Az esős, csapadékos, meleg, párás időben a kertben, fűben, gyepben megjelenő kocsányos, kék-zöld színű képződmény neve kék-zöld alga, amely a föld nagyrészén elterjedt. A kék-zöld alga többféle helyen megtelepedik a kertben, réteken, legelőkön, még mediterrán éghajlatú földrészeken is előfordulhat, párás, csapadékos helyeken vagy párás, csapadékos időszakokban.

Hol jelenik meg?

A kék-zöld alga a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon jelenhet meg, megfelelő körülmények esetén. Legmegfelelőbb számára azok a talajok, amelyek pH értéke7 feletti. Olyan talajokon, amelyek pH értéke 6,5 alatti (savanyú kémhatású) ritkán jelenik meg. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó, alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is növeli a megjelenésének esélyét. A kék-zöld alga egyéb helyeken, például virágágyásokban, térkövek közötti fugákban is megjelenhet.

Megjelenése és körülmények, amelyek kedvezőek számára.

A kék-zöld alga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, képleteit, amelyek először kicsik, majd növekednek. A méretük, szabálytalan, néhány centimétertől, több centiméter nagyságú lehet. Gyorsan szaporodnak, kedvező párás, nedves, vizes körülmények között. Kifejezetten kedvező a több napig tartó esős, meleg, párás időjárás

A csapadékos időszak megszűnését követően a kék-zöld alga képletek, elvékonyodnak, kiszáradnak színük megváltozik, feketéssé, kemény apró darabokra esnek szét a föld felszínén. Ha az időjárás ismét kedvezővé válik, újból megjelenik a kék-zöld alga és újból gyorsan elszaporodik.

Megelőzés, teendők a kék-zöld alga megjelenésekor

Legfontosabb a megelőzés! A kék-zöld alga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem könnyű. Módszerek a kék-zöld alga megelőzésére, megfékezésére,

• Füvesítés, gyeptelepítés előtt megfelelő talaj előkészítés, szervesanyag keverése a földbe, ha nem megfelelően laza.
• Meglévő fü, gyep estén kerüld a műtrágyát, a szervestápanyag, magas szervesanyag tartalmú.
• A meszes talajt tőzeggel keverve savanyítsd.
• Ha a víz meszes, kemény, a gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Ilyen esetben, ha van esővíz gyűjtő, ebből öntözz vagy erről működjön az öntöző.
• A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
• Meglévő gyep esetén a talajt levegőztetni kell, talajlyuggatással.
• A talaj szerkezetét szerves anyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsd fel.
• az öntöző ritkábban, de alaposan öntözzön, a talaj mélyebben ázzon át. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig lesz vizes, a taj mélyebben ázik át, ez kedvezőtlen a kék-zöld alga megjelenésének, elszaporodásának.
• Évszaknak megfelelően öntözz.
• Ellenőrizd az esőérzékelőt, meghibásodás esetén nem érzékeli az esőt.

Védekezés

Ha megtelepedett a kertben a kékalga, hatékonyan kezelhető néhány kémiai anyag használatával.

Egészségügyi tulajdonságai

A cianobaktériumok bizonyítottan a természetes gyógyszerek és hatóanyagok rendkívül értékes forrásai nemcsak a gyógyszerek, hanem a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre szolgáló funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséhez is. A kék-zöld algából származó kivonatnak gyulladáscsökkentő fertőzés, baktérium, rák ellenes, immunerősítő hatása van.

forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5865699/

A hortenzia eredetileg Japánból származik, de Észak-Amerikában 40-65 millió évvel ezelőtti ősi hortenziakövületeket fedeztek fel. A hortenzia csak 1736-ban jelent meg Európában, amikor egy telepes egy észak-amerikai fajtát vitt Angliába.

A hortenzia elegáns növény, amely páratlan a cserjék között, gondozásuk elég egyszerű, szinte bármilyen talajt elviselnek és a megfelelő gondozást bőséges virágzással viszonozzák.

A hortenzia színei: kék, élénk rózsaszín, fehér, sötétlila, világos lila és piros színű. A hortenziát ültethetjük szoliter növénynek, cserjeszegélyként kerti utak mentén vagy csoportosan is ültethetjük.

Mit szimbolizál a hortenzia?

A hortenzia a hálát, a kecsességet és a szépséget jelképezi. A pazar virágszám és a nagylelkű kerek forma miatt a bőséget sugározza. Színei a szeretetet, a harmóniát és a békét szimbolizálják. A virág természetesen alkalmas esküvői és születésnapi virágdíszítésre, de ugyanúgy alkalmas emlékcsokrok készítésére is.

Hortenzia virágszín szimbólumai

A rózsaszín hortenzia a szívből jövő érzelmeket szimbolizálja.

A kék hortenzia a ridegséget és a bocsánatkérést szimbolizálja.

A fehér hortenzia a dicsekvést és kérkedést szimbolizálja.

A sötétlila hortenzia azt a vágyat szimbolizálja, hogy mélyen megértsünk valakit.

Hortenzia ültetése

Válasszunk neki megfelelő helyet, ha lehetőségünk van rá, olyan helyre ültessük, ahol a konyhából vagy nappaliból látható. Legyen megfelelő méretű a hely, ahova ültetjük. A hortenzia fajtától függően 1,5-3,5 méter magasságú és hasonló szélességű lehet. A legtöbb hortenzia termékeny, jól vízelvezető talajban fejlődik megfelelően. Ha a talaj nem megfelelő, akkor javítsuk fel a minőségét komposzt hozzáadásával. A talajjavításra ültetéskor van lehetőségünk, ezért bőségesen keverjünk a talajba komposztot. A hortenziák többsége a félárnyékos helyeket szeretik. A legjobb (nyáron), ha reggel teljes napsütés éri őket, napközben árnyékban vannak és késő délután újból napfényt kapnak.

Ássunk egy mély gödröt, mélyebbet, mint a gyökérzet mérete a cserépben vagy a konténerben. A gödör szélessége 2-3 x-or nagyobb legyen, mint a gyökérzet jelenlegi, ültetési szélessége. A gödör alját lazítsuk fel, keverjünk bele komposztott a fellazított földbe. A kiásott földbe is keverjünk komposztot. Helyezzük bele a hortenziát a gödörbe úgy, hogy a töve 2-3 cm-el a talaj felszíne alá kerüljön. A növényt lehetőleg a gödör közepére helyezzük. A gödröt töltsük fel félig a talajkeverékkel. A földet tömörítsük kézzel, majd töltsünk bele, annyi vizet, amennyit fel tud venni a talaj. A víz felszívódása után töltsük fel teljesen a gödröt. A felszínre szórjunk szerves, granulált vagy pelletált tápanyagot, majd alaposan öntözzük be a hortenziát. A talaj felszínét takarjuk mulccsal. A mulcs vastagsága 5-7 cm legyen.

Ültetési idő

Az ősz a legjobb időszak hortenzia ültetésére, így még a tél előtt be tud gyökeresedni, ami a megfelelő tápanyagfelvételhez és virágzáshoz van szükség. Hortenzia tavasszal is ültethető, ez esteben a gyökerek kevésbé tudnak fejlődni, ebben az időszakban a hortenzia főleg a virág képzése, fejlődése történik. A hortenzia cserepes növényként kapható, ezért az év bármelyik időszakában ültethető, kivéve a fagyos időszakban. Hortenziát ajándéka is kaphatunk, ha valaki, valami oknál fogva a kertjében csökkenteni akarja a hortenziák számát. Ez esetben szabadgyökerű hortenziával van dolgunk. Ilyen növényt a lehető legrövidebb időn belül ültessük el. Az ültetése megegyezik a cserepes hortenzia ültetésével. Szabadgyökerű hortenziát semmiféleképpen ne öntözzük meg és ne is áztassuk be ültetés előtt, mert ezzel kimosódna a föld a gyökérzet között.

Hortenziát balkon növényként is tarthatunk, ez esetben időnként 2-3 évente át kell ültetni nagyobb cserépbe és télen megfelelően meleg helyen kell tartani.

Magassága

A kifejlett növény magassága éghajlatonként változó, Magyarországon 1,5-2,5 méter. A szélessége hasonló.

Virágzási idő

Május-Július

Gondozás

Ültetés utáni első egy-két évben, főleg szárazság idején öntözzük megfelelően. A hortenzia elég vízigényes növény. Az öntözés legyen alapos, elegendő legyen ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegébe eljusson. Meleg időszakban legjobb hajnalban öntözni, hogy a növény megfelelő vízhez jusson, mielőtt a felkelő nap melege elszívná. A talajra felszínére terítsünk mulcsot. Évente kétszer, tavasszal-ősszel szórjunk a növény, növények köré szerves hosszúhatástartamú szerves tápanyagot. Kerüljük el a különféle műtrágyák használatát, mert ezektől a növények szövetéi gyengébbek lesznek, emiatt könnyebben alakulhatnak ki betegségek. A műtrágyázás a talajt is rombolja. Egy m2-er talajban egy milliárd hasznos élőlény és gombafaj van.

Metszés

A hortenziát fajtának megfelelően metsszük, tavasszal, amikor rügyesödnek. Az elnyílt virágokat virágzás után, amikor teljesen elszáradtak vágjuk le vagy hagyjuk meg őket. A meghagyott virágokat, hideg, téli napokon a dér vonja be, amely téli díszként ékesíti a hortenziát. Az elöregedett, elszáradt hajtásokat tőből metsszük le.

Elnyílt hortenzia virágból dísz készítése

Az elszáradt hortenzia virágokból díszt is tudunk készíteni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy az elszáradt virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágjuk, megvárjuk, amíg a szár is elszárad, utána szövetfestékkel lefújjuk a virágot.

Teleltetés

Az idősebb hortenziák jól bírják elviselni a téli zord időjárási körülményeket. Különösen erős, tartós hideg esetén érdemes őket takarással védeni. A fiatalabb nővényeket enyhébb hideg (-5 – 0 C) esetén is takarjuk. A takarást tavasszal a tél enyhülése után távolítsuk el.

A cserepes hortenziákat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg. A téli tárolás időszakában is jussanak megfelelő mennyiségű fényhez a hortenziák. Időnként öntözzük őket a kiszáradás megelőzése érdekében. A téli teleltető helység lehetőleg hűvös legyen, maximum 10 C.

Hortenzia szaportása

A hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Júniusban vagy júliusban vágjunk le félfás hajtásokat, amelyeken nincs virág vagy bimbó. A hajtások, dugványok kb. ceruzavastagságú legyenek és legalább 15-20 cm hosszúak. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal, tőzeggel vagy perlittel kevert földbe. A gyökeresedés elősegítése érdekében használhatunk gyökereztető port.

A hajtásokat, dugványokat tegyük 6-os vagy 8-as méretű cserepekbe, vagy balkon ládába. Egy cserépbe egy hajtás, dugványt tegyünk, balkon ládába 8-10 cm-re ültessük a hajtásokat, dugványokat egymástól.

Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig legyen nedves. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a cserepekre átlátszó műanyag zacskót húzunk.  Ezzel tudjuk biztosítani az állandó párás levegőt a hajtások, dugványok számára. Így gyorsabban és biztosabban meggyökeresednek. A zacskókon szúrjunk apró lyukakat, hogy legyen némi levegőzési lehetőség. Állítsuk a cserepeket, balkonládát árnyékos helyre. A gyökeresedés 2-4 hét alatt történik meg, ha a cserépek, balkonláda alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtásokat, dugványokat nagyobb cserépbe. A balkon ládába begyökeresedett növényeket óvatosan válasszuk szét, úgy, hogy a gyökérzetük ne sérüljön meg. Nagyobb cserépbe történő átültetéskor több hajtást tegyünk egyszerre, így több hajtású hortenziánk lesz.

A hortenzia bújtatással is szaporítható, de a felfelé álló ágrendszere miatt kissé nehézkesebb ez a módszer.

A hortenzia hajtásokat vízben is gyökeresíthetünk. Erre a célra vegyünk kisebb átlátszó műanyag edényeket, amelyekbe egyesével helyezzük el a hajtásokat. Gyökeresedésre lehetőleg klórmentes, tiszta vizet használjunk. Ha a víz esetleg poshadni kezd, öntsük le és töltsük újra friss vízzel az edényeket. A vízben történő gyökeresedés előbb látható meg, mint a földben történő gyökeresedés.

Hortenziát tőosztással is lehet szaporítani, az idősebb töveknél megjelenő sarjak leválasztásával.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenziák között láthatunk kék virágú példányokat, ez nem egy külön fajta, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, abban az esetben, ha elég savas a föld, amibe ültetjük. Ha a pH értéke a talajnak 5,5 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. A talajt házilag is savanyíthatjuk, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy kávézaccot, fenyőfa tűlevelet, komposztált tölgyfalevelet keverünk a hortenzia ültetésekor a talajba.

A hortenzia virág színének megváltoztatása hosszú ideig tart, hetekig, hónapokig.

Egy fa ajándékozása egyedülálló módja annak, hogy köszönetet mondjunk szeretteinek. A fa ajándékozásával egyben pozitívan hatunk a környezetünkre.

Fa ajándékozással, ültetéssel köszönetünket fejezhetjük ki, a természetnek, mivel sokféleképpen ellát minket az élethez szükséges nélkülözhetetlen dolgokkal: étel, víz, tüzelőanyag, gyümölcs, zöldség stb.

Fa ajándékozással, ültetéssel megemlékezhetünk azokról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az életünk jobb, kényelmesebb, például a mosógépfeltaláló, autó feltaláló, izzó feltaláló, telefonfeltaláló, stb. Gondoljuk csak el milyen lenne az életünk ezek nélkül az eszközök nélkül.

Fa ajándékozással elismerésünket fejezhetjük ki egy sikeres vállalkozásnak, vagy egy dolgozónak, aki évek óta egy cég sikeréhez járul hozzá.

Miért adjunk fát ajándékba?

 A fa sok mindent fejez ki:

1. Növekedést
2. Fejlődést
3. Változást
4. Megújulást (lombhullató fák)
5. Szeretetet
6. Békét
7. Nyugalmat
8. Harmóniát
9. Életet
10. Energiát
11. Védelmet
12. Egészséget
13. Kitartást
14. Szerencsét
15. Boldogságot
16. Bátorságot
17. Alázatot
18. Hosszú életet, pl. a legidősebb fa, a simatűjű szálkásfenyő 5000 éves.

20 ok, hogy fát adjunk ajándékba:

1. A fák a helyükön tartják a talajt: A fák gyökerei mélyen benőnek a talajba, szilárdan a helyén tartják, és segítenek megelőzni a talajeróziót, különösen domboldalon és más meredek terepen helyeken.

2. A fák megkötik a szén-dioxidot: Ahogy a legtöbben az iskolában megtanultuk, a fák és más zöld növények szén-dioxidot vesznek fel, amelyet az emberek és más szervezetek termelnek. Fák nélkül kevesebb tiszta levegőnk lenne.

3. A fák oxigént termelnek: A fotoszintézis révén a fák oxigént termelnek, amelytől az emberek és sok más élőlény élete függ.

4. Egyes állatok a fáktól függenek: A fák fontos élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatok számára, és alapvetőek a Föld számos ökoszisztémája számára. Egyes állatok egész életüket fákon élik le, és vannak olyanok, mint például az északi pettyes bagoly az Egyesült Államokban, Washington államban, nem tudnak életben maradni öreg erdők nélkül.

5. A fák élhetőbbé teszik a városokat: Az élőlényekkel nyüzsgő városi erdő különösen fontos a városok számára. Az egészséges városi erdő az egyik legfontosabb tényező az élhető városok kialakításában. A gyerekek a városi környezetben ismerkedhetnek meg a természettel, ha fák közelében tartózkodnak, megfigyelik őket, és interakcióba (kölcsönhatásba) lépnek velük. A városi fákra való rálátás segíthet csökkenteni a stresszt és a szorongást, és javíthatja a városi lakosság általános jólétét.

6. A fák növelik az ingatlanok értékét: Köztudott, hogy ha egy ingatlanon álló fa értéke a kora előrehaladásával növekszik. Egy kifejlett, egészséges fa értéke, akár 10-12 millió forint is lehet.

7. A fák segítenek az energiamegtakarításban: A tudatosan, okosan ültetett fák az otthonok és más épületek közelében lévő ingatlanokon segíthetnek elzárni a szelet, a port, a különféle szennyeződéseket és árnyékot adnak. Ez segít csökkenteni a fűtési igényt télen és a hűtést nyáron.

8. A fák fontosak a testi és lelki jólét szempontjából: A fák és a zöldfelületek látványa javítja a betegek gyógyulását, csökkenti a stresszt. A fák és a zöldterületek látványától a gyerekek sokkal jobban teljesítenek az iskolában, ha rálátásuk van a fákra, zöldterületekre, és a természetben játszva tölthetik idejüket.

9. A fák táplálnak minket: Saját magunk termeszthetünk gyümölcsöt vagy diót a kertünkben. Gyümölcs- vagy diófák ültetésével az udvaron bőséges élelmiszert termelhetünk magának és családunknak, és talán még annyit is, hogy megoszthassuk barátainkkal, szomszédokkal, más családtagokkal.

10. A fák egy helynek különleges érzését keltik: A fák olyan egyedi karaktert és szépséget adnak egy helynek, ami csak az adott helyen található meg.

11. A fák befektetést jelentenek közösségeink és a jövő generációi számára: Fa ültetéssel, ajándékot adunk környezetünknek, közösségünknek. Mivel sok fafaj több száz, ill. ezer évig is élhet, a „befektetési” faültetésünk jóval tovább tart a saját életünkön.

12. A fák segítenek lelassítani a csapadékvíz elfolyását: A fák segíthetnek felfogni az áthatolhatatlan burkolatról folyók és patakok felé lefolyó vizet, megvédhetik a patakpartokat, segíthetnek csökkenteni a hirtelen áradásokat, és segíthetnek feltölteni a föld alatti víztartókat. A vizes élőhelyeken és a folyók mentén élő fák jól alkalmazkodnak az áradásokhoz és más magas vízállású időszakokhoz.

13. A fák segítenek fenntartani a helyi vízkörforgást: A fák nagyon fontos szerepet játszanak a helyi vízciklusok fenntartásában. A fák megtartják a vizet, megakadályozzák az elöntést, feltöltik a föld alatti víztartó rétegeket, fenntartják a vízgőzt a légkörben, növelve a csapadék esés lehetőségét.

14. A fák védik a lakóhelyet a viharok ellen: A partvonalak mentén, ültetett fák segítenek megvédeni a szárazföld belsejében lévő területeket a viharhullámoktól, erőteljes szelektől.

15. A fákból a mi felhasználásunkra gyártanak termékeket: A fák számos fontos terméket termelnek, amelyeket mindennapi életünkben használunk, beleértve a fát, a gyógyszereket és az élelmiszereket. Például a Moringa fát szuperélelmiszerként tartják számon, mivel a fa minden része élelmiszerként vagy gyógyszerként használható, és a magokat egyes fejlődő országokban még víztisztításra is használják. Néhány további egészségünkre hasznos fa: Vadgesztenyéből készült krém, Diófa levél, csillagánizs, fehér akác, fahéj fa, fűzfa, stb.

16. Gyönyörűek a fák: A fák ültetése nagyszerű módja annak, hogy egy csipetnyi gyönyörű természettel ruházzuk fel ingatlanunkat, és javítunk egy hely esztétikáját. Egy kifejlett fa gyönyörű virágzáskor és lombos állapotban is.

17. A fák megtisztítják a talajt: A fák bizonyos szennyező anyagokat megkötnek, tárolnak, másokat pedig kevésbé mérgező formákká alakítják át.

18. A fák segítenek a zajszint csökkentésében, megszüntetésében: A fák segítenek elnyelni a levegőben lévő hangos zajokat, különösen városi környezetben, autóutak, autópályák közelében lévő lakhelyeknél.

19. A fák tisztítják a levegőt: A fák felfogják a légszennyező anyagokat, például szén-monoxidot, kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot, ózont és részecskéket és helyettük tiszta levegőt adnak nekünk.

20. A fák segítenek ügyfeleket vonzani a vállalkozásoknak: Az ügyfelek szívesebben részesítenek előnyben olyan vállalkozásokat, amelyek területén vagy épületük előtt fák vannak.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való: Fa, mint szimbólum

A fák képesek szimbolizálni, inspirálni és kifejezni a szeretet, a hála, a védelem és a boldogság legmélyebb érzéseit. A föld e fenséges növényei annyira becsesek, hogy ősidők óta mindegyiket különleges jelentéssel tisztelik. Minden fa ereje, szépsége és nyugalma az élet varázslatát és csodáját jelképezi a mítoszok és folklór világában.

Mit szimbólizál a fa:

1. Növekedést
2. Fejlődést
3. Változást
4. Megújulást (lombhullató fák)
5. Szeretetet
6. Békét
7. Nyugalmat
8. Harmóniát
9. Életet
10. Energiát
11. Védelmet
12. Egészséget
13. Kitartást
14. Szerencsét
15. Boldogságot
16. Bátorságot
17. Alázatot
18. Hosszú életet

A fák sokoldalú haszna:

1. Levegőszűrő, oxigén termelő: A fák szűrik a levegőnket CO2 és egyéb szennyező anyagok elnyelésével. Cserébe oxigént bocsátanak ki számunkra lélegezni, ami az élethez szükséges.
2. Víztisztítás: A szennyező anyagok kiszűrésével, védik a vizet.
3. Talaj: A fák megakadályozzák a talajeróziót.
4. Biodiverzitás: A fák a világ szárazföldi biológiai sokféleségének 80%-ának adnak élőhelyet. Egyetlen fa az erdőben többszáz, az esőerdőben akár 2000 fajnak is otthont adhat.
5. Társadalmi, gazdasági hatás: A fák több milliárd embernek adnak megélhetést: csemete-, fa termelők, faiskolák, fafeldolgozás, építőipar, különféle kézműves termékek készítőinek. A fa meleget ad, télen a fafűtéses házak lakóinak.
6. Zajvédelem: A forgalmas utak zaját hatékonyan felfogják.
7. Rekreáció: A lelki és biológiai folyamatokra pozitív hatással vannak a fák.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való: Fa ajándékozás

A gyep öntözésének időszaka

A gyep öntözésének időszakát az időjárási körülmények befolyásolják. Az öntözés időszaka egybe esik a vegetációs időszakkal, ami évenként eltérő lehet. Van olyan év, hogy már Márciusban olyan meleg van, hogy öntözésre van szükség. Van olyan év, amikor csak Április közepétől van szükség, öntözésre. A vegetációs időszak vége is elég változatos lehet. Van olyan év, amikor Szeptember közepétől hűvösebb, csapadékosabb az időjárás. Van olyan év, amikor Októberben még elég meleg van ahhoz, hogy öntözésre van szükség.

A gyep öntözésének kezdő időpontját úgy tudjuk meghatározni, ha figyeljük az időjárást. Ha a nappali hőmérséklet 20 C vagy ennél magasabb, és száraz, akkor célszerű elkezdeni a gyep öntözését. Ebben az időszakban, még ritkábban kell öntözni, 2-3 naponta, később az hőmérséklet emelkedésével arányos gyakoribb öntözésre van szükség.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

A gyep öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja:

Talajszerkezet

A talajszerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talajtípus van, amely általában keverten, a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talajtípus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

A gyep öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az egyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a gyepnek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban.

Napos és árnyékos területek

A gyep napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjon le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Mennyi vízre van szüksége a gyepnek?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter gyep terület vízigénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül. 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a gyep vízigénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

Hogyan lehet mérni a vízmennyiségét?

A vízmennyiség mérésére kétféle módszer van:

1. Helyezzünk a gyep felületére széles nyílású üvegeket vagy cserép alátéteket egyenletes távolságokra egymástól az öntözés sugarán belül. Ezután állítsuk be az öntözőt 10 percre, miután megállt az öntözés, mérjük meg a víz mélységét az üvegekben vagy az alátétekben.
2. Helyezzünk a gyep felületre mérőedényeket az első pontban megadott mód alapján, majd az öntözés vége után nézzük meg a mérőedény oldalán lévő értéket. A mérőedény használatakor gondoskodjunk az edény megfelelő rögzítéséről, a felborulás megelőzése érdekében.

Mikor és hogyan öntözzük a gyepet?

Az öntözés időpontjának a meghatározásához figyelembe kell venni a levegő hőmérsékletét is. Kora tavasszal, nyár végén, kora és késő ősszel az éjszakák hűvösebbek, a nappalok melegebbek. Ezen időszakokban, 2-3 naponta, egyszer reggel 7-8 óra körül ajánlott öntözni. Ebben az időtartományban azért célszerű öntözni, mert ezzel megelőzhetjük az éjszakai és hajnali hűvös következtében kialakuló gombabetegségek kialakulását.

Késő tavasszal, a nappalok egyre melegebbé válnak, ezért napsütötte területeken ajánlott az öntözés időpontját korábbi időpontra állítani, 4,5 vagy 6 órára. A nyári hónapokban, tartós meleg esetén a hőmérséklet késő este vagy kora hajnalban kezd el lehűlni. Ebben az időszakban az öntözőt ajánlott úgy beállítani, hogy a hűlés és hajnali melegedés között legyen, este 11 és reggel 5 óra. Öntözésre a legjobb időpont nyáron kánikulai időszakban este 11 és reggel 3 óra között van, azért mert ebben az időszakban hasznosul legjobban az öntöző víz. Ha az öntözés időpontja reggel 5-6 órakor kezdődik vagy fejeződik be, akkor az intenzív napsütés következtében az öntöző víz nagy része elpárolog, így könnyen vízhiányos lehet a gyep, ami száradási tüneteket okoz. Nyáron kánikulai időszakban már reggel fél 8-kor 30 C hőmérséklet van.

Ha a gyep bizonyos részei a kertben árnyékos részen van, akkor is célszerű figyelembe venni a feljebb leírt öntözési javaslatokat, azonban ügyelni kell arra, hogy az ilyen területeket lényegesen rövidebb ideig öntözzük a gyepet, máskülönben könnyen gombás betegségek vagy rohadás alakul ki.

Ha a gyep valamilyen adottság miatt elég árnyékos részen van a kertben, akkor az önözési időpont legmegfelelőbb ideje a hajnali órák.

Homokos, laza talajszerkezetű kertekben a gyep öntözését két részre osztva oldjuk meg, azért mert az említett talajok vízmegkötő képessége nagyon csekély.

Mennyi ideig öntözzünk?

Ez a feljebb leírt tényezőktől függ, a pontos időtatam meghatározásához megfigyelésre és kísérletezésre van szükség. Nyáron, amikor a gyepet naponta öntözzük, akkor van megfelelően öntözve, ha öntözés után a talaj 12-15 cm mélyen vizes és nap közben eléggé kiszárad a talaj felső része a következő öntözés időpontjáig.

Miért ne öntözzünk nap közben kánikulában?

Ennek két oka van:

1. Igaz, hogy a gyepet nap közben, kánikulában is lehet öntözni, de ez elég értelmetlen, mert nap közben hatalmas a párolgási veszteség, ezért csak csekély mennyisége hasznosul a víznek. Nem mellesleg nem igazán gazdaságos, vízfogyasztás és költség szempontjából. Egy erős, megfelelő gyökérzettel rendelkező gyepnek, nap közben is ki kell bírnia víz nélkül a következő öntözési időpontig.
2. Olyan területeken, ahol a gyep teraszosan van kialakítva a telek lejtése miatt úgy, hogy a teraszok közötti részen növények vannak beültetve, akkor ezen, növények levelei könnyen megéghetnek az öntözés miatt, abban az esetben, ha az alsóbb terasz a felső teraszról van öntözve.

]]> https://naturgarden.hu/ontozes/ Fri, 11 Jan 2019 04:00:58 +0000 https://naturgarden.hu/?p=8370 A kertgondozás kiemelkedően fontos része az öntözés. Az öntözés a talaj nedvesség tartalmának mesterséges úton történő szabályozását, pótlását jelenti. Az öntözést általában száraz időszakokban kell megoldani a növények megfelelő egészsége és fejlődése érdekében. Az öntözés további szerepe, hogy a kiszórt tápanyag megfelelően le tudjon bomlani, hogy a talajba jutva felvehetővé váljon a növénynek.

Öntözés fajtái

Az alábbi öntözési formák a legelterjedtebbek a kertekben:

Kézi öntözés

Az öntözést kannával vagy öntözőcsővel (slag) oldjuk meg.

Esőszerű öntözés

Az esőszerű öntözés fajtái:

1. Kézi, manuális vagy automataöntözés. A kézi esőszerű öntözést öntözőkannára szerelt rózsával vagy öntözőcsőre szerelt állítható szóró fejjel tudjuk megoldani.
2. Öntöző csőre szerelt, manuálisan, mozgatott (telepített) billenő vagy forgó karos szóró fejjel.
3. Az automata öntözés, esőztető öntözésnél a kútból vagy hálózatból származó vizet szórófejek, fúvókák segítségével juttatjuk ki a növényekre.

Csepegtető öntözés

Csepegtető öntözés során, ahogy az elnevezés is utal rá, a víz, cseppenként jut ki a talajba.

Öntözés hiányából származó problémák

1. A növény fejlődése lelassul.
2. A virágzási idő megrövidül.
3. A növény egészségi állapota gyengül.
4. A legyengült növény esztétikai értéke csökken.
5. A vízhiány következtében kórokozók és kártevők támadják meg a növényt.
6. A vízhiány miatt a növény fiziológiai állapota, vízszállító képessége csökken a víz hiány mértékétől függően.
7. A hosszan tartó vízhiány miatt a növény részlegesen vagy teljesen elpusztul.
8. A növények elpusztulásából eredő károk költsége komoly kiadást jelenthet. Gondoljunk el milyen munka, idő és pénz igényes egy kihalt növény például, egy tuja sor pótlása. A kihalt tujákat ki kell ásni, újakat kell venni, elültetni, majd évekig várni, amíg a megfelelő (takarási) magasságot eléri.

Az öntözés különösen fontos területei

• Ültetés utáni 4-6 hét, cserjék estén 6 hónap, fák esetén egy év.
• Tűző, napos helyen lévő növények.
• Laza talajban ültetett növények.
• Cserépbe, balkon ládába ültetett növények.
• Ház közelébe, takarásba ültetett növények.
• Sekélyen gyökeresedő növények.

Öntözés hiányára utaló jelek

Először a levelek színe tompul, majd fonnyad, pöndörödik, sárgul, foltosodik, majd az alsó, fák estén a belső levelek sárgulnak, barnulnak, végül lehullanak. Tartós víz hiány esetén először a lágyszárú hajtások lankadnak, fonnyadnak, ami tovább terjed az idősebb részekre is, végül teljesen elszárad a növény.

Hogyan előzhetők meg az önözés hiányából adódó problémák?

Az egyik legfontosabb az ültetés előtti talaj szerkezet javítás, ami által a talaj víztartó képessége is javul. A talaj szerkezetét és víztartó képességét négyféle módon javíthatjuk:

1. Különféle szervesanyagok bedolgozásával oldhatjuk meg.
2. Olyan termőföld vásárlásával, amely megfelelő mennyiségű szerves tápanyagot tartalmaz.
3. Rendszeres, megfelelő mennyiségű öntözéssel.
4. Talajtakarással, más néven mulcsozással.

Hogyan öntözzünk hatékonyan?

A balkon növények öntözését leghatékonyabban kézi (kanna, slag) öntözéssel tudjuk megoldani. A balkon növények öntözését mikro öntözési eszközökkel (pálcás csepegtető, mikro szórófej) is megoldhatjuk. Ez kényelmes módja az öntözésnek. Hátrányai: költséges, a vezeték hálózatba épített csepegtetők és szóró fejek fix helyen vannak, vagyis a cserepes növények helyét korlátolt módon tudjuk változtatni. A vezeték hálózat elrejtésére nem mindig megoldható, ezért látható, könnyen is sérülhet.

Hogyan öntözzünk a balkon növényeket?

Kézi öntözéskor ügyeljünk arra, hogy öntözőkannán legyen rózsa fej a slagon szóró fej, a talaj kimosódás, talajlemosódás megelőzése éredekében.

Miért van erre szükség?

Két okból:

1. A kannából, slagból kiömlő víz kimossa a cserepes növények földjét, ami miatt a gyökérzet egy része takarás nélkül marad, így könnyebben kiszárad.
2. Az évelő növények tápanyag pótlását tavasszal és az újra virágzás érdekében virágzás után pótolni kell. Ha a cserepes növény talajára hosszú hatástartamú tápanyagot szórunk ki, az könnyen elmosódhat kannából vagy slagból kifolyó víz miatt.

A kert öntözését leghatékonyabb, leggazdaságosabb módon öntöző rendszerrel tudjuk megoldani.

Miért a leghatékonyabb és leggazdaságosabb az öntözőrendszer más öntözéshez képest?

Az automata öntözés időtakarékos, kényelmes, egyenletes víz elosztást biztosít. Egy 200-300 m2-es kert kézi öntözési ideje 3-4 óra. Automata öntözőrendszerrel ez 1 óra vagy 2 X 30 perc alatt megoldható.

Mikor és mennyi ideig öntözzünk?

Nyáron általánosságban egy négyzetméter terület víz igénye legalább 20-40 liter hetente. A víz mennyisége a kert elhelyezkedésétől (napos, árnyékos, völgy, hegy) és tájolásától függően változik. A 20-40 liter víz körülbelül 25-50 mm esővízzel egyenlő. Tavasszal és ősszel a növények víz igénye hetente 10-20 liter négyzetméterenként, ami 12-25 mm esővíznek megfelelő mennyiség.

A víz egyik része a talajvíz tartalékból származik, a másik részét öntözéssel kell megoldani. Ha nem esik az eső és nem öntözünk, akkor a talaj kiszárad. A hosszan tartó száraz időszak súlyos mértékű vízveszteséget eredményez, még idősebb, mélyen gyökerező növényeknek is.

Mi határozza meg az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét?

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét több tényező befolyásolja.

Talaj szerkezet

A talaj szerkezet minősége az egyik legfontosabb tényező öntözés szempontjából. Öt alapvető talaj típus van, amely általában keverten a különféle fajták keverékéből áll, de különálló ként is megtalálhatóak. Az öt talaj típus: agyak, homok, vályog, mész, tőzeg. Az egyes talajtípusok víztartó képessége különböző, ami meghatározza az öntözés mennyiségét és idejét.

Agyagos, kötött talajokat tavasszal, ősszel elég 2-3 naponta egyszer öntözni, átlagos függően időjárás estén. Késő tavasszal, nyáron tartósan meleg időszakban naponta öntözzünk. Laza, homokos, vályog, tőzeg talajok estén időjárástól függően, 1-2 naponta, megosztva (reggel, este) öntözzünk. Tartósak meleg időszakban naponta, megosztva öntözzünk.

Kert fekvése, tájolása

A kelet nyugati fekvésű kert vízigénye több mint az észak déli fekvésű kerté.

Évszakok

Az öntözés szempontjából másik fontos tényező az egyes hónapok csapadék mennyisége és átlaghőmérséklete, ami különböző. Ezért, az gyes hónapokban különböző mennyiségű vízre van szüksége a növényeknek. A tavaszi, őszi hónapokban ritkábban kell öntözni, nyáron gyakrabban. Télen, enyhe csapadék, fagymentes időszakban is szükségessé válhat az öntözés.

Kora tavasszal és késő ősszel, abban az esetben, ha öntözésre van szükség, mert nap közben meleg idő van, akkor az öntözés idejére a legoptimálisabb időpont reggel 7-8 óra. Késő tavasszal, nyáron nagy melegben inkább késő este, 11 óra vagy kora hajnalban 1 vagy 2 órakor célszerű öntözni, mert ilyenkor a levegő hőmérséklete hűvösebb, ezért jobban hasznosul az öntözővíz. Ha ennél későbbi időpontra van időzítve az önöző, akkor a gyorsan felkelő, meleg nap sok vizet elpárologtat. Nyáron, kánikula idején reggel fél 8-kor már 30 C is lehet. Tehát, ha reggel 4, 5 vagy 6 órakor kezdődik az öntözés, akkor sok víz nem tud megfelelően hasznosulni, a nap elpárologtatja. Ez a havi kiadás szempontjából (vízdíj) hátrányos.

Napos és árnyékos területek

A kert napos területei, öntözés szempontjából több öntözővizet igényelnek, mint az árnyékos területek.

Sík, lejtős kert adottság

Sík területek öntözése egyszerűbb, a lejtős területek öntözésekor ügyelni kell arra, hogy öntözővíz ne folyjék le, hanem legyen ideje beszívódni a talajba, ezért a lejtős területeket naponta többször, kevesebb ideig öntözzük.

Szeles időszakok, területek

Szeles időszakokban a szélszárító hatása miatt több vízre van szüksége a növényeknek.

Növényzet

A különböző növényeknek különböző víz igényük van. A kert növényzetének összetétele meghatározza az öntözővíz felhasználás mennyiségét. A legnagyobb öntözővíz igényű növény a gyep.

Milyen a szakszerűen telepített öntöző rendszer?

A csövek, kivéve a csepegtető, a földbe vannak ásva, a szóró fejek megfelelően lefedik az adott területet. A csepegtető nagyobb növények esetén két oldalt vannak fektetve, annak érdekében, hogy mindkét oldal gyökérzete megfelelően legyen öntözve. Kivéve sövény esetén, ha gyep van telepítve. Ez esetben a sövény gyep felé eső gyökérzetét a szóró fejek megöntözik. A jól telepített öntözőrendszer úgy van kialakítva, hogy figyelembe vették kiépítéskor a kert egyes részeinek napos, árnyékos adottságait és  ennek megfelelően a napos és árnyékos területeket külön körökre vannak kiépítve.

Mire kell figyelni öntözőrendszer beállításakor?

1. Az öntözőrendszert minden tavasszal beüzemeléskor ellenőrizzük, ha hibát észlelünk, javítsuk.
2. Az öntözőrendszer beállításakor ügyeljünk arra, hogy napos területeken több vízre van szükség, árnyékos részeken kevesebbre.
3. Beállításkor figyeljünk arra, hogy csepegtető kört magasabb időtartamra állítsuk, mint a szóró fejes köröket, ugyanis a csepegtetőn kijutó víz mennyisége a cső átmérőtől függ. Egy 16-os átmérőjű cső egy méter hosszú szakaszon egy óra alatt csupán két liter vizet juttat ki.
4. A napos és az árnyékos területek öntözési idejét különböző időtartamra állítsuk.

Az öntözés időpontját, gyakoriságát és idejét a feljebb leírt tényezők alapján kell meghatározni.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Öntözési útmutató

Gazdaságos, víztakarékos öntözés

Milyen fajta fenyőt vegyünk?

A fenyő választásakor több szempontot kell figyelembe venni.

Először gondoljuk végig, milyen célunk van a fenyővel, mi motivál bennünket, miért szeretnénk fenyőt a kertbe, például szoliternek, sövénynek, vagy mutatós csoportba ültetni, vagy valamilyen takarás miatt, és azt milyen fenyőt szeretnénk, lombhullatót vagy örökzöldet.

Másodszor, mérjük fel a kert adottságait, méretét, fekvését, talaj és fényviszonyait, fagyérzékeny fajtákat csak védett helyre ültessünk.

A fenyőknek méretük alapján három meghatározó tulajdonsága van:

1. Végleges magasság.
2. Végleges szélesség.
3. Növekedésük habitusa (gyors, lassú, közepes).

A magasra, szélesre növő fajtákat főleg nagyobb kertekbe ültessük, szoliternek, kisebb csoportokba vagy sövénynek, takarásként vagy térelválasztóként. Ha sövényként vagy térelválasztóként ültetjük, akkor ezek formája lehet természetes alakú vagy nyírott formájú.

A közepes, kisebb fajtákat minden kertbe ültethetjük. Ezek is jól mutatnak szoliterként, kisebb csoportokban vagy sövényként ültetve. A sövénynek ültetett fenyő lehet természetes alakú vagy nyírott formájú. Vannak olyan nagy növekedésű fenyők is, amelyek közepes vagy kisebb kertekbe is ültethetők, ezeket nyírással tudjuk megfelelő mérten (magasság, szélesség) tartani.

Fenyőválasztás előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy mennyi időnk lesz őket gondozni.

Mind ezek figyelembevételével, válasszunk olyan fajtákat, amelyek a legjobban tetszenek, és a legjobban illenek a kertbe.

Ha segítségre van szükségünk fenyő választásához, akkor keressünk meg egy megfelelő szakembert vagy kertészetet, ez ügyben.

Fenyőültetés

A legtöbb hazai kertészet kínálatában lévő fenyőfajta jól viseli a szélsőséges hazai időjárási viszonyokat. Válasszunk az ültetési célnak megfelelő fajtákat.

• Kisebb helyekre vagy sziklakertbe – törpe fajtákat.
• Nagyméretű helyekre, például ezüst-, jegenyefenyőt, ciprusokat.
• Fenyősornak, sövénynek, például oszlopos vagy szélesebb fajtákat, leyland ciprust, normand, koreai, ezüstfenyőt vagy örökzöld lucfenyőt.
• Növénycsoportba, például, törpe, közepes vagy nagy fajtákat.
• Cserepes, edényes, dézsás növényként, törpe vagy közepes fajtákat.

Csak olyan növényeket vegyünk, amelyek szépek, egészségesek.

Ültetés idő

Mikor telepítsünk földlabdás, konténeres fenyőt?

A földlabdás, konténeres fenyőket szinte egész évben ültethetjük, kivéve tartós fagy vagy kánikula idején.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot a növények végleges mérete és növekedési erélye határozza meg. Válasszuk meg helyesen a megfelelő távolságot elkerülve a későbbi túlzsúfoltságot. Önálló fenyőnek vagy csoportos (2-3 db) fenyőnek az ültetési távolsága, attól függően mekkorára nőnek: 4-6 m, sövény vagy sor jelleggel 1-3 m. Ne féljünk a nagynak tűnő távolságtól, idővel benővik a fenyők. Fenyőt vagy más növényt nem csak a mának ültetünk, hanem a jövőnek. A fenyők, úgy mint más növények folyamatosan nőnek, 5-10-20-30-40-50 év múlva, akár 20-30 m magasságot is elérhet egy fenyő, pl. a Leyland ciprus begyökeresedés (2-3 év) után, évente 80-100 cm-t is képes nőni, magassága eléri a 30 m-t, szélessége 4 m-t idősebb korára. Más fajták pl. cukorsüveg fenyő, begyökeresedés után, évente 2-2,5 cm nő, 10 év múlva 2-2,5 méter magasságot is elérhet.

Itt szeretnék egy téves elvet eloszlatni: elterjedt nézet a növények, fák végleges magassága, szélessége megadása. Nincs ilyen. Nem láttam még olyan növényt, amelyik elérte a megadott magasságot, szélességet és megált volna a növekedésben. A növények (kivéve viráok), fák életük végéig folyamatosan nőnek.

Ha túl ültetjük a fenyőket egymáshoz, annak két hátránya van:

1. Több növényt kell venni, ez több pénz kiadás.

2. Elnyomják egymást a növények.

Hogyan ültessünk fenyőt?

A fenyőket földlabdával vagy konténeresen árulják a kertészetek.

A szakszerű ültetés fontos feltétele a fenyők megfelelő fejlődésének. Ezért különösen figyeljünk az ültetés lépéseinek betartására. Az ültetés minőségét meghatározó tényezők: a talaj, ültetőgödör, tápanyag, tömörítés, iszapolás.

Az ültetés lépései

1. Ha nem tudjuk, milyen a talaj pH értéke, mérjük meg. Szükség esetén ültetés közben keverrjünk a földbe. olyan anyagot (fenyő kérget, savanyú tőzeget) amellyel a talaj savasabb kémhatású lesz.
2. Ássuk, akkora gödröt, amely a földlabda méretének 2-3-szorosa. A gödör alját lazítsuk fel, a kiásott földet  porítsuk, törjük össze, ha darabos, hogy finom, porhanyós, laza legyen. A kiásott földbe keverjünk bele szerves, rostos anyagot, pl. komposzt, tőzeg, majd szórjunk ebből a keverékből a gödörbe annyit, amennyi kb.8-10 cm réteget képez egyenletesen a gödör alján.
3. Ha a talajban valamilyen kártevő található, azt távolítsuk el, a földet fertőtlenítsük.
4. A fenyőt vegyük ki a konténerből, földlabdás fenyő esetén távolítsuk el a jutazsákot, óvatosan, úgy, hogy a gyökérzet ne sérüljön. Igaz, hogy a jutazsák szerves eredetű és ezért lebomlik, de ehhez idő kell. Ha a jutazsákot a földlabdán hagyjuk, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy a gyökerek növekedését, begyökeresedését akadályozza, ami következtében a fenyő akár el is száradhat. Helyezzük a fenyőt a törzsén is látható ültetési mélységig a gödörbe.
5. Igazítsuk be a növényt, lehetőleg arányosan, középen legyen a gödörbe. Ez főleg sövény ültetés esetén fontos. Elég kellemetlen látvány, ha a növények nem egyenletesen vannak elültetve.
6. Töltsük fel a gödröt a szervestápanyaggal, savanyú tőzeggel, fenyőkéreggel dúsított keverékkel, enyhén tapossuk be a földet, majd öntözzük be. Miután a víz beszivárgott a földbe, az egész gödröt töltsük fel földdel, majd ismét tapossuk meg óvatosan.
7. Öntözzük be a talajt jó alaposan, úgy hogy iszapos legyen.
8. Szelesebb kertekben üssünk le karót a fenyő mellé és kössük ehhez.
9. Szórjunk a fenyő köré a földre, hosszú hatástartamú, lassan lebomló szerves tápanyagot.
10. Szórjunk ki mulcsot a fenyő köré 6-8 cm vastagon, így csökkentjük a vízveszteséget és a gyomosodást is nagymértékben megelőzzük.

Ültetés után a fenyőt legalább 6 hónapig folyamatosan öntözzük, naponta, rendszeresen, mert a fenyők lassan gyökeresednek. Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény vízigénye megnövekszik, még a fenyőké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés.

Fenyő gondozása

Kertünkben a fenyők a legkevesebb törődést igényelnek, egész évben alig adnak munkát. A fiatal fenyők az első években nagyon szépek, dúsak. Idővel a növekedésük habitusa szerint, ősszel a belső részeken van egy természetes levélhullás. Ennek az oka első sorban a fényhiány, ha azonban a levélhullás erőteljesebb, akkor viszont valamilyen betegség az oka.

Vannak olyan fenyők is, például a selyemfenyő és az erdei fenyő, amelyeknek idővel csak az ágaik külső részén marad meg csak a levélzet. A levélhullás látványa az erdei fenyőn a legkellemetlenebb, ugyanis a lehulló levélzet sokáig a korona belsejében marad, majd az erős szél hatására lehulló levélzet eléggé sok koszt okoz a fa környékén. A levélzet összeszedését nehezíti az, ha a fenyő alatt valamilyen növényzetre hull, mert a növények levélzetéből elég nehéz, időigényes a levélzet kiszedése.

Ha a fenyő külső részén, az ágvégeken látható levélsárgulás, barnulás, hullás vagy levélzetdeformálódás, akkor annak az oka valamilyen kórokozó vagy kártevő.

Metszés, nyírás

A törpe fenyők lassabban nőnek, mint a nagyobb fajták. A növekedésük alkalmával ezek is elvesztik a belső részeken lévő levélzetüket. A tavaszi új hajtások eltérő mértékben fejlődnek, időnként kettős csúcshajtása is lehet a fenyőnek, ezért a mellékhajtást el kell távolítani. A törpe fenyők növekedését szabályozhatjuk úgy, hogy tavasszal a hajtásokat kurtítjuk, ennek van egy olyan előnye is, hogy a törpefenyő szép dús, sűrű marad.

Előfordul időnként az, hogy a gondosan elültetett fenyő alsó ágai benőnek olyan helyeket, amelyek korábban szabadok voltak, például kocsi beálló, járda, gyerekjátszóka. Ilyen esetekben a zavaró ágakat tőből távolítsuk el, majd sebkezelővel kezeljük a vágás felületét.

A fenyők bizonyos fajtáit rendszeresen, évente 2-3-szor nyírhatjuk, így szép sövényt, térhatárolót alkotnak.

Talajigény

A fenyő főként savanyú, tápanyagban gazdag talajokban fejlődik a legjobban. Ha a talaj kémhatása nem, megfelelő, akkor a talajba szervesanyagot és tőzeget kell kijuttatni, bedolgozni.

Tápanyagpótlás

Az ültetéskor kijuttatott tápanyagot elég gyorsan felhasználja a fenyő. A tavaszi hajtás növekedés időszakában is sok tápanyagot igényel. Mind ezek mellet az időjárási körülmények (eső, viharos szél, jégeső, hó, tél, nyár) miatt is igényelnek tápanyagot. A tápanyagpótlás hatására a fenyők ellenállóbbak lesznek időjárási körülményekkel szemben. Különösen fontos szerepe van a tápanyagpótlásnak abban, hogy a fenyő ellenállóképessége erősödjön a különféle kórokozókkal és kártevőkkel szemben is.

Mind ezek miatt ajánlott a fenyők tápanyagpótlásáról rendszeresen, évente kétszer, tavasszal és ősszel gondoskodni. Tápanyagpótlásra csakis szerves, hosszúhatástartamú tápanyagot használjunk, ettől lesz a fenyő ellenállóképessége a legmegfelelőbb. Nem mellesleg a szervestápanyag a talajban lakó hasznos organizmusokat is táplálja, amely a növények tápanyagfelvételében segédkeznek.

Öntözés

Ültetést követően az öntözés gyakorisága kezdetben sűrűbb, majd a begyökeresedés után ritkább, de rendszeres. Az öntözés mennyiségét és gyakoriságát az időjárási körülmények befolyásolják. Szárazabb időszakban, nyáron rendszeresen kell öntözni. Az új ültetésű fenyőket szárazabb ősszel és tavasszal is rendszeresen kell öntözni. Az öntözés akkor megfelelő, ha a víz a talajt a gyökérzet teljes mélységéig átitatja. Nyáron, kánikulai időszakban az öntözési idő kora késő este vagy kora hajnalban legyen, amikor a levegő lehűlt és még nem kezdett felmelegedni. Ebben az időszakban hasznosul a legjobban a víz.

A fenyő félék ősszel, télen és kora tavasszal is igénylik az öntözést, csapadékmentes időszakokban. Ezért ilyenkor is öntözzük őket, hetente egyszer-kétszer, fagymentes időszakban. Ha a kertben öntözőrendszer van kiépítve, akkor azt ősszel a fagyok előtt téliesítik, ezután az öntözést kézi öntözőcsővel tudjuk megoldani.

A fenyők bizonyos fajtái elég jó szárazságtűrők, azonban ez csak az idősebb, nagyobb példányokra igaz. Az a fenyő szárazságtűrő, amely hosszabb nyári szárazságot is károsodás nélkül kibír.

Teleltetés

A téli károk megelőzésére, a mi éghajlatunkra alkalmas hazai termesztésű fajtákat válasszunk. A fiatal növények tövére húzzunk téli földkupacot, mely megvédi a gyökérzetet a hidegtől. Takarásra alkalmas: a lomb, szalma,, fenyőkéreg (mulcs), komposzt. A cserepes, edényes fenyőket vigyük fagymentes helyre vagy süllyesszük cserepestül, edényestül a talajba.

Permetezés

A fenyőféléknek, csakúgy, mint más növényeknek vannak kórokozói és kártevői. A betegségeket a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák. A betegségek bárhol előfordulhatnak termőhelytől függetlenül. A gombák és a kártevők akkor jelennek meg, ha a növény ellenálló képessége csökken. Ezért kiemelkedő fontosságú a megelőzés.

A permetezés gyakorisága az időjárási körülményektől és a fenyő ellenállóképességétől, egészségi állapotától függ. A megfelelően gondozott, egészséges fenyők ellenállóképessége jobb, mint az elhanyagolt fenyőké.

A fenyők és egyéb növények ellenállóképességét növelhetjük, rendszeres tápanyagpótlással, megfelelő, rendszeres vízellátással (csapadékszegény ősszel, tavasszal és télen is) és talajszerkezet javítással. A betegségek feltűnését ne vegyük fél vállról. Elhanyagolásuk a növény pusztulását is eredményezheti! A fenyők permetezése egész évben végezhető, szél, csapadék, fagymentes napokon, a megfelelő permetszerekkel.

A témához kapcsolódó bejegyzések:

Permetezés

Öntözés

Miért szárad a fenyő?

Örökzöldek, fenyők, tuják betegségei és kártevői

Mit jelent a talaj pH értéke?

A talaj pH értéke arra utal, hogy milyen kémhatású a talaj (lúgos, savanyú vagy semleges). Minél magasabb ez az érték, annál lúgosabb (bázikus) a talaj, minél alacsonyabb ez az érték, annál savasabb a talaj kémhatása. A pH értékeket egy 0-14 közötti skálán mérjük. A 0 – 6,5 közötti érték a savanyú tartomány között van. A 6,5 – 7 közötti érték semleges kémhatású. A 7 – 14 közötti érték lúgos kémhatásút jelent.

Miért fontos a pH értéke?

A növények pH értékeinek igénye eltérő. Vannak olyan fajta növények, amelyek kifejezetten lúgos talajban érzik jól magukat. Vannak olyan fajta növények, amelyek semleges talajban fejlődnek a legjobban és vannak olyanok, amelyek lúgos talajt igényelnek.

Miért fontos a talaj pH értékének a mérése?

A pH érték fontos tényezője a növények egészséges fejlődése érdekében. A talaj pH értékének ismerete alapján kiválasztható, hogy melyek azok a növények, amelyek a legideálisabbak, az adott talajba.

A talaj pH értékét befolyásoló tényezők

A taj pH értékét az alábbi tényezők befolyásolják.

Talaj típus

Az olyan talajok, amelyeknek magas a kovatartalma vagy meszes, lúgosak.

Éghajlat és időjárás

A hőmérséklet, a páratartalom, a napsütés, a levegő szennyezettsége mind hatással vannak a talajra. A sok eső kimossa a talajban lévő tápanyagokat. Ennek következtében változik a talaj összetétele, például a kalcium-karbonát (mészkő) kimosódásával, savas kémhatás alakul ki.

A talajban bomló anyagokkal kapcsolatba kerülő víz pH értékcsökkenést okoz, mert a bomlás során szén-dioxid szabadul fel.

Szárazabb éghajlat, hosszabb szárazság esetén a talaj lúgosabbá válik, mert a talajban kevesebb kevés a víz, ami miatt az ásványok és sok koncentrációja magasabb, ezért a pH érték nő.

Növény fajok

Az adott területen őshonos növények is befolyásolják a talaj pH értékét. A lehulló levelek bomlása folyamán a pH érték növekszik.

Öntözővíz

Az öntözéshez használt víz is befolyásolja a talaj pH értékét, attól függően, hogy a víz savas vagy lúgos kémhatású. A csapvíz kémhatása klóros, vagyis savas (pH 5).

Tápanyagellátás

A talaj pH értékének optimális szinten tartása érdekében szintén fontos tényező a megfelelő tápanyag ellátottság. Különösen fontos tudni azt, hogy a műtrágyák használata esetén a talaj kémhatása változik, savas irányba. Ez negatívan befolyásolja az olyan növények egészségi állapotát, amelyek lúgos talajban érzik jól magukat. A savasodás következtében a lúgos talajt kedvelő növények először legyengülnek, fogékonnyá válnak a betegségekre, majd lassul a növekedésük, végül elpusztulnak.

A talaj pH értékének mérése

A talaj pH értékének mérésére, többféle lehetőség van. Ezek közül a legjobbak, legpontosabbak a műszeres mérések, amelyek különféle elvek alapján működnek.

A témához kapcsolódó hasznos olvasni való:

Tápanyagpótlás

Mi a teendő ilyenkor a kertben?

Az éghajlatunk ősszel elég változékony tud lenni. Van, amikor kellemesebb, enyhe az ősz. Van, amikor hűvösebb nyirkosabb.

Ennek figyelembe vételével, az öntöző rendszert kora ősszel (Szeptember) vagy a szeptemberi meleg után érdemes átállítani. Csökkentsük az öntözési időt és az öntözés gyakoriságát. A hűvösebb, de szárazabb időkben elég, ha csak 2-3 naponta öntözünk, csökkentett időtartamban, naponta egyszer.

Ebben az időszakban érdemes elgondolkozni azon, ha még nincs beépítve a kertünk, hogy megterveztessük. Ha csak tavasszal gondol erre, akkor késhet a kertépítés kivitelezése, mert a kertépítők többsége, tavasszal tele van munkával, így valószínűleg csak ősszel tudják elkezdeni a kertépítést.

Őszi teendő a gyeppel, fűvel

Kora ősszel végezzük le a gyepszellőztetést, hogy a nyáron elsárgult, elhalt részeket eltávolítsuk, amelyek egyrészt akadályozzák a gyep megfelelő szellőzöttségét, másrészt az elhalt részek gombabetegségek kiindulási forrása lehet.

Az őszi gyepszellőztetésre a legmegfelelőbb időpont a Szeptember. Miért? Ha ebbe az időpontban végezzük el azt a munkát és utána tápanyagot is kiszórunk, akkor a gyepünk még ősszel is szép dísze a kertünknek. Az őszi tápanyag kiszórással a gyepet felkészítjük az őszi és téli időszakra, amely elég erős megterhelést jelenthet a gyepnek, időjárástól függően (csapadékos, hideg).

Gyepszellőztetés után permetezzük a gyepet, mert ősszel könnyen kialakulhat gombás betegség. A betegségekről a Fű, gyep betegségek részben olvashatsz.

Az ősszel lehulló levelet rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levél elveszi a napfényt a fűtől, gyeptől, ennek következtében a gyep, fű a levélzet alatt könnyen megsárgul, idővel megbarnul. Ezen kívül a levélzet alatt a gyepen gombásodás alakulhat ki.

Tápanyag pótlás

Ősszel és tavasszal, minden növénynek szórjunk ki tápanyagot. Miért? Az őszi tápanyag kiszórással a növények ellenálló, időjárási stressz tűrő képességét kondicionáljuk, felkészítjük őket a csapadékosabb, késő őszi hidegre és a téli fagyokra. A csapadékos, fagyos időszak nagy igénybevételt jelent a növényeknek.

A tavaszi tápanyagpótlás azért szükséges a növényeknek, mert ilyenkor hajtanak, virágoznak, növekednek. Ebben az időszakban sok tápanyagra van szükségük. A tavaszi tápanyagpótlással szintén a növények ellenálló képességét növeljük a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Ezen kívül a nyárra is felkészítjük őket a tavaszi tápanyagpótlással, nyáron a forró napok, hetek okoznak stresszt a növényeknek, amelyet jobban elviselnek, ha megfelelő a tápanyagellátás.

Tápanyag pótlásra csakis szerves tápanyagot használjunk. A műtrágyát kerüljük, mert környezetkárosító, pusztítja a talajt, a talajlakó organizmusokat, nem mellékesen a növényekbe épülve a műtrágya miatt a növények csak gyenge szöveteket képeznek. Ennek következtében az ellenálló képességük csökken, ami miatt könnyebben alakulnak ki betegségek, fertőzések.

Ültetés, átültetés

Az őszi időszakra ültessünk a balkon ládákba évszaknak megfelelő növényeket, amelyek kellemes hangulatot nyújtanak őszre, amelyek enyhébb teleken is díszíthetnek.

Őszi virágok

Őszi rózsa, Csarab, Erica, Mirtusz hanga, Veronika cserje, Korallbokor, Díszkáposzta, Kúszó fajdbogyó, Árvácska, Krizantém.

Az ősz kiváló időpont új növények, lombos fák, cserjék, gyökérlabda nélküli, örökzöld és tűlevelű növények telepítésére a kertben. A hűvösebb, nedvesebb időszak miatt a talaj nedvességtartalma magasabb. A föld napközben sokszor felmelegedik, a nap már nem süt, olyan melegen, mint nyáron, a növények ősszel kevésbé vagy egyáltalán nem hajtank. Minden körülmény a lehető legideálisabb arra, hogy az új növények gyökereket fejlesszenek, begyökeresedjenek.

Ültetéskor szükség esetén javítsuk a talaj, föld szerkezetét szerves anyagokkal. Ügyeljünk a megfelelő ültetési távolságra és mélységre. Minden növénynek legalább akkor ültető gödröt ássunk, min a szabad gyökérzet vagy földlabda kétszerese. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelő öntözésről, sose száradjon ki a talaj.

Ősszel cseréljük ki az esetlegesen nyáron elszáradt, kipusztult növényeket is.

Őszi teendők a kertben 2. rész

A talaj egyik részét alapvetően a fagy, a harmat, a szél, a vízmozgások által felaprított kőzet részecskék alkotják. A különböző kőzet részecskékből, különféle talajtípusok alakulnak ki, attól függően, hogy milyen kőzetek alakultak át talajjá. Így jönnek létre a különböző talajtípusok, amelyek általában kevertek.

A talaj (föld) másik részét a szerves anyagok alkotják, növényi, állati maradványok. Fontos alkotó része a levegő és a víz. Az alkotóelemek talajközeggé, talajjá egyesülnek, amely élő szervezetek (mikroorganizmusok) milliárdjainak az élettere. A talajban hasznos gombák, algák, baktériumok és rovarok vannak, amelyek biztosítják az egészséges növényi fejlődés számára a megfelelő életteret.

A talajlakó élőlények teszik lehetővé, hogy a tápanyagok, a növények számára felvehetővé váljanak. Lazítják és levegőssé teszik a talajt. A föld egyik legfontosabb lakója a giliszta, amely üledéke rendkívül hasznos anyagokat, baktériumot, antibiotikumot, fehérjéket, enzimeket tartalmaz.

Éppen ezért a talajra figyelni kell, a műtrágyázást mellőzni kell, mert kártékony hatása van a talaj életre. A talajt szikesíti, a talajvízbe mosódva a vizeket szennyezi, a természetet szennyezi. A szervezetbe jutva egészség károsító. Sose használjunk műtrágyát, olyan kertben, ahol valamilyenféle táplálkozásra szánt növény van.

Mi a talaj, föld?

A talaj (föld) rendkívül összetett képződmény. Sokkal több, annál, mint, hogy csak a növények gyökerének kapaszkodását és támasztását szolgálja.

A talajok kémhatásuk szerint, savanyú, semleges és lúgos, vízház tartásuk szerint lehet előnyös vagy hátrányos, homokos, köves, kavicsos.

Talaj, (föld) rétegek

Három, egymástól elkülönülő réteg van, fel talaj, altalaj és alapkőzet. Ezek közül a növények szempontjából a fel talaj a legfontosabb. A növények a fel talajban gyökereznek, amely vastagsága 5 cm és 2 méter között váltakozik. A fel talaj réteg az elpusztult állatok és növények felbomlásából származó szerves anyagok. A termőtalaj, termőföld minősége különféle szerves anyagokkal (széna, szalma, komposzt, törköly gyapjúhulladék, fenyőkéreg, tőzeg, szerves trágya) jelentősen javítható.

Az altalaj tápanyagtartalma csekély, szerkezete befolyásolja a talaj vízelvezető képességét. Az alapkőzet többségében változatlanul fennmaradó sziklatömb, amelyet a felszíni természeti hatások nem befolyásolnak.

Talaj, (föld) fajták

Öt alapvető talaj típus van:

1. Agyag
2. Homok
3. Mész
4. Vályog
5. Tőzeg

Az öt alapvető talaj, (föld) típust összehasonlítva elég különbözőnek tűnik. Ennek ellenére ezek nincsenek teljesen elkülönülve, hanem különböző típusok keverékéből állnak. A különféle talaj, föld típusoknak, különféle vízmegkötő és vízelvezető képessége van. Ezt öntözés és növények telepítése szempontjából is igen fontos tudni.

Kertépítés és kertgondozás szempontjából tudni kell, hogy az adott kertben milyen talaj, (föld) fajta van. A növényeket ennek ismeretében kell kiválasztani, beültetni és gondozni. Természetesen egy adott talajfajta többféleképpen javítható, illetve cserélhető, így már másfajta növényeket ültethetünk a kertbe.