep felületére széles nyílású üvegeket vagy cserép alátéteket egyenletes távolságokra egymástól az öntözés sugarán belül. Ezután állítsuk be az öntözőt 10 percre, miután megállt az öntözés, mérjük meg a víz mélységét az üvegekben vagy az alátétekben.
2. Helyezzünk a gyep felületre mérőedényeket az első pontban megadott mód alapján, majd az öntözés vége után nézzük meg a mérőedény oldalán lévő értéket. A mérőedény használatakor gondoskodjunk az edény megfelelő rögzítéséről, a felborulás megelőzése érdekében.

Mikor és hogyan öntözzük a gyepet?

Az öntözés időpontjának a meghatározásához figyelembe kell venni a levegő hőmérsékletét is. Kora tavasszal, nyár végén, kora és késő ősszel az éjszakák hűvösebbek, a nappalok melegebbek. Ezen időszakokban, 2-3 naponta, egyszer reggel 7-8 óra körül ajánlott öntözni. Ebben az időtartományban azért célszerű öntözni, mert ezzel megelőzhetjük az éjszakai és hajnali hűvös következtében kialakuló gombabetegségek kialakulását.

Késő tavasszal, a nappalok egyre melegebbé válnak, ezért napsütötte területeken ajánlott az öntözés időpontját korábbi időpontra állítani, 4,5 vagy 6 órára. A nyári hónapokban, tartós meleg esetén a hőmérséklet késő este vagy kora hajnalban kezd el lehűlni. Ebben az időszakban az öntözőt ajánlott úgy beállítani, hogy a hűlés és hajnali melegedés között legyen, este 11 és reggel 5 óra. Öntözésre a legjobb időpont nyáron kánikulai időszakban este 11 és reggel 3 óra között van, azért mert ebben az időszakban hasznosul legjobban az öntöző víz. Ha az öntözés időpontja reggel 5-6 órakor kezdődik vagy fejeződik be, akkor az intenzív napsütés következtében az öntöző víz nagy része elpárolog, így könnyen vízhiányos lehet a gyep, ami száradási tüneteket okoz. Nyáron kánikulai időszakban már reggel fél 8-kor 30 C hőmérséklet van.

Ha a gyep bizonyos részei a kertben árnyékos részen van, akkor is célszerű figyelembe venni a feljebb leírt öntözési javaslatokat, azonban ügyelni kell arra, hogy az ilyen területeket lényegesen rövidebb ideig öntözzük a gyepet, máskülönben könnyen gombás betegségek vagy rohadás alakul ki.

Ha a gyep valamilyen adottság miatt elég árnyékos részen van a kertben, akkor az önözési időpont legmegfelelőbb ideje a hajnali órák.

Homokos, laza talajszerkezetű kertekben a gyep öntözését két részre osztva oldjuk meg, azért mert az említett talajok vízmegkötő képessége nagyon csekély.

Mennyi ideig öntözzünk?

Ez a feljebb leírt tényezőktől függ, a pontos időtatam meghatározásához megfigyelésre és kísérletezésre van szükség. Nyáron, amikor a gyepet naponta öntözzük, akkor van megfelelően öntözve, ha öntözés után a talaj 12-15 cm mélyen vizes és nap közben eléggé kiszárad a talaj felső része a következő öntözés időpontjáig.

Miért ne öntözzünk nap közben kánikulában?

Ennek két oka van:

1. Igaz, hogy a gyepet nap közben, kánikulában is lehet öntözni, de ez elég értelmetlen, mert nap közben hatalmas a párolgási veszteség, ezért csak csekély mennyisége hasznosul a víznek. Nem mellesleg nem igazán gazdaságos, vízfogyasztás és költség szempontjából. Egy erős, megfelelő gyökérzettel rendelkező gyepnek, nap közben is ki kell bírnia víz nélkül a következő öntözési időpontig.
2. Olyan területeken, ahol a gyep teraszosan van kialakítva a telek lejtése miatt úgy, hogy a teraszok közötti részen növények vannak beültetve, akkor ezen, növények levelei könnyen megéghetnek az öntözés miatt, abban az esetben, ha az alsóbb terasz a felső teraszról van öntözve.

]]> https://naturgarden.hu/ontozesi-utmutato/ Wed, 16 Jan 2019 05:00:09 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8395 Az alábbi öntözési útmutató segítséget nyújt a megfelelő öntözéshez.

1. A kiadós nyári felhőszakadásos esők nem elegendő minden növénynek, mivel csak a talaj felső szintjét nedvesítik át. Az felhőszakadásos esők nem helyettesítik a csendes, áztató esőzést, amely alaposan átáztatja a földet. A magas, széles növények alatti talaj sokszor még csendes, áztató esőzés után is viszonylag száraz marad, ennek az az oka, hogy a lombozat az eső nagy részét elvezeti a növények koronájának külső széle felé.

2. Az eresz védelmében álló balkon növények még tartós esők esetén is kevesebb vízhez jutnak, mint a nyílt területen állók, ezért külön öntözést igényelnek.

3. Nyáron kánikulában, napközben nem célszerű öntözni, mert a nagy meleg miatt a víz nagy része csak elpárolog, kárba vész.

4. Az öntözés optimális időpontja évszakoktól és egyéb tényezőktől függően eltérő. Kora tavasszal, ősszel a reggeli órákban sokszor elég hűvös van. Ez öntözés szempontjából ideális lenne, de figyelembe kell venni, hogy ha hűvösebb napokon, relatív korán reggel, 5, 6 órakor öntözünk, az kedvező körülményt biztosít a kórokozóknak. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben késő este vagy kora hajnalban célszerű öntözni, amikor már megfelelően lehűlt a levegő, ilyenkor jobban hasznosul az öntözővíz.

5. A nagyra növő fák gyökeresedésének folyamata évekig tart, ezért ültetés után az első néhány évben kiemelkedően fontos a megfelelő öntözésük, különösen a nyári időszakban.

6. Minden növénynek alapos öntözésre van szüksége ültetés után, különösen melegebb időszakokban.

7. Különösen meleg, tartósan száraz időszakokban hetente háromszor, négyszer zuhanyszerűen öntözzük meg a növények lombozatát.

8. A balkon ládákban, cserepekben, dézsákban lévő növényeknek rendszeres öntözésre van szükségük. Különösen a késő tavaszi, nyári meleg napokon ügyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a földjük. Ősszel időjárástól függően ritkábban öntözzük őket, ilyenkor is ügyeljünk, hogy ne legyen tartósan száraz a földjük.

9. A balkon ládákban, cserepekben, dézsákban lévő növényeket, ha öntöző kannával öntözzük, akkor ügyeljünk, arra, hogy az öntözőkannán legyen öntözőrózsa. Ha slaggal öntözzük a balkon növényeket, akkor a slagon legyen öntözőrózsa, annak érdekében, hogy ne mossa ki az öntözővíz a növények gyökérzetét.

10. A növényeket tavasszal és ősszel, szárazabb, melegebb időszakokba is öntözzük, lehetőség szerint ne túl korán.

11. Hűvösebb, szárazabb időszakokban úgy öntözzünk, hogy legyen ideje az öntözővíznek napközben felszívódnia, az éjszakai lehűlés előtt. Ezáltal megelőzhetjük a gombás betegségek kialakulását.

12. Télen szárazabb időszakokban is öntözzük a növényeket a kertben, különösen a sekélyen gyökeresedő fajtákat, például smaragd tuja.

13. Tartós, melegben, kánikulában még az örökzöldek is több vizet igényelnek, ezért őket is öntözzük.

14. Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl a növényeket, mert ennek gyökér rothadás lehet a következménye.

15. Az öntözés, esőzés, havazás, fizikai igénybevétel hatására a talaj tömörödik, ezáltal a vízfelvevő képessége csökken. Éppen ezért időnként 3-4 évenként lazítsuk a talajt, hogy az öntöző víz jobban bejusson a talajba.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözés

Gazdaságos, víztakarékos öntözés

Öntözés fajtái

Az alábbi öntözési formák a legelterjedtebbek a kertekben:

Kézi öntözés

Az öntözést kannával vagy öntözőcsővel (slag) oldjuk meg.

Esőszerű öntözés

Az esőszerű öntözés fajtái:

1. Kézi, manuális vagy automataöntözés. A kézi esőszerű öntözést öntözőkannára szerelt rózsával vagy öntözőcsőre szerelt állítható szóró fejjel tudjuk megoldani.
2. Öntöző csőre szerelt, manuálisan, mozgatott (telepített) billenő vagy forgó karos szóró fejjel.
3. Az automata öntözés, esőztető öntözésnél a kútból vagy hálózatból származó vizet szórófejek, fúvókák segítségével juttatjuk ki a növényekre.

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés során, ahogy az elnevezés is utal rá, a víz, cseppenként jut ki a talajba.

Öntözés hiányából származó problémák

1. A növény fejlődése lelassul.
2. A virágzási idő megrövidül.
3. A növény egészségi állapota gyengül.
4. A legyengült növény esztétikai értéke csökken.
5. A vízhiány következtében kórokozók és kártevők támadják meg a növényt.
6. A vízhiány miatt a növény fiziológiai állapota, vízszállító képessége csökken a víz hiány mértékétől függően.
7. A hosszan tartó vízhiány miatt a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul.
8. A növények elpusztulásából eredő károk költsége komoly kiadást jelenthet. Gondoljunk el milyen munka, idő és pénz igényes egy kihalt növény például, egy tuja sor pótlása. A kihalt tujákat ki kell ásni, újakat kell venni, elültetni, majd évekig várni, amíg a megfelelő (takarási) magasságot eléri.

Az öntözés különösen fontos területei

• Ültetés utáni 4-6 hét, cserjék estén 6 hónap, fák esetén egy év.
• Tűző, napos helyen lévő növények.
• Laza talajban ültetett növények.
• Cserépbe, balkon ládába ültetett növények.
• Ház közelébe, takarásba ültetett növények.
• Sekélyen gyökeresedő növények.

Öntözés hiányára utaló jelek

Először a levelek színe tompul, majd fonnyad, pöndörödik, sárgul, foltosodik, majd az alsó, fák estén a belső levelek sárgulnak, barnulnak, végül lehullanak. Tartós víz hiány esetén először a lágyszárú hajtások lankadnak, fonnyadnak, ami tovább terjed az idősebb részekre is, végül teljesen elszárad a növény.

Hogyan előzhetők meg az önözés hiányából adódó problémák?

Az egyik legfontosabb az ültetés előtti talaj szerkezet javítás, ami által a talaj víztartó képessége is javul. A talaj szerkezetét és víztartó képességét négyféle módon javíthatjuk:

1. Különféle szervesanyagok bedolgozásával oldhatjuk meg.
2. Olyan termőföld vásárlásával, amely megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot tartalmaz.
3. Rendszeres, megfelelő mennyiségű öntözéssel.
4. Talajtakarással, más néven mulcsozással.

Hogyan öntözzünk hatékonyan?

A balkon növények öntözését leghatékonyabban kézi (kanna, slag) öntözéssel tudjuk megoldani. A balkon növények öntözését mikro öntözési eszközökkel (pálcás csepegtető, mikro szórófej) is megoldhatjuk. Ez kényelmes módja az öntözésnek. Hátrányai: költséges, a vezeték hálózatba épített csepegtetők és szóró fejek fix helyen vannak, vagyis a cserepes növények helyét korlátolt módon tudjuk változtatni. A vezeték hálózat elrejtésére nem mindig megoldható, ezért látható, könnyen is sérülhet.

Hogyan öntözzünk a balkon növényeket?

Kézi öntözéskor ügyeljünk arra, hogy öntözőkannán legyen rózsa fej a slagon szóró fej, a talaj kimosódás, talajlemosódás megelőzése éredekében.

Miért van erre szükség?

Két okból:

1. A kannából, slagból kiömlő víz kimossa a cserepes növények földjét, ami miatt a gyökérzet egy része takarás nélkül marad, így könnyebben kiszárad.
2. Az évelő növények tápanyag pótlását tavasszal és az újra virágzás érdekében virágzás után pótolni kell. Ha a cserepes növény talajára hosszú hatástartamú tápanyagot szórunk ki, az könnyen elmosódhat kannából vagy slagból kifolyó víz miatt.

A kert öntözését leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon öntöző rendszerrel tudjuk megoldani.

Miért a leghatékonyabb és leggazdaságosabb az öntözőrendszer más öntözéshez képest?

Az automata öntözés időtakarékos, kényelmes, egyenletes víz elosztást biztosít. Egy 200-300 m2-es kert kézi öntözési ideje 3-4 óra. Automata öntözőrendszerrel ez 1 óra vagy 2 X 30 perc alatt megoldható.

Mikor és mennyi ideig öntözzünk?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter terület víz igénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a növények víz igénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

A víz egyik része a talajvíz tartalékból származik, a másik részét öntözéssel kell megoldani. Ha nem esik az eső és nem öntözünk, akkor a talaj kiszárad. A hosszan tartó száraz időszak súlyos mértékű vízveszteséget eredményez, még idősebb, mélyen gyökerező növényeknek is.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja.

Talaj szerkezet

A talaj szerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talaj típus van, amely általában keverten a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talaj típus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Agyagos, kötött talajokat tavasszal, ősszel elég 2-3 naponta egyszer öntözni, átlagos függően időjárás estén. Késő tavasszal, nyáron tartósan meleg időszakban naponta öntözzünk. Laza, homokos, vályog, tőzeg talajok estén időjárástól függően, 1-2 naponta, megosztva (reggel, este) öntözzünk. Tartósak meleg időszakban naponta, megosztva öntözzünk.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

Az öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az gyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a növényeknek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban. Télen, enyhe csapadék, fagymentes időszakban is szükségessé válhat az öntözés.

Kora tavasszal és késő ősszel, abban az esetben, ha öntözésre van szükség, mert nap közben meleg idő van, akkor az öntözés idejére a legoptimálisabb időpont reggel 7-8 óra. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben inkább késő este, 11 óra vagy kora hajnalban 1 vagy 2 órakor célszerű öntözni, mert ilyenkor a levegő hőmérséklete hűvösebb, ezért jobban hasznosul az öntözővíz. Ha ennél későbbi időpontra van időzítve az önöző, akkor a gyorsan felkelő, meleg nap sok vizet elpárologtat. Nyáron, kánikula idején reggel fél 8-kor már 30 C is lehet. Tehát, ha reggel 4, 5 vagy 6 órakor kezdődik az öntözés, akkor sok víz nem tud megfelelően hasznosulni, a nap elpárologtatja. Ez a havi kiadás szempontjából (vízdíj) hátrányos.

Napos és árnyékos területek

A kert napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjék le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Növényzet

A különböző növényeknek különböző víz igényük van. A kert növényzetének összetétele meghatározza az öntözővíz felhasználás mennyiségét. A legnagyobb öntözővíz igényű növény a gyep.

Milyen a szakszerűen telepített öntöző rendszer?

A csövek, kivéve a csepegtető, a földbe vannak ásva, a szóró fejek megfelelően lefedik az adott területet. A csepegtető nagyobb növények esetén két oldalt vannak fektetve, annak érdekében, hogy mindkét oldal gyökérzete megfelelően legyen öntözve. Kivéve sövény esetén, ha gyep van telepítve. Ez esetben a sövény gyep felé eső gyökérzetét a szóró fejek megöntözik. A jól telepített öntözőrendszer úgy van kialakítva, hogy figyelembe vették kiépítéskor a kert egyes részeinek napos, árnyékos adottságait és  ennek megfelelően a napos és árnyékos területeket külön körökre vannak kiépítve.

Mire kell figyelni öntözőrendszer beállításakor?

1. Az öntözőrendszert minden tavasszal beüzemeléskor ellenőrizzük, ha hibát észlelünk, javítsuk.
2. Az öntözőrendszer beállításakor ügyeljünk arra, hogy napos területeken több vízre van szükség, árnyékos részeken kevesebbre.
3. Beállításkor figyeljünk arra, hogy csepegtető kört magasabb időtartamra állítsuk, mint a szóró fejes köröket, ugyanis a csepegtetőn kijutó víz mennyisége a cső átmérőtől függ. Egy 16-os átmérőjű cső egy méter hosszú szakaszon egy óra alatt csupán két liter vizet juttat ki.
4. A napos és az árnyékos területek öntözési idejét különböző időtartamra állítsuk.

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét a feljebb leírt tényezők alapján kell meghatározni.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözési útmutató

Gazdaságos, víztakarékos öntözés

A nemes vagy más néven tearózsák ritkább tüskéivel, egyenkénti nagy virágaikkal, és hosszú virágzási idejükkel tűnnek ki. Ezek a fajták különösen alkalmasak bokorként, magas törzsű rózsaként vagy vágott virágként.

A polianta típusú rózsák erőteljes növekedésű fajták, amelyek bokrain számtalan kisebb virág van, ernyős csoportokba rendeződve. A polianta rózsák időjárástól függően májustól, júniustól, késő őszig virágoznak.

A floribunda rózsák a két előző fajta közé sorolhatók.

Kiválasztásuk és vásárlásuk

A megfelelő típus és fajta kiválasztását a rendelkezésre álló hely, és az ízlésünk befolyásolja. Kiválasztáskor ügyeljünk arra, hogy szép formájú, teljesen egészséges növényeket válaszunk.

Ültetés

A szabad gyökerű rózsa ültetésére a legjobb időpont ősz vagy a kora tavasz. Konténeres rózsát a fagyos időszak kivételével bármikor ültethetünk. Ha nyáron, nagy melegben ültetjük őket, akkor gondoskodni kell, a megfelelő vízellátásról. A rózsát a legtöbb növénnyel ellentétben kissé mélyebbre kell ültetni, mint ahogy a faiskolában volt. A szabad gyökerű rózsa törzsén látható az eredeti ültetési mélység, ehhez képest 2,5 cm-rel mélyebre kell ültetni. A konténeres rózsát úgy kell ültetni, hogy a földlabda 2,5 cm-rel mélyebbre kerüljön az ültetőgödörben.

Ültetés távolság

A magas törzsű és futó rózsákat ültethetjük szoliterként vagy sorba. Az ideális ültetési távolság tea rózsánál 120-150 cm. Futó rózsáknál 200-300 cm. Park rózsák esetén: 60 cm. Így metszés szempontjából elég hely áll a rendelkezésünkre, arra, hogy a rózsákat kifejlett korukban is körbe tudjuk járni.

Ültetés módja

Az ültetés módja a rózsák éppen aktuális (virágzás előtt, után) állapotától függ. Ültetéskor csak a száraz, rosszul álló ágakat távolítsuk el, 2-3 héttel később, begyökeresedés után metsszük őket vissza. Ha ültetés előtt metsszük őket vissza, akkor sok tápanyagot és nedvességet vesztenének, ami miatt megnehezedne a begyökeresedés. Nyáron, nagy melegben különösen fontos, hogy ne metsszük vissza az új ültetésű rózsákat. Visszametszés esetén könnyen kiszáradhatnak. Begyökeresedés után viszont bátran metsszük meg a rózsát, annak érdekében, hogy jobban bokrosodjon. Szabad gyökerű rózsa ültetésekor vágjuk le vagy vágjuk vissza a sérült gyökereket. Az ültető gödörbe helyezéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg.

Ültetőgödör

1. Rózsa ültetéskor a rózsa gyökerének, föld labdájának méretének megfelelő gödröt ássunk. A gödör nagysága és mélysége legyen 2-3-szor akkora, mint a rózsa gyökere vagy föld labdája.
2. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet porítsuk, törjük össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverjünk bele szerves, rostos tápanyagot, majd szórjunk ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi körülbelül 8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.
3. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsuk el, a földet fertőtlenítsük.
4. A rózsát vegyük ki a konténerből, vagy távolítsuk el a csomagolást óvatosan a földlabdáról, úgy hogy a gyökérzet ne sérüljön. Vizsgáljuk meg a gyökérzetet, a sérült gyökereket vágjuk vissza ép részig.
5. Helyezzük a növényt az ültetőgödörbe, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe.
6. Töltsük fel a gödröt félig a szerves tápanyaggal dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsük fel földdel, majd ismét tapossuk meg óvatosan.
7. Öntözzük be a talajt jó alaposan, úgy hogy iszapos legyen.
8. Szelesebb kertekben üssünk le karót a magastörzsű rózsa mellé.
9. Szórjunk a rózsa köré a földre, hosszú hatás tartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.
10. Szórjunk ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a rózsát legalább 3 hétig folyamatosan öntözzük, naponta, rendszeresen. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény víz igénye megnövekszik a rózsáké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés. Ősszel töltsük fel a fiatal rózsák tövét földdel, ami védi őket a fagytól.

Gondozás

Ha szeretnénk, hogy a rózsa egész évben gyönyörű és egészséges legyen, gondoskodnunk kell róla folyamatosan. A rendszeres gondozás magába foglalja a rendszeres öntözést, gyakori tápanyag-utánpótlást, tavaszi és őszi metszést, az elnyílt virágok levágását, a permetezést.

Talaj igény, tápanyag igény

Talajjal szemben nagyon toleráns, nem kedveli a pangó vizet, viszont igényli a bőséges tápanyag-utánpótlást. Rendszeres tápanyag ellátás és öntözés mellett még homokos talajban is szépen díszít.
A rózsák hosszú életűek, ezért bőségesen el kell látnunk őket szerves anyaggal. A tápanyag-utánpótlásnak folyamatosnak kell lennie, ezért minden elvirágzás utáni metszést követően adjunk nekik tápanyagot.

Fényigény

A rózsa kifejezetten fény igényes, nap igényes növény, olyan helyre ültessük, ahol naponta legalább 5-6 óra napfényt kap. Megfelelően napos helyen nap közben kellőképpen felszárad a reggeli harmat, amely

Öntözés

Figyelni kell arra, hogy ültetés után a talaj ne száradjon ki. Különösen ügyelni kell erre főként meleg száraz időszakok esetén. Nem megfelelő öntözés esetén a hajtások nem tudnak kellőképpen fejlődni, így a rózsa virágzása is gyengébb lesz. Őszi ültetéskor az első fagyokig rendszeresen öntözzük. Enyhébb, csapadék hiányos teleken, fagymentes napokon is öntözzük őket.

Metszés

A rózsák metszése időjárási körülménytől függő, ha az időjárás várhatólag tavasziassá változik, akkor kezdhetjük a metszést. Ha éjszakára még talaj menti fagy várható, akkor figyeljünk arra, hogy a friss vágásoknak legyen idejük még begyógyulniuk estig.

A rózsák metszése fajtától függő, ezt kell figyelembe venni. Metszéskor távolítsuk el a száraz vagy rosszul növő hajtásokat. Időnként, hajtástól függően fiatalítsuk meg a rózsákat, az öregebb hajtásokat cseréljük fiatalabbakra. Ügyeljünk arra, hogy szép formát alakítsuk ki.

Elvirágzás után a rózsák újból virágozhatnak, ha eltávolítjuk az elhervadt virágokat.

Permetezés

A rózsának, csakúgy, mint a legtöbb növénynek lehetnek betegségei. A betegség kialakulását befolyásoló tényezők az időjárás és a növény ellenálló képessége. Az időjárási körülményeket nem befolyásolhatjuk. Az ellenálló képességet megfelelő gondozással növelhetjük.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Rózsa betegségei és kártevői

Viszont az alábbi növények sokat segíthetnek abban, hogy jobbá váljon az életünk, főként akkor, ha beszerezzük az alábbi növényeket és mindig emlékszünk arra, hogy mit szimbolizálnak.

Orchidea a boldogság virága

Az egzotikus szépségű, hosszan virágzó orchidea a tartós boldogság, örök szerelem virága. A különleges megjelenése erőt és biztonságot sugároz. Ezen kívül a bőség és a gyarapodás jelképe is.

Flamingó virág a siker virága

Ez a mutatós megjelenésű virág a hírnév, a pénz területén hozhat sikereket. Mind ezek mellett a szerelem területén is hozhat pozitív változásokat.

Pozsgafa, ismertebb nevén majomfa a pénz, a gazdagság növénye

A pozsgafa, más néven a majomfa. Az Angol népnyelvben Money tree, Dollár tree, a jólét, a gazdagság szimbóluma, ami hozzásegít minket a pénz gyarapodásához, illetve a pénzzel kapcsolatos jó döntések meghozatalához.

Begónia a pozitív kisugárzás, új ötletek, jókedv energia virága

A növény pozitív kisugárzása feledteti a napi robotot, a mindennapok rutinját, unalmát. Új ötleteket hoz, és ezek megvalósítására sarkall. A nyaralás, kikapcsolódás érzetét kelti bennünk. Mindenkinek jót tesz, akinek hiányzik egy kis “jókedv-energia”.

Csüngőágú vagy más néven kis levelű fikusz, a tudás növénye

A csüngő ágú vagy más néven kis levelű fikusz, kiscsüngő hajtásaival és apró leveleivel különleges és népszerű dísze a házaknak. A növény az önfejlesztés, tudás és az egészség területén hozhat változást az életünkben a belőle áradó energia által.

Olajfa a tisztaság, jólét, jóság, megújuló élet és a boldogság növénye

Az olajfa a tisztaság, a jólét, a gyógyító jóság, a megújuló élet és a boldogság szimbóluma, nem véletlen, hogy gyakran ültetik olyankor is, amikor gyermek születik a családban. Kedveli a meleg, napsütötte helyeket, növekedési időszakában pedig a bővebb öntözést. Ha így gondoskodsz róla, tökéletes dísze lehet kertednek, különösen, ha kedveled a mediterrán hangulatot.

Mirtusz a tisztaság, szeretet, a megértés és a béke jelképe

A mirtusz – Myrtus – örökzöld cserjéje a tisztaság, a szeretet és megértés, egyúttal pedig a békés otthon szimbóluma. Jól tűri a szárazságot és a rossz talajt is, a melegre viszont nagy szüksége van, így napos helyre érdemes ültetni.

Mit jelent a talaj pH értéke?

A talaj pH értéke arra utal, hogy milyen kémhatású a talaj (lúgos, savanyú vagy semleges). Minél magasabb ez az érték, annál lúgosabb (bázikus) a talaj, minél alacsonyabb ez az érték, annál savasabb a talaj kémhatása. A pH értékeket egy 0-14 közötti skálán mérjük. A 0 – 6,5 közötti érték a savanyú tartomány között van. A 6,5 – 7 közötti érték semleges kémhatású. A 7 – 14 közötti érték lúgos kémhatásút jelent.

Miért fontos a pH értéke?

A növények pH értékeinek igénye eltérő. Vannak olyan fajta növények, amelyek kifejezetten lúgos talajban érzik jól magukat. Vannak olyan fajta növények, amelyek semleges talajban fejlődnek a legjobban és vannak olyanok, amelyek lúgos talajt igényelnek.

Miért fontos a talaj pH értékének a mérése?

A pH érték fontos tényezője a növények egészséges fejlődése érdekében. A talaj pH értékének ismerete alapján kiválasztható, hogy melyek azok a növények, amelyek a legideálisabbak, az adott talajba.

A talaj pH értékét befolyásoló tényezők

A taj pH értékét az alábbi tényezők befolyásolják.

Talaj típus

Az olyan talajok, amelyeknek magas a kovatartalma vagy meszes, lúgosak.

Éghajlat és időjárás

A hőmérséklet, a páratartalom, a napsütés, a levegő szennyezettsége mind hatással vannak a talajra. A sok eső kimossa a talajban lévő tápanyagokat. Ennek következtében változik a talaj összetétele, például a kalcium-karbonát (mészkő) kimosódásával, savas kémhatás alakul ki.

A talajban bomló anyagokkal kapcsolatba kerülő víz pH értékcsökkenést okoz, mert a bomlás során szén-dioxid szabadul fel.

Szárazabb éghajlat, hosszabb szárazság esetén a talaj lúgosabbá válik, mert a talajban kevesebb kevés a víz, ami miatt az ásványok és sok koncentrációja magasabb, ezért a pH érték nő.

Növény fajok

Az adott területen őshonos növények is befolyásolják a talaj pH értékét. A lehulló levelek bomlása folyamán a pH érték növekszik.

Öntözővíz

Az öntözéshez használt víz is befolyásolja a talaj pH értékét, attól függően, hogy a víz savas vagy lúgos kémhatású. A csapvíz kémhatása klóros, vagyis savas (pH 5).

Tápanyagellátás

A talaj pH értékének optimális szinten tartása érdekében szintén fontos tényező a megfelelő tápanyag ellátottság. Különösen fontos tudni azt, hogy a műtrágyák használata esetén a talaj kémhatása változik, savas irányba. Ez negatívan befolyásolja az olyan növények egészségi állapotát, amelyek lúgos talajban érzik jól magukat. A savasodás következtében a lúgos talajt kedvelő növények először legyengülnek, fogékonnyá válnak a betegségekre, majd lassul a növekedésük, végül elpusztulnak.

A talaj pH értékének mérése

A talaj pH értékének mérésére, többféle lehetőség van. Ezek közül a legjobbak, legpontosabbak a műszeres mérések, amelyek különféle elvek alapján működnek.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Tápanyagpótlás

A permetezés elsődlegesen preventív, vagyis megelőző jellegű, betegségek kialakulásának megelőzése érdekében alkalmazzuk. A megelőző permetezés védelmet biztosít a növényeknek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. A beteg növény többszöri, ismétel permetezéssel gyógyítható, állapotától függően.

A permetezés elhanyagolásával a növény egészségét kockáztatjuk, először esztétikai értéke csökken, lombozat elszíneződés, deformálódás, lombhullás, ágelhalás, végül a teljes növény is elpusztulhat, idővel.

A kertgondozási időszak (március-október) alatt két alkalommal célszerű lemosó permetezést végezni, kora tavasszal és ősszel. Az őszi lemosópermetezéssel a növények kéregrepedéseiben, kérgén áttelelő rovarformák (pete, tojás) és gombák spóráinak a számát csökkentjük, így a telet kevesebb kórokozó és kártevő éli át. A tavaszi lemosópermetezés a maradék kártevőt és kórokozót pusztítja el.

Sajnos a kártevőket és kórokozókat nem lehet teljesen elpusztítani, mert a szabadban mindenütt előfordulnak. Kiváló áttelelő helyek tucatja áll a rendelkezésükre. Ilyen hely a lehullott falevél, komposzt, korhadó fák törzse, belseje, különféle tárolók, nyílások, még a lakásokokban és a házakban is elbújva áttelelnek.
A vegetációs időszak (a növények növekedési, fejlődési időszaka) folyamán a növényeket időközönként permetezni kell a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében. Az örökzöld növényeket időnként enyhébb teleken, főleg ha betegek permetezni kell. Egyes fajoknál, kora tavasszal is kialakulhat fertőzés, pl. babérmeggy levéllyukacsosodás.

Milyen gyakran és hányszor kell permetezni?

Erre pontos meghatározást nem lehet megadni, mert időjárástól függő. Csapadékosabb időben a kórokozók (gombák) jelentenek veszélyt, melegebb időjárás estén a kártevők jelentenek veszélyt. Ezen kívül az egyes kórokozók és kártevők különféle évszakokban (ősszel, tavasszal, nyáron, kora tavasszal) jelennek meg.

A permetezés gyakoriságát az is befolyásolja, hogy milyen a növény fiziológiai* állapota. A megfelelően gondozott növény ellenállóképessége jobb, mint egy elhanyagolté, ebből adódóan kisebb a betegség kialakulásának a valószínűsége.

*A növény fiziológiai állapotát befolyásoló tényezők

Talajszerkezet, talajminőség, talaj kémhatás, időjárási körülmények, kert elhelyezkedés (fekvés), légszennyezettség, tápanyag ellátottság, vízellátottság.

Hogyan permetezzünk?

Először is döntsük el, hogy miért akarunk permetezni, ez lehet tavaszi lemosópermetezés, betegség megelőző permetezés, gombabetegség elleni permetezés, rovarfertőzés elleni permetezés, vagy kombinált permetezés.

Szerezzünk be egy jó minőségű permetezőt. A permetezőgépek között nagy különbségek vannak. A legjobb permetező prémium minőségű, gazdaságos (finoman porlaszt, takarékos), tartós, napi használatra van kifejlesztve.

Szerezzünk be megfelelő védőruházatot: overál, védőszemüveg, védőkesztyű, vízhatlan cipő, védőmaszk, védőkesztyű. A permetezéshez egyéb kellékekre is szükség van: mérőedény, mérleg, keverőedény, keverő kanál, szűrő.

Vegyük meg a szükséges permetszereket. Ha nem tudjuk, pontosan milyen permetszerre van, szükségünk kérdezzük meg egy olyan szakértőtől, aki valóban ért a permetszerekhez.

Ha ez mind meg van, döntsük el, hogy mikor fogunk permetezni. Permetezésre a legjobb időpont a szélcsendes, napos idő, amikor előreláthatólag nem várható eső.

A permetezés kitűzött napján készítsük ki az eszközöket. Ellenőrizzük a permetező csatlakozásait, tömítettségét. Ezt úgy tudjuk elvégezni, hogy tiszta vizet öntünk a permetezőbe, majd felpumpáljuk a gépet a megfelelő nyomásra és megnyomjuk a permetező szelepet. Ha szivárgást észlelünk, javítsuk meg.

Ezután, vegyük fel a védőruházatot. Olvassuk el a permetszer csomagolásán található tájékoztatót, amit ajánlott betartani. A permetszer bekeveréséhez használjuk a védőkesztyűt, védőmaszkot és a védőszemüveget. Sose nyissunk ki permetszert védőkesztyű, védőmaszk és védőszemüveg nélkül.

A permetezőgépet töltsük fel félig vízzel. A keverőedényt is töltsük meg félig vízzel, ebbe tegyük bele a kimért permetszert, permetszereket, majd alaposan keverjük össze, végül töltsük fel teljesen vízzel, majd ismét keverjük össze. Ügyeljünk arra, hogy ne töltsük fel túlságosan a keverő edényt, mert így könnyen kikeverhetjük, illetve a túlságosan felöntött keverőedényben lévő permetszer a permetezőbe öntéskor könnyen mellé folyhat. A permetszer beöntése után öntsük be a maradék vizet a gépbe, ezután rázzuk össze.

Vegyük fel az összes védő felszerelést, ha még valami (védősapka) hiányozna. Pumpáljuk fel a permetezőt a megfelelő nyomásig. Majd kezdjük el a permetezést.

Mire ügyeljünk, figyeljünk permetezéskor?

Figyeljünk arra, hogy megfelelőképpen permetezzünk. Mit jelent ez? A különféle méretű növényeket, különféleképpen kell permetezni.

Kisebb növények, bokrok, cserjék permetezése: Először a növény belső részét permetezzük meg alaposan, sűrű, tömött lombozat estén a permetezőszárat dugjuk be több oldalról a növény belső részébe, majd körkörös irányba permetezzünk, ezután permetezzük meg a növény külső felületét is alaposan. Úgy, hogy a növény felületét egyenletesen borítsa a permetszer.

Nagyobb növények, fák permetezése: A kézi, háti permetezőkkel csak egy bizonyos magasságig tudunk permetezni. Nagyobb fák, például gyümölcsfák, díszfák (tuja, fenyő, fenyőfélék, örökzöldek) permetezésére szükségünk lehet magas nyomású, háti vagy kisteherautón lévő benzines permetezőre. ezekkel a gépekkel úgy, kell permetezni, hogy szintén a belső résszel kell kezdeni a permetezést, majd kifele haladva a korona külső felületét is le kell permetezni.

Mit kell tenni permetezés után?

Tisztítsuk meg, mossuk el, a permetezéshez használ eszközöket. Hagyjuk az eszközöket a levegőn szellőzni, megszáradni, majd tegyük el őket a megfelelő helyre.

A témához kapcsolódó, további hasznos írások

Növényvédő szerek

Növényvédő szerek használata

A permetezés alapszabályai

Később, 1900-ban, egy indiai tudós Jagadish Chandra Bose kezdett el kísérletezni a növények érzékelésével kapcsolatosan, úgy hogy különféle elektromos eszközökkel fejlesztett ki ennek mérésére. Kísérletei alapján kinyilatkozta, megállapította, hogy a növények életük vége előtt egy fajta görcsöt nyilvánítanak ki.

Ezt a felfedezést egy Patrick Geddes nevű biológus is alátámasztotta: „Bose kísérleteiből megállapítható, hogy a növények reagálnak a mechanikai és egyéb ingerekre, amelyek hatására elektromos jeleket bocsátanak ki, amely mérhető.”

Az egyik laboratóriumi kísérletten részt vett a korszak egyik leghíresebb dráma írója, aki vegetáriánus volt George Bernard Shaw, akit nagyon zavarba ejtett, hogy a növények érzékelnek.

Néhány évtizeddel később, a hatvanas években egy ismert CIA ügynők, Cleve Backster az újságok címlapjára került, mert azt állította, hogy a növények megérzik az emberek szándékait. 1966-ban, nyugdíjazása után megalapította a világ legnagyobb hazugságvizsgáló cégét. Egyik este a New York-i irodájában üldögélve egy hirtelen ötlettől vezérelve rácsatlakoztatta a poligráf készülék (hazugságvizsgáló műszer) elektródáit egy dracénára, csak úgy poénból, hogy valamivel elüsse az időt. Bekapcsolva a műszert észrevette, hogy a jelzéseket ad a növény, a műszer mutatója kimozdult.

Ebből kiindulva kísérletezni kezdett, a növény leveleit forró kávéba mártotta. Egy másik ötlete: „Megégetem a levelet.” Ebben a pillanatban drámai dolog történt a műszer mutatója meredeken kimozdult. Ebben a pillanatban fedezte fel, hogy a növény érzékeli és reagál a gondolatára.

Backster, elindult, hogy gyufát hozzon, visszaérve az irodába, a mutató újra kilengett, a levél megégetés hatására a mutató kevésbé mozdult el.

Kis idővel később úgy tett, mintha újból meg akarná égetni a levelet. Legnagyobb meglepetésére rájött, hogy a virágot nem lehet becsapni. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a virág képes megkülönböztetni a tettetést a valódi szándéktól.

Backster felfedezése után legszívesebben kirohant volna az utcára, hogy világba kiáltsa, a növények gondolkodnak.

Ehelyett inkább újabb kísérletezésekbe kezdett, arra a következtetésre jutott, a növények olyan érzékelése van, amit a mi, emberi érzékszerveink nem érzékelnek. További kísérletei során megfigyelte azt, hogy a növények nem csak az emberi gondolatokra (harag, gyűlölet) és szándékokra (levél letépés, elpusztítás, megpörkölés) reagál, hanem arra is, ha egy kutya jelent meg a szobában. Egyszer a kísérleti szobában megjelent egy pók, amit meg akartak fogna, az elektródával felszerelt növény, ami a szobában állt kijelzett. „Mintha az adott pillanatot érzékelte volna a növény, a pók elszánta magát a menekülésre.”

Vizsgálatai további részében megfigyelte: „Normális körülmények között valószínűleg a növények egymásra figyelnek. Ha azonban egy állat vagy egy ember mozog a közelben, akkora őrá figyelnek.”

Egyszer meglátogatta a kísérleti szobát egy kanadai fiziológus, ennek hatására a növények megbénultak, ami elég meglepő volt. Meg akarta tudni a jelenség okát, ezért kutatni kezdte. Egy beszélgetés alapján, amit a kanadai kollégával folytatott, megtudta, hogy növények elégetésével foglalkozik, amely alapján a meg tudja állapítani a szárazanyag tartalmukat. Miután a kolléga elhagyta a szobát, a növények 45 perc múlva magukhoz tértek.

Ez után Backster meg akarta tudni, hogy vajon a növények képesek e kiválasztani több személy közül azt, aki velük rosszul bánt. Hat munkatárs vett részt a kísérletben, akik közül sorsolással döntötték el ki lesz az, aki egy másik, távolabbi szobában ki kellett tépnie egy cserépből, és a gyökereit meg kellett taposni. A pusztításnak növény volt a „szemtanúja”. A többieknek is el kellett hagyniuk a kísérleti szobát. A feladat (növénypusztítás) után mindenkinek vissza kellett mennie a szobába, ahogy sorba léptek be a szobába a pilográfot figyelték, ami a vétleneknél nem jelzett semmit, amit azonban a vétkes belépett a műszer hirtelen kiingott.

Egy másik kísérlettel, Backster és kollégái, felfedezték azt is, hogyha valaki bensőséges viszonyba kerül egy növénnyel, majd távolabb kerül tőle, akkor az érzelmi kapcsolat fennmarad. Backster szinkronizált stopperóra segítségével megállapította, hogy a kísérleti növények minden érzelmi változásra reagálnak. Kísérleteiben eleinte azt mérte, hogyan reagálnak a növények, akkor, ha az érintett személy csak a szomszéd szobában van vagy szilveszteri buliban vagy 20 km távolságra a növénytől.

További kísérletek során, más növényeket is vizsgált Backster, köztük olyanokat, amelyeket napi rendszerességgel fogyasztunk. Megállapította azt, hogy minden fajta növény reagál az emberi érzelmekre és gondolatokra.
Mindezekből eljutott arra a következtetésre, hogy a növények képesek egymással kommunikálni és képesek az emberi fül számára hallhatatlan, és az emberi szem számára láthatatlan infravörös és ultraibolya vörös fényekre reagálni.

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész