A cukorsüvegfenyő kis mérete („törpe”), alakja (dús) miatt mutatós viszonylag kis helyen elférő örökzöld fenyő. Ezek a tulajdonságok teszik a cukorsüvegfenyőt egyedivé. A cukorsüvegfenyő egyedisége miatt elég népszerű.
Mint a legtöbb növénynek, a cukorsüvegfenyőnek is van betegsége, illetve nem megfelelő ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák lehetnek vele.
Ültetés miatt, nem megfelelő gondozásból adódó problémák
Gyakran balkonra, teraszra telepítik kisebb, nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növénye. Sokszor elhamarkodottan nem megfelelően, nem megfelelő helyre ültetik a cukorsüvegfenyőt. Elültetés után nem gondozzák őket megfelelően.
Hogyan, hova ültess cukorsüvegfenyőt?
A cukorsüvegfenyő talajba ültetve érzi magát a legjobban. A talaj pH értéke legyen megfelelő, savas kémhatású. A talaj legyen tápanyagdús, nedves, jó vízelvezetésű. Mint minden fenyő a cukorsüvegfenyő is a hűvös, párás klímát kedveli. Éppen ezért, olyan helyre ültesd, ahol nyáron minél hosszabb ideig van ilyen körülmény a kertben. Fal mellé vagy szikla elé ne ültesd, mert ezek nyáron nagyon felmelegedhetnek. Emiatt nagyobb lenne a kiszáradás esélye. Télen ellenkező hatás érvényesülhet, fagyás.
Cukorsüvegfenyő barnulás okai
A cukorsüvegfenyőnél jelentkező barnulásnak négy oka van, ezek együttesen is lehetnek.
- Nem megfelelő ültetés és ültetési hely
Ha a cukorsüvegfenyő nem megfelelő mélységbe van ültetve, ez sárgulást, barnulást, kiszáradást okoz. Ha a talaj nem megfelelő (lúgos, tápanyaghiányos) szintén az előző folyamat történik. Ugyanez történik, abban az esetben is, ha az edényt, amibe ültetik kinövi a gyökérzet vagy nincs rendszeresen, megfelelő vízmennyiséggel öntözve.
- Vízhiány, talaj szárazság
A cukorsüvegfenyőnek nemcsak a (tű)levélzete, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad. Ennek okai: A cukorsüvegfenyő a gyökérzetével szívja a talajból a vizet. A talaj felső rétegének párolgása is fokozza a talajszáradást. A talaj felsőrétgének a száradását szél is fokozhatja.
Vízhiány bármelyik évszakban lehet, még hideg száraz időszakban is, amikor nem esik megfelelő mennyiségű csapadék.
A vízhiány (kevés csapadék), illetve nem megfelelő öntözés (kevés öntözővíz) hiánya miatt a cukorsüvegfenyő belső, törzshöz közeli levelei elkezdenek száradni, majd barnulni, később hullani. A száradás alulról, felfelé történik.
Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. Ennek következtében az érintett cukorsüvegfenyők elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést hatására, 2-3 hónap múlva láthatók lesznek, hogy melyek azok az élő rügyek, melyek kifognak hajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsd el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A csúcshajtás elhalásakor legtöbb esetben nem regenerálódik, ujjul meg a csúcs.
Hogyan „orvosolható” a vízhiány?
Megfelelő mennyiségű, rendszeres öntözéssel. Az öntözés több tényezőtől függ: talajszerkezete, telek tájolása, évszaktól, hőmérséklettől, csapadék mennyiségétől.
- Megégés okozta barnulás
Megégésnek két oka van:
- Akkor alakul ki, amikor szintén vízhiány van, azoknál a cukorsüvegfenyőknél, amelyek tűző napon vannak, és a közelükben valamilyen felmelegedést okozó tárgy van, pl. műkő támfal fedő, vízóraakna fedél vagy valamilyen egyéb fém tárgy közelében vannak. Ha időben észreveszed a problémát és megfelelőn gondoskodsz a cukorsüvegfenyőről a részleges barnulás megszűnik.
- Megégést okozhat valamilyen (rovarölő, gombaölő, gyomírtó) permetszer nem megfelelő használata.
Hogyan lehet „orvosolni” a megégést, ha ezt tárgy okozza?
Víz és tápanyagpótlással. Öntözéskor a lombozat is legyen megöntözve. Tápanyagpótlásra szervestápanyagot használj. A megégést okozó tárgyat takard be fényelnyelő anyaggal, azon a részen, ahol a megégést okozza.
- Atkafertőzés
Atkafertőzés száraz, meleg időjárás esetén alakul ki. Az atkák ezt az időjárást szeretik.
A takácsatkák a száraz, napos, meleg levegőn lévő növényeken szoktak megtelepedni és elszaporodni. Déli fekvésű kertekben, teraszokon, erkélyeken lévő cukorsüvegfenyőkön május elején szoktak megjelenni a takácsatkák, júniusra nagyon el tudnak szaporodni. Kártételük ekkor figyelhető meg, ami eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők. Szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, megbarnulnak, majd lehullanak. Az atkák finom pókhálószerű szövedéket képeznek, ha ez látható, erről felismerhető jelenlétük. A megfelelő beazonosításukat nagyítóval tudjuk megoldani.
Atkák az elszáradt, elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre vonulnak át, ott lehet látni a telepeiket. Elszaporodásuk megelőzhető kisebb fenyők esetén a lombozatuk rendszeres öntözésével. A rendszeres* öntözés hatására a fenyők körüli levegő párás lesz, ennek következtében az atkák elkerülik a fenyőket, mert nem szeretik a párás, nedves környezetet.
*Csőtörés vagy hálózat fejlesztés esetén hosszabb ideig vízhiány lehet, ebben az esetben az atkák megtelepedhetnek az addig rendszeresen öntözött fenyőkön.
Leghatékonyabban preventív (megelőző) permetezéssel védekezhetünk az atkák ellen. Kialakult fertőzés esetén, szintén permetezéssel tudunk védekezni. Magas fenyők esetén is permetezéssel tudunk védekezni atkák ellen. A locsolás magas fenyők esetén elég nehéz és időigényes lenne.
Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni permetszerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.